Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

Csütörtök, 1959. március 5. 2 SOMOGYI NÉPLAP Á két német állam társadalmának képviselői Lipcsében találkoztak Berlin (MTI). Az ADN hír­ügynökség jelenti: A két né­met állam lakosságának külön­böző rétegei találkoztak Lip­csében. A Nyugat-Németor- szágból és Nyugat-Berlinből érkezett, körülbelül 600 vendég a Német Demokratikus Köz­társaságból érkezettekkel együtt vett részt azon a ha­gyományos találkozón, amelyet a demokratikus Németország nemzeti frontjának kezdemé­nyezésére hívtak össze A ta­lálkozón részt vett J, Dieck­mann, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak elnöke és a Német Demok­ratikus Köztársaság több más politikai vezetője. A találkozón felszólalt J. Dieckmann. Az ezt követő vita középpontjában a német béke- szerződés és a berlini kérdés megoldásával kapcsolatos szov­jet javaslatok álltak. Többek között hangsúlyozták, hogy a békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlinnek demilitari- zált, szabad várossá változta­tása a békés fejlődés nagysze­rű távlatait teremti meg az egész német nép számára. Űjabb zavargások Nyasszafoldon Szerdán újabb nyasszaföldi Kavargásokról érkezett hír. A halálos áldozatok száma hiva­talos jelentés szerint 21-re emelkedett. Nkata Bayban a bennszülöt­tek megpróbálták kiszabadíta­ni letartóztatott vezetőiket A rendőrség több sortüzet adott le a tömegre, tizenheten meg­haltak. Fort Mannignál a bennszülöttek megpróbálták eltorlaszolni az utat a rendőri egységek előtt, egy négert megöltek. Blantire környékén a rendőrség száz négert le­tartóztatott és este hattól reg­gel hatig kijárási tilalmat ren­delt el. Az eddigi összetűzéseknél a bennszülöttek csak kövekkel és dorongokkal voltak felfegy­verkezve, a rendőrök viszont páncélkocsikon és teherautó­kon cirkálnak, sőt katonai re­pülőgépekkel próbálják megfé­lemlíteni a lakosságot. Kedden este letartóztatták a nyasszaföldi nemzeti kong­resszus 149 vezetőjét Ezek kö­zül ötvenet már el is szállítot­tak az országból. Macmillan nyilatkozata a londoni repülőtéren London (Reuter). Macmil­lan a londoni repülőtérre megérkezése után tett nyilat­kozatában kijelentette: »Bizonyos vagyok benne, hogy ez olyan utazás volt, amelyet meg kellett és ame­lyet érdemes volt. megtenni... Bármerre jártunk Oroszország­ban, igen baráti fogadtatásban részesített a nép. Láthattunk valamit azokból az erőfeszíté­sekből, amelyeket a Szovjet­unióban az életszínvonal eme­lése érdekében kifejtenek, és ezt jó volt látni, mert ez any- nyit jelent, hogy a Szovjet­uniónak, mint nekünk is, igen nagy érdeke a béke-«. A továbbiakban hangoztatta, hogy a szovjet sajtó igen jól számolt be mind az ő, mind pedig Selwyn Lloyd kül­ügyminiszter beszédeiről, utalt a brit—szovjet kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesz­téséről szóló tárgyalásoknak eredményességére, majd a kö­vetkezőket mondotta: «Sok fontos kérdésben nem egyeztünk meg, de megegyez­tünk abban — ami szerintem a legfőbb kérdés —, hogy Közép- Európa jövőjének súlyos prob­lémáit tárgyalások, nem pedig erőszak révén kell megoldani-. »Barátainkkal és szövetsége­seinkkel együttesen fontolóra kell vennünk, milyen politikát folytassunk azokon a szélesebb körű tárgyalásokon, amelyek­nek ezekről a nagy kérdésekről a közeljövőben meg kell indul­niuk- — jelentette ki az angol miniszterelnök. Eisenhower meghívta Macmillant Washington (Reuter). Reuter- jelentés szerint a Fehér Ház kedden bejelentette: Eisenho­wer elnök meghívta Macmillan angol miniszterelnököt, hogy a neki alkalmas időpontban lá­togasson Washingtonba és vi­tassa meg a Szovjetunióban folytatott tanácskozásait. Hagerty, a Fehér Ház szóvi­vője közölte, hogy Eisenhower személyes táviratban küldte el a meghívást. Adenauer Párizsba utazott Bonn (Reuter). Adenauer nyugatnémet kancellár kedden este különvonaton Párizsba utazott tárgyalásokra de Gaul­le tábornok francia köztársa­sági elnökkel — jelenti a Reu­ter. A szovjet—angol megnemtámadási szerződés tervezete Moszkva (TASZSZ). Harold Macmillan brit miniszterelnök moszkvai tartózkodása idején a szovjet kormány megnem­támadási szerződés megkötését javasolta a Szovjetunió és Nagy-Britannia között. Feb­ruár 28-án Gromiko szovjet külügyminiszter átadta Sel­wyn Lloyd angol külügymi­niszternek a szovjet—angol megnemtámadási szerződés tervezetét. A tervezet szövege a következő: Megnemtámadási szerződés, Összeesküvést lepleztek le Panamában Panama City (MTI). A Reu­ter közlése szerint Bolivar Val- larino ezredes, a panamai nem­zeti gárda parancsnoka kedden bejelentette, hogy összeeskü­vést lepleztek le. Az összees­küvők — főként a nemzeti gárda tagjai — el akarták fog­lalni a fővárosi repülőteret, majd az elnöki palota elé akar­tak vonulni. Az elnököt le­mondásra akarták kényszerí­teni és utódául Diaz alelnököt szerették volna kijelölni. Vallarino ezredes közölte, hogy az összeesküvők szerdán akarták végrehajtani szándé­kukat. a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és Nagy-Britanmia és Észaik-Iror- szág Egyesült Királyság között. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége egyfelől, Nagy-Britannia és Észak-Iror- szág egyesült Királyság más­felől kinyilvánítva törekvésüket, hogy békében akarnak élni egymással és minden állam­mal, továbbá eltökélt szándé­kúkat, hogy nemzetközi vi­szonyaikban az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmá­nyának céljait és elveit tartják szem előtt, hozzájárulna óhajtván a nemzetközi helyzet, különösen az európai helyzet megjavítá­sához olyan intézkedésekkel, amelyek célja a béke megőrzé­se és az államok közötti bi­zalom légkörének megterem­tése, elhatározták, hogy megkötik jelen megnemtámadási szerző­dést és kinevezték meghatal­mazottaikat: A Szovjet Szocialisita Köz­társaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának elnöksége, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság királynője, őfelsége, Ä szovjet és i angol zárókőzleménf legutóbbi szovjet jegyzék külföldi visszhangja NEW YORK (TASZSZ). A német béke- szerződés megkötésére és Nyu- gat-Berlin megszállási rend­szerének megszüntetésére vo­natkozó szovjet jegyzéket az Egyesült; Államokban nagy érdeklődéssel fogadták. Wa­shingtoni közlés szerint White, a külügyminisztó ' m szóvivő­je sajtóértekezleten nem kom­mentálta a szovjet jegyzéket. Mint a New York Herald Tribune közli, a szovjet jegy­zéket »minden magasrangú személyiség tanulmányozza, élükön Dulles külügyminisz­terrel, aki kérte, hogy a jegy­zék másolatát juttassák el hoz­zá a .kórházba««. Egyes amerikai szemleírók kétségbe vonják a szovjet ja­vaslatok elfogadhatóságát, ugyanakkor viszont elismerik, hogy a szovjet kormány újabb konkrét erőfeszítéseket tett a KÖZGAZDASÁGI Tíz éve alakultak az első termelőszövet­kezetek Romániában Tíz évvel ezelőtt, 1949. már­cius 5-én határozta el a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának plenáris ülése a mezőgazdaság szocialista át­alakítását. Az első évtized eredménye: az ország mező- gazdasági területének 60 száza­léka már a szocialista szek­torhoz tartozik. Az évfordulót 15 344 kollektív gazdaságban, termelőszövetkezetben és me­zőgazdasági társulásban tömö­rült 1 930 000 parasztcsalád ünnepli. A közös gazdálkodás, a tudományos módszerek beve­zetése és a gépi munka ered­ményeként a terméshozam év­ről évre növekedett. Az 1951— 1955 között eltelt időszakban az egész gabonatermés évi át­laga 8 268 000 tonna volt, az 1957. évi termés viszont már meghaladta a 11 100 000 ton­nát A mezőgazdaság kérdései a lengyel sajtóban A lengyel pártkongresszus előkészítő szakaszában sok he­tilap és napilap vezércikkben foglalkozik a lengyel mezőgaz­daság helyzetével. A Trybuna Ludu hétfői száma megállapít­ja, hogy a paraszti társulások száma a múlt évben 8310-re emelkedett, s e társulásokban 158 000 tag dolgozik. Az összes paraszti társulások száma ez­zel 16 457-re emelkedett közéi 600 000 taggal. A cikk megemlíti, hogy a társulások elsősorban a közös gépkihasználásra, beszerzési és értékesítési feladatokra, ki­sebb mértékben közös nevelő munkára törekszenek, és alap­jai a szövetkezeti formákhoz való átmenetnek. Nagy szerepe van a közös építményeket termelő egyesü­léseknek és a közös siló épít­kezéseknek. Tavaly például 16 000 silót építettek közös erő­feszítéssel. Március 8-án nyílik meg a poznani tavaszi vásár Varsó. A március 8-án meg­nyíló poznani tavaszi vásáron a múlt évi 716 kiállító helyett 2135 kiállító vesz részt. A vá­sárt pedig a tavalyi 11000 négyzetméter helyett 40 000 négyzetméternyi területen ren­desük hitlerista tábornokoknak. Va­jon Franciaország vállalja-e a felelősseget e reménység ősz-' szerem tolásáért csupán azért, mert pénz kap hitelbe Bonn- tól, vagy azért, mert az Angliá­val vívott gazdasági csatában és a közös piac, vagy szabad kereskedelmi övezet miatt Franciaország német támo­gatásra számít«? RÓMA Az olasz burzsoá sajtó, amely néhány nappal ezelőtt még azt kürtölte, hogy Mac­millan utazása teljes kudarcot vallott a szovjet vezetők »hajt- hatatlansága« miatt, most ké­nyelmetlen helyzetbe került. A Messaggero, amely különö­sen kitűnt ebben a hadjárat­ban, kedden arra kényszerült, hogy ennek éppen az ellenke­zőjét beismerje, nevezetesen, hogy »az angol miniszterelnök moszkvai útja hasznosnak bi­zonyult“. vitás nemzetközi kérdések ren­dezésére. LONDON A Press Association hír­ügynökség diplomáciai szem- leírója Macmülan moszkvai látogatását kommentálva megállapítja, hogy a záró­közlemény legfontosabb és legjelentősebb része az, amely szerint Macmillan és Hruscsov megtárgyalta az európai atom­fegyver- és más fegyverektől mentes övezet létrehozásának gondolatát«. »Első ízben fordul elő — mu­tat rá a szemleíró, —, hogy ezt a javaslatot Kelet és Nyugat között a legmagasabb szinten tárgyalják. E kérdésekről már sok javaslat hangzott el, külö­nösen ismert közülük a Ra- paoki-terv. Most a két minisz­terelnök egyetértett benne, hogy hasznos, ha továbbra is tanulmányozzák annak lehe­tőségét, hogy az európai tér­ségben mind az atomfegyve­rek, mind a hagyományos fegyverek valamiféle korláto­zásával fokozzák a biztonságot. A lapok üdvözlik a szovjet kormánynak azt a kijelentését, hogyha a nyugati hatalmak kormányai egyelőre még nem kívánnak részt venni legma­gasabb szintű értekezleten, ajkkor össze lehet hívni a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Lengyelország és Cseh­szlovákia külügyminisztereinek értekezletét, amelyen a két né­met állam is képviseltetné ma­gát. PÁRIZS A keddi párizsi lapok közül a Libération elítéli a francfia kormányt, mert Adenauert tá­mogatni szándékozik a berlini és a német kérdésben. »Meg lehet tárgyalni a szov­jet javaslatokat — írja a Li­bára tiom —, lehet ellen javasla­tokat beterjeszteni, de értel­mes dolog-e továbbra is meg­tagadni Kelet-Németország lé­tének elismerését, amikor a Szovjetunió már régen elismer­te a bonni Németországot? Al­kalom kínálkozik arra, hogy mind Berlinben, mind egész Németországban véget vesse­nek az általános vélemény szerint is abszurd, veszélyes j vétség épületébe, de a rend- és ideiglenes helyzetnek. Vé- őrségnek sikerült visszaszorí­akik kellő formában és tel­jes rendben talált meghatal­mazásaik kicserélése után megegyeztek az alábbiakban: 1. cikkely A magas szerződő felek, utalva rá, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmánya tiltja az erő alkal­mazását, vagy az erővel való fenyegetőzést nemzetközi vi­szonylatban, ünnepélyesen ki­jelentik, hogy tartózkodni fog- nak egymás megtámadásától, j vényben* más olyan eszközök felhaszná­lásával oldanák meg, amely eszközöket az ENSZ alapok­mánya a nemzetközi viták békés rendezésére megjelölt. 4. cikkely Az esetben, ha valamely ál­lam erőhöz, vagy erővel való fenyegetéshez folyamodik az egyik magas szerződő féllel szemben, a másik magas szer­ződő fél nem fog sem közvet­len, sem közvetett támogatást adni annak az államnak, amely az erőhöz vagy az erő­vel való fenyegetéshez folya­modott, s a maga részéről minden lehetséges intézkedést megtesz a konfliktus békés rendezésére. 5. cikkely Jelen szerződés hatályba lé­pésétől húsz éven át marad ér­és nem folyamodnak fegyveres erő alkalmazásához vagy erő­vel való fenyegetéshez egy­mással szemben. 2. cikkely A magas szerződő felek azt tartva, hogy katonai tá­maszpontok létesítése idegen területeken gyanakvást kelt az államközi kapcsolatokban, a nemzetközi helyzet éleződését eredményezi és fokozza egy újabb háború veszélyét, köte­lezik magukat, hogy nem engedélyezik idegen katonai támaszpontok elhelyezését sa­ját területeiken, és ennek megfelelően eljárnak, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül megszüntessék a működő idegen katonai támaszponto­kat, ott, ahett ezek vannak. 3. cikkely A magas szerződő felek között felvetődő minden vitás kérdést a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokkal és A szerződést ratifikálni kell. Hatályba lép a ratifikációs ok­mányok kicserélésének nap­ján. Ez okmányok kicserélését a lehető legrövidebb időn be­lül végre kell hajtani, 6. cikkely Jelen szerződéshez csatla­kozhat bármely európai állam, valamint az Egyesült Államok. Ennek megerősítéséül a meg­hatalmazottak aláírták és pe­csétjükkel ellátták a jelen szerződést. Készült 1959 ___ két példány­j ban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szöveg egyenlő érvényű. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa Elnökségének megbízásából: őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Ki­rályság királynője megbízás sából: Levél az 1954. évi genfi értekezlet társelnökeihez Hanoi (Uj Kína). Pham Van Dong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztere levelet küldött az 1954. évi genfi értekezlet társelnö­keinek és felhívta figyelmüket a jelenlegi laoszi helyzetre. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy az amerikai im­perialisták kiváltképpen ka­tonai síkon. fokozták tevé­kenységüket Laoszbaru A dél-vietnami hatóságok pedig az amerikai imperialis­ták tervének megfelelően Vietnam és Laosz határán a laoszi kormány utasítására nagy csapatösszevonásokat hajtottak végre. Ismételten megsértették a Vietnami De­mokratikus Köztársaság légi­terét és területét, nyugtalan helyzetet teremtettek a ha­táron. A vietnami kormány több­ször tiltakozott e cselekedetek ellen, de tiltakozásának nem volt foganatja. A vietnami külügyminiszter Laoszt a Vietnami Demokrati- arra kéri a genfi értekezlet kus Köztársaság elleni kém- .. . , kedés és szabotázs cselekmé- ^elnökeit, hogy a helyzet- nyék támaszpontjául használmegfelelően hozzanak ha­jak fel. I tározott intézkedéseket 89 ezer főnyi tömeg tüntetett La Pazban az amerikai imperializmus ellen La Paz (Reuter). Több mint 80 000 bolíviai tüntetett Pazban szerdára virradó éj­szaka a Time című amerikai folyóiratnak egy cikke miatt. A cikk szerint amerikai hiva­talos személyiségek kijelentet­ték: Bolíviát fel kell osztani szomszédai között. A .bolíviai kormány felszólította az or­szág népét, tartózkodjék min­denféle erőszakos cselekmény­től. Az Egyesült Államok kö­vetségének épületét rend­őrség vette körüL A rendőrség nem bocsátotta a követség élé a tüntető me­netet, amelynek vezetője La Paz érseke és a város polgár- mestere volt Hernando Siles Zuazo, Bolí­via elnöke és több más szónok beszélt a tömeghez az palota erkélyéről. A tömeg megkísérelte, hogy behatoljon az amerikai kö­•követség személyzetét bizton- La ; ságba helyezzék a tüntetők elől. Washingtoni jelentés szerint az amerikai külügyminisztéri­um közölte, hogy kedden dél­ben tüntetés zajlott le Bolí­via fővárosában. Más Reuter jelentés arról számol be, hogy kedden délután ezer egye­temi hallgató tüntetett a Time című folyóirat emlí­tett cikke ellen. leményünk szerint biztonsá gunk megerősítésének legjobb eszköze egyáltalán nem az, tania a tömeget A követség épületét A bolíviai kormány szóvivő­je kijelentette: a kormány uta­sította washingtoni követségét, kérdezze meg annak az ame­rikai diplomatának a nevét, akinek nyilatkozatát a folyó­irat idézte. Később bolíviai hivatalos körökben közölték: az itteni amerikai nagykövet­elnöki ség hangoztatta, hogy a cikk nem felel meg az Egyesült Ál­lamok politikájának. A TASZSZ New York-i je­lentést közöl. Eszerint a tün­tetők és a katonaság között összeütközés történt. Ennek már következtében egy ember meg­Ihogy atomfegyvert adunk a (korábban kiürítették, hogy a halt, több megsebesült. A tün­tetők hatalmas táblákat vitték, amelyeken ez a felirat volt ol­vasható: »Le az amerikai im­perializmussal !« »Nem leszünk angol gyarmat!« Amerikai hírügynökségek Bridges szenátor kijelentését közlik. A szenátor nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok ve­szélyes agresszív terveket sző Bolívia ellen. A szenátor kijelentette: kö­veteli, hogy küldjenek ameri­kai csapatokat Bolíviába, ha a tüntetések folytatódnak. Az Uj Kína a Renmin Ribao szemleírójának cikkét közli a bolíviai tüntetésekről. A szem­leíró megállapítja: »A bolíviai nép amerikaellenes tüntetése súlyos csapást mért az Egye­sült Államok imperialista po­litikájára __, s újabb tanú­b izonysága annak, hogy a la­tin-amerikai népek nemzeti függetlenségi mozgalma erő­södik. Ez az ellenállhatatlan mozgalom feltétlenül azt ered­ményezi majd, hogy megszűnik" az amerikai imperialisták uralma La Un-Amerikában«.

Next

/
Thumbnails
Contents