Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
SOMOGT1 NÉPLAP 5 Szombat, 1959. március 21. Működik a körző, vonalzó, logarléc A SOMOQY MEQYEI TERVEZŐ IRODÁNÁL Néhány évvel ezelőtt még az volt a hivatalos álláspont, hogy a kivitelező vállalatokon belül működjék a tervező részleg. E szerint dolgozott Kaposvárott egymástól függetlenít két tervező iroda is; egyik a magasépítő, másik a tatarozó vállalat kebelében. A gyakorlat viszont megdöntötte a régi álláspontot, mivel az számtalan visszás helyzetet teremtett az árelemzéseknél, a kalkulációnál. Tavaly júniusban rendeletet adott ki az Építésügyi Minisztérium, mely szerint a magasépítők tervező irodáját a területi tervező vállalathoz csatolta vissza, 1959. január 1-én pedig — mikor erre lehetőség adódott — egyesült velük a tatarozók tervező részlege is. Két iroda helyett egy Az egyesítés több szempontból életképesebb, jobb megoldás, mint az előző. A legfontosabb minden bizonnyal, hogy sokkal inkább elősegíti az itt dolgozók szakmai fejlődését, s ezen keresztül minőségi változást hoz. Az ÉM. területi tervező vállalatánál (székhelye Pécs) sok jó szakember, specializált területen működő mérnök dolgozik, akik minden téren segítséget tudnak biztosítani a Somogy megyei irodának. Nem lényegtelen, hogy Kaposvár milyen jól járhat ezzel az egyesítéssel! Eddig is foglalkozott a két iroda helyi munkákkal, mivel azonban egymástól függetlenek voltak, tervezési elvüket nem hangolhatták kellőképpen össze. Most viszont egységes szempontok alapján járulhat hozzá a tervező iroda Kaposvár városképének kialakításához, bármilyan irányú tervezést keit elvégeznie. A tahi járás tsz kézségeinek segítése A Tabi Járási Tanács Végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén a járás mezőgazdaságának, a termelőszövetkezeti községeknek helyzetét tárgyalta. Ezen olyan határozat született, melynek lényege: minden erővel segíteni kell a termelőszövetkezeti községek munkáját Csizmadia Józseftől, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől érdeklődtünk, hogyan folyik a munka a termelőszövetkezeti községekben, mit tettek e határozat végrehajtásáért és milyen egyéb terveik vannak a tsz- községek segítésére. Kihasználták a jó időt — Tizenhat termelőszövetkezeti községe van a járásnak, s mintegy 34—35 ezer ka- tasztrális hold megmunkálása vár a termelőszövetkezeti községek parasztságára — kezdte Csizmadia József. — A jó időt valamennyi szövetkezeti községben alaposan kihasználták. Az összes lófogatok mindenütt munkában voltak s dolgoztak. Különösen nagy igykezetet lehetett tapasztalni Nágoes, Be- degkér, Som, Tengőd, Kapoly, Somogy meggy es határában. A nágocsi Üj Hajnal Tsz elvetette 80 kataszteri hold árpáját. A somogymeggyesi Március 15 Tsz-ben is földbe került 110 hold tavaszi árpa. ugyanitt ve- ^ tik már a 200 hold pillangós# takarmány magját is. A be-# degkéri Űj Életben elvégezték# az őszi kalászosok fejtrágyá-# zását, kataszteri holdanként # mintegy 150—160 kg műtrá-# gyát szórtak ki. Szinte vala-# mennyi községben elvégezték# a felfagyott gabonák hengerlé-# sét. i mekkora állami támogatás szükséges és ennek alapján készítik el az igénylést. Szakembert minden tsz-be Nagy munka előtt állnak a termelőszövetkezeti községek, s a járási tanács mezőgazdasági osztálya arra törekszik, hogy ezekhez minden segítséget megadjon. Segítünk a munkacsapatok, • brigádok kialakításában, a vetéstervek elkészítésében s a tsz-ek figyelmét a legfontosabb feladatokra irányítjuk. Kevés a mezőf azdasági gép a járásban. Ezt kérdést a járási pártbizottság is tárgyalta, s ennek alapján a gépállomások kettős műszakra térnek át, hogy minden tsz-mek időben jussqp gép a feladatok elvégzéséhez. — A jelenlegi 46 tsz-ből húszban van szakember. Az a célunk és tprvünk — mondotta tájékoztatása befejezéséül Csizmadia József —, hogy minden termelőszövetkezetben Az egyesülés tehát kétségeket kizáróan hasznosnak mondható. Az új iroda kellő kapcsolatot teremtett a megyei tanács szerveivel, s a közös elgondolások alapján meg tudja oldani azoíkata kötelezettségedet, melyek Somogybán ráhárulnak a tatarozási, felújítási, kisebb beruházási, valamint a bekötőutak tervezésénél. Pontos tervek, új lakótelepek Az egyesülés után legnagyobb erőpróbaként az új költségvetések átárazása szerepelt a termelői árváltozások miatt. A kivitelező vállalatok addig nem képeseik az építési szerződéseket megkötni, amíg az új költségvetés létre nem jön. A BUVÁTI, mely a felújítási és tatarozási munkák szövegkönyvét szokta összeállítani, a széles körültekintést kívánó feladat miatt még késlekedik annak elkészítésével, és ezért egyelőre fennakadás van a szerződéskötések folyamatosságában. Az év második felében új irányzat jut érvényre a tervezéseknél: a tervek kötött árakkal készülnek. Ez a módszer pontosabb tervet is kíván, ugyanakkor azonban nem fordulhat elő, hogy egy épület több pénzbe kerüljön, mint amennyi a költségvetésben eredetileg elő volt irányozva. Az új irányzat feltétlenül hasznos lesz a népgazdaság számára. Az idei évben a tervező iroda foglalkozni fog a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésével kapcsolatos istálló és egyéb gazdasági épület beruházásainak, átalakításának tervezésével, valamint iskolabővítésekkel, tatarozásokkal. Kiemelkedő a fo- nyódi művelődési ház tervezése, mely a legnagyobb, négyszáz férőhelyes megyei típus szerint készül. Tervezik a Vegyianyag Nagyker. új raktárát a textilművek közelében, valamint megkezdték az Április 4 utcai lakótelep telepítési terveinek elkészítését is. Ebben az utcában több típusházból álló. lakótelepet létesítenek, többek között új utca Megkezdték az építkezést a Kábel- és Sodronykötél- gyárban A Kábel- és Sodronykötélgyár kaposvári telepén megkezdték az üzem bővítését, a meglévő csarnokok korszerűsítését. Ebben indítják meg a Budapestről Kaposvárra kerülő vaskábeldob gyártást is. Ez a csarnok főként a laikato- sok és hegesztők munkaterülete lesz, sok gép dolgozik benne. Itt állítják munkába a prés-, fűrész-, az idomhengrlő- és lemezhullámosító gépeket is, amelyek egyébként arról nevezetesek, hogy nem Budapesten, hanem a Kábel- és Eodronykötélgyár kaposvári telepén készítik őket a munkások. A kaposváriak is hozzájárulnak tehát, hogy a napokban érkezett vadonatúj csehszlovák esztergapaddal, forgácsológéppel, a korábban Pestről már idekerült szerszámgépekkel együtt bővüljön a telep gépparkja. Az idei négy és félmillió forintos építkezés ismét nagy lépés a város iparfejlesztésében. MIÉRT KELLETT? Mint ismeretes, a fonyódi tőzegüzem nemrég Ordacsehibe költözött. Nem mintha Bc- zseny-pusztai telepén kimerült volna a készlet vagy más körülmény, akadályozta volna a munkát. Az áttelepítésre azért került sor, mert ezt a Nagyberekl Állami Gazdaság sürgette. A Bézseny-pusztai telep ugyanis az ő tulajdona, csupán a tőzegüzem termelte rajt a földek megjavít 'sara alkalmas tőzeget. A gazdaság azzal érvelt, hogy ezen a területen mezőgazdasági termékeket akar termelni és ebben a szándékában a tözegüzem megakadályozza. Ér. ként említette azt is, hagy a tízeg kitermelése a területet elvizesííi és növénytermesztésre előbb- utóbb a’kalmatlanná teszi. Az iparigazgatóság és a megyei tanács az érveknek helyt adott. A tőzegüzem átköltözött Ordacsehibe, ahol ugyancsak igen nehéz körülmények között (halastavak vizének el- szivattyúzása me'lett) látott munkához. Ezenkívül az áttelepítés több mint egymillió forintba került. A tőzegüzem 49 000 forint kártérítést fizetett a nagyberekl gazdaságnak azért, hogy ezen a pénzen növénytermesztésre alkalmassá tegye a feldúlt területet. Az állami gazdaság azonban ahelyett, hogy növényt ültetne a fölszabadult területre, furcsa mód ipari foglalatosságba kezdett. A legújabb tények arról tanúskodnak, hogy az átadott Bézseny - pusztai telepen ö is tőzeget termel és értékesíti azt különböző állami gazdaságokban, megnehezítve a tőzegüzeni értékesítési munkáját. Az a kérdés, vajon miéyt vált akkor sürgős az állami gazdaságnak ez a milliókba kerülő áttelepítés, ha nem azt teszi, ami a feladata volna Bézsen. - ben? Mire jó, hogy felborítja a tőzegüzem munkáját azzal, hogy kiszorítja őt a piacról? És végül jó volna azt is tudni, ugyan ki adott engedélyt az állami gazdaságnak ipari tevékenységre? Tudomásunk szerint ugyanis tőzeget a 111/1951. M.T. számú rendelet szerint csak az erre a célra szervezett vállalat termelhet. Leitárjpgyzék ns elf kvő készletek értéke íle&ére legyen agronómus, aki helyes nyitásával. Az elképzelés sze- tanáesokkal tudja irányítani a j rint addig nem kezdenek az munkát. De célunk és tervünk, hogy a jövőjjen is minden segítséget megadjunk a termelőszövetkezetek munkájához, azok megerősítéséhez. építkezéshez — nagyon helyesen —, amíg a közművesítést meg nem oldják és az utat meg nem építik. Fehér Kálmán Még mindig sok gondot okoz tanácsi iparvállalatainknak az elfekvő készlet. Ez — köztudomású — olyan alkatrészek, anyagok gyűjteménye, amelyet az üzem, a vállalat saját gyáftmány álhoz már nem tud felhasználni és megmaradt. Egyrészük az államosításkor ragadt a vállalatok nyakán, másik részük pedig a nem mindig célszerű anyag- gazdálkodásból keletkezett. Az elfekvő készletek felszámolása már a múlt évben fontos feladatukká vált az üzemeknek. A Kaposvári Finommechanikai Vállalat például, amely szinte a legtöbb elfekvő anyaggal rendelkezett, szépen előrehaladt és jórészt felszámol’ta készleteit. A végére azonban mégsem jutott el és a többi tanácsi vállalattal együtt nem sikerült egészen megszabadulni ezektől a »holt« anyagoktól. A megyei tanács ipari osztálya most úgy siet a vállalatok segítségére, hogy igyekszik az értékesítést meggyorsítani. Megszervezik, hogy a megye határán belül és kívül lévő vAlia/atok között az elfeíkrvő anyagokról felvett leltárokat kicseréljék. Minden vállalat jegyzéket készít elfekvő készleteiről, amelyben sza’tszerűen, és pontosan sorolja fel a számára már hasznavehetetlen anyagot, vagy alkatrészeket. Ezt eljuttatja egy másik vállalni maik, aihoi megnézik, mit tudnának abból hasznosítani. A használható anyagot a jegyzékben megjelölik és a leltárt továbbküldlk. Igyekeznek mielőbb módot találni a szükséges anyagok átvételére is. Újabb anyagot Budapestről már csak ennek a jegyzéknek a figyelembevételével rendelhetnek. Olyan alkatrészek központi megrendelésre, amelyet elfekvő készletből is beszerezhetnek, nem ad engedélyt az ipari osztály. Míg a leltárjegyzékek körben járnak — remélhető, hogy a vállalat forgótőkéjét lekötő, és a pénzgazdálkodást megnehezítő elfekvő készletek felszámolása meggyorsul. M ii iú a verseny Babócsán Q&zSl'l Ixácii, az iizmt (tjijsí{jtuítfú A vetőmag és műtrágya * ellátásáról # — A járási tanács mezőgaz- f dasági osztálya fontos felada- f tának tartotta a tavaszi vetés f feltételeinek biztosítását. Ezért? segítettünk a tsz-községek ve- J tőmag- és műtrágya szükség- ? letelnek felmérésében. Apró- f magból 110—120 mázsára, mű- - trágyából pedig 180 vagonra van szüksége a járásnak. Az utóbbiból már mintegy 70 vagon a termelők rendelkezésére áll. — A termelőszövetkezeti községekben most folyik a me- \ zei leltárak, a vagyonleltár ■ felvétele és az állatok összeírása. Szakembereink tanácsot adnak ahhoz, hogy melyik területen milyen állatfaj tenyésztésével érdemes foglalkozni, s hogy szövetkezetenként hány pár lovat hagyjanak meg. Elkészült a tsz-ek ál- \ latigénylése is, s így a járás- f nak eddig összesen 375 tény észmarhára, 420 hizlalni való marhára, 235 tenyészkocára, . 120 hízóba állítandó sertésre \ és 110 juhra van szüksége. * — Néhány község — így Kánya, Som, Törökkoppány, Bábonymegyer — végzett már . a leltározással, az állatok! számbavételével, s hozzákez- # dett az éves terv elkészítésé- a hez. Czakembel ekből álló bi-# zottság járja végig a községe-£ két s állapítja meg hol. ‘ lyen épületekre van .szükség, mennyi saját anyaga . f mi- # kség,# van,# A csizmája hol poros, hol sáros, de sohasem fényes, műidig az udvaron vagy a mezőn látni őt. Az irodába csak olyankor ül be, ha halaszthatatlanul fontos papírmunkája van. Tudja, hogy egy 2090 holdas gazdaságot nem lehet csak az irodából irányítani. Ezért jár naponta szinte megszámlálhatatlan sok kilométert az emberek között, mindenütt, ahol csak munka folyik. Lelki- ismeretes vezető, igazi szakember. Kabátja zsebében örökké ott fityeg egy kis füzet, az előre beütemezett tennivalókat írja bele. Időnként meg-megnézi, mintegy ellenőrizve önmagát, jól osztotta-e el a 136 munkását, egy- egy brigádja elvégezte-e a kiszabott feladatot, hogy megint más helyre küldhesse, s aztán megy tovább. Nehéz megtalálni Józsi bácsit. A reggelijét, ebédjét is olyankor kapja be, mikor éppen a konyha felé van dolga, erre sem akar külön időt szakítani. Egyetlen öröme van; ha. minden rendben halad, s ha egy- egy új, modem gépet kap, amely könnyebbé teszi az ember munkáját, s gazdaságosabbá a termelést. Most is éppen egy legújabb típusú, sűrü- ■ soros vetőgépet nézeget. — Ez igen, Gyuszi — mondja leplezetlen büszkeséggel Górjon Gyula traktorosnak —, ezzel aztán lehet dolgozni. Abban az időben bezzeg — emlékezik vissza — egy ekkora gazdaságba jó, ha egy traktor jutott, az ökrök voltak a minden. Most meg négy G—35-ös, egy Super-Zetor, egy K---25-ÖS Zetor, egy Lanz bulldog, kombájn, kévekötő aratógépek, zetoros fűkaszák és egyéb összes szükséges munkagép rendelkezésünkre áll. S míg az: útjavító brigádja felé ballagunk, nehezen ugyan, de azért mesébe kezd az »abban az idő- benőről. Mint annyi sok gyerek, kiknek szülei cselédek voltak, ő is cselédnek született. Hol gyalogmunkás, hol kocsis volt eqé- szen 1931-ig herceg Hohenlohe Ákos 15 ezer holdas uradalmában. S mert jófejű és becsületes ember volt, bár ha különösnek is tűnt, de maiorgazdának nevezték ki. Akkor is, mint most, mindene a gazdálkodás volt, mással nem törődött. Fizetésével meg lehetett elégedve, nem kellett panaszkodnia, de ő, aki annyira szereti az embereket, mégis párhuzamot tud vonni a két világ között: »Nem kell ma kolnmpszóra ébredni a munkásoknak, s látástól vaku- iásig dolgozni«. A felszabadulás után egyénileg gazdálkodott 1952-ig, ekkor kérték meg az üzemegység vezetésére. — Hej, akkor még — sóhajt fel — nagy gond hárult rám. Meg kellett teremteni a rendes munkásgárdát, aztán ... Na, de hagyjuk ezeket. Folytatta volna még, de közben megérkeztünk az útjavi- tókhoz, s máris a jelenbe zökkent. — Így jó lesz — húzott egyet kezével a levegőben., mintegy elismerésképpen —, így gondoltam én is. Csak továbbra is szépen, egyenesen ássatok, Laci, és egy kis lejtést adjatok neki, hogy » víz lefolyhasson. Varga 1László és Balogh János tovább ássák az árkot, mi meg továbbmegyünk. — Ez itt pedig az 1/7-es táblánk. Húsz holdas terület, tavaly dohány volt benne, most lucerna alá készítjük. — Hát — töpreng egy kicsit —, nem vagyunk lemaradva a tavaszi munkákkal sem. Eddig 440 holdon végeztek simítózást, elvetettek húsz hold tavaszi árpa100 hold vörösherét, befejeződött a cukorrépaföld előkészítése, Jelenleg a füvesherét fejtrágyázzák és az erdőirtást pétisózzák. NödolgozCival a szentlászlói üzemegységet patronálja — burgonyát válogatnak. — No, Józsi, megvagy ezzel is? — szól a tábla túlsó végéről felénk érkező Vass Józsefhez, ki lovasekével temeti be a DT-szántás végző barázdáit. — Megvolnánk. — Jó, akkor még azt a sarkot — mutatja — beigazítod, s ha végeztél, átmégy az illetményföldekre, s azokat is elkészíted. Horváth József, a Nagybaráti Állami Gazdaság központi üzemegységének ve- 'zetője nem fiatal ember. Éveinek ötödik ikszét is maga mögött hagyta már. A haja őszes, az arca barázdált, de boldog, elégedett ember. Két gyermeke van. Az egyik, a 19 éves Erzsiké varrni tanul, Jóska fia gépszerelő tanuló az ő üzemegységében. Mindketten az ősszel szabadulnak. És még valami van, ami boldoggá teszi: »Munkámban soha egyetlen vezető sem gátol«. Engedik, hogy érvényesüljön s ez bizony nagyon fontos. Ilyen ember Józsi bácsi, aki mindenkit szeret, s akit mindenki szeret. Szerdai Sándor Túlzás lenne azt állítani, hogy a babócaai olajfúró üzemnél egyre nagyobb lendületet vesz a munkavgrseny. Nem. Náluk nem tekintették soha kampánynak a versenyt, s épp ezért állandó, kitartó munká- . val vesznek részt a Kőolajipa- #ri Tröszt üzemegységei között # folyó vetélkedésben. # A tavalyi év két utolsó ne# gyedévében, tehát egy fél féven keresztül Bajosa, Budafa, Lovászi, Nagylengyel, Nagyti- laj — mind ismert nevek az olajfeltárásban — közül Ba- bócsa vitte ei a pálmát a legmagasabb százalékos tervtel- Íjesítéssel. Viszont az üzemen f belül a különböző olajfúró be- f rendezések eredményeit értékelik a Nagykanizsán székelő vállalat részéről. Az R. 29-es berendezés az »1958-as év legjobb berendezése«' címet nyerte. Itt érték el a legszebb százalékot — mégpedig műszaki baleset nélkül. Családi Sándor, a berendezés vezetője a »Legjobb fúrómester« lett. Az R. 20-as berendezés vándorzászlót kapott. A babócsai kőolajfúróknál minden hónapban van termelési értekezlet, melyen megbeszélik a termeléssel kapcsolatos kérdéseket, s ugyanakkor értékelik a munka verseny állását. A múlt hónapban például 112 százalékos teljesítést ért el az üzem. Tehát a remények feljogosítanak arra, hogy 1959 első negyedévében is Ba- bócsa végez legjobban az üzemek között. A jó eredmények elérésében jelentős szerep jut az üzem vezetőjének, Ferenczy Zoltán mérnöknek, aki a munkálatokat műszakilag irányítja. Ferenczy a múlt évi eredmények alapján »A vállalat legjobb üzemvezetője« lett. Egy kis délelőtti tanulás Várvizy Erika és Mlinarics Erzsébet a csecsemő- mekgondozási .tanfolyam másodéves hallgatói a órákra készülnek. es gyer- dclutáni
