Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
Vasárnap, 1959. március 22. 2 SOMOGYI NÉPLAP A Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusának politikai határozata Varsó (TASZSZ). Mämt a (PAP hírügynökség jelenti, a Lengyel Egyesült Munkáspárt március 19-én befejeződött III. kongresszusa határozatát hozott »A párt politikájának fő feladatairól“. A LEMP III. kongresszusa •— mondja a határozat — maradéktalanul helyesli azt a politikai irányvonalat, amelyet Gomulka elvtárs. a Központi Bizottság beszámolójában ismertetett. A LEMP e politikai irányvonal követésével megszilárdította sarainak egységét, megerősítette kapcsolatait a munkásosztállyal és a néppel, visszaverte a népi demokratikus rendszer aüáBiknázására törekvő reakció rohamait, leküzdötte a dogmefáfcus pártpolitikát, szétzúzta a revizionista és opportunista irányzatokat, amelyek ideológiai lefegyverzéssel fény égették a pártot osztályeltenségeivel szemben, kiszélesítette a pásrtdemojtrá- ciát és a szocialista demokráciáit a társadalomiban, megszilárdította a törvényességet és növelte a népi hatalom tekintélyét, hatékony és gyümölcsöző erőfeszítéseket tett a gazdasági fejlődésiben mutatkozó aránytalanságok megszüntetésére, a munkások és alkalmazottak étetszím vonalának emelésére. A kongresszus megállapítja, hogy e politika eredményeképpen sikeresen halad a jelenlegi ötéves terv teljesítése a gazdasági élet minden főbb ágában, s ez megteremti az alapot az ország további szocialista fejlődéséhez. A kongresszus megáffitapftja, hogy a párt — szem előtt tartva a proletár internacionalizmus lenini elveit — megerősítette a testvéri kommunista és munkáspártokhoz fűződő szolidaritás szálait, erősítette a szocialista tábor egységét. A továbbiakban a határozat megjegyzi, hogy a mai korszak legjellemzőbb vonása a szocialista világrendszer versenye a kapitalizmus világrendszerével. A békés együttélés elveinek győzelméhez vezető úton a legfőbb akadály az Egyesült Államok reakciós köreinek agresszív politikája. E körök legfőbb európai szövetségese a Német Szövetségi Köztársaság. Az Adenauesr-kormánv revans- szellemétői fűtött kalandor-politikája, a Nyugat-Németor- szághan uralkodó kapitalista monopóliumok érdekeit fejezi ki, és a legfőbb akadálya Németország egyesítésének. A német probléma egyetlen helyes megoldása, amely megfelel az európai béke érdekeinek és Németország egyesítéséhez, az egységhez, bákesze- rető és demokratikus német állam létrejöttéhez vezet — a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatok és a két német állam szövetségének megteremtéséről szóló N DK -javaslatok tartalmazzák. A kongresszus határozta helyesli, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatait, valamint azt, hogy követeli Lengyelország részvételét minden olyan nemzetközi értekezleten, amely a német békeszerződéssel hivatott foglalkozni. A határozat rámutat, hogy a Lengyel Népköztársaság elszak.i tha.tatlacTu] kapcsolódik a szocialista államok nagy családjához. A kongresszus megállapítja, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátság és szövetség. Ez döntő, tartós és mellőzhetetlen eleme a lengyel külpolitikának. A lengyel— szovjet barátság messzemenő ideológiai közösségre, az in- temaciomalizmius lenini elveire támaszkodik, mindkét állam szükségletéiből ered és megfelel Lengyelország létérdekeinek. A kongresszus támogatja a kelet—nyugati legmagasabb színtű találkozó gondolatát. Szolidaritásáról biztosítja az imperialista elnyomásban sínylődő népek felszabadító harcát. A kongresszus helyesli a szocialista gazdaság további fejlesztésének és a népjólét fokozásának programját. Mint a határozat rámutat, az egész nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi szakaszára, fejlődésére különös hatással voltak az SZKP XXI kongresszusának határozatai. A kongresszus megállapítja, hogy a LEMP I. kongresszusának határozataiban alaptalan és hibás volt az a tétel, hogy a pártba jobboldali nacionalista elhajlás észlelhető. A kongresszus az erre vonatkozó határozatot érvényteleníti. Megállapítja, hogy a jelenlegi szakaszban a revíziómzmus jelenti a párt számára a legfőbb veszélyt, mert a revizianizmus objektiven összefügg a burásod belső és külső erők szocialista ellenes törekvéseivel. Alapjában megvalósult a párt eszmei és szervezeti konszolidációja. A párt erejét, vezetési képességét mindenekelőtt a dolgozó tömegekkel kiépített kapcsolatai határozzák meg. Európaszerte gyönyörű, verőfényes az idő Európa-szerte szép, verőfényes idővel köszöntött be az igazi, immár hivatalosan is elismert tavasz. A nappali hőmérséklet csak a Moszkván túli területeken maradt valamivel a fagypont alatt, s Európa nagy részén már a szombatra virradó éjszakásom volt fagy. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán derűlátóan ítélik meg a következő néhány nap időjárását: a jelek szerint a tiszántúli megyékben valószínűleg lesznek még gyenge éjszakai fagyok, a derült, szép idő azonban tovább tart, s a nappali hőmérséklet az egész országban emelkedik. Nézeteltérés Eisenhower és Macmillan között Gettysburg (MTI). Eisenhower elnök és Macmillan angol miniszterelnök péntek este megkezdte tárgyalásait. Első megbeszélésük két óra hosszat tartott, s ezen a berlini, valamint a liémet kérdésről, továbbá Macmillan moszkvai, párizsi és bonni útjáról volt szó. Az értekezletről hivatalos helyen semmit sem közöltek, de John Scali, az AP tudósítója szerint nézeteltérés volt Eisenhower és Macmillan között, Macmillannek azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a Nyugat határozottan ajánlja fel a csúcsértekezlet megtartását ezen a nyáron. Eisenhower ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a csúcsértekezletet a külügyminiszteri értekezlet sikerétől tegyék függővé. * * * Tájékozott körök szerint Eisenhower és Macmillan szombat célelőtt a berlini és német kérdésről, délután pedig valószínűleg a leszerelésről és különösen az atomfegyver-kísérletekkel foglalkozó genfi tárgyalásokról beszél majd. A szombati tárgyalásokba bekapcsolódnak az Egyesült Államok hadügyminisztériumának vezetői és az atomenergia kérdésével foglalkozó szervek képviselői. A Fehér Ház hivatalos szóvivője közölte, hogy Dullest a megbeszéléseken résztvevő munkatársai tájékoztatják a megbeszélés menetéről. Angol lapok Macmillan amerikai tárgyalásairól Lordon (MTI). Az angol lapok non ítélik meg egységesen Macmillan washingtoni »rábeszélő erőfeszítéseinek“ esélyeit A Daily Express tudósítója jelenti: ^ / Macmillan ötnapos amerikai látogatásának egyik legfontosabb találkozója a kórházban volt Dulles-szal, aki még mindig ura az amerikai külpolitikának. Macmillan egy óra hosszat ismertette előtte az európai feszültség enyhíté-4 sét célzó tervét, és mielőtt tá-f vozott, biztosítékot kapott ar- ^ ra, hogy Amerika határozót- J tan támogatja az ő tervét,^ hogy a Nyugat követelje a ^ fegyverek és a csapatok szi-J gorú korlátozását Közép-Eu- i rópa nagy területén. Itt az egész politikai légkör bizakodóbbá válni. Hruscsov \ legutóbbi nyilatkozata azt a i bátorító érzést keltette a vo-f nakodó amerikaiakban, hogy \ az oroszok hajlandók korno-J lyan tárgyalni, amit Macmil-) lan is hetek óta mondogatott. A News Chronicle washingtoni tudósítója szerint a hivatalos hangsúlyt a kölcsönös egymásrautaltságra és az egységre helyezik ugyan, de a Camp David rozsdás szögesdrótkerítései mögött Macmillan és Eisenhower sok ellentétről vitatkozik barátságosan. — Hitelesen jelenthetem — írja a tudósító —, hogy az Amerikai Egyesült Államok békeszerződést szövegezett meg Németország számára, s Anglia ez ellen számos fenntartással élt. Azt hiszik: az angol ellenkezés fő oka az, hogy az amerikaiak a német egyesítés fokozatos megközelítését javasolták egyidejű lépésekkel az európai biztonság felé. Az angolok viszont Ke- let-Németország elismerését javasolták a Berlinbe jutást biztosító szavatosságok ellenében. Amerikai források szerint ezt az Egyesült Államok ellenzi. Sziiszlov (alállozolf Gaitskell-lel és Bevannal London (TASZSZ). A Kül- hétéves népgazdaságfejlesztési földi Újságírók Szövetsége tervéről és békepolitikájáról, pénteken villásreggelit adott Beszámolója után a megjelen- a Szovjetunió Legfelső Ta- tek kérdéseire részletesen vá- nácsa küldöttségének tiszteletére. A villásreggelin a világsajtó mintegy 250 képviselője jelent meg. A villásreggelin Szuszlov beszédet mondott, megemlékezett q Szovjetunió laszolt. A villásreggeli után Szusz- lov ismét találkozott Gaitskell- lel és Bevannal, a munkáspárt vezetőivel. Hruscsov sajtóértekezletének külföldi visszhangja NEW YORK A nagy New York-i l,apok szembetűnő helyen számolnak be Hruscsov csütörtöki sajtó- értekezletéről. A New York Herald Tribune szemleírója, Joseph Alsop pélményt, hogy Eisenhower es Macmillan komolyan megvitatja egymással a csúcstalálkozó kérdését »Ha az amerikai elnököt nem kényszerítet- ték volna rá — írja Alsop —, most nem vitatná meg Mae- millaxtnel azt a kérdést sem. NEMZETKÖZI SZEMLE A tavaszt jelzik a hőjti szelek Nyugati aggodalom: „Van-e kiút a zsákutcából?* Szovjet rugalmasság: „Készek vagyunk az ésszerű vitára!* Drámai küzdelem Drámai küzdelmet vívták napok óta egy magyar tengerésztiszt életéért: a »Tisza« tengerjáró hajón, amelyik akkor az otrantói szoros tá- kezd t jékán hajózott. A hajón 4 megbetegedett Kis Béla tengerésztiszt, 40,2 fokos láza volt, állapotát életveszélyesnek látták. Orvosi beavatkozásra azonban nem kerülhetett sor, mert az Otranto; szoros tájékán nincs alkalmas kikötő, illetve olyan nagyobb helység, ahol kórház lenne. A hajó parancsnoka rádión kapcsolatot teremtett Budapesttel, a DETERT igazgatóságával és jelentette az esetet, egyben tájékoztatta az igazgatóságot a betegség tüneteiről. A DETERT igazgatósága azonnal összeköttetésbe lépett dr. Balázs Gyulával, a Korányi Frigyes és Sándor kórház belgyógyászati osztályának vezetőjével, aki a tünetek leírásából megállapította, milyen bedéül »Hruscsov első nyerésé- . miről beszéljenek a csúcsérte-1 gének« nevezi azt a körül- kezleten, hanem megpróbálna kitérni a találkozó elöl. J Amerikai hírügynökségek! J jelentései felvetik azt a gon- I J dolatot, hogy Hruscsov sajtó- J értekezlete kedvezően befolyá- l solhatja Macmillan és Eisen- tegséggel állnak szemben a shower tárgyalásainak kimene- »Tisza« tengerjáró hajóa. te’ét. E jelentések megállapít- Nyomban pontos utasitásr ajak, hogy az angol miniszteradott, milyen gyógyszereket f elnök és az amerikai elnök kell a betegnek adni. a ' hajón a szükséges gyógyszerek megvoltak, mert minden hajót jól felszerelnek gyógyszerekkel, így antibiotikumokkal is. Ezután óránként érkeztek a rádió-távira tok a beteg állapotáról. Ugyanakkor utasítást kapott a hajó, hogy eredeti útitervétől eltérően Pireusba menjen ott szállítsák kórházba a tengerésztisztét. ro a-£ OiHCUAttl CIIIUK ' között nézeteltérések vannak j bizonyos nemzetközi problémák | megközelítése szempontjából és Macmillan nagy igyekezetei tanúsít, hogy komoly tárgyalásokat hozzon létre a Szovjet- unióval. OTTAWA tatkozatot. A kanadai lapok úgy vélik. 4 ) Hruscsov sajtónyilatkozata 4 óriás érdeklődést keltett Ka- á nadában. A rádió és a televízió Mire erre sor került vol- <f|öt|bször is megismételte a nyírta, a beteg állapota lényegesen javult. A korinthu&i csatornán áthaladva már or- 4 hogy ez a nyilatkozat »köze- vos is szállt a hajóra, aki Jlebb hozta a Kelet és Nyugat megállapította, hogy a táv- J közötti csúcsértekezletet«, diagnózis kitűnő volt, a be- J A hírügynökségek moszk- tag állapota annyira javult, Jvai jelentései kiemelik: Hrjs- hogy már nincs szüksége Jcsov határozottan cáfolta azo- kórházá ápolásra. így az- lkat a nyugati állításokat, hogy után a »Tisza« tengerjáró Ja Szovjetunió ultimátumot je- hajó nagyobb kitérő nélkül J lentett be a berlini kérdéssel folytathatta útját. ’ kapcsolatban. A nemzetközi politikában hónapok óta központi helyen áll a német kérdés és ezzel kapcsolatban az elmúlt hét diplomáciai tevékenységére különösen rányomja bélyegét a Szovjetunió által javasolt magas szintű tárgyalások gondolata. Mint már annyiszor az elmúlt évek során, ezekben a naDokban is a legellentétesebb nézetek ütköznek össze. Sok még a zord: nem! — egyes imperialista körök kardesörteté- se erőteljesebb, mint valaha. Tábornokok és felelős politikusok egyaránt emlegetik a nukleáris fegyverekkel vívott háborút, mégis a tárgyilagos megfigyelő itt is, ott is bizonyos »olvadást« tapasztal. Mintha a kellemetlen böjti szelek, amelyek elhervaszta- nak ugyan egy-egy sietős virágot, végső fokon mégis a tavasz közeledtét, a tavasz diadalát jeleznék. Sok példát lehetne erre idézni, de válasz- szűk ki a legjellemzőbbet és legjelentősebbet, Eisenhower elnök hangulatváltozását. Az USA vezetője különösen Macmillan szovjetunióbeli látogatása során nem fukarkodott a fenyegető kijelentésekkel. Szemmel láthatóan meg akarta zavarni az angol miniszter- elnök moszkvai tárgyalásainak légkörét. A nyugati átlagpolgár az amerikai elnök megnyilatkozásait hallgatva már-már küszöbön látta a háború kitörését, és mi lett ennek a következménye? Egyáltalán nem az, amire Eisenhower és tanácsadó köre számított. Ezektől a fenyegető kijelentésektől a Szovjetunió, a szocialista tábor népei nem ijedtek meg, viszont ugyanezek a kijelentések a nyugatiak sorában és az amerikai nép legszélesebb köreiben is zavart, aggodalmat idéztek elő. Még nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb amerikai vezetés és elsősorban Eisenhower hogyan reagál ezekre a jelenségekre, de any- nyi máris bizonyos, hogy az elnök legutóbbi és lényegében legjelentősebb beszéde, a március 16-i televíziós nyilatkozat mór más hangokat üt meg. Ebben a beszédben Eisenhower már felvetette az esetleges nyári csúcstalálkozó gondolatát. Ez mindenesetre előrehaladás a korábbi állásponthoz képest és talán a kiutat jelzi abból a zsákutcából, melyet olyan sokat emlegetnek mostanában a nyugati lapok. Különösen kedvenc téma ez Angliában, hiszen a szigetország lakossága az utóbbi hónapokban szinte lemérhető hangulatváltozáson esett át. Az angolokat Ugyanis a dúl lesi kardesörtetés, az adenaueri hetykeség, a fokozódó fegyverkezés, az angliai rakéta-támaszpontok felbukkanása nem harciassággal, hanem növekvő félelemmel tölti el. Közrejátszik ebben persze sok más tényező is, köztük nem utolsósorban az, hogy Nyugat-Né- metország agresszív gazdasági ténykedése, a Bonn—Párizs tengely kialakulása kezdi közvetlenül fenyegetni Anglia érdekeit. Hozzájárul ehhez az egyre mélyülő amerikaellenes- ség, amelynek szintén megvannak a maga gazdasági és politikai okai. Az angol nép jól tudja, hogy a háború óta az amerikai katonák jelenlété a szigetországban több mint 200 millió fontba került, és ennek jó részét Anglia fizette. Az eddig felállított amerikai rakéta-támaszpontok mintegy 40 millió fontjába kerültek Angliának, amiből száz iskolát építhettek volna. Az amerikai politika szolgálatát okolja az angol nép azért is, hogy Nagy-britannia nemzeti jövedelmének 9,3 százalékát katonai kiadásokra költi és ugyanakkor a munka- nélküliség jelenleg nagyobb Angliában, mint a háború óta bármikor volt. Az egyik jelentős angol közgazdasági lap megállapítása szerint »a szénás acélipar adatai, amelyek leginkább mértékadóan, azt bizonyítják, hogy a nehézipar termelése semmit sem javult, ősz óta más iparágak is a pangás, sőt a további hanyatlás képét mutatják«. Nem csoda tehát, hogy az angol közvélemény örömmel üdvözölte Macmillan moszkvai útját, visszautasította az amerikai tábornokok háborús handabamdázá- sát, és azóta is a tárgyalásokat és ezen túlmenően a szovjet— angol gazdasági kapcsolatok elmélyítését követeli, összefügg ezzel, hogy az angol békemozgalom, amely ma már a kapitalista világ egyik legerősebb ilyen irányú mozgalma, állandóan növekszik és országszerte ezerszámra alakulnak a békebizottságok. Jellemző erre a mozgalomra, hogy az atomkísérletek betiltását követelő 680 angol tudós között ott volt a királyi társaság 69 tagja is. Mi tehát a népek közös érdeke: a német militarizmus végleges felszámolása. Macmillan jelenleg a nyugati féltekén tartózkodik. Nem lehet tudni, hogy kanadai és Egyesült Államok-beli tárgyalásai milyen eredményre vezetnek, az sem világos, hogy önmaga mennyire óhajtja a békés megoldásokat, de a tények logikája mindenesetre a békés megoldás felé kényszerítheti őt is és nyugati partnereit is. Látjuk tehát, hogy a »böjti szelek« is tavaszt jeleznek, de még inkább erősítik tavaszba vetett hitünket a szocialista táborból érkező fuvallatok. A szovjet politika békeakaratának és rugalmasságának ragyogó megnyilatkozása Hruscsov legutóbbi nyilatkozata, amelyben kifejtette a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját. »Készek vagyunk az ésszerű vitára valamennyi kérdésben« — mondotta Hruscsov, és ez a gesztus valóban bizonyítja, hogy a szovjet politikát a népek érdekei diktálják. Ezért világos és egyszerű a német kérdésben elfoglalt szovjet álláspont, hiszen ma már a legegyszerűbb ember is tudja, hogy van egy ország Európa szivében sok tízmilliós népével, amelynek militarista körei állandó veszélyt jelentenek a világrész biztonságára, békéjére. Egy évszázad alatt nyolc háború pusztította Európát és ebből hatban a német militarizmus főszerepet töltött be. A német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin megszállásának megszüntetése tehát nemcsak a német nép nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke és az egyeterhes biztonság megszilárdításának érdekeivel is. »A nemzetközi helyzetet tisztábbá lehet és kell tenni« — mondotta Hruscsov — »és mi arra törekszünk, hogy az új háború sötét fellegei örökre eltűnjenek a nemzetközi látóhatárról«. Mi jellemezhetné a világpolitikai tavasz közeledtét jobban annál a kijelentésnél, amely a világ első hatalma vezetőjének szájából hangzott el? Az elmúlt hét történetét taglalva beszélnünk kell még egy biztató jelenségről, a baloldal nagy előretöréséről Franciaor- szágban, a »városházi csatában«. A bonyolult listakapcsolások, a francia jobboldali erők mesterkedései miatt nem született ugyan elsöprő baloldali győzelem, de a kommunista párt és baloldal más erői mindenütt előretörtek. Hosszú idők után ismét teret nyert a népfront gondolata, sok helyütt sikert arattak a baloldali egységlisták. Persze ezek a sikerek még csak a kezdet kezdetét jelentik, de mint Etienne Fajon írja a l’Humanité vezércikkében: »A baloldali egység előrehalad, a tavasz első jelei jelzik a közeli aratást«. És ez a bizakodás ma nemcsak a francia helyzetre jellemző, hanem az általános világpolitikai helyzetre is.
