Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

SOMOGTI NÉPLAP

3

Vasárnap, 1959. április 12.

A VONULÓS TISZT

' «=» Hallóm! Tűzoltóság... ? ténjék a »támadás«'. Jelenteni Kérem, jöjjenek azonnal..-. A kell a parancsnokságnak, szomszédságunkban kigyul- szükség van-e erősítésre. S ladt a ház... A lakók nincse- meg kell akadályozni a tűz nek itthon.;-. továbbterjedését.

A tűzoltólaktanya távbeszélő Igen felelősségteljes tehát

UliPI

r «r, *•—X

Tűzoltáshoz vonulás előtt.

mMm

az iskolát 1950-ben végezte el, s azóta sok száz tűzeset eloltásában tevékenykedett, irányította a tűzoltók munkáját. Közreműködésével több százezer forintnyi értéket mentettek a tűz• pusztításától. Eredményes munkájának elismeréseképpen nemrég magas kormánykitüntetést kapott: a Szolgálati Érdemérmet

Buzási Lászlónak ezenkívül sok egyéb tennivalója is akad. 1953 óta tagja a városi tanácsnak. A 109-es körzetben, a Pázmány Péter, az Irinyi János, az Árpád és a Hegyi utca lakóinak érdekeit kép- , ...... viseli a tanácsban. Ott van

ügyeletese pontosan beírja az a vonulás tiszt, Buzási László minden tanácsülésen részt

adatokat az előtte levő füzet- főhadnagy feladata. vesz a szociálpolitikai állandó

be. Hol van tűz, ki adta a jel- Nem mindig ezt a munkát bizottság munkájában is. Tűz- zést, stb. Éjszaka van... Keze vegezte. Géplakatos a szak- oltói és taníu.stagi feUidataimegszokott mozdulattal írás maja, s 1946 óta dolgozik a rmk eUátásában is az sarkallközben bekapcsolja a vésziám- tűzoltóságnál. 1948-ban meg hogy mindkettőt dolgozópát. A laktanya minden tér- tizedes volt, azonban pa- fársai, a város lakóinak érdemében, a folyosókon, a szer- rancsnokai tiszti iskolára fjében teszt

tárban egyszerre gyulladnak ki küldték, mert látták, hogy töa villanylámpák. Szinte ugyan- rekvő, szorgalmas ember. Ezt ‘ (Szalai)

abban a pillanatban két hosszú' csengetés hallatszik... Riasztás... Villámgyorsan felugranak a szolgálatos tűzoltók. Egy perc, s már a csúszdában zuhannak le az udvarra. Felöltik a mászóövet-, felteszik a sisakot, elfoglalják helyüket a szeren ... Várják a parancsot...

Buzási László főhadnagy, vonulás tiszt, ,közben már a távbeszélő ügyeletes szobájában van. Ellenőrizni az adatokat, megjegyzi, hova kell menni, s máris a gépkocsivezető mellett ül. — A kapun kívül bálra! — adja az utasítást.

Az utcán még hozzáteszi: —

Irány a cukorgyár... — Fel- sivít a sziréna, s néhány perc múlva már a tűz eloltásán fáradoznak ...

Ekkor kezdődik csak igazán a vonulás tiszt munkája. Első és legfontosabb feladata megállapítani, hogy az égő házban vagy gyárrészben vannak-e mentésre szoruló emberek, állatok. Ha igen, azonnal intézkedni kell. Meg kell tudni, honnan szerezhetnek vizet a tűzoltáshoz, hány csővel törOrszágot látni mennek a textilesek

A Textilművefc sportköre északi partjain. Augusztusban

mellett működik egy szakosztály több mint száz taggal. Ezek a munkások, munkásnők, technikusok, mérnökök az ország, sőt néha a viláigjárás nemes sportját művelik. Az idei tavaszra és nyárra már kész a program. Minthogy eddig a város környékével ismerkedtek a textiles turisták, április végére nagyobb kiruccanásra indulnak negyvenen. A cél Aggtelek. Az irány: Pécs—Sztálin- város—Budapest—Eger—Jós- vafő, s azután haza Székesfehérváron át. Gyönyörű út lesz. Addig is tartanaik egy kirándulást a Mecsekbe. Napi húszki lométeres gyaloglást ígér, ez semmi egy turistának.

Lillafüredre látogatnák el.

Ez a belföldi program, azonban külföldre is eljutnak idén a textilesek. A csehszovákiai Magas-Tátrába ketten indulnak gyalogtúrára, hatan pedig —1 köztük három munkás — a vállalat költségén előbb Prágába utazik repülőgépen, majd onnan autóbusszal látogatja meg Csehszlovákia városait.

Kilencvenketten ?

Igen elfoglalt ember Fock Jenő elvtárs, az Építőipari Vállalat . párttitkára. Tizenöt- húszpercenként kopogtatnak ajtaján. Ki' mint építésvezetőhöz, ki mint párttitkárho’z fordul hozzá tanácsért, segítségért, vagy éppen utasításért. Azt, hogy nem csalódtak benne, legjobban talán ez bizonyítja: megszakítás nélkül

nyolc év óta viseli a rengeteg munkával, gonddal, felelősséggel, no és persze megtiszteltetéssel járó párttitkári funkciót. Szíve nyitott lap a dolgozók előtt. Feje kész kalendárium: nincs, aki nála jobban ismerné a vállalat történetét, gondjait és ijehézségeit, aki jobban le tudná mérni a fejlődést, melyet tíz év alatt ez

IFJÚSÁGI

BRIGÁDOT

alakított 22 taggal az Alsó- bogáti ÁG vityapusztai üzemegységének KISZ-szervezete. Az állami gazdaság vetésterületéből 4 kh kukorica és 4 kh répa felett védnökséget vállalták. és csatlakoztak az állami gazdaságok kukoricatermesztési versenyéhez. Az ifjúsági brigád eddig 3200 facsemetét ültetett el. Vállalták és elvégezték az árkok tisztítását,' ezért 750 forintot kapott a szervezet. Munkaidő után a kiszesek rendszeresen még napi egy-két órát dolgoztak, s az e munkáért járó bért az állami gazdaság vezetősége a szervezetnek fizeti ki. Társadalmi munkában kitisztították a volt termelőszövetkezeti halastavat, a töltéseket, s versenyre hívták az Alsóbogát! Állami Gazdaság halgazdaságát. Az üzemegység traktorosai közül a legjobb eredményt eddig Fodor József KISZ-fiatal érte el: ez ideig 5200 normálholdat szántott fel.

SZÁZEZER AKTIVISTA

Az alsóbb szakszervezeti szervek két éves megbízatásának lejártával a közeli hetekben választják meg a szervedé | zett dolgozók a szakszervezeti bizalmiakat, a műhelybizottMájus 23—24-én a baikony- béli Zirc—Gézaháza felé, júniusban a Börzsönybe, Kisinóc és Visegrád felé visz az útjuk, júliustól pedig minden szombaton sátortábor a Balaton

Ságokat, a szakszervezeti bizottságokat és a társadalombiztosítási tanácsokat. A SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint a választások áprilistól június végéig bonyolódnak le,

kés egymás mellett élés nem jelenthet ideológiai fegyverletételt a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. A békés egymás mellett élés kérdése, mely az SZKP XX. kongresz- szusán különös hangsúllyal szerepelt, nagyon fontos elvi és gyakorlati vezérfonal a kommunista és munkáspártok politikájában.

A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. november 14—16-i értekezletén elfogadott nyilatkozatban azt a fontos végkövetkeztetést vonták le, hogy »a háború vagy békés egymás mellett élés kérdése a világpolitika alapvető problémájává vált.«

A XX. kongresszus még olyan elvi tételeket is megfogalmazott és rögzített, mint a szocialista forradalom győzelmének új lehetősége, az átmenet új, viszonylag békés formái .a megváltozott nemzetközi helyzetben, s ezeket a

XXI. kongresszus továbbfejlesztette.

A XX. kongresszus nemcsak a Szovjetunió népeinek életében, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban is komoly visszhangra talált. Ennek alapján kezdték meg azoknak a hibáknak a felülvizsgálatát, amelyek egyes kommunista pártokban fellelhetők voltak.

