Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. március 33. Több somogyi vonatkozású dokumentum a budapesti Magyar Tanácsköztársaság Emlékkiállításon (Budapesti tudósítónktól.) A Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának 40. év­fordulója tiszteletére rendezett események egyik jelentős té­nyezője az az emlékkiállítás, mélyet kedden délelőtt nyitot­tak meg Budapestem, a Nemze­ti Múzeumban. A kiállítás mind iigémyesiségbem, mind anyagában a legnagyobb terje­delmű, melyet valaha is ren­deztek a Magyar Tanácsköz­társaság relikviáiból. A ren­dezők igen széleskörű, hossza­dalmas munkával szedték ösz- sze az anyagot, melyet a fel­szabadulásig az őrzőik külön­böző dúghelyeken tartottak, vagy más okból nem kerültek eddiig a nyilvánosság elé. Ilyen az a repülőgép is — a Tanács­köztársaság . egyetlen megma­radt biplánja —, mely eddig roncsolt* állapotban volt, és amelyet a kiállítás tiszteleté­re javítottak ki. Ugyancsak látható az a rá­dió ajdókószülék is, mely a cse­peli rádióadóállomáson volt, és amelynek segítségével 1919. március 22-én Kun Béla Ge- ndnnel érintkezett. A sok sze­mélyes használatú tárgyon ki- viilágosításáma mind a főváros­Ez az anyag pedig természet­szerűleg kapcsolódik a somo­gyi termelőszövetkezetekhez, s ezért példaként is az 1919-es Somogy megyei termelőszövet­kezeteket hozzák a kiállítás rendeződ. Külön tabló szemlél­teti ezeknek a termelőszövet­kezeteknek az alakulását, szer- veződését, melyhez a magyará­zó szöveg a következő: Somogy megyében jól szervezett, ered­ményesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek alakultak, ame­lyek létrehozása Hamburger Jenő népbiztos és Latimika Sán­dor direktóriumi elnök nevé­hez fűződik. A Somogy me­gyei termelőszövetkezeti köz­pont 600 000 hold földön gaz­dálkodott. Egy reprodukción pedig az a sajtójelentés olvasható, me­lyet a magyar írók és a külföl­di újságírók somogyi termelo- szöveitkezetek látogatásáról ad­tak ki Kaposvárott 1919-ben. Mellette a fénykép, mely a vendégeket az egyik termelő- szövetkezetben ábrázolja. A Tanácsköztársaság igen sölfcat szentelt a tömegek fel­vül Kun Béla. Landler Jenő, Stromfeld Aurél emléktárgyai — tablókon, fényképeken, ko­rabeli dokumentumokon mu­tatják be a Tanácsköztársaság belpolitikáját. Külön teremben kapott helyet az íróik 40 év­vel ezelőtti állásfoglalása és a Tanácsköztársaság irodaiom- és művészetpántoló szerepe. A különböző népjóléti intézkedé­sek, az oktatásügy nagy re- formjiának fényképes doku­mentumai csakúgy megtalál­hatók, mint a Tanácsköztársa­ság egyik leglényegesebb problémájának, a földkérdés­nek megoldására tett intézke­dések írásos, vagy fényképes maradványai. ban, mind vidéken. Ezért nemcsák a különböző ideoló­giai könyveket terjesztették, hanem igen sok újság, folyó­irat is megjelent 1919-ben. Az ezeket szemléltető vitrinben a különböző laook között megta­lálhatjuk a Kaposvárott ki­adott Somogyi Munkás című . lapot is. I Latinfca Sándor emléktár­gyain, a tárcáján, noteszén, le- ! veién kívül van még egy somo­gyi vonatkozású személyi I anyaga a kiállításnak. Ez nem is annyira a Tanácsköztársaság időszakéra vonatkozik, inkább az azt megelőző időkre. Az egyik vitrinben őrzött plakáton 1 ugyanis ez áll: »Éljen Janko­Veteránok a néphadsereg harcosai között Nagy érdeklődéssel gyűltek össze harcosaink Darabos tiszt elvtárs alegységénél. 