Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
nt);V riLAG PBOlETARJAt, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ\MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapoa XVI. évfolyam, 59. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1959. március 11. Mai számunk tartalmából Űj folyóiratunk: a VchIgsCCJ TUDOMÁNY—TECHNIKA Őizinte bírálat és következményei Munkára szólít a jó idó A vártnál korábban beköszöntött a tavasz. Ez az időszak évről évre megismétlődően megnyitja a parasztember egész esztendei mezei munkájának sorozatát. A falu lakói jól tudják: nem a naptári dátum, hanem az időjárás mondja meg, mikor mit lehet és kell tenni. Ezért fogtak hozzá a tavaszi munkához megyénk mezőgazdasági dolgoV i közül számosán a múlt hetekben, mind többen pedig a napokban, ezen a korai tavaszon is. Most már senkinek sincs várni valója: itt az ideje a munkák megkezdésének. Sok tennivaló hárul a mező- gazdaság dolgozóira. A felfagyott őszi vetések hengerezése, a kalászosok fejtrágyázása termésfokozó hatását úgyszólván mindenki ismeri saját tapasztalatából. Az őszi szántások gyors »lezárása« fogassal, hengerrel sokkal fontosabb feladat most. mint a csapadékos telet követő tavaszon. Az elmúlt télen alig hullott hó. kevés vizet szívhatott magába a talaj. E korántsem bőséges vízkészlet elraktározásának. megőrzésének .jelentősége nem szorul részletesebb magyarázatra. Ugyanez a szabály vonatkozik a tavasszal szántott területek elmunkálá- sára is. Szeles, száraz az időjárás — földben lévő vagy elvetésre kerülő növényeink vízszükségleténeik biztosítását kár volna elhanyagolni. A kora tavasziak vetési ideje is elérkezett. Minden erőgépet, minden fogatot munkába parancsol a mező. Somogyasza- ló termelőszövetkezeti község — és más községek — határának éjjeli csendjét is traktorok zaja veri fel: kettős műszakban dolgoznak a gépállomási traktorosok. Büssü szövetkezeti község földjét lóvontatású ekék tizei forgatják. Nagycsepely tsz-községben már a múlt héten összeadták a zab és árpa i vetőmagját és megindultak a vetőgépek. Patosfa, Darány, Kastélyosdombó és szinte megyénk minden szövetkezeti I községének — főleg a két szövetkezeti járás, a siófoki és | csurgói járás — határában erőteljes lendülettel beindult a napokban a közös tavaszi munka. Mindenütt erre van szükség. A termelő és az ország együttes érdeke megkívánja, hogy a jó idő minden percét használja ki megyénk termelőszövetkezeti és egyéni parasztsága az időszerű mezőgazdasági munkák minél gyorsabb elvégzésére. Népünk ellátása élelmiszerrel, mezőgazdasági iparunk ellátása nyersanyaggal — a falu kötelessége. Minél gazdagabb ' az aratás, a más növények betakarítása, annál gazdagabb a i termelő is. Az idei jobb termés megalapozásának most van az j ideje. Szántson, vessen hát — ' minden késlekedés nélkül — a falvak dolgos népe, hadd nézhessen ö is, az ország is megnövekedett reményekkel az idei aratás elé. A kezdeti mulasztást mindenütt nehéz később pótolni. Különösen áll ez a tétel a mező- gazdaságra, ahol minden munka idény jellegű. Ha az ősziek ápolása, a kora tavasziak vetése elhúzódik — egy-egy hold mázsákban lemérhető termés- kiesése lesz a mulasztás drága ára. Az idejében végzett mező- gazdasági munka egymagában félsikert jelent a terméshozam növelésében. Nincs most fontosabb tennivaló a falun, mint szántani, vetni az egyéni parcellákon és a szövetkezeti földeken egyaránt. Munkára szólítja a parasztembereket a jó idő, a mező és az a felelősség, amelyet éreznek az ország ellátásáért, s az a felelősségérzet, amelynek eddig is mindenkor tanújelét adták. II megyei párt-végrehajtó bizottság megvitatta a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat Tegnap egésznapos ülést tartott Kaposvárott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vettek a járási pártbizottságok titkárai és a járási tanácsok elnökei is. Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a Központi Bizottság március 6-i üléséről, és az ott hozott határozatról. Méltatta az SZKP XXI. kongresszusának jelentőségét, elemezte belső helyzetünk időszerű kérdéseit, majd ismertette milyen politikai, gazdasági tennivalók várnak napjainkban és ezt követően megyénk kommunistáira és pártonkívüli dolgozóira. Szólt az iparban elvégzendő tennivalókról, s részletesen számba vette a mezőgazdaság megoldandó kérdéseit. Különösen hangsúlyozta a tavaszi munkák, az új termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti községek közös tevékenysége azonnali beindításának szükségességét, a fiatal közös gazdaságok megszilárdításának sürgető teendőit. A beszámolót hozzászólások követték, majd a párt-végrehajtó bizottság határozatot hozott a Központi Bizottság határozatából adódó feladatok megoldását segítő politikai, gazdasági és szervezeti intézkedésekről. A tavaszi munkák előkészítéséről tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma kedden tárgyalta meg a Tolna megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentését, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra. Tolna megye tavaszi felkészüléséből és az eddig végzett munkált tapasztalataiból kiindulva a kollégium megállapította, hogy az irányító szerveknek és a mezőgazdaság területén dolgozó szakembereknek az idén különös gonddal kell ügyelniük az ország egész területén a kenyérgabona vetések fejtrágyázására, a szemes- és silókukorica vetés előirányzatainak teljesítésére, a hibridkukorica vetőmag minél szélesebb körű alkalmazására. Hangsúlyozza: az állatállomány takarmánybázisának megteremtése érdekében a termelőszövetkezetek annyi silókukoricát termeljenek, hogy Hatmillióval több téglát égetnek, mint tavaly A téglagyári egyesüléshez tar tozó kilenc üzem az elmúlt esztendőt sikerrel fejezte be. Három millióval több téglát égettek a tervezettnél és jelenleg hétmilliós téglakészlettel rendelkeznek, amelyből köny- nyen ki tudják elégíteni a termelőszövetkezetek építkezési igényeit. A kedvező időjárás hatására még ezen a héten két gyár kivételével — ahol az új gépi berendezések szerelése folyik — megindul a nyersgyártás. Az idén a tavalyinál hatmillió téglával többet égetnek a somogyi téglagyárak, hogy a termelőszövetkezeti községekben meginduló nagyarányú építkezésekhez minél nagyobb segítséget tudjanak nyújtani. ÜNNEPI TANÁCSÜLÉS A megyei tanács nagytermében a Tanácsköztársaság Somogy Megyei Direktóriuma megalakulásának 40. évfordulója emlékezetére ünnepi tanácsülést tartott tegnap a megyei és a városi tanács, Az ülésen veterán harcosok, Latinka Sándor özvegye és meghívott tanácstagok vettek részt. A Himnusz elhangzása után Ruttkay Ottó, a Csíky Gergely Színház igazgatója Ady Endre: Fölszállott a páva című versét adta elő. Szirmai Jenő, az MSZMP megyei bizottságának első titkára megnyitó szavai után dr. László István, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — Negyven évvel ezelőtt ebben a teremben történelmi jelentőségű esemény zajlott le: megalakult a direktórium, amelynek tagja volt Tóth Lajos. Peinhoffer Lajos és Latinka Sándor is — kezdte beszédét. A továbbiakban visszapillantott a Tanácsköztársaságot Kulturális seregszemle Osztopánban Vasárnap rendezték meg Osztopánban a Latinka Sándor kulturális seregszemle körzeti bemutatóját. A bemutatón Marschall Lajos felügyelő méltatta a kulturális seregszemle jelentőségét. A nagyszámú közönség előtt sikerrel szerepelt a somogyjád >ak színjátszó csoportja, akik Bródy Sándor: Tanítónő című művéből mutattak be részleteket. Ugyancsak sikerrel szerepelt a somogyjádi általános iskola ének- és zenekara. Ezután került sor az osztopáni kultúrotthon színjátszó csoportjára, akik Ságodi: így fizettek című drámáját játszották. A közönség hosszan tartó tapsa jutalmazta a színjátszók szereplését. A bemutató után Marschall Lajos értékelte a két csoport szereplését, és javasolta őket a járási versenyre számosállatonként legalább tíz köbméter silót készíthessenek. A gépállomások nyújtsák a maximális segítséget a termelőszövetkezeteknek a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz, gépi kapacitásukat teljes egészében használják ki és ahol szükséges, szervezzék meg a gépi munkáknál a két műszakot. Exportáló kaposvári üzemek Városunk ugyan nem ipari, csupán iparosodó város, mégis vannák üzemeink, melyeknek terméke túljut az országhatárokon, öregbíti a magyar ipar, és megalapozza a kaposvári ipar hírnevét. A Kefeanyagkikészítő Vállalat már évek óta exportál külországokba, igaz, csak közvetett úton. A kiviteli cikkek alapanyagát adja. Ebben az évben sincs megtorpanás, havi 40 mázsa festett szőrből készült fénykefe anyagot, valamint fehérített sörtét gyártanak. Utóbbi borotva- és másféle ecset formájában jut el külföldre. A dolgozók munkakedve újabb lendületet vett, amikor megtudták, hogy ezentúl közvetlenül is exportál a vállalat. A New Yotk-i áruminta-kiállításon részt vett kollekció alapján az első 800 kilogrammos magyar serte rendelés már meg is érkezett, 1000 kilóra folyamatban van. Ezentúl negyedévenként mintegy 2500 kilót fognák exportálni. Ugyancsak nyugat felé irányul a vegyesszőr kivitele, amelyből két vagonnal gyártanak. Jelenleg a hollandokkal folynak tárgyalások a külkereskedelem révén. Városunk egyik legújabb gyára, a Transzyill olyan cikkek gyártására rendezkedik be, melyek a világpiacon érdeklődésre számíthatnak: Amint a gyár felfejlődik, megindul nemsokára az árboc- és szakaszkapcsolók exportja. Két ktsz-ünk kiviteléről is sokat hallottunk már. A Szíj« gyártó és Nyerges Ktsz exportjában ugyan az idén visz- szaesés állott be, de még így is negyedévenként ezer j át éklabda fogja növelni a magyar labdagyártás világhírnevét Az Asztalosipari Ktsz tovább folytatja a hajóbútor gyártást. Az 1953 óta gyártott típusú hajók utolsó darabja leégett Óbudán, s a helyreállításit a dolgozók egyrészt társadalmi munkában végzik. A tönkrement bútorok pótlására a ktsz dolgozói is felajánlották munkabérük 10 százalékát. Hégi típusú hajó több nem készül a Georghiu Dej-ben, új bútorokat kell készíteni az új típushoz. Jelenleg félmillió forint értékű megrendelés van az Asztalosipari Ktsz kezében, és az első bútorgarnitúrát március végén szállítják. Négy exportáló kaposvári üzemről adtunk jelentést. Reméljük, hogy a kivitel meny- nyisége negyedévről negyedévre nőni fog majd mindahányban. ÚJ SOMOGYI ERDŐK SZÜLETNEK megelőző idők nemzetközi helyzetére, bemutatva a Tanácsköztársaság létrejöttének történelmi hátterét és szükségességét. A somogyi eseményeket 1918 őszétől ismertette. — Somogy — mint a legforradalmibb megyék egyike — sok mindenben megelőzte az országos események sodrát. Már március 3-án megtörtént itt az államosítás, a szocializálás, a közigazgatás megreformálása, s külön jelentősége van a somogyi termelőszövetkezetek korai kialakulásának. Március 21., a Tanácsköztársaság kikiáltása újabb cselekedetek végrehajtásához adott lendületet. Április 14-én megalakult a megyei Munkástanács, a mai végrehajtó bizottság elődje. László elvtárs a továbbiakban a Tanácsköztársaság bukásának okait, s az azt követő fehér terror kegyetlen intézkedéseit ismertette. Ezzel állította szembe a felszabadulás utáni, és napjaink Magyarországát, azt a kort, amiért 1919-ben annyiam áldozták életüket. — A somogyi direktórium előfutára és szilárd támasza volt a Tanácsköztársaságnak. Az 1919-es helyi és megyei tanácsoknak méltó utódai a mai tanácsok, s nekünk kötelességünk, hogy így is maradjon — fejezte be beszédét László elvtárs. Ezután a pedagógus férfi kórus Merényi György vezetésével mozgalmi dalokat énekelt, majd Nagy Zoltánné, a munkás stúdió tagja, Tóth Árpád: Uj Isten című versét adta elő. Az ülést Szirmai Jenő elvlárs zárta be. A jelenlevők az ünnepély után megkoszorúzták a megyei tanács bejáratának falában elhelyezeti emléktáblát. Könnyű az erdőt letarolni. de korántsem ilyen könnyű új erdőt létesíteni. Örök igazság ez, mely gyakorta kerül szóba különösen most, a fásítási hónap idején. Ellátogattunk hát oda, ahol a fásításhoz szükséges facsemeték »születnek«, hogy esztendőről esztendőre így tavasz táján sok millió új fácska népesítse be a somogyi lankákat. Szántódi Állami Csemetekert — hirdeti a tábla a kapu fölött. Azt hinné az ember, hogy valami virágkertészeiben jár. Valóban, bármely kertnek díszére válna, amilyen példás rendben sorakoznak itt a juharok, a szilfák, a fenyők, a kanadai nyár, a különböző élősövények és díszcserjék. Beköszöntött a tavasz a csemetekertbe is, ahol most van a munka dandárja. Zuggá János erdész több mint tíz éve a szántódi csemetekert vezetője. Gondos gazdaként jár-kel a mintegy 60 hold nagyságil kertben. Szükség is van a jó gazda gondosságára, mert a csemetekertben mindenütt lázasan folyik a munka. Közel harminc, főként fiatalokból álló munkás végzi a kiszabott feladatokat. Ma már a csemetekertben is gép segíti az ember munkáját. Traktor vontatja az el ét, amely kiemeli a két esztendőj vei ezelőtt vetett feketefenyő palántákat. Mintegy 40 centiméter nagyra nőttek meg ezek a fenyöcskék, olyakkorára, hogy nyugodtan kiültethetök. Százezer számra hordják a teherautók. A kiemelt fenyőcsemetét minőségileg átvizsgálják. Majd százas csomókba kötik, s úgy kerülnek gépkocsira. Minthogy kényes portéka a fenyő, még a naptól is óvják. A pusztaszemesi kopár domboldalakat néhány esztendő múlva már a szántódi csemetekert fiatal fenyői varázsolják örök zölddé. Zuggá Jánossal beszélgettünk a csemetekert munkájáról, terveiről. Kiderült, hogy Észak-Somogy fásításából tekintélyes rész hárul a szántó- diakra. Idén üzemi erdősítésre mintegy ötmillió facsemetét szállítanak el a szántódi csemetekertből. A kert vezetője megmutatta az erdőn kívüli községfásításhoz rendelkezésre álló suhángok sokaságát. A Balatoni Intéző Bizottság fásítási tervéhez negyvenezer ilyen suháng és sorfa, húszezer díszcserje és díszfa kerül ki idén a szántódi csemetekertből
