Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

Kedfl, 1959. április 28. 2 SOMOGYI NÉPLAP Aláírták a magyar és vietnami közös nyilatkozatot ' (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Munka­párt képviselői elégedetten ál­lapítják meg, hogy pártjaik kapcsolatai kielégítően fejlőd­nek. Elhatározták, hogy min­den területen fejlesztik kap­csolataikat, és szüntelenül erő­sítik azokat a többi testvér­párttal is. A Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége, va­lamint a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak küldöttsége örömmel ál­lapítja meg, hogy a két or­szág kapcsolatai a politikai, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén fejlőd­nek, és hogy ez mindkét or­szágban hatékonyan elősegíti a szocializmus építését. A magyar küldöttség hálás köszönetét fejezi ki a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának és a vietnami népnek azért a nagy segítsé­gért, amelyet 1956-ban az el­lenforradalom leküzdésében és a konszolidációhoz nyújtott a magyar népnek. A magyar küldöttség öröm­mel győződött meg azokról a sikerekről, amelyeket a viet­nami nép a Vietnami Munka­párt és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak vezetésével népgazdaságá­nak helyreállítása és fejleszté­se, valamint a kulturális élet területén elért. A vietnami küldöttség meg­köszönte a magyar kormány­nak és a magyar népnek azt az értékes segítséget, amelyet a nemzeti felszabadító harc idején kapott, valamint azt a testvéri önzetlen támogatást, amelyet a magyar nép a viet­nami népnek országa helyre- állításához nyújtott. A vietnami küldöttség örömmel vette tudomásul, hogy a magyar munkás- osztály és a magyar dol­gozók a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével minden területen hatalmas eredmé­nyeket értek el az 1956. évi ellenforradalmi lázadás óta. A küldöttségek megvizsgál­ták a két ország gazdasági együttműködését, és eszmecse­rét folytattak, hogyan segít­hetné élő a Magyar Népköz- társaság a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ipara fej­lesztésének meggyorsítását. A két küldöttség megállapodást írt alá arról, hogy a Magyar Népköztársaság tízmillió ru­bel értékű hosszúlejáratú áru­hitelt ad a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak egy elektromos gépeket gyártó üzem teljes berendezésének szállítására. A két küldöttség eszmecserét folytatott a két ország szakembereinek tapasz­talatcseréjéről, a vietnami diá­kok részére adandó ösztöndí­jakról, valamint a két ország egészségügyi egyezményének kibővítéséről. A nyilatkozat végül hangsú­lyozza, hogy a párt- és kor­mányküldöttségek találkozása jelentősen elmélyítette a két párt, a két kormány és a két nép baráti kapcsolatait. Liu $ao*csit választották a Kínai Népköztársaság elnökévé Peking (Uj Kína). Hétfőn délután (pekingi idő szerint) választotta meg a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés teljes ülé­se a Kínai Népköztársaság el­nökét és alelnökeit. Az ülés megkezdésekor a te­rembe belépő Mao Ce-tung el­nököt a jelenlévő képviselők lelkesen ünnepelték. A dísz­emelvényen Máb Ce-tung, Csu Te, Liu Sao-csi, Csou En-laj és több más vezető foglalt he­lyet Az új elnök és az alelnökök megválasztásában 1157 képvi­selő vett részt A leadott szavazatok össze- számlálása után Csen Jun, az Országos Népi Gyűlés teljes ülésének elnöke a képviselők viharos ujjongása közepette bejelentette, hogy Liu Sao-csit választották a Kínai Népköz- társaság elnökévé, s Szung Csing-ling asszonyt és Tung Pi-vut a Kínai Népköztársaság alelnökévé. A magyar párt- és kormányküldöttség] Hanoiból Pekingbe utazott Hanoi (Uj Kína). A magyar^ párt- és kormányküldöttség | dr. Münnich Ferenc miniszter- i elnök vezetésével hétfőn, a* Vietnami Demokratikus Köz­társaságban tett nyolcnapos 1 hivatalos látogatása után Ha­noiból Pekingbe utazott. A 1 távozó küldöttséget több minti ezer főnyi tömeg jelenlétében! Pham Van Dong, a Vietnami] Demokratikus Köztársaság mi- 1 niszterelnöke, valamint a viet- j nami párt és kormány számos ‘ vezetője búcsúztatta. A magyar párt- és kormányküldöttség] Vuhanba érkezett Vuhan (Uj Kína) A magyar! párt- és kormányküldöttség < megkezdte hivatalos kínai Iá-1 togatását — hétfőn délutáni Hanoiból Vuhanba érkezett. A repülőteret ebből az al-( kálómból magyar és kínai ’ zászlókkal díszítették fel. A magyar küldöttséget Cseng Jung-csuan külügyminiszter­helyettessel élén a párt- és kormányszervek képviselői fo- , gadták. A repülőtéren összegyűlt ] több mint kétezer főnyi tömeg! meleg fogadtatásban részesí- J tette a magyar párt- és kor-] mányküldöttséget. Az egész Dél-Vietnam egy koncentrációs tábor Az Egyesült Államok a genfi egyezményt megszegve Dél- Vietnamot katonai támaszpontnak használja fel Kambodzsa és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni aknamunká­ja céljaira. Ez a politika a dél-vietnami lakosság egyre növekvő ellenállásába ütközik. Ezért az amerikai imperialis­ták megparancsolták: a Diem-rendszer csináljon rendet. A gazda utasítást ad, a lakáj teljesíti. Dél-Vietnam kon­centrációs táborrá változott, megkezdődött a »kommunizmus elleni harc«. 1958-ban csaknem annyit költöttek a börtönök építésére, mint amennyi a gazdasági minisztérium költség­vetése. Az amerikaiak különböző »tanácsadó missziókat-» külde­nek Dél-Vietnamba. 1955-ben alakult meg például a »Michi­gan állam egyetemének tanácsadói missziója», amelynek >tagjai titkosrendőrségi szakértők. Működési területük a koncentrációs tábor és a börtön. A Michigan állambeli »tu­dósok» irányítják a vietnami hazafiak tömeges kivégzését. Tavaly az »amerikai misszió» 29 millió piasztert utalt ki Dél-Vietnamnak a rendőri erők újjászervezésére. Az amerikai »segély» ezenkívül 5 500 000 dollárt irányoz elő Dél-Viet­namnak fegyverek és egyéb olyan anyagok vásárlására, ame­lyek megkönnyítik a »kommunizmus elleni harcot». Az amerikai tanácsadók nemcsak segítik a dél-vietnami hatóságokat a lakosság elleni terrorakciók kidolgozásában, hanem maguk is részt vesznek a bűncselekményekben. Ta­valy decemberben és idén januárban több mint 100 amerikai tanácsadó közvetlenül irányította a »tisztogatási hadműve­leteket». Az országban kegyetlen terror dúl. Aki nem ért egyet a Diem-klikkel, azt kommunistának, bélyegzik. Nem teljes adatok szerint a békekötés óta több mint 180 000 hazafit tar­tóztattak le Dél-Vlatnamban, körülbelül ötezret megöltek vagy »nyomtalanul eltüntettek». Dél-Vietnamban több mint 30 újságot betiltottak, és sok olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi a bírói végzés vagy a nyomozás nélküli letar­tóztatást. Ily módon bárkit letartóztathatnak, akit »veszé­lyesnek» tartanak a »nemzetvédelem és a társadalmi biz­tonság» szempontjából, azaz más szóval: aki a nép, a haza igazi érdekeit tartja a legfontosabbnak. Londonban kedvezően fogadták Hrnscsovnak Macmillanhez Intézett üzenetét — közli a DPA Liu Sao-csi elvtársnak, a Kínai Népköztársaság új elnökének életrajza választották, 1931 őszétől kezd­ve a Központi Bizottság szak- szervezeti osztályán dolgozott. Vezető szerepe volt a munká­sok és, diákok japánellenes mozgalmában, amely a japán imperialisták mandzsuriai és sanghaji hódító törekvései el­len küzdött. A Kínai Vörös Hadsereg nagy északnyugati hadjárata idején (1934—36) a Központi Bizottság képviselőjeként a Vörös Hadsereg 8. és 5. had­testében, majd pedig a 3. had­testben a politikai osztály ve­zetője volt. 1936 tavaszán a KKP Köz­ponti Bizottsága észak-kínai irodájának titkáraként dolgo­zott. Az észak-kínai pártszer­vezet Liu Sao-csi vezetésével továbbfejlesztette a Kuomin­tang területén kialakult tö­megmozgalmat, helyreállította az egyes helységekben felosz­lott pártszervezeteket, s a párt irányvonalának megfelelően erélyes munkát fejtett ki az : egységes japánellenes nemzeti j front megalakításáért. A Kínai Nemzeti Felszabadító Háború | megindulása után 1937-től kezdve Liu Sao-csi a japán j imperialisták ellen vívott harc- I ban a párt helyes politikai irányvonalát képviselte, s min­dent megtett az országos népi partizánháború kibontakozta­tásáért, elszánt harcot vívott a jobboldali elhajlás ellen. A párt Központi Bizottsága 1938-ban Közép-Kínába küld­te a Közép-Kínai Bizottság titkáraként, majd 1941-ben az új negyedik hadsereg politikai biztosa lett. Liu Sao-csi 1943-tól kezdve Jünnanban tevékenykedett, előbb a KKP Központi Bizott­ságának titkáraként, majd a Népi Forradalmi Haditanács elnökhelyetteseként. Japán 1945-ös kapitulációja után, amikor a Csang Kaj- sek-féle reakciós klikk az amerikai imperialisták támo­gatásával polgárháborút kez­dett, Liu Sao-csi a Központi Bizottságban dolgozott s ki­vette részét Kína felszabadí­tásának nagy harcából. 1917 szeptemberében ő vezette a kínai országos földreform ér­tekezlet munkáját. 1949-ben a Kínai Népi Politikai Tanács­kozó Testület első ülésszakán a Kínai Népköztársaság Köz­ponti Népi Kormányának el­nökhelyettesévé, a Népi For­radalmi Katonai Tanács al­elnökévé választották. Liu Sao-csi elvtárs, Mao Ce-tung egyik legközvetlenebb fegyvertársa, a Kínai Kommu­nista Párt KB-nak alelnöke, 1954 szeptember óta a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökeként vé­gezte munkáját. London (DPA). Londonban történő eltiltására vonatkozó általában kedvezően fogadták nyugati javaslatot, mégis meg­Hruscsovnak Eisenhower el­nökhöz és Macmillanhez in­tézett üzenetét. Illetékes kö­rökben semmiféle kedvezőtlen jelet nem látnak benne sem az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet, sem a német kérdéssel foglalkozó külügymi­niszteri értekezlet sorsára. Az üzenet emlékeztet rá, hogy a megoldatlan problémák mind­inkább összefonódnak és nz egyik területen elért ered­ménynek ki kell hatnia a tár­gyalások többi témájára is. Habár londoni politikai kö­rökben csalódást keltett, hogy az üzenet elutasítja az atom- kísérletek 50 km magasságig elégedéssel állapítják meg, hogy Hruscsov bizonyos re­ményt lát azzal a kompro­misszumos javaslattal kapcso­latban, amelyet Macmillan moszkvai látogatása alkalmá­ból előterjesztett, Amerikai katonai vezetők nyugat-berlini látogatása Berlin (TASZSZ). A Tyupa- jev, a TASZSZ tudósítója ír­ja: Az Egyesült Államok ve­zető katonai körei az utóbbi időben fokozott érdeklődést tanúsítanak Nyugat-Berlin iránt. A múlt héten Brucker amerikai hadseregügyi minisz­ter járt Nyugat-Berlinben Néhány nappal később odaér­kezett a nyugat-európai or­szágokban körúton lévő Doug­Az Új Kína Hírügynökség közleménye Csou En-lajt jelölték a Kínai Államtanács elnökévé Hétfőn délután az Országos Népi Gyűlés teljes ülésén Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársa­ság új elnöke írásban előter­jesztett javaslatában Csou En- lajt jelölte az államtanács el­nökévé (miniszterelnökévé). A javaslatot a képviselők viha­ros tetszéssel fogadták. Az alkotmány értelmében az államtanács elnökét a Kínai Népköztársaság elnöke jelöli ki, a javaslat elfogadásáról pe- : dig az Országos Népi Gyűlés dönt majd. Csu Tét jelölték a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökévé Peking (MTI). Az Uj Kína hírügynökség közli: Mint ismeretes, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának április elején tartott ülése foglalkozott a ve­zető állami tisztségek betölté­sének kérdésével, és e tárgy­ban határozatot hozott. Ezt követően április 15-én Mao Ce- tung elnök ülésre hívta össze az államtanácsot. Itt megtár­gyalták az állami vezetők je­lölésének kérdését az Országos Népi Gyűlés ülésszakán sorra kerülő választásokkal kapcso­latban. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának VI. ülése egyetértett Mao Ce-tung javaslatával, hogy a követke­ző időszakra ne őt jelöljék a Kínai Népköztársaság elnöki (tisztségére. A Központi Bi­Asvv\\wv\\%v%\\^v\v\N\\\v Megkönnyítették az örökbefogadási eljárást zottsági ülés határozata pozi­tív jellegűnek nevezte ezt a javaslatot. Ha Mao Ce-tung nem tölti be az államelnöki tisztséget, minden idejét a párt Központi Bizottsága elnöki tisztében rá­háruló feladatok megvalósítá­sának szentelheti. Ily módon nagyobb lehetősége lesz rá, hogy erejét a párt és az állam irányvonalával, politikájával összefüggő kérdések megoldá­sára összpontosítsa, továbbá több időt fordíthat a marxis­ta—leninista elmélet terén végzendő munkára. Ez nem akadályozza meg, hogy tovább­ra is vezető szerepet töltsön be állami ügyekben, sőt ily módon hasznosabb munkásságot fejt­het ki a párt és hazánk népei javára. las amerikai légügyi miniszter, Douglas nyugat-berlini láto­gatásakor az erőpolitika szel­lemében nyilatkozott. Cini­kusan kijelentette, hogy az Egyesült Államok légi had­ereje készen áll »minden elé­je tűzött feladat teljesítésére«. Szombaton Taylor tábornok, amerikai vezérkari főnök ér­kezett Nyugat-Berlinbe. Az ér­kezéskor tett kijelentéseiből kitűnik, hogy az Egy esült Ál­lamok továbbra is megszállva akarja tartani Nyugat-BerlinL Hivatalos közlemény a varsái értekezletről Varsó (TASZSZ). Hétfőn Varsóban a következő hivata­los közleményt adták ki: 1959. április 27-én Varsóban a minisztertanács épületében megkezdődött a varsói szerző­dés tagállamai, valamint a Kí­nai Népköztársaság külügymi­nisztereinek értekezlete. Az értekezlet megvitatja azokat a küszöbönálló genfi tárgyalásokkal összefüggő kér­déseket, amelyek Németorszá­got érintik, beleértve a német békeszerződést és a nyugat­berlini megszállási rendszer felszámolásának kérdését. Értesülések szerint a ta­nácskozások kedden este be­fejeződnek. Liu Sao-csi 1898-ban, Jün- nan tartomány egyik kis falu­jában született. Paraszt család sarja. Már középiskolai tanuló korában részt vett az 1919. évi imperialistaellenes »Május 4» mozgalomban. 1920-ban be­lépett a Szocialista Ifjúsági Szövetségbe. 1921-ben a Kínai Kommunista Párt tagja lett, 1922-ben a sanghaji országos munkás-titkárságon, majd a KKP jünnani pártbizottságá­nak tagjaként dolgozott. E bi­zottság vezetője akkor Mao Ce-tung volt. 1922-ben bányász és vasutassztrájkot vezetett. Tevékenyen részt vett az 1924 i—1927. évi forradalomban. A második országos szakszerve­zeti kongresszuson (1925 má­jusában) a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség el­nökhelyettesévé választották. A kongresszus után megala­kította Sanghajban a szövet­ség irodáját, s ö irányította a sanghaji és az észak-kínai munkásmozgalmat. 1925 őszén visszatért Jünnanba. Itt a he­lyi reakciós hatóságok letar­tóztatták, ' A letartóztatás nyo­mán támadt országos tiltakozó mozgalom kiszabadította. Ez­után Kantonban a Szakszerve­zeti Szövetség vezetésében te­vékenykedett, részt vett a hong-kongi sztrájk és a kantoni munkásmozgalom irányításá­ban. 1926 őszén Hong-Kongba dolgozott, mert ide költözött át az Országos Szakszervezeti Szövetség vezetősége. 1927-ben a KKP ötödik kongresszusán a Központi Bi­zottság tagjává választották. Mao Ce-tunggal együtt részt vett a Cseng Tu-hszin-féle jobboldali opportunista kapi- tuláns irányvonal ellen vívott harcban. A forradalom 1927-ben be­következett veresége után ille­gális munkát végzett. 1926 ta­vaszától kezdve Sanghajban tevékenykedett. 1929 nyarától a KKP mandzsuriai tartomá­nyi bizottságának titkára volt. A Kínai-Keleti vasút elleni militarista provokáció idején (1929-ben) irányította a mun­kások és a diákok mozgalmát, amely a japán imperializmus ellen, a Szovjetunió védelmé­ben harcolt. 1930 nyarán a Szakszervezeti Intemacionálé ötödik kongresszusán a végre­hajtó bizottság tagjává, 1931 januárjában a KKP Központi Bizottságának negyedik plénu­mán a Központi Bizottság Po­litikai Bizottságának tagjává Hétfőn délután az Országos Népi Gyűlés teljes ülésén a képviselők lelkes tetszésnyil­vánítása közepette bejelentet­ték, hogy a jelölő bizottság az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökévé Csu Tét, alelnökeivé pedig Lin Po- csut, Li Csin-sent, Lo Zsung­huant, Sen Csun-zsut, Kuo Mo- zsot, Huang Jen-pejt, Peng Csent, Li Veej-hant, Csen Su- tungot, Dancen Dzsalco dalai lámát, Szajfudint, Cseng Csient, Csudzsi Gelceng pan- csen lámát, Ho Hsziang-nin- get, Liu Po-csenget és Lin Fen- get jelölte. Minél előbb, minél több er­re rászoruló gyermeket meg­felelő családi környezetbe jut­tatni — ez a fő célja a Műve­lődésügyi Minisztérium új in­tézkedésének, amely megköny- nyíti az örökbefogadási eljá­rást. Az eljárás mindenekelőtt a gyermek érdekét tartja szem előtt. Nyilvántartásba veszik az állami gondozott fiatalokat, s ha a szülő két évig, három éven aluli gyermek esetében egy évig nem érdeklődött an­nak sorsa iránt, az örökbefo­gadást — megfelelő örökbe­fogadó szülők jelentkezése esetén — a gyámügyi hatósá­gok engedélyezik. A szüiöket, amennyiben elérhetők, ez eset­ben is meghallgatják, de eset­leges tiltakozásukat nem ve­szik figyelembe. A döntő az, hogy a kicsinyek mielőbb sze­rető családi környezetbe ke­rüljenek. A határozatot meg­előzően a gyermeket három— hat évi próbaidőre adják át jövendőbeli neveiőszüleinek, s a gyermekvédelmi . felügyele­tek tapasztalatai alapján vég­legesen csak akkor döntenek, ha azok erkölcsi, egészségügyi szempontból megfelelőek és al­kalmasak a gyermek nevelésé­re. Ebben az időszakban már anyagilag is minden tekintet- , ben gondoskodniuk kell vé­dencükről. A gyermekvédő otthonok nyilvántartásba veszik azokat is, akik gyermeket kívánnak örökbefogadni. Az örökbefoga­dási eljárást vidéken a járási és a városi tanácsok igazgatá­si osztályai folytatják le az otthonok kezdeményezésére. Az érdeklődők akár gyermek- otthonokban, akár a gyámha­tóságoknál jelentkezhetnek. Az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács titkár­sága egyébként most készít elő javaslatot az állami gyermek- gondozási munka reformjára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents