Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
Mindenkit érhet baleset legyen tehát minden háznál kis háztartási men tófelszerelés egy kisebb hordozható, füles ládikában, melyet mindig egy helyen tartunk. A ládikában legyen: 1 jódiivegeeske, 3—6 fiola Hoffmann-csepp, 3 háromszögletű kendő, 6 biztosító tű, 1 olló. 3—6 darab 5, 8, 10 centiméMENTŐLÁDA Képek a falon Sok olyan lakásban jártunk már, ahol a fényképek uraltak minden helyet. Fényképek a falon, az asztalon, a pohárszéken, a szekrény tetején, szóval mindenütt, és az egész lakásban egyetlen jó festmény volt, az is eldugva, sötét helyen. Ne tegyünk fényképeket a falra, ne tömjük meg vele a lakás bútorait sem. A kevés mindig több, mint a sok. Ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy márkás festményünk legyen, inkább egy kép legyen a falon, de az művészi legyen. A fényképek helye a fényképalbum. Csak a legkedvesebb kép maradjon elöl az íróasztalon vagy a fekvőhely melletti asztalkán. A képek elhelyezéséről is kell néhány szót írnunk. A képek a falon vagy szimmetrikusak vagy aszimmetrikusak legyenek. De ne keverjük a kettőt. Erőlködésünkkel, amely- lyel feltétlen szimmetriára törekszünk, csak megbontjuk a környezet összhangját, és a képek nem érvényesülnek kellőképpen. Az sem mindegy, hogy a kép milyen keretbe kerül. Széles, aranyrámájú kép legtöbbször nem illik a modem lakásba. Modern bútorokhoz arányos keretvastagságú, színes, ezüst vagy nyers ráma való. Komoly tárgyú képekhez megfelelő díszes keret illik, de nem tehetjük sötétre pácolt keretbe a világos pasztellképeket. Művészi érzék nemcsak a képek kiválasztásához, hanem elhelyezésükhöz is kell. Azért nézzük meg jól, hogyan helyezzük el a szoba összhangjának emelésére azokat. Mit kell tudni a mandulákról? Napjainkban sokszor hallani mandulaműtétekről. Vannak, akik szinte követelik azt, úgy vélik, minden bajuktól egy csapásra megszabadulnak, ha mielőbb kivetetik. A tisztánlátást ebben a kérdésben sokszor befolyásolják olyan tényezők is, amelyekről vagy semmit sem beszélnek, vagy nem mutatnak rá helyesen az igazságra. Kétségtelen, hogy a leggyakoribb torokbetegség a mandulagyulladás. Előidézői különböző baktériumok. Ősszel, és ilyenkor tavasz- szal a változékony időjárással betegszenek meg sokan. A kisgyermekek leggyakrabban a heveny mandulagyulladásnak. azt a formáját kapják meg, amikor mindkét mandula duzzadt, vérbő, s lobosak az úgynevezett elülső garativek is. A nyakon duzzadt nyirokcsomókat lehet felfedezni. Súlyosabb mandulagyulladá- sok esetén a mandulák felületén szétszórtan színes, gom- bostűfejnyi fehéres-sárgás, fehér vérsejteket tartalmazó csapok tűnnek át. Ez a tüszős mandulagyulladás. A váladék- csapbk a mandulák felszínén össze is folyhatnak, kisebb-na- gyobb halványsárga színű, könnyen letörölhető lepedőket alkotnak, amelyek a mandula határait nem haladták túl. A gyulladást mindig megelőzi a levertségérzet, fejfájás, izom-végtagfájások, valamint a legjellemzőbb tünet, a nyelési fájdalom. A gyulladás súlyosságával összefüggő láz a 40 fokot is elérheti. Általában az ötödik nap>on leesik a láz, a tünetek visszafejlődnek. Ha ez nem következik be, akkor specifikus gyulladásra vagy szövődményre kell gondolnunk. A heveny mandulagyulladást nem tarthatjuk egészen veszélytelen betegségnek. Középfül-folyamatot okozhat, vagy csinos modell Fehér szövetből vagy vászonból készült egyenes vonalú ruha, bevarrott ujjakkal. A rátűzött nagy zsebek rojtozott díszítésűéit, a környező mélyebb szövetekben tályogot idézhet elő. A gennyes mandulagyulladás távolhatásként vese-, szív- vagy izületi gyulladást okozhat. Ki kell még térni a csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakran fellépő garatmandula- gyulladásra is. Sokszor magas lázzal járhat. Az orrüregben és a garatban nyálkás, gennyes váladék észlelhető. Sokszor nyitott szájjal lélegzenek az ilyen gyermekek, és jellemzőjük az orrhangon való beszéd. Gyakori szövődményként középfülgyulladás léphet fel. Az eddig ismertetett elváltozások. ha szövődménymentesen gyógyulnák az általános orvosi beavatkozásra, további tennivalót nem igényelnek. A több éven át végzett, igen nagyszámú vizsgálatok és megfigyelések azt bizonyítják, hogy a manduláknak nagy szerepűit van a szervezet védekezése szempontjából. A mandula nem rosszindulatú daganat, melyet »linden körülmények között ki kell venni. Lelkiismeretes vizsgálat alap ján engedjük csak a műtétet elvégezni a következők alapján. 1. Évente többször (háromnégy) ismétlődő gennyes mandulagyulladás esetén. 2. A heveny 'mandulagyulladás, ha más betegséggel szövődik (pl. szív-, vese- vagy izületi bántalom). 3. Ha a bel-rheumatológus vagy szemész gócfertőzésnek jelöli a mandulát. 4. Olyan nagymértékben megnagyobbodott mandulák esetén, melyek főleg gyermekeknél légzési és nyelési zavarokat okoznak. 5. Amikor a baktériumVizs- gálat diphteria bacilusgazdasá- got mutat ki. Általában ezek a műtétet követelő elváltozások, de meg kell jegyeznünk, hogy vannak időszakok, amikor nem lehet vagy egyenesen veszélyes a műtét elvégzése. Ezek közül megemlítjük a heveny mandulagyulladást, a felső légutak gyulladásos állapotát, a járványos gyermekbénulás időszakát. Ugyancsak helytelen az influenzajárvány idején is a műtét elvégzése, vagy ha a szervezet más betegség miatt leromlott állapotban van. Az ismertetett megfontolások alapján a műtétet csak az elvégzett labpratóriumi, EKG és mellkas-röntgen után végezhetjük el. A műtéteket kisgyermekeknek (általában 10 éves korig) altatással, felnőtteknél tokéjeÖTLETEK régi ruhák felhasználásához Ha van egy kis időnk, és gondosabban áttekintjük ru-l határunkat, mindig akadunk olyan ruhadarabokra, amelyeknek az anyaga még jó, de már a djvat követelményeinek nem felelnek meg. Ilyenkor gondosan mérlegeljük, miből mát lehetne félhasználni. Divatosabb vonalú ruháknak a felfrissítése nem nagy gond. Uj gallérral vagy szép kis tűvel, gyönggyel, színes sállal változatossá tehetjük a ruhát. A szoknya divatos, ha szűk szabású, de akkor is, ha bővebb. Nagyobb gond a régebbi, rövidebb szoknyáknak az átdolgozása. A rövidebb szoknyát meghosszabbíthatjuk csipőrész megoldással vagy átszabhatjuk kötényszoknyának. Ezt a formát régi szűk kabátból is jól át tudjuk szabni. Mi legyen azokkal a ruhákkal, amelyek jobban elhordottak, de azért van olyan használható részük, amit fel lehetne használni? Ezeket gyermekruháknak használjuk fel. tes érzéstelenítessel végzik. Műtét után 3—5 napos kórháza és további kb. egyhetes otthoni kezelés szükséges. Ma már a betegség megelőzése a fő cél, ezért szükséges, hogy kellő időbeji forduljunk orvoshoz, akinek szaktudósával és segítségével elkerülhetjük a súlyosabb szövődményeket, és biztosíthatjuk a gyors gyógyulást. Gyermekek háztartási iskolája Egy párizsi óvodában 3—« éves gyermekek számára háztartási Iskolát rendeztek be. A tanfolyamon 300 gyerek egeszen komoly formában tanulja a sütés-főzést, mosogatást, krumpllhámozást, tűzrakást és mosást. Egy külön teremben apró ágyakat helyeztek el, és ezeknek segítségével megtanítják az Idősebbeket, hogyan kell este lefektetni a kicsinyeket. Mondanunk sem kell, hogy a tanfolyam részvevőinek zöme munkáscsaládok gyermekeiből kerül ki, akiket úgy látszik. Franciaországban nem lehet elég korán megtanítani arra, hogy az élet mindennapi terhét vállalják. FEHÉR RÚZS Párizsban a divat legújabb vívmányai a kozmetikában is jelentkeznek. Április első napjaiban jelent meg a szépészeti cikkeket árusító üzletekben a legújabb újdonság: a fehér rúzs. A francia nők többé nem a tompja, sötét színeket vagy a rózsaszínt keresik rúzsban, hanem jelszavuk: kecses száj — csillogó száj. Az új. fehér rúzst ugyanis csak felső fedőrétegként használják, mert fényesen csillogóvá teszi az alsó rétegként használt "közönséges« színes rúzst. teres szélességű, 5 méter hosz- szú kötőcsomag, 3 darab 10 grammos vatta- csomag, 1—1 darab negyed méter és fél méter nagyságú steril gézt tartalmazó csomag, 1 nagy tubus vazelin, 1 elsősegélynyújtás módját leíró könyvecske. A jódot a seb környékének fertőtlenítésére használjuk. A Hoffmann-cseppet tartalmazó fiola végét kendőbe fogva letörjük, és tartalmát fél pohár vízbe töltve a nem eszméletlen, de hirtelen rosszul lett egyénnel megitatjuk. A háromszögű kendőt pólya helyett használjuk kéz. fej bekötésére. A biztosító tő a kötés meg* szilárdítására szolgál. Az ollót a pólya saétvágasá* nál használjuk. A kötözőcsomag felbontása után a pólyát addig göngyölít* jük, amíg piáraaszerií sebfedő* része szabaddá lesz. Ezt azonnal a sebre erősítjük, és a pó* lya többi részével a sebre kötjük. A vatta és géz nagyobb égési és feknart sebek fedésére szolgál. A vazelin-tubust is égési és felmart sebeknél használjuk. Nyomással kenjük a gézre a kellő mennyiséget. Elsősegélynyújtó könyvecskére mindenkinek szüksége van, hogy kétely esetén gyorsan utánanézhessen a legjobb megoldásnak. A mentőláda különösen ott fontos, ahol nincs mindig kéz- és láb- nél mentőszolgálat vagy orvos. ß TAVASZI ÉTELEK A téli főzési gondok után valóságos megváltás a háziasszonynak a kora tavasz, amikor megjelennek az első zöldség- és főzelékfélék a piacon. Nemcsak azért örvendetes ez, mert a friss, vitamindús ételekre az egész családnak szüksége van, hanem azért is, mert változatossá tehető az étrend a tavaszi zöldség- és főzelékfélékkel, azaz kevesebb a fejtö- rés, jobb a koszt. Egyelőre a salata, a spenót, a sóska uralják a piacot és az étrendet. De azt nem minden háziasszony tudja, hogy ezekből is sokkal többféle ízletes ételt lehet készíteni, mint ahogyan az nálunk általában szokásos. Az alábbiakban néhány receptet, adunk a kora tavaszi zöldség- és főzelékfélék változatos elkészítéséhez. SOSKALEVES TOJÁSSAL Hozzávalók: 15—20 deka sóska, 3 deka zsír, 1 kanál liszt. 1 kanál tejföl, csipetnyi cukor, 4 tojás. A sóskát száraitól és a vastag erektől megtisztítjuk, és jól megmossuk. A megforrósított zsírhoz hozzáadjuk a sóskát, megsózzuk, és fedő alatt addig pároljuk, míg pépszerű lesz. A lisztet a tejföllel összekeverjük, a szüks'éges vízzel felhígítjuk, a sóskára öntjük, és jól felfőzzük. Négy egész tojást egyenként óvatosan a levesbe engedünk, és a tojásfehérje megal- vadásáig főzzük. ízlés szerint cukrot adunk hozzá. SPENÖTLEVES Hozzávalók; 20 deka spenót, 2 deka zsír, 3 deka liszt, 1 tojássárga, 1 kanál tejföl, citromlé. A gyenge spenótot megmossuk, nyersen megvagdaljuk, és forró zsírban, kevés sóval fedő alatt puhára pároljuk. Amikor zsírjára sül, liszttel lehintjük, először hideg. aztán meleg vízzel felengedjük, jól felfőzzük, és tojássárgára, tejfölre tálaljuk. Pár csepp citromlével ízesítjük. Tetejére pirított zsemlekockákat szórunk. Ellopták a Gretna Green-i üllőt A Gretna Green-i kovácsműhelyből, ahol valaha if jú párok szülői engedély nélkül köthettek házasságot, ellopták az immár muzeális értékűvé vált híres üllőt, amely felett közel ötezer fiatalkorú szerelmespár mondta ki az »igent«. A nevezetes üllő két évtized óta már csak muzeális értéket képvisel, mert 1940-ben törvényileg megtiltották a Gretna Green-i kovácsnak az esketést. SPENÓTOS PALACSINTA Hozzávalók: 4 tojás, 10 deka liszt, 3 deci tej, 25 deka spenót, 8 deka zsír, 2 kanál tejföl, 2 deka reszelt sajt. Egy tojással, 10 deka liszttel és tejjel rendes palacsintatésztát készítünk. A spenótot forró sós vízben megfőzzük, áttörjük, és a palacsintatésztához keverjük. Palacsintákat készítünk belőle. Hárem tojásból, egy kanál tejföllel hígítva, 3 deka zsírban gyenge rántottét készítünk, ezzel a palacsintákat megkenjük, összesodorjuk, be- zsírozott tűzálló tálba rakjuk, tejföllel meglocsoljuk, és tíz percre sütőbe tesszük. Tálaláskor a tetejét megszórjuk reszelt sajttal. SALAT AFÖZELÉK Hozzávalók: 4 közepes fej saláta* 3 deka zsír, 4 deka liszt, 1 deci tejföl, kapor, fokhagyma, ecet, só, cukor. A jól megmosott salátákat négyfelé vágjuk, és forró sós vízben puhára főzzük. Világos rántással berántjuk, kaporral, fokhagymával, ecettel, kevés cukorral ízesítjük. Tejfölt öntünk hozzá, és az első buggyanásig forraljuk. PARAJFELFUJT Hozzávalók: 40 deka paraj, 5 deka vaj, 5 deka liszt, 2,5 deci tej* 3 tojás, 3 deka reszelt sajt. A parajt megfőzzük, és szitán áttörjük. A vajjal, liszttel és a tejjel sűrű fehérmártást készítünk. A kihűlt mártáshoz hozzáadjuk egyenként a három tojássárgát, az áttört parajt, a reszelt sajtot és a tojások felvert habját. Formába töltjük, és forró vízben 40 percig főzzük. Tálra kiborítjuk, és fej föllel vagy gombamártással tálaljuk. flij.mntktkník A sündisznó és a nyúl Élt egyszer egy sündisznópár. A sző- rlőskert közelében laktak, és odajártak lakmározni a finom, jó szőlőből, ribizli- ből, almából, dióból. Szívesen járo- gatott oda a nyúl is. Ez nem is lett volna baj, mert hisz any- nyi volt ott az ennivaló, hogy jutott neki is bőven. Hanem a nyulat mindig zavarták a vadászok, és a sündisznópár emiatti félelmében bizony, napokig meg sem merte közelíteni a szőlőskertet. Gondolták, hogy ezen segítenek valahogy, összedugták a . fejüket, és kieszeltek egy haditervet, hogy mit, azt most nem árulom el, a végén majd meglátjátok. Elég az hozzá, hogy egyszer a nyulat a vadászok nagyon megzavarták, és kifelé szaladt a szőlőből. A sündisznóék felé menekült. Megállította a sündisznó: — Hova szaladsz, nyúl koma? Állj meg egy pillanatra, hisz úgy ki vagy fáradva, hogy alig pi- liegsz már. — Hegyi békén, kedves sündisznó pajtás. Hogyne volnék kifáradva,1 amikor a vadászok meg a kerülő csőszök most is kizavartak a szőlőből — felelte a nyúl. — Én bizony nem fáradnék ki — mondta a sün —, és még sebesebben menekülnék, mint te. — Hogy bírnál te gyorsabban futni, mint én? — mondta a nyúl. Azt feleli erre a sün: ■— Nézd, komám, neked hass2ú lábad vám ugyan, de fogadjunk, hogy elhagylak a szaladásban. — Ugyan, hogy mondhatsz ilyet? Amit én egy nap alatt leszaladok, azt te egy hétig sem bírod megtenni. — Ne beszélj, hanem azt mondd meg inkább, hogy állod-e a fogadást, vagy nem állód. — Egye fene, fogadjunk — mondta a nyúl. — No, jó! Látod ott azt a hegytetőt? Innen odaszaladunk mind a ketten. Amelyikünk hamarább a hegytetőre ér, az nyeri meg a fogadást. Ha én nyerem meg a fogadást, te leszel a szolgám egy hétig, ha te nyered meg a fogadást, én leszek a szolgád egy hétig. Helyes? — Jól van. —1 No, akkor induljunk. — Egy-kettő-három — számolt a sün, és háromra futásnak eredt mind a kettő. A sün éppen, hogy megkezdte a futást, azonnal leállt, és meg sem mozdult. A nyúl fut ész nélkül, néz oldalra, néz hátra, de a sünt nem látja sehol. Gondolta, biztos alaposan elmaradt. Fut tovább, a nyelve is lóg, mikor felérkezik a hegytetőre. A hegy tetején elkiáltjal magát a sün: — Hopp, itt vagyok, én értem ide hamarább! Csodálkozik ezen a nyúl, és sehogy sem érti az egész dolgot, és azt mondja: — Jól van, sün koma, de most fussunk oda vissza, ahonnan elindultunk. — Jól van — mondta a sün. — Most a nyúl számolt: — Egy, kettő, három! — Háromra elindultak. Szalad a nyúl ész nélkül. Amikor leért a völgybe, látja, hogy már ott van a sündisznó. — No, nyúl koma — szól hozzá —, itt vagyok már! Csak hamarább értem le, mint te. Csodálkozik ezen a nyúl, s azt mondja: — Ebbe nem nyugszom bele, gyerünk még egyszer! — Számolnak, indulnak, mire a nyúl felért, a sünt már ott találja. — Vissza! Mire leér, a sün már ott van. Csinálta ezt a nyúl szegény vagy ötször, hatszor, míg a végén a fáradtságtól és kimerültségtől tudtán rogyott össze. A süncsalád most már nyugodtan járhatott lakmározni a szőlőkbe. A mesének vége, de azért még azt mondjátok meg, hogy került a sün a hegytetőre, majd onnan vissza, mert annyit még elárulhatok, hogy a huncut sün becsapta a nuulat.
