Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. április 9. Gazdaságosabbá teszi az üzemet a jó újítási feladatterv A Kaposvári Textilművek épületének folyosóján fekete tábla van a falóin, rajta gépelt papírosok: az üzem első félév, re szódé újítási feladatterve. A különböző . üzemrészeikben ugyan mindenütt megtalálható a felbontott terv, itt azonban összegyűjtötték valahányat, hogy akinek kedve jön, avagy ötlete támad a másik üzem­részhez tartozó újításra, ren­delkezésre álljon az újítási fel­adatterv, ismerje, hogy az egész gyárra nézve melyek azok a területek, ahol még fontos szükség lenne ésszerű­sítésre, újításra. Az egyik gépelt papírlap az általános feladattervet ismer­teti. Több mint kétezer forin­tot tűz ki egy túlnyomásgátló szerkezet tervezésére, a számypolírozás mechanizálásá- ra, a hangtompító berendezés, alaxair légfűtőtest tisztítás, va­lamint az orsó-mosás korszerű megoldására. A három utóbbi feladatra Somoskövi Ist­ván TMK-vezető már adott is be újítást, és ezeket kísérletre elfogadta a gyár újítási bizott­sága. Ha beválnak, bevezetik mindahányat. A lánccsévéző újítási feladatterve előírja a hüvely-válogatás automatizá­lását. Erre Kemény Lajos főművezető Preming La­jossal, a gyűrűsfonó műve­zetőiével együtt adott be újí­tást A hüvelyfestés automati­zálására Nogell György és Végh Elemér műszaki raj­zolók, valamint Deák Fe­renc, az előfonó lakatosa ter­jesztette be ötletét a feladat­terv kiírása óta. Célul tűzték ki a cops-beraikók munkájának módosítását is a lánccsévéző­ben. A gyűrűsfonó bőröző munká­sa, Antal Mdhályné igen ügyes újítást nyújtott be a bi­zottságnak. Ha beválik, meg­oldja a felső tisztítófák tisztí­tását. Most kísérletezik ki, hogy az ötlet a gyakorlatban hogyan válik be. Az előfonóbe­li újítási célokhoz tartozik a lánccsévézőnél is szereplő hü­velyfestés gépesítése. Igaz ugyan, hogy a hüvelyek nem egyforma nagyságúak, de ha a gép jó, mindkettő meg bírja fogni, tehát festeni is. Az au­tomatizálásra igen nagy szük­ség volna, mert a hüvelyek ké­zifestése egyrészt az egészség­re ártalmas, másrészt pedig túlontúl lassú. Csak a gépesí­tés képes fokozni a festés ter­melékenységét. Az előfonóban a gépkonstrukció lehetővé te­szi, hogv a kilincs-művet visz- szafelé forgassák. Deák Fe­renc olyan javaslatot adott be, mely ezt megakadályozná. A tisztító és kártoló üzem tervében hat célkitűzés szere­pel, összesen 2800 forint juta­lommal. A vaccum-elszívó nyílásának jó elzárására és a rezgőpenge polírozásának töké­letesítésére már folynak a kí­sérletezések, ha az újítást for­málisan még nem is adták be a dolgozók. Az elmondottakból követke­zik, hogy a Teztilművek fél­éves újítási feladatterve min­den szempontból jónak mond­ható. Végrehajtja az üzemek gazdaságossá tételének, a párt, a kormány és a szakszervezet által kiadott és támogatott iránymutatását: jól mérte fel azokat a területeket, melyek­ben szükséges újítani, és az újításokhoz kellőképp mozgó­sította a gyár munkásait, mű­szaki dolgozóit. Ebben az esz­tendőben összesen 37 újítás fu­tott be Szanpl Tibor újí­tási felelős kezéhez. Az év második negyedére versenyt indított a Kaposvári Textilművek vezetősége az újí- tómozgalam további fellendíté­se céljából. A pontszerző ver­seny helyezettjeit a negyedév végén díjázzák. A verseny újabb segítséget fog nyújtani az üzemben az újítási feladat­terv megvalósításához, és még számtalan egyéb területen vet fel ötleteket, ésszerűsítéseket. Erre annál inkább szükség van, mivel az újítási feladat­terv csak olyan újításokra ter­jed ki, melyek nagymértékben (és természetesen nagyobb ösz- szeggel jutalmazhatóan) segí­tik elő az üzem szűk kereszt- metszeteinek megszüntetését, melyek lehetőséget adnak a kis beruházással, helyi erővel megoldható átalakításokra, az üzem gazdaságosabbá tételére. Fehér Kálmán Feladatuk: vegyi ellenőrz Gomolyog a füst az üvegfalú vegyvizsgáló cellában. A folya­mat végbemenetelét kívülről kísérik figyelemmel, a mérge­ző gázokat ílymódon választják ed a szoba levegőjétől. Az asz­talokon, állványokon minde­nütt lombikok, kémcsövek, kü­lönféle kémiai műszerek és vegyszerek. A Minőségvizsgá­ló jól felszerelt laboratóriumá­ban koppan a kémcső, hajszál­nyi súlyt mér az analitikai mérleg; dolgoznak a munka­társak. A név — Minőségvizsgáló Intézet — alapjában véve egy vegyészeti intézet sok irányú munkáját öleli fel, foglalja össze. Feladata: a hatáskörébe tartozó anyagokat a kémia módszereivel elemezni abból a célból, hogy azok az előírt kö­vetelményeknek megfelel­nek-e. Működési körzetük túl­lép Somogy határain, a fél Za­la megye is ide tartozik. Mun­kájuk nagyon széleskörű, sok­oldalú. Mi rejtőzik e mögött a szó mögött, hogy »széleskörű"? Mi­lyen feladataik vannak? — Egyik munkaterületünk az élelmiszeripari üzemek el­lenőrzése — mondja T o m- pos Albert vegyészmérnök, az intézet vezetője. — Ez jelle­génél fogva olyan, hogy nagy­részt kinn a helyszínen végez­zük, megvizsgáljuk a gyártási technológiát, a készülő és elő­állított élelmiszeripari cikkek minőségét. Fáj a kezem, fáj a hátam, Majd letörik mindkét lábam Teknő fölött görnyedezek, Lúgos gőzből mérget nyelek. Soká bírni ezt nem lehet. Idő előtt sirba megyek. Maga is mos drága Terka, Mégis mitől víg az arca ? Tudja édes szomszéd asszony Ln a ruhát géppal mosom. Nem kell nekem görnycdezni, A kezemet lúgba tenni! Piszkos ruhát gépbe teszem, Öt perc múlva ki is veszem Fehér az már, szép és tiszta Vig arcomnak ez a titka! Villany- és kézihajtású mosógépek kaphatók az állami kiskereskedelmi és (cldmüvesszövetkezeti szakiioltGkban (x) A fal mellett üvegekben zsírminták sorakoznak, azok már mind túlestek a vegyi elemzésen. Az üvegekre mu­tatva mondja a vezető:-» Ez a másik munkaterüle­tünk, exportáruk. Az export­cikkek: gyümölcskonzerv, gyorsfagyasztott gyümölcsáru, zsír vizsgálatát is má végez­zük. Igen fontos, hogy ezek az áruk tökéletesen megfeleljenek a külföldi megrendelők köve­telményeinek, hiszen népgaz­daságunk egyik nagyon jelen­tős tényezője az exportcikkek előállítása. Egy másik helyiségben a kémcsövekben tej fehérük, kis üvegekben jól elzárva tejmin­ták. — Ebben a szobában folyik a tej ellenőrzése. Nemcsak gyártás közben, hanem a kész, forgalomba lévő árukat is el­lenőrizni kell. így előzzük meg az esetleges hamisításokat, ami .— igen örvendetes — egyre ritkábban fordul elő. Az élelmiszeripari üzemek rend­szeresen küldik mintáikat vegyvizsgálatra, má pedig tá­jékoztatjuk őket az eredmény­ről. Gyakran a bíró szerepét játsszuk — folytatja mosolyog­va a vezető. — Az élelmiszer- ipar és a kereskedelem vagy kétféle iparág között gyakran vita folyik egy-egy cikk minő­ségéről. ilyenkor elküldik hoz­zánk, és mi állapítjuk meg a végső eredményt. Abba a bizo­nyos »széleskörű« munkába még beletartozik az is, hogy magánfelek, vállalatok, állami gazdaságok a legkülönfélébb anyagokat küldik ide, hogy mi­nőségét vegyi úton állapítsuk meg. i A 22 éve fennálló Minőség- vizsgáló — amelyet a jelenlegi vezető, Tompos Albert szerve­zett — fontos intézménye nép­gazdaságunknak. Az itt vég­zett munka nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy jó minőségű, kifogástalan élelmiszerek jus­sanak a vásárlókhoz. V. M. Jóleső érzés töltötte el a Streith Miklós utca 1. számú ház öreg, hetvennyolc esz­tendős lakóját, amikor tu­datták vele, hogy 6 is tagja lesz annak a veterán küldött­ségnek, amely a központi ün­nepségeken képviseli a Ta­nácsköztársaság somogyi har­cosait, a somogyi tizenkilen- ceseket. Izgalom dobogtatta meg öreg szívét, alig bírt aludni éjszakánként. Megle­petésként hatott rá a hír, hisz nem kérkedett ő sohasem munkásmozgalmi múltjával; az egyszerű közkatona sze­rénységével beszél most is erről. Életének hetvennyolc éve egyszerű hétköznapok mo- zaikdarabkáíból tevődik ösz- sze. Munkás volt, és sorsa, mint a legtöbb hozzá hasonló emberé: sanyarú, nehéz sors. Mégsem üres. Volt tartalma, értelme, célja életének. Már fiatal szabósegéd korában fel­ismerte, hogy egyáltalán nem igazságos a földi dolgok el­rendezése: a tömegek dolgoz­nak, mégis éheznek, fáznak, rajtuk a pokol minden kínja, míg a kevesek, akik henyél­nek, dúskálnak minden jó­ban. Ha eleinte még nem is tudatosan, de ösztönösen an­nál inkább érezte: nem sza­bad ebbe belenyugodni, vál­toztatni lehet és kell ezen az égbekiáltó társadalmi igaz­ságtalanságon. Azoknak, akik azzal próbálták a fel-feltörő elégedetlenséget elfojtani, hogy nyugodjanak bele abba, ami van, mert ez isten ren­delése, azt mondta: »Akkor az isten is az uraké-. Nyug­hatatlan természete ösztönö­sen is azok közé sodorta, akik tudatosan keresték a megol­dást, a gyógyírt a nép fájdal­mára. Fehér haja megcsillan az ablakon beözönlő napsugarak fényében. Fiatalságára gon­dol. Az első megünnepelt május elsejére, amikor életé­ben először mondott nemet urának, parancsoltjának. !899-et_ írt a naptár. Reinich úr szabóságában dolgozott mint újdonsült segéd. — Amint május elsején reggel megyek be dolgozni, üres műhelyre találok. Csak a mester volt ott egymagá­ban. Mindjárt megértettem, miért láttam olyan szokatla­nul ünnepélyesnek az utcát. Mondom a mesternek: — Reinich úr, én ma nem tudok dolgozni — és azzal ar­ra vettem utamat, amerre embercsoportokat láttam. Lo­holok keresztül a réteken, s odamentem, ahol az egyik tisztáson nagy embergyűrű vette körül (t szónokot, és ki­törő örömmel éljenezték sza­vait. Ekkor éreztem meg, mi­lyen erősek vagyunk mi, mun­kások, ha összefogunk. Sztrájkmozgalmakon, bér­harcokon vitt Link Jakab elv­társ útja 1919-hez. A Magyar Tanácsköztársaságban álmai­nak, addigi harcainak betel­jesedését látta. — Mit csinált akkor? — Már az 1918-as őszirózsás forradalomkor beválasztottak a Nemzeti Tanácsba, s mon­dani sem kell, hogy lelkesen csatlakoztam a Tanácsköztár­sasághoz. Úgy éreztem akkor: miénk az egész világ. A be­csületes emberek nem is erezhettek másként. Szabad­ságot, életet, jogot, Irataimat adott nekünk a proletárdik­tatúra. A direktórium vezetői betettek a városi járlatkezelő hivatalba, meg kellett előzni a feketézést, a spekulációt. Gyakran küldtek fel Pestre is. Én szoktam lehozni a kapos­vári munkanélkülieknek járó segélyt, amelynek fizetését a Tanácsköztársaság vezette be. Egy alkalommal Gottlieb Mik­sával, Gudina Györggyel együtt a fővárosba utaztunk bőrt szerezni a város és a me­gye számára. Utunk sikerrel is járt: egy vagon bőrrel tér­tünk vissza. — Egy ízben Szalma Jstván, a direktórium tagja Sörnye- puSztára küldött a cselédek segítésére. Mint ülnök részt vettem törvényszéki tárgya­láson: ez is a Tanácsköztár­saság egyik vívmánya volt. Nem cselekedtem különös dolgokat, de amit rám bíztak, azt — úgy érzem — becsü­lettel, proletárlelkiismerettel elvégeztem. Haragudtak is ránk az urak, s mindent meg­tettek, hogy megbuktassák a mi hatalmunkat. Szörnyű idő következett, s nemcsak ránk, akik a proletárdiktatúra ide­jén tisztcégeket vállaltunk. Az egész nép kegyetlenül megfi­zetett a 133 napért. Fehér haját hátrasimítja, elgondolkozik. — A hatalom minden. Ami­kor ötvenhat őszén dühön­gött az ellenforradalom — portás voltam a Ruhaüzem­ben —, mondtam is a mun­kásoknak: Emberek, idehall- gassanak: a munkásságnak most nincs fontosabb köteles­sége, mint a párt mellé áll­ni. Ha elbukik a rendszer, mi is elbukunk valamennyien. S a folytatás sokkal véresebb, a bosszúállás még kegyetle­nebb lesz, mint volt tizenki­lencben. Én mondom ezt, én, aki jól ismerem az urakat, tu­dom, hogy nem tréfálnak azok... — Nincs nagyobb öröm, mint az, hogy a fiatalabbak hallgattak szavunkra, s nem maradtunk barátok nélkül a vészterhes napokban sem. Most már nyugodt vagyok, mert tudom, látom, hogy jó kezekben van a népi hata­lom. Tanultunk Tőled és Tőle­tek, fehér hajú elvtársak: el­vi szilárdságot, szép, szocia­lista életet és akaratot a küz­delemhez. Fogjuk továbbra is szorosan egymás kezét... Varga József A REVIZOR BEMUTATÓJA ELÉ — Komédia a javából, ízes, bővérű. Nem lehet nem kedvvel játszani! E mondat feleletként hang­zott el színházunk egyik ve­zető színészének ajkáról, ami­kor arról kérdezték, mi a véleménye a Revizorról. Nos, a kérdezett utólagos engedel- mével hadd egészítsük ki a feletet mint olyanok, akik a kívülálló szemével végignéz­hettünk egy részletet — mintegy előlegben — a pén­teken színre kerülő Gogol- komédiából: a Revizor elő­adása nemcsak színészeink számára ünnep, az lesz a kö­zönség számára is. Erre en­ged következtetni az első fő­próba vibráló levegője, a helyzetkomikumok csattanói­nak fokozott harsánysága, a játékba való igazi belefeled­kezés. Az öltöző folyosókon a sö­tét nézőtérre menet találkoz­tunk néhány szereplővel, Dobcsinszkijjal és Bobcsdn- szkijjal. Láttuk a polgármes­ter robosztus alakját, a me­morizáló Hlesztakovot és másokat. S akármennyire tudja is az ember, hogy a színház az illúziók világa, nem tud csak megilletődve ellépni a hősök, a kicsik és nagyok mellett, mert arra gondol: mindjárt találkozom velük. Nem X vagy Y szí­nésszel, hanem ezzel és ezzel a Gogol-alakkal a színpadon. A kaposvári járás életéből A zselicségi községekbe lá­togat el e héten a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kul­túrautója, és péntektől kez­dődően kilenc napon át ren­dez filmvetítéseket egy-egy fa­luban. Műsorra — mintegy ajándékképpen — a legjobb szovjet filmek kerülnek. A napról napra más-más község­ben megtartandó mozielőadá­sokat ugyanis díjmentesen lá­togathatják a kilenc kiválasz­tott falu lakói, akik, mivel még nincs villanyuk, ritkán jutnak mozielőadásokhoz. A termelőszövetkezeti köz­ségek KISZ-titkárai részére háromnapos tanfolyamot tart április 9—11-ig a járási KISZ- bizottság. A tanfolyamon az a fontos probléma kerül részle­tes megvitatásra, hogy a szö­vetkezeti községekben milyen feladatok hárulnak a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tag­jaira. ötszázezer tégla gyártását vállalták terven felül a Bő- szénfai Téglagyár kiszesei, akik a napokban csatlakoztak a Téglagyári Egyesülés KISZ- szervezetének versenyfelhívá­sához. * * * A somogyaszalói kommu­nista fiatalok az elmúlt héten 1400 darab facsemetét ültettek el. * * * örvendetesen nő a falusi KISZ-szervezetek aktivitása. Ezt bizonyítja az a tény, hogy eddig a kaposvári járásból hu­szonhét KISZ-fiatal csatlako­zott a KISZ Központi Veze­tősége és a Földművelésügyi Minisztérium állal a fiatalok részére meghirdetett traktoros versenyhez. A traktoros ver­seny résztvevői között a mai napig a Fonói Gépállomás fia­taljaié a számszerű többség babérja- Innen ugyanis tizen­hét traktorista nevezett be a versenybe. * * * A ráksi termelőszövetkezeti község KISZ-szervezete külön fiú és leány munkabrigádot alakított a szövetkezetben. A fiú-brigád tagjai már 4500 mázsa műtrágyát szórtak ki a közös földre. A leány-brigád is derekasan kitett magáért. Huszonkét kát. holdon a rost­len, 40 kát. holdon a tavaszi árpa, 55 kát. holdon a lucerna elvetésében bizonyultak méltó versenytársnak. * * * Közös munkakönyv váltását határozták el az igali KISZ- fiatalok. A termelőszövetkezet­ben a KISZ-tagok meghatáro­zott munkaegységet ajánlanak fel, s ezek a munkaegységek a KISZ-szervezet közös munka­könyvébe kerülnek bele. Zár­számadáskor a közös munka után járó pénzösszeget a KISZ- szervezet használja fel. Dombóvári László i A főpróba még nem elő­adás. Üres nézőtér előtt megy fel a függöny az ügyelő jel­zőcsengetésére. Mégis, mikor látjuk, hogy a mese mint vesa bizarr fordulatot, mint nézik a rettegett revizornak Hlesztákovot, a cári Orosz­ország e kóbor-szélhámos lo­vagját, csaknem összecsapó­dik a tenyér. Ahogy részltét a polgármester a titokzatos idegen előtt, úgy remeg az is. Kerülgetik, méricskélik egymást. Szabadulni akarnak egymástól, de a komédia céltudatos szelleme taszítja egymás felé őket Mindkettő szolgaiélek, bőrét féltő gaz­ember, mindegyik más és más módon. Élősdiek. Hlesztakov a Petersburgtól távol eső kisváros urainak vendége lesz pár perc múlva. Nem mint futásban levő szélhámos, hanem mint a jég hátán is megélő szélhámos. Korlátlan úr, aki ha elordítja magát, még az államtanács hatalmasságai is úgy elkez­denek reszketni, mint a nyár­falevél. A kisváros felboly- dul. Keveset enged látni be­lőle a három fal, amelynek egyik oldala nyitott. De érez­zük, a színfalak mögött mint valami kaptár, melynek nyu­galmas életét megbolygatta egy váratlanul benyúló kép — indulnának a kereskedők alázatoskodó hajlongásaikkal, ajándékaikkal lekenyerezni a nagyurat, a Revizort, hogy becstelenségeik ne kerülje­nek napvilágra. Előzetes jelentés helyett csak annyit árulhatunk el a készülő bemutatódarabról, melyet Sallós Gábor rendez. Főszerepét Horváth Sándor, Fillár István, Csorba István, Mihályi Vilcsi, Farkas Anny, Homokay Pál, Szép Zoltán, Tóth Béla és Komlós István játsszák. László Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents