Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

Kedd. 1959. március 19. 2 SOMOGYI NÉPLAP A francia köss ég tan ácsi rá la tatások első fordulójának eredményei Párizs (MTI). A francia köz­ségtanácsi választások első for­dulója igazolta a várakozáso­kat; a Francia Kommunista Párt újra előretört, a degaul- leistaUNR pedig súlyos vesz­teségeket szenvedett. Különö­sen a nagyvárosokban látszik ez tisztán, ahol a választótes­tület politikai arculatát híveb­ben tükröző, arányos választá­si rendszer alapján szavaztak. Párizsban a Francia Kommu­nista Párt tört az élre s a nagyvárosokban is mindenütt növälte szavazatainak arányát és ennek megfelelően a 120 ezer lakosúnál nagyobb váro­sokban több községtanácsosi helyet nyert. Párizsban a községtanács 90 helye így oszlik meg; kommu­nisták 29 (kettővel több, mint az előző községtanácsban), UNK 23, jobboldali függetle­nek 19 (hattal kevesebb, mint 1953-ban), szocialisták 9, kü­lönböző polgári baloldaliak 4, MRP 3 (hárommal kevesebb, mint a lelépő községtanács­ban). Különböző jobboldali 2, a Demokratikus Erők Uniója 1. Párizs környékén, a mun­káslakta elővárosokban már a kétfordulós többségi választási rendszer alapján szavaznak. Bár ez a rendszer lehetővé tet­te a jobboldal és a polgári pártok, több helyütt pedig a szocialisták közös listáinak létrehozását, számos előváros­ban már az első fordulóban a kommunista párt listája ab­szolút többséget kapott és ez­zel a községtanács valameny- nyi helye a Francia Kommu­nista Pártnak jutott. Mont- reuilben, Malakoffban, Argen- teuilben, Orlyban, Gennevil- liersben, Villejuifben stb. a kommunista párt listája ab­szolút győzelmet aratott. A 12 nagyváros közül, ahol a szavazás az arányos válasz­tási rendszer szerint folyt, Le Havreban és Marseilleben él- j re került a kommunista párt. | Le Havreban eddig is kommu­nista volt a polgármester, Re­né Cance, ezúttal is ő állt a kommunista lajstrom élén, amely 35 089 szavazatot ka­pott, 10 118-cal többet, mint a múlt évi novemberi képviselő- választásokon a párt jelöltje. 6169 szavazattal több esett a pártra, mint az 1956-os kép­viselőválasztásokon! A párt listájáról 18-an kerültek be Le Havre községtanácsába. A jobboldali függetlenek és a degaulleista UNR közös listá­ja, amely a második helyre szorult, 15 községtanácsost ad. Le Havre városházán lelkes munkástömegek tapssal, él­jenzéssel, az Internacionálé el- éneklésével ünnepelték a nagy kommunista győzelem hírét. Marseilleben a Francois Bil- loux vezette kommunista lajst­rom 96 190 szavazattal — a sza­vazatok 34,8 százalékával — az élre került. A kommunista szavazatok száma 18 893-mal volt több, mint a tavalyi kép­viselőválasztásokon. A kom­munisták megelőzték a város szocialista polgármesterének, Defferrenek a listáját. A szo­cialisták 92 307 szavazatukkal 23 helyhez jutottak, a kommu­nista pártnak 24 községi taná­csosa lesz. A degaulleisták Marseilleben 10 137 szavazatot vesztettek a képviselőválasz­tások óta, és öt hellyel kell megelégedniük. Még feltűnőbb a degaulleis­ták visszaesése Lyonban, Soustelle miniszter “-fellegvá­rában«. A város lelépő radiká­lis párti polgármesterének, Pradelnek listája, amely álta­lában helyi notabilitásokat tö­mörített, az élre került és a községtanácsban 23 helyhez jutott A második helyre a kommunista párt listája került: 13 kommunista községtanácsos lesz Lyonban. Noha maga Soustelle állt az UNR listájá­nak élén, csak 11 társát viszi be magával a községtanácsba A jobboldali függetlenek 10 községtanácsi helyet szereztek. A kétfordulós többségi vá­lasztási rendszer ellenére a kommunista párt 127 városban és községben az első forduló­ban abszolút többséget kapott. A párt több helyütt kiragadta a reakció kezéből a városhá­zát, Vierzon, Romilli, Ville- rupt városok élére ismét kom­munisták kerültek. A Francia Kommunista Párt előretörése és a degaulleisták visszaesése érthetően zavarba hozta a hivatalos kommentá­rokat és a párizsi polgári saj­tót. Hétfőre virradó éjszaka a radikális párti Berhtoin bel­ügyminiszter azt próbálta siet­ve hangoztatni, hogy a község­tanácsi választások politikai jelentősége csekély. A l’Humanité a választáso­kat kommentálva megállapít­ja: felnyílt az emberek szeme. A vasárnapi választások a re­akció vereségét jelentik. Fé­nyesen bizonyítják, hogy a novemberi meghamisított vá­lasztásokból kikerült parla­ment nem képvisel senkit. Megtagadjuk a debréktől és soustelléktől, akik az új vá­lasztásokból hitelüket vesztve kerültek ki, azt a jogot, hogy Franciaországot képviseljék. Az Egyesült Államok válaszjegyzék tervezete Washington (Reuter). A Reu­ter jelenti: az Egyesült Álla­mok elkészítette a Németor­szágról szóló legutóbbi szovjet jegyzékre adandó válaszjegy- zók tervezetét, amelyet eljut­tatott londoni, párizsi és bonni nagykövetéhez. A válaszjegy­zék amerikai tervezetét Nagy- Rritannia, Franciaország és Nyugat-Németország kormá­nya tanulmányozni fogja és a három ország diplomáciai úton tanácskozik az Egyesült Államokkal a válaszjegyzék végleges szövegéről, mielőtt ezt a Szovjetunió kormányához eljuttatnák. Ezzel kapcsolat­ban tanácskoznak majd a NATO többi tagországának kormányával is. Jól értesült körök szerint az Egyesült Államok válasz­jegyzék-tervezete hajlandósá­got mutat, hogy Lengyelorszá­got és Csehszlovákiát »-megfi­gyelőként« bevonják a kül­ügyminiszteri értekezlet olyan vitáiba, amilyen például az európai biztonság kérdésének megbeszélése. E körök szerint azonban a válaszjegyzék ter­vezet elutasítja, hogy Len­gyelország és Csehszlovákia részt vesz a Berlinről és a né­met békeszerződésről szóló megbeszéléseken. Az Egyesült Államak — hír szerint — azt javasolja, hogy a külügyminiszteri értekezletet Genfben tartsák meg, április második felében. Az amerikai válás z j egy zék-tervezetet Ei­senhower elnök és kongresszu­si vezetők is megbeszélték pénteki értekezletükön. Nemzetközi Szemle Megtalálja-e Anglia saját hangját? — Azt hiszem, hogy a lipcsei vásárt gazdasági kongresszus­nak lehet nevezni — mondotta N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a lipcsei városházán mondott be­szédében. Utalt a továbbiakban arra, hogy ezen a gazdasági kongresszuson különböző álla­mok, különböző nemzetek kép­viselői gyűltek össze, így Nyu­gat és Kelet közös nvelven kell, hogy beszéljen, a kölcsönösen előnyős kereskedelemről — hi­szen ez a kereskedelem érdeke mindenkinek. Kölcsönösen előnyös keres­kedelemről és általában a vi­lágkereskedelem kiszélesedé­séről és fejlődéséről csak békés körülmények között lehet szó. Ezen gondolatok jegyében for­dult át a beszéd a békés együttélés kérdéseire, a béke biztosítása módozataira. Lipcsében — ahol a világ minden tájáról megannyi nép képviselői gyűltek össze — mondotta el Hruscsov azokat a szavait,, amelyekkel rácáfolt a nyugati híresztelésre, ame­lyek szerint a Szovjetunió vala­miféle ultimátum-politikát folytatna Berlin kérdésében. Lehetetlen a nyugati sajtónak fel nem figyelnie arra, hogy Hruscsov világosan kifejtette, május 27-e nem ultimátumsze­rű határidő a berlini kérdés megoldására. Ha a nyugatiak bebizonyítják, hogy ésszerűen tárgyalni kívánnak, a Szovjet­unió hajlandó elhalasztani ezt az időpontot. Bár az angol kül­ügyminisztérium közvetlenül a beszéd elhangzása után óvato­san foglalkozott Hruscsov kije­lentéseivel, üdvözölnie kellett azt a körülményt, hogy a Szov­jetunió »több időt hajlandó ad­ni a tárgyalásokra«. Londonban igen nagy érdek­lődést keltett a beszéd, s külö­nösen Hruscsov említett kije­lentései. A Daily Express poli­tikai szemieírója »óriási jelentő­ségűnek« értékeli a beszédet, mint olyat, amely a feszültséget enyhíti Kelet és Nyugat kö­zött. Meghasonlás a nyugati táborban A nyugati hatalmak közül a kölcsönösen előnyös kereskede­lem Angliát érinti elsősorban. Angliában ma érvényesebb a jelszó, mint valaha: »Keresked­ni vagy meghalni!« Anglia vi­szonylag rugalmasabb politiká­ját természetszerűleg nem csu­pán a kereskedelmi kapcsosa­tok kiszélesítésének vágya sar­kalja, de még nem is kizárólag a küszöbönálló választások, — a belpolitikai helyzet. Minden­nek természetesen nagy a sze­Kőilemény Hruscsov és Ollenhauer megbeszéléséről repe Anglia jelenlegi külpoli­tikai irányvonalában. A konzervatívok igen élénk tevé­kenységet fejtenek ki azért, hogy a munkáspárttal szemhón továbbra is hatalmon tudjanak maradni. Angliában ez idő sze­rint a választáson diadalmas­kodni lehetetlen a következő program nélkül: 1. szembehelyezkedés a nyu­gatnémet expanziós politiká­val, 2. viszonylag független kül­politikai vonalvezetés az Egye­sült Államoktól. 3. a nemzetközi kereskede­lem kiszélesítése, a teljes fog­lalkoztatottság. Ezek a célkitűzések csak a mák békés úton való megoldá­sával együtt valósíthatók meg. Mi sem természetesebb ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetői szá­mára előnyösebb Selwyn Lloyd külügyminisztersége az ameri­kai politikát gyakran kemé­nyen bíráló Btvanénál. Többek között ennek is tulajdonítható, hogy az Egyesült Államok Anglia jelenlegi politikájának megtörésével is a konzervatív párt választási győzelmét akar­ja segíteni. Az angol kormány érdeke _a békülékeny politika, többek kö­zött azért is, mert a Bonn—Pá­rizs merev vonal és a nyugat- európai egyensúlynak Bonn ja­vára mutatkozó megbomlása aggasztja. London aggoda­lommal kísérte Mikojan Egye­sült Államok-beli útját is, mert a brit oroszlánt mindig elfogja a nyugtalanság, ha a külpoliti­ka horizontján felrémlik a szovjet-amerikai közeledés le­hetősége, mely azzal a követ­kezménnyel járhat, hogy Ang­lia nélkül fognak hozzá a nagy nemzetközi kérdések rendezé­séhez. Mindezek a megfontolások kellőképpen Indokolják, hogy az angol kormány keresse an­nak módját, miként hallathatja saját hangját a nemzetközi aré­nában. Általános feltűnést keltett, hogy Eisenhower elnök is utalt Anglia és Amerika külpo­litikájának különbözőségére. Ugyanakkor világos azonban, hogy az angolszászok közösen viszonylag rugalmasabb politi­kát folytatnak Bonnal. Arról van ugyanis szó. hogy Ade­nauer úgy érzi — és nem alap­talanul. — hogy a Nyugat ed­digi német politikájának lénye­ges felülvizsgálása egyértelmű lenne az ő politikai halálos íté­Berlin (AJDN). Az ADN a következő közleményt adta ki: Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke a berlini szovjet nagykövetség épületében március 9-én fo­gadta Eric Ollenhauert, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnökét. A barátságos légkör­ben lefolyt megbeszélés során a Németországgal megkötendő va­kerültek szóba Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy a különböző kérdé­seket tárgyalások útján béké­sen kell megoldani. Amikor Hruscsov körülbelül kétórás megbeszélés után soronlévö világpolitikai problé- létével. Tengelypolitika vagy békés együttélés? A legutóbbi német-francia érte. elgondolkoztatja az ame- biztonság nezte HruscsöYpt, aki barátsá-j tárgyalások láttatják, hogy rikai politikai köröket és arra •k*nr«M>i' onÁ Kéwfwüá««»! I Adenauer merev hidegháborús készteti őkét, hogy a széthúzó politikáját ma leginkább de szövetségeseket valaho^ össze- Gaulle támogatja. Bonn és Pá- ■ tartsák, megakadályozzak, rizs párbeszéde megmutatta, hogy a nyugati szövetség szet- hogy Adenauer és de Gaulle ömöljék darabjaira. Az Egye- pillanatnyi érdekközössége mi- sült Államok politikáját ^most lin státusának, a nyugat-berli- elé kísérte Ollenhauert. a ni megszállási rendszer meg- ! ros mindkét részéből össze ve­sz üntet ésének. valamint 33 .rődött nagyszámú .tömeg, élje- európai- béke és megszilárdításának kérdése; gos kézszorítással búcsúzot békeszerződésnek, Nyugat-Ber-1 szovjet nagykövetség kapuja OUenhauertől. Miközben a Német Szociál­demokrata Párt elnökének ko­csija elindult a nyugati övezet felé, Hruscsov barátságosan integetve köszönte meg a ber­liniük ünneplését. Ollenhauer sajtóértekezleten számolt be Hruscsovval folytatott megbeszélésről Berlin (MTI). Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke hétfőn a nyugat-berlini városházán sajtóértekezletet tartott. Hruscsovval folytatott megbeszélésről kijelentette, »azzal a benyomással távozott, hogy a Szovjeunió .hajlandó tárgyalásokat folytatni, eze­ket hamarosan szeretné meg­kezdeni és nem zárkózik el a mindkét fél részéről előterjesz­tett gyakorlati javaslatok ál­talános megvitatása elől«. »Miután mindkét fél részé­ről jószándék nyilatkozik meg, meggyőződésem, hogy meg­található a békés megoldás. Az a benyomásom, hogy a Szov­jetunió a német kérdés tartós rendezését kívánja« — mon­dotta Ollenhauer. Rámutatott azonban arra is, hogy a berlini kérdésnek és a német kérdés általános ren­dezésének több pontjában vé­leménykülönbség van közte és Hruscsov között. »Abban azonban egyetértet­tünk, hogy nincs olyan kér­dés, amelyet ne lehetne béké­sen megoldani és abban is megegyeztünk, hogy problé­máinkat békésen kell megol­danunk« — hangsúlyozta Ol­lenhauer. Hruscsov meglátogatta Wilhelm Píecket Berlin (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke hét­főn meglátogatta Wilhelm Píecket, a Német Demokrati­kus Köztársaság elnökét. Hruscsov melegen üdvözölte az elnököt, majd szívélyesen el­beszélgettek. Hruscsovval Értesítjük vásárlóinkat, hogy, a ILLÁTSZERBOLTUNK den szombaton 16 I iin tori miituo együtt érkezett az elnökhöz Walter Ulbricht, Ottó Grote­wohl és több más hivatalos személy. A szovjet kormányfő kísé­retében volt V. A. Zorin, szovjet külügyminiszterhelyet­tes és M. G. Pervuhin, a Szov­jetunió berlini nagykövete. féle szövetséget eredményezett, az az óhaj vezeti, hogy a köze­_ _ - • . t _1_ I « _ _i er 1-1__inninni ilInfirA ó ráig tart nyitva Újabb fejlemények Ny assza földön Salysbury (MTI). Nyassza- földön a helyzet továbbra is feszült és szombaton este újabb fegyveres összetűzések­re került sor Mlanje térségé­ben. Az afrikai lakosság szá­mos tiltakozó tüntetést és nagygyűlést rendezett. Fegy­veres bennszülöttek megtá­madtak két teaültetvényt, sok helyről pedig az utak és a hi­dak megrongálásáról érkezett jelentés. Az összetűzéseknek halálos és sebesült áldozatai vannak. A hatóságok Karonga és Forthill térségét »különleges övezetté« nyilvánították, a le­tartóztatottak száma 249-re emelkedett. Adenauernek a .jelenlegi hely zetben érdeke a de Gaulle-Ial való szövetség, érdeke, hogy tá­mogassa a de Gaullenak atom­fegyverkezését, hogy így vele együtt vagy legalább is ő utá­na belépjen az exkluzív atom­klubba. Ugyancsak kedvez Adenauernak de Gaulle ama kísérlete, hogy az angol-ameri­kai direktóriumba belépjen harmadiknak és velük együtt kormányozza a nyugati világot. Adenauer reméli, hogy de Gaulle után vagy vele együtt ő is tagja lehet a direktórium­nak. Ez a szövetség természeténél fogva csak átmeneti jellegű le­het. Hiszen abban a pillanat­ban, amikor a Bundeswehr olyan erőt képvisel majd, amekkorát kiépíteni töreked­nek, megmutatkoznak a nyu­gatnémet és a francia kormány iegélescbb ellentétei. A nyugat­német és a francia imperializ­mus finánctőkései sokáig nem árulhatnak egy gyékényen. Dulles háttérbe jutása, vala­mint számos újabb csapás, mely az amerikaiak presztízsét ledő külügyminiszteri, illetve legfelsőbb szinten folytatandó tárgyalások előtt csökkentse a hidegháborús táborban meg­mutatkozó ellentéteket. A vi­lágsajtó nagy érdeklődéssel te­kint ama tárgyalások elé, ame­lyeket Macmillan Párizsban, Bonnban és Washingtonban folytat majd. Az angol kor­mány szóvivője közölte, hogy kormánya megvitatja szövetsé­geseivel Lengyelország és Csehszlovákia részvételét a külügyminiszteri értekezleten, továbbá azt, hogy az értekezlet napirendjén — a szovjet javas­latnak megfelelően — Berlin és a német békeszerződés kérdése szerepeljen. Ha számos kérdésben nem is lehetséges, hogy a Szovjetunió és Anglia álláspontja közös ne­vezőre jusson, azt már aligha lehet kétségbe vonni, hogy Macmillan látogatása a Szov­jetunióban éppúgy, mint Miko- ján látogatása az Egyesült Ál­lamokban, hozzájárult olyan légkör kialakításához, amely a hidegháborús uszítással szem­ben a béke erőinek kedvez. Macmillan nyilatkozata Párizsba érkezésekor Párizs (MTI). Mint már je­lentettük, Macmillan brit mi­niszterelnök hétfőn Párizsba érkezett. Az AFP szerint Mac­millan a repülőtéren kijelen­tette, párizsi tanácskozása első abban a tárgyalási sorozatban, amelyet a szövetségesekkel folytat majd a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Macmillan véleménye sze­rint Párizsban, Bonnban, Ot­tawában és Washingtonban tartandó megbeszélések előké­szítik a későbbi tágabbkörű nemzetközi tárgyalásokat, j A brit miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió- I ban tett és a maga számára is igen értékes látogatása során meggyőződött, hogy a Szovjet- i unió tárgyalások útján kívánja j rendezni az időszerű problé­mákat, mint amilyen Berlin, Németország stb. kérdése. »Természetesen — fűzte hoz­zá —, még messze vagyunk a megegyezéstől, kivéve azt a tényt, hogy megállapodtunk; tárgyalni fogunk«.

Next

/
Thumbnails
Contents