Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

Szerda. lítsn. márrtns tt. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov és Walter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén Berlin (MTI). Hétfán dal- titán a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya és a Demok­ratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa tömeggyűlést rendezett a ber­lini Werner Seelenbinder csar­nokban: óriási lelkesedés fogadta mindenfelé N. Sz. Hruscsovot és kíséretét A nagygyűlést Corresns pro­fesszor, a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt kö­szönetét mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK Minisztertanácsának és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának azért, hogy még egyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjet­unió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsolva Hrus­csov áttért a német problémá­ra. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészsége­sebbé tétele szempontjából igen fontos lépÓ6 lenne a né­met kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megköté­se és a nyugat-berlini meg­szállási rendszer megszünteté­se előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizal­matlanságot keltenek az álla­mok között, egyszersmind megszilárdítaná a békét és a népek biztonságát Úgy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki­nek érdeke fűződik a béke- szerződés megkötéséhez. A ' nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szö­vetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt ellenzik a békeszerződés megkötését A nyugat-németországi re- vanspolitikusok igyekszenek halogatni a békeszerződés alá­írását, hogy atomfegyverhez juthassanak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéleményt egy újabb háború céljára De Nyugat-Németországban most izmosodnak a háború- ellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja A berlini kérdésről Hrus­csov a következőket mondotta: A békeszerződés aláírása egyszersmind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelentené. Nyugat-Berlin. mint Nagy-Ber- lin része, a Német Demokrati­kus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dol­gok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a Német Demokratikus Köztár­saságba a nyugat-berlini la­kosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot hogy adják Nyugat-Berlinnek a szabad város státusát, — in­dítványoztuk, hogy a nagyha­talmak szavatolják a szabad ' város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a két német ál­lamot is — sem szabad be­avatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a ga-< ranciák nyújtásában. Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió. vagy semleges országok valamilyen minimális katonai erőket tartsanak N-yugat-Ber- linben, amelyek biztosítanák ya szabad yárós státusának be­tartását, de' nem lenné joguk beavatkozni a város belső éle­tébe. Mi csak egyet akarunk: meg­szüntetni a feszültség veszé­lyes tűzfészkét Európa köze­pében cs megteremteni a nyu­nyitotta meg,' majd N. Sz. Hruscsov mondott nagy beszé­det. Hruscsov szavaira óriási, per­cekig tartó taps és viharos él­jenzés tört ki a teremben. A gyűlés részvevői felálltak helyükről és lelkesen ünnepel­ték a német—szovjet barátsá­got és a békét. Ezután Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, amelyet ugyancsak nagy taps követett, majd a jelenlevők el­énekelték az Intemacionálét. godt és egészséges élet fel­tételeit Ny u gat- Berlinben. Ha a nyugati hatalmak nem szavakkal, hanem tet­tekkel kívánnak jót Nyu- gaf-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szov­jet .javaslathoz, annál is inkább, mert valóra váltá­sának megvan minden reá­lis lehetősége — mondotta N. Sz. Hruscsov. Csodálkozást kelt az a tény, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni ren­deltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra szállnak Nyugat-Berlin kül­földi csapatok által való meg­szállásának fenntartása mel­lett. Engedjék meg, hogy fel­tegyem a kérdést, kinek az ér­dekei vezérlik őket? Széleskörű támogatásra ta­lált az a javaslat, hogy Nyu­gat-Berlin legyen demilitari- zált, szabad város. De akad­nak olyan emberek is, akik úgy vélik, hogy nemcsak Nyu- gat-Berlint, hanem Berlin ke­leti részét is szabad városnak kellene minősíteni. Ezek az urak nyilván elfe­lejtik. hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fő­városa. Étvágyuk kitűnő Szem­látomást azt szeretnék, ha Ke- let-Berlin után a Német De­mokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csatolhatnák. A mi véleményünk szerint az ilyesfajta vélekedések nem bírják el a kritikát, irreálisak és csak megnehezítik Nyugat- Berlin szabad város létrehozá­sa kérdésének megoldását. Másfajta fenyegetőzéssel is megpróbálkoznak — mondot­ta a továbbiakban Hruscsov. — Kijelentik, hogy ha béke- szerződést kötünk a Német De­mokratikus Köztársasággal, a nyugati hatalmak válaszintéz­kedésekhez folyamodnak és az erő alkalmazásától sem riad­nak vissza. Fegyvcrcsörtctéssel nem le­het megfélemlíteni ben­nünket. Nem vagyunk ije­dős emberek és készen ál­lunk megfelelő visszavá­gásra mindon olyan kísér­let esetében, amely elle­nünk vagy barátaink ellen erő felhasználására irá­nyulna. Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két né­met állammal kötendő béke- szerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszün­tetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodásból fakad­tak, hogy elkülönítsük egymás­tól a két tábor fegyveres erőit és rendezzük a helyzetet a vi­lág e térségében. Abban az esetben, ha a nyu­gati hatalmak megtagadják a békeszerződés aláírását a két német állammal, mi aláírjuk a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal. Ml ezt megtesszük, függetle­nül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer úrnak vagy nem. És akkor majd politikájáról vég­képp lehull az álarc, mint a háborús • készülődés politikájá­ról. Hruscsov utalva az Ollen- hauerrel, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondta: A jelen körülmények közepette a német szociáldemokra­táktól elvárjuk, hogy jó­zan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megér­tést, nem teszik meg mind­azt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniük, a történelem so­hasem bocsátja meg nekik azt! „Ha szereted hazádat, harcolj a békeszerződésért0 Walter Ulbricht hangsú­lyozta, hogy a békekonferenciára vo­natkozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érdekeinek és vá­gyainak. A békeszerződés meglesz — mondotta, majd Adenauer és de Gaulle titkos megbeszélé­seivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép to­vábbra is békeszerződés nél­kül. Ez — mondotta — súlyos veszélyeket rejtene magában, mert Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek lét­re. Adenauer ugyan azt állít­ja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen ja­vaslatot sem tett erre vonat­kozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de hogy ott milyen terveket akar előterjeszteni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyi­ra népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvános­ságra. Ulbricht hangsúlyozta: Nyugat-Németországban atom- és rakétafegyverek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegy­verkezés megtiltásának, a békeszerződés megköiésének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ népeinek ma az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerző­dés kiharcolásával. Segítsetek nékúnk, segítsetek a német népnek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a har­madik világháborút! — emel­te fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez. Ezután így folytatta: — Adenauer politikája zsák­utcába jutott, helytelenül mér­legelte a világ erőviszonyait, s ennek hatásai nem maradtak el. Az erő politikája kudarcot vallott, ezt ma már Nyugat- Németország polgárai is látják. Reméljük, hogy ehhez a felis­meréshez jelentősen hozzájá­rultak N. Sz. Hruscsov lipcsei és berlini beszédei is. Walter Ulbricht ezután kö­szönetét mondott a Szovjet­uniónak a német békeszerző­désre vonatkozó javaslatáért és kijelentette: A békeszerződés azt jelen­ti, hogy a német nép éle­téből mindörökre eltűnik a háború gondolata. A nyu­gatnémet atomfegyverkezés a német nép részére csak szerencsétlenséget hozhat. Ezt meg kell akadályozni, a békeszerződés megkötését ki kell erőszakolni, a mili­taristák kezét meg kell kötni. Itt van a békemozgalom döntő nyugat-németországi áttörésé­nek lehetősége. Ma kimondhat­juk: ha szereted hazádat, har­colj a békeszerződésért. Nyugat-Berlin szabad város­sá alakításának kérdésével foglalkozva Ulbricht hangsú­lyozta: — Ez átmeneti megol­dás, amíg egész Németország nem válik egységes, demokra­tikus, békeszerető állammá. Nyugat-Berlin szabad várossá alakulása kétségtelenül hozzá­járul egész Németország kér­désének békés megoldásához. Mi azt akarjuk, hogy a béke- szerződést mindkét német ál­lam aláírja, ha azonban ez nem történhetik meg, akkor a Né­met Demokratikus Köztársa­ság alá fogja írni a békeszer­ződést és ezzel kezébe veszi a német nép békés jövőjének és a haladásnak a zászlaját. Nyngat-Németorsságban most izmosodnak a háborúellenes erők Összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt 111. kongresszusa Varsó (MTI). Varsóban a Tudomány és Kultúra Palotá­jában kedden délelőtt 1431 küldött, 500 meghívott párt­munkás. több száz vendég részvételével megkezdte mun­káját a Lengyel Egyesült Mun­káspárt III. kongresszusa. A kongresszusi diszemelvény felett hatalmas vörös lobogók. Két kép a vörös lobogókon: Marx és Lenin. A terembe belépő Gomulkát lelkes tapsorkán fogadta. Lel­kesen fogadták a szovjet, kí­nai, csehszlovák, NDK-beli, bolgár, magyar és a többi kül­döttségeket. Viharos tapssal köszöntik Kuba Kommunista Pártjának és a gyarmati or­szágok kommunista pártjainak küldöttségeit. A kongresszus néma tiszte­letadással emlékezik Bierutra és a párt többi halottjára, akik a két kongresszus közötti idő­ben váltak ki a csatasorból, majd a résztvevők együtt éneklik ez Intemacionálét. A napirendi indítványok, az elnökség tagjainak megszava­zása után Gomulka lépett a szónoki emelvényre és meg­kezdte beszámolóját. Macmillan terve a fegyverset csökkentéséről egy meghatározott területen Nyugati hírügynökségek és lapok a párizsi tárgyalásokról PÁRIZS (MTI). Párizsi angol körökben azt mondják, hogy Macmillan hétfőn délután francia kollégáinak kiemelte a fegyverzet korlátozásának fon­tosságát. Ezt a korlátozást sze­rinte a Németországra vonat­kozó politikai rendezés kere­tében lehetne megvalósítani egy meghatározott területen az országhatárok figyelembevéte­le nélkül, s így lehetővé vál­nék, hogy Németországot ille­tően elkerüljék a hátrányos megkülönböztetés gondolatát. Az angol küldöttséghez kö­zelálló körökben úgy hiszik, hogy Macmillan igyekszik el­nyerni a francia kormány jó­váhagyását ehhez az elképze­léshez, s a franciák jóváha­gyásával megerősítve megy Bonnba, hogy Adenauer kan­cellárral vitassa meg ezt az elgondolást. NEW YORK A New York Times keddi száma washingtoni tudósításá­ban arról ír, hogy Washington­ban fokozódik a neheztelés Macmillan angol miniszterel­nökkel szemben, aki úgy lát­szik központi szerepre törek­szik az oroszokkal való tár­gyalásban. A lap azt írja, a francia és nyugatnémet kor­mány -megbízható hírek sze­rint« osztja ezt a washingtoni nézetet, amit némileg már éreztettek Macmillannel is.-Az Eisenhower-kormány- ban vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy az angolok Dulles külügyminiszter betegségét és azt, hogy ennek folytán csök­kent az erő az amerikai kül­politika vezetésében — alka­lomnak tekintették, hogy je­lentősebb szerepet töltsenek be a nyugati külpolitika irányítá­sában« — írja a New York Ti­mes, majd hozzáteszi, egyes amerikai, nyugatnémet és fran­flja Erenburg cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). »Szeret­nénk, ha Franciaország erős lenne és független, mert sze­retjük ezt az országot, s mert egy erős, független Franciaor­szág az európai biztonság pil­lére«— írja Erenburg a Prav­da keddi számában »Francia- ország útja« című cikkében. Az ismert szovjet író érinti Adenauer kancellár párizsi útját is. Erről a következőket írja: »Ha a franciák azért hívták volna meg Adenauer kancellárt, hogy erősítsék gazdasági és kulturális együtt­működésüket Nyugat-Német- országgal, mi ezt csak üdvö­zölnénk. Valótlanság az, hogy mi bárkit is bárkivel szemben akarunk állítani. Ma nem mások viszálykodását, hanem az általános békét óhajtjuk. Adenauer kancellár azonban nem azért utazott Párizsba, hogy erősítse a békét, hanem, hogy fokozza a hidegháborút«. Erenburg hangsúlyozza: Franciaország belső rendje — a franciák ügye. A franciák­nak sok évszázados történelmi tapasztalatuk van, nincs szük­ségük gyámokra és gondno­kokra. De a német revansisz- tákkal a Szovjetunió ellen, Csehszlovákia ellen, Francia- ország régi barátai ellen ter­vezett szövetség nem francia belügy, ez öngyilkosság Fran­ciaország számára és gyilkos merénylet Európa békéje el­len. »Az elkövetkezendő hetek I megmutatják majd, hogy mi­lyen. úton halad Franciaország. Szeretném hinni, hogy ez az út a francia népre jellemző jó­zanság útja, a Nyugat és Ke­let közeledésének útja, a béke útja lesz« — írja befejezésül Erenburg. cia diplomaták úgy érzik, hogy »Macmillan talán túlságosan hajlamos volt tárgyalni a Ke­let és Nyugat katonai szem­benállásából származó problé­mák megoldásának lehetőségé­ről, figyelmen kívül hagyva a bonyolult politikai kérdéseket, amelyekkel párhuzamosan kell foglalkozni«. LONDON A News Chronicle párizsi tu­dósítója azt írja, hogy Párizs­ban gyanakvással fogadták Macmillan elgondolásait. A tudósító szerint a gyanakvás a következő feltevéseken alap­szik: úgy hiszik, hogy Macmil­lan valamiféle gentleman’s agrémentre jutott Hruscsowal a csúcsértekezletet illetően, hogy részben megnyerték őt a Rapacki-terv számára, és hogy most a nyugati álláspont elárulására készül az atom­fegyverkísérletek megszünteté­sének kérdésében. A Daily Express szerint a Macmillan által adott egyes biztosítékok nagy megelége­dést keltettek Párizsban. A lap tudósítója azt írja, hegy Macmillan Debré francia mi­niszterelnökkel folytatott két­órás megbeszélésen világosan megmondta, hogy Anglia szí­vesebben látná a fegyverzet korlátozását Közép-Európában, mint az erők teljes szétválasz­tását. Jltíq, heszertíííietú minden házban nélkülözhetetlen es mar a osógép Villany és kézi hajtású mosógépek kaphatók az ÁLLAMI KISKERESKEDELMI ÉS FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI SZAKBOLTOKBAN Értesítjük vásárlóinkat, hogy a ILLATSZERBOLTUNK

Next

/
Thumbnails
Contents