■ A XX. kongresszus határozatainak végrehajtása azonban a Szovjetunióban, de a nemzetközi munkásmozgalomban sem ment simán. Mint ismeretes, az SZKP XX. kongresszusán elsősorban a munkásmozgalomban megnyil- \tanuló dogmatizmus, szekta- rianizmus ellen léptek fel, mejy a Szovjetunió Kommunista Pártjának helyzetéből adódott. Abból tudniillik, hogy le kellett számolni a személyi kultusszal és azokkal a szektás és dogmatikus nézetekkel, amelyek éppen a személyi kultusz következményei voltak. A XX. kongresszus nem vetette fel élesen a revizionizmus elleni harcot, legalábbis nem olyan súllyal, ahogy a dogmatizmus elleni harcot. Bár a XX. kongresszus határozatának szelleméből világosan kitűnik, hogy a marxizmustól való mindenfajta elhajlás veszélyes a kommunista mozgalomra, ez mégis nagyon nehezen tört utat magának. A nemzetközi kommunista mozgalomban levő revizionisták úgy érezték, hogy őket igazolta a XX. kongresszus. Ezért a leninizmus tógáját magukra öltve támadásba kezdtek a lenini elvek ellen. A revizionisták — első sorban a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői — igyekeztek kihasználni azt, hogy a kommunista mozgalomban bizonyos értetlenség lépett fel a XX. kongresszus által kifejtett elvekkel kapcsolatban, s olyan nézeteket kezdtek hangoztatni, mintha a marxizmus—leninizmus már idejét múlta volna, és helyébe egy újfajta, revizionista elméletet kellene állítani. A revizionizmus — különösen a magyarországi ellenforradalomban betöltött szerepe révén — gyorsan lelepleződött. A kommunista pártok felismerték, hogy a munkásmozgalomban a fő veszélyt a revizionizmus jelenti, és megindították a harcot ellene.

A revizionizmus elleni harc mellett a kommunisták nem feledkeztek meg arról, hogy harcolni kell a pártban még

fellelhető szektás nézetek ellen is, melyek kedvező talajt teremtettek a revizionista nézetek számára, és gátolták a párt és a tömegek helyes kapcsolatának kialakulását. A XXI. kongresszuson Hruscsov elvtárs már kijelenthette, hogy a revizionizmus lelepleződött a nemzetközi munkás- mozgalomban.

Az SZKP Központi Bizottságában sem ment simán a XX. kongresszus határozatainak végrehajtása. A Molotov—

Malenkov—Kaganovics-féle szektás, pártellenes csoport hibája nemcsak az volt, hogy nem ismerték fel az életben végbement változásokat,, hanem a régi igazságokat dogmává merevítették, és lemaradásra akarták kényszeríteni a pártot is.

A Molotov-féle pártellenes csoport tagadta a XX. kongresszus határozatainak helyességét, s minden erővel akadályozta végrehajtását. Lényegében a párt helyes politikai vonalával helyezkedtek szembe. A pártellenes csoport azokat a hibás módszereket akarta a pártban visszaállítani, melyeket a XX. kongresszus élesen elítélt.

A XX. kongresszus tanításai, eszméi nálunk, Magyáror- szágon is nagy érdeklődést váltottak ki a szocializrrfust támogató tömegekben. Ezek a tömegek egyetértettek a XX. kongresszus határozataival, és azon dolgoztak, hogy nálunk is minél előbb valósuljanak meg. A pártvezetés azonban a XX. kongresszus után sem tudott megszabadulni szektás, dogmatikus magatartásától. Ez nagymértékben akadályozta a kongresszus tanulságainak lekivéve a mezőgazdaságot és a hajózást, ahol csak késő ősszel és a tél folyamán kerül sor a választásokra. A pedagógusoknál már korábban lezajlottak a választások. A jövő év elején a területi és a megyei bizottságokat, további) a központi vezetőségeket is újjáválasztják. A választásokon százezer aktivista kap szakszervezeti funkciót.

vonását, a kongresszusi esz- ♦

mék alkalmazását. A szektás,l

dogmatikus nézetek akadályoz-1

ták, hogy eredményes harcot;

folytassunk a XX. kongresz-1

szus nevében fellépő revízió

nista csoport ellen, melyet|

Nagy Imre vezetett. A pártve-1

zetés szektás hibái, tehetetlen- í

sége a revizionista támadással,!

valamint a külső és belső el-;

lenségge! szemben — elleníor- 5

radalomhoz vezetett. J

♦

A XX. kongresszus eszméit i a Magyar Szocialista Munkás- { párt valósította meg teljes; mértékben az ellenforradalom ; után. A kétfrontos harcban, J mely a párt helyes politika-| jáért folyt — nem tévesztve; szem elől, hogy a fő veszély a í revizionizmus — megszilár- { dúlt pártunk egysége, a párt | és a tömegek közötti helyes | kapcsolat. Az MSZMP lelep-i lezte a revizionista nézeteket, f melyek olyan hatalmas káro- * kát okoztak; ugyanakkor fellépett minden olyhn nézet, magatartás ellen, mely dogmává akarta merevíteni a régen helyes következtetéseket, amelyeken már túljutott az élet.

Ma, amikor a XXI. kongresz- szus határozatait tanulmá- j nyozzuk, gondolni kell, arra is, ♦ hogy még mindig van tenniva-1 lónk a XX. kongresszus esz- í méznek valóra váltásában.; Csak a XX. kongresszus hatá-; rozatainak pontos végrehajtá-J sa, alkalmazása során leszünk; képesek nagy feladataink meg- 2 oldására, melyeket a XXI.; kongresszus szabott meg a mii számunkra is. t

a vállalat is megtett. Lakóházak, iskolák, boltok százai, gazdasági épületek tucatjai, gépállomások nőttek ki a földből megyeszerte. Az állam, a nép pénzéből, az építőipari munkások kezemunkájá- val, szorgalmával. Az elmúlt évben 9 millió forint nyereséget értek el, s több mint más- félmilliót kaptak azok, akik mindezt megteremtették: a

dolgozók.

Gondolnivaló, ho-gy ahol ilyen nagy eredmények születnek, ott sok feladata van a kommunistáknak is. Kiváltképp, ha tudjuk hogy mennyire nem könnyű az életbe átültetni a munka erényeit; magyarázni, felvilágosítani, nevelni, segíteni, buzdítani ott, ahol a 92 kommunista közül csaknem félszázat, ötven, száz, kétszáz kilométer távolság választ el egymástól, a pártvezetőségtől. Mert az építőiparban így van. A vállalat pártszervezetéhez tartozó kommunisták fele dolgozik Kaposvárott vagy a városhoz közei eső munkahelyen, a másik 40—45 kommunista szétszórtan, a megye különböző részein végzi munkáját egyszer itt, egyszer ott, kit hova szólít a kötelesség, az új lakás-, iskola-építés parancsa.

Akármilyen furcsán hangzik is: a központtól távol eső

munkahelyeken dolgozó elvtársak legtöbbje rajta kivül álló okból gyakran még

a taggyűlésen sem vesz részt.

Mint Fock elvtárs megállapította: örökös probléma a párt- vezetőségnek, miként lássa el pártmunkával őket. . Annyi bizonyos: a mostani állapot gátolja az illető elvtársak fejlődését, de a pártvezetőség munkáját is megnehezíti. Pártcsoport létrehozására a legtöbb munkahelyen nincs mód, a hét pártbizalmi viszont — aki a szervezettől távol levő párttagok és a pártvezetőség közötti összekötő szerepét volna hivatva teljesíteni — főként csak a tagsági bélyegek átadásával foglalkozik. A pártvezetőségnek a vállalatvezetőséggel egyetemben éppen ezért megfelelő módot kell találni arra, hogy a párttagság másiik része is, élhessen rendes pártéletet. Lehetőséget kell adni számukra, hogy tanuljanak, hogy megismerjék a párt legfrissebb határozatait, s hogy végrehajtásukért a ma- ■guk módján és területén ők is megtehessék mindazt, amit a párt elvár minden tagjától. Igaz, hogy az Építőipari Vállalat pártvezetősége a szak- szervezettel és a gazdasági vezetéssel közösen hatékony intézkedéseket dolgozott ki, amelyek a március 6-i párt- határozat aprópénzre váltását célozzák — ezt azonban még a kommunisták kollektívájával sem tárgyalták meg.

A párt, a szakszervezet és a vállalatvezetőség kidolgozta a kongresszusi munkaverseny ésszerűnek, újszerűnek mondható célkitűzéseit, ám ennek

is éppen az a hibája, az előbbinek:

ami

nem tárgyalták meg a kommunistákkal.

A verseny minden pontja világos, kézzelfogható és értékelhet», az átadási határidők lerövidítését, a jobb minőséget tűri célul. Elismerésre méltó az a versenyvállalás is, hogy terven . felül megépítik a félmillión felüli termelőszövetkezeti istállókat. (Nem az ő hibájuk, hogy tervet erre vonatkozólag még senkitől sem kaptak.)

Ez a terv kétségtelenül jó hatással lehet egy általános versenymozgalom kibontakozására, de csak úgy és akkor, ha ezt ezerhatszáz ember ügyévé teszik. Rá kell vezetni az embereket a megvalósítás ahogyan«- j ára, tanácskozni kell velük, segíteni kell őket, hogy azután ők is törjék fejüket a megoldáson

Ezért sem szabad lemondani a kommunisták cselekvő részvételéről sem a tervezés idején, sem később. A pártve- zetőségnek igenis lká kell harcolnia, hogy minden kommunistához eljuthasson a Központi Bizottság határozata, s tudják, mit kell tenniük megvalósításáért. Lehet akármilyen nehéz, de nem lehat megoldhatatlan feladat ez! Ha másként nem megy, próbálják meg kisebb területről, kisebb csoportba, esetleg ritkább időközönként összevonni tanácskozásra a kommunistáikat. Ne sajnálják erre a pénzt és az időt, mart a ráfordítás minden bizonnyal meghozza a gyümölcsét. A legértékesebb eredmény az lesz, hogy az érdekelt elvtársak is érzik: nemcsak a pártbélyeg havonkénti megvásárlása köti őket a pártszervezethez, hanem a páirtvezetőiség bízik is bennük, számit rájuk.

Ha az Építőiipari Vállalatnak mind a kilencvenkét ‘ kommunistája szívét lelkét adja a küzdelembe, lelkesedésük elég lesz arra, hogy sok pártanfcívü- lit is magával ragadjon, ez pedig majd a mindennapi munka nagyobb eredményeiben látszik meg.

Sok szép, igaz harc,

sok érdem

van a kommunisták mögött. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt évi munka után a tavaly előtti nyereségrészesedésnek kétszeresét — egy hónapi munkabérnek megfelelő összeget — oszthattak szét az arra érdemeseknek. Tavaly minden építkezést a vállalt határidőre átadtak, javult a munkafegyelem s a vállalat jóhíre. A vállalat kommunistái mellett sok pártonikí- vülii agitátor is segített a falusi dolgozóiknak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az építőipariak most egy nagy tsz- község — Igái — patronáiósát vállalták magukra.

Eredményeik tagadhatatlanok. De igazán jól alkkor dolgoznak, ha a tegnap sikered nem feledtetik a hibákat, hanem a ma és a holnap küzdelmeire buzdítanak.

Varga József

A VIT -re készülnek a kaposvári járás KISZ szervezetei

Az ország valamennyi KISZ- szervezetéoek munkáját ez idő tájt leginkább a VIT-re való felkészülés jellemzi. Erről számolt be munkatársunknak B a- lajcza János, a Kommunista Ifjúsági Szövetség kaposvári járási titkf a is.

— A júniusban ünmár hetedszer rendezendő Világifjúsági Találkozóra szervezeteink széleskörű politikai felvilágosít» munkává] készülnek. Ismertetik a fiatalokkal népköztársaságunk vívmányait, az ellen- forradalom leverése utáni eredményeket. »A VII. bécsi fesztivál« címmel április 15-e és július 1-e között az alapszerveze- tefcben előadássorozatok indulnak. Még a tavasszal körzeti ifjúsági találkozókat szervezünk a VIT tiszteletére. El akarjuk érni, hogy minden alapszervezet legalább 100 forinttal járuljon hozzá a VIT- alap költségeihez.,

— Kiveszik részüket KI¥Z- fiataljainik a tavaszi mezőgazdasági munkáikból is. A gépállomásokon és állami gazdaságokban' dolgozó ifjú traktorosaink közül eddig csaknem harmincán neveztek be az országos egyéni versenyre.

Az önkéntes ifjúsági segítő- brigádok a csemete- és su- hángültetésben tüntették ki magukat. Ezért most egyik fontos feladatul tűzzük a KISZ-iszervezetek elé, hogy a meglévő ifjúsági segítőbrigá- dök mellé szervezzenek újakat. Ezzel nemcsak a munkát segítik, növelik a szervezetek bevételeit is.

A KlSZ-szervezeiteinik készülnek a falusi dolgozók VIII. spartakiádjának versenyeire is. A KISZ, a sportkör és a társadalmi szervek részvételével járásszerte községi rendező bizottságok alakulnak, melyeik a versenyzők felkészülését, valamint a községi verseny lebonyolítását segítik elő — fejezne be nyilatkozatát Balajca* János elvtái», '