Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd. 1959. március M. 40 ÉVE TÖRTÉNT .MEGYESZERTE MEGONNEPELTÉK Háromtagú direktórium vette át a hatalmat A NEMZETKÖZI NŐNAPOT Néhány nappal a direktórium mcgalakulá- ea előtt Csak előre címmel jelent meg a So­mogyi Hírlapban egy cikk. Az írás lényegében megmutatta, hogy kitől kellett és kitói nem kellett tartani a fiatal köztársaságnak. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy félúton megállaz lenne, ha bármilyen kompromisszumot is köt­nének a tisztekkel, papokkal, cilinderesekkel, akik rágalmazó vádak egész sorát keresik a szocializmusra. Ezek mind egyetértenek ab­ban — írja az újság —•, hogy ez a mostani világ nem az ő világuk, mert itt a milliók sem­mit sem érnek. »A nincstelenek, a senkik a fronton pusz­tulnak, de akinek vagyona volt, itthon tömte a zsebét. A fronton a szegény baka fűrészpor- és kukoricacsutka-darából összeelegyített mi­csodán és meleg vízzel összekotyvasztott maszkriungon tengődött; az imíanterist Ne- mozogj Jánosok csak áevútölltedéknek voltak jók, akiket lelkiismeretlen tacskó zászlósok és tisztek kitüntetések elnyerése reményében hideg gőggel küldtek a pusztulásba. Ezt a világot segítsük vissz»? Nem, és ezerszer nem! A helyzet nehéz, amíg az átme­neti időt éljük, de nem kérünk többé a régi bitang világiból. Még sötét a láthatár, de már pirkad a hajnal és hamarosan feltárul előt­tünk az Ígéret földje. Addig nem állunk meg félúton. A szocializmusnak győznie kell. Világ proletárjai, csak előre Csak előre, so­mogyi proletárok. Ez a ki nem mondott jel­szó hajtotta előre az egyre szervezettebb munkásságot, hogy beváltsa ígéretét: félúton nem állunk meg. Március 10-én pirkadni kez­dett a hajnal, amiről az előbbi cikk beszél, a láthatár egyre világosabb Sett. A somogyi proletariátus egy új, kitapogattam útra lépett. Somogybád átvette a hatalmat a nép érde­keiért harcoló direktórium. Megvalósultak Latinka Sándor szavai, amiket a február 10-i tömsggyülésen mondott: -A grófi uralom kényszerítette a magyarságot kivándorlásra Ezeknek a megszűnte, a grófi uralom letűnése fáj a régi társadalomnak, mely, hogy léleg­zethez jutott, próbálkozni akar, s az annyi­szor kipróbált hazafias jelszavakkal akarnak tábort szerezni maguknak, de nem számolnak azzal, hogy a szervezett munkásság nagy, ha­talmas és ha kell, kíméletlen. Ha eddig a tü­relem álláspontjára helyezkedett, nem sok kell ahhoz, hogy szétüssön azok között, akik pisz­kos aknamunkáikkal dolgoznak a népköztár­saság ellen-“. Alig több, mint egy hónap kéllett ahhoz, hogy ezek a szavak megvalósuljanak. Latinka Sándort és harcostársait első perc­től fogva a marxi-lenini elmélet irányította, ezért haladtak olyan következetesen a proletárdiktatúra megvalósításának az útján. A direktórium létrehozása is ezt a következe­tességet bizonyítja Latinkáék állandóan a munkásság erejében bízva és erre támaszkod­va harcoltak olyan körülmények között, ami­kor még az opportunista SZDP és Kisgazda- párt túlnyomó fölényben volt a megyében. A proletárdiktatúra törvényeit azonban ma­gáénak érezte a nép, s ezért állt roppant ere­jével azok mögé, akik ezeknek a törvények­nek az érvényesüléséért küzdöttek. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a Somogybán 1919. már­cius 10-én megalakult háromtagú direktórium­mal lényegében a proletárdiktatúra vette át a hatalmat a megye fölött! Az Ember 1919. március 18-i számában egy riport szószerint ezeket mondja: »Bizony alaposan megváltozott a világ Kaposváron és Somogybán és ne fél­jünk leírni azt, hogy ebben a városban valódi és hamisítatlan proletárdiktatúra van... Cső- a dálatos munkát végzett a kaposvári proleti-S riátus, olyan nagyszerű és eredményes mun-5 kát, amiről példát vehetne az egész ország f Jól sikerült nőtalálkozót munkássága“. A Népszava 1919. március Xl-iJ rendezett a Somogy Megyei és száma így ír a somogyi eseményekről: »És Kaposvár Városi Nőtanács most kerül sor arra a somogyi proletárdik- } vasárnap délután a városi ta­tatúra történetében kiemelkedő impozáns, for-inács nagytermében. Az ünnepi radalmi megmozdulásra, amelynek végső ki- i találkozón megjelent Latinka menetele a proletárdiktatúra kikiáltásához iSándomé, a Tanácsköztársaság vezet A munkásság a kisgazdapárti kormány- biztos elleni tüntetésképpen március 10-én ál­talános sztrájkot proklamált­1 Somogy megyei direktóriumi > tagjának és kormányzótanácsi 1 biztosnak özvegye. Még a gyű­A Somogyvármegye 1919. március 11-i szá-flés előtt került sor az 1919-es mártírok emléktáblájának megkoszorúzására. Járányi Gyuláné, a szavalt. Egyenruhás úttörő lá­nyok és fiúk dobpergés hang­jaira vonultak a terembe. Kö­szöntésük, ajándékaik után emelkedett szólásra dr. Páti Ferenc gimnáziumi tanár, ma a következő tudósítást adta az események­ről; »Apró kis cédulákon tudatták a kapos­vári szervezett munkásokkal ma reggel, hogy a Szociáldemokrata Párt általános sztrájkot i nőtanács- titkára köszöntötte az rendez, a munkát abba kell hagyni, mindenki f egybegyűlteket és a város ked- siessen a Munkásotthonba. A röpcéduláknak vendégét, Latinka Sándor- nyamán, melyeket munkások és munkásleá- f n®t> majd Nánási Lacika a ki- nyok, valamint repülőgép után is pillanatok f esik nevében üdvözlő verset alatt terjesztettek szét a városban, ezernyi tömeg igyekezett a Munkásotthonba. Amikor Kovács Miksa tudatta a háromtagú direktórium megalakulásának hírét a tömeg­gel, egetverő éljenzésbe törtek ki az emberek. A hatalmas tömeg követelte, hogy vonuljanak azonnal a vármegyeházára és vegyék azonnal J megtartón i beszédét. Előadásá- kézbe a közigazgatást. Erre meg is indultak a vármegyeháza felé, amelynek kapujában a munkások utasítására ekkor már a karhatal­mi kirendeltség teljesített szolgálatot. A kapu' fölött ttgnsparens hirdette, hogy a vármegye­ház szocialista direktórium alá kerüli«. A,Somogyi Hírlap így ír az eseményekről: »Délelőtt 12 órakor a munkásság hatalmas tömege megjelent a vármegyeházán, ahol a direktórium tagjai: Tóth Lajos, Peinhoffer Lajos és Latinka Sándor elvtársak azonnal át­vették a megye fölött a vezetést és a követ­kező táviratot küldötték a járások főszolga­bíróinak: Főszolgabíró! Háromtagú direktórium át­vette Somogy megye ügyeinek vezetését. En­n*k utasításai a legszigorúbban betartavdók. r 'kö^n. A konzervgyárban Bé- Be nem tartósuk azonnali legszigorúbb meg-jres Imre köszörvtötte ^ ^í20. íoró intézkedéseket von maga után Községi)nyokat 0t asSZony jó mun. elöljáróságok erről haladéktalanul ertesiten-f kéjának elismeréseképpen dók. Az összes hatóságok működjenek együtt a a pénzjutalomban részesült helyi munkástanácsokkal. Somogy megye di- i Ugyancsak szombaton este rektormma: Tóth Lajos síé., Peinhoffer Lajos f rendezte meg az ünnepséget a sk. Latmka Sándor sk.~. é rendőr klub is, a rendőrfelesé­A lap ezután megírja, hogy a Szocialdemok- részére. Itt. Gondos István. KAPOSVÁR ban méltatta a nők helyzetét, elnyomottságát a különbö­ző társadalmi formák keretein belül, amíg a szocialista tár­sadalom meghozta számukra is a politikai és gazdasági füg­getlenséget és egyenjogúságot. Vázolta az őszirózsás forrada­lomtól a március 21-ig vezető utat. — Amint a februári forra­dalom végigszántott Európán, s elkövetkezett Magyarorszá- városi | gon 1848. március 15-e, úgy kísérte az oroszországi feb­ruári forradalmat hazánkban az őszirózsás, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat a magyar proletariátus dicsőséges diktatúrájához ve­zető proletárforradalom: 1919. március 21-e. Páti Ferenc beszélt a negy­ven évvel ezelőtti március 8-i nőnap jelentőségéről, a nők bátor kiállásáról, a Tanács­NAGYATÁD (Tudósítónktól.) Szombaton és vasárnap ► Nagyatád minden üzemében, ► intézményében bensőséges, I meleghangú ünnepségeken kö­szöntötték a dolgozó nőket a I Nemzetközi Nőnap alkalmából. Szombaton délelőtt a járási l tanács látta vendégül női dol- I gozóit. Sasvári Ferenc, a f végrehajtó bizottság elnöke ’ mondott ünnepi beszédet, J majd 700 forint értékű jutal- ’ mat osztottak ki 16 nődolgozó rate Párt megjelent Tallián Andor főjegyzőnél és közölték vele a tényeket. Az a törvényes hatalom nevében tiltakozott, de beleegyezett, mert más választása nem volt. Aztán így foly­tatja az újság: »Majd a megyeháza erkélyére kitűzték a vörös zászlót és onnan Kovács Miksa, Szabó Károly, Tóth Lajos és Latinka Sándor elvtársak közölték a megyeháza előtt álló hatalmas elszánt tömeggel, hogy a kor­mánybiztosi állás betöltéséig szocialista direk­tórium vette át a közigazgatás vezetését, amelynek a rend és a nyugalom biztosítása és a termelés folytonosságának fenntartása a fő célja. Megyei tisztviselők nevében ezután Tallián főjegyző kijelentette, hogy a tisztvi­selők a megye közönsége érdekében folytatják munkájukat. A direktórium ezután Decleva' Dezső főispánt titkártól rögtön átvette a hiva­talos pecséteket és megkezdte működését“. Március 10-e egy új korszak küszöbét j/ lentette Somogy megye történetében, a pro­letariátus vágyainak megvalósulását hozta kö­zelébb. A direktórium megalakulásának _______ ____ n apja örökké emlékezetes eseménye a somoadott át a jól dolgozó assz­onyoknak. Jutalmat kapott Sas gek részére. Itt Gondos István emlékezett meg a nőnapról, majd megvendégelték az asz- szonyokat. A tisztiklubban és Fonalgyárban hasonló ünnep­séget rendeztek. Igen kedves ünnepet ren­dezett tagjai részére a területi nőtanács. Vasárnap délután öt órakor közel 300-an jöttek el a járási művelődési házban megrendezett ünnepségre, ahol dr. Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Titkárságá­nak munkatársa mondott ün­nepi beszédet. Meleg szavakkal emlékezett meg a nőmozgalom szerepéről és eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a nőknek igen jelentős szerep jut a falu szocializálásában is. Előadása után a gimnázium kultúrcso- portja adott műsort. Ezután Gondos Istvánná ajándékokat gyi munkásmozgalom történetének. MEC/JEQYZÉSEK A CSURQÓI KISZ-SZERVEZET MUNKÁJÁRÓL A csurgói területi Farkas Já­nos KISZ-szervezet jelenleg 80 főt számlál. A legutóbbi tag­gyűlésen azonban mindössze 43-an jelentek meg. Meg kell jegyezni még: gyakran előfor­dul. hogy a taggyűlésekről any- nyian hiányoznak, hogy az ép­pen csak határozatképes. A vezetőség ezt a gyűlést megelő­zően határozatot hozott a szervezeti élet megjavításáról. Sajnos egyes tagok fegyelme­zetlenségéről is kell szólni. Elő­fordult egy taggyűlés alkalmá­val, hogy egyik kisziste a gyű­lés melletti teremben sakko­zott, és nem volt hajlandó át­jönni. A KISZ-titkár beszámolójá­ban elmondotta, hogy szigo­rúan (az alapszabály ide vonat­kozó pontjai szerint) fognak el­járni azokkal szemben, akik el­fogadható ok nélkül rendszere­sen hiányoznak a taggyűlések­ről A beszámolót követően fel­szólalt Fülöp József gimnáziu­mi tanár, a KISZ területi alap- szervezet .politikai körének ve­zetője, aki elmondotta, hogy kik azok. akik az előadást Azóta is mintegy kísérletezik csak a vezetőség, hogy milyen formában lehetne megélénkíte­ni munkájukat. A különböző felelősök beszá­molóiból kitűnt, mennyi tenni­való akad még. Legeredménye­sebben a kultúrteröleten tevékenykedtek a fiatalok, mint Várhelyi Ibolya kultúnfe- lelős beszámolója bizonyítja. Eddig három helyen: Csurgó- nagymartonban, Parrogszentki- rályom és Pagányszentpéteren mutatták be Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című szín­művét. nem kis sikerrel. Né­hány községbe még ezután is el akarnak menni. Most jelentke­zes alapján kiiefj&tó'c, hogy kik lesznek a kultúrcscport ál­landó tagjai, akik Kiss Lajos, a művelődési otthon művészeti előadójának vezetésével a leg­közelebbi színmüvet megtanul­ják és előadják. Gyenes Mária kezdeményezésére és vezetésé­vel már egy éve működik a »leánykoszorú", melyben a lá­nyok 10—12 főből álló csoport­ja szokott összejönni; varrni, kötni, szabni, horgolni tanul­nak s nagylányoknak való té­rendszeresen látogatják, és kik mát boncolgatnak, tisztáznák. azok, akik alig vagy egyáltalán nem járnak el. Ezután Szabó György járási KISZ-titkár emelkedett szólás­ra. Elmondotta, hogy a tag- könyvcsere után sem megfele- aktív a szervezet élete. A sportfelelős elmondja, hogy az a leány tornászcsapat, amelyik a múlt évi spartokiá- don harmadik helyezést ért el, még elég kevés tornatermi ed­lel jes a létszám. Annak idején az említett harmadik helyezés­nél csak azért nem értek el jobbat, mert nem rendelkeztek megfelelő rutinnal. A hiányt ezen a gyűlésen sikerült pótol­ni. Az atléták kevesen vannak és minden héten van általában két edzésük. Az a baj, hogy ezt a eíportágat kevesen kulitivál- ják. Tóth József összeírta azt a nyolc főt. akik jelentkez­tek a férfi röplabda­csapatba. Ez a csapat is szerepelt ta­valy a megyei döntőn, azonban ők is a hiányos edzés miatt szerepeltek gyengébben. Hiányolják az aszialitenisze­zők, hogy a kis létszámú neve­zés ellenére még a vezetőség sem k'Spvioel tette magát a múlt vasárnapi döntőn. A fiatalok egyébként esténként sakkoz­nak, rádiót hallgatnak és ol­vassák a sajtót a járási műve­lődési ház olvasós zribá jhtxJit míg a folyosón fiúoc, lányok ütik a fehérlabdát. Helyes volt, hogy a szervezeti életben jó munkát végző fiú­kat, lányokat az ország külön­böző részeibe küldik iskolára, tanfolyamokra, továbbképzésre, és hogy ők beszámolnak ta­pasztalataikról a tagságnak. Ke­vésbé helyes viszont, hogy e személyek ki jelöléséről a veze­tést tartott. Közülük néhányan tőség döntött a tagság bevoná- fériheamentek atóte íay nem sa nélkül. A taggyűlésen megvitatták a tagsági bé­lyegekkel kapcsolatban felme­rült problémákat is; előfordul, hogy nem mindenki veszi meg, a bélyegek egyrésze megmarad. Általában ez a helyzet a Pro­paganda anyaggal is. Egy ízben megtörtént már a tagkönyvek felülvizsgálása, a jövőben ezt többször kell megtenni, és a tagsági díjjal elmaradozók ese­tében határozottan alkalmazni kell a szervezeti szabályzat ide­vonatkozó pontjait. Tekintve, hogy ilyen eseteknél közreját­szott a bizalmiak hanyagsága is, a bizalmi gárda részben megváltozott. Csak helyeselni tudnánk, ha a taggyűlésre meghívnák és el­jönnének a helyi párt- és tanácsvezetők is, hogy megismernek felmerü­lő problémáikat és esetenként segítenének. És természetesen a fiatalok is segítenének meg­oldani községünk egyéb fel­adatait. Hasonló esetről öröm­mel számolhatunk be: néhány KISZ-fíatal összefogott és egy öreg, tehetetlen néni háza előtt megjavították a járdát és ki­tisztították az árkot. Helyes lett volna, ha a községfejlesz- tésd alapból a KISZ támogatá­sára néhány száz forintot meg­szavazott volna a tanácsülés. Tehát volna mit tenni, hiszen lehetőségiek, adottságok szinte maguktól kínálkoznak, csak egy kicsit több öntudattal, aka­rással kell fogni megvalósítá­sukhoz. Hubay Sándor Csurgó. vári Ferencné, a járási nőtanács titkára, Simon Lajosné, Má­tyás Jánosné, dr. Vári Lajosné, dr. Erőss Istvánná, Weisz Ho­na, Szilágyi Istvánná, Kiss Ferencné, dr. Bányai Lajosné, Seress Lászl&né, Voltig La­josné és mások. A területi KISZ-szervezet nevében a szervező titkár kö­szöntötte a nőket és könyvet adott át ajándékul a nőtanács titkárának. Az ünnepség után a késő esti órákig szórakoztak, táncoltak a nagyatádi asszo­nyok, lányok a Nemzetközi Nőnapon. köztársaság rövid 133 napjá­nak vívmányairól és harcairól. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után Járányi Gyuláné át­adta Latinka Sándoménak a megyei és városi nőtanács ajándékát. Latinkáné megha- tottan és kicsit bánatosan és mégis nagyon büszkén emlé­kezik Latinka Sándorra, a férjre, édesapára, és a hazá­ját, népét szerető igazi for­radalmárra. — A fehérterror évei alatt Latinka Sándor neve kivetett- séget és megaláztatást jelen­tett számunkra. Bujdostunk és nélkülöztünk, de összeszorí- tott foggal tűrtük a kor urai­nak hatalmát. S vártuk az időt, amikor felemelt fejjel vall­hatjuk e név tulajdonosainak magunkat; a névnek, melyre éveken, évtizedeken át a megvetés, a kor és haza ellen­ségének hazug rágalmait fröcskölték. A Liszt Ferenc Állami Ze­neiskola ez alkalomra össze­állított műsorának első száma­ként Lukenics Sándomé, a nőtanács aktívája Várnai Zse­ni; Katonafiamnak című ver­sét szavalta. Ruzsinszki László a Mosoly országa és a Zeng az erdő című operettekből éne­kelt, zongorán kísérte Arató József né. A zeneiskola növen­dékednek műsorszámait Bá­lint Kálmán tanár vezényelte; Tátrai Irma és Várfi Katalin duettje után Tálas Löszióné, a cseri nőtanács tagjának elő­adásában elhangzó borsodi népdalcsokor váltotta ki a hallgatók tetszését és tapsát, FONYÓD A fonvódi nőtanács asszonyai szombaton este ült<3c meg a Nemzetközi Nőnap hagyományos ünnepét a járási tanács zsúfolásig megtelt nagytermében. Az ünnepi be­szédet Landor János, a szövetkezet ügyvezetője mondotta, majd kultúrműsor következett, amelyet az általános iskola úttörő csapata és a KISZ-szervezet nyújtott az ünnepeitek­nek és az ünnep» nőgyűlés résztvevőinek. Sok csodálója akadt a nőtanács kézimunka kiállításának, melyet a téli hónapok kézimunka tanfolyamának legszebb darabjaiból állították össze erre az alkalomra. Persze, volt itt a csa­ládias hangulatú ünnepségen más érdekesség is. A^,asszo­nyok a vendégeket csábító tortakölteményekkel lepték meg. amik kisorsolásra kerültek. A járási tanács nőbizottságának elnöknője, Vörös elv­társnő ezután jutalmakat és ajándékokat osztott ki az ün­nepeltek között. A Nemzetközi Nőnapra való ünnepi megemlékezés reg­gelig tartó bállal fejeződött be Fonyódon. Bonnyai István büntetőbíró. Tel evizió, szemléltető képek, kisfilmek a légoltalmi ismeretek elsajátításához A volt Kupa-pincében han­gulatos a fény. A szőnyegeken jólesik a lépkedés. A falon szemléltető képek sorakoznak, az asztalokon folyóiratok, s szól a rádió. A hosszabb asz­talok mellett pedagógusok, nyugdíjasok, mérnökök ülnek. Kricsfalusi Sándor nyugdíjas pedagógus az asztal elé lép és arról beszél, hogy mi az atom­energia, a maghasadás lényege. Amikor a légoltalmi parancs­nok félbeszakítja előadását és arra kéri, hogy minél egysze­rűbben és közérthetőbben magyarázza meg ezt a tudo­mányos kérdést — már kiderül, hogy a légoltalmi klubban vizsgáznak a jelenlevők. ők azért tanultak, hogy taníthas­sanak az üzemben, a mun­kahelyeken és ahol éppen szükség van rájuk. Előadók vizsgáján vagyunk, akik arra vállalkoztak, hogy sok embernek mondják el: igenis lehet védekezni az atomtámadás ellen, ők egyál­talán nem vészmadaranem a háború előhírnökei; légoltal­mi oktatók, akik arra hivatot­tak, hogy megmagyarázzák: egy esetleges atomháború ese­tén — amelynek elkerülésében bízik az emberiség — hogyan lehet és hogyan kell védekez­ni. Hirosima esete megtanítot­ta a világot. Nem pusztult volna el annyi ember, ha, a lakosság tudott volna valamit az atombomba hatásairól és az ellene való védekezésről. Ezt most már nagyon jól tudják valamennyi nyugati államban is. Nem véletlen, hogy jól meg­szervezett, a lakosság minden rétegére kiterjedő légoltalom­mal dicsekedhet a semleges rráír, vagy a háborút rég nem látott Svádorszáa. Aztán a Szovjetunió, Amerika és így tovább. Az a helyes, ha mi magyarok is úgy élünk az atomkorszakban, hogy min­denki tisztában van az atom­támadás elleni védekezéssel. Ez csendül ki a vizsgázók szavaiból, akik elmondják majd a lakosságnak: hogyan lehet megelőzni, gyógyítani a sugárzást, az atomrobbanással járó egyéb veszély ellen mit kell tenni. A légoltalmi ismeretek elsa­játításához egyébként hozzá­segít a légoltalmi parancsnok­ság és a vöröskereszt együttes munkájával létrehozott lég­oltalmi klub is, ahol szemlélte­tő képek, folyóiratok, tudomá­nyos kisfilmek segítségével szórakozva sajátíthatók el a tudnivalók. Rövidesen a televíziót is be­kapcsolják. Szerdán, szomba­ton, vasárnap egész nap, más­kor esténként jól szórakozhat­nak, tanulhatnak a város kö­zepén lévő légoltalmi klubban az érdeklődők. A vizsgázó előadók egymás után lépnek az asztalhoz. Mindegyik jól felkészült az anyagból. A legnagyobb gon­dot még az egyszerű, közérthe­tő nyelv meghonosítása okoz­za. Horváth László, a cukor­gyár fiatal mérnöke azonban világosan, gördülékenyen be­szél a vizsgatémáról. Akik megismerkedtek már kissé a légoltalommal, azok tudjak legjobban, hogy ezekre az is­meretekre minden állampol­gárnak szüksége van. Az' ö munkájuk nyomán a lakosság is belátja majd. hogy a lég­oltalmi ismeretek elsajátítása egyéni és társadalmi ériek aavaráuL

Next

/
Thumbnails
Contents