Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. április 21. BESZÉLGETÉS az olcsóbb építkezésről Nincs már egyetlen kaposvá­ri, talán még Somogy megyei sem, aki ne tudna a Kossuth Lajos utcában épülő szakszer­vezeti székházról. Ahogy nö­vekednek a falak, úgy válik mind hihetőbbé, hogy a város egyik legszebb épülete lesz ez a ház alig másfél év múlva. Egyelőre még javában folyik a munka a falak, téglarakások között, de néhány lépéssel ar­rébb, az építkezéssel szemben lévő üres telekre emelt felvo­nulási épületben is. Itt van az építésvezető irodája. Lukács László, tavaly végzett fiatal mérnök a vezetője a szakszer­vezeti székház és még másik két városban folyó építkezés­nek. Nemcsak jó szakember Lu­kács László, hanem a város jó ismerője is. Részt vett az utób­bi évek csaknem minden na­gyobb kaposvári építkezésén a nyári egyetemi szünet idején. Amikor beszélgess közben az építkezések olcsóbbá tételére terelődik szó, nyomban véle­ményt alkot, s kifejti vélemé­nyét — Az építőipar, sőt az egész népgazdaság számára rendkí­vül fontos, hogy minél olcsób­bá tegyük az építkezéseket. Nagyon sok tennivaló vár még ránk ezen a téren. Egyetlen példával is jól bizonyítható ez a tény. Jelenleg az a tégla, melyet a falba beépítünk, leg­alább négy kézen megy át: a téglagyárban kocsiba rakják, az építkezésen lerakják, az­után ismét kézi erővel jut a szállítószalagra, s le onnan. Csehszlovákia építkezésein már nem ezt csinálják. Úgyne­vezett kontinerbe rakják a gyárban a téglát, és így köz­vetlenül emelhető a helyszín­re, ahol éppen szükség van rá az építkezésen. Amíg azonban nálunk is megfelelőképpen moderni­zálódik az építőipar, addig is kell erőfeszítéseket tenni itt nálunk, Somogybán is, hogy minél olcsóbban építkezhes­sünk. Milyen lehetőségei vannak ennek a törekvés­nek? — Nem is egy, több lehető­sége is van az olcsóbb építke­zésnek. Ismét példákat mon­dok. A székház építkezésénél osztrák zsalutáblákat haszná­lunk a betonozáshoz. Ezek a zsalutáblák az előírás szerint nem sokkal több mint har­mincszor! beépítést bírnak el. Viszont ha használat után ala­posan letisztítjuk, raktározzuk, tehát bánunk vele, akkor élettarta- j ba nélkül sorolják fel a négy­ma hihetetlen mértékben meg- ! ütemű robbanómotor működé­növekszik. A gazdaságosan fel­használt — valutát jelentő — osztrák zsalutábla legalább öt­ven felhasználást kibír. Gaz­daságosabbá teszi az építke­zést a cementtel való gondos bánásmód is. A cement szintén drága építőanyag, szakembe­rek elméleti és gyakorlati kí­sérletekben normatívát állítot­tak fel felhasználásáról. Ha ezt az előírást pontosan megtart­ják az építkezéseken, akkor máris olcsóbbá válik a munka, s az így készített beton tartós­sága semmivel sem gyengébb, sőt jobb. Ezek kétségtelenül olyan módszerek, melyeket minden építkezésnél jól lehet hasz­nosítani. A takarékosságnak van szerepe az építkezések­ben, nem megy a takarékos­ság az építkezés rovására? — Az ésszerű takarékosság sohasem. Nincs olyan építési anyag, melynél ne lehetne ta­karékoskodni. Elsősorban a szállítás ennek legfontosabb területe: az anyagtörés leszo­rítása. A födémbéléstesteknél például általában nagy a tö­rési százalék, de gondos keze­léssel ezt le lehet szorítani a minimálisra. Szükséges a jó anyagtárolás is. Beépített te­rületeken folyó építkezésnél erre sokszor korlátozott a le­hetőség, s nem lehet minden anyagot a felhasználás helyé­hez közel tárolni, pedig így rengeteg munkamegtakarítás érhető el. Mégis az ésszerű tá­roláson múiik,/ hogy milyen ütemben készül el az épület. Van még egy igen fontos té­nyezője az olcsó építkezésnek: a határidők pontos megtartása. Ezzel nagymértékben csökken az építkezés rezsiköltsége. A kivitelezőnek módjában van a takarékosság. Ügyes munkaszervezéssel, gondos­70 ezer holdon termelünk hibridkukoricát Sággal olcsóbbá teheti az épület előállítási költségeit. És a tervező mivel járulhat hozzá ehhez? — Manapság már egyre ke­vesebb az olyan tervezés, mely utólagos költségvetéS-emelést kíván, tehát a tervezők igye­keznek minél célszerűbben dolgozni. Rájuk vár azonban a feladat, hogy az épületekbe minél több előregyártott ele­met tervezzenek, mert ez rendkívül csökkenti a költsé­geket. Utoljára hagytam egy szerintem lényeges kérdést, amiről a beszélgetés folyamán még nem esett szó. Tegyük fel, hogy az épület már elkészült, s megjelennek használói, ha irodaház, mondjuk, a vállalat vezetői. Es akkor kezdődik az Még az újjal szívesen barát­kozó ember is tűnődik egy ki­csit, mielőtt feladná régi el­veit. Furcsának tartja egyszer­re behódolni az újnak. Hát még a parasztok! Az évtizede­kig való egy helyben topogás majdnem, majdnem kővé me­revítette apáiktól átvett mód­szereiket. Erre az eléggé szi­lárd képződményre zuhogtak a 14 esztendő csodái. A másfél évtized hozta változások fel­sorolását kár is volna elkezde­ni. Elég egy mezőn tett séta­út, s meggyőződhetünk arról, hogy a paraszti világ arculata más, mint tizenöt évvel ez­előtt. Az új módszerek legtöbbje polgárjogot kapott... Ma már hálás gép a traktor, a miitrá­»utótervezés«. — Ez az ajtó gya termésfokozó hatásai nem nem kell — mondják —, befa- I vitatják az emberek, s elhiszik, laztatjuk, ide viszont ajtót kell j hogy a burgonyaszedegép okos nyitni — és így tovább. Ez a ’ találmány, teljesen felesleges átalakítga-1 A hibridkukorica »meghono­táblákká nőttek, faluról falu­ra eljutott a hibrid jó híre. Ta­valy mindössze 13 vagon vető­magot használt fel a megye, az idén a 75 vagonos keret sem bizonyait elegendőnek, s ma ott tartunk, hogy a 21 es fél- vagonos utánrendelésiből sem iut mindenhova. Somogybán összesen 36,5 va­gon hibridkukorica-vetőmag érkezett. Ápt'lis 15-ig 8fe va­gonnyit cseréhek a termelőszö­vetkezetek és az egyéni gaz­dák. Ebben az évben a megye kukorica vetésterületének mintegy 60 százalékán termel­nek hibridkukoricát. Ez a te­rület kereken 70 000 katasztrá- lis hold. A Somogy Megyei Termény­forgalmi Vállalat nem egy te­lephelyén »nem«-et int a veze- j tő: »Elfogyott kérem, már nem tudunk cserélni«. A csur­gói járásban 598 mázsának akadt gazdája. A nagyatádi já­tás is megdrágítja az épitke- j sításával« kapcsolatban is sok t rás néhány községe: Kutas, Be- zést. A kivitelező mindig ra­gaszkodjék a szabályos tervek­hez, s ne engedj«* meg, hogy új állapotában megkezdjék a ház szétszedését. Talán még sokáig elbeszél­getnénk Lukács László mér­ellenérv hangzott el a megyé­ben. »Hogyan és miért terem az többet?«, »Jó volt eddig a „lófogú”, miért cserélnék föl újjal?« — mondogatták. A terményforgalmi vállalat, az illetékes megyei, járási me­tatkozott. A kimutatásokba pillantva kiderült, hogy nem négy, hanem 42 mázsa magot vittek el a böhönyei és a sze- nyéri parasztok. Pintér László böhönyei gazdálkodó már hiá­ba kerekezett a telephelyre, nem tudtak eleget tenni óha­jának. A jóval vetés ideje előt­ti dobszó .nem talált meghall­gatásra, a vállalat emberei ál­tal írt levelek előtt becsukták az ajtót, azt hitték, elég, az utolsó pillanatban benyitani a raktárba. A raktárak melett s olyan helyeken, hogy mindenki lás­sa, a TV-telephelyek vezetői és raktárosai mintaparcellá­kat létesítenek. Nem titok, hogy miért. A jó bornak is kell cégér. S aki csak a sajst szemének 1 pénzbe —, meggyőződhet vé­leménye ellenkezőjéről. Ma­napság nemcsak a mintapar­cellák bizonyítják a hibridku­korica termelésének jogosult­ságát, jövőjét, ebben az évben már ezer és tízezer holdakon j leg, Kisbajom és Szabás terme- ! lői 239 mázsa hibridkukoricát vittek el. A nagybajomi kör- j mutatkozik a megdönthetetlen zetben csak az egyénieknek 140 érv, a hibrid fölénye, mázsát mértek ki. | Megyénk állattartó jellegé­— A paraszt csak akkor nek is e kukoricafajta termesz­emel gátat, ha már jön a víz ] tése felel meg a legjobban. — példázódik Máder Géza, a Egységnyi területen ugyanany­nökkel, de múlik az idő, és zőgazdasági szakemberek, s a egyre többen kopogtatnak be j községi tanácsok azonban r.era kiskorpádi telepvezető. Vagyis j nyi munkával elért magasabb irodájába, utasítást kérnek, hagyták annyiban a dolgot, s , az utolsó pillanatra halogatják terméshozam nagyobb hasznot, rendelkezéseket, tanácsot. De jó, hogy nem hagyták. Vedel- | a cserét, s a késlekedés miatt több állatot, tejet, húst jelent, hiszen az építkezések olcsóbbá j mére keltek a több termést no- ‘ jó páran a cserére szánt kuko- | A jobb legyőzi a jót, így van ricával térnek haza. Böhönyén ' ez a hibridkukoricával is. az igények összeírásakor négy I mázsa vetőmagszükséglet mu- I (Gőbölös tételéről már alapos szót vál-1 zó növénynek, s ha kellett, tottunk. Nem korszakalkotó naponta vitatkoztak a parasz­újítások merültek fel, ezeket nem is itt kell megoldani. Azonban a megyénkben még használatos, úgynevezett klasz- szikus építkezési mód tájáról számtalan olyan gondolatot ve­tett fel a szakember, melyet érdemes megfogadni, mivel általuk valóban olcsóbbá vál­hat az építkezés. Fehér Kálmán tokkal. S a pár holdak széles NÖVÉNYTERMESZTÉSI TEENDŐK VASÁRNAP REGGEL BÖHÖNYÉN a nyitott tűzoltószertárt és kí- vontatott motoros fecskendőt látva az idegen tűzre gondol­hatott volna. De nem tűz ütött ki, hanem az önkéntes tűzol­tók gyakorlatoztak. Köztük egészen fiatalokat is találunk. Bergel Gyula tűzoltóparancs­nok adta fel a kérdéseket. A gyors és pontos válaszok azt tanúsítják, hogy a felelők nem töltötték tétlenül a hosszú téli estéket. A legmodernebb mo­toros felszerelés működésének gondosan ! legapróbb elemeit is elsajátitot- óvatosan j ták. Az ifjúsági raj tagjai hi­VEGYSZERES GYOMIRTÁS Ebben a hónapban igen fon­tos feladat az őszi gabonák vegyszeres gyomirtása. A ter­melőszövetkezetek minél előbb kössenek szerződést a megyei növényvédő állomással, hogy az a vegyszeres gyomirtást kel­lő időben elvégezhesse. A vegy­szeres gyomirtást alkalmazhat- sét, s ismertetik a légkazán , jak az egyéni termelők is. A szerepét. A következő kérdések vegyszert bprki beszerezheti a helyi földművesszövetkezetek­és válaszok elsősegélynyújtás­ról, az ember és állatok men­téséről szóltak. Aztán harsan a kürt: — »Szerre! Tűzhöz kivonulni!« — hangzik a vezényszó, és perce­ken belül már vonulnak is vi­zes-gyakorlatra a tűzoltók. Az utcán sétáló, ünneplőbe öltözött emberek szeme kísé­ri szeretettel a fiúkat, nem kell félni, ha szükség lenne rá, hamarosan elűznék a faluból a vörös kakast. Ress Zoltán, nél. Ügyelni kell arra, hogy a gabona szomszédságában lévő kétszikű növényekre, így kü­lönösen a pillangósvirágú nö­vényekre vegyszer ne kerüljön. Ezért szeles időben nem sza­bad vegyszeres gyomirtást vé­gezni. A védekezésnél min­denkor be kell tartani a vegy­szeres csomagon feltüntetett használati utasítást. műtrágyázás A még ezután vetésre kerü­Marcali. -------------------- --------- ------­m egőrizzük a igét lő növények talaját már most elő kell készíteni. Ha ősszel szervestrágyázásban részesítet­tük a földet, pótlólag szórjuk ki a szuperfoszfátot és kálium műtrágyát. A tavaszi istálló- trágyzáskor is alkalmazzuk a kiegészítő műtrágyázást. Sor­trágyázáshoz kát. holdanként 50—80 kg szemcsés műtrágyát adagoljunk. Készítsük elő a szerves és műtrágya keveréke­ket a teszek trágyázásra. A CUKORRÉPA ÄPOLÄSA A kikelt cukorrépavetéseket rendszeresen Vizsgáljuk át, és a bolha, valamint a répabarkó kártétele ellen megelőző véde­kezést folytassunk. A rosszal kelt sorrészeket, forgókat mi­előbb pótoljuk. Az első sará­ból ássál is igyekezni kell, mellyel igen sok kelőben lévő gyomot elpusztíthatunk, és talaj nedvessé­iüta: TcicUiiGycrtjy iMmte Nyomorult! Nyomorult! nem adom el magam, az feléd, Dimitrij. A szörnyű em- “i lékek, távol tartanak tőled, J nem szabad már gondolnom se rád. Ő, mily irtózatosan meg­gyaláztak engem, aki annyira vágyom a tisztaságra, a fény 33. felé ■ ■ ■ Bár lenne erőm nekirohanni e kemény falaknak, és porrá zúzni, hogy emléke se marad­jon. Aztán menni, futni, ro­hanni, el innen, el... tehetetlenül zokogok... S hallom, mint zúg a kórus, az Ad maiorem Dei glóriám!' Ad maiorem Dei glóriám! ■ Ha lenne erő, mely össze- írnom, hogyha egyszer érző _ z úzná ez átkos falakat, vagy ember kezébe kerül ez a füzet, Soha lenne annyi gyúanyag, mely olvashassa egy leány meggya- semmiért. Így nem kell megolvasztana a bortön kö- lázasát! ígért szabadság!! veit, még az sem volna elég, Két nővér felcipelt tegnap Valósággal üvöltöttem, hogy álszentek kórusa: ^l0TgSemT C dZÍVJZ e9V ™°bába, ahol Gratianus valaki meghallja hangomat. Zln. l'n ? ■ legnagy°bb erot> atya várt rám.. Nem akartam Talán meg is hallották, de sen- sZrelmlf 65 elklser: a rnenni, féltem. De hiába ellen- ki sem jött, itthagytak kénye­T’nnArM' 'i- i kezte™. erővel felvittek, és kedvére. ~ ~ ~ sem, melyből1 oly °1kevés jut fagytak kettesben a sátán- Zokogni kezdtem. ...Ma meglátogatott Ludwi­ide, vagy találgatom, mire ha- „ . t , , , , . , 0 Pídi0 ramrohant, a sarok- na és Emerencia nőver... Er­mnlít n fnlt malmot n lehullna Usszefont karokkal állt, es ba szorított, ocsmány karjavai deklodtek, miért vagyok ilyen vakolat rai™ elém Van. olyan nmekkel nézett rám, lefogott... átölelt... letépte rettenetes állapotban. Meg­hagy megfagyott a vér ereim- rólam a ruhát. Minden erőmet mondtam nekik, hogy gyötör­ben- összeszedtem, de jaj, fogytán nek, megbecsteienitenek.. Közelebb jött hozzám, de én volt már... Irtózatosan sikol- Kérdezgettek, faggattak és én A MELEGAGYI PALANTANEVELÉSNÉL iaz erős, edzett palánták előál­lítása a cél. Ezt úgy érjük el, ha a palántáinkat tisztán tart­juk, gondosan ápoljuk, és fo­kozatosan szoktatjuk a levegő­höz. Végezzük el ezért a gyo­mok rendszeres kiszedését, kü­lönösen vigyázzunk az öntö­zésre. Az öntözés mérséklése is edzőleg hat a palántákra. Mi­helyt felmelegszik az idő, szed­jük le a melegágyi ablakokat előbb nappalra, majd később pedig éjszakára. Szabadföldön végezzük el a korábbi vetésű és kikelt növé­nyek ápolási munkáit, és fe­jezzük be az állandó helyre történő magvetéseket. Készít­sük elő a talajt a korai zöld­ségfélék ültetéséhez, barázdás öntözés esetén az öntözéshez és az előnevelt, nem fagyérzé­keny palántákat ültessük ki. Bőséges paradicsompalánta mennyiséig esetén fagyztugmen- tes helyen a hó végén ültessük ki a palántákat, így paradi­csomból kedvező időjárás mel­lett korábban kapnunk termést A SZŐLŐTELEPÍTÉS idejének megválasztásánál a korai ültetést kell előnyben ré­szesíteni, mert ilyenkor a ta­laj még több nedvességgel ren­delkezik. Természetesen túl hideg, még kellően fel nem melegedett talajba ne telepít­sünk. Sérült, hibás, beteg, rossz gyökérzetű szaporítóanyagot ne telepítsünk, mert azok tar­tós tőkéket nem adnak. A ta­vaszi szőlőmunkák befejezése­ként végezzük el az első mély­kapálást, az összetömődött föl­det mintegy 15—20 cm mélyen lazítsuk feL SZÓL A ZENE vakolat rajzol elém. Van, hogy rázom az ajtót, őrjöngök, átkozódom, könyörgök és zo­kogokJ Ú, szerelem ... élet ékes­sége, emberek reménysége, ki ne aludj szívemben, mert ak­kor minden elveszett. De nem! a szoba legtávolibb sarkába toztam, de hiába ... menekültem. s a többit — átok! — elföd­Kérlelni kezdett. te az éj, a kegyetlen erőszak Megbocsátunk neked, Jo- éje. nem tagadtam meg a választ. Talán túl heves is voltam, nem tudtam türtőztetni magam ... Hisz oly rettenetes, ami velem történik. JAttam, hogy nem hisznek nekem ... Egy szót sem hisznek az egészből. Még aznap Zita fejedelem■ A szerelem erősebb, megszépít vWa> visszatérhetsz nénéid'. kö­mindent... ze- Csak egyet kérünk tőled, Már nem is tudom, hány Mikor leszáll az est, szemem vesd alá magad barátaid, test- éjjel vitetett magához, s on- előtt egymásbafonódott színes véreid szokásodnak, akaratá- nan hajnalban vissza ... karikák táncolnak, majd egyre nak... Nem szabad ezt eluta- Inkább ezerszeres halál, in- asszony is eljött. Szikrázó te- inkább alakot öltenek, és ki- sítanod... kább az örök sötétség, mint ki- kintettel és zord arccal köve­rajzolódik belőlük a te arcod! Nem értettem, mi van a szolgálni mocskos vágyait. telte, hogy ismételjem meg, Beszélsz, de a szavadat nem mondottak mögött... Visszaküldöm a kenyeret, amit Ludwinának és Emeren­értem, látlak, de el nem ér- — Megegyezünk, majd meg- amit nap mint nap Ágota hoz ciának mondtam. Irtózatosan _ hetlek, mert álomból vagy, egyezünk — mondotta —, nekem. Kínlódom, éhezem, de jélek Zitától. Szavam akadó- 5 képzeletből s csak a nedves megértesz engem leányom —, ez talán véget vet nyomorult zott^ nem iudtam úgy beszélni, % falat érintem, ha utánad nyúj- s át akart ölelni. életemnek, s lemossa testem ahogy szerettem volna Bi- "> tóm kezem... Teljes erővel taszítottam el. gyalázatát. Talán így megrútu- nrintlnn ' Valaki jön... Mit akarhat- - Ne nyúlj hozzám - ki- lak és nem kellek többé Gra- Z7ta voUam egészen addig’, nak tőlem? áltattam —, mert megöllek, tianusnak. amíg Gratianus atya nem tet­* * megöllek.. . — Irtózatos erőt Már nem is szárnyal gondo- te azt amit tett Átkozott óra! Nem akarok éreztem karjaimban, amikor latom, lenn ragad a sárban, ’ gondolná rá, mégis meg kell ismét közelebb lépett. ahol élek, nem küldhetem már Folytatjuk A nagyberki citerazenekar igen értékes színfolt kulturális életünkben. Szerepeltek a kulturális seregszemlén, s bebizo­nyították, hogy érdemes továbbfejleszteni zenekarukat. Nép­dalaik hangulatosak, s megérdemelt nagy tapsot váltottak U a közönségből.

Next

/
Thumbnails
Contents