1919-es veteránok érkeztek, hogy meg­hitt beszélgetés közt elevenít­sék föl harcosainknak a Ta­nácsköztársaság emlékeit. Különös figyelemmel hall­gattuk Biszwurm Antal elvtárs előadását, aki a Vörös Hadse­regiben századparancsnofche- lyettes volt. Beszédéiben fel- elevenedett az úri Magyaror­szág munkásadnak sanyarú éle­te, küzdelme, nélkülözése, a parasztság nyomora, elnyomá­sa és kizsfcámányolása. Megha- tottan hallgattuk munkásságá­nak szép, de küzdelmes törté­netét. A sóik szenvedésben, ne­héz harcokban megősizült har­cos, ma is teljes odaadással küzd, most már szabadon dol­gozik eszmédért, az emberiség fölemelkedéséért. Hallgattuk versét, melyeit a Horthy-korszak nehéz éveiben írt, s minden szavát magunké­nak fogadtuk: az eszme, me­lyért milliók hullottak poriba, többé soha nem bukhat el. A veteránok példaképeink, mert harcoltak, mindvégig ki­Két KISZ-hír A VÁROSBÖL A KISZ Kaposvár Városi Bi­zottsága mellett működő szer­vezési osztály felülvizsgálta a választások és tagkön yvcsere idején gyengén működő városi KISZ-szeirvezeiteIk munkáját és közvetlen segítséget adott (ve­zetőségi értekezletek, titkári és vezetőségi tagok cseréje stb.) munkájuk megjavításához. * * * Alakulóban van a Kaposvá­ri területi KISZ-szervezet Azok a fiatalok, akiknek mun­kahelyeiken nincs alapszerve­zet, most ide kérhetik felvéte­lüket. A területi alapszervezet tagjai a Kilián György Ifjúsá­gi Házban tartják majd gyű­léseiket. rendezvényeiket. tartottak elvük, hitük mellett. Nem fogjuk elfelejteni őket. És magunkévá tesszük Biszwunm elvtárs szavait Lenint idézve: A tőkések erőszakos fegyver­kezésével szemben sem moso­gatóronggyal, sem tömjénfüst­tel harcolva, nem érünk el eredményeket, hanem adott körülmények között szintén fegyvert kell ragadnunk, hogy megsemmisítsük őket. Bókony Géza ■tiszthelyettes. vies Lajos, a Szociáldemokrata Párt tabi képviselője« és mel­lette egy fénykép, tagkönyv, és egy Jankovics Lajos által szerkesztett plakát: felhívás a világítási munkásakhoz, mely­ben szaklap indítását helyezi kilátásba. S aztán még egy tabi em­lék: nagyméretű fénykép a tabi direktórium tagjainak ki­végzéséről 1919 augusztusában. A Tanácsköztársaság Em­lékkiállítás szükségszerűen nem zárul le a leverés doku­mentálásával: a kiállított fény­képek, plakátok, a fehérek ál­tal használt kínzóeszköz be­mutatásával, hanem képanya­ga átvezet az utána következő korszákon, át a mába, mely nemcsak emlékeinek őrzője, de szellemi folytatója is a 40 évvel ezelőtt kikiáltott Magyar Ta­nácsköztársaságnak. Király Ernő fl faipari vállalat minkaversenyt indított a pártkongresszus tiszteletére Aki mostanában a faipari vállalatnál járt, lépten-nyomon a pártkongresszus tisztéletére indított munkavensenyről hall­hatott. Dolgozók, műszaki, pánt- és szakszervezeti veze­tők, egyszóval mindenki azon munkálkodik, hogy megvaló­sítsák a megyei pártbizottság vezték. Nagy gondot fordíta­nak arra, hogy az értékelésről, a verseny állásáról mindig tud­janak a dolgozók. — A segédanyagok (sell- lakk, denaturáltszesz, vazelin­olaj, rongy, habkő, szeg, csa­var, csiszolópapír stb.) gondo­sabb felhasználása, évi 20 000 március 17-i határozatában i forint megtakarítást jelent a foglaltakat: »A bútoriparban vállalatnak. Jobban takarókos­nagy gondot kell fordítani a minőségi munkára és a tervek teljesítésére. Minél több olcsó és jó minőségű tipizált bútort; gyártsanak, hogy ezáltal a la­kosság igényeit minél jobban ki tudjuk elégíteni«. — A faipari vállalat dolgozói mindent megtesznek, hogy több jó minőségű, olcsó bútort ad­janak az országnak. Dolgos Gyula párttiftoár el­mondotta. hogy a munkaver­senyt a dolgozók javaslatainak, észrevételednek, tanácsainak legmesszebbmenő meghallga­tásával és felhasználásival szer­Harminchat mű jelenik meg a Tanácsköztársaságról A Kiadó Főigazgatósiág és az Állami Könyvterjesztő Vállalat képviselői sajtófogadáson is­mertették a Magyar Tanács­köztársaság évfordulójára megjelent, illetve megjelenő műveket. Tizenhat kiadó 36 művel ünnepli a 40. évfordu­lót. E 36 könyvből 19 szépiro­dalmi, életrajzi vagy riport- könyv, három művészeti kiad­vány, a többi pedig dokumen- tuimkötet. Eddiig 17 mű látott napvilágot, 100 300 példányban, a közeljövőben további 12 könyv jelenik meg a boltok­ban, 34 050 példányban. Az eddig megjelent művek között van Karikás Frigyesnek a 39-es dandár című könyve. A Pirkadása a magyar ég­nek című kötet 19 részben ma is élő író visszaem­lékezéseit tartalmazza. A könyvek egy másik csoportja a Tanácsköztársaság egyes veze­tőinek állít emléket, így pél­dául Földes Péter Stromfeld Aurélról, Hars György Sza­muely Tiborról. Gadanecz Bé­la Landler Jenőről írt; életrajz­könyvet kodnak a dolgozók a fával, le­mezzel, furnérral és bútorap- pal, úgyhogy a megtakarított anyagból négy -garnitúra ka­posvári fényezett hálót, adnak terven felül — mondta Dolgos elvtárs. Olcsók, és jó minőségűek, ezért igen keresettek a faipari vállalat fényezett hálói (8750 forint) és a festetthálók is (4615 forint). Ebben az évben 360 fényezett háló elkészítését tervezték, most azonban még 40 garnitúrát vállaltak a dolgo­zók, mivel a Csurgói Faipari Vállalat nem tudja elkészíteni. Festett hálóból 1200 garnitúra készül ebben az évben, ösz- szesen 1604 garnitúra bútor kerül ki idén az üzemiből. — Elsősorban a minőség ja­vítását, az önköltség csökken­tését és a termelékenység emelését tűztük célul a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munfcaversenyben — je­lentette ki Dolgos elvtárs. Apró, de mégis sokat jelen­tő ésszerűsítések segítik elő a célolt elérését. Eddig négy fé­nyező brigád dolgozott. Most egy brigádba vonták össze a fényezőket. Ez az átszervezés a teljesítmény emelkedését, a minőség javulását eredménye­zi. Ugyanakkor műszakilag is könnyebben irányítható a bri­gád, a fiatalok pedig könnyeb­ben sajátíthatják el a szak­máit. Évente 13 975 forint megfca­cJt 39-es dandár A magyar történelem egyik legszebb feje­zetét örökíti meg A 39-es dandár című film, amelynek ünne­pi díszbemutatója tegnap volt a Vörös Csillag Filmszínház­ban. A film, a Ta­nácsköztársaság 40. évfordulójára készült. karítást ér el a vállalat azzal, hogy bevezeti a pontos méret­re vágást gépen. A kézi pasz- szítás elmaradásával lényege­sen csökken az egyes munka­darabok elkészítésének ideje. Géppel végzik a jövőben a va­salások beimarását is. A ter­melékenység jelentősen nő a gépesítés következtében. A minőségjavulás sem marad el, ugyanakkor csökken az önkölt­ség. Ennek a munkamódszer­nek a bevezetése évi 1183 fo­rmt megtakarítást jelent. Gé­pesítik a fiókoldialak cinkelé­sét, ami újaJtab 723 forint meg­takarítást jelent. Uj enyvezőprést állítanak be, amihez alumíniumlapokat rendelnek. Eddáig makulatúrát használtak az enyvezésnél, s ez igen költséges volt Az új eljárás 432 forint megtakarítá­son kívül jelentős minőségja­vulással jár. A fényezett háló­nál a négyszeri fényezésiből kettőt géppel végeznek el így növelik a termelékenységet és az embereket is mentesítik a nehéz munkától. A gépi fénye­zés bevezetésével 3960 forintot takarítanák meg. A pártszervezet javasla­tára múlt héten átszervezték a szabászatot. Eddig a gépház, ezután a műszakvezető közvet­lenül irányítja munkájukat. A szabász rendeli meg az anya­gokat és a hulladékok is hozzá futnak be. Sok anyagot lehet megtakarítani ezzel az átszer­vezéssel. A szabászok a legki­sebb hulladékot is ésszerűen tudják felhasználni A faipari váMainál meg­van a biztosítéka, hogy a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaverseny a minőség javulását, a tervek teljesítését, a termelékenység emelését eredményezi A dolgozók lel­kesedésében. a kommunista vezetők segítőkészségében lát­juk ezt a biztosítékot. A faipari vállalat dolgo­zói a munkaigényes, új típusú bútorok gyártására is gondol­nak. Egyelőre azonban kevés a hely, nem tudnak anyagot és bért biztosítani A májusban megnyíló Budapesti Ipari Vá­sáron és kiállításon a vállalat is részt vesz a tervek szerint kétfajta zeneszekrénnyel, új típusú kártyaasztallal és egy könyvszekrénnyel vagy egy modem klhúzhatós szekrémy- nyel. Ha ezekre az új bútorok­ra megrendelőt kapnának, el­kezdenék a sorozatgyártást. A továbbá gépesítés, üzemlbő- vítés hozzájárul ahhoz, hogy a faipari vállalat még több, még jobb bútort adhasson me­gyénknek, az egész országnak. Lajos Géza > »♦♦»♦»»♦♦»»»♦♦» »♦»»»»»♦♦»•»»»♦»»»»♦<«♦♦♦»♦»» szeme ifia • ^MckriGycrgy íMÍnle dátum: tegnap lit. De nem sokáig időzött a szőnyegnél, hanem a vitrinhez lépett), amelyben gyönyörű, bíbor alapra hímzett mise­ruha volt elhelyezve. — Múzeum ez, barátom, múzeum! — lelkesedett. — Ez a miseruha, ahogy elnézem, a XVI. századból váló. Ezek a hímzések! Alig akart megválni a mise- ruhától. De már újabb látni­valók vonták magukra a fi­gyelmet. A festményeket vet­te külön-kűlön szemügyre. A nézelődésnek a titkár ve­tett véget. — Őeminenciája kéreti az urakat! Galecki érsek magas, karcsú ember volt. Már erősen őszült. Eveinek számát mégis nehéz lett volna kitalálni. Reveren­dája a legfinomabb szövetből nem segítette ki, csak mosoly­gott magában. Az érsek tudta, hogy a tör­vény emberei nem áldásért jöttek, és eszébe sem volt kérdezősködni. Mégis, hogy a kínos csendnek véget vessen, megszólalt: — Váratlan látogatók, ked­ves gyermekeim! — S hangjá­ból sejteni lehetett, hogy most nyomban rátér a kellemes idő dicséretére. De az ügyész ezt nem várta meg. — Igen, váratlanul jöttünk eminenciás uram! S ha meg­bocsátja, ezúttal hivatalosan. Az érsek egy szikra cso­dálkozást sem árult el. — Tudják, kedves gyerme­keim, hogy mi boldogok va­gyunk, ha segíthetünk ... Eminenciás uram! — vá­Az ügyész elővette a leve­let és fennhangon olvasni kezdte: »Nagyságos ügyész úr! Hosszú töprengés után írom ezt a levelet, de meg kell írnom, mert emberi kö­telességem rója rám ezt a nehéz feladatot. Tudatni kí­vánom önnel, hogy a törvé­nyen és jogokon városunk­ban súlyos csorba esett. Min­den bűnnek megtorlást kell maga után vonnia, s minden ártatlan szenvedés igazságért kiált. ön a jog és az igazság ta. Annak azonban a sem rebbent. — Aláírás nincs. A 1869. július 20. Tehát írták a levelet, melyet egy is­meretlen valaki rákötött szo­bám ajtajának kilincsére. Az érsek váratlanul hango­san felneveti: — Csak nem gondolja, gyer­mekem, hogy ebből a levélből egy szó is igaz? Valaki rossz tréfát űz önnel. Nem becsüle­tes szándékú ember, aki nem meri megnevezni magát egy feljelentő levélben... önt hi­tünk ellenségei akarják fel­bujtani, akik fel akarják for­gatni a lelkek békéjét. Olyan határozottan, biztosan, csípős, sőt gúnyos hangon mondta ezt, hogy az ügyész is ingadozni kezdett. Hátha valóban a hit ellensé­gei forralnak valamit az egy­ház ellen. De Krisztina is megerősítette a vádat — vil­I készült. Nyakában, nehéz gott szavába tiszteletlenül az lant át agyán. — Krisztina embere! Szerezzen érvényt azonban nem épelméjű, s talán a törvénynek. Városunkban haragszik is az apácákra. Jo- a karmelita szüzek klastro- gász-lelkiismerete elhallgattat­ta benne ezeket a gondolato­kat. — Eminenciás uram! — vá­laszolta az ügyész. — A iör­aranyláncon, művészi kidolgo­zású feszület függött, kezén csodás gyűrű. Felállt, és egy lépést tett a látogatók felé. Méltóságteljes mozdulattal hellyel kínálta őket, és várta, hogy elmondják, mi járatban vannak. Az ügyész megköszö­rülte a torkát, de nem tudta, hogyan fogjon a beszédhez. Az orvos látta zavarát, de ügyész. Az érsek elnéző mo­sollyal tért napirendre a türel­metlen vendég sértése felett. — Engedje meg, hogy felol­vassak önnek egy levelet. — Türelemmel hallgatom — válaszolta az érsek, akit láthatóan nagyon kevéssé ér­dekelt mindaz, amit az ügyész olvasni akart, de érdeklődést színlelt. mában egy ártatlan leányt, akinek Ubryk Borbála a ne­ve, 21 évvel ezelőtt elevenen eltemettek. Vétke mindössze annyi volt, hogy szeretett egy férfit... Nagy árat fize­tett érte, még akkor is, ha ezzel mint apáca bűnt kö­vetett el. Kérem Nagyságodat, hogy a jog és törvény nevében mentse meg e szerencsétlen lelket... addig, míg nem késő!« Az ügyész felnézett a levél­ből, és az érsek arcát vizsgál­Nem lesz nagyobb szégyen, mint ország-világ megtudja, hogyan támadták meg szent­életű karmelitáinkat a gonosz, elvetemült rágalmazók. Az ügyész hangjában volt némi gúny. Az érsek érezte, hogy ez a ravasz fiskális sarokbaszorítot- ta. Kitért a válasz elől. — Nagyságod — fordult az orvos felé —, mint halandó testünk minden porcikájának, életmegnyilvánulásának is­merője, nem tartja képtelen­ségnek, hogy valaki, akit 21 éve befalazva tartanak, még életben van? Az orvos hamúskásan mo­solygott: — A mi urunk Jézus Krisz­tus még a holtakat is feltá­masztotta! Az érsek szúrós pillantást vetett a cinikus doktorra. — ön, ha jól tudom, orvos és nem hittudós! — Mint orvos is hiszek, és mint keresztény sem kétel­kedem — felelte a doktor. Az érsek látta, hogy semmi­re sem megy vele. Ismét az ügyészhez intézte szavait. — A törvény embereinek jogában áll az egyházi ható­ság megkérdezése nélkül el­vény megköveteli, hogy az járni az igazság kiderítése ér­igazság kiderítése érdekében még akkor is járjunk el, ha dekében. Miért nem fordultak önök egyenesen a karmelita bizonyos előttünk a felderítem szüzek fejedelemasszonyához? dő tényállás. Mi tudjuk, hogy a levélben foglaltak nem fe­lelnek meg a valóságnak, de nemcsak nekünk, hanem az anyaszentegyháznak is érdeke meggyőződni az igazságról. Az­tán a hit ellenségeit a nyilvá­nosság előtt fogjuk leleplezni. Eminenciád beleegyezését, hozzájárulását, sőt részvételét szerettük volna kérni — szólt az ügyész. — A kolostorok sérthetetlenséget élveznek, oda világi személy nem léphet be. — Folytatjuk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents