Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Hogyan keletkezett az Aggteleki Cseppkőbarlang? Világhírű gyógyhellyé válhat-e a Béke-barlang? A z egyik néprege szerint valamikor a Baradla te­tején (így hívták az általunk Aggtelki Cseppköbarlangnak ismert barlangot) egy gyönyörű vár állott, a mai Aggtelek he­lyén pedig egy város. A vár­ban, amelynek teteje aranyból volt, és messze tündökölt, la­kozott egy király, aki sok har­ci népet tartott a várban, ve­lük rabolni járt, és temérdek kincset halmozott össze várá­ban és a vár alatt lévő bar­langban. Egyszer valahol egy gyönyörű királylányt ejtett zsákmányul. Minden kincsét felajánlotta a király a lány szerelméért, de hiába. A lány vőlegénye végül megtudta menyasszonyának tartózkodási helyét, varázspálcájával felpat­tintotta a vár kapuját, és em­bereivel behatolt oda. A go­nosz király szolgáival együtt a barlangba menekült, de hiába, mert a vőlegény varázspálcá­jával cseppkővé változtatta őket és minden kincsüket... Ebből csak annyi igaz, hogy a barlang természeti szépsége, a cseppkövek, valóban kincset érnek. Ez, a világ egyik leg­nagyobb barlangja, egyszerű karsztjelenséggel keletkezett. (A karsztjelenség a mészkőben oldó hatást kifejtő víz munká­jának eredménye. A jelenséget először a Jugoszlávia területén lévő Karszt hegységben fi­gyelték meg, innen kapta ne­vét.) Az észak-borsodi karszt, vagy másképpen az Aggteleki- karszt, mészkőből áll. A mész­kő tulajdonsága, hogy elnyeli a vizet. Az elnyelt víz viszont szénsavtartalmának megfele­lően oldja a mészkövet. A hegység belsejében folydogáló vizek évezredek és évmilliók alatt hozták létre azokat a töb- bé-kevésbé vízszintes elrende­zésű üregeket, mint pl. a fen­tebb említett cseppkőbarlang is. A barlang mennyezetén át­hatoló víz oldja a meszet, a mennyezetre érve a víz egy része elpárolog, a mész ottma­rad. Az állandóan csepegő meny- nyezeten azonban nem páro­log el minden víz, hanem an­nak egy része lecsepeg a bar­lang alsó részére is. A lecse­pegő víz itt párolog el. így a cseppkő, amely lerakódott mészből áll, a mennyezeten is és a földön is keletkezik. A mennyezeten keletkezett cseppkövek függő, a földön keletkező cseppköveket álló cseppköveknek nevezzük Ha ezek a cseppkövek évezredek során összeérnek, hatalmas cseppkőoszlopokká válnak. A cseppkövek sokféle szín­ben pompáznak. A szür­ke és fekete színűek a barlang­ban élő penésagombák és a bar­langban lakó ősemberek fák­lyalángjainak füstjétől kormo- sotítak be. A rózsaszínes, piro­sas cseppkövek a mészkőben lévő vas és alumínium ásvá­nyok lerakódásai. A zöldes szí­nezést a réztől, a kékes színe­ződést pedig a mangántól kap­ták a cseppkövek. Helyenként igen szép, fehér színűeket talá­lunk, A cseppköveket formájuk alapján nevezték el, ma is úgy hívják azokat. Nem lehet meg- illetődés nélkül bemenni a barlangba. Csokonai a pokol tornácához hasonlította. A barlang cseppköveit alakjuk szerint a nép kezdte elnevez­ni. Pl. BorjúfÓka. Napraforgó, Csipkepamlag, Törökmecset, Tündérvár, Csikóstanya, Ró­zsa Sándor gatyája, Hentesüz­let, Fürdőző várkisasszonyok, Csillagvizsgáló, Tigristerem, Hangversenyterem stb. A hegység általában száraz, kevés a felszíni vízfolyása, for­rása. Ha a karsztvízszint ala­csony, komoly problémát okoz az ivóvíz. Ennek oka a mészkő víznyelő képessége. Ahol vi­szont az elnyelt víz a felszín­re kerül, ott a forrás bővizű, kristálytiszta. A hegység 1952-ben felfede­zett másik barlangja a Béke­barlang, amelyet Jakucs Lász­ló geológusunk talált meg ku­tatásai nyomán. Ugyanolyan, vagy még szebb, mint a vén Baradla. Erről a barlangról már régebben az a hír járta, hogy gyógyhatása van, amely később lassan kezdett igazolód­ni, de még ma sem vehető bi­zonyosra, hogy milyen beteg­ségekre van gyógyhatása. Ja­kucs László kutatásai alapján ugyan már sok mindenre követ­keztethetünk. Eleinte ösztönö­sen végezte kutatásait, később a gyógyhatás tudatában. Leírja: » ... az influenzás, illetve láz­zal is járó meghűléses megbe­tegedések nyomtalanul gyó­gyulnak ... az ilyen természe­tű betegek minden egyes eset­ben teljesen gyógyultan jöttek felszínre a barlangból, még ak­kor is, ha a néhány órás bar­langi séta során többször, akár derékig is alá kellett merül­niük a föld alatti patak 10 C- fokos hideg vizébe.« A közeljövő vizsgálatai dön­tik majd el, hogy kiépülhet-e egy, a Klutert-barlanghoz ha­sonló föld alatti szanatórium. A második világháború idején a háború borzalmai és pusztí­tásai ellen a Ruhr-vidék lakos­ságának egy része ebben a bar­langban keresett menedéket, és ott-tartózkodásuk idején a bar­lang gyógyhatásáról győződtek meg. Azóta világhírű gyógy­hellyé építették ki, ahol éven­te kb. 70 ezer ember keres lég- zőszervi megbetegedésére gyógyírt. A Béke-barlang ilyen irá­nyú gyógyhatásaira Ja­kucs Lás z1 óék már régen felfi­gyeltek. Ök eleinte úgy gon­dolták, hogy a barlangban lé­vő gombák által termelt anti­biotikumoknak van gyógyhatá­súk. Azonban olyan betegsé­gekre is volt a barlangnak ha­tása, amelyeket antibiotikum­mal gyógyítani nem lehet. «■A szamárköhögéssel bevitt gyermekek 4—5 órás benntar- tózkodás után vagy meggyó­gyultak, vagy erősen enyhül­tek, és ritkultak a rohamok«. Hetven tüdőasztmás beteg kö­zül a légzőkúra után 34-en egy hónapig tünetmentesek lettek. Ugyancsak jó hatással volt a légcsőhurutra, hangszalaggyul­ladásra is. Ezért sokan keres­ték fel már eddig is a barlan­got. Ezek után Jakucsék a barlang másféle hatását tételezték fel, és a Klu- tert-barlang vizsgálatait kezd­ték tanulmányozni. "A Klu- tert-barlang gyógyhatásút el­sősorban légpárában jelenlevő kémiai anyagokkal magyaráz­zák. Ezek ugyanis belélegezve a tüdő, a légcső és a hörgők izgatott, gyulladásos, érzékeny felületeire megnyugtató hatás­sal vannak« — írja Jakucs László híres geológusunk. Tehát a légpára nagy sókon­centrációja az egyik legfonto­sabb gyógytémyezője a Klutert- barlangnak. Ha ez a külföldi megállapítás igaz, akkor a Bé­ke-barlang gyógyhatása még nagyobb, mint a Klutert-bar- langé, mert a légpára sókon­centrációja többszörösen felül­múlja az előbb említett világ­hírű barlangét. H a a feltevések beigazo­lódnak, akkor a Béke­barlang föld alatti szanató­riummá válhat, ami a nép- egészségügy szempontjából igen fontos. Az illetékesek azonban Jakucsot nagyon ma­gára hagyták, nem kapott kel­lő támogatást, így a tudomá­nyos kutatás nem folyhatott kellő mértékben. Azonban, mint Jakucs írja: >»A közel­múltban tapasztalt nagyszerű nekilendülés láttán e sorok író­ja is bízik már abban, hogy a még hátralevő orvosbiológiai és meteorokémiai vizsgálatokat illetékes tudományos intézmé­nyeink elvégzik«. Jakucs Lász­ló tudományszeretetből elindí­totta a vizsgálódást, másokon a sor. hogy Jakucs nagyszerű hi­potézisei tézisekké váljanak. Lóczy István tanár. A SZOVJETUNIÓ HÉTÉVES TERVÉBŐL A gépek — az ember segítőtársai A gépgyártókra nehéz munka vár az idén. Az össztermelés magas ütemének megtartása mellett létre kell hozniuk a legkorszerűbb gép- és berendezésfajtákat, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megtakarítják az em­ber erejét, munkáját és idejét. Mindenekelőtt az automatizálásról kell szólnunk. Az évi terv előírja, hogy 155 automata- és félauto­mata-gépsort kell gyártani, 20 százalékkal töb­bet, mint tavaly. A vegyi berendezések gyár­tásának volumene 80 százalékkal, a henger­művi berendezéseké 28 százalékkal, a nyers­olaj finomító berendezéseké 27 százalékkal emelkedik. Mint ismeretes, a vasúti közlekedést kor­szerűsítik. Ezzel kapcsolatban a főnali diesel- mozdonyok és villany mozdony ok gyártása a tavalyihoz képest 32 százalékkal emelkedik. Most szervezik meg az 5300 lóerős, váltó­áramú, hattengelyes villanymozdonyok soro­zatgyártását, s elkészítik a 7070 lóerős, vál­tóáramú, nyolctengelyes villanymozdony kí­sérleti példányait. A mezőgazdaság az idén négy hajtókerék­kel ellátott új kerekes traktorokat, maga­járó futómüveket és 30 lóerős, léghűtéses hajtóművekkel ellátott traktorokat, rákapcsol­ható gabona- és lenvetögépeket kap Mit ad az élelmiszeripar? Az élelmiszeripar, mint ismeretes, nagy mértékben a mezőgazdaság fejlődésétől függ. S mivel a Szovjetunió mezőgazdasá­ga jelenleg a hatalmas fellendülés korsza­kát éli, biztosak lehetünk abban, hogy az élelmiszeriparnak igen szilárd nyers­anyagbázisa lesz. Az iáén jelentősen nö­velik az egyes élelmiszeriparágak telje­sítményét. Ezt részben a meglevő üzemek bővítésével, részben új üzemek építésé­vel érjük el. Körülbelül 50 új városi tej- feldolgozó üzemet, 30 húskombinátot, 17 ■ cukorgyárat és sok más, korszerű be­rendezéssel ellátott üzemet építenek. Nagy figyelmet fordítanak a munkaigényes mű­veletek gépesítésére és a termelés auto­matizálására. A múlt évvel szemben a hústermelést (az állami nyersanyagforrásokból) 310 ezer tonnával, a tejtermékek termelését 1,6 millió tonnával, a cukorgyártást 610 ezer tonnával, a növényi olaj gyártását 319 ezer tonnával növelik. A villamosenergia termelésének fejlesztése Az energetikusok 258 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát, a tavalyinál csaknem 11 százalékkal többet adnak az országnak. Megvalósul a párt­nak az az utasítása, hogy első­sorban földgázzal, pakurával és olcsó szénnel működő hő­erőműveket kell építe­ni. Sok ilyen erőmű épül 1 millió kilowatt és ennél nagyobb kapacitással. Az Uraiban az idén üzembe­helyezik az első 200 ezer kilo­watt teljesítményű turboagre- gátot. Európában ez lesz a leg­nagyobb. A donyeci szén osz­tályozásánál és darabosításánál keletkező hulladék felhaszná­lására nagy teljesítményű hő­erőművek épülnek Ukrajná­ban. a Kuznyeck-medencében és Kelet-Szibériában, Azer­bajdzsánban és az Észak-Kau- kázusban földgázzal, Észtor­szágban pedig palával dolgoz­nak majd az új hőerőművek. Az idei terv előírja a bratsz- ki vízierőmű szélesen kibon­takozó építését. Lipeck, Voro­.nyezs, a moszkvai energia- rendszer a sztálingrádi vízi- erőműtől kap áramot. A Dnye­per vize mozgásba hozza a kremencsugi vízierömű agre- gátjait. Néhány szót az energetikai rendszerek fejlesztéséről. A sztálingrádi vízieröműiöl a moszkvai energiarendszerig terjedő 500 kilovolt feszültsé­gű távvezeték üzembehelyezé­se a Szovjetunió európai ré­szén az egységes energetikai rendszer megteremtésének fon­tos szakasza lesz. Most kezdik építeni a 330 kilovolt feszült­ségű áramvezetéket, amely há­rom köztársaság — Észtország, Litvánia és Lettország — ener­giarendszerét egyesíti. Ez az energiarendszer jövőre kezdi meg működését. Azerbajdzsán és Grúzia energiarendszeré­hez rövidesen hozzácsatolják Örményországét is. Ezzel be­zárul a Kaukázuson túli gyű­rű. Komoly, gyakorlati lépé­sek ezek a Szovjetunió egysé­ges energiarendszerének meg­teremtése érdekében. Gyűszű nagyságú rádió Mióta kifejlesztették a tran­zisztorcsöveket, mint legkisebb és legolcsóbb energiaforrást, mind jobban divatba jönnek a zsebrádiók. Ezeknek a készü­lékeknek eddig az volt a hát­rányuk, hogy csak közép- és hocsz'í’Tinámú adá»-k vételére voltak alkalmasak. Egy fran­cia kutatócsoport most olyan berendezést szerkesztett, amellyel a rövid és ultrarövid hullámokat is fel lehet erősí­teni. Ennek segítségével lehe­tővé válik gyűszű nagyságú rövidhullámú vevőkészülékek előállítása. SOMOGY MEGYE 1919. évi eseménynaptára JÚLIUS 1: Megalakult a Kerületi Gazdasági Hivatal Elnöke, mint kormányzótanácsi biztos: Latinika Sándor. JÚLIUS 6: A vármegyei közigazgatási megbízottnak Lucz Mózest nevezték ki. JÚLIUS 8: Egyesítették a kaposvári malmokat. Szocializálták az asztalosok üzemét. JÚLIUS 10: Szocializálták a Székely-féle szabóüzemet (T.) JÜUIUS 12: A Kerületi Ipari Termelési Tanács Intézőbizottsága beolvadt a Kerületi Gazdasági Hivatal második osztályába. JÚLIUS 20: A vármegyei Építési Direktórium megalakulása. JÚLIUS 27: A megyei munkástanács második ülésén Schneller Bé­la elnökölt. AUGUSZTUS 6: Hatalomátvétel négytagú bizottság által. CPeinhoffer Lajos, Zóník István, Lucz Mózes, Hudra László.) AUGUSZTUS 8: Letartóztatták az iharosberényi munkástanács tagjait. (Adárn János elnököt augusztus 6-án tartóztatták le.) AUGUSZTUS 13: A megye vezetését kormánybiztos vette át. SZEPTEMBER 1: A Prónay-század különítménye kivégezte Adárn Já­nost, az iharosberényi munkástanács elnökét, s egyben a csurgói járás forradalmi törvényszékének elnökét, dr. Do­hány Jenőt, a csurgói járás közigazgatási megbízottját és Farkas Jánost, a csurgói pártfcitkárt. _____________________________________________________________________._____' H arc a láva ellen Az állandó földrengésektől sújtott Japánban évezrede­ken at tehetetlenek voltak a tűzhányók pusztításával szem­ben, s elkerülhetetlen csapásként tűrték el. Újabban a tudo­mány felvette a harcot a láva ellen, s a tudósok bíznak ab­ban. hogy a jövőben sikerül a japán lakosságot megelőző in­tézkedésekkel a vulkanikus eredetű katasztrófáktól megvé­deni. Takes! Minakami dr., a tokiói egyetem munkatársa a vulkanikus kitörések előzetes felismerését már 80 százalékra tökéletesítette. A Közép-Japánban fekvő Mont Asana kitö­rése 1958. november 10-én például már viszonylag ártalmat­lan volt, mert Minakami dr. jóval előbb jelezte a veszélyt, s így a kormány intézkedhetett, hogy megtegyék a szüksé­ges előkészületeket, a lakosság ideiglenes kitelepítésére. Minakami dr. hónapokig mérte az Asana-hegy lejtőin a földfeszült.séget és földmozgást. Megállapította, hogy a forró láva mind nagyabb erővel ostromolja az útját álló kőtöme­get. Kiszámította, meddig tarthat még a kőréteg ellenállása, illetőleg mikor tör magának utat a láva. Miután a láva szétrobbantotta a kőréteget, s a magasba tört. a nyomás megszűnt. Ennek ellenére állandóan folynak a mérések, hogy a földjeikre visszatért parasztok nyugodtan dolgozhassanak. Minden vulkanikus kitörés napokkal, sőt hetekkel előbb jelzi közeledtét — néha a tűzhányó közvetlen közelében, más­kor több száz kilométer távolságban is tapasztalható válto­zásokkal. Csuji Cuboj tokiói, egyetemi professzor elkészítette a ja­pán szigeteken mért földenei-giák és földmozgások térképét, amely megkönnyíti a földmozgások tanulmányozását. Min­den japán egyetemen működik egy csoport, amely folyama­tos vizsgálatok alapján előre jelzi a vulkanikus kitöréseket, és lehetővé teszi a katasztrófa elhárítását, vagy legalábbis csökkentését. A kiotói egyetem 300 millió dollár költséggel 25 földren­gés jelző állomást hozott létre az ország különböző részein. Ezeket az állomásokat a legkorszerűbb mérőberendezésekkel; így példá-uü olinométorekikel és gravitométerelkkel szerelték fel. ÉRDEKESSÉGEK A TUDOMÁNY—TECHNIKA VILÁGÁBÓL 30 DEKÁS ZSEBMOTOR Borisz Blinkov szovjet tech­nikus 30 dekás motort szerkesz­tett. A 1,5 lóerős motorból, amely méltán megérdemli a zsebmotor nevet, egy kabát­zsebben három darab is elfér. A kis motort összehajtható törpekerékpárhoz és könnyű evezőscsónakokhoz lehet hasz­nálni. ÚJ MESTERSÉGES BALZSAM A balzsamok szerves anya­gok keverékeiből készülnek. A természetes balzsamokat az or­vostudomány, az Elatszergyár- tás és a technika használja fel. Az orvostudomány elsősorban az úgynevezett Peru-balzsa- mot használja, amelyet egy természetben ritkán előfordu­ló növény nedvéből vonnak ki. Felmerült tehát a kérdés, nem lehetne-e mesterséges úton előállítani ezt a fontos anya­got. M. Sosztakovszkij, a vegyi tudományok doktora a Szovjet­unióban munkatársaival együtt hosszasan kísérletezett e bal­zsam szintetikus előállításával, s munkáját siker koronázta. Olyan baflzsam-vegyületet ál­lítottak elő, amely összetételé­ben megegyezik a Peru-bal- zsammal, gyógyhatása azonban nagyobb. Az új gyógyszer nem­csak sérülések, égések és fa­gyások gyógyítására, hanem szervi megbetegedések — gyo­mor és nyombélfekély stb. — kezelésére is kiválóan alkal­mas.

Next

/
Thumbnails
Contents