Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
Szerda. lítsn. márrtns tt. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov és Walter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén Berlin (MTI). Hétfán dal- titán a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa tömeggyűlést rendezett a berlini Werner Seelenbinder csarnokban: óriási lelkesedés fogadta mindenfelé N. Sz. Hruscsovot és kíséretét A nagygyűlést Corresns professzor, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK Minisztertanácsának és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsolva Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fontos lépÓ6 lenne a német kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot keltenek az államok között, egyszersmind megszilárdítaná a békét és a népek biztonságát Úgy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenkinek érdeke fűződik a béke- szerződés megkötéséhez. A ' nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt ellenzik a békeszerződés megkötését A nyugat-németországi re- vanspolitikusok igyekszenek halogatni a békeszerződés aláírását, hogy atomfegyverhez juthassanak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéleményt egy újabb háború céljára De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háború- ellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja A berlini kérdésről Hruscsov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszersmind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelentené. Nyugat-Berlin. mint Nagy-Ber- lin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a Német Demokratikus Köztársaságba a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot hogy adják Nyugat-Berlinnek a szabad város státusát, — indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad ' város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német államot is — sem szabad beavatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a ga-< ranciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió. vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak N-yugat-Ber- linben, amelyek biztosítanák ya szabad yárós státusának betartását, de' nem lenné joguk beavatkozni a város belső életébe. Mi csak egyet akarunk: megszüntetni a feszültség veszélyes tűzfészkét Európa közepében cs megteremteni a nyunyitotta meg,' majd N. Sz. Hruscsov mondott nagy beszédet. Hruscsov szavaira óriási, percekig tartó taps és viharos éljenzés tört ki a teremben. A gyűlés részvevői felálltak helyükről és lelkesen ünnepelték a német—szovjet barátságot és a békét. Ezután Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, amelyet ugyancsak nagy taps követett, majd a jelenlevők elénekelték az Intemacionálét. godt és egészséges élet feltételeit Ny u gat- Berlinben. Ha a nyugati hatalmak nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyu- gaf-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szovjet .javaslathoz, annál is inkább, mert valóra váltásának megvan minden reális lehetősége — mondotta N. Sz. Hruscsov. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra szállnak Nyugat-Berlin külföldi csapatok által való megszállásának fenntartása mellett. Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést, kinek az érdekei vezérlik őket? Széleskörű támogatásra talált az a javaslat, hogy Nyugat-Berlin legyen demilitari- zált, szabad város. De akadnak olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy nemcsak Nyu- gat-Berlint, hanem Berlin keleti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek az urak nyilván elfelejtik. hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk kitűnő Szemlátomást azt szeretnék, ha Ke- let-Berlin után a Német Demokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. A mi véleményünk szerint az ilyesfajta vélekedések nem bírják el a kritikát, irreálisak és csak megnehezítik Nyugat- Berlin szabad város létrehozása kérdésének megoldását. Másfajta fenyegetőzéssel is megpróbálkoznak — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Kijelentik, hogy ha béke- szerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal, a nyugati hatalmak válaszintézkedésekhez folyamodnak és az erő alkalmazásától sem riadnak vissza. Fegyvcrcsörtctéssel nem lehet megfélemlíteni bennünket. Nem vagyunk ijedős emberek és készen állunk megfelelő visszavágásra mindon olyan kísérlet esetében, amely ellenünk vagy barátaink ellen erő felhasználására irányulna. Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két német állammal kötendő béke- szerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyveres erőit és rendezzük a helyzetet a világ e térségében. Abban az esetben, ha a nyugati hatalmak megtagadják a békeszerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Ml ezt megtesszük, függetlenül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer úrnak vagy nem. És akkor majd politikájáról végképp lehull az álarc, mint a háborús • készülődés politikájáról. Hruscsov utalva az Ollen- hauerrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondta: A jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvárjuk, hogy józan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megértést, nem teszik meg mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniük, a történelem sohasem bocsátja meg nekik azt! „Ha szereted hazádat, harcolj a békeszerződésért0 Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a békekonferenciára vonatkozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érdekeinek és vágyainak. A békeszerződés meglesz — mondotta, majd Adenauer és de Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is békeszerződés nélkül. Ez — mondotta — súlyos veszélyeket rejtene magában, mert Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenauer ugyan azt állítja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen javaslatot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de hogy ott milyen terveket akar előterjeszteni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvánosságra. Ulbricht hangsúlyozta: Nyugat-Németországban atom- és rakétafegyverek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegyverkezés megtiltásának, a békeszerződés megköiésének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ népeinek ma az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerződés kiharcolásával. Segítsetek nékúnk, segítsetek a német népnek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világháborút! — emelte fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez. Ezután így folytatta: — Adenauer politikája zsákutcába jutott, helytelenül mérlegelte a világ erőviszonyait, s ennek hatásai nem maradtak el. Az erő politikája kudarcot vallott, ezt ma már Nyugat- Németország polgárai is látják. Reméljük, hogy ehhez a felismeréshez jelentősen hozzájárultak N. Sz. Hruscsov lipcsei és berlini beszédei is. Walter Ulbricht ezután köszönetét mondott a Szovjetuniónak a német békeszerződésre vonatkozó javaslatáért és kijelentette: A békeszerződés azt jelenti, hogy a német nép életéből mindörökre eltűnik a háború gondolata. A nyugatnémet atomfegyverkezés a német nép részére csak szerencsétlenséget hozhat. Ezt meg kell akadályozni, a békeszerződés megkötését ki kell erőszakolni, a militaristák kezét meg kell kötni. Itt van a békemozgalom döntő nyugat-németországi áttörésének lehetősége. Ma kimondhatjuk: ha szereted hazádat, harcolj a békeszerződésért. Nyugat-Berlin szabad várossá alakításának kérdésével foglalkozva Ulbricht hangsúlyozta: — Ez átmeneti megoldás, amíg egész Németország nem válik egységes, demokratikus, békeszerető állammá. Nyugat-Berlin szabad várossá alakulása kétségtelenül hozzájárul egész Németország kérdésének békés megoldásához. Mi azt akarjuk, hogy a béke- szerződést mindkét német állam aláírja, ha azonban ez nem történhetik meg, akkor a Német Demokratikus Köztársaság alá fogja írni a békeszerződést és ezzel kezébe veszi a német nép békés jövőjének és a haladásnak a zászlaját. Nyngat-Németorsságban most izmosodnak a háborúellenes erők Összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt 111. kongresszusa Varsó (MTI). Varsóban a Tudomány és Kultúra Palotájában kedden délelőtt 1431 küldött, 500 meghívott pártmunkás. több száz vendég részvételével megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusa. A kongresszusi diszemelvény felett hatalmas vörös lobogók. Két kép a vörös lobogókon: Marx és Lenin. A terembe belépő Gomulkát lelkes tapsorkán fogadta. Lelkesen fogadták a szovjet, kínai, csehszlovák, NDK-beli, bolgár, magyar és a többi küldöttségeket. Viharos tapssal köszöntik Kuba Kommunista Pártjának és a gyarmati országok kommunista pártjainak küldöttségeit. A kongresszus néma tiszteletadással emlékezik Bierutra és a párt többi halottjára, akik a két kongresszus közötti időben váltak ki a csatasorból, majd a résztvevők együtt éneklik ez Intemacionálét. A napirendi indítványok, az elnökség tagjainak megszavazása után Gomulka lépett a szónoki emelvényre és megkezdte beszámolóját. Macmillan terve a fegyverset csökkentéséről egy meghatározott területen Nyugati hírügynökségek és lapok a párizsi tárgyalásokról PÁRIZS (MTI). Párizsi angol körökben azt mondják, hogy Macmillan hétfőn délután francia kollégáinak kiemelte a fegyverzet korlátozásának fontosságát. Ezt a korlátozást szerinte a Németországra vonatkozó politikai rendezés keretében lehetne megvalósítani egy meghatározott területen az országhatárok figyelembevétele nélkül, s így lehetővé válnék, hogy Németországot illetően elkerüljék a hátrányos megkülönböztetés gondolatát. Az angol küldöttséghez közelálló körökben úgy hiszik, hogy Macmillan igyekszik elnyerni a francia kormány jóváhagyását ehhez az elképzeléshez, s a franciák jóváhagyásával megerősítve megy Bonnba, hogy Adenauer kancellárral vitassa meg ezt az elgondolást. NEW YORK A New York Times keddi száma washingtoni tudósításában arról ír, hogy Washingtonban fokozódik a neheztelés Macmillan angol miniszterelnökkel szemben, aki úgy látszik központi szerepre törekszik az oroszokkal való tárgyalásban. A lap azt írja, a francia és nyugatnémet kormány -megbízható hírek szerint« osztja ezt a washingtoni nézetet, amit némileg már éreztettek Macmillannel is.-Az Eisenhower-kormány- ban vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy az angolok Dulles külügyminiszter betegségét és azt, hogy ennek folytán csökkent az erő az amerikai külpolitika vezetésében — alkalomnak tekintették, hogy jelentősebb szerepet töltsenek be a nyugati külpolitika irányításában« — írja a New York Times, majd hozzáteszi, egyes amerikai, nyugatnémet és franflja Erenburg cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). »Szeretnénk, ha Franciaország erős lenne és független, mert szeretjük ezt az országot, s mert egy erős, független Franciaország az európai biztonság pillére«— írja Erenburg a Pravda keddi számában »Francia- ország útja« című cikkében. Az ismert szovjet író érinti Adenauer kancellár párizsi útját is. Erről a következőket írja: »Ha a franciák azért hívták volna meg Adenauer kancellárt, hogy erősítsék gazdasági és kulturális együttműködésüket Nyugat-Német- országgal, mi ezt csak üdvözölnénk. Valótlanság az, hogy mi bárkit is bárkivel szemben akarunk állítani. Ma nem mások viszálykodását, hanem az általános békét óhajtjuk. Adenauer kancellár azonban nem azért utazott Párizsba, hogy erősítse a békét, hanem, hogy fokozza a hidegháborút«. Erenburg hangsúlyozza: Franciaország belső rendje — a franciák ügye. A franciáknak sok évszázados történelmi tapasztalatuk van, nincs szükségük gyámokra és gondnokokra. De a német revansisz- tákkal a Szovjetunió ellen, Csehszlovákia ellen, Francia- ország régi barátai ellen tervezett szövetség nem francia belügy, ez öngyilkosság Franciaország számára és gyilkos merénylet Európa békéje ellen. »Az elkövetkezendő hetek I megmutatják majd, hogy milyen. úton halad Franciaország. Szeretném hinni, hogy ez az út a francia népre jellemző józanság útja, a Nyugat és Kelet közeledésének útja, a béke útja lesz« — írja befejezésül Erenburg. cia diplomaták úgy érzik, hogy »Macmillan talán túlságosan hajlamos volt tárgyalni a Kelet és Nyugat katonai szembenállásából származó problémák megoldásának lehetőségéről, figyelmen kívül hagyva a bonyolult politikai kérdéseket, amelyekkel párhuzamosan kell foglalkozni«. LONDON A News Chronicle párizsi tudósítója azt írja, hogy Párizsban gyanakvással fogadták Macmillan elgondolásait. A tudósító szerint a gyanakvás a következő feltevéseken alapszik: úgy hiszik, hogy Macmillan valamiféle gentleman’s agrémentre jutott Hruscsowal a csúcsértekezletet illetően, hogy részben megnyerték őt a Rapacki-terv számára, és hogy most a nyugati álláspont elárulására készül az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében. A Daily Express szerint a Macmillan által adott egyes biztosítékok nagy megelégedést keltettek Párizsban. A lap tudósítója azt írja, hegy Macmillan Debré francia miniszterelnökkel folytatott kétórás megbeszélésen világosan megmondta, hogy Anglia szívesebben látná a fegyverzet korlátozását Közép-Európában, mint az erők teljes szétválasztását. Jltíq, heszertíííietú minden házban nélkülözhetetlen es mar a osógép Villany és kézi hajtású mosógépek kaphatók az ÁLLAMI KISKERESKEDELMI ÉS FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI SZAKBOLTOKBAN Értesítjük vásárlóinkat, hogy a ILLATSZERBOLTUNK
