Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

Csütörtök, 1959. március 26. SOMOGYI NÉPLAP Megkülönböztetett sajnálkozás | Néhány kedves megjegyzés az IBUSZ-hoz Somogybái nem lehet kül­földre utazni, csak jelentkez­ni. Azt korlátlanul! Újság- hirdetéssel, röpcédulákkal, a propaganda ezernyi módszeré­vel csalogat az IBUSZ. S ha valaki »bedőlt■», mert sze­ret utazni, szeret világot lát­ni, s egész évben spórol a nyári két hétre, válaszként csak ezt kaphatja: Sajnálattal közöljük... minden hely be­telt. .. stb... Kaposvárott harmichat je­lentkező volt az év elején. Alighogy megjelent az utazá­sok »menetrendje«. S az IBUSZ harmincháromszor fe­jezte ki sajnálatát. Hárman abban a kivételes kegyben részesültek, hogy somogyi lé­tükre elutazhatnak Cseh­szlovákiába. A többi olyany- nyira vidéki, hogy nem volt számára hely. No de hát erre már jó előre kiadták az »ukázt«. A 14. számú ügyviteli utasítás azt mondja: »Idegen kezelésű irodák kontingenst nem kapnak, ellenben az utazás programját megkapják (kö­szönjük szépen!), és ezekre helyeket — telefonon vagy írásban — lekérhetnek«. Micsoda nagylelkűség! De hát hiába, mi idegenek va­gyunk. A Somogy megyei iroda idegen kezelésben van, mert ez nem az IBUSZ-hoz, a megyei tanácshoz tartozik. Büntetésként tehát ne vá­gyakozzunk külföldre, azaz vágyakozhatunk, csak ma­radjunk itthon. Mi lenne a teendő? Hát, aki külföldre akar utazni, vállal­ja a pesti utat is. Ott van kontingens bőven. Csak nem a vidékieknek. Mert udvaria­san megkérik a jelentkezőt, szíveskedjék Kaposvárott je­lentkezni. De van ennél cifrább do­log is. Az IBUSZ sokszorosí­tott jelentkezési íveket bo­csátott ki Kara József s. k. (a társasutazási csoport vezetője) nevével. A szakszervezetek osztották ki ezeket a ked­vezményre érdemes dolgo­zóknak. Kiderült, hogy hiába; az ő részükre sincs hely... Tavaly még kapott kon­tingenst az idegen kezelésű iroda. De úgy látszik, azóta rájöttek, hogy ugyancsak ká­rosan befolyásolja a közhan­gulatot, ha kevesebb pesti ember juthat külföldre. Azon­nal megszüntették. A kon­tingens kimúlt. Idén megnövekedett a tár­sasutazások lehetősége — leg­alábbis az IBUSZ vezérigaz­gatója így nyilatkozott, s a közlemények is erre utalnak —, de ez a vidékiekre nem vonatkozik. Hallani itt is, ott is, hogy mire meghirdették a külföldi utakat, már nem volt hely. Igaz, nem igaz? Érde­mes lenne megvizsgálni! A tények azonban világo­sak. Kaposvárott harminc­hatból három, Siófokon 11-ből öt jelentkezőt fogadott el az IBUSZ. Helyesebben ennyi ígéretet tett. És ez kevés! Gondoljuk csak el, hogy egyetlen különvonattal leg­alább ötszáz ember utazik! Hány különvonat indul és hány külön-autóbusz a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Romániába, Németországba és a környező országokba? A bő lehetőségek prospektusának alapján egyszerűen képtelen­ség megszámolni. De tudják odafönt, s azt is tudniuk kell, hogy mi nem nyugszunk bele e kiáltó igazságtalanságba. Várjuk a választ, és várjuk a külföldi utazások lehetősé­gét. Nem hinnők, hogy a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium illetékesei szemet hunynak a somogyi dolgozó­kat sértőn érintő effajta meg­különböztetett sajnálkozás láttán. [Tardi Palika nagycsepelyi kisfiú ismerkedik a tavasz virágaivaL első Hó- és homokviharok az Egyesült Államokban Míg Moszkvában március el­ső felében 1907 óta nem ta­pasztalt meleg tavaszi időjárás uralkodott — ilyenkor általá­ban még hó fedi a szovjet fő­várost, és nem ritka a mínusz 15—20 fokos hőmérséklet —, az Egyesült Államok nyugati ré­szén március közepén heves hóviharok dúltak. A sok he­lyütt 3 méter magas hófúvások használhatatlanná tették az utakat. Wisconsin államiban Randolph közelében megakadt egy személyvonat. Az utasok­nak várniuk kellett, amíg utat törtek és autóbusz-oikikal to­vább szállították őket. Iowa államban több száz gépkocsi rekedt meg az utakon, és az autósok gyalog küzdöttek ét magukat a dühöngő hóviharon a legközelebbi vendéglőig vagy farmer-házig. A hóvihartól érintett területeken be kellett szüntetni a légi közlekedést, és a vonatok csak nagy késéssel jártak. Az első jelentések hat ember haláláról számoltak be. Ugyanebben az időben az Egyesült Államok déli részén, Oklahoma, Uj-Mexikó és Texas államiban hatalmas ho­mokviharok pusztítottak. Te­xas északi részén préritüzek keletkeztek, amelyek a viihar miatt rohamosan -terjedtek. TUDJA-E, HOQY... A csókbogár túléli az atomháborút Á legnagyobb esélye egy atomháború túlélésére a mind­össze egy centiméter hosszú bogárfajtának van, amelyet Dál-Amerikában »csókbogár« néven ismernek. Tudósok megállapítása szerint 250 000- szer több radioaktivitást bír el, mint az ember, és fel sem vesz olyan sugármennyiséget, amelytől az ember elégne. .:; a legrégibb, mai napig használatos hangszerek, a hár­fa és a furulya — 6000 évesek és a régi Egyiptomból szár­maznak. ... felnőtt ember testében 100—160 milliárd parányi vér­edény, úgynevezett hajszálér van. Ezek összhossza 60 000— 80 000 kilométer. ... egy kiló rózsaolaj elő­állításához 500 kiló rózsaszi­rom szükséges. Ezzel szemben csak két csepp rózsaolajra van szükség .1 liter parfőm elő­állításához. ... a földfelület minden hektárára másodpercenként olyan mennyiségű napenergia jut, amennyivel mozgásba le­hetne hozni egy 10 000 kilo­watt teljesítőképességű motort. ... a párizsi televíziós tu­dományos kutatólaboratórium­ban különleges műszer segít­ségével televíziós ernyőre vetí­tették az ember hangszálainak tízszeresen nagyított képét. A felfedezés az orvostudomány számára jelentős. ...az első fényképet Orosz­országban 1840-ben készítet­ték? A férfinek, akit lefény­képeztek, húsz percig kellett mozdulatlanul ülnie. ... a XVI. században ked­velt ital volt a csokoládé, amelyet borssal ízesítettek. ... a moszkvai Kreml tor­nyait díszítő öt rubin-csillag­nak egyenként körülbelül egy tonna a súlya. Az ágak végei közötti távolság három méter. ;.. egy leningrádi lakásépítő telepen az egyik tömbháznak először a fedele került a he­lyére. A vasbetonból készült fedelet a helyszínen készí­tették el és hidraulikus eme­lőkkel húzták fel az előre fel­állított masszív vasbeton osz­lopok tetejére. A falakat, lép­csőket stb. ezután szerelték fel szintén eCőregyártott ele­mekből. Ez a módszer csökken­ti az építkezés önköltségét. Schopenhauer véleménye a házasságról Schopenhauertől megkér­dezték egyszer, számdékszik-e megnősülni. — Nem! — felelte határo­zottan a filozófus. — És miért nem? — tették fel neki a kérdést. — Mert amúgy is csak bá­natom származnék belőle. — Ugyan, miért gondolja ezt? — Mert féltékeny lennék. — De miért lenne Schopen­hauer úr féltékeny? — Mert megcsalna a fele­ségem. — Honnan veszi, hogy meg­csalná a felesége? — Mert megérdemelném. — De hát miért érdemelné meg? — Hát hogyne érdemelném meg, ha megnősülnék... Néhány járásban vasárnap rendezték meg a Latinka Sán­dor kulturális seregszemle já­rási bemutatóját Előzőleg már hírt adtunk a készülődésről, a csoportok izgalmáról, erőfeszí- mányt, s olyan apróságokra is téseiról. Most két járási be- felhívjuk a figyelmet, melyek mutató tapasztalatai alapján csiszolásra, javításra várnak, illő, hogy értékeljük az ered- A bemutató KÉT BEMUTATÓ — sok tanulsággal K \ — Kulturális seregszemle Nagyatádon és Csurgón — dérces gyermektáncot pedig — szony ballonkabátos utcai ru­ha lehet — fényhatásokkal hában, dauerolt fővel és nylon NAGYATÁDON aláfesteni. A felsöbogátiak Lakodalma­sában a zene és a tánc rit­musegysége hiányzott. A mo­tívumok sem egységesek. Ér­demesebb lenne felgyűjteni és KISZ bemutatni saját, még meglévő számszerűen és színvonal te- dály-mű kiemelkedett műso­kintetében is jóval többet ho- rukból. A KISZ-együttes még táncaikat ÁlömőgyszöbiMAV KISZ-csoport kanásztánca be­harisnyában jelenjék meg a színpadon. Koppányi Ellencso­port című jelenete így ko­rántsem hiteles. Harmatgyen­gén hangzott el a nagyatádi előadásában Bartha: Forradalom című műve. Még rinyabesenyőiek produkció­ja volt a legjobb. A Tölgy és hárs rendezése, színpadi meg­oldásai ügyesek, jók. A szín­játszás színvonala általában gyenge volt a bemutatón. Jól tudjuk, mégsem ez jellemző a járásra... A két szavaiét: Kurucz Er­zsit és Béres Editet megérde­melten javasolta a zsűri a me­gyei bemutatóra. zott, mint Csurgón. Az ered­mény azonban mégsem meg­nyugtató. Nem kívánunk ösz- szehasonlításokat tenni az el­múlt évek tapasztalataival, elöljáróban mégis el kell mon kezdő; nagyobb gondot a szö­vegre, szájmozgásra, s ä ma­gas hangok erőteljesebb meg­szólaltatására. A nagyállási KlSZ-kórus- tól még sokat várhatunk. Jó dánunk: sokkal többet vártunk hanganyag jellemzi, hiányzik és várhattunk volna a bemuta­tóktól. A nagyatádi járás kórus­kultúrája ismert, s a bemuta­tón is látszott: kedvelik, he­lyenként hozzáértéssel művelik erényeket. azonban a kiegyenlítettség. A szoprán érdes (hangképzéssel változtatható), az alt alig hall­ható. Beethoven Tavaszi dala felfedte az együttesben rejlő ezt a művészeti ágat. Hét énekkar szerepelt. Első helyen említjük a gimnázium kamara­kórusát, mely hibái ellenére is a jobbak közé tartozott. Még­is észre kellett vennünk, hogy visszafejlődött az együttes. A kórus sokat markol, többet, mint amit elbírna. Túlságosan kiszélesítették a repertoárt, nem maradt idő az alapos ki­dolgozásra. A hamiskodást, a túlzott tempókat és a szólamok közti kiegyenlítettség hiányát bírálnunk kell. Javaslatunk: csak két művel készüljenek a megyei bemutatóra. Ígéret a bogáti KISZ-kórus is. A Tavaszi kánon szép, csak A szabási és a mikei KISZ- kórus kezdő stádiumában is helytállt. Helyenként ritmus­eltérés, dallamhamisítás csor­bítja a produkció értékét. A kórusoknál általában érezhető, hogy sorokat énekel­nek, s a zenei összefüggéseket nem veszik figyelembe. Ez­által az előadás darabos, szag­gatott. (A zenei »mondat« vé­ge nem azonos a szövegsor vé­gével.) Dicsérendő azonban, hogy a kamarakórus kivételé­fejezetlen. A lakodalmasba több élet, több szív kellene. A községi tánccsoport tagjai te­hetségesek, csak nem érzik még azt, amit tánccal szeret­nének kifejezni. Határozottan jó, hatásos, dinamikus a csö- kölyi csoport verbunkja és ka­násztánca. A szabásiak — kez­dő csoport — tánca hangula­tos, és nagyon szép dallamra táncolják. A három táncot eggyé kellene gyúrni. A tánccsoportoknál azt ész­leltük, hogy a táncok, melyek érzéseket, hangulatot fejeznek ki, nem ülnek az arcokra. Ez CSURGÓN sokkal szegényesebb volt a se­regszemle, s nem értjük az okát Csak szervezési hibákat nem feltételezhetünk, de ez is hozzájárult a részvétlenség­hez. Mindössze egy tánccso­port és három színjátszó együt­tes szerepelt igencsak válta­kozó sikerrel. A művelődési ház tánccso­portja régi, jóhírű és kitűnő képességű együttes. Repertoár­jából öt táncot is előadott, hogy kitöltse az időt (Nem az ő hibájuk.) Táncaik hangula­tosak, precízen kidolgozottak, bár a sokszor bemutatott kom­részben az átélés hiányát, rész- ...... . . . . wor, „ ... pozícióknál mar bizonyos fa­ben a meg nem beidegzett le- ár-^í pesekre való tükrözi. Meggyőzően szerepelt a mű­velődési ház esztrád-zenekara. A harmonizálás kifogástalan, a pontozott ritmusra azonban radtsag, unalom érződik, nem koncentrálást . ’ ,. is csoda. Óriási sikere volt azonban az Együd Árpád gyűj­tésében és betanításában elő­adott Szentai cigánytáncnak. ugyan, miként kerültek ide a Bástyasétány 77 második fel­vonásával. Azt hinné az em­ber, hogy operettre csak olya­nok vállalkoznak, akik meg is tudják oldani. Sajnos, itt se hang, se játék, se rendezés, csupán mozgolódás a színpa­don és élettelen szöveg, né­hol ripacskodás utánzattal át­itatva. Kár ezért. Nem ide való. Az ő példájukból is le lehetne vezetni a csurgói já­rás részvétlenségét. Csurgón, a járásban sok együttes van még, talán job­bak is, hiányoltuk őket. E két seregszemle legfőbb értéke, hogy a csoportok több­sége műsorpolitikai szempont­ból fejlődést tanúsított, s a kultúrmunkások szívvel-lélek- kel, őszinte örömmel léptek Sziporkázóan hangulatos, ere- színpadra. Mégis úgy éreztük, ŰJ KÖNYVEK Földes Péter: A túlsó partról — Hűen állítod életét az ol­vasó elé? — kérdezték tőlem sokan, akik hallották, milyen munkába fogtam. Van egy fényképe: rangjel­zés nélküli egyenruhában, há­ta mögött zászlók, asztalán térképek. így vonult be az emberek emlékezetébe — és nem is véletlenül. Nem azt várja-e tehát az olvasó, hogy élete kaleidoszkópjának ábrái végül is ebbe a képbe állja­nak össze? Tettei kézzel foghatóak. Egyéniségéről beszélnek tisz­telői, barátai, özvegye, saját naplójegyzetei. Sorsának for­dulatait okiratok őrzik. Fény­képei az asztalon feküsznek. Stromfeld Aurélról szól Földes Péter A túlsó partról című regénye, Az író búvárként merült a fél- szín alá. Vallomásra bírta éle­tének ezernyi adatát. Tetteivel magyarázza gondolatait és fel­lelt gondolataival, élményeivel tetteit. De írás — legyen akár napló, tudományos életrajz vagy életregény — adhatja-e bárki életének másolatát? Az élet önfeledt volt: az aa- napok mit sem tudtak a más­napokról, a cselekvés pillanat tában fátyol borította a kö­vetkezményeket. Az életrajz­író azonban már hőse halálát is ismeri, amikor születését léírja. Egyiket a másikhoz méri óhatalanul. Az etika, az esztétika és a logika minden szabálya semmivé válna, ha a születés nem volna méltó a halálához. A szándékot egy élet lefolyása és egy élet re­konstruálása között a toll nem mérheti át. De nem is kísérli meg, mert amúgyis csak pontos, de eredeti cso­dája nélkül való az, ami már solat. Minden életrajz egye­bet, közelállót, de sokkal fon­tosabbat valósít meg: egy élet értelmét ábrázolja. Maga az élet, a hetek felso­rakozó századaival és a hét­köznapok ezredéivel egyetlen emberé! Átélni lehet, de újra­élni nem. Az élet értelme mindenkié, egyetért vagy vi­tázik minden más az ember életévek — Hűen állítod életét az ol­vasó elé? — Ez képtelen kér­dés. A kérdés így tehető fel: — Élethűen állítod őt az ol­vasó elé? MOLNÁR KATAf A MANDARIN-KALAP vei nem vállaltak erejüket jobban kellene ügyelni. Erősí- meghaladó, nehezebb műve- lésre szorul a basszus, s a dó­két. bős ne foxkémt játssza a A kutasi MEDOSZ népi rnoz§alrr|i indulót. együttes megszerezte ismét a A színjátszók ezúttal is gyorsabb tempót kíván. Geyer babért. Helyi gyűjtésű Kukori- gyengén szerepeltek. Témavá- ■ ... - - . - — - .. Osztásban nem volt hiba, já­tékban, rendezésben annál több. A lábodiak szereplőválasztá­sa nem sikerült. Játékról alig beszélhetünk. Óvakodni kelle­ne attól is, hogy a bajuszos paraszt galambszürke jampec- kalapban, a három parasztasz­Flórián dalánál szembetűnő a karvezető kifogástalan ritmus­érzéke: a változó és visszatérő dallamoknál is megtalálta az eredeti tempót. A lábodi Kótai Lajos két kó­rust hozott. A férfikar jó hang­anyaggal rendelkezik, a basszust erősíteni Kell. A Ko­cafosztása élettől duzzadó, hangulatos, látványos és tar­talmában is érték. Szép a kompozíció, jók a táncok, bár még van mit csiszolni a me­gyei bemutatóig. A kanász- tánc tempója túl gyors, a bak- ter meséjét rövidebbé és csat- tanósabbá kellene tenni. A li­deti, magával ragadó kompo­zíció ez, melyet játékos kedv­vel, élettől duzzadón adott elő a csoport. A csurgói területi KISZ Sá­god:: így fizettek ők című mű­vét adta elő vontatottan, in­kább csak halk felolvasásnak tűnő szövegmondással. A művelődési ház csoportja Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című vígjátékából mutatott be egy részletet ügyesen rendezve, a főszerep­lő férfi és nő tehetségéről árulkodón. Ä berzenceiek — meg kellett mondani a hibá­kat is, mert bírálat nélkül nincs előrejutás, s szeretnők, ha legközelebb már nem ta­lálkoznánk ezekkel a hibák­kal. A csoportok munkájának ér­tékelése szempontjából feltét­lenül ki kell dolgozni egy rendszert, mert így meglehe­tősen felszínes képet kapnak a kultúrmunkások önmaguk dezó hírnek szövik át. Egy i ásatási rejtély szálainak bo­gozódósa teszi végig érdekfe- Jávori Béla szítővé a történetei. Molnár Kata, A mandarint alap című regény Írója, Elragadóan üde kisvárosi tör­ténet, amelyben a diákcsínyek körüli bonyodalmakat ébre­és mások szerepléséről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents