Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
Péntek, 1959. március 2T 2 SOMOGYI NÉPLAP De Gaulle Nyugat-Németországot dicsőíti Párizs (MTI). A francia köztársasági elnök rezidenciájául szolgáló Elysée-palotában szerdán délután csaknem hatszáz francia és külföldi újságíró sereglett egybe, hogy tanúja legyen de Gaulle tábornok köztársasági elnöki minőségében tartandó első sajtóértekez- letének. De Gaulle, ellentétben 15 elődével, akik sohasem nyilatkoztak a sajtó előtt, jó előre beharangozott sajtóértekezletén részletesen szólt a külpolitikai kérdésekről. A köztársaság! elnök megnyilatkozása vegyes érzelmeket keltett a hallgatóságban. Sokan csalódtak vár'»><«.,é*-’ikban. A tábornok nem mondott újat az algériai kérdésről. A berlini kérdéssel, Németország újraegyesítésével, az Atlanti Szövetség problémáival és a csúcs- értekezlettel kapcsolatban pedig nagyjából megismételte azt, amit a környezetéből ki' szivárgott hírek alapján a francia kormánysajtó már régóta hangoztatott. A tábornok hidegháborús politikai hangot megütve kezdte sajtónyilatkozatát. Szerinte a világot súlyos nyugtalansággal tölti el a Berlin kérdésében ■»kirobbanó válság«. Nyomban ezután Nyugat-Németország dicsőítésébe fogott, s kijelentette, hogy az egyáltalán nem fenyegeti Franciaországot. Adenauer politikája megegyezik a mié nickel — folytatta de Gaulle, és ezzel nyilvánosan Is megpecsételte a Bonn-Párizs tengely kialakulását. De Gaulle szembehelyezkedett az NDK elismerésével, s kirohanásokat intézett a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A német újraegyesítés kérdéséről mondott szavaiban némi eltérés mutatkozott az adenaueri elképzelésektől; kijelentette ugyanis, hogy Németország egyesítése -nem teheti kétségessé jelenlegi határait Nyugaton, Keleten, Északon és Délen«. Bejelentette, hogy Michel Debré miniszterelnök kíséretében személyesen venne részt a csúcskonferencián, ha az azt megelőző külügyminiszteri találkozó »-fontos kérdésekben megegyezés elemeit mutatná«. A tábornok nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy a csúcskonferencián a maga részéről külön elgondolást akar felvetni »olyan testvéries szervezet létrehozására, amely segítséget adna az elmaradott és nyomorban élő népeknek«. A nyilatkozat után több kérdés hangzott el, mely főleg Algériára vonatkozott Közölte, hogy októberi sajtóértekezletén a felkelés vezetőihez intézett fegyverszüneti ajánlata továbbra is érvényes. De Gaulle a francia flottára vonatkozó ismeretes kormány- határozattal kapcsolatban közölte, hogy Franciaországnak a Földközi-tengertől délre, a Közép-Keleten. Észak-Afrikában, Afrikában, Madagaszkár szigetén stb. is vannak feladatai. »Hogyan tehetne ezeknek eleget, ha nem rendelkeznék flottájával?« — mondotta. Hivatkozott arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia sem olvasztotta be a NATO-ba tengeri erőinek nagy részét,, s az atambombázóival is szabadon rendelkezik. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az Atlanti Szövetség elevenebb és erősebb lesz, ha a résztvevő államok csak együttműködnek, s nem olvasztják össze erőiket. Eisenhower sajtóértekezlete Washinton (MTI). Nyu- hogy a különbéke-szerződés gáti hírügynökségek beszámol- megkötése »nem módosítaná a nak Eisenhower elnök szerdai nyugati hatalmak Berlinre vosajtóértekezletéről. Eisenhower kijelentette, nem | | natkozó jogait-«. Eisenhower felkérte az űjságmódosította véleményét, s vál- 1 írókat, hogy a nyugati hataltozatlanul arra az álláspontra Helyezkedik, hogy »a kormányfői értekezlet a külügyminiszteri értekezlet eredményeinek kell indokolttá tenni-«. Az amerikai elnök hangoztatta, hogy kész rendszeres mák szándékait illetően várják meg, míg nyilvánosságra hozzák a Szovjetunióhoz intézendő nyugati válaszjegyzék szövegét. Eisenhower foglalkozott a napokban Macmillan angol időközökben sorra kerülő miniszterelnökkel folytatott ta- csúcsértekezleteken részt ven- nácsikozásaival is, és hangsára, ha van remény rá, hogy az lyozta: csodálkozik, hogy a sajilyen erőfeszítések »-tényleges eredményeket hoznak« az Egyesült Államok és a nyugati világ számára. Közölte, ha csúcsértekezletre kerül sor, a nyugati hatalmak I több javaslatot terjesztenek elő, az amerikai elnök azonban nem volt hajlandó részletezni a javaslatokat, megjegyezve, hogy azokat »Egybe kell hangolni az Egyesült Államok hatóban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy megvitatták az Európában állomásozó haderők létszáina rögzítésének kérdését. Az elnök bejelentette, hogy Dulles hétfőn bizonytalan időre üdülési szabadságra Floridába utazik. Eisenhower hangoztatta, sohasem fog hozzájárulni, hogy »a betegeskedő Dulles külügyminiszter kiléprátainak és szövetségeseinek jen a kormány szolgálatából. mindaddig, amíg úgy érzi, hogy szolelgondodásaivalAmikor az újságírók kérdé- 1 valamilyen minőségben seket tettek fel a tervbe vett gálni tudja a kormányt«. csúcsértekezlet színhelyéről, | Az AP tudósítója szerint Eisenhower megjegyezte, hogy j Eisenhower ezzel a kiielentéséSzovjet kormánynyilatkozat az Egyesült Államok kétoldalú katonai egyezményeiről Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány március 25-én nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok Iránnal, Törökországgal és Pakisztánnal kötött kétoldalú katonai egyezményeiről. A nyilatkozat szerint ezeknek az egyezményeknek a megkötése ellenséges cselekedet a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Államok Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal kötött kétoldalú katonai egyezményei — hangsúlyozza a szovjet kormány — fokozzák a nemzetközi feszültséget, veszélyeztetik a békét a Közép- és Közel-Keleten, valamint Délkelet-Ázsdában. A szovjet kormány az Egyesült Államok Irán, Törökország és Pakisztán kormányainak ezt az újabb intézkedését ellenséges cselekedetnek tekinti a Szovjetunióval és a békével szemben. A Szovjetunió kormánya — hangsúlyozza a nyilatkozat — a maga részéről természetesen megteszi a szükséges intézkedéseket a Szovjetunió határainak biztonsága és a béke megőrzése végett. Kiss Károly megérkezett Londonba London. A Reuter-iroda jelentése szerint Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán este Londonba érkezett. Kiss Károly ■ az MSZMP képviselőjeként részt vesz Nagy-Britannia Kommunista Pártja március 27-én kezdődő 26. kongresszusán. Amerikai flottagyakorlatok a latinamerikai vizeken Montevideo (TASZSZ). Az uruguayi sajtó és közvélemény elítélően nyilatkozik arról, hogy az amerikai hadiflotta nemrég uruguayi hadihajók részvételével hadgyakorlatokat tartott, és most az argentin flotta részvételével újabb gyakorlatokra készül. Afrikai és amerikai négerek világ- kongresszusa Róma (Reuter). Csütörtökön Rómában megnyílt az afrikai és az amerikai négerek II. világkongresszusa. A kongresz- szusor, körülbelül 100 kormányképviselő, író, képzőművész és tudós vitatja majd meg a négerek politikai és kulturális szolidaritásának főbb kérdéseit. Brandt nyujat-íierlisii polgár mester megbeszélése ez amjrUai fiikas szolgálat kepvise élvei véleménye szerint az értekezletet tarthatnák az Egyesült Államokban, különösen az ENSZ New York-i központja látszik lest, ha a erre a legialakalmasabbnak. ' egészségügyi Minthogy azonban ez esetben a többi kormányfőnek hosszú utat kellene megtennie, megfelelőbbnek tart egy központibb fekvésű várost. Ama a kérdésre, hogy ha a Szovjetunió közben különbékét kötne az NDK-val, az módosítaná-e az amerikai kormánynak a csúcsértekezlet kérdésében elfoglalt álláspontját, Eisenhower kitérő választ adott Hangoztatta azonban, I vei közvetve utalt, arra, hogy I külpolitikai tanácsadónak szándékozik megtartani Dul- külügyminiszter okokból lemondásra kényszerülne. . HatnmarskjöM Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Szerdán este Moszkvába érkezett D a g Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetén«'-' főtitkára, aki az utóbbi időben látogatást tett a délkelet-ázsiai országokban. Berlin (MTI) Nyilvánosságra került értesülések szerint több amerikai hírszerző szerv képvicelői és Willy Brandt nyugat-berlini polgármester március 12-én bizalmas megbeszélést tartottak. Áz amerikai megbízottak azt javasolták Brasndtnak, hogy az úgynevezett berlini válság e döntő szakaszában az eddiginél is jobban hirdesse az amerikaiak német politikáját, és fokozza bé- kebontó tevékenységét. Ezeknek az utasításoknak megfelelően Brandt néhány nappal később tüntetőén elhagyta a szociáldemokrata párt vezetőségének ülését, anélküli, hogy meghallgatta volna Ollenhauer beszámolóját Hruscsowal folytatott tárgyalásairól. Ugyanezen a napon egy nyugat-berlini nagygyűlésen hangoztatta, minden befolyását latiba veti, hogy Ollenhauer Nyugat-Berlinnel kapcsolatos enyhe -politikája »ne akozzon. kárt«. Nem sikerült Bolívia „bezárása46 írta: I. Nyedjalkov gazdasági életét. De ez sem segített Ekkor más eszközhöz, a »gazdasági segélyhez« folyamodott. Az Egyesült Államok nagy kegyesen beleegyezett, hogy évente 20 millió dollárt nyújt Bolíviának a nehézségek leküzdésére. De olyan feltételekhez kötötte a »segélyt«, hogy az csak rontott az ország helyzetén. Az elmúlt években ugyanis Bolívia csupán a kölcsönök kamatja fejében több mint 100 millió dollárt fizetett »jótevőjének«. Más szavakkal, az amerikai »segély« ez alkalommal is annyit jelentett, hogy az amerikai monopóliumok egyik zsebükből a másikba tették a dollárokat. Még a nagy pénzügyi körök lelkes védőügyvédje, a Wall Street Journal c. folyóirat is kénytelen beismerni, hogy az amerikai »segélyezés« évei alatt Bolívia a világ egyik legnyomorúságosabb országa lett. Bolívia gazdasági helyzete gyors ütemben közeledett a válság felé. S mivel az ország nem volt »rentábilis« a Wall Street számára, az amerikai diplomata körökben megszületett a terv, hogy — Bolíviát »be kell zárni«. A problémák megoldásának egyetlen módszere Bolívia megszüntetése. Lehetővé kell tenni szomszédainak, hogy felosszák maguk között az országot — jelentette ki ez amerikai nagykövetcsökkentette az ség egyik munkatársa La Pazami rövidesen ban, Bolívia fővárosában. A megrázkódtatta Bolívia egész Time című befolyásos ameriAz Egyesült Államoknak a latin-amerikai országokkal kapcsolatos politikáját »a nagy gumibot« politikájának nevezik. Az Egyesült Államok monopóliumai kihasználják szomszédaik gazdasági gyengeségét, és arcátlanul beavatkoznak belügyeikbe, kifosztják természeti kincseiket, és amikor ezekben az országokban elégedetlenség és ellenállás mutatkozik, azonnal előveszik a hírhedt »gumibotot«. Sam bácsi nemrégen újra felfegyverkezett a gumibottal, és elhatározta, hogy most egy kicsit Bolíviával foglalkozik. Bosszantja őt ennek az országnak a. létezése, mivel Bolívia kimutatta, hogy nem akarja alárendelni magát, és nem szívesen engedi meg az amerikaiaknak, hogy kifosszák kincseit. Még elgondolni is szörnyű: ezek a bolíviaiak egyszerűen nem akarják visszaadni a külföldi részvénytársaságoknak az 1952-ben államosított ónbányákat, pedig ezekben a bányákban termelik a világ óntermelésének negyedrészét. Feloszlatták az »államcsínyekre hajlamos« hadsereget, földreformot hajtanak végre, s ráadásul még az indiánok is kapnak földet és vele együtt Bzavazati jogot. Sam bácsi megpróbálta »ész- retéríteni« a bolíviaiakat, és minimumra énrendelést, kai folyóirat pedig azonnal felkapta és »megalapozta« ezt a kijelentést. A halas minden várakozást felülmúlt. Bolíviában hallatlanul magasra emelkedett a nép tiltakozásának hulláma. 12 000 tüntető akart behatolni az amerikai nagykövetségre, de a rendőrség golyókkal és könnyfakasztó gázzal megállította őket. A tüntetőknek mégis sikerült felgyújtaniuk két követség! autót és az amerikai zászlót. A Time című folyóirat minden fellelhető példányát eltüzelték. A főváros házainak falain ilyen jelmondatok tárkállottak: „Le az amerikai imperializmussal!' »Nem akarunk gyarmat lenni!« Mintegy ezer halálra rémült amerikai La Paz környékén rejtőzött el, s amerikai repülőgépek szállították el őket. A lázongás az egész országra kiterjedt. Cochabama és Oruro városokban a lakosság kövekkel zúzta be az amerikai konzulátus ablakait. A bolíviai bányászok tiltakozásuk jeléül általános sztrájkot hirdettek. Bolívia »bezárása« nem sikerült. Az amerikai monopóliumok kudarcot vallottak. A bolíviai nép maga is meg tudja oldani belső problémáit, csak az szükséges, hogy a latin-amerikai országok megszabadulhassanak az Amerikai Egyesült Államok zsarnokos- kodásátóL Bagdad (AFP). Az iraki minisztertanács szerdán elhatározta, hogy március 24-ét, azt a napot, amelyen Irak kilépett a bagdadi paktumból, nemzeti ünneppé nyilvánítja. »Ez az ünnep — állapítja meg az iraki kormány rendelete — a szabadság ünnepe, amelyben az iraki nép megemlékezik az imperializmus utolsó maradványai felett kivívott győzelméről-«. Az Ittihal as Saab szerdai száma megállapítja, hogy Iraknak a bagdadi paktumból történt kilépése »megfelel a nép akaratának, a nép érdekének-«. Az ország lerázta magáról az imperializmus utolsó bilincseit, újabb határozott Jépést tett a demokratikus fejlődés útján. Irak döntő és halálos csapást mért a bagdadi paktumra, alapjaiban rendítette meg e szervezetet. Irak éppen akkor lépett ki e támadó tömbből, amikor »az amerikai és az angol imperialista körök és a bagdadi paktum tagállamainak vezetői lázasan igyekeztek megsemmisíteni a július 14-i forradalmat, meg akarták dönteni a nép hatalmát«. A lap rámutat arra, hogy a szorosan összeforrott iraki nép diadalmaskodott az imperializmuson. Az iraki népet »az egész világ szabadságra vágyó és békét szerető erői támogatták, támogatta a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor«. * * * Ankara. Talibmucstak, Irak törökországi nagykövete szerdán este Ankarában sajtóértekezletet tartott. A nagykövet kijelentette: »Iraknak a bagdadi paktumból történt kilépése egyáltalán nem változtat A POLITIKAI ÉLET ESEMÉNYEIHEZ Á német fiatalok nem akarnak a Bundeswehrben szolgálni Nyugat-Németország szociáldemokrata ifjúsága nem óhajt szolgálatot teljesíteni az Adenauer-kormány fegyveres erőinél. A Die Andere Zeitung közli, hogy lzerlohnban a Német Szociáldemokrata Párt »JungsociaUsten« nevű ifjúsági szervezete fellépett a Bundeswehrben való katonai szolgálat ellen. Az ifjúsági szervezet határozata kimondja: »A társadalmi rend, amelyet az egyház és a tőke, nem pedig a munkásosztály határozott meg, nem nyújt számunkra védelmet... A Wehrmacht idegen tőlünk, ifjú szocialistáktól, mert a mai körülmények között, például általános sztrájk esetén, ellenünk vetnék be. Ezenkívül nem akarjuk, hogy egy szép napon közép-németországi testvéreinkre kelljen lövöldöznünk«. írok döntése halálos csapást} mért a bagdadi paktumra Törökország és Irak barati vi- 1 szonyán«. í * * * | Peking. A Renmin Ribao | csütörtöki száma Iraknak a { bagdadi paktumból történt ki- $ lépéséről megállapítja. hogy | Irak »súlyos csapást mért az í imperialistákra és ügynökeik- ; re«. A bagdadi tömb az angol | és az amerikai imperialisták«t bűnös eszköze volt, amelyet az arab országok ellen indított támadásokra használtak fel. Az iraki forradalom győzelme után azonban e tömb tevékenysége valójában megbénult. * * * A művelődés joga — papíron A japán főiskolákon megkezdődtek a felvételi vizsgák. Az alkotmány szerint minden állampolgárnak joga van a művelődéshez. Ez a jog azonban papíron máradt. Japánban az oktatásért fizetni kell. Annak például, aki beiratkozik a Vaszada magán- egyetemre, egyszerre 40—60 ezer yent kell fizetnie, vagyis akkora összeget, amely egy közepes fizetésű munkás vagy alkalmazott két-három havi keresete. Egyes magánegyetemeken ez az összeg eléri a 100—160 ezer yent. Ezek szerint az egyetemeken eltöltött négy esztendő — a Sunday Sinbun című lap számításai szerint 1—1,5 millió yenbe kerül. A.z állami és városi főiskolákon a négyéves tanulmányi idő folyamán 400—600 ezer yen tandíjat kell fizetni. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a japán magán, állami és városi főiskolákon főleg a privilegizált rétegek és a középosztályok gyermekei tanulnak. A Kisi-kormány az idén mindössze 44 milliárd yent, vagyis a költségvetés 3 százalékát fordítja felsőoktatási célokra. A főiskolákon igen alacsony gyakorlati és tudományos színvonalon képezik a hallgatókat, maguk a főiskolák pedig rendkívül elhanyagolt állapotban xxinnak. A tokiói egyetem rektorának beismerése szerint a japán főiskolákat csupán 25 százalékban látják el a tanulmányokhoz szükséges berendezéssel. London. Iraknak a bagdadi paktumból való kilépése után ismét időszerűvé vált a haba- nijai angol támaszpont kérdése. Az angol külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy tárgyalni kell a támaszpont sorsáról. A szóvivő kijelentette, hogy az iraki kormány eddig még nem követelte a támaszpont kiürítését. A katonai támaszpontról kötött megállapodások részét alkották a bagdadi paktummal kapcsolatos szerződéseknek. Kormalizálódnak az osztrák-magyar kapcsolatok Bécs (MTI). Figl osztrák külügyminiszter a bécsi Külügyi Társaságban előadást tartott Ausztria és szomszéd országok kapcsolatainak alakulásáról. Ennek során Magyarországról szólva kijelentette: »Magyarországgal kapcsolatainkban fontos jelentősége van a vagyonjogi kérdéseknek. Tizennégy évvel a második világháború befejezése után itt az ideje, hogy ez a kérdés is rendeződjék. Egyébként közölhetem, hogy az osztrák—magyar kapcsolatok mindinkább normalizálódnak. Ausztria barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával, azokkal is, akiknek nézeteit nem osztja«. Átnyújtották az amerikai és francia válaszjegyzéket Moszkvában Moszkva. A Reuter-iroda gyorshírben jelentette, hogy az Egyesült Államok csütörtökön átnyújtotta Moszkvában a külügyminiszteri megbeszélésre és a csúcsértekezletre vonatkozó javaslatait tartalmazó jegyzéket. * * ♦ Tfíaszkva (AFP). Maurice D e j e a n, Franciaország moszkvai nagykövete csütörtökön délelőtt átadta Gromi- k ó n a k, a Szovjetunió kül- ügyimjindiszterémek a francia válaszjegyzéket a Szovjetunió március 2-i jegyzékére, amelyben a külügyminiszteri, illetőleg a csúcsértekezlet összehívásáról volt szá.
