Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. március 1. Segítse jobban a kötéséi párts*erve*et a kiszeseket vékenységüket: a munka na­gyobb kedvvel és eredménye­sebben ment. A novemberi példa bebizonyította: a párt- szervezet tagjainak feltétlenül irányítaniuk kell a fiatalokat, különben nem képesek a ta­pasztalatok hiányában aktívan dolgozni. Ez azonban mind a mai napig elmaradt. A novem­beri párttag gyűlésen a KISZ- titkár, Venár Miklós pedagógus beszámolt a fiatalok terveiről, eddigi munkájáról, de azóta se ellenőrizte a párttitkár, vagy a pártvezetőség valamelyik tag­ja, hogy mi vált valóra a ter­veikből. A KISZ-szervezetnek nincs helyiságe.Igéretet kaptak arra, hogy a gazdakör egyik helyisé­gét megkapják. Három hónap­ja tart a huzavona, a helyiséget azonban még mindig nem kap­ták meg a fiatalok. Télen fu­A KISZ I. Országos Értekei-; létén Komócsin Zoltán, a KISZ OSZB. vezetője azt mondotta:! »A KISZ minden szerövében ésj szervezetében tovább kell erő~! síteni a párt vezetését. A párt vezetése a mi számunkra a ; legdöntőbb erő. A párt eszmei- j politikai támogatása nélkül j szövetségiünk elvesztené pers- péktíváját. s nem lenne semmi értelme munkánknak«. Kötésén a pártszervezet nem támogatja, nem segíti a KISZ- alapszervezetet, hiába igyek­szik a KISZ-vezetőség az I. Or­szágos Értekezlet irányelveit megvalósítani, szélmalom har­cot vív. Az Ifjú Kommunista augusztusi száma már foglal­kozott a kötcsei kiszesek éle­tével, gondjaival—bajaival. Felhívta a kommunistáik fi­gyelmét arra, hogy a KISZ nem erősödhet, a politikai munka nem javulhat meg a pártszervezet segítsége nél­kül. Azonban minden maradt a régiben. A járási KlSZ-bizottságon az a vélemény alakult ki, hogy a siófoki járásban nincs még egy olyan község, ahol ennyire el­hanyagolná a pártszervezet a, fiatalok közötti munkát. Mégis, i Hát csak nem férünk a bőrünkben? Napja amikor a járási, megyei veze-iban hánytzor sóhajtjuk, mondjuk hol indu a- tők érdeklődnek a pártszerve-1 tosabban, hol »-beletörődőn«, hogy cudar ez az zet tagjaitól: segítik-e a ki.sz.e-} óiét. S még ha csak így cudarnak aposztrofál- seket, azok mindig azt bizony- i nánk őkegyeimét. De más jelzőket is ráagga- gatjáik, ennél jobban már nem 5 tank, s ilyen kedvünkben eszeágában sincs til­ls támogathatnák a fiatalokat. J)tokozásunknak ágaskodni, ha valaki a múltat A szó és tett egysége ebben az á »-békebeli« jó világnak titulálja, esetben hiányzik. Még nemi elszakad a cipőfűző, ki más a hibás ben­“ á‘ f, nen? vaiOEltA1f5ne ^nt az élet! Szidjuk. Ha felforr a -teavíz, meg a kotcsej kommunisták, í L otthon tea, az üzletek már bezártak, SÄÄ“SS- ,1 elsXwCKogy: - cudar élet! S bosszúsá- szat>aiyzat elolr- A?gunk máris enyhültebb. Persze azért csak p it minden szerve, alapszer-£' ..j jpondjuk tovább a magunkét. Észre vezete «.mrndrn t«ja.kötete.hogy míg az életet ócsároljuk, szervezeti munkáiá^^párt-Íazoknalí varázsolunk szivárványra mosolygást ' ' ® 'ajka köré, akik ha még száz évig é nek, akkor munkás-paraszt tetlen helyiségben jöttek ösz- sze hétről-hétre, mert a tanács nem adott tüzelőt. Azt is ter­vezték, hogy hat fiatal elmegy fát vágni az erdőre, s a rájuk eső részt a KISZ-be viszik. Ez sem valósulhatott meg, az ál­landó közöny miatt. A méltat­lan mellőzés és megnemértés az oka, hogy a régi KISZ-tit- ikár lemondott tisztségéről. A pártvezetőségi ülésekre nem hívják meg a KISZ-tit- kárt, pedig ez lenne az egyik alapvető feltétele a KISZ esz­mei, politikai támogatásának. Ha a KISZ-titkár rendszeresen részt venne a pártvezetőségi üléseken, sokkal jobban tájé­kozódhatnának a pártszervezet tagjai arról, hogy mit végez a KISZ-szervezet, milyen nehéz­ségeikkel küzd, miben lehetné­nek segítségére. A fiatalok kedve lelohad, ha azt látják, hogy a tanács és a párt vezetői nem törődnek munkájukkal, nem értékelik kezdeti eredményeiket. Ez az elkeseredés már-már a kötcsei szervezetben is tapasztalható. Nagyon elszomorító, hogy a pártszervezet részéről senki sem vesz részt a KISZ taggyű­léseken. Pedig politikailag is nagy jelentősége lenne annak, ha egy idősebb, politikailag képzett kommunista irányíta­ná a taggyűlés menetét és megválaszolná a vitás kérdése­két. A jelenlegi légkörben na­gyon nehéz a fiatalok nevelésé­vel foglalkozni. Ahhoz, hogy a KISZ az ifjúság minden réte­gét megmozgathassa a faluban, az idősebb kommunisták gaz­dag tapasztalatára, a pártszer­vezet nagyobb segítségére van szükség. Lajos Géza Cudar éle£! szerveik és szervezeteik kötele­sek szüntelenül erősíteni és fejleszteni a KISZ vezetőgár­dáját és a KISZ szerveiben és szervezeteiben működő mun­kás magot«. A kötcsei kiszesek amennyi­re saját erejükből telik, igyek­szenek problémáikat megolda­ni, sajnos a pártszervezet közö­nye visszaveti őket munkájuk­ban. Pedig megérdemelnék a támogatást, a segítséget, hisz a lelkesedés nem hiányzik be­lőlük. Népitánc tanulástól, az asztalitenisz-versenyig, szabó­varró tanfolyamtól a társadal­mi munkáig, minden szerepel a téli tervükben, s nemcsak sze­repel, de meg is valósul. A po­litikai irányítás hiánya azon­ban mégis erősen érződik a sem tudnak összebékülni a hatalommal. Ök az életet a rendszerrel azo­nosították. Igen egyszerű okokból kifolyólag. Míg nem a dolgozó nép okra gyülekezete igaz­gatta ennek az országnak a sorsát, addig nekik jó életük volt. A jó élettől pedig nehéz elsza­kadni. ettől a legnehezebb megválni. Amikor hát nem férünk a bőrünkben és az életet szájuk, ők jól mulatnak. Csak az a kérdés, megengedhetjük-e magunknak, hogy mulassa­nak? Látásból ismerem őket. Mindketten a Tex- tibnűvek munkásnői. Fiatalok, birtokukban a fiatalsággal járó gondtalansággal. Húsz év előtti elődeikről még szomorúan vallotta a köl­tő, hogy cukros ételekről álmodnak, s amikor kezükbe veszik fizetéskor a borítékot, kineve­ti őket még a pénz is, hogy csak ennyiért, s nem éppen semmiért dolgoztak. F.óluk, kettő­jükről, akár sok más társukról sem tudná KISZ-en. Ha a pártszervezet f megmond an i senki, hogy »csak« gyári mun- jobban szívén viselné az ifjú-j'kásnők. Mikor legutóbb találkoztam velük, sági szervezetben folyó mun- f valami táncestről beszélgettek izgatottan, aho- kát, ha feladatokat adna állan-Jva készülődtek. dóan, s ellenőrizné azok végre-* — Te, Kató, abban az édes piros kisesté- hajtasat. akikor sokkal többreJWieben leszel? mennének a kiszesek. \ T. , A választások idején a párt-* “ ~ mtette le ■ C"'fk szervezet megbízatásokat adott < , Mar negyszer vö t rajtam. Eltettem, a fiataloknak, irányította te-? h°Sy elfelejtsek. Péntekre lesz kész egy fekete 1 szovetruham. Csak eddig hallgatóztam. Hja... bizony cu­dar ügye ez az élet?! A munkáslány elteheti a szekrénybe elfelejteni a kisestélyi ruháját, nehogy megszólják a többiek, mert már lát­ták rajta és ötödszörre is abba jött el a tánc- mulatságra. * * * Gondosan elferdített írással, névtelen levél hever előttem az asztalon. Tulajdonképpen nem érdemelne említést, mert alti csalt név­telenül meri elmondani »jogos« panaszait, a? valahol nem tiszta ember, annak nincs rend­ben a lelkiismerete. Különben is van elég okom Anomymusom levele mögött nem azt sejteni, akinek mondja magát. E levél írója nem munkásember. Egy munkásember nem teszi magát még névtelenül sem nevetségessé olyan butasággal, mint ez a nemtudomkicsoda úr. Arról filozofál le és felugráló, szándékosan primitívvé nyomorított betűivel, hogy bezzeg ő nem fog száz évig élni, mint az a Kati néni nevezetű öregasszony, aki grófi cseléd volt ugyan, s mégis megérte a száz esztendőt. Nem és nem fog addig élni, mert olyan méregdrá­ga az alma, hogy a »becsületes« dolgozó em­ber nem képes megvenni. Lehet, hogy sok százakkal egyetemben mi lennénk a nem be­csületes dolgozók? Mi ugyanis két forintért annyi almát vehetünk, amennyit csak aka­runk, sőt, kilónként négy forintért már olyan almát, amit megirigyelhet tőlünk akármelyik még meglévő fejedelem. Anonymus, Anonymus! Kár, hogy nem írta meg a nevét. Tán még azt is el tudta volna intézni, hogy készpénzfizetés ellenében ötven kiló aknával állítson be önhöz a Mezőker egy embere. Bár ördög tudja. Van annak haszna, ha ön is megéri a száz évet és míg csak ceru­zát, tollat tud fogni kezébe, addig agresszív ellenségeskedésével rontja új életünk és nap­ról napra jobb ó’etünk tiszta levegőjét? Per­sze, egy pillanatra sem tagadva meg önmagát; névtelenül papolva, hogy milyen cudar ez az élet. Pedig, aki gondolkodni tud és elég érzékeny a bőre, az még csak nem is sejti, legfeljebb az idősebbje emlékezetből tudja felidézni, mi­lyen is az az igazi cudar élet. Milyen volt, tizenöt—húsz esztendővel ezelőtt! L. I. »ötven — villant át Szever- cev agyán. — Tehát más szám váratlanul éri.« És elhatároz­ta, hogy mindent feltesz egy lapra. — Sajnos, csalódást kell okoznom. Csak harminchét ru­bel érkezett. Vagyis tizenhá­rom hiányzik. Szerencsétlen szám. Azt szokták mondani, hogy »az ördög tucatja«. Maga is meghökkent, látva milyen rémülten mered rá a másik. — Honnan szedte azt a ti­zenhármat? — kérdezte re­kedten. — Egyszerű számtani műve­let: ötvenből kivonunk har­minchetet, marad tizenhárom. Nem? Még egy elsős is ki tudja számítani. — Nem igaz! —■ kiáltotta Bagrov villámló szemmel. Tisztában volt vele: a játsz­mát elvesztette. — Kísértessen vissza a cel­lámba — mondta tompán. — És mi legyen a pénzzel? Ne szégyellje magát, vegye csak el, hiszen harminchét ru­bel is jobb mint semmi — ttyújtotta feléje a vevényt. — Durva munka — jegyezte meg Bagrov, visszaadva a szel­vényt. — Ebben téved — mondta komolyan Szevercev. — Ok­irathamisítással nem foglalko­zom. — Engedje meg, hogy egy órát pihenjek. — És mi lesz egy óra múl­va? — Egy óra múlva elmondok mindent. — Magam is úgy gondoltam — sóhajtott megkönnyebbül­ten az ezredes. A kihallgatások párhuzamo­san folytak. Egyeseket Szever­cev hallgatott ki, másokat Brajcev. Az őrizetbe veiteket szembesítették a tanúkkal, az­tán egymással, kivitték a hely­színre. S egyik pillanatról a másikra csodálatos változás ment végbe bennük: beszéltek, mint a vízfolyás. Az ezredes azonban, maga sem tudta vol­na megmagyarázni, hogy miért, nem érezte a győzelem örö­mét. Valami nyugtalanította — olyasvalami, ami első pil­lantásra természetesnek is tűn­hetett: valamennyien min­dent, de mindent Volkovra kentek. Bagrov azt állította, hogy Volkov volt a banda szervezője és vezére, ő főzte ki a terveket, és ugyancsak az övé volt a zsákmány oroszlán- része. A banda úgyszólván kizáró­lag taxilopással foglalkozott, és csak egészen ritkán követ­tek el betörést. Szó sem volt semmiféle más, nagyobb ügy­ről. Emellett szóltak a tárgyi bizonyítékok és az egész eddi­gi nyomozás eredményei is. Am ebben a pompásan meg­konstruált, logikusan megala­pozott építményben nem ma­radt hely két tégla számára: nem tudtak mit kezdeni a pénzes-zsákokkal, és továbbra is rejtély maradt Kovalenko meggyilkolása. Ivan Iljics meg volt győződ­ve, hogy ez az egész váratlan őszinteségi roham a kintről jött jeladás eredménye, és csak az a célja, hogy a valójá­ban másodrendű szerepet ját­szó Volkovot tolja előtérbe, s leplezze a banda valódi fejét: Alekszej Urganovot. Nem, Sze- vereev nem volt olyan ncúts. hogy elhiggye, hogy ez a tejfe­lesszájú Volkov irányítani tud­ta a minden hájjal mégként Bagrovot vagy Bászovot. Folytatták hát az előbbi játé­kot, csak éppen más formá­ban. Volkov! Csak ő hiányzott, hogy Szevercev valamennyi kockának megtalálja a helyét. Végre a harmadik hét vé­gén megtalálták — holtan. Az egyik Moszkva környéki vá­roska rendőrparancsnoka tele­fonon jelentette, hogy a ha­lottat a Lefort kerületi halot­tasházba szállították, s büsz­kén közölte, hogy megvan a gyilkos is — szigorú őrizet alatt várja a kihallgatást. Ezt már mégsem lehetett telefonon elintézni; Szevercev nyomban félbeszakította a kihallgatást, és kiment a megadott őrsre. Egy egész napot töltött a kápolnák övezte kisvárosban. Elsősorban a gyilkos szemé­lye érdekelte, aki, mint kide­rült, az ottani erdész volt. Már maga ez a tény is némi ké­telyt ébresztett Szevercevben. Az előzmények után szinte teljesen biztosra vette, hogy Volkovot nem az erdész ölte meg. Az előzetes nyomozás anyagának áttanulmányozása még inkább megerősítette ezt a meggyőződését, és egészen elképedt, ilyen ingatag tárgyi »bizonyíték« alapján minden teketória nélkül gyilkosság vádjával letartóztattak egy embert. A holttestet kiránduló úttörők találták meg. Jobban---------------------------------------------------------------------------. 40 ÉVE TÖRTÉNT... Az első termelőszövetkezetek Somogybán 1919 elején új fogalom vált ismertté a magyar pa­rasztság előtt: ez a termelőszövetkezet volt, mely nem­csak az ezerholdas Magyarország gazdálkodási rendszeré­nek gyökeres elvetését jelentette, hanem azt a próbálko­zást is, mely az új társadalom kialakításának megalapozá­sa érdekében történt. Somogybán a termelőszóvetkezeti gondolatot az országban is az elsők között valósították meg 40 évvel ezelőtt. így ír erről a Somogyi Hírlap »Termelőszö­vetkezetek Somogy'oan« című cikkében. »Búza Barna földművelésügyi miniszter felhatalmaz­ta Hamburger Jenő őr. elvtársat, a budapesti szociáldemok­rata párt titkárát, aki már napok óta Kaposváron tartóz­kodik, hogy a földbirtokreformról szóló néptörvény szigo­rú szem előtt tartásával Somogy megye mindazon birto­kain, ahol a termelés rendje, illetve az ez évi termés biz­tosítása megkívánja, mezőgazdasági termelőszövetkezetet állítson föl és a birtokokat már most azoknak adja át, aki­ket az megillet. ... Miután a vármegye, földbirtokosaival kötött kol­lektív szerződés rendelkezéseit a földbirtokosok olyanfor­mán akarják kijátszani, hogy az alkalmazott cselédség egy részét elbocsátják, s minthogy a lecsökkenteti munkaerő­vel a földek intenzív megművelése nem végezhető, szüksé­ges, hogy a termelőszövetkezetek mindazok bevonásával, akik a földreform-törvényben jogosultaknak minősíttetnek, haladéktalanul megalakuljanak. ■.. Értesülésünk szerint Somogy vármegyében eddig 300 000 hold földterület munkásai és igényjogosultjai je­lentették be, hogy termelőszövetkezet formájában óhajt­ják a földreformot végrehajtani«. A kormán}biztosság ügye »A somogy megyei kormánybiztosság hetek óta vajú­dó ügye dűlőre jutott, Hamburger Jenő elvtárs, a budapes­ti szociáldemokrata párt titkára napokig tárgyalásokat folytatott ez ügyben egyrészt a Somogy megyei szociálde­mokrata párttal, másrészt a polgári pártok vezetőivel, ame­lyeknek eredményeként a következő megállapodás jött létre: ... a megyebeli békés együttműködés és a vármegye nyugalma csak úgy biztosítható, ha a megye vezetésében ideiglenesen egyik párt sem vinne vezető szerepet, ennél­fogva egy pártok feletti semleges embert kívánnak kor­mánybiztosul.« Ezt írja a Somogyi Hírlap 1919. március 1-i száma, továbbá közli azt is, hogy a kormánybiztosi pozíció betölté­sére Széchenyi Aladárt kérték fel. Helytelen lenne a viszonylag nyugodt hangú cikkből azt a következtetést levonni, hogy volt olyan időszak, köz­vetlenül a Tanácsköztársaság kikiáltása, tehát a proletár­hatalom dmdalrajutása előtt, amikor — akár kis időre is — bármilyen néven nevezendő egység lett volna a szociálde­mokraták és a különböző polgári pártok, főképpen a kis­gazdák között. Ez a »békés együttműködés« ugyanis nem volt más, mint stratégiai fegyverszünet a napi politikai életben és a sajtó hasábjain csatázó ellenfelek között. És­pedig azért, mert a hatalom kérdése még nem dőlt el egyik fél javára sem, viszont az események zsúfoltsága —. termelőszövetkezetek, közigazgatás stb. — szükségszerűen előírta, hogy ha elvi egység nem is, de együttműködési egy­ség feltétlenül jöjjön létre, ha csak egy lélekzetvételnyi idő­re is, mint ahogy ez történt is. V ____________________________________­A Kaposnmri Állami Gazdaság KXSZS szervezete is csatlakozott az állami gaz­daságon!; ifjúsági munkacsapa­tainak kukoricatermelő verse­nyéhez. Vállalták, hogy az ál­lami gazdaság kukorica vetés­területéből hat kataszteri hold kukoricát védnökség alá vesz­nek és a 30 mázsás (májusi morzsolt) termés elérése érde­mondva nem is a holttestet, hanem egy fiatal fenyöfácskát, amely minden látható ok nél­kül hervadozni kezdett. A gye­rekek kíváncsiak voltak, mi baja lehet a fenyőnek, s némi vizsgálódás után rájöttek, hogy * nem is fa, hanem csak néhány ■ kében az alábbi munkákat végzik el: 1. A kukoricatenmesztás ag­rotechnikájáról egy KISZ tag­gyűlésen előadást tartanak, ahol megvitatják a termesztési módszereket. Az elhangzottak alapján végzik egész évben munkájukat * 2. A kukoricatáblán a leg­1 jobb KISZ-tag traktorosok vég- ló zik a tavaszi talajmunkát, va- 1 lamint a műtrágya kiszórását. i Csak jóminőségű és jól előké- i szított talajba vetnek. $ 3. A kukorica területet hib­ridvetőmaggal vetik el. 4. A kukoricatáblán kísérlet­l'suk nenuuy . 1 * ......... -■—--­levágott és földbe szúrt fenyő- ? ként, mélyműveléses. nagyada- ág. Elkotorták a tövük körül \ gú műtrágyázással a soros és a lehullott leveleket — és X négyzetes vetési módszert is al- megpillantottak egy ökölbeszo- \ kalmazzák a termésmennyiség rított kézfejet. ? megállapítása céljából. A helyi rendőrség emberei ? g A kelés előtt fogasolást és a holttesten két, késszúrásból eredő sebet fedeztek fel, szoro­san egymás mellett, valamivel a bal mell alatt. A holttest az erdészház közelében feküdt, ezért esett a gyanú elsőnek az erdészre. Csakhogy bizonyíté­kok is kellettek. Hamarosan azt is »találtak«. Megállapítot­ták, hogy azokat a bizonyos fenyőágakat az erdész baltájá­val vágták le. Az erdész ezt nem is tagadta: mindjárt el­mondta, hogy aznap két isme­retlen, vadász külsejű ember tért be hozzá, és megkérték, adja kölcsön a baltáját, hogy legyen mivel gallyat vágni, ha esetleg tüzet akarnak rakni az erdőben. Otthagytak zálogul harminc rubelt. Este az egyik visszahozta a baltát, de mind­járt indult is, mert — mint mondta —, társa kinn várja az úton. — Folytatjuk — isme- f a ki mber (. érték,) *■ vegyszeres gyomirtást végez­nek. 6. A növényápolást száz szá­zalékban géppel végzik. Annyi­szor kapálnak, ahányszor a ta­laj gyomrasága és tömődöttsé- ge megkívánja, s különös gon­dot fordítanak ennek minősé­gére, illetve mélységére. 7. A betakarítási munkákat optimális időben veszteség nél­kül végzik el. Raktározás előtt a. kukoricát átválogatják. A fenti munkákat munka­idő után. illetve pihenőnapo­kon végzik. 9. A nyár folyamán a járási KISZ-bizottság közreműködé­sével kukoricatermesztésd ta­pasztalatcserét rendeznek, aho­va a Somogy megyei állami gazdaságok KISZ-brigádjait meghívják. Végül felhívással fordulnak a megye állami gazdaságainak 1 KISZ szervezeteihez, hogy 1 csatlakozzanak a versenybe*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents