Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

Péntek, 1959. március 2T 2 SOMOGYI NÉPLAP De Gaulle Nyugat-Németországot dicsőíti Párizs (MTI). A francia köztársasági elnök rezidenciá­jául szolgáló Elysée-palotában szerdán délután csaknem hat­száz francia és külföldi újság­író sereglett egybe, hogy tanú­ja legyen de Gaulle tábornok köztársasági elnöki minőségé­ben tartandó első sajtóértekez- letének. De Gaulle, ellentétben 15 elődével, akik sohasem nyilat­koztak a sajtó előtt, jó előre be­harangozott sajtóértekezletén részletesen szólt a külpolitikai kérdésekről. A köztársaság! elnök meg­nyilatkozása vegyes érzel­meket keltett a hallgató­ságban. Sokan csalódtak vár'»><«.,é*-’ikban. A tábornok nem mondott újat az algériai kérdésről. A berlini kérdéssel, Németország újra­egyesítésével, az Atlanti Szö­vetség problémáival és a csúcs- értekezlettel kapcsolatban pe­dig nagyjából megismételte azt, amit a környezetéből ki' szivárgott hírek alapján a francia kormánysajtó már rég­óta hangoztatott. A tábornok hidegháborús po­litikai hangot megütve kezdte sajtónyilatkozatát. Szerinte a világot súlyos nyugtalansággal tölti el a Berlin kérdésében ■»kirobbanó válság«. Nyomban ezután Nyugat-Németország dicsőítésébe fogott, s kijelen­tette, hogy az egyáltalán nem fenyegeti Franciaországot. Adenauer politikája megegye­zik a mié nickel — folytatta de Gaulle, és ezzel nyilvánosan Is megpecsé­telte a Bonn-Párizs tengely kialakulását. De Gaulle szembehelyezke­dett az NDK elismerésével, s kirohanásokat intézett a Né­met Demokratikus Köztársaság ellen. A német újraegyesítés kérdéséről mondott szavaiban némi eltérés mutatkozott az adenaueri elképzelésektől; ki­jelentette ugyanis, hogy Né­metország egyesítése -nem te­heti kétségessé jelenlegi hatá­rait Nyugaton, Keleten, Észa­kon és Délen«. Bejelentette, hogy Michel Debré miniszterelnök kíséreté­ben személyesen venne részt a csúcskonferencián, ha az azt megelőző külügymi­niszteri találkozó »-fontos kérdésekben megegyezés elemeit mutatná«. A tábornok nyilatkozatát az­zal fejezte be, hogy a csúcs­konferencián a maga részéről külön elgondolást akar felvet­ni »olyan testvéries szervezet létrehozására, amely segítséget adna az elmaradott és nyomor­ban élő népeknek«. A nyilatkozat után több kér­dés hangzott el, mely főleg Al­gériára vonatkozott Közölte, hogy októberi sajtóértekezletén a felkelés vezetőihez intézett fegyverszüneti ajánlata to­vábbra is érvényes. De Gaulle a francia flottára vonatkozó ismeretes kormány- határozattal kapcsolatban kö­zölte, hogy Franciaországnak a Földközi-tengertől délre, a Kö­zép-Keleten. Észak-Afrikában, Afrikában, Madagaszkár szige­tén stb. is vannak feladatai. »Hogyan tehetne ezeknek ele­get, ha nem rendelkeznék flot­tájával?« — mondotta. Hivat­kozott arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia sem olvasztotta be a NATO-ba ten­geri erőinek nagy részét,, s az atambombázóival is szabadon rendelkezik. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az Atlanti Szövetség elevenebb és erősebb lesz, ha a résztvevő államok csak együttműködnek, s nem olvasztják össze erőiket. Eisenhower sajtóértekezlete Washinton (MTI). Nyu- hogy a különbéke-szerződés gáti hírügynökségek beszámol- megkötése »nem módosítaná a nak Eisenhower elnök szerdai nyugati hatalmak Berlinre vo­sajtóértekezletéről. Eisenhower kijelentette, nem | | natkozó jogait-«. Eisenhower felkérte az űjság­módosította véleményét, s vál- 1 írókat, hogy a nyugati hatal­tozatlanul arra az álláspontra Helyezkedik, hogy »a kormány­fői értekezlet a külügyminisz­teri értekezlet eredményeinek kell indokolttá tenni-«. Az amerikai elnök hangoz­tatta, hogy kész rendszeres mák szándékait illetően várják meg, míg nyilvánosságra hoz­zák a Szovjetunióhoz intézendő nyugati válaszjegyzék szöve­gét. Eisenhower foglalkozott a napokban Macmillan angol időközökben sorra kerülő miniszterelnökkel folytatott ta- csúcsértekezleteken részt ven- nácsikozásaival is, és hangsá­ra, ha van remény rá, hogy az lyozta: csodálkozik, hogy a saj­ilyen erőfeszítések »-tényleges eredményeket hoznak« az Egyesült Államok és a nyugati világ számára. Közölte, ha csúcsértekezletre kerül sor, a nyugati hatalmak I több javaslatot terjesztenek elő, az amerikai elnök azonban nem volt hajlandó részletezni a javaslatokat, megjegyezve, hogy azokat »Egybe kell han­golni az Egyesült Államok ha­tóban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy megvitatták az Európában állomásozó had­erők létszáina rögzítésének kérdését. Az elnök bejelentette, hogy Dulles hétfőn bizonytalan idő­re üdülési szabadságra Flori­dába utazik. Eisenhower han­goztatta, sohasem fog hozzájá­rulni, hogy »a betegeskedő Dulles külügyminiszter kilép­rátainak és szövetségeseinek jen a kormány szolgálatából. mindaddig, amíg úgy érzi, hogy szol­elgondodásaival­Amikor az újságírók kérdé- 1 valamilyen minőségben seket tettek fel a tervbe vett gálni tudja a kormányt«. csúcsértekezlet színhelyéről, | Az AP tudósítója szerint Eisenhower megjegyezte, hogy j Eisenhower ezzel a kiielentésé­Szovjet kormánynyilatkozat az Egyesült Államok kétoldalú katonai egyezményeiről Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány március 25-én nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok Iránnal, Tö­rökországgal és Pakisztánnal kötött kétoldalú katonai egyez­ményeiről. A nyilatkozat sze­rint ezeknek az egyezmények­nek a megkötése ellenséges cselekedet a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Államok Török­országgal, Iránnal és Pakisz­tánnal kötött kétoldalú katonai egyezményei — hangsúlyozza a szovjet kormány — fokozzák a nemzetközi feszültséget, ve­szélyeztetik a békét a Közép- és Közel-Keleten, valamint Délkelet-Ázsdában. A szovjet kormány az Egyesült Államok Irán, Törökország és Pakisztán kormányainak ezt az újabb in­tézkedését ellenséges cseleke­detnek tekinti a Szovjetunió­val és a békével szemben. A Szovjetunió kormánya — hangsúlyozza a nyilatkozat — a maga részéről természetesen megteszi a szükséges intézke­déseket a Szovjetunió határai­nak biztonsága és a béke meg­őrzése végett. Kiss Károly megérkezett Londonba London. A Reuter-iroda je­lentése szerint Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, szerdán este Lon­donba érkezett. Kiss Károly ■ az MSZMP képviselőjeként részt vesz Nagy-Britannia Kommunista Pártja március 27-én kezdődő 26. kongresszu­sán. Amerikai flottagyakorlatok a latinamerikai vizeken Montevideo (TASZSZ). Az uruguayi sajtó és közvélemény elítélően nyilatkozik arról, hogy az amerikai hadiflotta nemrég uruguayi hadihajók részvételével hadgyakorlatokat tartott, és most az argentin flotta részvételével újabb gya­korlatokra készül. Afrikai és amerikai négerek világ- kongresszusa Róma (Reuter). Csütörtökön Rómában megnyílt az afrikai és az amerikai négerek II. vi­lágkongresszusa. A kongresz- szusor, körülbelül 100 kor­mányképviselő, író, képzőmű­vész és tudós vitatja majd meg a négerek politikai és kulturális szolidaritásának főbb kérdéseit. Brandt nyujat-íierlisii polgár mester megbeszélése ez amjrUai fiikas szolgálat kepvise élvei véleménye szerint az értekezle­tet tarthatnák az Egyesült Ál­lamokban, különösen az ENSZ New York-i központja látszik lest, ha a erre a legialakalmasabbnak. ' egészségügyi Minthogy azonban ez esetben a többi kormányfőnek hosszú utat kellene megtennie, megfe­lelőbbnek tart egy központibb fekvésű várost. Ama a kérdésre, hogy ha a Szovjetunió közben különbékét kötne az NDK-val, az módo­sítaná-e az amerikai kormány­nak a csúcsértekezlet kérdésé­ben elfoglalt álláspontját, Eisenhower kitérő választ adott Hangoztatta azonban, I vei közvetve utalt, arra, hogy I külpolitikai tanácsadónak szándékozik megtartani Dul- külügyminiszter okokból lemon­dásra kényszerülne. . HatnmarskjöM Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Szerdán este Moszkvába érkezett D a g Hammarskjöld, az Egye­sült Nemzetek Szervezetén«'-' főtitkára, aki az utóbbi időben látogatást tett a délkelet-ázsiai országokban. Berlin (MTI) Nyilvánosság­ra került értesülések szerint több amerikai hírszerző szerv képvicelői és Willy Brandt nyugat-berlini polgármester március 12-én bizalmas meg­beszélést tartottak. Áz ameri­kai megbízottak azt javasolták Brasndtnak, hogy az úgyneve­zett berlini válság e döntő sza­kaszában az eddiginél is job­ban hirdesse az amerikaiak né­met politikáját, és fokozza bé- kebontó tevékenységét. Ezeknek az utasításoknak megfelelően Brandt néhány nappal később tüntetőén el­hagyta a szociáldemokrata párt vezetőségének ülését, anélküli, hogy meghallgatta volna Ollenhauer beszá­molóját Hruscsowal folytatott tárgyalásairól. Ugyanezen a napon egy nyugat-berlini nagy­gyűlésen hangoztatta, minden befolyását latiba veti, hogy Ol­lenhauer Nyugat-Berlinnel kapcsolatos enyhe -politikája »ne akozzon. kárt«. Nem sikerült Bolívia „bezárása46 írta: I. Nyedjalkov gazdasági életét. De ez sem se­gített Ekkor más eszközhöz, a »gazdasági segélyhez« folya­modott. Az Egyesült Államok nagy kegyesen beleegyezett, hogy évente 20 millió dollárt nyújt Bolíviának a nehézségek leküzdésére. De olyan feltéte­lekhez kötötte a »segélyt«, hogy az csak rontott az ország helyzetén. Az elmúlt években ugyanis Bolívia csupán a köl­csönök kamatja fejében több mint 100 millió dollárt fizetett »jótevőjének«. Más szavakkal, az amerikai »segély« ez alka­lommal is annyit jelentett, hogy az amerikai monopóliu­mok egyik zsebükből a másik­ba tették a dollárokat. Még a nagy pénzügyi körök lelkes védőügyvédje, a Wall Street Journal c. folyóirat is kénytelen beismerni, hogy az amerikai »segélyezés« évei alatt Bolívia a világ egyik legnyomorúságosabb országa lett. Bolívia gazdasági helyze­te gyors ütemben közeledett a válság felé. S mivel az ország nem volt »rentábilis« a Wall Street számára, az amerikai diplomata körökben megszüle­tett a terv, hogy — Bolíviát »be kell zárni«. A problémák megoldásának egyetlen mód­szere Bolívia megszüntetése. Lehetővé kell tenni szomszé­dainak, hogy felosszák maguk között az országot — jelentet­te ki ez amerikai nagykövet­csökkentette az ség egyik munkatársa La Paz­ami rövidesen ban, Bolívia fővárosában. A megrázkódtatta Bolívia egész Time című befolyásos ameri­Az Egyesült Államoknak a latin-amerikai országokkal kapcsolatos politikáját »a nagy gumibot« politikájának neve­zik. Az Egyesült Államok mo­nopóliumai kihasználják szom­szédaik gazdasági gyengeségét, és arcátlanul beavatkoznak belügyeikbe, kifosztják termé­szeti kincseiket, és amikor ezekben az országokban elége­detlenség és ellenállás mutat­kozik, azonnal előveszik a hír­hedt »gumibotot«. Sam bácsi nemrégen újra felfegyverkezett a gumibottal, és elhatározta, hogy most egy kicsit Bolíviával foglalkozik. Bosszantja őt ennek az ország­nak a. létezése, mivel Bolívia kimutatta, hogy nem akarja alárendelni magát, és nem szí­vesen engedi meg az ameri­kaiaknak, hogy kifosszák kin­cseit. Még elgondolni is szörnyű: ezek a bolíviaiak egyszerűen nem akarják visszaadni a kül­földi részvénytársaságoknak az 1952-ben államosított ónbányá­kat, pedig ezekben a bányák­ban termelik a világ ónter­melésének negyedrészét. Fel­oszlatták az »államcsínyekre hajlamos« hadsereget, földre­formot hajtanak végre, s rá­adásul még az indiánok is kapnak földet és vele együtt Bzavazati jogot. Sam bácsi megpróbálta »ész- retéríteni« a bolíviaiakat, és minimumra énrendelést, kai folyóirat pedig azonnal felkapta és »megalapozta« ezt a kijelentést. A halas minden várakozást felülmúlt. Bolíviában hallatla­nul magasra emelkedett a nép tiltakozásának hulláma. 12 000 tüntető akart behatolni az amerikai nagykövetségre, de a rendőrség golyókkal és könnyfakasztó gázzal megállí­totta őket. A tüntetőknek még­is sikerült felgyújtaniuk két követség! autót és az amerikai zászlót. A Time című folyó­irat minden fellelhető példá­nyát eltüzelték. A főváros há­zainak falain ilyen jelmonda­tok tárkállottak: „Le az amerikai imperializmussal!' »Nem akarunk gyarmat len­ni!« Mintegy ezer halálra ré­mült amerikai La Paz környé­kén rejtőzött el, s amerikai repülőgépek szállították el őket. A lázongás az egész ország­ra kiterjedt. Cochabama és Oruro városokban a lakosság kövekkel zúzta be az ameri­kai konzulátus ablakait. A bo­líviai bányászok tiltakozásuk jeléül általános sztrájkot hir­dettek. Bolívia »bezárása« nem si­került. Az amerikai monopó­liumok kudarcot vallottak. A bolíviai nép maga is meg tud­ja oldani belső problémáit, csak az szükséges, hogy a la­tin-amerikai országok megsza­badulhassanak az Amerikai Egyesült Államok zsarnokos- kodásátóL Bagdad (AFP). Az iraki mi­nisztertanács szerdán elhatá­rozta, hogy március 24-ét, azt a napot, amelyen Irak kilépett a bagdadi paktumból, nemzeti ünneppé nyilvánítja. »Ez az ünnep — állapítja meg az ira­ki kormány rendelete — a szabadság ünnepe, amelyben az iraki nép megemlékezik az imperializmus utolsó marad­ványai felett kivívott győzel­méről-«. Az Ittihal as Saab szerdai száma megállapítja, hogy Irak­nak a bagdadi paktumból tör­tént kilépése »megfelel a nép akaratának, a nép érdekének-«. Az ország lerázta magáról az imperializmus utolsó bilin­cseit, újabb határozott Jépést tett a demokratikus fejlődés útján. Irak döntő és halálos csa­pást mért a bagdadi paktum­ra, alapjaiban rendítette meg e szervezetet. Irak éppen ak­kor lépett ki e támadó tömb­ből, amikor »az amerikai és az angol imperialista körök és a bagdadi paktum tagállamai­nak vezetői lázasan igyekeztek megsemmisíteni a július 14-i forradalmat, meg akarták dön­teni a nép hatalmát«. A lap rámutat arra, hogy a szorosan összeforrott iraki nép diadalmaskodott az imperializ­muson. Az iraki népet »az egész világ szabadságra vágyó és békét szerető erői támogat­ták, támogatta a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor«. * * * Ankara. Talibmucstak, Irak törökországi nagykövete szer­dán este Ankarában sajtóérte­kezletet tartott. A nagykövet kijelentette: »Iraknak a bag­dadi paktumból történt kilépé­se egyáltalán nem változtat A POLITIKAI ÉLET ESEMÉNYEIHEZ Á német fiatalok nem akarnak a Bundeswehrben szolgálni Nyugat-Németország szo­ciáldemokrata ifjúsága nem óhajt szolgálatot teljesíteni az Adenauer-kormány fegyveres erőinél. A Die Andere Zei­tung közli, hogy lzerlohnban a Német Szociáldemokrata Párt »JungsociaUsten« nevű ifjúsági szervezete fellépett a Bundeswehrben való katonai szolgálat ellen. Az ifjúsági szervezet hatá­rozata kimondja: »A társa­dalmi rend, amelyet az egy­ház és a tőke, nem pedig a munkásosztály határozott meg, nem nyújt számunkra védelmet... A Wehrmacht idegen tőlünk, ifjú szocialis­táktól, mert a mai körülmé­nyek között, például általá­nos sztrájk esetén, ellenünk vetnék be. Ezenkívül nem akarjuk, hogy egy szép napon közép-németországi testvé­reinkre kelljen lövöldöz­nünk«. írok döntése halálos csapást} mért a bagdadi paktumra Törökország és Irak barati vi- 1 szonyán«. í * * * | Peking. A Renmin Ribao | csütörtöki száma Iraknak a { bagdadi paktumból történt ki- $ lépéséről megállapítja. hogy | Irak »súlyos csapást mért az í imperialistákra és ügynökeik- ; re«. A bagdadi tömb az angol | és az amerikai imperialisták«t bűnös eszköze volt, amelyet az arab országok ellen indított támadásokra használtak fel. Az iraki forradalom győzel­me után azonban e tömb te­vékenysége valójában megbé­nult. * * * A művelődés joga — papíron A japán főiskolákon meg­kezdődtek a felvételi vizs­gák. Az alkotmány szerint minden állampolgárnak joga van a művelődéshez. Ez a jog azonban papíron máradt. Ja­pánban az oktatásért fizetni kell. Annak például, aki be­iratkozik a Vaszada magán- egyetemre, egyszerre 40—60 ezer yent kell fizetnie, vagy­is akkora összeget, amely egy közepes fizetésű munkás vagy alkalmazott két-három havi keresete. Egyes magánegyete­meken ez az összeg eléri a 100—160 ezer yent. Ezek sze­rint az egyetemeken eltöltött négy esztendő — a Sunday Sinbun című lap számításai szerint 1—1,5 millió yenbe ke­rül. A.z állami és városi főis­kolákon a négyéves tanulmá­nyi idő folyamán 400—600 ezer yen tandíjat kell fizetni. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a japán magán, ál­lami és városi főiskolákon főleg a privilegizált rétegek és a középosztályok gyerme­kei tanulnak. A Kisi-kormány az idén mindössze 44 milliárd yent, vagyis a költségvetés 3 szá­zalékát fordítja felsőoktatási célokra. A főiskolákon igen alacsony gyakorlati és tudo­mányos színvonalon képezik a hallgatókat, maguk a fő­iskolák pedig rendkívül el­hanyagolt állapotban xxinnak. A tokiói egyetem rektorának beismerése szerint a japán főiskolákat csupán 25 száza­lékban látják el a tanulmá­nyokhoz szükséges berende­zéssel. London. Iraknak a bagdadi paktumból való kilépése után ismét időszerűvé vált a haba- nijai angol támaszpont kérdé­se. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője szerdán közöl­te, hogy tárgyalni kell a tá­maszpont sorsáról. A szóvivő kijelentette, hogy az iraki kor­mány eddig még nem köve­telte a támaszpont kiürítését. A katonai támaszpontról kö­tött megállapodások részét alkották a bagdadi paktummal kapcsolatos szerződéseknek. Kormalizálódnak az osztrák-magyar kapcsolatok Bécs (MTI). Figl osztrák kül­ügyminiszter a bécsi Külügyi Társaságban előadást tartott Ausztria és szomszéd országok kapcsolatainak alakulásáról. Ennek során Magyarországról szólva kijelentette: »Magyarországgal kapcsola­tainkban fontos jelentősége van a vagyonjogi kérdések­nek. Tizennégy évvel a máso­dik világháború befejezése után itt az ideje, hogy ez a kérdés is rendeződjék. Egyéb­ként közölhetem, hogy az oszt­rák—magyar kapcsolatok mindinkább normalizálódnak. Ausztria barátságban kíván él­ni valamennyi szomszédjával, azokkal is, akiknek nézeteit nem osztja«. Átnyújtották az amerikai és francia válaszjegyzéket Moszkvában Moszkva. A Reuter-iroda gyorshírben jelentette, hogy az Egyesült Államok csütörtökön átnyújtotta Moszkvában a kül­ügyminiszteri megbeszélésre és a csúcsértekezletre vonatkozó javaslatait tartalmazó jegyzé­ket. * * ♦ Tfíaszkva (AFP). Maurice D e j e a n, Franciaország moszkvai nagykövete csütörtö­kön délelőtt átadta Gromi- k ó n a k, a Szovjetunió kül- ügyimjindiszterémek a francia válaszjegyzéket a Szovjetunió március 2-i jegyzékére, amely­ben a külügyminiszteri, illető­leg a csúcsértekezlet összehí­vásáról volt szá.

Next

/
Thumbnails
Contents