Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

Csütörtök, 1939. április 30. J 2 SOMOGYI NÉPLAP II pekingi sajtó melegen üdvözli a magyar párt- és kormányküldöttséget Peking (Uj Kína). A szerdai pekingi lapok vezércikkekben üdvözlik a Münnich Ferenc miniszterelnök vezetésével Kí­nába érkezett magyar párt- ‘ és kormányküldöttséget. A lapok közük a magyar minisz­terelnök fényképét és rövid életrajzát. A Renmin Ribao vezércikke Kína és Magyarország gazda­sági és kulturális együttműkö­déséről, kölcsönös segítség- nyújtásáról emlékezik meg. A Renmin Ribao elismerés­sel írja, hogy a hősies magyar nép a felszabaoulás óta eltelt 14 esztendőben ragyogó sike­reket ért el a szocializmus építésében. ♦ Az MSZMP és a magyar nép kiveszi részét a Szovjet­unió vezette szocialista tábor egységének megvédelmezésé- ből és megerősítéséből, szem­beszáll a mai revizionizmus- sal, és megvédelmezi a marxizmus—lemnizmus tisz­taságát. A magyar küldöttség — folytatja a lap — baráti meg­beszéléseket folytat majd a kínai párt- és kormányveze­tőikkel. Határozott meggyőző­désünk, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség látoga­tása, valamint a magyar és a kínai párt- és kormányvezetők tanácskozásai megerősítik a két ország népeinek és párt­jainak örök, töretlen barátsá­gát és egységét — fejeződik be a Renmin Ribao vezércikke. Gromiko szovjet külügyminiszter pohárköszöntője Varsó (MTI). Kedden este a lengyel kormány fogadást adott a külügyminiszteri értekezlet résztvevői tiszteletére. A fogadáson Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök üdvö­zölte a vendégeket. A későb­biekben a külföldi tudósítók nagy csoportja vette körül Gromiko külügyminisztert és az értekezleten részt vevő töb­bi külügyminisztert A nyugat? *— főként az amerikai és az angol — újságírók több kér­dést tettek fel Gromiíkonak, el­sősorban az értekezletről ki­adott közleményre vonatko­zóan. Gromiko — figyelembe véve a nagy érdeklődést — po- hárköszöntójében adott választ. Beszéde elején megköszönte a lengyel kormány vendégsze­retetét. majd a következőket mondotta: — Bizonyos idő óta egyes nyugati lapokban felteszik a kérdést, mi célból ül össze a szocialista országok külügymi­nisztereinek értekezlete. Mi ebből nem csinálunk titkot. Azért jöttünk Varsóba, hogy a genfi értekezlet előtt összeegyeztessük ál­láspontunkat. Kollégáimmal egyetértésben elmondhatom, hogy összejöve­telünk titka nem egyéb — mi­vel ez a lényege a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a többi szocialista ország politi­kájának —, mint az, hogy hoz­zájáruljunk a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. Van-e valakinek oka arra, hogy ilyen politikától féljen? Senkinek, aki kívánja a békét, Hruscsov levele a Pravda szerkeszlösegéhez Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a Pravdában köz­zétett levelében a legmelegeb­ben megköszöni minden- szer­vezetnek és magánszemélynek a 65. születésnapja alkalmából hozzá intézett üdvözleteket. — Egész lelkem bői köszö­nöm a szovjet elvtársaknak és külföldi barátainknak — írja Hruscsov —, hogy kifejezték: helyeslik a párt központi bi­zottsága és a szovjet kormány tevékenységét, amely a kom­munizmusnak országunkban való elmélyítésére, a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítésére irányul, köszönöm a személyemhez intézett jókí­vánságokat. — Kedves elvtársak, meg lehetnek győzödv>e arról — ír­ja levelében befejezésül Hrus­csov —, hogy erőmet nem kí­mélem szeretett kommunista pártunk, a szovjet nép, a vi­lágbéke megerősítése szolgála­tában. nem kell félnie ettől a politi­kától. Körülbelül két héttel ezelőtt a nyugati államok diplomatái azt mondták, nagyon jó lenne, ha a genfi értekezlet előtt egyik fél sem tenne egyoldalú lépéseket, mivel az ilyen lépé­sek zavarnák a genfi értekez­letet. Ez helyes gondolat volt, és egyezett a mi véleményünk­kel is. De mi történik a való­ságban? Minél közelebb va­gyunk a genfi értekezlet nap­jához, annál intenzívebben tesznek egyoldalú lépéseket bi­zonyos nyugati körök. Mit te­gyenek tehát azok a kormá­nyok, amelyek komoflyan vették az említett javaslatokat? Hi­szen az egyoldalú lépések, amelyekhez egyes NATO-álla- mok folyamodtak, nem segít­hetik a küszöbön álló tárgya­lások sikerét. A varsói értekezlet eredmé­nyétől egyetlen államnak sem kell tartania, ha valóban a fe­szültség enyhítésére törekszik. Aki a vitás kérdések ren­dezésén fáradozik, az nem tagadhatja, hogy az olyan kérdések, amelyek az aj­tót döngetik — mint a né­met békeszerződés és Nyu- gat-Berlin kérdése — hala­déktalan megoldást kö­vetel. A varsói értekezlet résztvevői éppen azt javasolják, hogy a genfi értekezlet ezt a két kér­dést tárgyalja és oldja meg. Befejezésül Gromiko a genfi tanácskozások sikerére, a kér­dések megoldására és a nem­zetközi helyzet enyhülésére ürítette poharát. | FOGflRflSI BÉLA | Montgomery élesen bírálta az amerikai vezetőket New York (Reuter). Mont­gomery tábornagy — aki mint ismeretes kedden Moszkvába utazott — a Columbia Broad- casting-nek adott televíziós in­terjújában kérdésekre vála­szolva élesen bírálta az ame­rikai vezetőket. A csúcsértekezletről az an­gol tábornagy kijelentette, nem ért egyet Eisenhower el­nöknek azzal a szándékával, hogy csak akkor vesz részt a kormányfői találkozón, ha bi­zonyos eredmény biztosított­nak látszik. Montgomery javasolta, hogy valósítsák meg a fegyveres erők »ritkításának-« folyamatát Európában, $ ezzel egyidejűleg vonják ki az amerikai és az angol haderőket Nyugat-Né- metországból, a szovjet csa­patokat pedig az NDK-ból. Hruscsov fogadta Montgomeryt Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szer­dán reggel a Kremlben fogad­ta Montgomery tábornagyot. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága mély fájdalommal tudatja, hogy Fogarasi Béla elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a neves tudós, a magyar értelmiség egyik vezető képviselője, 1959. április 28-án, 68 éves korában, súlyos betegség következtében elhunyt. Fogarasi Béla elvtárs halálával pártunk olyan harco­sa távozik sorainkból, aki egész életét a munkásosztály és a nép felszabadulása nagy ügyének szentelte. Tántorítha­tatlan híve volt a kommuniz­mus eszméinek, tudományos munkásságával és politikai te­vékenységével segítette a párt harcát a szocializmus győzel­méért. Kiemelkedő szerepe volt a munkásosztály tudomá­nyos világnézetének, a marxiz­mus eszméinek terjesztésében. A legutóbbi időben is, kora és gyenge egészségi állapota elle­nére. odaadóan kivette részét a néphatalom védelméért és megszilárdításáért vívott küz­delemből. Fogarasi Béla elvtárs harcos életének emlékét pártunk ke­gyelettel megőrzi. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Áz MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének közleménye A Magyar Szocialista Mun- metésének megrendezésere. A káspárt Központi Bizottsága és bizottság elnöke: Kállai Gyu- a Magyar Tudományos Akadó- la, tagjai: Rusznyák István, mia elnöksége bizottságot kül- Benke Valéria, Borka Attila, dött ki Fogarasi Béla elvtárs, j Hevesi Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá- j Orbán László, Ortutay Gyula, ga tagja, a Magyar Tudomá- A temetés időpontjáról ké­nyes Akadémia alelnöke te- sóbb történik intézkedés. Betiltották az Argentin Kommu­nista Párt tevé­kenységét Buenos Aires (TASZSZ). Az argentin kormány hétfőn Fron- dizt köztársasági elnök aláírá­sával rendeletet adott ki, mely -betiltja a kommunista tevé­kenységet a köztársaság terü­letén«. A rendelet szerint Ar­gentína területén tilos a kom­munista párínak, valamint minden olyan csoportnak, szervezetnek és egyesületnek a tevékenysége, amely közvetle­nül vagy közvetve kapcsolat­ban áll vagy együttműködik a kommunista párttal. A tibeti lázadók két titkos üzenetét találták meg a kungtehlini kolostorban Lhasza (Uj Kína). Tibetben kos üzenet kétségbevonhatatla- a kungtehlini kolostorban a nul bizonyítja: a tibeti láza- lázadók két titkos üzenetének dást Kalimpongból irónyítot- eredefci fogalmazványát tallál- ,\z egyik levél utasításo­ták meg. Az üzeneteket a ti-! , beti reakciósok Sagob-ba-nak, ! kát tartalmaz, a másik pedig a lázadók irányítójának küld- | támogatást kér a lázadók szá- ték Kalimpongba. E két tit- mára. Monnerville-t választották újból a francia szenátus elnökévé Párizs (AFP). Az AFP fél- hivatalos híre szerint Gaston Befejeződtek az algériai községtanáczi „ választások Párizs (MTI). Az algériai községtanácsi választások vé­get értek. 1485 helységből 260-ban biztonsági okok miatt mert nem akadtak jelöltek a községtanácsba. A választók­nak átlag 62 százaléka szava­zott le, a megválasztott köz­nem rendezték meg a válasz-j ségtanácsi tagok közül 11558 tást, néhány helységben pedig a muzulmán és 2437 az euró­azért nem lehetett megtartani, ! pai. i\\\N%v\\\m\w\vm\\s\\v\v\v\\\v\\v\\m\vvvwvv\vv\v\\\v »nnwvs Monnerville-t 235 szavazattal (276-an szavaztak) a francia szenátus elnökévé választot­ták. Az ötödik Köztársaság alkotmánya értelmében a sze­nátus elnöke a francia állam második vezető személyisége. A szenátus elnökét az ed­digi gyakorlattól eltérően há­rom évre választották. Mon- nerville tizenhetedszer tölti be a tisztséget. A francia kormány álláspontja a főbb nemzetközi kérdésekben Párizs (MTI). A nyugati külügyminiszteri értekezlet küszöbén Couve de Murville francia külügyminiszter á par­lament előtt kormánynyilatko­zatban ismertette azokat az alapelveket, amelyeket fran­cia vélemény szerint a nem­zetközi problémák rendezésé­nél tekintetbe kell venni. A német probléma megol­dása Couve de Murville szerint a szabad választásokból kike­rülő hatóság védnöksége mel­lett megvalósuló újraegyesí­tésben rejlik. A közép-európai »katonailag ritkított övezet«-ről fenntartá­sokkal nyilatkozott, és kijelen­tette, hogy a »nyugati véde­lem« szempontjából lényeges­nek tartja, hogy az amerikai erők Németországban marad­janak. A Közép-Keletről szólva Couve de Murville úgy nyilat­kozott, Franciaország bizonyá­ra nem ellenezné, ha a csúcs­értekezlet napirendjére kíván­nák tűzni a kérdést. A miniszter beszélt arról, hogy Francaországnak ko­moly problémái vannak Afri­kában. A jelen körülmények mellett igen fontos, hogy a nyugati hatalmak Afrikában is »összehangolják« politikáju­kat — jelentette ki. A kelet—nyugati tárgyalá­sokról az volt a véleménye, hogy hosszú tárgyalásokra kell felkészülni. Harmincéves a szovjet munKaversenymozgaiom Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XVI. konferenciája harminc esztendővel ezelőtt intézte első munkaverseny­felhívását a szovjet dolgozók­hoz. Az évforduló alkalmából a Pravda vezércikkben fog­lalkozik a munkaverseny leg­frissebb eredményeivel. A Pravda vezércikke rámu­tat, hogy a május 1-ét meg­előző tavaszi napokban örven­detes hírek érkeztek az or­szág minden részéből. Válla­latok ezrei, sok város, gazda­sági terület és egész köztár­saságok jelentik, hogy határ­idő előtt teljesítették a hét­éves terv első négy hónapjá­nak termelési tervét. Amikor a szovjet emberek e napokban értékelik hazafias munkájuk eredményeit, büszkén el­mondhatjuk, hogy a munka- verseny-mozgalom dicsőséges utat tett meg az első kommu­nista szombatoktól a kommu­nista munka-brigádok mozgal­máig. Szerdán megkezdődött a párizsi külügyminiszteri értekezlet í Párizs (MTI). Párizsban ; szerdán délelőtt összeült a ♦ négy nyugati külügyminiszter, ♦ hogy megvitassa a genfi kiil- J ügyminiszteri találkozón el­♦ foglalandó közös nyugati ál­♦ iáspontot. { A jobboldali Aurore úgy {tudja, hogy Herter -új tervet ♦ húzott kd irattáskájából«. Esze- frint a nyugatiak Németország | fokozatos újraegyesítését, a ♦ szakaszonkénti leszerelést és ♦ Berlin új nemzetközi statutu­♦ mát fogják javasolni. Az Au- ! rare szerint a francia köztár- {sasági elnök állást foglal {amellett, hogy az Egyesült ♦ Nemzetek Szervezetének eset- | leges berlini beavatkozása nem {lenne, helyénvaló, az ENSZ {fegyveres erőinek jelenléte ♦ vagy ENSZ-megfigyelők Ber- ílinbe küldése de Gaulle sze- {rint egyenlő lenne a nyugati­♦ ak Berlinre vonatkozó jogai­dnak feladásával. { A Combat szerint az ameri­kai küldöttség magatartái középutas. Herter nem oszti ■ ziik a nyugatnémet karmán; nak a közös német bizottsi megteremtésével szembeni e lenséges állásfoglalásába ugyanakkor azonban ne: osztja az angolok lelkesedési sem az európai korlátozó fegyverzetű övezet megtererr tésére vonatkozólag. Herter párizsi tárgyalásokon közvetít lesz — írja a Combat. A l'Humanité hasábjai Yves Moreau arról ír, hog megsokszorozódnak a jelel amelyek lehetővé teszik, hog a nagy kelet—nyugati tárgyi lás sikerében lehessen rs ménykedni. Annál sajnálaté sabbnak tartja, hogy a fran cia kormány távolról sem já i rul hozzá a kelet-európai kap csőlátókban bekövetkezhet fordulatokhoz és továbbra i megmaradt meddő hideghábo rűs álláspontján. A SZOVJETUNIÓ EQYÜTTMŰKODÉSÉNEK Irta: Chen Ping ÉS KÍNA EREDMÉNYEI IS ilenc évvel ezelőtt írták alá a szovjet—kínai ba­rátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt. Ez mindkét ország életében nagy jelentőségű, történelmi esemény volt. A két ország együttműködése a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet minden terüle­tén megnyilvánult. Ez alka­lommal azonban csupán a tu­dományos és a technikai kap­csolatok gyümölcsöző jellegé­ről szeretnék szólni. A szovjet—kínai tudományos és technikai együttműködés kezdetét az 1954-ben megkö­tött egyezmény jelentette. Megalakult a tudományos és technikai együttműködési bi­zottság, szerződést kötött a két ország tudományos akadémiá­ja is. oldása előtt hosszú ideig kísér­leteznie kellett volna, s ezzel együtt vállalni a tévedések út­vesztőit, csak nagyon lassan juthattunk volna előre. A Szovjetunió támogatása lehe­tővé tette, hogy viszonylag rö­vid idő alatt, aránylag kevés erővel és kislétszámú szakem­ber-gárdával olyan problémá­kat oldjunk meg, amelyek hét- mérföldes léptekkel vitték elő­re az ország iparosítását. ^ Szovjetunió technikai ** segítsége különösen ér­tékes volt 1958-ban, amikor hozzákezdtünk a nagy előre- ugráshoz. Ezt egy gyakorlati példa is bizonyítja. Acélter­melésünk nagyarányú emelke­déséhez döntő mértékben az újonnan épült nagy teljesít­ményű kohók járultak hozzá. Ezeket pedig teljes egészében Ezek a kapcsolatok napról napra bővültek. Rendszeressé vált a technikai adatok és do­kumentációk cseréje, a szak­emberek kölcsönös látogatása s a közös értekezletek össze­hívása. Az együttműködés na­gyobb eseményeit az előbb említett közös bizottság szer­vezi, de ezenkívül a kutató in­tézetek és egyéb intézmények közvetlenül is érintkezésbe léptek egymással. A Szovjetunió 211 kínai ipar- vállalat építésében nyújtott segítséget. Hazánkba számos kiváló szovjet szakember ér­kezett, akik nemcsak műszaki tanácsokat adtak, hanem hoz­zájárultak a kínai szakam'ér­képzés színvonalának növelé­séhez is. Világos, ha Kínán ik 'Z egyes műszaki problémák mey­szovjet dokumentációk és mű­szaki tanácsok, valamint gép- és nyersanyag-szállítmányok segítségével hoztuk létre. Az utóbbi időben a kínai ipar egy egész sor olyan gyárt­mányt készít, amelyeket ko­rábban sohasem gyártott. Bi­zonyos, hogy az új termékek meghonosítása közben rendkí­vül bonyolult problémák me­rültek fel, de ezeket a szovjet tapasztalatok alkalmazásával gyorsan leküzdöttük. Erre ki­tűnő példa, hogy tavaly no­vemberben vízre bocsátottuk a 10 000 tonnás óceánjáró ha­jót. Ez a hajóóriás két hónap alatt készült el, tehát joggal sorolhatjuk a fiatal kínai ha­jógyártás első hőstettei közé. Magyarázatát abban kereshet- 'ük, hogy a hajó tervezői és "ivitelez» ' ’»fc irányitói h sz- szú iáéig tanulmányozták a szovjet hajógyárak munkáját, figyeltek a felmerülő techni­kai nehézségek leküzdésének módszereit. Hasonlóan gyümölcsöző a Szovjetunió és Kína tudomá­nyos együttműködése is. Kína első atomreaktorát és részecs­ke-gyorsítóját 1958 júliusában helyezték üzembe, s ezzel le­rakták a kínai atomkutatás alapjait. Nyilvánvaló, hogy ez a modern tudományág ily rö­vid idő alatt nem juthatott volna idáig a Szovjetunió ön­zetlen segítsége nélkül. Tavaly megkötötték a szov­jet—kínai tudományos-techni­kai együttműködés 1958—1962. évi egyezményét. Ennek értel­mében a Szovjetunió segíti Kínát egyes tudományágak to­vábbfejlesztésében, műszaki problémák megoldásában és gyártási eljárások tökéletesíté­sében. Az együttműködés hoz­zájárul majd ahhoz, hogy Kí­nában teljesen új tudomány­ágak alakuljanak ki. JS ina a maga részéről szintén segítséget nyújt a Szovjetuniónak. Már eddig is nagy mennyiségben érkezett a Szovjetunióba kínai nemesített vetőmag, amely különleges növények termesztésére alkal­mas. A selyemgy&rtás, a szö­vés és a textilfestés technoló­giai eljárásainak tanulmányo­zására szovjet szakemberek utaztak Kínába. Szovjet orvo­sok behatóan foglalkoznak a hagyományos kínai gyógymó­dokkal is. E rövid felsorolásból is meg­állapíthatjuk, hogy a szovjet— kínai tudományos-technikai együttműködés mindkét or­szág számára gyümölcsözd.

Next

/
Thumbnails
Contents