Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-21 / 92. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. április 21. BESZÉLGETÉS az olcsóbb építkezésről Nincs már egyetlen kaposvári, talán még Somogy megyei sem, aki ne tudna a Kossuth Lajos utcában épülő szakszervezeti székházról. Ahogy növekednek a falak, úgy válik mind hihetőbbé, hogy a város egyik legszebb épülete lesz ez a ház alig másfél év múlva. Egyelőre még javában folyik a munka a falak, téglarakások között, de néhány lépéssel arrébb, az építkezéssel szemben lévő üres telekre emelt felvonulási épületben is. Itt van az építésvezető irodája. Lukács László, tavaly végzett fiatal mérnök a vezetője a szakszervezeti székház és még másik két városban folyó építkezésnek. Nemcsak jó szakember Lukács László, hanem a város jó ismerője is. Részt vett az utóbbi évek csaknem minden nagyobb kaposvári építkezésén a nyári egyetemi szünet idején. Amikor beszélgess közben az építkezések olcsóbbá tételére terelődik szó, nyomban véleményt alkot, s kifejti véleményét — Az építőipar, sőt az egész népgazdaság számára rendkívül fontos, hogy minél olcsóbbá tegyük az építkezéseket. Nagyon sok tennivaló vár még ránk ezen a téren. Egyetlen példával is jól bizonyítható ez a tény. Jelenleg az a tégla, melyet a falba beépítünk, legalább négy kézen megy át: a téglagyárban kocsiba rakják, az építkezésen lerakják, azután ismét kézi erővel jut a szállítószalagra, s le onnan. Csehszlovákia építkezésein már nem ezt csinálják. Úgynevezett kontinerbe rakják a gyárban a téglát, és így közvetlenül emelhető a helyszínre, ahol éppen szükség van rá az építkezésen. Amíg azonban nálunk is megfelelőképpen modernizálódik az építőipar, addig is kell erőfeszítéseket tenni itt nálunk, Somogybán is, hogy minél olcsóbban építkezhessünk. Milyen lehetőségei vannak ennek a törekvésnek? — Nem is egy, több lehetősége is van az olcsóbb építkezésnek. Ismét példákat mondok. A székház építkezésénél osztrák zsalutáblákat használunk a betonozáshoz. Ezek a zsalutáblák az előírás szerint nem sokkal több mint harmincszor! beépítést bírnak el. Viszont ha használat után alaposan letisztítjuk, raktározzuk, tehát bánunk vele, akkor élettarta- j ba nélkül sorolják fel a négyma hihetetlen mértékben meg- ! ütemű robbanómotor működénövekszik. A gazdaságosan felhasznált — valutát jelentő — osztrák zsalutábla legalább ötven felhasználást kibír. Gazdaságosabbá teszi az építkezést a cementtel való gondos bánásmód is. A cement szintén drága építőanyag, szakemberek elméleti és gyakorlati kísérletekben normatívát állítottak fel felhasználásáról. Ha ezt az előírást pontosan megtartják az építkezéseken, akkor máris olcsóbbá válik a munka, s az így készített beton tartóssága semmivel sem gyengébb, sőt jobb. Ezek kétségtelenül olyan módszerek, melyeket minden építkezésnél jól lehet hasznosítani. A takarékosságnak van szerepe az építkezésekben, nem megy a takarékosság az építkezés rovására? — Az ésszerű takarékosság sohasem. Nincs olyan építési anyag, melynél ne lehetne takarékoskodni. Elsősorban a szállítás ennek legfontosabb területe: az anyagtörés leszorítása. A födémbéléstesteknél például általában nagy a törési százalék, de gondos kezeléssel ezt le lehet szorítani a minimálisra. Szükséges a jó anyagtárolás is. Beépített területeken folyó építkezésnél erre sokszor korlátozott a lehetőség, s nem lehet minden anyagot a felhasználás helyéhez közel tárolni, pedig így rengeteg munkamegtakarítás érhető el. Mégis az ésszerű tároláson múiik,/ hogy milyen ütemben készül el az épület. Van még egy igen fontos tényezője az olcsó építkezésnek: a határidők pontos megtartása. Ezzel nagymértékben csökken az építkezés rezsiköltsége. A kivitelezőnek módjában van a takarékosság. Ügyes munkaszervezéssel, gondos70 ezer holdon termelünk hibridkukoricát Sággal olcsóbbá teheti az épület előállítási költségeit. És a tervező mivel járulhat hozzá ehhez? — Manapság már egyre kevesebb az olyan tervezés, mely utólagos költségvetéS-emelést kíván, tehát a tervezők igyekeznek minél célszerűbben dolgozni. Rájuk vár azonban a feladat, hogy az épületekbe minél több előregyártott elemet tervezzenek, mert ez rendkívül csökkenti a költségeket. Utoljára hagytam egy szerintem lényeges kérdést, amiről a beszélgetés folyamán még nem esett szó. Tegyük fel, hogy az épület már elkészült, s megjelennek használói, ha irodaház, mondjuk, a vállalat vezetői. Es akkor kezdődik az Még az újjal szívesen barátkozó ember is tűnődik egy kicsit, mielőtt feladná régi elveit. Furcsának tartja egyszerre behódolni az újnak. Hát még a parasztok! Az évtizedekig való egy helyben topogás majdnem, majdnem kővé merevítette apáiktól átvett módszereiket. Erre az eléggé szilárd képződményre zuhogtak a 14 esztendő csodái. A másfél évtized hozta változások felsorolását kár is volna elkezdeni. Elég egy mezőn tett sétaút, s meggyőződhetünk arról, hogy a paraszti világ arculata más, mint tizenöt évvel ezelőtt. Az új módszerek legtöbbje polgárjogot kapott... Ma már hálás gép a traktor, a miitrá»utótervezés«. — Ez az ajtó gya termésfokozó hatásai nem nem kell — mondják —, befa- I vitatják az emberek, s elhiszik, laztatjuk, ide viszont ajtót kell j hogy a burgonyaszedegép okos nyitni — és így tovább. Ez a ’ találmány, teljesen felesleges átalakítga-1 A hibridkukorica »meghonotáblákká nőttek, faluról falura eljutott a hibrid jó híre. Tavaly mindössze 13 vagon vetőmagot használt fel a megye, az idén a 75 vagonos keret sem bizonyait elegendőnek, s ma ott tartunk, hogy a 21 es fél- vagonos utánrendelésiből sem iut mindenhova. Somogybán összesen 36,5 vagon hibridkukorica-vetőmag érkezett. Ápt'lis 15-ig 8fe vagonnyit cseréhek a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. Ebben az évben a megye kukorica vetésterületének mintegy 60 százalékán termelnek hibridkukoricát. Ez a terület kereken 70 000 katasztrá- lis hold. A Somogy Megyei Terményforgalmi Vállalat nem egy telephelyén »nem«-et int a veze- j tő: »Elfogyott kérem, már nem tudunk cserélni«. A csurgói járásban 598 mázsának akadt gazdája. A nagyatádi játás is megdrágítja az épitke- j sításával« kapcsolatban is sok t rás néhány községe: Kutas, Be- zést. A kivitelező mindig ragaszkodjék a szabályos tervekhez, s ne engedj«* meg, hogy új állapotában megkezdjék a ház szétszedését. Talán még sokáig elbeszélgetnénk Lukács László mérellenérv hangzott el a megyében. »Hogyan és miért terem az többet?«, »Jó volt eddig a „lófogú”, miért cserélnék föl újjal?« — mondogatták. A terményforgalmi vállalat, az illetékes megyei, járási metatkozott. A kimutatásokba pillantva kiderült, hogy nem négy, hanem 42 mázsa magot vittek el a böhönyei és a sze- nyéri parasztok. Pintér László böhönyei gazdálkodó már hiába kerekezett a telephelyre, nem tudtak eleget tenni óhajának. A jóval vetés ideje előtti dobszó .nem talált meghallgatásra, a vállalat emberei által írt levelek előtt becsukták az ajtót, azt hitték, elég, az utolsó pillanatban benyitani a raktárba. A raktárak melett s olyan helyeken, hogy mindenki lássa, a TV-telephelyek vezetői és raktárosai mintaparcellákat létesítenek. Nem titok, hogy miért. A jó bornak is kell cégér. S aki csak a sajst szemének 1 pénzbe —, meggyőződhet véleménye ellenkezőjéről. Manapság nemcsak a mintaparcellák bizonyítják a hibridkukorica termelésének jogosultságát, jövőjét, ebben az évben már ezer és tízezer holdakon j leg, Kisbajom és Szabás terme- ! lői 239 mázsa hibridkukoricát vittek el. A nagybajomi kör- j mutatkozik a megdönthetetlen zetben csak az egyénieknek 140 érv, a hibrid fölénye, mázsát mértek ki. | Megyénk állattartó jellegé— A paraszt csak akkor nek is e kukoricafajta termeszemel gátat, ha már jön a víz ] tése felel meg a legjobban. — példázódik Máder Géza, a Egységnyi területen ugyananynökkel, de múlik az idő, és zőgazdasági szakemberek, s a egyre többen kopogtatnak be j községi tanácsok azonban r.era kiskorpádi telepvezető. Vagyis j nyi munkával elért magasabb irodájába, utasítást kérnek, hagyták annyiban a dolgot, s , az utolsó pillanatra halogatják terméshozam nagyobb hasznot, rendelkezéseket, tanácsot. De jó, hogy nem hagyták. Vedel- | a cserét, s a késlekedés miatt több állatot, tejet, húst jelent, hiszen az építkezések olcsóbbá j mére keltek a több termést no- ‘ jó páran a cserére szánt kuko- | A jobb legyőzi a jót, így van ricával térnek haza. Böhönyén ' ez a hibridkukoricával is. az igények összeírásakor négy I mázsa vetőmagszükséglet mu- I (Gőbölös tételéről már alapos szót vál-1 zó növénynek, s ha kellett, tottunk. Nem korszakalkotó naponta vitatkoztak a paraszújítások merültek fel, ezeket nem is itt kell megoldani. Azonban a megyénkben még használatos, úgynevezett klasz- szikus építkezési mód tájáról számtalan olyan gondolatot vetett fel a szakember, melyet érdemes megfogadni, mivel általuk valóban olcsóbbá válhat az építkezés. Fehér Kálmán tokkal. S a pár holdak széles NÖVÉNYTERMESZTÉSI TEENDŐK VASÁRNAP REGGEL BÖHÖNYÉN a nyitott tűzoltószertárt és kí- vontatott motoros fecskendőt látva az idegen tűzre gondolhatott volna. De nem tűz ütött ki, hanem az önkéntes tűzoltók gyakorlatoztak. Köztük egészen fiatalokat is találunk. Bergel Gyula tűzoltóparancsnok adta fel a kérdéseket. A gyors és pontos válaszok azt tanúsítják, hogy a felelők nem töltötték tétlenül a hosszú téli estéket. A legmodernebb motoros felszerelés működésének gondosan ! legapróbb elemeit is elsajátitot- óvatosan j ták. Az ifjúsági raj tagjai hiVEGYSZERES GYOMIRTÁS Ebben a hónapban igen fontos feladat az őszi gabonák vegyszeres gyomirtása. A termelőszövetkezetek minél előbb kössenek szerződést a megyei növényvédő állomással, hogy az a vegyszeres gyomirtást kellő időben elvégezhesse. A vegyszeres gyomirtást alkalmazhat- sét, s ismertetik a légkazán , jak az egyéni termelők is. A szerepét. A következő kérdések vegyszert bprki beszerezheti a helyi földművesszövetkezetekés válaszok elsősegélynyújtásról, az ember és állatok mentéséről szóltak. Aztán harsan a kürt: — »Szerre! Tűzhöz kivonulni!« — hangzik a vezényszó, és perceken belül már vonulnak is vizes-gyakorlatra a tűzoltók. Az utcán sétáló, ünneplőbe öltözött emberek szeme kíséri szeretettel a fiúkat, nem kell félni, ha szükség lenne rá, hamarosan elűznék a faluból a vörös kakast. Ress Zoltán, nél. Ügyelni kell arra, hogy a gabona szomszédságában lévő kétszikű növényekre, így különösen a pillangósvirágú növényekre vegyszer ne kerüljön. Ezért szeles időben nem szabad vegyszeres gyomirtást végezni. A védekezésnél mindenkor be kell tartani a vegyszeres csomagon feltüntetett használati utasítást. műtrágyázás A még ezután vetésre kerüMarcali. -------------------- --------- ------m egőrizzük a igét lő növények talaját már most elő kell készíteni. Ha ősszel szervestrágyázásban részesítettük a földet, pótlólag szórjuk ki a szuperfoszfátot és kálium műtrágyát. A tavaszi istálló- trágyzáskor is alkalmazzuk a kiegészítő műtrágyázást. Sortrágyázáshoz kát. holdanként 50—80 kg szemcsés műtrágyát adagoljunk. Készítsük elő a szerves és műtrágya keverékeket a teszek trágyázásra. A CUKORRÉPA ÄPOLÄSA A kikelt cukorrépavetéseket rendszeresen Vizsgáljuk át, és a bolha, valamint a répabarkó kártétele ellen megelőző védekezést folytassunk. A rosszal kelt sorrészeket, forgókat mielőbb pótoljuk. Az első sarából ássál is igyekezni kell, mellyel igen sok kelőben lévő gyomot elpusztíthatunk, és talaj nedvesséiüta: TcicUiiGycrtjy iMmte Nyomorult! Nyomorult! nem adom el magam, az feléd, Dimitrij. A szörnyű em- “i lékek, távol tartanak tőled, J nem szabad már gondolnom se rád. Ő, mily irtózatosan meggyaláztak engem, aki annyira vágyom a tisztaságra, a fény 33. felé ■ ■ ■ Bár lenne erőm nekirohanni e kemény falaknak, és porrá zúzni, hogy emléke se maradjon. Aztán menni, futni, rohanni, el innen, el... tehetetlenül zokogok... S hallom, mint zúg a kórus, az Ad maiorem Dei glóriám!' Ad maiorem Dei glóriám! ■ Ha lenne erő, mely össze- írnom, hogyha egyszer érző _ z úzná ez átkos falakat, vagy ember kezébe kerül ez a füzet, Soha lenne annyi gyúanyag, mely olvashassa egy leány meggya- semmiért. Így nem kell megolvasztana a bortön kö- lázasát! ígért szabadság!! veit, még az sem volna elég, Két nővér felcipelt tegnap Valósággal üvöltöttem, hogy álszentek kórusa: ^l0TgSemT C dZÍVJZ e9V ™°bába, ahol Gratianus valaki meghallja hangomat. Zln. l'n ? ■ legnagy°bb erot> atya várt rám.. Nem akartam Talán meg is hallották, de sen- sZrelmlf 65 elklser: a rnenni, féltem. De hiába ellen- ki sem jött, itthagytak kényeT’nnArM' 'i- i kezte™. erővel felvittek, és kedvére. ~ ~ ~ sem, melyből1 oly °1kevés jut fagytak kettesben a sátán- Zokogni kezdtem. ...Ma meglátogatott Ludwiide, vagy találgatom, mire ha- „ . t , , , , . , 0 Pídi0 ramrohant, a sarok- na és Emerencia nőver... Ermnlít n fnlt malmot n lehullna Usszefont karokkal állt, es ba szorított, ocsmány karjavai deklodtek, miért vagyok ilyen vakolat rai™ elém Van. olyan nmekkel nézett rám, lefogott... átölelt... letépte rettenetes állapotban. Meghagy megfagyott a vér ereim- rólam a ruhát. Minden erőmet mondtam nekik, hogy gyötörben- összeszedtem, de jaj, fogytán nek, megbecsteienitenek.. Közelebb jött hozzám, de én volt már... Irtózatosan sikol- Kérdezgettek, faggattak és én A MELEGAGYI PALANTANEVELÉSNÉL iaz erős, edzett palánták előállítása a cél. Ezt úgy érjük el, ha a palántáinkat tisztán tartjuk, gondosan ápoljuk, és fokozatosan szoktatjuk a levegőhöz. Végezzük el ezért a gyomok rendszeres kiszedését, különösen vigyázzunk az öntözésre. Az öntözés mérséklése is edzőleg hat a palántákra. Mihelyt felmelegszik az idő, szedjük le a melegágyi ablakokat előbb nappalra, majd később pedig éjszakára. Szabadföldön végezzük el a korábbi vetésű és kikelt növények ápolási munkáit, és fejezzük be az állandó helyre történő magvetéseket. Készítsük elő a talajt a korai zöldségfélék ültetéséhez, barázdás öntözés esetén az öntözéshez és az előnevelt, nem fagyérzékeny palántákat ültessük ki. Bőséges paradicsompalánta mennyiséig esetén fagyztugmen- tes helyen a hó végén ültessük ki a palántákat, így paradicsomból kedvező időjárás mellett korábban kapnunk termést A SZŐLŐTELEPÍTÉS idejének megválasztásánál a korai ültetést kell előnyben részesíteni, mert ilyenkor a talaj még több nedvességgel rendelkezik. Természetesen túl hideg, még kellően fel nem melegedett talajba ne telepítsünk. Sérült, hibás, beteg, rossz gyökérzetű szaporítóanyagot ne telepítsünk, mert azok tartós tőkéket nem adnak. A tavaszi szőlőmunkák befejezéseként végezzük el az első mélykapálást, az összetömődött földet mintegy 15—20 cm mélyen lazítsuk feL SZÓL A ZENE vakolat rajzol elém. Van, hogy rázom az ajtót, őrjöngök, átkozódom, könyörgök és zokogokJ Ú, szerelem ... élet ékessége, emberek reménysége, ki ne aludj szívemben, mert akkor minden elveszett. De nem! a szoba legtávolibb sarkába toztam, de hiába ... menekültem. s a többit — átok! — elfödKérlelni kezdett. te az éj, a kegyetlen erőszak Megbocsátunk neked, Jo- éje. nem tagadtam meg a választ. Talán túl heves is voltam, nem tudtam türtőztetni magam ... Hisz oly rettenetes, ami velem történik. JAttam, hogy nem hisznek nekem ... Egy szót sem hisznek az egészből. Még aznap Zita fejedelem■ A szerelem erősebb, megszépít vWa> visszatérhetsz nénéid'. kömindent... ze- Csak egyet kérünk tőled, Már nem is tudom, hány Mikor leszáll az est, szemem vesd alá magad barátaid, test- éjjel vitetett magához, s on- előtt egymásbafonódott színes véreid szokásodnak, akaratá- nan hajnalban vissza ... karikák táncolnak, majd egyre nak... Nem szabad ezt eluta- Inkább ezerszeres halál, in- asszony is eljött. Szikrázó te- inkább alakot öltenek, és ki- sítanod... kább az örök sötétség, mint ki- kintettel és zord arccal köverajzolódik belőlük a te arcod! Nem értettem, mi van a szolgálni mocskos vágyait. telte, hogy ismételjem meg, Beszélsz, de a szavadat nem mondottak mögött... Visszaküldöm a kenyeret, amit Ludwinának és Emerenértem, látlak, de el nem ér- — Megegyezünk, majd meg- amit nap mint nap Ágota hoz ciának mondtam. Irtózatosan _ hetlek, mert álomból vagy, egyezünk — mondotta —, nekem. Kínlódom, éhezem, de jélek Zitától. Szavam akadó- 5 képzeletből s csak a nedves megértesz engem leányom —, ez talán véget vet nyomorult zott^ nem iudtam úgy beszélni, % falat érintem, ha utánad nyúj- s át akart ölelni. életemnek, s lemossa testem ahogy szerettem volna Bi- "> tóm kezem... Teljes erővel taszítottam el. gyalázatát. Talán így megrútu- nrintlnn ' Valaki jön... Mit akarhat- - Ne nyúlj hozzám - ki- lak és nem kellek többé Gra- Z7ta voUam egészen addig’, nak tőlem? áltattam —, mert megöllek, tianusnak. amíg Gratianus atya nem tet* * megöllek.. . — Irtózatos erőt Már nem is szárnyal gondo- te azt amit tett Átkozott óra! Nem akarok éreztem karjaimban, amikor latom, lenn ragad a sárban, ’ gondolná rá, mégis meg kell ismét közelebb lépett. ahol élek, nem küldhetem már Folytatjuk A nagyberki citerazenekar igen értékes színfolt kulturális életünkben. Szerepeltek a kulturális seregszemlén, s bebizonyították, hogy érdemes továbbfejleszteni zenekarukat. Népdalaik hangulatosak, s megérdemelt nagy tapsot váltottak U a közönségből.