Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

ftLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartalmából t\u Ny, Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS . LAP JA XVI. évfolyam, 42. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. február 19. Hruscsov elvtárs beszéde Tulában Barátságunk történetéből A marcali vendéglátóipar helyzete Megkezdődött az orszá Az országgyűlés új ülésszaka szerdán dél­előtt megkezdte munkáját. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, dr. Antos István, Ben- ke Valéria, Czottner Sándor, Cseigő János, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Je­nő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Im­re, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az or­szággyűlés ügyrendjének megfelelően a pénz­ügyminiszter az 1959. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az ország- gyűlés elnökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés ál­landó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatá­ra bejelentette, elfogadja az ülésszak tárgyso­rozatát, amely a következő: a Minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az or­szággyűlés 1958. november 26-án berekesztett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Taná­csa több törvényerejű rendeletét alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra, és ismertette a Minisz­tertanács beszámolóját. 13 magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útién Dr. Münnich Ferenc beszéde — A kormányt az új ország- gyűlés megerősítette tisztsé­gében, most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszá­moljon az elvégzett munkáról ■— kezdte beszédét a minisz­tertanács elnöke. Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt, és ezzel népi demok­ráciánk történetének egyik je­lentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő idő szak legfontosabb kormányza­ti teendőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi tá­madás leverése után hozzákez­dett az újjáépítés, a konszoli­dáció munkájához, az első és legfontosabb feladatot úgy ha­tározta meg: a leglényegescl; az államhatalom erősítése és további demokratizálása. Min­denki tudja itt, ebben a te­remben és ezenkívül az égés országban, hogy ezt a célt el­ét tűk. A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikerei A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejlesztem kormányzati szerveink demok­ratizmusát. Itt is jelentős lé­pést tettünk előre. Sok tízezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Népfront ak­tivistájaként kapcsolódott köz­életünkbe, és rendszeresen KÉT VJ TSZ­KÁLMÁNCSA Mindössze egry hete számol- emelkedésének tünk be arról, hogy a kálmán- egyetlen útját. lehetőségét, És itt kell mancsa lakói — néhány öreg kivételével — valamennyien a szövetkezeti gazdálkodás út jára léptek. A két termelő- szövetkezet mintegy 3200 ka- tasztrális holdon kezdheti ineg a közös munkát. A Béke és a Kossuth vezetősége egy közös csai Béke Tsz munkáját, ered- megemlékeznünk a MÉSZÖV menyeit látva új közös gaz- agitációs brigádjáról, amely megbeszélésen már szétosztot daság alakult a faluban. A Horváth Jánosnak, a MÉSZÖV *ák egymás között a rendeike- Kossuth Termelőszövetkezetet elnökének irányításával igen zésre álló gazdasági épülete- akkor 17 család alakította meg, sok segítséget nyújtott Kál- ket- valamennyien olyanok, akik- mancsa mezőgazdaságának nek szava, tekintélye van a szocialista átalakításához. Mu­csi György, Németh József, községben. Azokban a napok­ban választotta a közös gazdái- Juhász Gyula, Kadarkúti Sán- kodást idős Papp József 19, dór, Szekér István és az agi­Izsák István 14, Orbán József tációs brigád többi tagja csa- 24, Bíró Sándor II, Nagy ládjától elszakadva, Kálmáncsa megyénk tizedik termelőszövetkezeti községe. Az új és régi tsz-tagok tegnap este közös közgyűlésen egészí­tették ki a vezetőségeket, és kérték Kálmáncsa földíerüie­Sándor 20, Izsák József 16, hatatlanul látogatta Dani Gyula 10, Kovács József (Vas) 19, Bodor János 10 és Kiss Sándor 15 holdas gazda is. Nevük már önmagában is garancia arra, hogy jó kezek­ben lesz a szövetkezet, tagjai okos, jól gazdálkodó, élelmes emberek. Ezenkívül természetesen más is hozzájárult ahhoz, hogy a falu lakói meglehetősen rövid idő alatt jutottak el a szövet­kezés gondolatához. Kilmán- csán segített a KIS Z-szervezet. Kocsis Júlia KISZ-titkár na­gyon határozottan foglalt ál­lást a szövetkezet mellett, s a fiatalok mind ígérték a gyű­lésen — később meg is tették —, hogy beszélnek szüleikkel, s otthon, családjuk körében terjesztik a szövetkezeti esz­mét. A község és a termelő- szövetkezetek vezetői fárad­hatatlanul járták a házakat, segítettek a felvilágosító mun­kában. A pedagógusok pedig — Vámosi Júlia, Gaál Mária, Somlai Lajos — főként szem­léltető feliratokon, táblákon propagálták a parasztság fcl­kat, s felvilágosító szóval kö­zel hozták őket a termelőszö­vetkezethez. Alig telt el egy hét, s Kál­fárad- tének tagosítását, a gazda- A MÉSZÖV kitűnő munkát végző agitáció;, brigádja ez­után Szulokot és Homokszent- györgy dolgozó parasztjait ke­resi fel, s terjeszti falujukban a szövetkezeti eszmét. BALATONÖSZÖD (Telefon jelentés) A Balatonőszödi Községi Tanács közölte, hogy tegnap, február 18-án falujuk tennelövszövetkezeti község lett. A falu lakosai közül összesen 110 család lépett be a már meglevő Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, s így a tsz birtokába 1 000 hold földterület került. Az új belépő tagok is helyesel­ték, hogy a termelőszövetkezet elnöke maradjon aki eddig volt, s abban ás megállapodtak, hogy a szövetkezet neve to­vábbra is Vörös Csillag legyen. Az újonnan belépők között van Skerlecz János 14 holdas gazda, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke, Hor­váth Kálmán 12, László Sándor 17, Pariy Lajos 10, Nagy P. Lajos 8, Kovásznai János 10, Mohai János 10, P a p p Lajcsné 10 holdas gazda is Abban, hogy Balatonőszöd termelőszövetkezeti község lett, nagy érdemük van a község kommunistáinak, a népfront- bizottság tagjainak, s az oda kiküldött pártmunkásoknak, nép­nevelőknek. Nagy segítséget nyújtottak a gazdák felvilágosí­tásában a Vörös Csillag Tsz tagjai és a pedagógusok, köztük Faragó Gyula, Kovács Szilárdné. A tsz-községgé avatást február 22-re tervezik. , részt vesz az állami és társa­dalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az az­óta megalakult Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munká­jára, a 24 000 népi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelős­ségérzettel végzik önként vál­lalt feladatukat. A kormány­nyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi taná- | csők igazgatási és gazdasági j hatásköre. Az igazgatási ha- I táskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök : ellátását akarjuk a helyi szer­vekre bizni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szo­cialista törvényesség megszi- I lárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekei- ' nek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellen- forradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradal­márok felelősségrevonását; Megvalósítottuk muiuenek- eIcai azt az alapvető leiauatot, Hogy megaiij uia a magúmé iá­ban. /-nia is jutott eroiiiiooi, hogy a tervezettnél nagyoob mértékűén bovitsuK a népgaz­daság álló alapjait, és meg­gyorsítsuk a népgazdaság fej­lődése szempontjáoól igen fon­tos beruházásokat. Előrejutottunk az ipar ter­melési szerkezetének javításá­ban és átalakításában. Münnich elvtárs ezután ada­tokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakosság élelmi­szerellátásával, s rámutatott, hogy a mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sike­rült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minősé­gét is. A mezőgazdaság tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: — A mezőgazdaság a nö­vénytermelési tervét — a ked­vezőtlen időjárás miatt -r- csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A tavalyi mezőgazdasági terme­lés ígv értékben mintegy 5 százalékkal haladta meg az Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gaz­dasági intézkedései között sze­repelt a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások bérének rendezése. 1958-ra azt ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kí­vánjuk, sőt ha szerény mér­tékben is, de tovább növeljük. Ezt az ígéretünket is bevál­tottuk. A Minisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés be­vezetésére, a nyugdíjak ren­dezésére, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók idei bér­rendezésére. — Bejelentettük — folytatta —, hogy megjavít­juk a sokgyermekes szülők és az egyedül álló anyák helyze­tét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a csa­ládi pótlékot még ez év első felében. Ezek az intézkedések, valamint a fogyasztói ár in­tézkedés együttesen 1959-ben 1,7 milliárd forinttal emelik a lakosság reáljövedelmét. Hangsúlyozni akarom, hogy az életszínvonal emelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg, és nem »a kormány adja-«. A konszolidáció nagy gazda­nagy körültekintéssel válasz­tották külön a volt uralkodó­osztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gon­dosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség köve­telményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szoci­alista törvényesség megszilár­dítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgáu per- rendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. A kormány 1957 első napjai­ban nyilatkozott a napirenden lévő gazdasági feladatokról. Ma arról számolhatok be a tisztelt országgyűlésnek, hogy l£58-ban teljesítettük, sőt 1957- es évit. A termelésen be­lül nőtt az állattenyésztés rész­aránya, a növénytermelés pe­dig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. Ezután elmondotta, hogy a közlekedés is túlteljesítette ta­valyi tervét. Az életszínvonal emelkedé­sének egyik legjobb bizonyíté­ka, hogy a múlt évben egymilliárd forinttal növekedett a la­kosság takarékbetétállomá­nya, amire Magyarországon még nem volt példa. A jelenlegi be­tétállomány több mint kétsze­rese az ellenforradalom előtti legmagasabb állománynak és négyszerese az ellenforrada­lom után lecsökkent betétál­lománynak. Az emberek fokozottan ta­karékoskodnak. Ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós, nagy értékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett eze­ket az igényeket kielégíteni. A korábbinál például több mint kétszer annyi mosógépet gyár­tanak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, por­szívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasztalhatta, hogy 1958- ban javult a boltokban az áruválaszték. sági és politikai sikerei után a politikai munka betető­zése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium területén kedvező, hogy az export-feladatokat a tervezettnél sikeresebben haj­tották végre Ez nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a kül­kereskedelem áruforgalma a múlt évben aktív volt. örvendetes jelenség, hogy a szénbányászat túlteljesítette termelését, önköltségi és eredménytervét. Jelentősen javult a bányászatban a mun­kafegyelem, csökkent a mun­kaerővándorlás és növekedett az egy főre jutó teljesítmény. Építőiparunk 1958-ban lé­nyegében megfelelt a várako­zásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebben az esztendőben az építőiparra jóval nagyobb ■feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, valamint az egyéb építési munkák végrehajtása Mint ismeretes, a választó­jogosultak több mint 99 szá­zaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a kon­szolidáció és stabilizáció befe­jezésének legfőbb politikai is­mérve. Nyilvánvaló, hogy pár­tunk és a forradalmi munkás- paraszt kormány következetes, egyértelmű politikája volt a si­ker alapja. Természetesen kö­zülünk senki sem gondol an-a, hogy a sok millió igennel sza­vazó mind egyformán gondol­kodik minden kérdésben. A választás eredményéből mégis nyilvánvaló az, hogy az országi lakossága, a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség tö­megei józan és higgadt mérlegelés alapján fejez­ték ki a helyeslésüket a párt és kormány politiká­ja iránt: a szocializmust akarják építeni Vitathatatlan ennek a tény­nek nagy belső és nemzetközi jelentősége. Számunkra a nagy választási eredményeknek az a tanulsága, hogy a magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan ha­ladunk tovább a szocializmus építésének útján. Münnich Ferenc a további­akban elmondotta, hogy a gaz­dasági célok megvalósítása vé­gett a kormány szükségesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek megjavítását és fejlesztését is. A szocialista állam közpon­ti irányító szerepe a szocia­lista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetet­len feltétele. A gazdasági veze­tés és tervezés szükséges' köz- pontosítása nélkül anarchia, végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A •központi irányítás mellett azonban nélkülözhetetlen a tömegek aktív részvétele a szocia­lista gazdaság1 építésének tudatos és tervszerű irá­nyításában. A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túl­zott központosításának csök­kentésére. Ez természetesen nem a központi irányítás meg­szüntetését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Az új termelői árrendszer megszüntette a deficitet az alapvető iparágakban és ki­elégítően fog működni, mint a gazdaságosság mércéje. Az új árrendszer hozzájárul a nép­gazdaságunkban meglévő tar­talékok feltárásához, és így közvetve ahhoz, hogy az el­következő években az anyagi alapok bővülésével tovább nö­veljük dolgozó népünk élet- színvonalát. zott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira. A kormány elnöke ezután kitért a vegyiparban, különö­sen a gyógyszeripar fejlődésé­re és feladataira, szólott a könnyűipari üzemek munkájá­ról, majd megállapította: a Könnyűipari Minisztérium vál- latainak jobban együtt kell működniük a belkereskede­lemmel, és akkor elkerülhető, hogy egyes cikkekből felesle­ges készletek halmozódjanak fel csak azért, mert nem vet­ték figyelembe a fogyasztási igényeket. A szükségtelen ter­melés jelentős népgazdasági kárt okoz, ezért ennek meg« akadályozása fontos feladat tunk. (Folytatás a 2. oldaloaj túlteljesítettük a népgazdasági terv fó céljait. Emelkedett a lakosság reáljövedelme 1958-ban mind a termelés mennyisége, mind minősége emelkedett és javult többek között megköveteli, hogy biztosítsuk az előirány-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents