Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. április SS. Űj szakszervezeti bizottságokat választunk ŰJABB EBEDIHÉNIEKBE SERKENT A BIZTATÓ KEZDET — A barcsi járás tsz-einek helyzetéről A szakszervezetek alapsza­bálya értelmében kétévenként újra kell választani a szak- szervezeti bizalmiakat, a szak- szervezeti bizottságokat és a számvizsgáló bizottságokat. A vezetőségválasztó tag­gyűlés a bizalom megvonásá­nak vagy megerősítésének, a szakszervezeti tagság őszinte számvetésének időszaka. Rend­kívül fontos tehát, hogy erre az alkalomra nemcsak a tiszt­ségviselők, hanem a tagság is egyaránt alaposan felkészüljön. A mostani választás azért is jelentős, mert egybeesik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt március 6-i határozatának vég­rehajtásával. Ez a határozat a dolgozók öntevékeny kezdemé­nyezésére támaszkodva java­solja a gazdasági fejlődés, a szocializmus építésének meg­gyorsítását. Szakszervezeti bizottságaink, aktivistáink nagy többsége emelt fővel állhat a tagság elé. Becsülettel helytálltak a leg­nehezebb időben, az ellenfor­radalom idején is. Áldozatké­szen dolgoztak azután is, segí­tették a gazdasági és politikai talpraállást. Munkára, alkotás­ra lelkesítették a fásultakat, lépésről lépésre küzdötték le a bizalmatlanságot. Akadtak azonban olyanok ts, akik elfáradtak, közömbössé váltak a naponta jelentkező nehézségek leküzdéséért foly­tatott harcban, akiket a bürok­ratizmus, az emberek ügyével szembeni közömbösség vagy éppen egy-egy szűklátókörű vezető túlkapásai ellen folyta­tott eredménytelen harc ked­vetleníteti el. Még őróluk sem mondhatunk le. Sohasem volt ilyen kedvező a helyzet a szak- szervezeti munka számára, mint most, és azt kell monda­nunk azoknak, akik abba akar­ják hagyni a munkát: ha 9 múltban eredménytelenül har coltál a közösségért, a maradi- ság ellen, akkor ma dolgozz újult erővel az elmaradhatat­lan siker biztos tudatában. Ha kis számban is, de akad­nak olyanok, akik nem szolgál­tak rá a bizalomra, mert csak formálisan voltak a dolgozók megbízottai. Nem vállalták azt a munkát, ami az öntuda­tos emberek legszebb tulajdon­sága, ami nélkül nincs szak­szervezeti mozgalom. A tag­gyűlések és a szavazatok ró­luk is döntenek majd, alkal­masak-e a további bizalomra. őszinte beszámolók, becsüle­tes, építő szándékú viták jel­lemezték az eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűlése­ket, melyeken a mozgalmi munkának eléggé hosszú, sok megrázkódtatástól terhes, de tanulságokban gazdag szaka­szát zárták le. Szakszervezeti bizottságaink beszámolója a hivatalok összes tisztségviselői­nek bizonyítványa. Az érte já­ró dicséret, bizalom vagy el­marasztalás is elsősorban kö­zös felelősségre épül, ezért hi­vatalaink, szakszervezeti ak­tivistáink lelkiismeretesen ké­szülnek fel erre a számvetés­re. A kommunizmus iskolája a szó valódi értelmében akkor lesz a szakszervezet, ha ott se­gítünk, ahol a munka haté­konysága eldől. A vezetőségvá­lasztó taggyűléseken ezért el­sősorban olyan dolgozókat kell megválasztani, akik rátermett­ségüknél, képzettségüknél fog­va alkalmasak a feladatok megoldására. Takács Béla. a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei elnöke. Huszonkilenc termelőszövet­kezet működik a barcsi járás­ban. Közülük tizenöt ebbein az évben alakult A régi tsz-ek létszáma, területe sem maradt változatlan. Gyarapodott a föld, nőtt a taglétszám. A szövetkezeti mozgalom javára történt változás idején sok-sok fej hajolt össze, a tanácsoknál, tsz-irodákban, parasztok laká­sain parázs viták zajlottak le. Nem egy közös gazdaság élére eddig kisparcellán dolgozó em­ber került. Tíz és száz holdak irányítása között mégiscsak van különbség. Az igyekvés és szorgalom mellett szükség volt okos, tanácsot adó szóra. Vajon a bárcsi járás új termelőszö­vetkezetei — elsősorban nekik volt fontos — kaptak-e segítsé­get? Igen, kaptak. Az alakulás után nem maradtak magukra, megsegítésükre mozgásba vol­tak s mozgásban vannak ma is a járási szervek. Az állami gazdaságok és különböző vál­lalatok is feladatuknak tekin­tették az új gazdaságok támo­gatását. Az alajpok lerakásá­nak, az első lépések sikeres megtételének igen nagy ion­40 ÉVE TÖRTÉNT A Tanácsköztársaság kikiáltása után Somogybán is meg­szervezték a proletárhatalom fegyveres védőszervét. Szov- jet-Oroszországból hazatért volt hadifoglyok, állhatatos szocialisták, a legkipróbáltabb harcosok álltak be ebbe a fegyveres testületbe, melyet Latinka-századnak hívtak. A század parancsnoka Pusztai Gazda Jenő volt. Képünk a Latinka-század parancsnokainak és politikai megbízot­Aá ének elhalt, a nővérek eltávoztak. Irtózatos csend bo­rult rám. A falon akkora nyí­lást hagytak, amin egy cse­répkorsó befér.. j A falra erősítve pislákol életem utolsó fénye, egy szál gyertya. Ennek világánál írom e sorokat. Az­után kidobom a nyíláson szent könyvemet, hátha eljut valaki­hez, aki megszán. Nemsokára utolsót lobban a drága fény. Tarts még egy percig, hadd ír­jam le utoljára, ami életem értelmét jelentette: Szeretlek Dimitrij! Érdemes volt élni, érdemes volt szenvedni, mert megis­mertem a legnagyszerűbb ér­zést: a szerelmet. Vége! Vége a fénynek.. Uram, adj csendes éjt szen­vedő gyermekednek«. Az orvos befejezte az olva­sást. A szobára dermedt csend ereszkedett. A négy férfi né­hány percig szótlanul nézett egymásra, talán mindnyájulcat ugyanazok a gondolatok fog­lalkoztatták. Az orvos szólalt meg először. — Vajon mit tett Dimitrij a húsz év alatt, hogy megmentse Borbálát? Lehetséges, hogy ré­széről csak kaland volt? Vagy meghátrált az akadályok elől, elfelejtette Borbálát, megnő­sült, s nem is gondol többé a történtekre ? Egyetértettek abban, hogy ez lehetetlen. Elolvasták Dimitrij leveleit, s ezek az írások egy becsületes, egyszerű ember őszinte érzéseiről tanúskodnak. Az ilyenek nem hagyják el egykönnyen szerelmüket, nem szegik meg adott szavukat. De vajon megkísérelte-e máskor is, Hogy megszöktesse Borbálát? Megtudta-e, mi történt vele? Sok-sok kérdést tettek fel egymásnak, de ezekre csak Di­mitrij adhatná meg a választ. Riviére-t az üggyel kapcso­latban más dolgok is érdekel­ték. Az orvoshoz fordult. — Hogyan maradhatott Bor­bála életben ilyen hosszú időn át, ha csak kenyeret és vizet kapott? Az orvos helyett Lázár páter válaszolt: — Valóban csodával határos, hogy ilyen körülmények között életben maradt. Nagy része volt ebben az öreg Krisztina véné­nek, aki mindennap vitt a ba­tyujában valami ennivalót a kenyéren kívül, ha mást nem, egy fej hagymát. Ez a bolon­dos öreg Krisztina embersége­sebb volt, mint ott valameny- nyien... Sokáig beszélgettek még. Bú­csúzáskor megállapodtak ab­ban, hogy másnap este újra ta­lálkoznak az orvos lakásán. Ki­viére együtt indult el Lázárral. — Beszéljen Ágotával, páter — mondta Riviére. — Próbál­jon rá hatni, hogy a bíróság előtt csak az igazságot vallja! Semmi mást, csak a tiszta igazságot! Lázár vállalta. * * * Másnap Lázár atya érkezett legkorábban az orvos lakására. Izgatottnak látszott, és alig várta, hogy Riviére és Donec- ki megjöjjön. — Magas vendég érkezett Krakkóba — mondta —, Fal­ánéin pápai nuncius. Érkezé­se után Baworski jezsuita rek­torral tanácskozott, és csak azután kereste fel Galecki ér­seket. Ebben a pillanatban belépett Riviére, és már az ajtóban ér­deklődött. — Ágotával tudott beszélni, Lázár páter? — Beszéltem vele. Semmire sem akar emlékezni. Irtózatos félelem látszott a szemében. Mindenre csak bólogatott. Az­zal búcsúztam el tőle, hogy Is­ten előtt is kedves, ha az igaz­ságot vallja, és könnyít a lelki- ismeretén. Közben megérkezett Donec- ki ügyész is. Már az előszobá­ból hallani lehetett, hogy nem egyedül jön. Egy magas, szőke hajú, dús szákállú férfival lé­pett be. tosságot tulajdonítottak. Ha szükséges volt, a járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei hetekig is időztek egy-egy szövetkezetben. A korán beköszöntött tavasz nem tűrt halogatást. Sürgősen, de megfontoltan kellett hatá­rozni. Miből mennyit és hova vetnek majd a szövetkezetek, mi történjék az állatokkal, honnan lesz vetőmag? S nem utolsósorban ki ke.lett alakíta­ni a brigádokat, munkacsapa­tokat, mindezt majdnem egy- időben és valamennyi újonnan alakult termelőszövetkezetben. A régi, a gazdálkodásban ru­tinnal rendelkező tsz-ek köny- nyebben boldogultak, bár ott is volt min tömi a fejüket a vezetőknek. Mondhatjuk azt, hogy a tervkészítés, a munka- szervezés és az első lépés megtételének időszaka volt a február és március hónap. Ezt az időszakot jól használták ki a barcsi járás termelőszövet­kezetei. Erre a mező — a ter­vek, elgondolások valóravaitá- sának színtere — a bizonyíték. A tsz-ekben az első munkára alkalmas napon megkezdődött a kenyérért való harc, s amennyire csak lehetett, nagyüzemi módszerekkel. Az új gazdasági formát választó parasztok természetesen nem rosszabbul, hanem jobban akarnak élni, s e cél elérésének feltétjeit biztosítják is. A tsz-ekben a vezetőség élvezi a tagság bi­zalmát. s a munkákat illetően azonos az irányítók és az irá­nyítottak nézőpontja. Demok­rácia van a szövetkezeteken, közös megbeszélésen döntenek a nagy családokat érintő fon­tosabb kérdésekben. A kora tavasszal még a leg­több új tsz tagjai egyéni ud­varukból kanyarodtak ki a mezőre, de _a földeket már egy.be szántották, s ahol csak mód volt rá, kezdték kialakí­tani a nagy táblákat. A vető­magszükségletet összeadták a tagok. Ács- és kőműves-brigá­dok verbuválódtak, s ameny- nyi Szarvasmarhának, lónak csak lehetett, szállást biztosí­tottak. Az első akadályvétel sikerült, az éves tervek ta­vaszra eső részét (fogasolás, hengerezés, fejtrágyázás, ve­tés) valóra váltották, s ami még vissza van (kukoricavetés), ideiében befejeződik. Nincs olyan termelőszövet­kezet, amelyben valamilyen lé- ne hirdetné a közös gazdálkodás kibontakozását. Jó néhány tsz a tavaszi feifejtó- déskor emelkedett igazan nagyüzemi rangra. A potonyi — Uraim! Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek kedves imerősömet, Dimitrijt — kis szünetet tartott, hogy a hatás annál nagyobb legyen. — Bemutatom önöknek — ismételte — Dimitrijt, Barcins- ki Dimitrij urat! Mindhárman meglepetten ugrottak fel, és Dimitrijhez léptek. Az orvos örömében át­ölelte Dimitrijt. — Ha tudná, mennyit emle­gettük! Hogy került ide? Dimitrij helyett az ügyész válaszolt: — Ma délelőtt éppen a per iratait tanulmányoztam, ami­kor a hivatalszolga jelentetti, hogy egy ember keres, aki mindenképpen beszélni akar velem. Sürgős dolgomra hivat­kozva elutasítottam, s azt üzentem, hogy jöjjön két hét múlva! De a szolga pár perc múltán újra bejött azzal, hogy az ember nem távozik, míg nem beszélhet velem. Dühösen megkérdeztem az illető nevét, s a szolga megmondta: »■Bar- cinski Dimitrij«. A Dimitrij név hallatára felkiáltottam, és a következő pillanatban már a folyosón voltam, hogy magam vezessem be. No, és most itt van közöttünk. S itt a jegyző­könyv is a vallomásáról. — Ezzel kivette táskájából a jegyzőkönyvet, és diadallal lo­bogtatta. — Ezúttal mi nem a jegyző­könyvre vagyunk kiváncsiak — hűtötte le Grodzyski doktor az ügyészt —, hanem Dimitrijt magát szeretnénk hallani. Kér­jük önt, kedves Dimitrij, mondjon el mindent, amit Borbála történetéről tud! — Folytatjuk — Petőfi Tsz-nek például 195S- ban csak 500 katasztrális hold volt az összterülete. Jelenleg a szántója is több 1400 holdnál, s 24 helyett 176 család dolgo­zik a szövetkezetben. A fel- fejlődés után majd minden ke­vésnek vagy kicsinek bizo­nyult. Ebben az évben már i az egész falu a szövetkezetben keresi a bol­dogulását. ennek megfelelően kellett kitűzni a célt. Klinger Sándornak, a mezőgazdasági technikumot most végző elnök­nek szaporodott a gondja. Egyedül nem is tudna vala­mennyi feladattal megbirkóz­ni. No de segít a vezetőség. A brigádvezetők is talpraesett emberek, s nem kell attól tar­tani, hogy a végrehajtásig ki­ficamodik a közösen hozott ha­tározat. Most már nem is annyira a tavaszi munkákkal van prob­léma, hanem inkább az istál­ló-ügy okoz gondot. 42 pár ló 12 helyen van elszállásolva, a szarvasmarháknak sem ele­gendő a férőhely, pedig a 16 fejőstehén helyett ősszel ötve- net akarnak. Hatvan csikónak kellene karám, s csinosabb iro­daépületet szeretnének. Mind­ezek rendezése csak idő kér­dés. A tanyaközpontban van­nak épületek, azok átalakítá­sával megoldódik a fogas kér­dés. Egy húsz férőhelyes ser- tésfiaztatót is építenek. A munkálatokban nagy szerepet játszik a »saját erőből« foga­lom. A ' kastélyosdombói Népaka­rat Termelőszövetkezet ugyan­csak a tavasszal nagyobbodott. 24-ről 135-re nőtt a családok száma. A jó hírnek örvendő szövetkezet is változtatott ere­deti tervein. A »mindenből Az 1954. évi, tanácsokról szóló X. törvény szerint a ta­nács a dolgozók széles töme­geinek az állami ügyek intézé­sében való tevékeny részvéte­lére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkája folyamatos elősegíté­sére állandó és ideiglenes bi­zottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, vélemé­nyező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a ta­nács megbízásából, a lakosság javaslatainak felihasználásával és a helyi viszemyoknak meg­felelően segít a tanács és a felsőbb hatóságok rendelkezé­seinek végrehajtásában, ellen­őrző tevékenységet végez a ta­nács alá tartozó intézmények­nél, de ellenőrzést folytathat a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanács alá nem rendelt munkaterületeken is. Fontos feladata az állandó bi­zottságnak: szervezni és nevel­ni a lakosságot az állami fel­adatok végrehajtására. A tanácsok megalakulása, valamint az állandó bizottsá­gok létrejötte óta eltelt idő azt igazolja, hogy az állandó bizottságok nagy segítséget ad­tak és adnak a tanács állam­hatalmi és tömegszervező munkájához. A megyei tanács állandó bi­zottságai nagyban hozzájárul­tak a párt és a kormány hatá­rozatainak végrehajtásához, segítették a lakosság gazda­sági, szociális, kulturális és egészségügyi igényeinek kielé­gítését. A megyei tanács mezőgazdasági és felvásár­lási állandó bizottsága megvizsgálta a megye terüle­tén a tartalékföldek hasznosí­tásának helyzetét, és megálla­pította, hogy több helyen az állami tartalékföld-területeket nem a rendeltetésüknek meg­felelően hasznosítják. Több helyen a bérlők sem bérleti díjat, sem az utána járó adót | nem fizetik. Eredményes volt a legeltetési bizottságok mű­ködése területén végzett vizs­gálat is. A többi között a me­zőgazdasági és felvásárlási ál­landó bizottság javaslata alap­ján intézkedett a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága az állami tulajdonban levő romos épületek elbontása és azoknak több kell« követelménynek megfelelően újra kalkulált a vezetőség. A vetésterületek nagysága változott, azonban az egyes munkafolyamatok befe­jezését illetően nem lehetett eltérni. A kora tavaszi mago­kat annak rendje és módja szerint elvetették. Ha nincs az esőzés, már földbe került vol­na a kukorica is. Rúzsa Imre elnök az új ta­gak által bevitt húsz pár ló áraként százezer forintot vitt a bankból. Ötven lova van je­lenleg a szövetkezetnek. Az ősszel 15 pár patásnál többre "nem tartanak igényt. Az agro- nómus is azt tartja, hogy ló helyett inkább szarvasmarhát kell kötni az istállókba. A ter­vek szerint ebben az évben 250 hízott szarvasmarha árá­val gyarapodik a közös kasz- sza. Három turnusban hizlal­ják majd az állatokat. A Nép­akaratban a növénytermesztés az állattenyésztést szolgaijai anyakoca törzset is vásárolnak, a sertéshizlalás- ból szép pénz ígérkezik. A másik jövedelem*>rrás a 25 holdas szárazföldi kertészet (paprika, paradicsom, dinnye^ A Népakarat az ellenforra­dalom után alakult újjá. öt­venhéthen, ötvennyolcban is több mint 50 forintot osztottak egy-egy munkaegységre. Példa lehet ez a szövetkezet a közös gazdálkodást idén kezdő pa­rasztok előtt. Most már a bar­csi járás új termelőszövetkeze­tei mögött is van eredmény, s a biztató kezdet tudata újabb eredmények forrása lehet, s az építkezéseknél való felhasz. Hálásáról is. A gyógy- és üdülőhelyi ál­landó bizottság megvizsgálta a Balaton-parti üdülőhelyek felkészültségét a nyári idényre. Az elmúlt év tapasztalatai és az ellenőrzés alapján javaslatot tettek a végrehajtó bizottságnak a Ba- laton-part nyári zöldség- és gyümölcsellátására. Az állandó bizottság javaslatára intézke­dett a végrehajtó bizottság, midőn felhívta a termelőszö­vetkezeteket, hogy kössenek szerződéseket zöldség és gyü­mölcs szállítására, hogy az idényben minél kevesebb árut kelljen más megyékből a Ba- laton-partra szállítani. Eredményesen működött az egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottság is. Mélyreható ellenőrzést végzett az egészségügyi intéz­ményeknél, az üzemeikben és vállalatoknál. Megvizsgálták a dolgozóik egészségügyi körül­ményeit, az illetékes* szervek­hez pedig eljuttatták a fogya­tékosságok kiküszöbölésére vo­natkozó javaslataikat. Meg­vizsgálták, mi az oka annak, hogy a megyében 26 betöltet­len védőnői állás van, noha a gyeimekvédelem és anyagon­dozás szempontjából is nélkü­lözhetetlen a védőnői hálózat működése. Megállapították, hogy a községi tanácsok nem biztosítanak megfelelő lakást a védőnőknek. A múlt év decemberében megválasztott állandó bizott­ságok rövid idő alatt több mint 30 olyan értékes javaslatot terjesztettek a végrehajtó bi­zottság elé, amelyek nagy többségéből határozat szüle­tett. Az állandó bizottságok tagjai különböző munkaterüle­teiken dolgoznak, éberen figye­lik az élet jelenségeit. Meg­érdemlik, hogy munkájukhoz az eddiginél több segítséget nyújtson mind a végrehajtó bizottság, mind a lakosság. Ez­zel egyúttal azt is segíti a la­kosság, hogy ügyének még ha­tékonyabb intézője legyen a tanács Szilágyi Lajos, a megyei tanács Jijjá csoportjának vezetője. az is kell legyem. Gőbölös Sándor Négy hónap alatt 30 javaslatot terjesztettek a megyei tanács elé az állandó bizottságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents