Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

SOMOGYI PffiPLAP 3 Cffitörtöfe, 1959. február 19, A z orszaggyuies uiese 1 1 (Folytatás a 2. oldalról.) gyón keresett árutermelését növeljük. Az a tervünk, bogy ebben az esztendőben 43 063 darab televíziós ké­szüléket, SftOO darab hazai gyártmányú hűtőszekrényt, 8009 darab 250 köbcentis motorkerékpárt hozunk fogalomba. Szeretnénk a választékot bőví­teni az elektromos tűzhelyből, és más cikkekből is. Mirnnich Ferenc ezután az 1959. évi barubázási tervet is­mertette. Az 1S59. évi beruházás terv á : ami erőből — nam számítva a vállalati salát erőt, rövidle- í érató bankhitelt és a tsz-ek- r ; 'x nyújtandó hosszúlejáratú hiteit — 13,2 milliárd forint be­ruházás m eg valósítását irá­nyozza elő. Ez 2,2 milliárd fo­rinttal. azaz közéi egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat. A lakásépítkezések részese­dése az állami erőből megvaló­sított beruházások között 9,4 százalékról 12,2 százalékra nö­vekedett. A flépi benkházások részesedése 29 százalékról 35 százalékra nő. Hangsúlyozta: az 1959. éves beruházási terv előirányzatai megfelelnek a há­roméves tervben foglalt fő cé­loknak. Kiemelte az építkezések ba­tárideje megtartásának, az épí­tési költségek csökkentésének, a korszerű tervkészítésnek a fontosságát Tervszerűen fejfesztfifk az épitőanyagipart, új módszere­ket alíkáknazunk és fokozzuk a gépesítést Nagyon sok és jelantős fel­adatot akarnak megoldani eb­ben az esztendőben egészség­ügyünk inényítót Az eddigi jó munka leg­főbb eredménye, hogy ná­lunk is fokozatosan növek­az emberek életkora. átlagos 1930-ban az átlagos életkor 50 év volt, 1948-ban már megha­ladta a hatvanak Ma már kö­zel járunk a hetven évhez. Kö­rülbelül 1200 fővel növeljük a fekvőbetegeket ápolók és a szo­ciális intézményekben dolgo­zók létszámát. Elsősorban egészségügyi kádereiktől és gondozónőkről van szó. Az or­vostudomány állandó és gyors fejlődése nélkülözhetetlenné te­szi, hogy bizonyos nagyhatású költséges gyógyszereket bo­csássunk a betegek rendelke­zésére. Az egészségügyi beruhá­zások közül tovább folytató­dik a miskolci egészségügyi központ építése, átad juk ren­deltetésének az ózdi szakorvosi rendelőintézetet. Hozzákez­dünk a sztálinvárosi négyszáz ágyas új kórház és a fehér­gyarmati 259 ágyas kórház építéséhez. Fokozná akarjuk a védekezést a tbc, a szív- és ke­ringési szerveik, valamint a mozgásszervi megbetegedések ellen. Az orvosok nagy többsé­ge magáénak érzi és vallja a szocialista egészségügy céljait, amelyek megvalósulását elő­segíti az orvosi rendtartásról szóló új törvényerejű rendelet is. Ennek kibocsátása a kor­mány programjában szerepel. Ezután Mürmiob Ferenc gazdasági eredményeinkről szed ott, hangsúlyozta: Gazdasági sikereink leg­nagyobb fokmérője, hogy az ellenforradalom után először a múlt esztendőben már meg tudtunk állni sa­ját lábunkon. Az eredményekhez hozzájárult az iparnak és a népgazdaság legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, de külkeres- kedelmünk is. Az elért ered­mény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de , beanie van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szerve­zettségének fokozódása is. Eredményeink elérésében nagy jelentősége van a szo­cialista országok testvéri összefogásának. Együttműködésünk a baráti, testvéri országokkal, a KGST útján egyre szervezettebbé vá­lik, s mind összehangoltabbain fejlesztjük népgazdaságunkat. Ennek az évnek legfontosabb feladata az 1961-től 1965-ig ter­jedő időszak tervének elkészí­tése. Együttműködés a testvéri országokkal — ez a legszilár­dabb bázisa a mi népgazdasá­gunknak és ez nyújt biztos vé­delmet a kapitalista válság és termelési anarchia káros hatá­saival szemben. Kereskedelmi kapcsolataink­ról a kormány elnöke elmon­dotta: a Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkeres­kedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszik majd ki. A Szovjetunió a legfonto­sabb nyersanyagok és gépi be­rendezések szállítását vállalta, így válik lehetővé távlati ter­veink megvalósítása. Ugyan­ezen az alapon folytatunk eredményes tárgyalásokat a KGST-ben tömörült valameny- nyd népi demokratikus ország­gal is. Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is tovább fejleszteni gazdasági kapcsola­tainkat. Már eddig is kereske­delmi kapcsolatot létesítettünk néhány olyan kapitalista or­szággal, amellyel előzetesen egyáltalán nem volt kapcsola­tunk, vagy az csak nagyon gyenge volt. 1959-ben a külkereskedelem­ben tíz százalékkal nagyobb forgalmat irányoztunk elő, mint amekkorát erre az évre az egész hároméves tervünk előirányozott. Ebben az eszten­dőben tovább akarjuk javítani iparunk nyersanyagellátását. A továbbiakban ban, g mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban. A fel­adatok minél jobb végrehajtá­sa a dolgozók, a munkások, parasztok, értelmiségiek mun­kájának lendületétől, a köz­vetlen vezetőket a dolgozók­kal szorosan összefogó kapcso­latoktól, a közvetlen vezetők átgondolt, céltudatos tevékeny­ségétől függ. Terveink meg­fontoltak, adva vannak a túl­teljesítés feltételei. Ennek azonban arra kell irányulnia, hogy a népgazdaság erőforrá­sai gyarapodjanak. Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány külpolitikájáról barátságnak beszélt Rámutatott, korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ez­előtt: az SZKP XXI. kong­resszusa. A XXI. kongresszus tanács­kozásait a béke és az erő szel­leme hatotta át. A kapitaliz­mus és a szocializmus között nénk ennek gyümölcsét, hogy ne tapasztalhatnánk a hatalmas szovjet nép és kormányának segítő kész­ségét. A továbbiakban arról szó­lott Münnich Ferenc, hogy a nemzetközi méretekben folyó szocialista tábor többi orsza­verseny döntő szakaszába ér­kezett. A Szovjetunió — és vele gaival is egyre erősödik, bő­vül az együttműködésünk a testvéri segítség szellemében. szocialista tábor — erőinek j Bővülnek, terebélyesednek növekedése azt jelenti, hogy j kapcsolataink a Kínai Nép- a szocialista társadalmi rend köztársasággal, örvendetesen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésérő beszélt, s többek között el­mondotta: Egyik legnagyobb és legfon­tosabb feladatunk ebben és a következő esztendőkben a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Az a véleményünk, hogy a Párt és a kormány po­litikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bi­zonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetileg és gazdaságilag is meg kellett szi­lárdítani: 1957-ben és még inkább 58- ban már megteremtődtek a feltételek a termelőszö­vetkezetek számszerű fej­lesztésére is. A számszerű fejlesztést a kor­mány 1958 etején a 3004-es kormányhatározattal és más intézkedésekkel is elősegítette. Az elmúlt évben a termelőszö­vetkezetek földterülete 250 000 katasztrális holddal növeke­dett. 1958 végién 3560 mezőgaz­dasági tormelöszöve tkezet és termelőszövetkezeti csoport megnövekedett termelőszö­vetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hcsz- szúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett terme­lési alapok után középlejáratú hiteleket folyósítunk és kiter­jesztjük a gépállomások mun­kája után fizetendő kedvezmé­nyeket is. Bekötő utat, kór­házat, villamosítást és egyéb kommunális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó paraszt­ság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elő­segítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fej­lesztési bizottságot hoztak lét­re. Mi azt szeretnénk, ha mi­nél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeret­nénk, hogy azokban termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, a szövetkezeti utat választó egyé­ni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasá gi, földművesszövetkezeti működött 175 000 taggal, I dolgozók vegyenek részt. 1 647 000 katasztrális holdon, j Ezek a bizottságok fogják ve- Ez a szántóterületelmek kör J zetni a termelőszövetkezetek rülbelül 13,5 százaléka. A párt. szervezésére irányuló agitá­és a kormány úgy látja, hogy 1059-ben az eddiginél gyorsab­ban lehet előre haladni a ter­melőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Erre minden feltétel és lehetőség megvan. Rendkívül fontos ma is és ez lesz a jövőben is, hogy betart­suk az önkéntesség lenini el­vét, de világos, a szocializmus építése megköveteli, hogy min­dennapos szívós, szervező pro­paganda munkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel is fo­kozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ez­zel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban példamutató üze­mek legyenek. Ebben az évben négyszáz millió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendele­tet fogadott el a 3004-es kor­mányrendetet módosítására ^ és igen jelentős intézkedéseket •Műsorban as újonnan jüakult vagy területileg ciós munkát. Továbbra is erősé teni akarjuk a gépáSomásokat, ugyanakkor a munka meg­könnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó termelőszö­vetkezeteknek arra, hogy uni­verzális traktorokat és hozzá­való munkagépeket vásárolja­nak. Máris látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának megvan az eredménye. A ter­melőszövetkezetek nagy fejlő­dés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Ma­gyarországon, akik a közös gazdálkodás útját választják. Azt hiszem, hogy a szocializ­mus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok hírek, amelyek az ország kü­lönböző részeiből érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásáról. Mindenekelőtt azt láthatjuk be­lőlük, hogv különösen Győr és Veszprém megyében, de Sza­bolcs, Szolnok, Komárom, Fe­jér és más megyékben is gyors ütemben érnek a feltételei an­nak, hogy a faltra egyre töme­gesebben térnek át az egyéni kásám termelő parasztgazdasá. gok rendszeréről a szocialista, szövetkezeti nagyüzemi gazda­ságok rendszerére. ’ Jellemző a termelőszövet­kezeti mozgalom meggyor­suló fejlődésére az is, hogy az ország néhány részén a középparasztok is tömege­sen megindultak a termelő­szövetkezetekbe. A győri, veszprémi, komáro­mi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották szá­munkra, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom sikeres fejlő­désére azokon a helyeken le­het számítani, ahol a mezőgaz­daság szocialista átalakításának elősegítése társadalmi üggyé válik. El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezet mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarkodá- sát váltja ki. Az ellenséges elemek mind­annyian felcsapnak dolgozó parasztjaink «-szabadságának-« hithű védőivé és ijesztgetések­kel, fenyegetésekkel, rémhír- terjesztéssel, túlzásokkal, s minden módon igyekeznek fé­kezni a fejlődést. Bízunk ab­ban, hogy dolgozó parasztsá­gunk — amely az ellenforra­dalom idején is bebizonyítot­ta politikai érettségét — ilyen körülmények között is helyesen fog dönteni, és egyre nagyobb számban követi az élenjárók pél­dáját. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk a termelés frontján is helytáll, s gon­dosan felkészül a tavaszi mun­kákra. Az idei kedvezőtlen tél után fokozottabban szükség van erre. Termelőszövetkezeti fejlődé­sünk ez évi ütemét csak né­hány számadattal ábrázolom: Január 1-től február 15-ig 47 000 család 59 000 taggal, 370 000 hold földdel — ez száz­ezer holddal több mint tavaly egész évben — alakított ter­melőszövetkezetet, vagy lépett be a meglévő szövetkezetek­be. Az új szövetkezeti közsé­gek száma 200, ebből több mint száz Győr, hatvan pedig Veszprém megyében van. Nyilvánvaló, hogy nagy fel- adato^ állnak előttünk az ipar­törvényei egyre nagyobb be­folyást gyakorolnak a nemzet­közi életre. Es mivel a szocia­lizmushoz úgy tartozik a bé­ke, mint naphoz a fény, a szo­cialista rend erőfölényének nö­vekedése növeli a békéért fo­lyó küzdelem biztos sikerének eshetőségeit. Mürmich elvtárs a továbbiak­ban vázolta, hogy mind ki­sebb területre szűkül és a vi­lágpolitikára mind kisebb erő­vel hat az imperializmus ere­je. A szocialista rend, ame­lyet a kapitalizmus jól fize­tett prókátorai már annyiszor eltemettek, a föld egyharmadá- ra terjed ki, glóbuszunk la­kosságának egynegyed része örökre felszabadult a kapita­lista kizsákmányolás igája alól. A szocialista országok a világ ipari össztermelésének ma egyharmadát állítják elő. Egy évtized múlva azonban már a felét fogják adni. Be­láthatatlan perspektíva ez. Az egykori gyarmatok nagy több­sége is felszabadult máp az imperializmus igája alól. Alig telik el nap, hogy ne adnának hírt az újjágok arról, miként erősödnek a ma még elnyomott gyar­mati népek nemzeti moz­galmai. Ez a folyamat nem áll meg, míg egyetlen gyarmati sorban élő ország lesz a világon. Ked­vező fordulat tapasztalható Közép-Keleten is. Az arab világ legfontosabb országai erőteljes és sikeres harcot folytatnak az imperialisták el­len. A mi világrészünkön a fe­szültség fő góca Németország, éppen napjainkban lehetünk j tanúi annak, hogy a közvéle- j mény nyomására mint váltó- I zik az eddig merev és hajtha­fej lödnek a szomszédos test­véri népi demokráciákkal, s egészségesen, a történelmi ha­gyományoknak megfelelően alakul a testvéri Lengyelor­szággal. Sokoldalú együttmű­ködésünk egyre szorosabbá válik a Német Demokratikus Köztársasággal, hagyományo­san jók, gyümölcsözőek kap­csolataink Bulgáriával, Albá­niával, s igen jók a távol- keleti népi demokratikus or­szágokkal! Kormányunk kűlpolitikájá- ' ban igen fontos helyet foglal 1 el az egykor gyarmati, félgyar­mati országokkal való baráti kapcsolatok kiépítése, és ké­szek vagyunk arra, hogy erőnkhöz mérten segítsük eze­ket a gazdaságilag jobbára el­maradott országokat a nem' zetgazdaságuk előtt álló fel­adatok végrehajtásában. Ba­ráti szálak fűznek bennünket az arab világ élenjáró orszá­gaihoz. örvendetes, jó együtt' működés van kibontakozóban a népelnyomó uralom felett nemrég diadalt aratott1 Iraki Köztársaság és Magyarország között. Normálisak a kapcso­lataink más semleges orszá­gokkal is, s békés egymás mellett élésre törekszik kor­mányunk a világ valamennyi országával. Normális államközi kapcso­lat kiépítésén fáradozunk az Északatlanti Szövetséghez tar­tozó államokkal is. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsola­taink — mindenekelőtt az Egyesült Államokról beszélek — sok tekintetben nem nor­málisak, s esetenként diplomá­ciai konfliktusokra kerül sor. Az Egyesült Államok euró­pai politikájának sarkalatos pontja Nyugat-Németország tattan nyugati álláspont, mmt j kerui kozeleob ha ™ez j vansizmus feltámasztása. A bizonytalan es kis eP ‘ mi népünk keserű történelmi is ~ a történelmi tényék - : tapasztalatokból tanulta meg, litását felismerő megoldáshoz., ^ Megvan a mód és lehetőség, hála a Szovjetunió beterjesz­tett javaslatainak, a német bé­keszerződés megkötésére. Nem kívántam átfogó nem­zetközi értékelést adni — foly­tatta Münnich Ferenc —, csak mit jelent, ha a német milita­risták masíroznak. Es Nyu- gat-Németországban — az ame­rikai politika jóvoltából — masíroznak. Egy pillanatig sem kétséges: Magyarország helye azok mellett van, akik hathatós biztosítékok teremtéséért harcolnak, hogy az iparbá- rók és junkerek hadserege még egyszer ne zúdíthass«» gyászt és szenvedést Európa népeire. Az Egyesült Államok kor­mányának] le kellene már vég­re szoknia, hogy szabad or­szágok kormányától megaláz­kodást vár. Ha ebből a poli­tikai elképzelésből indulnak ki — nem mondhatunk egye­bet —.kudarc kudarc után fogja őket érni. Az utóbbi idő­ben jelei vannak a normalizá­lásra való törekvésnek, s eze­ket a jeleket örömmel fogad­juk. A nyugati hatalmakkal való kapcsolatunknak csak az árny­oldaláról beszéltem. A kép így nem egészen teljes — folytat­ta Münnich elvtárs. — Az új angol követ megérkezett Bu­dapestre, ugyancsak elfoglal­ta állomáshelyét a mi új lon­doni követünk. Sikeres tár­gyalásokat folytatunk Francia- országgal és a Benelux álla­mokkal kereskedelmi, pénz­ügyi szerződés kérdése vé­gett. Olaszországgal előkészítő tárgyalások folynak légiegyez­mény megkötésére. Végül a Minisztertanács el­nöke Ausztriával és Jugoszlá­viával való kapcsolatunkkal foglalkozott. Rámutatott, hogy Ausztriával kapcsolatban po­litikánkban nincs változás. Az elmúlt ősszel lezajlott Sík— Fiegel találkozón létrejött el­vi megállapodásnak vannak még kézzelfogható eredményei is. Sikeresen záródtak le a két ország között folytatod kereskedelmi és pénzügyi tár­gyalások. Van remény arra, hogy nagyobb horderejű kér­désekben is lehetséges az elő­rehaladás. Kormányunkban megvan a készség, az osztrák kormányon múlik a további siker. Jugoszláviával is jószom­szédi viszony tartása a célunk, noha — mint ismeretes — pártjaink között mély elvi el­lentétek vannak. Ezek az elvi ellentétek sem gátoltak meg bennünket abban, hogy áru­csereforgalmi megállapodást kössünk, befejezzük a régóta húzódó restituciós tárgyaláso­kat, ratifikáljunk egy koráb­ban megkötött állategészség­ügyi szerződést Mi nem al­kudhatunk meg és nem is al­kuszunk meg a jugoszláv veze­tők revizionizmusával, ugyan­akkor korrekt jószomszédi vi­szonyra törekszünk állami kapcsolataink vonalán. Megvalósult a szilárd nemzeti egység Beszámolója végén Münnich Ferenc hangsúlyozta, hogy az anyagi erővé váló szubjektív tényezők közül a legfontosabb a" fejlődés alapvető tendenciá- (a tömegek kezdeményező akti­jára akartam felhívni a figyel- vitása, bekapcsolódása és :t- I 1 jara met, a haladás irányát szeret- j rendszeres részvétele az állam­tere volna érzékeltetni, a bé- hatalom helyi gyakorlásában a ke, a szocializmus erőinek ■ tanácsok útján, állandó rész- egyre növekvő hatását. j vétele a népgazdaság helyi Ebbe a folyamatba illeszke-: irányításában, az üzemi taná- dik bele a Magyar Népköz- a termelési értekezletek társaság politikája — mondot- tHján. ta a Minisztertanács elnöke. Külpolitikánk alapvető pil­lére változatlanul a szilárd ba­rátság, a legszorosabb testvéri együttműködés a szocialista tábor or­szágaival, mindenekelőtt a kommunizmus zászlaját magasra emelő Szovjet­unióval. Büszkék vagyunk erre a ba­rátságra és öntudatosan hir­detjük: nincs erő, amely ben­nünket a testvéri szolidaritás útjáról letérítene. Az em­beriség legmerészebb álmai­nak megvalósulása itt van előttünk karnyújtásnyira és népür...é a dicsőség és boldog­ság, hogy ezzel az országgal haladunk együtt, s vele együtt étkezünk a kommuniz­mus csúcsaira. A Szovjetunió­val a legnagyobb egyetértés- j ben, a legszívélyesebb, a leg- ' barátibb az együttműködésünk. Nincs nap, hogy ne érez­Szocialista rendünk alap­tétele, hogy a nép válasz­tott képviselőin és vezető­in keresztül kormányoz. Ezért kell a képviselőknek, beleértve a kormány tagjait is, a tanácstagoknak, de az ipari, mezőgazdasági, kulturá­lis élet vezetőinek is állandóan tartaniok és ápolniok kapcso­lataikat a dolgozókkal. Ezért kell különösen nagy gonddal ügyelni, hogy megtöltsük ér­tékes tartalommal azokat a szervezeti formákat, amelyek biztosítják rendszerürk de­mokratizmusának érvényesü­lését. A nemzet haladó erőinek összefogásában fontos felada­tai vannak a Hazafias Nép­front-mozgalomnak. amely az élmúlt jdősznkban kiemelkedő sikereket ért el. A tavaly no­vemberi választások a meguj- hodott Hazafias Népirom első nagy erőpróbája volt, s az az­óta eltelt hónapok alatt nem csökkent, hanem rohamosan nőtt az érdeklődés a népfront- munka iránt. Minden lehető­ség adva van arra, hogy a Ha­zafias Népfront ezután mégin- kább megvalósítsa igazi fel­adatát: a párt vezetésével, a kommunisták aktív részvételé­vel összefogva az igaz hazafia­kat és mozgósítsa őket a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány szocializmust építő, a nemzetközi béke érdedében ható propagandájának végre­hajtására. A népfront eddigi te­vékenysége azzal a remény­nyel tölt el, hogy általa meg­valósult az a szilárd nemzeti egység, amely nagy céljaink eléréséhez szükséges. — A szocialista építés igaz harcosai tömörítsék sziláid és megbonthatatlan egységbe dol­gozó népünket — mondói''1 Ho-foíezésül a Miri't!7t"’’tpnp'-s elnöke. — S vezessék tántoií1- hatatlanul a harcot szerte az országban. A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhet,et’en. ha ilyen egységben forr össze Kérem a tisztelt országgyűlés hogy beszámolómat elfogad szíveskedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents