Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
Vasi map, 1959. február 18. 2 SOMOGYI NÉPLAP • • Összehívták az Országgyűlést Á Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az országgyűlést az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján 1959. február 18-án, szerdán délelőtt tíz órára összehívja. A dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság megalakításának 40. évfordulója, 1959. március 21. alkalmából az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére — törvényerejű rendeletét alkotott tanácsköztársasági emlékérem alapításáról. A kitüntetést az Elnöki Tanács a Magyar Tanácsköztársaság kivívásában, erősítésében és védelmében kifejtett tevékenység elismeréséül adományozza. Az emlékérmet a Vörös Hadsereg, a Vörös őrség és a Magyar Tanácsköztársaság egyéb fegyveres alakulatai azon tagjainak, valamint a Tanácsköztársaság azon tisztség- viselőinek adományozzák, akik a Tanácsköztársaság szerveiben, működésében és védelmében részt vettek, és azóta is hűséget tanúsítottak a magyar néphez, a munkásosztályhoz, a Népköztársasághoz. Az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság felveszi Ceylonnal a diplomáciai kapcsolatot. Hová vezet a magánkislparosck útja? fife már a napnál is világosabb minden becsületes dolgozó előtt, hogy helyes pártunk és kormányzatunk határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban. Dolgozó parasztjaink szerte az országban nemcsak tudomásul vették a határozatot, hanem tettekkel is bizonyítják, hogy helyeslik, mert tömegesen lépnek a szövetkezés útjára. Pártunk és kormányunk — főleg az ellenforradalom utáni években — különös gondot fordított a kisárutermelőkre. Hirtelen fel sem lehet sorolni azt a számtalan kedvezményt, amelyet a dolgozó parasztság és a kisiparosok is kaptak. Kormányzatunk a becsületes kisiparosságot a társadalom igen hasznos rétegének tekinti, és számít rá a szocialista társadalom felépítésében. Napjainkban sokszor fordulnak hozzánk egyszerű kisiparosok, és felteszik a kérdést: “•Látjuk, hogy a parasztság elindult a szövetkezés útján, és velünk,. kisiparosokkal mi lesz?« Nem egy és nem tíz azoknak a kisiparosoknak a száma, akik már. eddig is jelentkeztek, hogy szövetkezetbe szeretnének belépni. Az előbbieknek és az utóbbiaknak is megadjuk a választ. Válaszunk őszinte és egyértelmű. A kisárul'ermelők számára az egyedüli helyes út a szövetkezés útja, ahol a legnagyobb támogatást adhatják a szocializmus felépítéséhez dolgozó népünknek. Éppen ezért különösen azokban a községekben, ahol mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesülnek, ne vonakodjanak a földdel rendelkező kisiparosok oda belépni, hanem ők is segítsék a szocialista községek létrehozását azzal, hogy tsz-tagokká válnak. Azokon a helyeken, ahol már kisipari termelőszövetkezetek működnek, ne zárják be kapuikat a belépni szándékozó becsületes kisiparosok előtt, hanem fogadják maguk közé őket szeretettel. Sürgősen meg kell szüntetni azt a befelé fordulást, amely általában jellemző kisipari szövetkezeteinkre. Sok helyütt azt tapasztaljuk, hogy a ktsz-be jelentkező kisiparosokat nem akarják felvenni azzal az indokolással, hogy »nincs, munka«. Ezzel egyidejűleg el is riasztják a belépni szándékozókat. Mi a helyzet a valóságban? Igaz, hogy egyes kisipari szövetkezeteink jelenleg munkahiányban szenvednek, ennek azonban a legfőbb oka abban rejlik, hogy nem akarnak a lakosság közvetlen szükségleteire dolgozni, hanem inkább igyekeznek mennél több közületi munkát végezni, és ha ez nincs, nyilván nehézségekkel küzdenek. A másik probléma pedig egyes szövetkezetek munkájának a minősége körül van. Ezen is lehet és kell változtatni, hogy a lakosság szívesen dolgoztasson a ktsz-ekkel. Megyénk egyénileg dolgozó kisiparosainak túlnyomó többsége nem spekulációs célból váltott iparengedélyt És mivel ez így van, ezért nem idegenkednek attól a gondolattól, hogy a szövetkezés útjára lépjenek. Ehhez a KIOSZ is több segítséget ad a jövőben. Rendszeresen foglalkozunk a kisipari szövetkezeti forma megismertetésével mind a járási, mind a helyi KlOSZ-szervezetekben. Ahol arra lehetőség van, a legjobb szakemberek .. bevonásával segítünk ktsz-eket szervezni. Nem fordulhat elő, hogy akár egy kisiparos is azért adja vissza az iparengedélyét, mert nem találja meg helyét a szocialista társadalomban. Éberen vigyázunk arra is, hogy senkit erőszakos módon ne kényszerítsenek olyan lépésre, amelynek később az egész község látná kárát. A törvénysértők, spekulánsok, adócsalók, kontárok ellen továbbra is harcot folytatunk. Végezetül néhány szót az öregekről és azokról, akik nem akarnak szövetkezetbe menni. Velük mi lesz? Ök melyik úton járjanak? Erről is határozott már pártunk és kormányzatunk, amikor kifejezésre juttatta, hogy a lakosság igényeinek a kielégítésére a szövetkezeti és állami ipar kiegészítőjeként a kisiparosságra hosszú ideig szükség van. Ezért továbbra is szükség van arra, hogy minden faluban legyen bognár, kovács, szabó, borbély, cipész, aki a szolgáltatásokat elvégzi. Mindent egybevetve: megyénk becsületesen dolgozó kisiparosságának nincs mitől félnie. Helyük és megélhetésük a szocialista társadalomban biztosítva van éppúgy, mint a társadalom bármelyik rétegének. Ezért becsületes munkával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével viszonozzák azt a sokoldalú segítséget, melyet számukra pártunk, államunk, egész dolgozó népünk nyújt. Baross Gyula, a KIOSZ Somogy megyei titkára. 42 000 lakás készült 1958-ban A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 1958-ban a kiadott lakhatási engedélyek alapján — kereken 42 000 lakás készült el, ami lényegesen több, mint amennyit a terv előirányzott és mint amennyivel az előzetes becslések számoltak.. Az elkészuU lakásoknak A Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága 1958. évi jelentéséből Ipar A megye szocialista ipara 1958. évben mintegy 828 millió forint értéket termelt. Ez csaknem 3 százalékkal több, mint az elmúlt évben és 5,6 százalékkal meghaladja a tervezettet. Ezen belül az állami helyi ipar termelése alatta maradt az elmúlt évinek. Az év során — főként a minisztériumi iparban — számos vállalatnál nagyarányú termelésnövekedés következett be. Ezt egyes esetekben új profil (tevékenységi kör) bevezetése is előmozdította. A termelés volumenének növekedésével egyeidejűleg az egyes fontosabb termékek — pl. égetett tégla, különféle bútorok és néhány élelmiszerféleség — mennyisége is jelentősen meghaladta az előző évit. Több élelmiszeripari termékből azonban — pL tej, cukor, hús, zsír és Vörösáru — kevesebbet állítottak elő, mint az 1957. évben. A szocialista ipar egy munkásra jutó termelése másfél százalékkal magasabb volt az elmúlt évinél, és 6 százalékkal meghaladta a tervezettet. Az emelkedés főként a könnyű- és nehézipari vállalatoknál mutatkozott. Az állami helyi és a szövetkezeti ipar egy munkásra jutó termelése viszont alatta maradt az előző évinek, bár e tervüket túlteljesítették. A megye szocialista ipara az év során 11 205 személyt foglalkoztatott. Ebből 7674 ipari munkás. 2116 alkalmazott és 890 ipari tanuló. Az ipari munkások létszáma 1,3 százalékkal több volt, mint az előző évben. A munkások és alkalmazottak arányát kifejező 100 munkásra jutó alkalmazottak mutatója — a megelőző évben bekövetkezett csökkenése után — 1958-ban 23-ról 25-re emelkedett. A megye szocialista építőiparának 1958. évi saját építőipari termelése 144 millió forint volt, 23,1 százalékkal több, mint az előző évben. Évi tervét 101,3 százalékra teljesítette a megye építőipara. Mezőgazdaság A kedvezőtlen időjárás miatt a szántóföldi növények termésátlagai általában alatta maradtak az 1957. évi eredményeknek. Előzetes adatok szerint búzából 7,5 q, rozsból 7,0 q, őszi árpából 10,1 q, zabból 5,9 q, kukoricából 13,5 q, burgonyából 81,9 q cukorrépából 104,3 q, lucernaszénából 22,4 q vöt az átlagtermés. ‘ Az előző évinél alacsonyabb termésátlagok ellenére egyes fontosabb növények átlagtermése meghaladta az 1931—40-es évek átlagát: kukoricából 1,1 q-val, burgonyából 32.1 q-val, vöröshere szénából 1,5 q-val, takarmányrépából 25,7 q-val, napraforgóból 2.4 q-val volt -magasabb az átlagtermés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1958. évben búzából 140 kg-mal, rozsból 130 kg- mal, zabból 140 kg-mal, cukorrépából 10,1 q-val, takarmányrépából 12,0 q-val termeltek többet holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. Fontosabb kapásnövényeik 1954—58, évi termésátlaga — a kukorica kivételével — ugyancsak meghaladja az egyéniek ugyanezen időszakra vonatkozó átlageredményét, sőt a kukorica és burgonya esetében még az 1931—40-es évek átlagát is. Az őszi vetésállomány ösz- szetétele az elmúlt évihez viszonyítva némileg megváltozott, az 1955. évben megkezdődött vetésszerkezeti eltolódás tovább folytatódott. Kenyérgabonából 0,8 százalékkal kevesebbet, őszi árpából 34,4 százalékkal többet vetettek, mint egy évvel korábban. A szálastakarmányok vetésterülete a múlt év őszéhez viszonyítva 4,7 százalékkal csökkent. A termelőszövetkezeti mozgalmat 1958. évben a további számszerű, politikai és gazdasági erősödés jellemezte. Az év folyamán 31 mezőgazdasági termelőszövetkezet kapott működési engedélyt 1533 család (ebből 355 középparaszt) 2309 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodást. 1958. év végén 121 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 3 termelőszövetkezeti csoport működött. A 3107 család 4434 tagja 46 931 katasztrális hold összes és 34 675 katasztrális hold szántóterületen gazdálko- j dott. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös szántó-. területe nagyobb arányban nö- j vekedett, mint a tagok szárna, így az egy tagra jutó szántó- terület az 1S57. év végi 7,1 katasztrális holdról 7,8 katasztrális holdra emelkedett. - Ugyan- ; csak növekedett a termelőszövetkezetek közös állatállomá- ’ nya is. Szarvasmarhából 92,0 százalékkal, sertésből 89,5 százalékkal tartottak többet, mint egy évvel korábban Ezeknél az állatfajtáknál azonban az anyaállatok aránya csökkent. Az állatállomány fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a 3004 1958. sz! kormányhatározat értelmében 942 tenyésztésre való szarvasmarhát vásároltak a termelőszövetkezetek. 1958. év végén 100 kát. hold szántó- , területre 17,2 számosállat jut, 0,6-tal több, mint egy évvel korábban. | A megye termelőszövetkezetei a 3004-es kormányhatáro- j zatban foglaltak teljesítése folytán 5,1 millió forint kedvezményben részesültek. A zárszámadások felülvizsgálata során újabb 25 termelőszövet- j kezet 1,4 millió forint kedvez- ; ményt kapott. Az év folyamán kapott kedvezményekből egy j kát. hold szántóra 255 Ft, egy munkaegységre 6,79 Ft jut. 1958. október 31-én az egy sző- | vetkezetre jutó tehermentes vagyon 1.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző gazdasági évben, a tagok részese- . dése és a munkaegységérték — j főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — alatta maradt az elmúlt évi szintnek (előbbi 9352 Ft, utóbbi 37,27 Ft volt). A megyei átlagnál alacsonyabb a részesedés az olyan szövetkezetekben, ahol közös szarvas- marha- és sertéstenyésztéssel nem foglalkoznak. Az ilyen termelőszövetkezetek tagjai az 1957—53. gazdasági .év folyamán 732 forinttal kevesebb részesedést kaptak. A gépállomások éves tervüket — előzetes adatok szerint — 100,6 százalékra teljesítették. ben. Nem tudták kellő mértékben kielégíteni a keresletet bőr-lábbeliből, női- és gyermekszandálból, ballonárukból, bőr- és műbőrkabátokból, női kabátszövetekből, a hirtelen beállt hőség alatt női selyemárukból, ruhaselymekből. A vegyes iparcikkek közül főleg az építőanyagok, háztartási gépek, valamint az új típusú motorkerékpárok, robogók forgalma emelkedett. Az év folyamán csaknem 20 millió forint értékű bútort vásároltak; kombinált szekrényből pl. 82,3 százalékkal több került a lakosság tulajdonába, mint 1957. évben. Hiány mutatkozott az év folyamán kerékpár- és motorkerékpár-alkatrészekből, zománcedényből, villamosvezetékből, fürdőkádból. A III. negyedévben megindult részletvásárlási akció során az év végéig 488 ezer forint értékben vásároltak ágyneműt, több mint 3 millió forint értékben pedig iparcikket; utóbbiak közül rádió, jármű, tűzhely és kályha volt keresett. Az év folyamán a kiskereskedelem két ízben rendezett vásárt Kaposvárott: augusztus 19/20-án vidám vásárt, október 25—26-án őszi vásárt. A vidám vásár bevétele 3,7 millió, az őszi vásár forgalma pedig 4,1 millió forint volt. A vásárokon a kiskereskedelem új eladási formákkal ismertette meg a vásárlóközönséget, preszelek- ciós cipőpavilont és méteráru önkiválasztó egységet létesített. A felvásárló szervek 1958. évben 5128 vagon kenyérgabonát és 683 vagon takarmánygabonát vásároltak fel, ami 987 vason (14,1 százalék) kenyérgabonával kevesebb és 4 vason (0,6 százalék) takarmánygabonával több. mint az előző évben volt. 1958. II. félévében az 1958. évi kenyér* gabonatermés 40,6 százalékát, a takarmánygabonatermés 11,8 százalékát vásárolták fel. (1957 hasonló időszakában az 1957. évi kenyérgabonatermés 40,7 százaléka, a takarmány- gabonatermés 10,3 százaléka került felvásárlásra.) Az év folyamán csaknem kétszer annyi- bort vp-'.-’tak fel, mint az előző é\ Az összes borfelvásárlásn«. . 16,5 százaléka szerződéses volt. 1958 IV. negyedévében a szabadpiacra felhozott termények a kereslettel szemben kevésnek bizonyultak, ami a szabadpiaci árak 10—30 százalékos emelkedését okozta az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A búza szabadpiaci ára 250,— Ft/q volt az év végén, az árpáé 270,— Ft/q, a csöves kukoricáé 170,— Ft/q, míg az új termésű, szemeskukoricáé 240,— Ft/q. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása — a 'ó- marha és vágóborjú kiv í- vel — 1958. évben magasabb volt, mint előző évben. Különösen kiemelkedett a vágósertés szerződéses átvétele, a vágóbaromfi, tojás és tehéntej szabadfelvásárlásának növekedése. Az 1958. évben átvett vágósertések átlagsúlya 4 kg-mal kevesebb, mint előző évben volt. Nagy a visszaesés a szerződéses vágósertések átvételénél, ahol az átlagsúly 14 kg-mal volt alacsonyabb. A hízottsertés szabadpiaci ára 10—29 százalékkal volt magasabb az állami szabadpiaci felvásárlási árnál. A zsírsertés szabadpiaci ára 17—18,— Ft/kg, a hússertésé 15,50—17,50 IT/kg volt decemberben. A hússertés vásárlások közül legtöbb 16,—- Ft/kg-os áron történt. Építkezés, közszolgáltatás. oktatás Kereskedelem mintegy 30 százaléka állami erőforrásból épült, míg 70 százalékát a lakosság saját erejé- j bői és jelentős állami támoga- I fással építette. 1958-ban az! OTP 627 millió forint lakás-1 építkezési hitelt folyósított, 36 százalékkal többet, mint 1957-! ben. 1 A kiskereskedelem 1958. évben — folyóáron számítva — több mint másfél milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, 45 millió forinttal többet, mint a múlt évben. Az előző évekhez viszonyítva az élelmiszer- és a ruházati cikkek forgalmának aránya évről évre fokozatosan csökkent, a vegyes iparcikkeké pedig emelkedett A lakosság általában kevesebb alapvető élelmiszert (pl. zsírt, lisztet, cukrot stb.) vásárolt, mint a múlt évben. Az I. és II. negyedévben friss sertés- és marhahúsból nem volt kielégítő a boltok ellátása. A friss húsáru hiánya miatt az élő baromfi iránti kereslet megnövekedett, s ezáltal emelkedett az ára is. Májasban azonban már javulás mutatkozott, főleg a sertéshús aránya növekedett. A jó gyümölcstermés következtében a gyümölcsfélék piaci felhozatala emelkedett, ára mintegy 20—40 százalékkal csökkent. A nyári időszakban — a júniusi esős időjárás miatt — zöldségfélékből általában kevesebbet hoztak piacra az őstermelők, mint 1957. év nyarán, ennélfogva a zöldségfélék ára 5—15 százalékkal emelkedett. A Balaton-part élelmiszerrel való ellátása általában kielégítő volt, hiánycikként jelentkezett egyes időszakokban a zöldségféle. Az elmúlt év folyamán — a II. negyedév kivételével — minden negyedévben általában kevesebb ruházati cikket vásárolt a lakosság, mint 1957. év1958. év folyamán 1173 lakást építettek fel a megyében, 2,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezzel egyidejűleg — túlnyomó részben avulás miatt — 389 lakást bontottak el, majd egyharmaddal kevesebbet, mint 1957-ben. így a megye lakásainak száma 784-gyel szaporodott 1958-ban. Az év végén Kaposvárott és Siófokon 3387 lakás volt állami ingatlankezelésben, 2,9 százalékkal kevesebb. mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben az ingatlankezelő vállalatok 6,3 millió forintot — csaknem 2 millió forinttal többet, mint 1957-ben — fordítottak lakóházfelújításra. Ez az összeg 77 százalékkal meghaladja az 1958-ban befolyt lakbérek összegét. Ezáltal az egy bérleményre jutó javítási költség 519,— Ft-tal növekedett az előző évihez viszonyítva. j A vállalati kezelésben levő vízművek (Kaposvárott és Sió- * fokon) 1958. évi víztermelése, értékesítése és ezen belül a háztartások részére szolgáltatott víz mennyisége az előzőj évihez viszonyítva emelkedett. Az elmúlt évben 2,2 millió köbméter vizet értékesítettek, ebből 1 millió köbmétert a háztartások részére. Ez a víz- mennyiség 4.9 százalékkal, illetve 1.9 százalékkal haladta túl az 1957. évit. A megnövekedett ipari és háztartási igényt a Vízművek a jelenlegi kapacitással nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Vízellátási zavarok különösen a nyári hónapokban mutatkoznak. Kaposvárott pl. az elmúlt évben 84 esetben volt vízhiány, ennek, egyötöde a kapacitáson felüli fogyasztási igények miatt állt elő. 1958. december 31-én a megye területén 100 óvoda működött, 5254 fős gyermeklét- számmal. A megyében — számított adatok szerint — 1953. év végén az óvodás korú gyermekeknek körülbelül egynegyede járt óvodába, Kaposvárott pedig mintegy a fele; Az egy szakképzett óvónőre jutó gyermeklétszám az 1957; év végi 28,8-ról 29,5-re emelkedett. Az óvodába járó gyermekek 39,6 százaléka — az előző évinél másfél százalékkal több, — részesült étkeztetésben. A megye általános iskoláiban az elméleti oktatás mellett fokozatosan helyet kap a gyakorlati oktatás is. Az 1958—59. tanév elején 13 általános iskolában — főleg a járási székhelyeken — indult meg a gyakorlati foglalkozás, melyek közül 5 iskola ipari, 8 pedig mezőgazdasági képzést nyújt. A Tanácsköztársaság 40., a KISZ fe nnállásának 2. évfordu'ójára készülődnek a város KISZ-szervezetei A város KISZ-szervezetei ünnepi taggyűlésen emlékez- nes meg az évfordulóról, a nagyobb alapszervezetekbem találkozókat rendeznek. Március 15-én, vasárnap délután úttörő-, kiszes-, idős kommunista találkozót rendez a városi KISZ-bizottság az Ifjúsági Házban. Március 15-én fiatal és idős sportolók beszélgetése (közös rendezvény a városi TST-vel). Március 20-án »így harcoltak ők« címmel a Táncsics Gimnázium és a Munkácsy Mihály Leánygimnázium tanulóinak ünnepi műsora a Csiky Gergely Színházban. Március 21-én a Cukorgyár és a Közúti Üzemi Vállalat Latinka Sándor KISZ- szervezeteinek küldöttsége megkoszorúzza Latinka Sándor sírját a Nádasdi-erdőben. Este fáklyás felvonulás a városban, ünnepség a Kossuth téri emléktáblánál, majd ifjúsági nagygyűlés a Kilián György Ifjúsági Házban Eperjesi László, a KISZ KB titkára tart előadást. Az ünnepségen kerülnek átadásra az Ifjú Gárda zászlaja, a kitüntetések és oklevelei«.
