Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

Szerda, WW. február 18. 6 SOMOGYI NÉPLAP Éva hosszúkás, sá­padt arcával és a sapka alól hosszan ki­nyúló lófarok frizu­rájával nem több és nem lcevesebb, mint a többi hasonló korú, bájos kislány. Nylon szatyor lógott a kar­ján, és minden fi­gyelmét a markában szorongatott pénz­tárca kötötte le. So­kan voltak az üzlet­ben, Éva illedelmesen várta, hogy sor ke­rüljön rá. — Na, Évi — si­mogatja meg az egyik mellé kerülő fiatal­asszony —, bevásá­rolsz? — Kezét csókolom *— köszön a gyermek, és eddig közömbös arcocskáján elsuhan a koraérettség ár­nyéka. — Igen, sok min­dent vásárolok. — És nem felejted el, mit kell venni? — Á, dehogy — ko­molyodik a kislány. Aztán mint aki hozzá van szokva, hogy beszédével ma­gára vonja a figyel­met, élénken foly­tatja: — öcsi beteg, és mek koraérett bő­beszédűsége. Hama­rabb kerültem sorra a kiszolgálásnál, de az ajtón kívül meg­vártam. — Ne haragudj, Az „édesapa" anyu ott kell üljön mellette. Lehet, hogy elviszik a kórházba. Nekem nem is sza­bad közel menni hozzá — magyaráz­za — Anyu irt apunak is, hogy jöjjön el, mert beteg az öcsi, de nem jött. Margit néni jött el, és ve­szekedett anyuval. Azt mondta: hagy­junk nekik békét, ne zavarjuk őket. Felfigyeltem, és kezdett előttem meg­világosodni a gyer­Évi — állítottam meg, ahogy kiért —, sze­retném megkérdezni tőled, hogy ki az a Margit néni. Végignézett raj­tam, így válaszolt: — Persze, a néni nem erre lakik, mert itt mindenki ismeri. Nálunk lakott — ma­gyarázza —, aztán egyszer csak elment, és elvitte aput is. Anyu azt mondja, azért, mert szebb és fiatalabb, mint ő. Pedig anyu is szép, tessék elhinni. Csak. mostanában sokat sír. Apu egyszer megverte, amiért ar­ra kérte, hogy jöjjön haza. Éreztem, hogy most kéne valamit monda­ni, de képtelen vol­tam. Csak álltam si­mogatva a fejét, és f küszködtem kikíván- f kozó könnyeimmel, f Évi hirtelen kezem- \ hez kapott és az utca másik oldalára mu­tatott. — Tessék nézni, A LAUMKÁ-BALLÁDÁ az ÁUami Népi Együttes műsorán Megyénk több helyén is bemutatja az együttes a tanácsköztársasági emiékműsort Vörös Csillag Filmszínház február liMőI 2hig (Jie.lf.eLi Cl Lepő it Meghökkentő cím *— gondolja az olvasó, hiszenl ellentmond a fizika ismert törvé­nyeinek. Mégis így van. A filmmese eigy szerelmes fiatalem­berről szól, aki rossz társaságba és izgal­mas kalandokba ke­veredve megindul a lejtőn, de nem le­felé, mint a társaság­ból és a kalandokból sejthetnénk, hanem s— fölfelé! A lejtő vé­ge: szerelmi házas­ság és megbecsülés mindenki részéről, A szóban forgó fia­talember neve Mes­ter Lajos, foglalkozá­sa bőrgyári munkás és — szerelmes. Ez az utóbbi nem sok sikerrel jár, mert a gyár óvónője, énekes­üdvöskéje, Takács Éva nem veszi ko­molyan az érte epe- kedő Lajos hódolatát. Éva minden vágya a világot jelentő desz­kákra lépni, s vágya teljesül is. Fellép a Kakukk-bárban. Mindezt egy minden hájjal megkent »ze­netanárnak-« köszön­heti, aki állásihalmo- zó lévén »tisztes« fog­lalkozás mellett egy kémbanda tagja is, s akit megejt Éva fiatalsága és szép­sége. Miközben Éva karrierje elindul, a fülig szerelmes La­jos bajba keveredik. Megindul a lejtőn. Rendőrruhában se­gít egy betöréses ak­cióban a banda olda­lén, de becsületessé­ge felülkerekedik. Iz­galmas kalandok után az ártalmatla­nokká tett bűnöző­ket rendőrkézre jut­tatja. A Felfelé a lejtőn új műfajt képvisel a magyar filmgyártás­ban: zenés bűnügyi vígjáték. Rendezője Gertl&r Viktor, szá­mos nagysikerű fil­münk alkotója. Ki ne emlékeznék vissza a Díszmagyar, az Álla­mi Áruház, a Gázo­lás, a Dollárpapa és többi sikeres al­kotására? A Felfelé a lejtőn ismét Gert- ler Viktor humorér­zékét dicséri, gaz­dagon áradó ötletei­Egy hang végigkiált a fo- tottuk, és már az első kép is dalízmus különböző formáihoz lyosón: eltér a balladáitól: nem a Ná- kötődnek: lakodalmas, fonás, — Katonafogás szereplői, dasdi-erdőszélen játszódik, ha- és egyéb népszokásokat Re­próba! nem a börtönben, ahol Latin- jeznek ki, ezért tehát ebben A folyosók megelevenednek, kát és rabtársait fogva tart- a formában a ballada monda- a kisebb csoportok felbomla- ják. Az erdőszélre a második nivalójának kifejezésére nem nak, és a bordóköpenyes, csiz- kép vezet, a Prónay-különít- alkalmasak. Történetünk ott megy édesapám és imás táncosok eltűnnek egy te- menyhez, amint éppen orgiát modern törtévet, a színpadon Margit néni. — Siet- Írem ajtaja mögött, melyen kis ül. Itt vannak a rabok is, és nadrágos emberek jelennek ve elköszönt. — Me- Jlámpa ég a felirat mellett: itt kisértik meg Latinkát: nőt, meg, ezekkel pedig csürdöngöl- »Próba van, belépni tilos!« pénzt ajánlanak fel neki, ha telni, csizmát üftetni nem le- Egy másik teremből viszont hozzájuk pártol, de ő inkább hét. Ezért ezt a nehézséget szép muzsika lopódzik kifelé: a halált választja, mert »Igaz úgy oldottuk meg, hogy a ma­ember meghal inkább, Soha- gyár ritmus megmarad, de új sem lesz áruló«. motívumokat komponáltunk, — A harmadik kép időben melyek kifejezik a mondani- is, térben is különbözik az valót. Ezzel a módszerrel a előzőektől: ez 1945-ben játszó-, rendelkezésre álló motívumok dik, mintegy megelevenedéséül egy része kiesik — például az a haldokló Latinka jóslatának, említett csizmaütés —, viszont Mindhárom kép természetesen a másik rész, mint a forgás, a tánc nyelvén kifejezve. A dobbantás nagyobb jelentősé- í annyi nagyszerű siker kiková- zenében — bár még pontosat get kap. Tzcsolásának műhelyében ké- nem lehet mondani, mert Cu- . .... % szülnek a legújabb bemutató- iyás László, a komponista még Elmondja még Raoeu Mik* ra, a tanácsköztársasági em- dolgozik Sárospatalcon — egy Ios> bogv Ertinka alakjanak lékműsorra Ennek pedig bizonyos: a karakíerizálás mű- 'm''9komponalasaban az ern- egyik jelentős részét a Latin- vészi eszközeit alkalmazzuk. ber. l9.™. jyd™aganak meg- ka-ballada ének-, zene- és például az orgián a tisztek testesitojet igyekezett kifejez- táncváltozata alkotja. A vers, úgy táncolnak, mint Csörgheö V*>, V™** ez* Alatta az emle* mely Moszkvában születeti Csüli az Úri muriban. Terme- bekben: a levelekben, melye* 1930-ban, és amelyet Ham- szelesen ugyanitt felhasználjuk a ?°U direktóriumi elnok- burger Jenő, a Tanácsköztársa- az 1913—19-es évek legdivato- hoz nta-k egyszerű emberek es ság földművelésügyi népbizto- sabb slágereit, táncait, a töb- err% " sa írt, nemcsak a barátnak, az bi között a steppet, tangót, elvtársnak állít emléket a köl- shimmit, charlestont. gyek, mert hátha ha­zajön, és ha gorom- báskodik, nekem kell a szomszédba szalad­nom segítségért. Álltam - földbegyö kerezett lábbal. Néz­tem az őszülő ha- lántékú, magas, vállas férfit és a tűsarkon imbolygó, erősen fes­tett fiatal nőt az ol­dalán. F. a verbunkos méltóságos lassú- 'sága tölti be a folyosót, az- 1 tán pedig szárnyalni kezd ma­gasan, cifrázva a klarinét — jés újra csend lesz. Próbát tart a Magyar Ál­lami Népi Együttes. Budapesti központjukban, vei és mulatságos fordulataival. A női főszerepben Kázy Erzsébetet lát­emlékeznek a még élő volt munkatársai is leginkább. tészet örökké tartó anyagából, hanem emléke a 40 évvel ez­előtti idők hősi harcainak is. juk viszont, aki film- Ez ragadta meg Rábai Mik­színésznöként egy- löst, a Magyar Állami Népi szer már kitűnőre Együttes koreográfusát, hogy vizsgázott a síeini kalandban. A — A ballada mondanivalójának táncba való átültetésénél mi­lyen nehézségek állottak a ko­reográfus előtt? — Melyek az együttes tervei a bemutató után? — A tanácsköztársasági mű­sorral több vidéki városban fellépünk, Kaposvárott is. — Komoly feladatot jelentett Tervünk egyébként az, hogy-------------- a kompozíció elkészítése, Somogy megyében nemcsak a G erol- a Latmka-bal adabol tanckom- mert ehhez a táncképhez a közönség előtt, ha­poziciot készítsen. munlnssag hagyományos tánc- nem a megye több heiyén « Rábai Miklós elmondta, motívumait kellett volna fel- bemutatjuk ezt a műsorunkat, Sóbálvány és az Édes hogy a 30 perces egyfelvonásos használni. Ilyen pedig nincs. Anna emlékezetes táncjáték egy történelmi A paraszttáncok pedig a feu- Király Ernő j tánckép-sorozat befejező ré.. sze lesz. Ez a sorozat a Rá-I epizódszerepeiből is­mert Kálmán György,, ] - ^ _ szabadsz oh a re a Nemzeti Színház fiatal művésze játsz- sza a film szerelmes és becsületes ifjú hősét, Lajost. megidé­zésével kezdődik, aztán a Katonafogás című kompozíció követi, melyben a császári hadsereg »sorozási módszerei« fejeződnek ki. A Kossuth-ver- bunk már más világot elevenít fel, ugyanígy a Szabad Mar­gitsziget című tánckép is, mely már az 1919-i szabad má­jus elseje légkörét árasztja. A Latinka-ballada pedig, mely zárja ezt a történelmi képcso­portot, nos erről így beszél a koreográfus: — Szerettünk volna egy mának szóló kompozíciót ké­szíteni, és hiteles emléket ál­lítani Latinkáéknak a tánc és természetesen az ének és zene művészi eszközeinek felhasz­nálásával is. A táncjáték ösz- szeállításával a versből indul­tunk ki, de nem követtük min­denben annak szerkezetétMi a balladát három képre bon­HAMBURGER JENŐ: LATINKA-BALLADA (Sarló és Kalapács, 1930, Január.) A nádasdi erdőszélen Tizenkét sír sorban szépen. Vörösöket temetnek. A tiszt urak mulatoznak, nevetnek. »■Állj elő hát, Szalma János, Te is, Farkas kommiszáros-«, — Szól a báró Prónay — »Mehettek már Marcaliba Simon papho’ meggyónni«<. Véres hajnal, hűvös szellő..« \ Meghal mind a tizenkettő. Egy jajszót sem hallani. Csak a kányák károgásit, A tiszt urak káromlását hallani. A Latinka az utolsó, ’ Tust húz rá a muzsikaszó, Nincs irgalom, kegyelem: Várja már a magaásta sírverem. »A szád széle jaj, be véres ... Népbiztos úr, ne légy kényes, Meghagyom az életed, Gyere hozzánk, jó leszel te Miközöttünk fehérnek!-« *A szám széle bizony véres, Lássa is meg minden béres, öreg bojtár, számadó: Igaz ember meghal inkább. Sohasem lesz áruló. Egy életem, egy halálom« A kaposi megyeházon Lesz még vörös lobogó! Jól célozz hát a szívembe, Te Prónay-naplopó!-« S állt egyenest, mint a nyárfa. Gyászban árui sok száz arva Jó Latinka Sándorért, Vezérünkért, az igazért, bátorért. Holdvilággal hóttak járnak: Somogyország még feltámad, Lesz dáridó, ne-mulass! Addig pedig Horthy-kutya, fehér kutya, csak ugass! Isten véled, Isten hozzád, Vérbörzsönyös Magyarországi Külországban bujdosom. Esztendőnként egy-egy napra Bús sorsod meggyászolom, Könnyezve meggyászolom. ÉRDEKESSÉGEK Furcsaságok Szabad Ifjúság Filmszínház február I9-től 22-ig SPORT Ez az új kínai film nagyon sokban kü­lönbözik az eddig lá­tott kínai filmektől. Más témájában és más feldolgozásában is. Története napjaink­ban játszódik, és a sanghaji női kosár­labda-csapat izgal­mas, fordulatokban gazdag életét vetíti a néző elé. Lin Hsiao-Chieh lelkes híve a sport­nak, fiatal korában édesanyja is kosár­labdázó volt. Az anya 18 évvel ezelőtt egy kitűnő játékos szerel­mese volt, de a fia­talok szakítottak, s az anya máshoz ment férjhez. Sok-sok év után a szerelmesek ismét találkoztak, méghozzá igen ér­dekes módon. A ko­sárlabda-csapat új edzőt kap, és az edző nem más, mint a ma­ma egykori udvarló- ja. A filmtörténet a régi szerelmesek há­zasságával fejeződik be. De ne gondolja senki, hogy ilyen szűkszavú a Sport és szerelem története. A film egy darabkája a kínai életnek: sok­színű, vidám, han­gulatos. Ajánljuk a film megtekintését azok­nak, akik szeretik a sportot, a vidámsá­got, a kalandot és nem utolsósorban, a szerelmet! ORVOSI TANÄCS A HLT.A- HOOP ŐRÜLTJEINEK A hula-hoop őrület olyan nagy méreteket öltött Ang­liában, hogy az angol orvo­sok egyesülete is foglalko­zott vele. Az egyesület fo­lyóiratában nemrégen egy felihívás jelent meg, amely­ben az orvosok kémek min­den karikázó táncost, hogy hagyja abba ezt az egészsé­gére annyira káros őrületet, vagy ha már mégsem tud ró­la lemondani, legalább vál­takozva végezze a vonaglá- sokat, és ne csak jobbról balra, hanem balról jobbra is forgassa a karikát. NEM FONTOS A KUTYABÖR Egy nyugat- jütlamdd új­ságban a következő apróhir­detés jelent meg: »Gazdag és szép, húsz és harminc év közötti hercegnő, egy ismert európai királyi család sarja megismerkedne egy erős akaratú férfival. Nem kell okvetlenül nemesnek lennie, de ötven évnél mindenkép­pen fiatalabb legyen. Házas­ság nincs kizárva«. — Vál­toznak az idők, vál toznak a szokások, ELMÉLET A GYAKORLATBAN A San-Antanio-i (USA) bank igazgatója kézikönyvet adott ki ezzel a címmel: »Mit tegyen, ha megtámadják a rablók?« A könyv megjele­nése után néhány nappal egy útonálló állt az igazgató elé, és a következő szövegű cédulát adta át neki: »Add ide a pénzedet, mert külön­ben agyonlőlek!« Az igazga­tó, aki hasonló esetekre hasznos tanácsokkal látta el a nagyközönséget, 1200 dol­lárt adott át az útonállónak anélkül, hogy a könyvében tanácsolt módszerek közül egyet is használhatott volna. BIRKÖZÓTRÉNING — HÄREMHÖLGYEKKEL Hatif Misru szírdal birkó­zóbajnokot megkérdezték az újságírók, hogyan lehetsé­ges az, hogy mindig olyan rendkívül jó erőnlétben van? Hatif így válaszolt: »Hárememben van három igen erős nő. Minden mér­kőzés előtt velük tréninge­zek, és az ilyen testedzés után nem félek még magától az ördögtől sem«. HELYÉN VOLT A FEJE Egy franciaországi vidéki városka polgármestere nagy szálka a poujadeisták, a francia neofasiszták szemé­ben. Nemrég ez a polgár- mester ünnepi beszédet tar­tott, és egyszerre egy csoport poujadeista ordítozni kez­dett. a szónoki emelvényre pedig egy káposztafej re­pült. A polgármester néhány pillanatig nézte a káposzta­fejet, majd hangosan beje­lentette: »Úgy látom, hogy valaki a poujadeisták közül elvesztette a fejét«. Egy szovjet kiadó terveiből A szovjet Állami Irodalmi Kiadó 1959-ben az eddigi­nél nagyobb példányszám­ban készül kiadni orosz, szovjet és külföldi írók mü­veit. Tervei közt szerepel a teljes Puskin-, Osztrovszkij- és Zsukovszkij-kiadás, T2 kötet Mark Twain és 10 kö­tet Thomas Mann, köztük a Varázshegy, a Lotte Wei­marban és a Doktor Faustba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents