Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
Tagnap, 1959. március 1. 4 SOMOGYI NÉPLAP Macmillan Leningrádba érkezett Kljev (TASZSZ). Macmillan angol miniszterelnök. Selwyn Lloyd külügyminiszter és kíséretük szombaton Kijevből Leningrádba utazott. A repülőtéren Kalcsenko, az Ukrán Minisztertanács elnöke, Palamarcsuk ukrán külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a vendégeket. Kalcsenko búcsúbeszédében kijelentette, hogy az államok közös erőfeszítései és együttműködése a békés együttélés elvei alapján biztosítja legjobban a béke fennmaradását és megszilárdulását. Reméljük — mondotta —, az önök látogatása a Szovjetunióban lehetővé teszi, hogy jobban megismerjék a szovjet népek életét, békére és a többi országsai való együttműködésre irányuló törekvését. Macmillan válaszában megköszönte a kijevi lakosság vendégszeretetét és kijelentette, hogy bár csak rövid időt üdíthetett a városban, megismerkedett Ukrajna életével és ragyogó eredményeivel. — Az önök iparának fejlődése, mezőgazdasági termelésének növekedése sokáig emlékezetemben marad — mondotta Mac- miHan, majd megígérte, hogy tolmácsolja az angol népnek az ukránok barátságos érzelmeit, és azt a törekvését, hogy barátságban akarnak élni és dolgozni. Beszéde végén a megjelentek tapsától kísérve Macmillan ukrán nyelven így búcsúzott: »A viszontlátásra-«. * * * Letringrád (TASZSZ). Macmillan angol miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter és a kíséretükben lévő személyiségek szombaton Kijevből Leningrádba érkeztek. A leningrádi repülőtéren Mi- kojan, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Szmirnov, a leningrádi városi tanács elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták az angol vendégeket. Jelen volt Reilly moszkvai angol nagykövet is. A vendégeknek virágcsokrokat nyújtottak át. Macmillan fogadta a leningrádi helyőrségi díszszázad parancsnokának jelentését, majd Macmillan és Szmirnov beszédet mondott. Harold Macmillan brit miniszterelnök a repülőtéren nyilatkozott. Az angol nép úgy ismeri Lemdngráöot — mondotta —, mint a kultúra és a művészet városát, jól emlékezik a leningrádiak hősiességére azokból a borzalmas napokból, amikor a város ellenséges ostromgyűrűben volt. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy alkalma lesz megismerkednie nemcsak az Ermitazs-zsal és a balettal, hanem azzal a haladással is. amelyet a leningrádiak elértek. Macmillan rámutatott, hogy nem elegendő csak reménykedni a békében, dolgozni is kell a békéért. Az angol és a szovjet népnek — folytatta a kormányfő — van egy minde- nekfelett álló közös vonása — mindkét népnek érdeke, hogy béke legyen. Harold Macmillan végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban tett látogatása bizonyos mértékig hozzájárulhat a két ország jobb megértéséhez, utazása nem volt hiábavaló. II libanoni miniszterelnök npoafGmra szólította lel a lakosságéi Beirut (AFP). Ismeretes, i törekszenek. »A libanoniak le- hogy péntek délután Libanon gyenek nyugodtak, a kormány fővárosában, Bejrutban összetűzések voltak, s a kormány katonaságot vezényelt ki a rend helyreállítására. Rasád Karami libanoni miniszterelnök pénteki rádióbeszédében kijelentette: vannak, akik alá akarják ásni Libanon stabilitását és biztonságát, továbbá a bizalmat, amely rekordidő alatt helyreállt és kiváltotta mindenki csodálatát. Befejezésül hangoztatta, hogy minden a rendes kerékvágásba halad, a kormány összetart, és vaskézzel sújt le mdndazefera, akik az ország biztonságának megzavarására őrködik« — mondta Karami. A Kínai Népköztá r saság Hffiascs^vol meghívták g skandináv országokba Moszkva (TASZSZ). R. Sohl- man, E. Gumdemsen és A. Moasch, Svédország, Norvégia, illetve Dánia moszkvai nagykövete február 25-én látogatást tett; Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternél. Meghívást adtak át, hogy Nyikita HrusA legjobb és legszebb szórje-t műnek között válogathat a SZOVJET KÖNYV ÜNNEPÉN! Adum ja»: A jereváni Mny Fjodorov: Partizánok éíén GoifeU: Makar Csudra és más Szerencsétlen Pavel Berts: A halász fia Jfagibin: Fény az ablakban Oveeskin: Tavaszi szel A talpnyaló temetése Tolsztoj Alekszej: Golgota Ywsgenyev: Első szerelem Ifjúsági kiadványok: Bazsov: A tatok Kaszil: Svamtoránia nagy titka Katajev: Tanya a pusztán Lacis; Ákó, a sziget fia csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke 1959. augusztusában tegyen látogatást Svédországban, Norvégiában és Dániában. Andrej Gromiko kijelentette, hogy tájékoztatni fogja Hrus- csovot a meghívásokról. Megérkeztek az első rakéialövedékek DarimtHtdba Borúi (Reuter). Az essem Westdeutsche Allgemeine című lap jelenti, hogy megérkeztek az első rakétalövedékek a Dortmundhan állomásozó angol ezred részére. A város lakói felvonulásukkal és munkabeszüntetéssel fejezték ki felháborodásukat. Mint ismeretes, a dortmun- dá városi tanács erélyesen tiltakozott az ellen, hogy békeidőben irányított: lövedékekkel felszerelt katonai ezred állomásozzék a város közelében. minisztériumának nyilatkozata Peking (TASZSZ). Mint az Uj Kína hírügynökség jelenti, 1959. február 22-én dél-vietnami haditengerészeti egységek betörtek a Kínai Népköztársasághoz tartozó Csenhandao | szigetre és ott erőszakkal elragadtak 82 kínai halászt, öt halászhajót és más vagyontárgyakat. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma az esettel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Követeli, hogy a dél-vietnami hatóságok haladéktalanul bocsássák szabadon a fogva tartott kínai halászokat, adják vissza az elrabolt halászhajókat, térítsék 'meg az okozott károkat, és szavatolják, hogy a jövőben nem ismétlődnek meg ilyen incidensek. Ellenkező esetben minden következményért a dél-vietnami hatóságokat terheli a felelősség. ________ Hrus csov meglátogatja a lipcsei vásárt Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, az idén tavasszal meglátogatja a lipcsei nemzetközi vásárt. A meghívás a Német Demokratikus Köztársaság kormányától érkezett Hruscsov- hoz. A szovjet kormányfő köszönettel elfogadta a meghívást. Elkészüli1 a pedagógusok bérrendezéséről szóló végrehajtási utasítás Nemzetközi Szemle Tárgyalás vagy társalgás A kormány mint ismeretes, korábbi határozatával ez év január 1-től 220 millió forintot biztosított a pedagógusok fizetésemelésére. A rendelkezés értelmében több mint nyolcvanezer pedagógus részesül béremelésben. Most készült el a bérrendezés végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás. Ezzel egyidejűleg a Művelődés- ügyi Minisztérium intézkedett, hogy január 1-től visszamenő- leges hatállyal járó bérkülön- bözetet a pedagógusok legKösson baromfi nevelési és hizlalás! szerződést a földművesszövetkeze ttel. Szerződést köthet: hízott kacsára. csirkére, hízott libára, pulykára, A szerződéskötés előnyei: előleg, ma£as átvételi ár. később március 3-ig megkapják. Az utasítás hatálya kiterjed a népművelési, tanulmányi és ifjúságvédelmi felügyelőkre, valamint azokra a pedagógusokra is, akiknek alkalmazása meghatározott időre szól. A kormányhatározatnak megfelelően bevezetnek két új alapbér jellegű pótlékot is. Az egyik a mérnök-tanárok részére megállapított mérnöki pótlék, amelynek összege 400 forintig terjedhet. A másik az általános iskolai napközi otthonokban működő pedagógusok pótléka. Ennek összege 140 forint, a diákotthonokban és iparitanuló-otthonokban foglalkoztatott nevelők pótléka a korábbi százról kétszáz forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők képesítésük és szolgálati idejük szerint járó törzsfizetésen kívül havi 500—700 forint összegű pótlékban részesülnek. Az utasítás lehetőséget ad arra, hogy 1960-tól lényegesen több pedagógust léptethessenek elő soronkívül. A kiemelkedően dolgozó nevelőket jutalomképpen két korcsoporttal feljebb is sorolhatják. Hruscsov beszéde Találkozzanak a teljhatalommal felruházott kormányfők — indítványozta Hruscsov miniszterelnök a szovjet választópolgárok előtt mondott beszédében. A szovjet miniszterelnök beszéde voltaképpen válasz volt a nyugati nagyhatalmak néhány nappal előbb nyilvánosságra hozott jegyzékére, amelyben négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet javasoltak a német kérdés megvitatására. A külügyminiszteri értekezlet — mutatott rá Hruscsov — «-tizennégy évvel ezelőtt indokolt lett volna, de ma már nyilvánvalóan elavult«. A kormányfők találkozója a legalkalmasabb bármilyen jellegű nemzetközi probléma megoldására. A szovjet kormányfő beszéde további részében javasolta a Moszkvában vendégeskedő Macmillarj miniszterelnöknek: kössön a Szovjetunió és Nagy- Britannia barátsági és megnemtámadási szerződést »29 esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél hosszabb időre«. Nyugaton rendkívül élénk visszhangot keltettek Hruscsov szavai néhány órával a beszéd elhangzása után. A londoni esti lapok ilyen címekkel jelentek meg: »Békeegyezmény reménye!«, »Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió békében akar élni Angliával«, »Hruscsov: legyünk mindnyájan barátok«. A kezdeti pozitív megnyilatkozásokat azonban már másnap hirtelen hangváltozás követte. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szovjet—angol közeledés »kísérteiének« feltűnése a nemzetközi horizonton — azonnali közbelépésre sarkallta Washingtont és Bannt. A nyugatnémet kormány szóvivője kijelentette, »nagy csalódást keltett« Hruscsov »keményhangú« beszéde. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke is szokatlan gyorsasággal reagált. »Súlyos hiba lenne összehívni a kormányfők értekezletét« mondotta, majd azt fejtegette, »nincs szükség megnemtámadási szerződésekre«. Az amerikai és a bonni kormánysajtó tüstént »vette a lapot«, s hirtelen »felfedezte«, hogy a Szovjetunió »új indítványokkal állt elő«, s ezzel »megtorpedózta« a német kérdés és a berlini válság megoldását és »hideg zuhanyt« zúdított a tárgyalások híveire. Nem sokkal ezután már a konzervatív angol lapok zöme is a beidegzödött »atlanti fegyelemmel« bekapcsolódott a Washington—bonni tengely zajos sajíékoncer tjébe. A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspontja megváltozott Berlinnel és a német kérdéssel kapcsolatban. Az igazság ezzel szemben az, hogy Hruscsov említett beszédében tulajdonképpen csak megerősítette a már ismert szovjet álláspontot. A szovjet álláspont A szovjet kormánynak a német kérdéssel és Berlinnel kapcsolatos állásfoglalásának legfőbb elvei a következők: 1. A Szovjetunió a berlini kérdés megoldását sürgetőnek tartja, mert a város négyhatalmi megszállása új tűzvész veszélyét rejti magában. A megszálló csapatok kivonása és az NDK területén lévő Nyugat- Berlin semlegesítése a legjobb megoldás lenne. A nyugati hatalmak azonban nem megoldást óhajtanak, hanem megszálló csapataikat továbbra is ott akarják tartani Berlinben, mélyen beékelődve a szocialista világ testébe. 2. Németország egyesítéséről, csakis a németek tárgyalhatnak. E tárgyalásokon f'igyelemi be kell venni, hogy jelenleg I két ellentétes társadalmi rend- I szerű német állam létezik. így | a megbeszéléseket csakis a teljes egyenjogúság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhatalomnak, valamint a náci Németország elleni háborúban részt vett valamennyi országnak az a feladata, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a német békeszerződést. Mindaddig nem lehet a két részre szakadt Németország egyesítéséről beszélni, amíg nem tisztázták az egységes állam jövőbeni státuszát. Ennek a jövőbeni státusznak tartalmaznia kell: a.) A német katonai potenciál semlegesítését egy- szersmindenkorra; b.) Ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy az egységes Németország bármilyen katonai csoportosuláshoz csatlakozzék; c.) Az újjászülető német államnak le kell mondania minden területi követeléséről. Éppen a béke- szerződés lenne hivatott, hogy mindezeket az elengedhetetlen feltételeket a nemzetközi megállapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás szerint Németország egyesítése úgy történnék, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot valamilyen formális választások útján a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan megszületett német államot bekapcsolnák a Szovjetunió ellen irányuló támadó jellegű észak-atlanti tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjetunió ilyesmibe soha nem egyezik bele. 3. A Szovjetunió a német kérdésről és a berlini problémáról komoly, ésszerű tárgyalásokat kíván. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók ennek megvitatására a Szovjetunió május 27-ig a berlini megszállással kapcsolatos ösz- szes jogait áíáruházza a Német Demokratikus Köztársaság kormányára, amelyet eddig nyugaton nem voltak hajlandók szuverén államként elismerni. A szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a Nyugat elavult német politikáját, feltárultak a nyugati állásfoglalások ellentétei, s ezeknek igen jelentős külső megnyilvánulásai is voltak. Az amerikaiak és a nyugatnémetek mereven ragaszkodnak a jelenlegi hidegháborús berlini helyzet további fenntartásához. Az angol kormány azonban — amelynek a közelgő választásokon alá kell magát vetnie a közvélemény ítéletének — kifejezésre juttatta, hogy hajlandó tárgyaló» sokra. így került sor Macmil« lan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban hideg ellenszenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a Nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett volna, hogy »a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon«. Felhasználva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re tervezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött időpontig komoly tárgyalások kezdődnek, javasolták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet. A nyugati hatalmak nem nagyon titkolták, Adenauer pedig nyíltan hangoztatta, hogy »a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kell tartania, hogy eredményes legyen«. Ha az értekezlet gyorsan véget ér, ez azt jelenti, hogy nem tudtak eredményt elérni«. Nyugati elképzelés. szerint tehát a külügyminiszteri értekezlet csupán »hosszú ideig tartó« társalgás lett volna — eredmény nélkül. Hideg zuhany Hruscsov és Macmillan je« lenlegi moszkvai tárgyalásának végső eredményei még nem ismeretesek. Az amerikai és bonni kormánykörök azonban már most eleve hiábavalónak és eredménytelennek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterelnök szovjetunióbeli látogatását. Főként ezekben a körökben hangoztatják, hogy Hruscsov legutóbbi beszéde »hideg zuhany« volt Macmillan küldetésére. A megegyezéstől félő nyugati körök »takarója« alól azonban nagyon is kilátszik a lóláb. Ezt tükrözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: »Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbeszéléseket folytasson Hruscs avval. Kitűnő eszme volt! Eisenhower azonban sok ezer mérföld távolságban hivatalosan és tudatosan hideg vizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fűződött. Eisenhower komoly baklövést követett el. Be kellene látniuk, hogy előbb-utóbb úgyis csúcs« találkozó lesz. CIPRUS 1959. február 23-án Londonban az angol—görög—török tanácskozások eredményeként megegyezés jött létre a 9250 négyzetkilométer területű, 550 ezer lakosú Ciprus sziget státusáról. A megegyezésről kiadott Fehér Könyv adatai szerint az angol kormány továbbra is biztosította Nagy-Britannia részére Episkopí és Akrotiri körzetének katonai támaszpontjait, amelyek brit szuverémtás alatt maradnak; továbbá «jogot nyert« a famagustai kikötő és a nicosiai repülő tér egyes berendezéseinek használatára. A háromoldalú megegyezés eredményeként Ciprus szigete továbbra is stratégiai ugródeszka szerepét tölti be a Szovjetunió, valamint a közel- keleti ara*b országok elleni imperialista intervenciós tervekben. Jelmagyarázat: 1. Túlnyomórészt török lakosságú terület Ciprus szigetén. P «* V------------------2------J NEMZETISEGEK C10SZLÁSA » PR U SON-------------® éri/OMi/ tP’kőnHm/ttü (fgg témdszpm Äi 1 0819. kij/tí/M BUlG.-ßüfrjw UK? Egyesülijtrab közt \:tzwr\--Jorddmj htitánon MkIuqűszIö, A