Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

SOMOGYI NfiPUAP Csütörtök, 1959. április 2. A görbe dűlőn Ti* kiváló fmnz Somogybán A pró epizódokat hallot- tűm a kaposvári járás egyik új szövetkezeti községé­nek vezetőjétől arról, hogyan tört utat magának a közösség fegyelmező ereje. A története­ket elmondom, de a szereplő­ket elkeresztelem, mert így is nagyon röstellik a dolgot... Beköszöntött a tavasz, kérte a föld a magot. Orbán Lajos munkacsapatvezető kora reg­gel végigjárta beosztottainak házát. Betért az öreg Gálhoz is. — Vetni kellene ma, Jóska bátyám, zabot — mondta ne­ki. — Azt már nem — felelte amaz. — Ki hallott már ilyen kitolást: a mezőre parancsol­nád az idős embereket. A csapatvezető elköszönt. Másnap újra megjelent Gál bácsinál. — Mi lesz a dolog ma, fiam? — kérdezte az öreg. — A többiek szántanak. De maga csak maradjon itthon — hangzott a válasz, mire Jóska bácsi: — Azt már nem. Ki hallott már ilyen kitolást: az öregek nem dolgozhatnak, ha beálltak a szövetkezetbe? Azt hiszed, ha egyéni volnék, meg­maradnék itthon ilyen nagy dologidőben... Amire a többiek kiértek a földre, Gál bácsi már hármat fordult az ekével. Azóta sem tudja megelőzni egyetlen fia­tal kocsis sem. Hja, az az első, egyetlen önként kivett szabad­nap elég volt neki arra, hogy meggyőződjék: mások sem tét­lenkedés végett választották a közös gazdálkodást. jyiásik eset. Fárbás Gyula brigádvezető azt mond­ja a minap este Harangozó Já­nos elnöknek: — Lecseréltem az egyik csapatvezetőmet, a Pistát. _ — Rájöttem, hogy be akart csapni. Azt írta be a könyvbe, hogy a Verébdombi dűlő hosz- sza 280 öl. Sokallottam ezt az adatot, megmértem a földet, 30 öllel kevesebb lett. Hát mit képzel a Pista? Lehet azt, hogy egesz évben 450 holdra fo­gyassza a csapat az egységet, és termést csak 400 holdról ta­karítson be? A földnek a pa­píron és a valóságban egyez­nie kell. Hát ezért neveztem ki új csapatvezetőnek a Garami Ferkét. (Azon persze lehetne vitázni, hogy teljesen indokolt és körültekintő volt-e ez az in­tézkedés; nem túl szigorú-e az első botlás megtorlása; avagy tudatos félrevezetésről volt-e szó; s ez-e a csapatvezető le­váltásának törvényes módja — de a szövetkezet egyetemes ér­dekeinek nyilvánvaló védelmé­hez nem fér kétség.) JV em az elmondottak, ha- ’ nem a harmadik ügy forog még ma is a leginkább közszájon. Egyik-egyik kocsis a mezőn azt mondja nagy ko­molyan két társának: »Ajánlok egy jó üzletet. Két szekér trá­gyát kellene kivinni a szőlőm­be. Persze, nem kívánom in­gyen. Egy korsó bort adok ál­domásként«. Erre az érintettek elpirulnak, dühbe gurulnak, szitkozódnak, s a legjobban an­nak örülnének, ha tüstént ket­♦ (Tudósítónktól.) téhasadna a föld és elnyelnél öket. Mert hogyan is történt ezt ■ A SZÖVOSZ es a KPVDSZ a ma már nagy szégyen-szam-1 országos elnöksége értékelte ba menő esef> tmúlt év második félévében le­. ..Ki-ki megmondta, meny-1 folyt földművesszövetkezeti nyi trágyát szándékozik meg- ♦ munka versenyt. Meghozta az hagyni a háztáji földjére. A | eredményét az a lelkiismeretes többit annak rendje, módjalmunka, amelyet megyénk íöld- szerint átadta a közösnek. A| művesszövetkezetei végeztek. fogatosok egy-kettőre ki is te-\ Az országos szervek szerint relték az udvarokból a télen {megyénkben a legkiválóbb összegyűlt trágyát. A mi cm-1 eredményt a lengyeltóti föld- béreink a felső mezőre hord-\tnűvesszövetkezet érte el. Jó ták, répa alá a »talajerőt«. A; munkájával elnyerte a _ SZO- kötelességtudóknak szemet {VOSZ és a KPVDSZ vándor- szűrt, hogy a két koisis hosszú 5 zászlaját, a »Kiváló fmsz« cí- ideig rakódik. Amikor újra n|met és az ezzel járó 6000 fo­répaföldre értek, virágos jó­kedv öntötte el őket. Egy ki­csit a körmükre néztek, és ki­derült, hogy mindketten egy- egy fordulót elvittek a házi­gazda szőlőjébe. Jött ám a nemulass: mun rintos pénzjutalmat. További kilenc földműves­szövetkezet: az ádándí, a cso- konyavisontai, a darányi, a ho- mokszentgyörgyi, a karádi, a raksi, a vésel, a vízvári és a toponári kapta meg a »Kiváló kaegységlevonás, fejmosás, pi-; Cmsz<* címet. A fonyódi föld- rongatás. Egyiküket, a Gábor ♦ mű vessző vetkezet a SZÖVOSZ gyereket elkapta az apja: jós a KPVDSZ dicsérő elisme­— Mit tettél velem, szégyent | rését nyerte el. A háromfai hoztál ősz fejemre. Hiszen jól | földművesszövetkezet a ME- tudod, van itthon bor, ihatsz, tSZÜV és a KPVDSZ megyei amennyi jólesik. — Másikuk,} bizottságának vándorzászlaját Tóth elvtárs is belekerült az | kapta meg. élcelődök hálójába: »Mit gon-1 Annál elismerésre méltóbbak dőlsz, milyen jutalmat kapsz 1 ezek az eredmények, mivel or­es párttitkártól, ha megtudja a ; szagos viszonylatban 30 föld- dolgot«. J művesszövetkezet lett kiváló, — Hagyjátok el... Ha szól-Is ezek egyharmada somogyi. tok a titkárnak, én beleugrom ♦ ___ „m—■ _______ a kútba — mondta szinte ha- j tárornttan a megtévedt fogatos. i ÍVJ ondóm, azóta is minden-1 nap csipkedik szóval a f két kocsist, akik nem az egye-1 nes országúton, hanem a gór-! be dűlőn hajtottak el egy al-} kálómmal. Több előrecsomagolt élelmiszer kerül forgalomba Készüljünk a kukorica vetésére Az élelmiszeripar rövidesen Kutas József | újabb előrecsomagolt árukat hoz forgalomba. Újdonság a polyeti],énbe és az alumínium- fiolába »csomagolt« leves, a baromfiaprólék, a tisztított zöldség, a gyógysókkal ízesí­tett tejhús. A diétásoknak Ä megyében termesztett nö­vényeik közül a legnagyobb ve­tésterületet a kukorica foglal­ja el. Az idén a tanácsi terü­letnek mintegy 25 százalékán díszük kukorica, és a termelő- szó vetkezetek szántóföldjük több mint 5 százalékán vetnek silókukoricát. Ezeken a terüle­teken meg léhet termelni azt a kukorica- és silókukorica- mennyiséget, amely állatállo­mányunk Okszerű takarmányo­zásához szükséges. A terület- növelés azonban csak az egyik módija a kukorica termésmeny- nyisége fokozásának, a másik alapvető eszköz: a terméshoza­mok növelése, például jó ve­tőmag felhasználásával. Mivel alig 8—10 nap választ el a kukorica vetésétől, egy­két előkészítő feladatot sürgő­sen végre kell hajtani. Az egyik igen fontos teendő a hib­ridvetőmag átvétele, amelyet megfelelő mennyiségben szál­líttattunk le a Terményfargal-* mi Vállalat helyi raktáraiba. A hibridvetőmag tehát a tsz-ek és egyéni gazdák rendelkezésé­re áll, élni kell a lehetőséggel, és a már korábban előjegyzett mennyiségeket a legsürgőseb­ben ét kell venni. Nem szabad késlekedni, mert a hibridvető­mag átvételének halogatása azt vonhatja maga után, hogy a felmerülő pótigényeket nem tudjuk majd idejében kielégí­teni. A hibridkukorica a növény­nemesítés egyik legnagyobb teljesítménye, a kukorica ter­méshozama növelésének fon­tos eszköze. A megyében vég­zett több éves kísérletek, az el­múlt év nagy- és kisüzemi eredményei .egybehangzóan bi­zonyítják, hogy a hibridkuko­rica azonos művelés mellett 20 —25 százalékkal többet terem az egyéb kukoricánál. A ma­gyaróvári 5-ös és az óvári 5-ös hibridkukoricák teljesítőképes­ségét nagyrészt ismerik a tér- melók. Ezért vállalták a tér-: melőszövetkezetak, hogy kuko­rica és silókukorica vetés-terű-; létükön kizárólag hibridvető­magot használnak fel, az egyé­ni termelők pedig vetésterüle-j tűiknek több mint 50 százaié-; kán szándékoznak hibridkuko- ■ ricát vetni. : kalmazására kell törekedni, ha ezt a területek táblásítása le­hetővé teszi. Erre a szerződést a gépállomásokkal meg kell kötni, hogy a vetési munkákat tervszerűen lehessen végrehaj­tani. A legsürgősebben ki kell számi a szuperfoszfátot és a káM műtrágyát, mert ezek tér. mésfokozó hatásukat csák úgy tudják kifejteni, ha a talajba bemunkálják őket. Az őszi mélyszántások kultivátorozá- sát vagy tárcsázását a kukori­ca alá is el kell végezni, hogy a legkedvezőbb vetőágyat biz­tosíthassuk. Minden rendelke­zésre álló traktort és fogatot rá kell állítani a talajelőkészi- bő munkákra, hogy akkor, ami­kor a talaj megfelelően felme­legszik, a vetést idejekorán meg lehessen kezdeni. Nem vitatható, hogy a hib­ridkukorica használati értéke jobb, mint az eddig termesztett kukoricafajtáké, és ha az ide­jekorán történő vetést, vala­mint a fejtrágyázást gondos növényápolás követi, akkor a korszerű kukoricatermesztés érdekében jelentős lépéseket tettünk meg. A legsürgősebben végre kell hajtani a vetőmagcserét, hogy a kormányzat lltal nagy anya­gi áldozatok árán termelt hib­ridvetőmag eljusson oda, aho­va való: a köztermelésbe, és ott éreztesse termésfdkozó ha­tását Molnár Imre megyei főagronómus. puffasztott tarhonyát, hántolt rizst és babot, diétás krémsaj­tot és tehéntúrót készítenek. Májusi munkaverseny a Szovjetunióban A Szovjet Szakszervezetek XII. kongresszusa után még nagyobb lendülettel folyik a szovjet dolgozók szocialista munkaversenye. Május elseje tiszteletére az egész országban volt felajánlás, és máris sok kimagasló eredmény született. A legjelentősebb sikert Moszk­va munkásai érteik el: három nappal a határidő előtt, már­cius 28-án teljesítették a hét­éves terv első negyedévének előirányzatát. A moszkvai üze­meik terven felül sok millió rubel értékű árut adnak a nép­gazdaságnak és közvetlenül a fogyasztóknak. 40 ÉVE TÖRTÉNT Mindössze egy napihir az alábbi idézet a Somogyvár- megye 1919. április 1-i szá­mából, s nagyon sok kom­mentárt lehetne fűzni hoz­zá. A többi között fel lehet tenni a kérdést, vajon csu­pán egyszerű kényszer volt a jámbor papok indítóoka, hogy megegyezést keresse­nek az új hatalommal, vagy némelyiket közülük valóban más szándék is vezetett, eset­leg az, hogy ennek leple alatt nem esik bántódásnk? A későbbiek az utóbbit iga­zolták, de ettől függetlenül maga a tény figyelemre méltó, hogy másfél héttel a proletárdiktatúra kezdete után — ha vegyes érzelmek­kel is — békejobbot nyúj­tottak az ország új vezetői­nek a kaposvári papok. »A kaposvári papok föles­küdtek a Tanácsköztársaság­nak. Szombaton a kaposvári papok közül megjelent öt káplán Somogy vármegye di­rektóriuma előtt, s azon óha­juknak adtak kifejezést, hogy föl akarnak esküdni a Magyar Tanácsköztársaság­nak. Az eskü megtörténte után Schneller megyei nép­biztos beszédet intézett a pa­pokhoz, melyben nyomaté­kosan utalt rá, hogy a Ta­nácsköztársaságban az ál­lam és az egyház utai elvál­tak. A szocialisták nem bántják senkinek a vallását, nem gördítenek akadályokat az istentiszteletek megtartá­sa elé, de vaskézzel fojtják el az egyházak politizálását, templomban nem. engedik meg többé a politizálást. A jelen volt papok említést tettek róla hogy a megyé­ben meg akarják szervezni az egyházközségeket. A me­gyei népbiztos kijelentette, hogy ennek semmi akadálya nincsen addig, amíg nincs politikai, esetleg ellenforra­dalmi tendenciája«. Dolce far niente — édes semmittevés; ez volt az elve grófnak, bárónak, általában azoknak, akiknek megadatott békésen pauzál- ni a cseléd munkája foly­tán - de akinek mind ke­serűbbé vált ez a semmit­tevés, mert a Tanácskor- mány »mindenki dolgoz­zon« elve igazán nem tisz­telte bohém életfelfogásu­kat. így ír erről a korabe­li somogyi újságíró: »... Még mindig látok monoklis, bőrkabátos naplo- pókat, akik. amíg mások dol­goznak, robotolnak, ott leb­zselnek a kávéházakban, maguk elé teszik sokágút ko­ronás cigarettatárcáikat, s kiélt, gótikus fejjel álmodoz­nak róla, hogy ebben a ki- uzsorázott, szegény ország­ban milyen dolce far niente, milyen édes a semmittevés. Fel kell ébreszteni ezeket az alvó fakírokat, czekei a munkáéunuchokat, föl kell rázni, ki kell rázni a bőrlca- bátból. Dologra, herék! Le u bőr­kabáttal, le a monoklival. Munkászubbonyt nekik vagy kényszerzubbonyt. Nincs messzi az idő, ami­kor majd megkérdezik a ká­véházban dologidőben ma­nikűröző ficsúrokat és rogy- gyant térdű nőcsábászokat, hogy mit keresnek a már­ványasztal mellett akkor, amikor mások dolgoznak. Nyakonfogják őket, s elvi­szik oda, ahol tisztességesen is lehet kenyeret keresni. Szerszámot nyomnak kezük­be. Ha máshoz nem értenek, hát seprűt nekik. Eleget piszkálták, most tanuljanak meg tisztítani. Csak a kecskemétieket utánozzuk, ha seprűt nyo­munk a herék manikűrözött kacsáiba. A kecskeméti munkástanács bizalmi embe­rei végigjárták a kávéháza­kat, a vendéglőket a napnak azon a szakaban, amikor a becsületes emberek dolgoz­nak. Ahol kártyázó bandákat találtak, azokat a vöröska­tonákkal összefogdosták, el­vitték a városházára. Ott mindegyiknek markába nyomtak egy seprűt, s szé­pen, katonai fölügyelet mel­lett söpörtették velők tisztá­ra, de ugyan tisztára a város utcáit. A hivatásos utcasep­rők meg ezalatt eldanolták, hogy: »Söpörtem eleget, sö­pörjön már más is«. Megkezdődött a közös állatállomány összevonása Somogyszil termelőszövetke­zeti község parasztjai, amikor a nagyüzemi gazdálkodás út­jára léptek, nyomban hozzá­láttak a közös munkához. A tavaszi mezőgazdasági teen­dők mellett teljes erővel vé­gesdók a szövetkezet közös ál­\Magyar diákok a Szovjetunióban — szovjet diákok Magyarországon írta; M. Krugljamszkij Most érkezett el az ideje an- { naJk is, hogy a kukorica szá- J mára kijelölt területeken elvé- ♦ gezzék azokat a hagyományos j agrotechnikai eljárásokat, I amelyek a terméshozamok fo-1 kozásához szükségesek. A me- f zőgazdaság nagyüzemeiben a ♦ aégyzetes vetési módszer al- * A szovjet emberek a ma­gyar néppel egvütt ünnepük április 4-ét, Magyarország fel- szabadulásának napját, azt a napot, amikor a Szovjet Had­sereg elhozta a várva várt sza­badságot a magyar népnek. A : szovjet katonák hőstetteit örökké szívébe zárta a ma- |gyar nép. »Amikor a jobb jövőben re­ménykedtünk, mindig az oro­szokra gondoltunk — mon­dotta a napokban Antal Lász­ló, a leningrádi elektrotechni­kai iskola hallgatója. — Még kisfiú voltam, amikor a fasisz­ták a Tiszántúlra hurcolták apámat, ahonnan soha többé nem tért vissza ... Nemsokára a szovjet katonák felszabadí­tottak bennünket. A magyar temetőkben sok ezer orosz ka­tona nyugszik, s a magyar fia­talok kegyelettel ápolják a fel­szabadítók emlékét« — fejezte be a magyar diák. A felszabadulás óta 14 esz­tendő telt el. A népi hatalom megnyitotta a főiskolák ka­puit a munkás- és parasztfia­talok előtt. Sok magyar ifjú és leány a Szovjetunióban végzi egyetemi tanulmányait. A Szovjetunióban mindenütt figyelemmel és gondoskodás­sal veszik körül a magyar fia­talokat. Erről beszél Krucsai Balázs, a leningrádi pénzügyi és közgazdasági főiskola vég­zett növendéke. — Amikor az első tanév után a nyári szünidőben hazautaz­tam Békéscsabára, rokonaim és ismerőseim megkérdezték: mi tetszett a legjobban a Szovjetunióban? A szovjet em­ber — válaszoltam. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak én gondolkodom igy hanem minden olyan magyar aki hosszabb ideig élt a Szov­jetunióban. Szinte csodálatos, milyen szívélyes szeretettel fo­gadtak bennünket a szovjet elvtársak. Amikor Leningrad- ba érkeztem, természetesen minden új és ismeretien volt. Az iskolában már tanultam oroszul, de mégsem mertem beszélni, mert féltem, hogy nem értenek meg. Mindössze néhány szót ejtettem ki: »Zdravsztvujtye«, »Szpaszibo«, »Pozsalujszta«. A kezdeti nehézségeken szovjet diáktársaim hamar át­segítettek. Az első órán pél­dául a mellettem ülő belo­rusz kislány észrevette, hogy nem tudom követni az elő­adást. Az óra végén így szólt: »Lassan elmondom neked az előadás lényeges pontjait, hogy jegyzetet készíthess«. S így ment ez még jó néhány napig. Diáktársaim minden szünet­ben körém sereglettek, és kér­dezgettek: — Mondd csak, Balázs, sok szép kép van nálatok a mú­zeumban? Igaz-e, hogy a Du­na vize mindig égszínkék? Hol jártál gimnáziumba? stb. A kérdésekből sohasem fogytak ki, nyilván azért is kérdezgettek, hogy rákónysze- rítsenek az orosz beszédre. A Magyarországra látogató szovjet egyetemisták is nagy melegséggel beszélnek a ma­gyarok vendégszeretetéről. A sztálinszki orvosi főiskola hall­gatói tavaly tanulmányi kirán­dulást tettek Magyarországra. Élményeikről barátaik így fag­gatták ókét: — Milyenek a budapesti mű­emlékek? S a dunai hidak? Szépek voltak a hangverse­nyek? stb. — Minden nagyon tetszett — válaszolt Viktor Hitrij —, de a legjobban annak a szívé­lyes, szeretetteljes fogadtatás­nak örültünk, amelyben ma­gyar barátaink részesítettek. Az »Ikarus« autógyárban egy csoport ifjúmunkással beszél­gettünk, amikor egy overallos lány kifogástalan orosz nyel­ven megkérdezte: — Van kötöttetek lenin­grádi is? latáMományának elhelyezésé* hez szükséges férőhelyek épí­tését is. A volt Petőfi Termelőszövet­kezet gazdasági épületei több állatot befogadni nem tudtak, így a faluban tíz nagyabb is­tállót alakítottak át. Ezzel mintegy 450 férőhelyet terem­______________________________tetteik az elhelyezésre váró | szarvasmarhák és lovak ré- .... .... , , Jszére. Most megkezdték há­hiderült, hogya lány ne- ; romj egyenként 100 férőhelyes, hány evvel ezelőtt a lenin- * faJábon áltó, „ádfedeles nyári gradt főiskolán szerezte ^9 j istálló építését Somogyszilhez mérnöki diplomáját. j tartozó Gadácsom április eűse­— Örülök, hogy társaimmal; jén adták át az új száz férő- ggyütt — ha csak kis részbeni helyes szarvasmarhaistállót is — viszonozhatom azt a sok ♦ ahova a közös állatok beköté- jót és kedvességet, amelyben }se is megkezdődött ezen a na- Leningrádban részem volt —1 pon. mondta a lány. $ Somogyszdlbam a megnagyob­A sztavronoli nedasósiai fő-S bitott istállókba ugyancsak A sztavTopol pedagógiai io t szerdan kezdődött meg a kö- ískola hallgatói a múlt r.ya- ^ állatok ron szinten Magyarországra} ^ 200 lwat> 250 szarvas_ utaztak. i marhát állítanak be. Még eb­— Budapesten sok barátra ♦ ben az évben újabb 250 tehe- talóltunk — mondotta Konova, í „et vásárolnak, és 500 tinót a barátság nem ér véget az\lo^ak falasra. Ezeket a ország határánál. Azóta is ál-1most épülő, új, száz férőhelyes landóan levelezünk, megtár-«marhaistállóba helyezők majd gyaljuk tanulmányaink leg-1 el. Sertésből 110 anyakocájuk fontosabb problémáit, és beavatjuk barátnőinket szemé-\lesz ez ev vegére’ 60 lyi titkainkba is. i ma'r a közösben van. Még tovább sorolhatnánk a 5 —————-----------­s zovjet és a magyar főiskolai | hallgatók barátságának pél-} dáit. De csupán egy tényt sze- | retnék még megemlíteni. Az| egri és a jelecki pedagógiai fő- f iskola barátságát. A két főis-1 kola hallgatói és előadói már ♦ . _ , . ., . ,,, régóta leveleznek, tavaly kül-i A ^tonujhelyi Állanu döttséget is cseréltek, s most; Gazdaság kertészetében a ked- egy tudományos probléma kö- ♦ vező időjárás lehetővé tette, zös megoldásán dolgoznak. ; hogy a korai káposztapalánták A szovjet és a magyar fiata-1 kiültetését a szokottnál jóval lók szívében vörösen izzik a!előbb kezdjék meg. barátság tüze, amelynek láng-| Április elsején — a tavalyi­ját a felszabadító szovjet kato-1 nál 14 nappal előbb — egy RS nák még magasabbra szították, t 09-es mintájú NDK-beü pa- s amelynek fénye örökre be- f lántaültetó géppel megkezdő­aranyozza népeink testvéri ba-Jdött a 10 hold korai káposzta rútságát. ♦ és öt hold karfiol ültetés^ ültetik a korai káposztapalántát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents