Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

flBiuAi, W59. április 8. 6 SOMOGYI NÉPLAP munkában a Megyei Műszaki Tanács Tavaly a SZOT határozatot hozott műszaki bizottságok megalakításáról. E bizottsá­goknak elsősorban az a felada­tuk, hogy részt vegyenek az üzemi tervek elkészítésében, kidolgozzák a munkaverseny műszaki feltételeit, emeljék a szakképzés színvonalát, és fel­kutassák azokat a lehetősége­ket, amelyek elősegítik a leg­gazdaságosabb termelést. A határozat nyomán So­mogybán január 14-én alakult meg 11 tagú vezetőséggel az SZMT mellett működő Megyei Műszaki Tanács. Mindjárt az első napokban munkához lá­tott A Tanács elkészítette munkatervét, és a február 5-i második ülésen két napirendi pontot fogadott el. Határozatot hoztak arról, hogy bekapcso­lódnak a magyar—szovjet ba­rátsági hónap rendezvényei­be, továbbá megvizsgálják, hogyan dolgozik a Cukorgyár, a Textilművek, a TRANSZVILL műszaki taná­csa. Felmérik a megyei műsza­ki dolgozók létszámát, különö­sen figyelembe véve azt, me­lyik üzemben lehet megalakí­tani a műszaki bizottságot. A március végén megtartott harmadik ülésen a Tanács már javasolta, hogy alakítsanak műszaki bizottságot az építők és a HVDSZ területi bizottsá­ga mellett. A felmérés meg­mutatta azt is, hogy a megyé­nek csupán kilenc üzemében van műszaki bizottság, pedig harminc azoknak a vállalatok­nak a száma, ahol 15-nél több műszaki dolgozik, tehát a mű­szaki bizottság megalakításá­nak megvan a feltétele. A Megyei Műszaki Tanács javaslata alapján az SZMT ha­tározatot hozott arra, hogy jú­lius 1-ig megalakítják a TRANSZVILL, a Ruhaüzem, a Közúti Igazgatóság, a Finom- mechanikai Vállalat, a Kábel- és Sodronykötélgyár és a Sió­foki Halászati Vállalat műsza­ki bizottságát. Szeptember 1-ig, illetve december 31-ig további nyolc üzemben alakítanak műszaki bizottságot, A második negyedévben a Megyei Műszaki Tanács meg­vizsgálja a DÁV-nál, a Barcsi Fűrészüzemben és a Kaposvá­ri Fűtőházban a fiatal műsza­kiak problémáit, és amiben le­het, segítséget nyújt munká­jukhoz. Az alaposabb műszaki önképzés, a tapasztalatok ki­cserélése céljából az SZMT székházában műszaki klubot létesítenek, kapcsolatot terem­tenek a sajtóval, és az SZMT támogatásával negyedévenként stencilezett belső lapot adnak ki. E lap elsősorban tájékoz­tató jellegű lesz, tíe hasznos­nak látszó tapasztalatok, mun­kafolyamatok leírására is vál­lalkozik. A Műszaki Tanács szívesen patronál termelőszövetkezete­ket. És ha szükség van rá, tár­sadalmi munkában műszaki segítséget nyújt az építkezések terveinek elkészítéséhez. Szak­tanácsaikat sem akarják véka alá rejteni. Bekapcsolódnak a (Tudósítónktól.) j A MÉSZÖV személyügyi és 1 oktatási csoportja ináé: eddig is1 nagy gondot fordított arra, hogy a földmüvesszövetkezeti mozgalom vezető funkcióiban a szövetkezetek élén álló dol­gozói továbbkápezhessék ma­gukat, hogy kellőéin tudják el­látni a mozgalomra váró poli­tikai és gazdasági feladatokat. Az elmúlt éveikben nagyon sok földiművesszövetkezetnél hiányzott a jól képzett köny­velő. Hogy ezt a hiányt foko­zatosan pótolják, tavaly több bentlakásos és levelező tanfo­lyamot indítottak. Az, idei, a mai napon megnyíló képesített könyvelői tanfolyamra 54-en jelentkeztek. A takarékszövet­középiskolák politechnikai ok­tatásába is. Ha felkérik őket, díjmentesen előadásokat tarta­nak a tanulóknak. Az első negyedév bizonysága szerint a Műszaki Tanács nagy lendülettel látott munkához. És — helyesen — elsősorban az alapot teremti meg ahhoz, hogy a további feladatokat si­keresen megoldhassa. A Szul- czer János tervezőmérnök ve­zetésével működő Megyei Mű­szaki Tanácsban főleg olyan fiatal mérnökök és techniku­sok kaptak helyet, mint Vaj­da Sándor, a Szovjetunióban végzett erdőmémök, Csonti Ferenc, Szabados István és Bárány György, akik szíwel- lélekkel dolgoznak. A Megyei Műszaki Tanács eddigi munkája nagy remé­nyekre jogosít. Megyénk dol­gozói várják a folytatást. Re­mélhető, hogy terveik valóra váltása után műszaki gárdánk­ban emelkedik a szakmai szín­vonal, és gazdaságosabbá vá­lik az üzemekben a termelés. (Szegedi) • kezeti könyvelők levelező-ok- I tatása már folyik. A kiskeres- i kedelmi és vendéglátóipari dolgozók továbbképzésére tíz­hónapos levelező-tanfolyamat indítanak a közeljövőben 91 résztvevővel. A földművesszövetlkezetii igazgatósági elnökök részére bentlakásos tanfolyamot ter­veznek. Ezen azok az igazgató- sági elnökök vesznek részt, akik nemrég kerültek a föld­művesszövetkezeti hálózatba, és szükséges közelebbiről meg­ismerkedniük feladatkörükkel. Tudományos előadássorozatot is indít az oktatási, csoport - — a TIT-tel közösen — a MÉ­SZÖV vezető állású dolgozói és az FJK igazgatósági elnökei részere. Továbbképzés a földműves- szövetkezeti hálózatban Ha a halak beszélnének, elmondanák, hogy a balaionsze-) mesi halásztelepen nincs minden J trendben az árusításukkal kapcso-? latban. A község boltjaiban is ( kapható, amikor nagyobb meny- Á oyiséget sikerül kifogni, ha nem, J akkor csak a halásztelepen. Ez] ütóbbi eset állt fenn március 26-án. f Nagy tömeg állt sort az ajtónál, <1 de sokuk sikertelenül várakozta Á végig a két órát is. A sor elején a álló néhány ember 4—5 kilogram- J naot kapott, azután tizenöten márr csak két kilót, a többi meg sem-$ mit. Már előbb is vitték egyes ^ emberek 5-10 kilós mennyiségben^ a halat, a legnagyobb felháboro- J dást azonban az váltotta ki, ami-r kor Balatonszárszóról megérkezett^ motorkerékpáron egy fiatalember. Ä — Nincs már hal — közöltük ve-J le. — Számomra pedig lesz — jelen­tette ki magabiztos fölénnyel és bement. Kapott is. Méltatlankodá­sunkra a telepvezető kijelentette, hogy azért adtak neki, mert a te­lepnek dolgozik. Mi pedig ismer­jük, és jól tudjuk, hogy semmi kö­ze sincs a telephez. S jöttek má­sok is. Az egyik közülük alig harminc méternyire a telephez ai frissen vett halat 10 forintos áron \ kezdte árusítani. Természetesen kapjanak mások is halat, de miért nem kaphatunk mi, termelőszövetkezeti tagok? A visszaélések elkerülése végett az lenne a helyes, ha csak a népbolt és a szövetkezeti bolt foglalkozna halárusítással, s így hasonló ese­tek nem történnének meg. SZINCSAK ISTVANNÉ, tj Balatonszárszó. Vöröskeresztes verseny A közelmúltban tartatták meg a Berzsenyi Dániel Álta­lános Iskola vörösikeresztes kongresszusi versenyét. A ver­sennyel egybekötött vizsgán ti­zenkilenc, izgalomban égő arcú pajtás várta a verseny-vizsga megkezdését. Fél ötkor meg­érkezett dr. Lakos Pál or­vos két vöröskeresztes küldöt­tel, s iskolánk megbízott pe­dagógusai is megjelentek. Meg­kezdődött a nemes, versengés. A pajtások tudásuk legjavát nyújtották. A vezető tanárnőn kívül dr. Lakos Pál tett fél sok kérdést, hogy meggyőződjön, ki a legjobb öt közülünk, akik majd az iskolák közötti ver­senyen indulhatnak. Az ötta­gú bizottság pontozta a felele­teket, és ennek alapján állapí­tották meg az ereüméinyt. A versenyen elért helyezé­sek: 1. Baksay István VIII/a., 2. Jónás Béla VIII/a., 3. Tóth Mária VIII/b., 4. Lakos Korné­lia VIII/a., 5. Torbágyi László VIII/a. o. tanuló. A verseny nyerteseivel az élén megalakult iskolánk új »Egészségügyi Állomása-«. Ez a vizsga netrn jelentette azt, hogy a tanulás befejező­dött. hetenként egyszer ezután is összejövünk gyakorlatra. Év végéig a házi betegápolást is elsajátítjuk. Szeretnénk, ha a tanultakkal embertársaink segítségére le­hetnénk, és tudásunkkal mi i? hozzájárulhatnánk szocialista hazánk építéséhez. Fekete Béla VIII/a o. tan. Villanyrendőr a borbély előtt Egy New York-l férfifod­rász újítást vezetett be, hogy türelmetlen vendégeit már az utcán át tájékoztassa, hogy mennyit kell várniuk, míg sorra kerülnek. A borbélyüz­let bejárata felett ‘-villany­rendőrt« helyezett el, amely vörösen világít, ha az üzlet zsúfolt, sárgán, ha várni kell egy keveset és zölden, ha a vendég azonnal sorra kérői­két Élő kukacok — automatából Egy New York állambeli, horgászfelszereléseket gyártó vállalat olyan automatát ké­szített, amelyből 50 cent be­dobása ellenében 50 élő ku­kac esik ki. JlÍLíla , cl 2zc o f el aJknnllz. MIRE KÉPES AZ ÖSSZEFOGÁS? Huszonnégy éves volt. A háború vi­hara akkor sodorta el családjától, amikor felesége hatodik hó­napban volt a kis Mi­sával. A kisfiúkkal, akit ő sohasem lát­hatott meg.,. Aknász volt Már •"essze járt a front, ,mikor szakaszával Szöcsény-pusztára került. E település környékét ugyanis sűrűn telerakták a németek aknákkal. A parasztházaknál szállásoltak. Mihail Bolikov szakaszveze­tő Maróti Pali bá­csié,Jóhoz került. Ba­rátságosan, szívesen fogadták a kedves öregek az örökké vidám, fekete szemű legényt, és ahogy múltak a napok, mind jobban megsze­rették egymást a ma­gyar parasztcsalád és a szovjet katona. A gondolatát is lesték Misának (csak így szólították becézve), mostak rá, esténként Várta a meleg mos­dóvíz, ruháját meg- varrogatta, rendben tartotta Maróti néni, és amikor mosolyog­va búcsúzott regge­lenként, mindig so­káig néztek utána Mondta is egyszer Maróti néni: — Misa fiam — engedd meg, hogy így szólítsalak —, azt sze­retném, ha nem mennél el tőlünk se­hova már, csak haza a családodhoz. És ak­kor hazaküldenéd az én fiamat, akiről tavaly augusztus óta nem tudunk. Te majd megkeresnéd, biztos, mert te olyan jó f iú vagy. Misa csak nevetett, aztán fényképeket szedett elő, mint min­den este. Az egyiken feleségével virágos mezőn állnak, egy­más kezét fogják és mosolyognak. A má­sikon a tízhónapos Misa nézett szembe velük, csodálkozó, ko­moly nagy szemével. Múltak a napok. A környék egyre tisz­tult ugyan az aknák­tól, de még volt né­hány, ahogy azt a műszerek jelezték. Április vége volt, ra­gyogó egű, dús zöldű tavasz. Marótiék Mi­sája ezen a reggelen is vidáman búcsúzott el a családtól... Zubbonya karcsún feszült izmos terme­tére. X Szeszélyesen kanyarog az út . , i Balatonszárszóról Szólódon át oetelőtt tíz óra le- J Telekibe. Alig marad el az hetett, amikor nagy» ember mögött Szólád, egy dörrenés j-emegtette ♦ völgyvonulat- szelíd lejtőjében meg az ablakokat. ♦ itt-ott félfehérlö házak sora Az emberek kif utót- * jelzi, jelenti Telekit, az alig , * es rémültén néz- * négyszázötven lelkes kis falut, tefc a roboanás irá-jKét irányban közelíthető meg nyaba. Néhány perc 5 az úgynevezett kövesútról. múlva megtudták: í Egyik a gyalogút a réten át isa nines tóbe. Fia- j— amelyről mindig May Ká- i eletet feláldozta a.foly »Ut az ingoványon« cí- magyar népért, a pa- |rnű könyve jut eszembe. A rasztakert, akik hoz- J másik út felett, amely ma za oly kedvesek vol- j még kezdetleges, már új idők laky:' ■ _ , t szele fújdogál. A több mint A szocsenyy teme-1 három kilométeres sáros, zö­mben pirosra festett J työgős földutat csakhamar fel- leckentes* veszi kö-t váltja a makadámút, amely- • . , "í1 „ * Bolikov $ nek építéséhez államunk nyúj- sirjat. Örök ^ pihenő-1 tóttá segítő kezét a falucská­ig^'6 állandóan gon-$ nak. A segítség nem érdemte- dozott,' virágokkal, | leneknek jutott, szinte mesébe Koszorúkkal díszített, t jliő összefogással párosulva a A szőcsényiek nemi rég óhajtott kövesút 1959 jú- felejtik el a szovjet; busában már beköti Telekit is aknászt, Misát, ^ Ma-Xa megye útjainak vérkeringé- roti Pali bácsiék | sébe. A társadalmi munka »kedves fia«-t... J 3642 köbméter földet mozga- Somogyi Károly I tott meg eddig, majd másfél A marcali _földművesszövetkezet áruháza csaknem négymillió forintos árukészlettel áll a vásárlóközönség rendelkezésére. Előzékeny, udvarias, szakszerű kiszolgálás! (x) kilométeren készült már el a földmunka, itt hamarosan megindulhat a kövezés. Elis­merés illeti mind a kezdemé­nyező vezetőket, mind a falu dolgos népét, hogy a régi álom megvalósításába kezdtek, a 2 millió forint állami támo­gatás mellett. S a fejlődés lendülete ellen­állhatatlan. Az egykori vert falból épített községi bolt és kocsma helyét már csak el­egyengetett terület jelzi. A KISZ-fiatalság végezte a bon­tás nagy részét, mivel ide épül majd az a modern, félemeletes épület, amelyben a földszö^ 'boltja, az italbolt, a raktár, az autóbuszmegálló, az orvosi rendelő, a KISZ-helyiség, az olvasóterem, majdan pedig a művelődési ház kap helyet. A földszöv 130 ezer forinttal se­gíti -az építkezést. S még ez sem minden. Rakják alapját a modem, egytantermes iskolá­nak, amely nevelői lakással épük Lám, erre képes az össze­fogás Telekiben! Szondi József Siófok Somogyi séták balatqnföldvAr Megjelent a Somogyi Séták címen ismeretes kiadványsoro­zat 5. füzete a Somogy Me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala szerkesztésében és kiadásában. Az ízléses kivitelben készült füzet a déli Balaton-part egyik legkedveltebb, legvonzóbb für­dőhelyét, Balaíonföldváirt és környékét, a közelben kínál­kozó két másik üdülőhelyet, Szárszót és Szántódot, vala­mint a szomszédos kiránduló- helyeket ismerteti meg igen élvezetes, olvasmányos leírá­sokban az olvasóval. A gon­dos, művészi illusztrációkban: rajzokban, fényképekben bő­velkedő munka avatott idegen- vezető szerepét tölti be az ér­deklődők, nyaralók és turisták kalauzolásában. Mindenkép­pen képes arra, hogy ismeret- anyagot nyújtson a »magyar tenger« e szép gyöngyszeme, Földvár és környéke megis­mertetésében. A cél tehát, amit a Somogyi Séták című ki­adványsorozat szerkesztői tűz­tek maguk elé, az 5. füzet megjelenésével is közelebb ke­rült Az is erénye a könyvecské­nek, hogy nemcsak Balaton- földvár és környéke nevezetes­ségeivel, jelenével ismertet meg, hanem — ha szabad így mondanunk — Balatonföldvár és környéke történelmi múlt­jának ismeretét is adja. Bizonyosak vagyunk abban, hogy Füred után a Balaton e legkedveltebb fürdőhelyének ilyen szerető gonddal, alapos­sággal való bemutatása nem marad hatás nélkül, A Somogyi Séták 5. füzeté­nek alkotói elégedettek lehet­nek. Ahol a múlt század vé­gén égy grófi uradalom út- széli csárdája állt csupán a hozzá tartozó majorsági épü­letekkel, a mai hetven holdas park területén meghúzódó Ba­latonföldvár emeletes villaso­raival, árnyékos sétányaival, mólójával, kikötőjével bizo­nyára sokakat meghódít majd munkájuk révén. A közvetítő, a Szerényen útikalauzul kínál­kozó füzet nagy segítség ab­ban, hogy évről évre a Bala- ton-parton nyaraló dolgozók, külföldi vendégek sokasága felfedezze és szívébe zárja Ba* laioniöldvárt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents