Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
A'yh jt SN WLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 82. szám. ÁRA 50 FILLÉR. Csütörtök, 1959. április 9. A mai számunk tartalmából: Ha kínálkozik, ragadjuk meg a lehetőséget SZÉP ÉLET A színjátszás fölénye Adenauer elfogadta köztársasági elnökké való jelölését (Tudósítások és hírek a második oldalon) Ülést tartott a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap ülést tartott a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a v. b. megtárgyalta a tanácsi vállalatok 1958. évi mérlegbeszámolóját, valamint a személyzeti munka állásáról készült jelentést. A vállalatok 1958. évi működését elemezve a v. b. megállapította, hogy a korábbi évekhez viszonyítva eredmények mutatkoztak, amit részben a lakosság jobb ellátása, részben a vállalatok nyeresége éj a vállalatok dolgozóinak a többletnyereségből kifizetett nyereségrészesedés bizonyít. A megye iparvállalatai 104 százalékra teljesítették termelési tervüket, a vállalatok többsége túlteljesítette tervét, csak a Kaposvári Vaskombinát, a Csurgói Faipari Vállalat és a Kaposvári Mértékszabóság maradt el. A megye szolgáltató vállalatai termelési tervüket kivétel nélkül teljesítették. A kereskedelmi vállalatok is túlteljesítették áruforgalmi terveiket. Különösen emelkedett a Vegyes iparcikkek és az élelmiszerek forgalma. A jó gazdálkodást nagymértékben a takarékossági mozgalomba való bekapcsolódásnak köszönhetjük. A vállalatok takarékossági terveket készítettek, és bár nem mérhető pontosan e tervek végrehajtása, mégis eredményeket érték el a takarékossági mozgalomban. A v. b. a vállalatok munkájának további fejlesztésére több intézkedést tett. Elhatározta, hogy a sütőipari vállalatoknál mindenütt meg kell valósítani az olajfűtést, mert az olajtüzelésű kemencében jobb minőségű kenyér és sütemény készíthető, lényegesen kevesebb költséggel. Csurgón módot kell találni a rossz állapotban levő sütőüzemek helyett biztosító sütőüzem építésére. A Megyei Moziüzemi Vállalat és a községi tanácsok v. b.-d ,az eddiginél több gondot fordítanak a vidéki mozik rendbehozására, felújítására, korszerűsítésére. A v. b. határozatában kötelezte a vállalatok irányítását végző osztályokat, hogy az országos és megyei 3 éves tervben lefektetett célkitűzéseknek megfelelően gondoskodjanak ebben az évben a dolgozók reálbérének emeléséről. Biztosítani kell, hogy a fizikai dolgozók bére a termelékenység emelkedésétől függően növekedjék. A továbbiakban a v. b. intézkedéseket tett a takarékossági mozgalom javítására, a válla- latfejlesztési alapok elosztására, az igazgatói alap juttatásra és a vállalatok dolgozóinak jutalmazására vonatkozólag. A személyzeti munkával foglalkozva a v. b. megállapította, hogy a megyében a forradalmi munkás-paraszt kormány 1950/1957. sz. határozata nyomán helyesen szervezték meg a kádenmumfcát, és az ellenforradalom előtti idők e téren fennálló hibáit sikerült kiküszöbölni. A kormány határozata a dolgozók panaszbeadványainak intézéséről Az 1958-as tanácsválasztások megfelelő előkészítése, a párt és a kormány helyes politikája eredményezte azt, hogy a korábbival szemben ' 73 százalékkal több szakképzett községi vezető van, és csaknem kétszer annyi községi tanácsvezető rendelkezik érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel, mint az ellenforradalom előtti időben. A v. b. intézkedéseket tett a személyzeti munka további javítására. Intézkedett a v. b. a tanácsi vezetők és alkalmazottak továbbképzésének - szervezetté,, folyamatossá tételéről is. Elrendelte: minden olyan tanácsi dolgozó, akinek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, szerezze meg, ugyanakkor intézkedett a v. b. arról is, hogy a különböző, magasabb iskolai végzettséget vagy képzettséget igénylő beosztásokba valóban csak a megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozók kerüljenek, illetve csak. azok maradjanak ott bizonyos idő múlva, akik a képzettséget megszerezték. A végrehajtó bizottság napirend után foglalkozott egyéb közérdekű kérdésekkel is, többek között a villamosítat- lan termelőszövetkezeti községek villamosítási sorrendjébe, valamint a bekötőúttal nem rendelkező tsz-községek bekötőútjainak létesítésére vonatkozólag. Munkában as 1-es brigád PONTOS NYILVÁNTARTÁS Kerékpárral ment ki kedden reggel, kocsival tért haza délután a határból Kupi Vendel brigádvezető. Ráadásul csuromvizesen. Ilyen az áprilisi időjárás: szeszélyes, kiszámíthatatlan és megbízhatatlan. Napsütés, szélfúvás, felhőátvonulás követte egymást — amint a Meteorológiai Intézet ígérte. Aztán szemerkélni, majd zuhogni kezdett az eső, jéggel vegyesen. Négy órakor már mindenkit hazafelé indított az idő. Kupi elvtárs is felkapaszkodott az egyik szekérre. Alkonyattájt, amikor háztáji állatait etette, közösen számba vettük: a brigád tagjai közül ki mit csinált kedden. Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, ismertessük a brigád kisebb egységekre tagozódását. A 10 munkacsapat az alábbiak szerint oszlik meg: 6 női, 3 fogatos és 1, férfi gyalogmunkás csapat. A sarabo- lásnál 53, a lucemavetésnél 10, a szántásnál és hengerezésnél 4—4, a műtrágyázásnál 7 embert foglalkoztattak. A mezőn tehát — a brigádvezetővel együtt — a brigád 104 tagja közül 79 dolgozott. S a hiányzó 25 mivel töltötte napját? A lovak selejtezésénél 11 ember vett részt. A brigádba tartozik 1 gatteros, 3 építőmunkás és 2 traktoros. (Ez utóbbiak másik brigádnál dolgoztak volna kedden, de nem volt üzemanyag!) F. L.-né sarabolás helyett otthon maradt, mert nem fogadták el a kapálásban való részvételének feltételeit. (Kikötötte ugyanis, hogy csak akkor hajlandó belevágni kapáját a répaföldbe, ha garantálja valaki, hogy év végén 140 kiló cukrot kap részesedésként.) Egy asszony Kaposvárra utazott (előzetes bejelentés alapján), ketten családi esemény (lakodalom) miatt nem jöttek sarabolni. Borbély László ugyancsak igazoltan maradt távol: háztáji szőlőjét metszette. A brigádnak 5 betege volt kedden. A hiányzók létszáma tehát nem 25, hanem kettővel több. Nincs azonban tévedés. A kapások között ugyanis 2 családtag is szorgoskodott: a 80 esztendős Sámoly József és a 14 éves Grill Imre, aki édesanyja munkaegységeit segíti gyarapítani a tavaszi iskolai szünetben. Ezután arról beszélgettünk: mennyit végezhettek ezen a csonka napon. Pontos adatokat mondani nem lehet, hiszen a terület felmérésére nem hagyott időt a hirtelen jött zápor. Aki a mezőn volt, az eső megeredéséig egy akarattal dolgozott. A brigád erre a napra egy Zetort kapott meg a Mernyei Gépállomás kihelyezett 14 traktora közül. Két forduló műtrágyát vitt ki a raktárból a Szilfa-dűlőbe, majd hengerezte r lucernaföldet. A fogatos vetőgépek — becslés szerint — !9 holdon tették földbe a luc rnamagot. Az eső utánra fi holdnyi vetni való terület maradt. A fogatos ekék és hengerek teljesítményét sem tudták hitelesen megállapítani. A gyalogmunkások a tervezett 60 holdból kb. 50 holdra szórták ki a műtrágyát. Maradt rá idejük, hogy a felesleges linzi sót jól betakarják üres zsákokkal. A sarabolók ugyancsak kitettek magukért, öreg és fiatal ügyesen húzta a kapát. A brigád 20 hold cukorrépájának és 10 hold takarmányrépájának kétharmad részét megsa- rabolták. Amilyen igyekezettel hozzáfogtak, estig befejezték volna a Sarabolást... Bealkonyodott. Künn szakad az eső. A konyhában kellemes meleget áraszt a pattogó tűz. Horváth Ede, a gyalogos munkacsapat vezetője az asztalnál jegyzeteit böngészgeti. Felesége pedig a munkalapok fölé hajol. Összesítik, nyilvántartásba veszik a csapat napi munkáját. — Van egy kis lemaradásunk az adminisztrációban — mondja a fiatal férj. — Hétfőn este későn jöttünk haza, mert be akartuk fejezni a burgonya ültetését. Végeztünk is mind a 20 holddal. Nem merülhet feledésbe a 11 tagú csapat egy-egy napi munkája. Horváth Ede a me- izőn noteszába jegyzi fel a telA magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megállapítja, hogy az utóbbi időben az állami szervek gondosabban, de még mindig nem kifogástalanul intézik el a dolgozók beadványait, panaszait. A kormány a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak megfelelőbb és hatékonyabb intézése érdekében a következőket rendeli: A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei szervezzék meg a hozzájuk beérkező beadványok külön kezelését abban az esetben is, ha ezeket kivizsgálásra vagy elintézésre a különböző szakfőosztáljuknak, illetve osztályoknak adják át. A közérdekű bejelentések intézésével az állami szerv vezetője, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke minden esetben helyetteseit, vagjr vezető állású dolgozót köteles megbízni. A bejelentést, panaszt 3C napon belül, a közérdekű bejelentést soron kívül kell elintézni. A megyei tanácsok végrehajtó bizottsága elé terjesztendő panaszügyekben a végrehajtó bizottságok legkésőbb a panasz beadásától számított 30 napot meghaladó legközelebbi v. b.-ülésen dönteni kötelesek. Az olyan panaszt, amely nem tartozik az állami szerv hatáskörébe, kötelesek továbbítani. Az országos hatásköri szerveknél, illetve a megyei tanácsoknál — ahol panasziroda nincs — a panaszügyi előadóknak lehetőleg nagy szakmai tájékozottsággal és megjesítményeket. Esténként pedig átvezeti az egyéni munkalapra az adatokat. Ez a nyomtatvány nagyon ötletes, és könnyen áttekinthető. Rovatai: a brigád, munkacsapat és tag neve, dátum, a munka megnevezése és mértékegysége (kh, négyszögöl, köbméter, négyzetméter, mázsa, kilogramm, óra, darab, egyéb). Ezeket a rubrikákat a csapat- vezető tölti ki, és ő is meg a brigádvezető is aláíráséval igazolja az adatok valódiságát. Égj’ rovatba a végzett munkáért járó munkaegységek számát a dekád végérj (mert 10 napra szól egy-egy munkalap) az iroda egyetlen számfejtője írja be. A férj diktál, a feleség ir: >>Sámoly István, 6-án, burgonyaültetés géppel, 7500 négyszögöl; 7-én műtrágyaszórás kézzel...« A mennyiség rubrikája üresen marad: ha felszikkadt a föld, működésbe lép az öles léc, s rákerül a munkalapra a mérés eredménye, a kedden végzett munka mennyiségét mutató számadat. Aztán 11-én beadja az irodába a kitöltött munkalapokat, később pedig ott bent megnézi a munkaegységkönyvet: egyeznek-e a számok. Csapatának tagjai elvárják tőle: legyen rá gondja, hogy a munkalap és munkacsapatkönyv pontosan tükrözze szorgalmukat, erőfeszítésüket ... * * * Szerdán nem lehetett rámenni a felázott szántóföldekre. Az 1-es brigád tagjai a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. Vezetőjük pedig né- hányadmagával a háztáji területeket mérte ki a zártkertben és a szőlőben. Kutas József felelő rátermettséggel rendelkező személyt kell kijelölni, akinek feladata, hogy a panaszügyek, illetve közérdekű beadványok sorsát az illetékes osztályokon figyelemmel kísérje, azok állásáról, illetve elintézéséről a szerv vezetőjét, a megyei tanács v. b. elnökét tájékoztassa és esetenként a vezető megbízásából önállóan is folytasson Vizsgálatot. A minisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek évente egyszer kollégiumi, illetve végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalni a bejelentések és panaszok intézését és határozatot hozni a szükségesnek látszó intézkedések megtételére. A miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, megyei tanács v. b. elnökei negyedévenként kötelesek személyesen beszámoltatni a panász- ügyi előadót a panaszügyek intézéséről. A panasz intézésekor a tényállás pontos megállapítására, törvényes érdemi elbírálásra és alapos meggyőző válaszra, s indokolt esetben a sérelem gyakorlati orvoslására kell törekedni. Az ügyintézés gyorsítása, a bürokrácia csökkentése érdekében a szervek minden lehetséges alkalommal éljenek az 1957. évi IV. törvény 43. paragrafusában biztosított lehetőséggel. Következetesen érvényt kell szerezni a törvény azon rendelkezésének, hogy a panaszokat nem a pa- naszlott, hanem a felettes szerveknek kell megvizsgálni. A felügyeletet ellátó szervek kötelesek általános vizsgálataik, vagy célvizsgálataik alI kalmával a panaszok érdemi ♦ intézését is ellenőrizni és a ♦ szükséges intézkedéseket megtenni. A Minisztertanács titkársága tanácszervek osztálya rendszeresen ellenőrizze a tanácsoknál a panaszok intézését. Az állami szervek vezetői, a tanácsok v. b. elnökei nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók beadványainak, panaszainak intézésére, azt ne személyül^ ellen irányuló támadásnak. tekintsék, hanem a vezetésük alatt álló apparátus munkájának bírálataként, mely vezető tevékenységüket segíti. Ezért úgy foglalkozzanak a panaszügyek intézésével, mint a lakosság véleményének megnyilvánulásával, s e munkát a vezetők esetenként maguk is ellenőrizzék és helyetteseikkel ellenőriztessék. (MTI) Angolellenes megmozdulás a Maldive-sxige- teken Colombo (TASZSZ). A Ceylon szigetétől délnyugatra fekvő Maldiva-szigetcsopoiT déli részében angolellenes felkelés tört ki. A lakosság szembeszállt azzal, hogy a szigetcsoporthoz tartozó Han- szigeten angol légitámaszpontot létesítsenek. Sajtójelentések: szerint a szigetcsoporton állomásozó angol katonaság fegyverrel fojtotta el a felkelést. A törvényes maldivei kormány helyzetének meggyengítésére az angolok nemrég kormányellenes puccsot robbantottak ki a szigetcsoport déli részében. A hatalomra jutott angolbarát elemek megengedték az angoloknak, hogy a szigetcsoportot katonai támaszponttá alakítsák, Felemelték a növendékállatok nevelési és hízlalási előlegét A megyei főállattenyésztők és főállatorvosok kedden országos tanácskozásán Mar- kovits János, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főosztályának vezetője előadásában ismertette az állattenyésztés első negyedévi eredményeit, majd vázolta a legfontosabb és legsürgősebb feladatokat. Az állattenyésztés első negyedévi eredményei általában nagy előrehaladást mutatnak. A termelőszövetkezetek erősödése, különösen számbeli és területi fejlődése igen nagy és felelősségteljes munkát rótt állattenyésztőinkre és állatorvosainkra. Az elkövetkező hónapokban még t tovább kell fokozni elsőÍ sorban az új termelőszövetkezetek közös állatállományának kialakítására, | elhelyezésére és takarmány- { ellátásra irányuló erőfeszítéseinket j— hangsúlyozta az előadó. — Ezeket a terveket csak úgy valósíthatjuk meg, ha a tenyésztési és termelési terveket egybehangoljuk. A továbbiakban rámutatott Í Markov its János arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokat az anyagi érdekeltség i fokozásával és a növendék- | állatok felnevelésére és hiz- i lalására az eddiginél hatékonyabban serkentik, A Minisztertanács határozata szerint egy-egy 120 kilós növendékállat szerződése esetén az eddigi 300 forintos hízlalási előleget ezer forintra emelték. A határozat a borjúnevelés fokozása érdekében az előlegfolyósítást az egyénileg dolgozó parasztokra is kiterjesztette, akik az eddigi háromszáz forint helyett 800 forint előleget kapnak. Az előadó ezután ismertette a termelőszövetkezetek közös állatállományának kialakításánál szükséges egészségügyi rendszabályokat, valamint a mesterséges megtermékenyítő állomások tevékenységét és feladatait, majd a termelőszövetkezetek közi® sertésállományának kialakításáról, illetve megerősítéséről szólt. A baromfitenyésztés helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy eddig körülbejül másfél- kétmillióval több napos baromfit keltettek ki és értékesítettek az állomások, mint a múlt év hasonló időszakában; A beszámoló előadás után a megyei szakemberek szólaltak fel, ismertették helyi tapasztalataikat, javaslatokat tettek az erőteljesen fejlődő áflat- állomány termelési eredményeinek további fokozására,
