Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

Vasárnap, 19». április 12. SOMOGYI NÉPLAP MUNKA VERSENYTAPASZTALATOK NAGYATÁDON KIBONTAKOZÁS ELŐTT VAN a munkaverseny a' nagy­atádi konzerv- és még inkább a fonalgyárban. A konzerv­gyár takarékossági és verseny­felajánlása azt tükrözi: a le­hetőségek kihasználására való törekvés arra késztette a gyár dolgozóit, műszaki gárdáját és vezetőit, hogy .olyan ver­senypontokat készítsenek, amelyektől megfelelő ered­ményt is várhatnak. Ez érvé­nyesül a fonalgyár verseny­felajánlásában is. Aprólékos vállalást készítet­tek a konzervgyári és a fonal- gyári dolgozók. Náluk a minő­ség javítása, a takarékosság fokozása és az önköltség csök­kentése a fő céL A vállalás kidolgozása előtt, megkérde­zett munkások és\ műszakiak erre ügyelték elsősorban. A 'konzervgyárban csak az ex­portáruk termelési tervét tel­jesítik túl. A fonalgyárban a sok körültekintést és igen nagy egyéni felelősséget kívá­nó fonalfestésre vigyáznak. Az anyagtakarékosságnak és a kongresszus tiszteletére vál­lalt versenynek a konzerv­gyárban is szép számmal akadnak jól megalapozott pontjai, amelyeket túlterhelés nélkül megvalósíthatnak. HA A KONZERVGYÁR anyagtakarékosságból és ön­költségcsökkentésből származó tervezett nyereségét összead­juk, nagy szám: — 904 ezer forint — kerekedik ki. örven­detes dolog ez! De vajon reá­lis-e, elérhető-e ez az összeg az aránylag kiesi üzemben? Vajon tiszta nyereség lesz-e. a .verseny »tisz­ta nyeresége«? Nem vonjuk kétségbe a törekvés őszinte­ségét, azonban némely ver­senypont mintha nem számol­na a lehetőségekkel. Az ifjú­sági brigád lelkes tagjai vál­lalták, hogy minden hónap utolsó szombatján összegyűj­tik és értékesítik a hulladé­kot. E kezdeményezés minden elismerést megérdemel, -de va­jon lesz-e ebből ötezer forint megtakarítás, mint ahogy azt a takarékossági program meg­jelöli? Nem korai-e meghatá­rozni, hogy ebből pontosan mennyi megtakarítás szárma­zik? És ugyan mi biztosítja azt, hogy az idényben a nyers­anyag begyűjtésekor 15 000 fo­rint fuvardíjat takarítanak meg? Hiszen senki sem láthat­ja előre, milyen erőfeszítése­ket követel majd az üzemtől az idény, milyen fuvarokat nélkülözhetnek, milyeneket nem. Sokkal helyénvalóbb az olyan célkitűzés, mint például a meggylével való takarékos­kodás. Itt pontosan kiszámít­ható, hogy ha a meggy levét az üVeges kiszereléskor újra felhasználják, abból 15 ezer forint megtakarítás szárma­zik. Az is biztos, hogy ha a csemegeuborka-üzemrész dol­gozói —■ amint vállalták is — a csemegeárban vásárolt ubor­kát alkalmassá teszik üveges csemegeuborka készítésére, az­zal 13 ezer forintot takaríta­nak meg. Szerencsére a hason­ló, reális alapokra épült ver­senycélkitűzések vannak többségben a konzervgyár vállalásában. A MUNKAVERSENYBEN a fonalgyár és a konzervgyár is igyekszik bért megtakarítani. Nem helyeselhető azonban a konzervgyár kádár részlegé­nek mindenáron való létszám- csökkentése. Azoknak van iga­zuk, akik azt mondják erről, hogy merész vállalkozás, még akkor is, ha idén több lesz az üveges áru a tavalyinál és ke­vesebb a hordós. A kádár részleg létszámát nemrég felé­re szállították le. Ha most is­mét csökkentik hárommal, ve-, szélyeztetik a nyári hordóellá­tást, és ez káros az üzemnek. Sokkal ésszerűbb bérmegta­karítás az, amit úgy akarnak elérni, hogy rendet teremte­nek, és ésszerűsítik (ezzel csaknem felére csökkentik) az anyagmozgatást. így nemcsak a munkafolyamat gyorsul meg, hanem annyi emberre sem lesz szükség, mint jelenleg. A fonalgyár úgy akar bért meg­takarítani, hogy a kézimunka­fonalak mercerizálását egysze­rűsítik (minőségi romlás nél­kül). A tecnológia megváltoz­tatásával elhagyhatnak egy mercelizáláát, egy öblítést és egy savazást. A munkaverseny akkor eredményes igazán, ha na­gyobb összegek befektetése nélkül találnak új megoldá­sokat, csökkentik a költsé­get; ha a dolgozók figyelmük­kel és odaadásukkal, az idő jobb kihasználásával fokoz­zák a termelékenységet, az új vagy régebbi szabályok pontos megtartásával javítják a mi­nőséget. A konzervgyárban pl. azzal, hogy a velőzésben nem függőlegesen, hanem vízszin­tes helyzetben végeznek egy munkafolyamatot, tíz mázsa kéndioxidot takarítanak meg. Mennyire más a helyzet azon­ban az üvegek zárógarnitúrá­jával. Igaz, ha az idén ők ké­szítik a zárógarnitúrát (tehát pontosabbá válik a zárószer­kezet), sok selejttől mentesül­nek. De miből adódik ez? Nem valami újításból, műszaki öt­letből, hanem csupán abból, hogy a nemrég,busás beruházási összegen szerzett gépet most üzembe helyezik! Vajon nyu­godtan leírható-e, hogy ezzel 140 ezer forintot takarítanak meg? Lesz ugyan megtakarí­tás, de mennyi pénz ment el a gépre! Üzemi szinten is majd csak később, akkor je­lentkezik bizonyos megtaka­rítás, amikor a gép már behoz­ta a ráfordított költségeket. A fonalgyár óvakodott az ilyen takarékossági célkitűzésektől. MINDKÉT NAGYATÁDI ÜZEM dolgozói magukévá tet­ték a munka verseny gondo­latát, és sokat dolgoznak a si­kerért. A konzervgyárban a műszakiak azzal segítik a ver­senyt, hogy idejében, ponto­san értékelik. A szakszerveze­ti bizottság azonban sem a fo­nalgyárban, sem a konzerv­gyárban nem tartja eléggé kézben a munkaverseny irá­nyítását, a kezdeményezéseket. A fonalgyárban arra szorítko­zik a szakszervezet irányító szerepe, hogy az ü. b.-elnök együtt dolgozik a vállalat ve­zetőségével a verseny sike­réért, de az üzemi bizottság tagjai vajmi keveset tesznek, mondva, hogy az elnök úgyis részt vesz az irányító mtinká- ban. Panaszt hallottunk arra is, hogy az SZMT már egy év óta nem keresi fel a fonalgyá­rat azért, hogy kellő támoga­tást adjon a munkaverseny­hez. Az ü. b.-t per » e ez nem menti. Minden szaxszervezeti tagnak és bizalminak tudnia kell, hogy a verseny irányítója a szakszervezet, és a bizalmiak feladata jóval több a tagsági bélyeg árusításánál; A munka­verseny nyilvánosságát ők szé­lesíthetik leginkább. A kon­zervgyár üzemi bizottságának pl. most javasolnia kellene, hogy az elkészült versenyter­vezetet ismét' tárják a dolgo­zók elé megvitatásra nrég ak­kor is, ha főbb pontjairól már az elkészítés előtt kikérték a munkások véleményét. Egy új vita még sokat javíthat. Hi­szen minél többen, minél tisz­tábban látják a verseny ap­róbb részleteit, annál bizto­sabb a siker. így méltán el­várhatják a munkások a ver­seny befejeztével azt a jutal­mat is, amelyet a konzerv­gyárban — helyesen — kitűz­tek számukra. Szegedi Nándor TERVEK, LEHETÖSÉQEK, QONDOLATOK Interjú a megyei tanács elnökével Megyénk köztudomásúan me­zőgazdasági jellegű. De az is tudott dolog, hogy az elmúlt hónapokban az MSZMP me­gyei bizotsága a megyei ta­náccsal karöltve nagy erőfeszí­tést'tett, hogy tovább folytassa Somogy iparosítását, mely szá­mottevő módon csak a felsza­badulás óta indult meg. A megyei tanács v. b. e'nö- ke, dr. László István elvtárs válaszolt az iparfejlesztéssel kapcsolatban feltett kérdések­re. — Hogyan valósulták meg az elképzelések tavaly? Tör­tént-e olyan esemény, amely­re előre nem számítottak? — Az iparfejlesztés prog­ramja teljesen reálisnak bizo­nyult, a tervek, amelyeket a megyei pártbizottsággal együtt állítottunk össze, a felsőbb szervek jóindulatára és megér­tésére találtak. A részletes tár­gyalások folyamán nemcsak helyeselték ezeket az elképze­léseket, hanem számtalan újabb lehetőségét is felvetették me­gyénk ipari fejlesztésének. A Könnyűipari Minisztérium he­lyesli a kaposvári szövődé fel­állítását, élőbb ugyan arról volt szó, hogy Székesfehérvár­Cmk az OTP útján lehet juttatott házhelyet venni Pohár János kaposvári lakos szerkesztőségünknek arról pa­naszkodik, hogy nemrégiben házhelyet vásárolt a Nyár ut­cában. Amikor az eléggé bor­sos ér nagy részét az eladónak kifizette — panaszolja —, s te­lekkönyvi átírásra került vol­na a sor, a hatóság közölte ve­le: nem írják nevére az ingat­lant, mert a tulajdonosnak nincs joga eladni a neki jutta­tott házhelyet. Keserves után­járás után az előleget vissza­kapta, s most arra kér választ: milyen úton vásárolhatja meg az említett házhelyet, mivel még az idén hozza szerétfie fogni családi háza építéséhez. Válasz: A hatóság teljesen törvényesen és helyesen járt el. amikor az említett házhely telekkönyvi átírásához nem já­rult hozzá. Az 1957. évi 47. szá­mú törvényerejű rendelet 2. paragrafusának 1. pontja ugyanis kimondja, hogy az 1945-ös földreformmal vagy ennek kapcsán juttatott ház­helyek elidegenítési tilalma csak a felépüléssel és a meg­váltási ár teljes megfizetésével szűnik meg. Vagyis a házhely­hez, juttatott személy a házhe­lyet csak akkor adhatja el, haJ családi házat épített rá és aj megváltási árat is kifizette. f Hátra marad még egy kér-t dés: milyen módon vásárolhat-1 ja meg Pohár János a szóban- forgó házhelyet. A törvényes eljárás a következő: Pohár Já­nos a juttatott házhelyre való igényét és házépítési szándékát írásban bejelenti a városi ta­nácsnak. A városi tanács vagy nyilatkozik, de az építke­zés megkezdésére és befejezé­sére kötelezettséget nem tud vállalni, úgy az állam a jutta­tást tőle megvonja és az OTP-n keresztül annak adja, aki azt az építkezési kötelezett­ségek vállaláséval kérte. Eb­ben az esetben az állam a ház­helyre' befizetett megváltási árat a juttatódnak visszafizeti. Az értékesítést az állam meg­bízás ábóTaz OTP bonyolítja le. Ez a rendelkezés nagyon igaz­ságos és emberséges. A célja az, hogy megakadályozza egyes .emberek nyerészkedési lehető­ségét, s házhelyhez segíti azo­kat, akik megtakarított pénzü­kön családi házat akarnak épí­teni. nal kooperálva, de most azt javasoltuk, hogy a városi Pa­tyolat Vállalat telephelyén gaz­daságosan létesíthető kikészítő­vel oldják meg e kérdést. A Patyolat helyzete az egyetlen, amely még nem talált végle­ges és megnyugtató rendezést. Továbbmenve: a Könnyűipari Minisztérium ajánlatot tett egy kötődé üzemeltetésére is. Tehát a már megvalósult pro­filváltozások mellett — mi­után a TRANSZVILL és a Ká­belgyár megkezdte működé­sét —, számtalan újabb iparo­sításra nyílt mód az iparfej­lesztési terv elkészítése nyo­mán. — 1959 mit hoz az iparfej­lesztésben? Milyen lehetősé­gek valósulhatnak még meg a hároméves terv időszaka alatt? — Még az idén megkezdődik a Nagyatádi Fonalgyár bővíté­se, az átrendezések után 15 ezer új orsót lehet beállítani, és ez 250—300 fővel emeli majd a gyár munkáslétszámát. Ezzel párhuzamosan kerül sói a nagyatádi nyomda korszerű­sítésére mintegy—félmillió fo­rintos beruházással. A Könnyű­ipari Minisztérium Helyiipari Igazgatósága lehetőséget nyújt a Kaposvári Faipari Vállalat fejlesztésére is. A gépcsarnok építése 1959-ben megkezdődik, s ha elkészül, az üzem kapaci­tása a mostaninak másfélsze­resére növekszik. Ebben az évben minden ta­nácsi téglagyárból eltűnik a kézi vetés, a közeljövőben Bö- hönye is megkapja a szüksé­ges gépeket. Ezzel a téglagyá­rak termelése sokkal maga­sabbra emelkedik, jobban el­látják majd megnövekedett fel­adataikat. Az élelmiszeripar­ban megkezdődik a pékségek modernizálása. E'öször a két legelmaradottabbra. Csurgóra és Babócsára kerül sor, vala­mint áttérnek az olajfűtésre a sütőipari válalatoknál. A Ka­posvári Húsüzem eddig szüne­telő építkezéseit, folytatni fog­ják, és jövőre be is fejezik. Nem eldöntött kérdés még, hogy sör kerii]-e Barcson, il­letve Vízváron és Heresznyén Több országból érkeznek látogatók a Budapesti Ipari Vásárra A Budapesti Ipari Vásáron kiállítóként részt vevő hét ba­ráti ország és mintegy 150 nyugati cég hivatalos megbí­zottam kívül sok más külföldi vendég is érkezik Magyaror­szágra a vásár idejére Több országban számosán jelentkez­tek a magyar külügyi és ke­reskedelmi szerveknél, hogy szeretnék megtekinteni a Bu­dapesti Ipari Vásárt. A baráti országokból érkezőkön kívül francia, nyugatnémet, olasz, svájci, osztrák, angol, argentin és iráni vendégek is érkeznek. bőrgyár létesítésére; hogy a csurgói Faipari Vállalat mikor kezdheti meg a bútorlapok gyártását, mivel a külkereske­delem mind ez ideig nem volt képes megegyezni a Könnyű­ipari Minisztériummal. Terv van a volt marcali bőrgyár he­lyére telepíthető asztalosipari részlegről, és feltétlenül meg kell kezdeni a Finommechani­kai Vállalat kirendeltségeinek létesítését a járási székhelye­ken és nagyobb községekben. A Kaposvári Városi Tanács nem értett egyet a taszári ki- rendeltség működtetésével, holott a háztartások nagymér­vű gépesítése itt és máshol is megkívánja, hogy a Finom- mechanika javítórészlegeket állítson fel. Marcaliban tárgya­lások folynak az ÁGI-val, Ka­posvárott pedig a megyei ta­nácsnak az a véleménye, hogy az idén felépülő Május 1 utcai szemcséző üzemet a Finom­mechanika kapja meg, a tő­zeggel dolgozó szemcséző in­kább települjön Ordacsehi kör­nyékére, ahol a tőzeg helyben van. — Az ötéves terv idejére milyen körvonalak alakultak eddig ki Somogy, valamint Kaposvár további ipari fejlő­désével kapcsolatban? — Számtalan lehetőség, terv, elképzelés van. Természetesen ezek az ötéves terv megindulá­sáig még egyben-másban meg­változnak, tisztulni, kristályo­sodni fognak. Például szóba ke­rült egy keményítőgyár telepí­tése; a volt »Helios« konzerv­gyár, helyén - cukorkagyár kez­dené meg működését, egyide­jűleg a Győri Keksz- és Ostya­gyár elöregedéséből fakadó le­építésével. A baromfifeldolgozó telepet kombináttá szeretnék fejleszteni szép exportlehető­ségei miatt, a tejüzemet szin­tén fejleszteni fogjuk. A sió­foki új kenyérgyárban télre tésztaüzemet lehetne berendez­ni. Az ötéves terv ideje alatt véglegesen megoldódik majd a megyeszékhely kenyérellátása is. Siófokon a Jmsüzemt. fel­dolgozó üzemme. lehet bővíte­ni, mely sok terhet levehet a Kaposvári Húsüzem válláról. Végül pedig igen nagy lehető­ségek rejlenek a Babócsán fel­kutatott földgázban. Remény­kedhetünk, hogy az ötéves terv idején Kaposvárott már gázzal főzhetnek a háziasszonyok. Az elmondottakon kívül is vannak még elképzelések — fejezte be nyilatkozatát dr. László István, a megyei tanács v. b. elnö­ke —, de ezekről még korai be­szélni. Fehér Kálmán < ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<>♦« « ♦ «4 * :Az SZKP XXI. kongresszusának tanulmányozásához \A XXÍ. kongresszus a XX. kongresszus által megjelölt út folytatása Az SZKP XXL, rendkívüli ez" j kongresszusa hatalmas távla­tion felszólítja azt a személyt, j tokát nyitott a Szovjetunió né- akinek a házhelyet eredetileg t pei számára, de nemzetközi juttatták, hogy 30 napon belül nyilatkozzék: bizonyos határ­vonatkozásban is óriási jelen­tősége van. A XXL kongresz­időn belül megíkezdi-e, befeje-♦ szuson elfogadott hétéves terv zi-e családi házépítkezését. F.r-.továbbfejlesztése azoknak az re írásbeli kötelezettséget kell J eredményeknek, melyeket az vállalnia. Ha a megadott ha-jSZKP xx kongresszusa fog­Nyereségrészesedést oszlottak az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezetében A minap mérlegzáró közgyű­lésre ültek össze az Agyagipa­rosok Háziipari Szövetkezeté­nek tagjai. Barth Ferenc, a szövetkezet elnöke ismertet­te a múlt .évi eredményeket. 1 820 000 forintos tervüket túl­teljesítették, mert a kereskede­lem egyre többet és többet igé­nyel termékeikből. Végered­ményben 2 200 000 forinttal zárták az évet, ez 109,8 százalé­kos tervteljesítésnek felel meg. 12 tonna kályhacsempét, 137 tonna egyéb cseréptárgyat ké­szítettek. Jutott ebből a brüsz- szeli világkiállításra, Dániába, Svédországba, de a belkereske­delemnek is. Jó munkájuk eredményekép­pen 171 922,65 forint tiszta nye­reséggel büszkélkedhetnek. Ebből 146 ezer forint osztható fel. A különleges a’aora 14 ezer íarintot tartalékoltak. A Népi Iparművészeti Alapira 10 285 forintot fizettek be. A szövetkezet 44 dolgozójá­nak 55 830,65 forint nyereség- részesedés jutott. Átlagosan háromheti fizetésnek megfele­lő összeget kaptak. Tamás László, a népművészet mes­tere 1950, Sáfrán György égető 1426, Újlaki József égető 1670, Szirmai Olga népművész 1095, Balogh Károly népművész, kályhás 1528. Faludi Júlia 9«, Andó Antalnéi korongos 1039 forint nyereségrészesedést 1 vett át az ünnepi közgyűlésen. Idén is nagy feladátök áll­nak a szövetkezet előtt. Ez évi tervük 1 900 000 forint. Mun­kájukat talán már az év máso- 1 dik felétől jobb körülmények között végezhetik. Ugyanis 550 ezer forint''*' kaptak b-*-''ázás­ra, melyből központi üzem­taridőn belül nem nyilatkozik, {]ajj össze, melyeknek hatalmas munkálatait már a XX. kon­gresszus előtt megkezdték, s azóta meg is valósították. A XX. kqngresszuson Hruscsov jelvtárs már azokról az ered- I ményekről számolhatott be, .melyeket az SZKP Központi j Bizottsága 1953 óta elért, j Ha figyelemmel kísérjük rész, kemenceház, fürdő, öltö­ző épül. Jövőre pedig olajtüze- léses, folyton égő kemencét j azokat az erőfeszítéseket, ame- akamak létesíteni, amely szá-tlyek 1953 óta végbementek a mottevő megtakarítást ered- J Szovjetunióban és az SZKP' mónyez, mert fölöslegessé teszi a fatüzelést. Megteremtik tehát a munka kedvezőbb feltételeit. Többet és jobbat termelhetnek. S nem kell attól sem félniük, hogy ! XX. kongresszusán elfogadott ! határözatot, akkor világossá [válik, hogy a hétéves terv na- t gyón szilárd alapokra épült. [Ismeretes, hogy az SZKP Köz- [ ponti Bizottsága 1953 szeptem­gyártmányaikat nem veszi át a J béri plénumán — tehát már a kereskedelem. Almási La-jXX. kongresszus előtt — át­j o s, a KISZÖV munkatársa arról adott tájékoztatást, hogy a közelmúltban külkereskedel­mi árubemutató volt. melyen az agyagiparosok készítményei is szerepeltek. A vélemény: minden darab kifogástalan. A fogó határozatot hozott: kidol­gozta a mezőgazdaság fellen­dítésének programját a szov- hozok és kolhozok fejlődését illetően. Ennek nyomán a szovjet állam a legutóbbi öt év alatt kb. 100 milliárd rubelt kereskedelem igényt tart ké-1 ruházott be a mezőgazdaságba. szítményeikre. Minél előbb va- ^ mezőgazdaság fejlesztéséhez i tartozott a szuzfoldek haszno- lositsák meg beruházásukat, s \ sl-tása, amiből a szovjet ál­termeljen ak többet. j lám több mint 18 milliárd ru­bel tiszta jövedelemhez jutott. Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson már ismertette azokat a hatalmas eredménye­ket, melyeket a XX. kongresz- szus szellemében valósítottak meg. Az SZKP Központi Bi­zottságának 1955 januári plé­numán kitűzött feladatokat hal év helyett három év alatt teljesítették. A begyűjtött ál­lati termékek mennyisége 1953-hoz viszonyítva 1958-ig a következőképpen növeke­dett: a tejé több mint kétsze­resére emelkedett, a húsé 56 százalékkal, a gyapjúé 60 szá­zalékkal. A Szovjetunió az utóbbi években, de különösen a XX. kongresszus után nagy techni­kai és tudományos eredménye­ket ért el. A XX. kongresszus további alkotó kezdeménye­zésre serkentette a szovjet tu­dósokat. 1957-ben a Szovjet­unióban felbocsátották a Föld első mesterséges holdját. 1959- ben a Naprendszer első mes­terséges bolygóját lőtték fel. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány nagyméretű harcot indított a XX. Kongresszus irányvonalá­nak győzelemre juttatásáért. Ennek eredménye, hogy a szov­jet nép a XX. kongresszuson még előre nem látható hatal­mas lelkesedéssel fogott hozzá az elfogadott elvek valóra vál­tásához. Amikor a XXI. kon­gresszus 1 - *^rozatait és az ott elhangzott beszámolókat ta­nulmányozzuk, feltétlenül fi­gyelembe kell venni, hogy ezek a határozatok a XX. kongresszus által elfogadott elvek továbbfejlesztését jelen­tik. Ilyen, hogy a szocializmus a kapitalizmussal párhuzamos világrendszerré vált. A XX. kongresszuson egész sor más, ebből következő elvi kérdés merült fel, mely az egész kom­munista mozgalomra vonatko­zik, Hruscsov elvtárs a követ­kezőket mondotta a XX. kon­gresszuson: »A különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének lenini elve mindig országunk külpolitikájának általános ve­zérfonala volt, és az lesz a jö­vőben is.« Melyek azok a tényezők, amelyek a békés egymás mel­lett élés lehetőségét növelik? A szocialista világrendszer gazdasági, tudományos, tech­nikai és katonai tekintetben gyors fejlődésen ment át, azaz megteremtődött a békés egy­más mellett élés minden anya­gi lehetősége. A XXI. kon­gresszuson elfogadott hétéves terv nemcsak növeli ezt az anyagi bázist, hanem végre­hajtása azt is jelenti, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelésben maga mögé y.t.a- sítja az Egyesült Államokat. Ez az anyagi bázis egyben a háború elkerülhetőségének legdöntőbb tényezője is. Fon­tos hangsúlyozni, hegy a bá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents