Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
Co iu .£ * M ' ' ,v V- y> flliAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 73 .szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. március 27. Mai számunk tartalmából De Gaulle Nyugal-lSémetorsxágot dicsőíti Megvalósultak a beruházási tervek OTTHONUNK Hz időszerű oktatásügyi kérdésekről nyilatkozott Benke Valéria művelődésügyi miniszter A Magyar Távirati Iroda munkatársa tájékoztatást kért Benke Valéria művelődésügyi minisztertől egyes időszerű oktatásügyi kérdésekről. — A következő tanévben a gyakorlati foglalkozásokat tovább fejlesztjük azzal, hogy újabb 500 általános és körülbelül 50 középiskolában vezetjük be. A nyáron háromhetes tanfolyamokat szervezünk nevelők részére, akik a pedagógiai főiskola levelező tagozatán tanári képesítést is szerezhetnek e tárgyból. Eme Lejük a mezőgazdasági munkával foglalkozó iskolák számát is. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket értek el az iskolák a nevelők politikai-világnézeti egységének megteremtésében, a miniszter így válaszolt: — E téren is van már előrehaladás. Egyöntetűbb a nevelők véleménye a politikai-eszmei kérdésekben. Az iskola értekezleteken, szakmai megbeszéléseken egyre inkább kialakulóban van az egészséges, elvi a,lapokon álló vitaszellem,, amely száműzi a megalkuvást, a meghunyászkodást, a »ne szólj szám, nem fáj fejem-«-féle j magatartást. A nevelők iskolán 1 kívül is mindjobban segítik a; társadalom előtt álló feladató-« kát. Egész népünk elismerés- j sei nyugtázza a nevelők ez irá-5 nyú tevékenységét. ■> Gyakran ; találkozunk olyan véleménnyel« is, hogy a tanítók és a tanárok? csak iskolán kívüli munkájuk-) kai segítik a szocializmus épí-« tését. Szerintem ez az állás-* pont helytelen, mert a pedagógus elsősorban a i gyerekek nevelője, azoké a ) gyerekeké, akik már a szó- « cialista haza polgárai lesz- l nek. j — Nagy a bizalmam a neve-; lök és iskolai munkánk fej lő-< dését illetően. Kialakult a magyar pedagógusok eszmei-politikai egysége, s ez az egység derűsebbé, könnyebbé, a társadalom számára pedig sokkal hatékonyabbá teszi munkájukat. Ami a társadalom és az iskola kapcsolatát illeti, többé- kevésbé mindenki előtt ismeretes, hogy az oktatást, az iskolai munkát szívesen segítik a társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok. — Itt mindenekelőtt a szülői munkaközösséggel kell foglalkoznom, hiszen ez a testület a legszorosabb kapcsolatban áll, j szinte összenőtt az iskolával, j Adjuk meg az őket megillető I megbecsülést azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik a szülői munkaközösségeket va- i lóban a nevelés, a család és iskola közötti harmonikus együttműködés szolgálatába állítják. A szülői munkaközösség ne pénzgyűjtögető és bálokat rendező szerv legyen, hanem nevelési feladatokat segítő testület. Ha az iskolákban mégis igónybeveszik a szülők áldozat- készségét — anyagi vonatkozásban is —, úgy azt semmiképpen ne a gyerekek közvetítésével tegyék, hanem közvetlenül a felnőttek útján. — A szülők testületé a pedagógusokkal vállvetve dolgoz zék a számtalan nevelési probléma megoldásán. A szülői munkaközösségek legyenek a jó pedagógiai propaganda szervei. — Gyakran szó esik mostanában az erkölcsi nevelésről. Foglalkozzunk az erkölcstan órák bevezetésével az iskolákban, de szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista erkölcstan-tárgy egyszerű oktatása nem elegendő az ifjúság szocialista erkölcsének kialakítására. Csak a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek és nevelők együttes munkája hozhat igazi eredményt. A szülői munkaközösség egyik legfontosabb feladata, hogy szüntelenül növelje az egész társadalom felelősségét és érdeklődését az ifjúság nevelése iránt. Felemelték a családi pótlékot A három vagy ennél több gyermekes dolgozók és az egyedülálló dolgozó nők családi pótlékának emelése A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott rendelet felemelte a térből és iizetésből élő dolgozók, a nyugdíjasok, a kisipari szövetkezeti tagok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra jogosult gyermekei után járó családi pótlékot. A bérből és fizetésből élő dolgozók, kisipari szövetkezeti tagok és a nyugdíjasok magasabb összegű családi pótlékot kapnak, ha három vagy ennél több gyermeket tartanak el. Az egy hónapra járó családi pótlék összege három gyermek után összesen az eddigi 180 forint helyett 360 forint, és minden további gyermek után 120—120 forinttal emelkedik. A rendelet szerint az egyedülálló dolgozó nők családi pótléka egy eltartott gyermek után is emelkedik, mégpedig az eddigi 30 forintról 90 forintra, két gyermek után járó családi pótlékuk összege pedig havi 75 forintról 240 forintra. Amennyiben az egyedülálló dolgozó nőnek három vagy ennél több családi pótlékra jogosult gyermeke van, három gyermeke után 360 forintot kap, s ez az összeg minden további gyermek után 120—12Q forinttal emelkedik. Az igényjogosult mezőgazda- sági szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjasok részére a 10 éven aluli gyermekek után egy hónapra járó családi pótlék összege az új rendelet alapján három gyermek után összesen az eddigi 144 forint helyett 210 forint, s minden további gyermek után 70—70 forinttal' emelkedik. Üj rendelkezés, hogy ezentúl az egyedülálló nő, ha termelőszövetkezeti tag, egy gyermek után havi 70 forint, két gyermek után pedig havi 140 forint családi pótlékot kap. Az érintett dolgozók első ízben az 1959. áprilisra járó családi pótlékot kapják féléiméit összegben, még ugyanattól a szervtől, amely részükre a családi pótlékot eddig is folyósította. Hagy-Britannia Kommunista Pártjának kongresszusi határozattervezete t TANULNI JÖTTEK AZ ÜDÜLŐBE A tavaszi napsütésben sokan sétálgatnak a Munkaügyi Minisztérium balaton- boglári üdülőjének parkjában. Elfogyasztották az első közös ebédet, van még egy röpke félórájuk a délutáni foglalkozás kezdéséig. Mert nem üdülni, hanem tanulni jöttek ide mind a nyolcva- nan a megye új termelőszövetkezeteiből. öt héten át az lesz a dolguk, hogy megismerkedjenek az ügyvitel minden fortélyával. A tanfolyamok első napja mindig amolyan bemelegítésféle szokott lenni. így van RAKTÁR ÉP0L A VÁROS SZÉLÉN A múlt óv őszén kezdte építeni a Somogy Megyei Építőipari Vállalat a RÖVIKÖT Vállalat új, hatalmas raktár- épületét a Jutái úton. A ráktár két és félmillió forintos költséggel 2200 négyzetméter alaipterületein épül, s mintegy 5000 vagon befogadóképességű iasz. A munka megkönnyítése céljából bekötik oda a vasútvonalat is A miunkát ez év novemberére kellene befejezni, de az építőipari vállalat dolgozói ígérik, hogy augsztus 20-ra átadják a raktárt. Képünkön Horváth József darus födémelemet szállít rendeltetési helyére. ez a könyvelők most kezdődő kurzusán is. Deák János megyei mezőgazdasági osztályvezető elmondta délelőtt a megnyitón, mi lesz az április 25-ig tartó program. Tóka Lajos, a tsz-csoport vezetője a szövetkezeti nyilvántartás fontosságát hangsúlyozta, majd hasznos módszertani útmutatást adott a tanuláshoz. Kezdődhet tehát az elmélyült, komoly munka. Mielőtt azonban erre sor kerülne, hallgassuk meg, miről folyik a szó az új ismerősök között. Két asszony beszélget. Vajda Mihályné Mernye termelőszövetkezeti községben ült vonatra, Eiler Károlynét pedig az iharosberényi Úttörő Tsz ■ tagsága küldte tanulni. Vajdáné kezdi• — Nagy a mi szövetkezetünk. 4300 holdas. Több mint 370 család alakította meg a tél végén, Március 15 néven. Hárságyi János elismert gazdát választottuk meg elnöknek. Hét brigádot szerveztünk, összeadtuk a vetőmagot, és el is vetettük a kalászosokat. Az egyik, brigád már cukorrépát is vetett, 116 holdon termeljük ezt a növényt. Bárány Tibor ag- ronómus szakszerűen irányítja a munkát. — És te egyedül fogsz könyvelni? — kérdi Eilerné. — Dehogy. Van már főkönyvelőnk, Horváth Jánosnak hívják, a Kaposvári Állami Gazdaságból jött. .4 tanfolyam után segédkönyveid leszek. Hát nálatok? — A múlt tavaszon alakultunk, nemrégiben pedig kétszeresére nőtt a tsz-ünk. Most ezer holdon gazdálkodunk. Tavaly is én könyveltem, mert szeretem az írásbeli munkát. Nehezen tudtam eligazodni a sokféle nyomtatvány, bizonylat között, a forint-folyószámla vezetésével még most sem vagyok egészen tisztában. Ezért is örültem annak, hogy eljöhettem a tanfolyamra. Mondok neked valamit. Nem szégyen az, ha az ember ezt vpgy azt nem tudja. A bar ott kezdődik, ha ezt nincW bátorsága beismerni. Én elhatároztam, hogy inkább ötször megkérdek egy-egy könyvelési szabályt, mintsem annak elsajátítása nélkül menjek haza — mondja az iharosberényi könyvelőasszony. Horváth István Lábadról jött, a 930 holdas Kossuth- ból. Hatéves kikapcsolódás után ismét felvette a könyvelői ceruzát. — 1952—-53 óta sokat felejtettem, nem éreztem annyi képességet magamban, hogy tanfolyam nélkül újr.a elvállaljam a könyvelést. De így... — s nem fejezi be a mondatot a fiatalember,4 aki képzeletben már átrepüli az öt, hetet. Földije is van itt Szombathi István református lelkipásztor személyében, aki a Rákóczi Tsz-ben vezeti majd a nyilvántartásokat. — Én vagyok a legfiatalabb könyvelő. Szombaton megválasztottak, hétfőn pedig indultam a tanfolyamra — mondja a szuloki Dózsa tagja, Tóth Lajos. — Nem is tudom, mi vár rám, ha hazamegyek — teszi hozzá elgondolkodva. Persze, nem csüggedést osztogattak ott, ahol korábban dolgozott: a földművesszövetkezeinél. Ha a tanfolyamon nem tudna elegendő útravalót összeszedni, elmegy a helybeli Kossuth könyvelőjéhez útbaigazításért. — Emberek találták ki, embereknek való a szövetkezeti ügyvitel, meg lehet azt tanulni, azért vagyunk itt — így vélekednek. — Egy falu, egy szövetkezet, nálunk így van — magyarázza Vidóczi Lajos Nagycsepelyről. A gölle- szentiváni Horváth József pedig örömmel újságolja, hogy távollétében Kovács Lajos igazgató-tanító (könyvel helyette. Közben felhangzik a jel: bemennek a tanterembe a könyvelő-jelöltek. Kezdődik az előadás, az első témáról beszél Farkas Józsi bácsi, a megyei tanács tsz-főkönyve- lője. Mi pedig búcsúzunk a nyolcvan hallgatótól, akiknek jó tanulást, sikeres vizsgát és eredményes munkát kívánunk. (Kutas) London (MTI). Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja a XXVI. országos kongresszusa elé terjesztendő politikai határozattervezetének bevezetőjében utal a szocializmus erejére és a nemzeti felszabadí- | tási mozgalmaknak az elmúlt két évben tett nagy haladásá- í’a. A nemzetközi helyzetet elemezve a határozattervezet ä megállapítja: legyen a békééit folyó harc közvetlen célja: török időkre véget vetni az * atomfegyverkísérleteknek, j megakadályozni Nyugat-Né- 5 metország atomfegyverekkel ♦ való felszerelését, megszüntet- I ni amerikai rakétatámaszpon- Itok építését Angliában és kisöpörni az amerikai csapatokat angol földről. Az angol népnek létérdeke a gyarmati háborúk beszüntetését követelni például Cipruson, Aden- ben és Ománban. A szakszervezetek feladataként jelöli meg a párt, hogy segítsenek a gyarmati szak- szervezeteknek harcukban az elnyomás ellen, valamint szervezkedési és akció-szabadságuk kivívásáért, s egységet I sürget az angol és a színesbőrű munkások között Angliá- I ban, a faji megkülönböztetés minden formája elleni harcban, követelve, hogy mindenféle hátrányos bánásmódot és a fajgyűlölet szítását minősítsék büntetendő cselekménynek. Strauss képtelen követelései ! Bonn (TASZSZ). Strauss ♦ bonni hadügyminiszter a News jWeek című amerikai folyóirat- inak adott nyilatkozatában újából állást foglalt a nyugatné- I met hadsereg atomfelfegyver♦ zése mellett. \ Kaposvári Textil- í művek: élüsem t £ 1958 második félévi jó munf'kája jutalmául a könnyűipari | üzemeik közül többek között a «Kaposvári Textiknűvek is el- j nyerte az élüzem címet. Strauss kijelentette, hogy az Északatlanti Szövetség által kitűzött cél — harminc hadosztály felállítása — csak a szükséges fegyveres erők minimumát jelenti. A bonni hadügyminiszter kijelentette, hogy a kelet-európai szocialista országok politikai rendszerének megváltoztatásától is függ az európai korlátozott fegyverzetű övezet megteremtése Ezzel a képtelen követelésével Strauss ismét bebizonyította, hogy Bonn egyáltalán nem óhajt hozzájárulni az európai biztonság kérdésének megoldásához. Balatoni Nyári Egyetem ♦ Veszprám'bein isimét metgren- I dezésré kerül 1959. július 15— I 31-e között a Balatoni Nyári ♦ Egyetem. ♦ A tavaly első ízben megren- | dezett Nyári Egyetem jól meg- I felelt annak a célnak, hogy a í Balaton környékét, hazánknak e ä * minden szempontból jelentős részét történeti, földrajzi, ter- I mészetrajzi, néprajzi és kultu- I rális fejlődésén, helyzetén ke- ♦ resztül ismertté tegye. I A Nyári Egyetem szervezői- I nek fő törekvése, hogy a ter- * mészetadta szórakozási és üdülési lehetőségek mellett élvezetes előadásokban mutathassák be hallgatóiknak — akik bizonyára idén is szép számmal lesznek, mint voltak tavaly is — hazánk földrajzi és tudományos értékeit. Igen gazdag a Balatoni Nyári Egyetem programja. A hallgatók az »A« és »B« szekció előadásain kívül felvehetik a plenáris előadásokat is. A Nyári Egyetem időtartama alatt két eglésznapos és több félnapos kirándulást is tervez a Balatoni Nyári Egyetem "szervező bizottsága. A tervek szerint az egyik kirándul ás alkalmával Badacsonyba látogatnak el az érdeklődők, ahol a környék földrajzi szépségeit, geológiai érdekességeit tekinthetik meg. A második egészna- pos sétahajózás a balatoni vidékkel ismerteti meg a kirándulókat. Mint a Nyári Egyetem programjából káderül, jól megfér egymás mellett az önművelés, az üdülés és a szárak»« zás. A Veszprémben megrendezésre kerülő Nyári Egyetemre jelentkezhet minden tizenhatodik életévét betöltött személy; Jelentkezni legkésőbb június 1-ig lehet Tekintettel arra, hogy a Nyári Egyetem létszám- keretét a jelentkezésiek beérkezésének sorrendjében tölti be az igazgatóság, jó, ha minél hamarabb gondoskodnak helyük biztosításáról azok, akik részt kívánnak venni a Balatoni Nyári Egyetem 1959. évi második -évLolyaűiím**.
