Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. február 10. A VISSZAVONULT EMBER Hatéves működés után, 1956-ban bomlott fel az Uj Tavasz Termelőszövetkezet. Az ezerholdas, jól berendezett gazdaságot maga az elnök, Berta Mihály parcellázta széjjel. Fájt a szívének a nagy pusztulás, az évről épre több részesedést osztó szövetkezet felboncolása. De hát nem tehetett mást. A nagyüzemi gazdálkodás útjáról letántorított tagság kimondta a végső szótr vigye mindenki a ráeső részt, s újból leütjük a cövekeket. Berta Mihály a végsőkig húzta-halasztotta a határozat végrehajtását. Hiába volt; a fel- bolydult, lármázó falu ellen — úgy érezte, csak egyedül állja a sarat. Az országban ebben az időben nagyobb volt a tét, mint az Vj Tavasz sorsa. A hatalom kérdése, a szocialista rendünk léte forgott kockán, s a járástól, megyétől nem jutott segítség. Az Uj Tavasz szétesett abban az őszi kavarodásban. Berta Mihály, a megsebzett elnök pedig elsáncolta magát, s azóta szótlanul járkál az emberek között: »Én nem kezdek, nem leszek többet az első. Más után szívesen belépek...« Csak ennyit mond, igyekszik eltakarni meggyőződését. Azt is el akarja hitetni, hogy rá yent hallgatnak az emberek, neki nincs szava a faluban. Pedig ötvenhat után sem változott a róla alkotott vélemény. Csak látszatra sikerült álcázni magát. Lépten-nyomon szint vall a szövetkezés mellett. Ám az a baj, hogy saját falujában nem beszél erről. Attól tart, hogy az emberek visszautasítják, azt vágják a fejéhez: »Na, már megint kezded«. Kár így gondolkodnia, azt várni, hogy mások lépjenek először az ötvenhat előtt járt útra. Az Uj Tavasz tagjainak legtöbbje régen szerette volna meg nem történtté tenni, vagy már vissza is szívta az akkori kijelentéseket. Két év óta meggyőződtek arról, hogy ha Berta Mihállyal ötvenhat után nem daraboltatják szét az ezer holdat, akkor ma az Uj Tavasz szövetkezet virágzó, nagyüzemi gazdaság. Az egykori elnök tsz-be vetett hite, a könnyebb paraszti életről való meggyőződése, gazdasági szakismerete így csak holt tőke, amely nem jövedelmez semmit. Váltsa fel, s ossza szét az emberek között ezt az induláshoz nagyon is szükséges tökét. A csalatkozást, sérelmeket félretéve álljon az élre. Ha ezt megteszi, a faluban máris hozzákezdhetnek egy új termelőszövetkezet alapjainak lerakásához. Nem igaz, hogy ellobbant belőle minden tűz, hogy fáradt és kiábrándult, hogy teljesen letörte a kudarc. Saját szavai cáfolják. Nem is egy alkalommal adta már tanújelét annak, hogy igenis érdekli, ami körülötte történik. Nem papíron, de van térképe a meg^e termelő- szövetkezeteinek helyzetéről. Közülük nem is egyet ismer. A faluban nála nem tanulmányozza senki jobban a tsz-ekkel kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat. Érdeklődése mögött nem passzió, hanem alapos kíváncsiság, a közös gazdálkodásra való készülődés rejlik. »Jöjjenek ki hozzánk — hívta a, megyei elvtársakat —, de ne gyűlést tartani, hanem csak úgy esti beszélgetésre. Valamelyik család hajlékában összejövünk, s meghányjuk- vetjük a dolgot. Én bízom abban, hogy kikel a mag«. így beszél, nyilatkozik az egykori elnök. Személyét, faluját még csak ne is említsék, mert akkor — és újra — az »én egyszer már megpróbáltam«, »nem kezdek újra«, »mit szólnak«-ra hivatkozik. Úgy érzi, amiért nem sikerült ötvenhatban összetartani a szövetkezetét, nincs lét- jogosultsága az újabb szónak. Miért ez a csökönyösség? Az igaz ügy érdekében sosem szégyen cselekedni. 10i,3 millió forint értékű árut adnak a népgazdaságnak megyénk tsz-ei ~ Fonalgyári almaik ■ A Nagyatádi Fanalgyár megyénk egyik legnagyobb üzeme, éppen ezért apróságai sem mindig a kicsiséget jelentik. Egyáltalán nem kicsiség, hogy a gyár 408 munkása kapott az elmúlt hónapban textiljuttatást, s öt híján be is váltották már az erre kijelölt 17-es számú Népboltban. A legtöbben ágyneműt, ruhaféléket vásároltak. Az elmúlt szombati — immár hagyományos — fonalasbálban pedig felvonultatták a gyár munkásnői, amit vásároltak. Kis- és nagyestélyi, nylon ruhák forgatagában találta magát, aki betévedt a járási kultúrotthonba azon az estén. A Fonalgyár kultúrtermében hetenként kétszer mozielőadást rendez a szakszervezet igen nagy számú látogatottság mellett. Az érdeklődés érthető is, mert mindent megtesznek annak felkeltésére, jó filmek bemutatására. Nem elégednek meg azzal, amit a MOKEP küld egy-egy előadás megtartásához, hanem esténként, ha engedi az idő és jónak ígérkezik a film, köl- csönkeVnek a honvédségtől, és azt is levetítik a csütörtöki és pénteki napokon. • * • A takarékossági előirányzat szerint vállalásokat tesznek a napokban a Fonalgyár üzemrészei, hogy ezek alapján versenyt indítsanak. A kikészítő osztály vállalásában új festési technológia kidolgozása szerepel, mellyel egyrészt az úgynevezett retusparti számát csökkentik (nem kell többször is átfesteni az anyagot), másrészt ezzel jár 3,5 százalékos festékmegtakarítás is. A kiszerelő osztály, mely nemcsak csomagolást, hanem motringolást, kimérést is végez, 0,5 százalékos megtakarítást ajánlott fel. Elkészítették ez évi termelési és költségvetési tervüket megyénk termelőszövetkezetei. A múlt évihez viszonyítva sokkal nagyobbak, többet ígérőbbek a számok. Ennek egyik magyarázata az, hogy Somogybán ma több termelőszövetkezet működik, mint 1958 februárjában. A másik ok: egyre több tsz válik árutermelő, belterjes nagyüzemi gazdasággá. Tavaly mindössze 41 millió forint árut adtak tsz-eink a népgazdaságnak. Bevételük kereken 78 millió, kiadásuk pedig 44 millió forintra rúgott. Az állam nyújtotta kedvezmény kb. 5 millió forint. Ebben az évben szövetkezeteink 104 341 000 forint értékű árut biztosítanak a népgazdaságnak. A 16 701 mázsa adógabonán kívül 15 770 mázsa kalászost adnak el 3 873 000 forint, egyéb szántóföldi terményt 36 557 000, zöldséget 4 880 000, gyümölcsöt, szőlőt 862 000, hízómarhát és hízósertést 39 137 000, tejet, gyapjút 9 152 000 forint értékben. A belterjesség és árutermelés felé való fokozott törekvés jó kifejezője az alábbi: 1958-ban csak 2 337 000 forint árú szántóföldi terményt értékesítettek az 59-re tervezett 36 557 000-fel szemben. Az államnak eladott hízómarháért, hízósertésért kapott pénz nem érte el a 27 millió forintot, 59-ben pedig megközelíti a 40 milliót is. 19 492 mázsa hízómarhát és 8 439 mázsa hízó1 sertést, tejből 28 869, tejszínből 647 hektolitert adnak köz- fogyasztásra ebben az évben. Az említett számok nemcsak egy évre szóló iránymutatók, hanem bizonyítékok is, az olcsóbban és a többet termelő nagyüzemi gazdálkodás bizonyítékai. Legtöbb termelőszövetkezetben a tagság már megértette, hogy munkaegységre csak a saját szükségletet fedező természetbenit érdemes kiosztani, a részesedés nagyobb há- | nyadát pénzben célszerű fel- j venni. Nem a padlásra, hanem pénzzé kell tenni a burgonyát, kukoricát, hisz pusztán ezáltal is jelentős kedvezményben részesülnek a tsz-ek. Termelőszövetkezeteink 1959-ben különféle kedvezmények — bizonyos mennyiségű műtrágya felhasználása, az áruértékesítési terv teljesítése, a gépállomásokkal végeztetett munka, saját építkezési anyag felhasználása stb. címén 11 449 000 forintot kapnak. Ez több mint kétszerese a tavaly nyújtott állami támogatásnak. Évi jövedelmükből beruházásra 9 762 000, szociális és kulturális alapra 987 000 forintot tartalékolnak. Év végén munkaegység-részesedésre 41 080 000 forintot osztanak ki. Az egy munkaegységre eső termény értéke és a pénz 45,04 forint. A múlt évben a megyei átlag 37,36 forint volt. Igazán nem tartozik a szorosan vehető apróságok közé a Nagyatádi Fonalgyár január havi tervteljesítése sem. Mennyiségileg 104,8 százalékos eredményt ért 4! a gyár kollektívája, melyet ha forint értékre számítunk át, 102,6 százalékos eredményt ad. i * * # A Fonalgyárban a jó dolgozóikkal bátran büszkélkednek. Gampli Kálmánné előor- sózó utolsó hat havi átlaga 106,4 százalék, a kiszista K i s- deák Erzsébet híven »Kiváló dolgozó« címéhez 109 százalékot teljesített. Béri Júlia a kiskeresztorsózóból 110, Zsiga Magda KISZ-fiatal 112 százalékos átlag eredményt ért el az elmúlt fél évben. Fischer István fonalfestő utolsó négy hónapi átlaga 104,2 százalék. A rosszul dolgozókkal nem szívesen dicsekszenek. Sok mindent megpróbált már az üzem vezetősége, a párt- és KISZ-szervezet érdekükben, de eleddig eredménytelenül. Pedig H o rvát h X boly a és Nyári Erzsébet már egy- kétszer megmutatták a kiske- resztorsózóban, hogy el tudják — ha akarják — érni a száz százalékot. Mégis egyikük hat havi átlaga 90, másikuké 97 százalék. (Fehér) A siófoki sörpalackozóban Hogy a nyáron zökkenőmentes legyen a palackozott sörellátás a Balaton mentén, modem gépeket szereltek fel a siófoki kirendeltségen. Uj mosógépet és fejtőgépet állítottak be. 2 db 40 hektoliteres tank felállítását tervezik. Belső át* alakításokra eddig 39 000 forín* tot költöttek. A nyárom három gépkocsi és egy lovaskocsi fogja szállítani a sört az üzletekbe és a vendéglőkbe. Fél-automata mosógép, önműködően mos forró lúgos vízzel, s hideg vízzel kiöblíti a palackot. A palackok be- és kirakását Bergmann Pálné végzi. A gép egy óra alatt 2000 darab 0,5 literes üveget mos ki. A régi kézi mosó 8 óra alatt végezte el ezt a munkát. Fél-automata fejtőgép. A kimosott üvegeket Gelencsér Lajo« a fejtögépre rakja, amely a sört az üvegekbe palackozza. Magasra csaptak a lángok az Auschwitzból induló transzport háta mögött. A felszabadító szovjet hadsereg ágyúinak tüze villogott... Auschwitz felszabadulásának évfordulóján az oda zarándokló különböző nemzetiségűek életben maradt tagjai mélyen meghajtják fejüket a mártírok előtt. Gondolatban én is velük vagyok. Az ártatlanul megölt embertársaim mártí- romságára emlékezve beszélni akarok egy anya haláláról. * * * — Érzed, hogy remeg a föld? adták tovább egymásnak a menetelő nők. A közeledő dörgések reményt keltő mosolyt varázsoltak az elcsigázott rabnők arcára. — Erzsiké — szólt az anya a mellette nehezen vászorgó lányához —, most már nem tart soká, talán már ma éjjel itt lesznek. Mondd Sárinak, súgja meg az előttünk haladó soroknak, lassabban menjenek. — A nők halkan beszélgettek. Mellettük két oldalt az SS-ek csizmái csikorogtak a havon. — Los, los! — hajtották őket, észrevéve a lanyhulást. — Nyakunkon vannak az oroszok! — ordítottak, és mind sebesebb iramot követeltek. Az esti szürkületben egy kis emelkedőn feltűnt egy tanya, nem volt messze, tisztán kivehettük alacsony falait, amelyeken a csúcsos tető mint valami nagy fehér sapka ült. Roskadozó pajta és megbontott szalmakazal görnyedezett a nehéz hótakaró alatt. A menetelés mind vontatottabb lett. A rabnők alig vonszolták fatalpú klumpába bujtatott lábukat. hát, és indult a pajtába megkeresni lányát. A pajta kiesi volt, alig bírtak leülni benne. .. A szétszórt, piszkos szalma arról tanúskodott, hogy jártak már itt előttük. Anna látta a reménytelen helyzetet a pajtában, ahol inAZON AZ ÉJSZAKÁN n — Anna! — kiáltott a vezető SS. — Ja wohl, Herr Post — ugrott a szólított az SS elé. — Szaladj előre, nézd meg, mi van a házban' — hangzott a parancs. Az asszony, ameny- nyire a nehéz facipő és ormótlan lágerkabátja engedte, futott. Visszatérve jelentette, hogy a ház üres. — Los, induljatok a pajtába — adták,ki a parancsot. — Te meg — fordult az asszonyhoz a vezető — csinálj rendet számunkra, és fűts be. Anna a piszkos, néhány öreg bútorral berendezett konyhában a tűzhely elé guggolt, és a falról leakasztott naptár lapjait tépte az aprófa alá. Néhány perc múlva vígan pattogott a tűz. Az asszony nehéz szívvel hagyta el a meleg konygerült, egymást taposó nők harcoltak egy talpalatnyi ülőhelyért. Hirtelen elhatározással visszament a konyhába azzal az ürüggyel, hogy még egyszer megrakja a tüzet. Közben üres csajkájába néhány szem parazsat tett, kabátja ala pár darab fát dugott, s azzal a ház végébe ment. Pillanatok alatt sikerült kis máglyát gyújtani, s a két nő fagytól merev kezét boldogan tartotta a lángok fölé. A tűz kiesált néhány rabnőt hozzájuk. A piros lángnyelvek megvilágították az arcokat. Elmerülve guggoltak, a már csak kis fényt árasztó parázs mellett, és nem hallották a konyhaajtó nyikorgását. — Verfluchte Bande! Ide csaljátok a tűzzel az oroszokat! — kiáltott az őr, és ptsz- 0 tolyára szorítva az ujját so-0 rozatot adott le rájuk. Fájdul- <* más nyögések hallatszottak, if Anna halálosan megsebezve if dőlt leányára. Utolsó erőf eszi- if téssel átölelte, mintha testévelt meg akarta volna védeni. 0 — Ne mozdulj — súgta, és 0 görcsösen szorította Erzsiké 0 szétlőft vállát. A lövésekre ki- 0 ugrott a többi őr is. Társuk be- 0 számolója megvadította őket. 0 Puskatussal és rúgásokkal haj- 0 tották ki a pajtából a megriadt, 0 sikoltozó nőket. Átkutatták a * pajtát, majd elindították a0 menetet. A széttaposott tűz 0 mellett ott maradt az öt nő’ mozdulatlanul. Erzsi homályos f szeme üresen belebámult a\ pislákoló parázsba. Tompa fáj- * dalom sajgott vállában. — Anyukám, ne szorítsd, úgy fáj — nyögte a vállába kapaszkodó anyjának, de az nem válaszolt. Lassan valami. jótékony köd ereszkedett* agyára. Világosodott. A fehér havon feltűnt a mozdulatlan sötét tömeg, é? az udvaron keresztülment zovjet katonákat isztette. A szét- i két női test feBalogh Mihály egy óra alatt 1000 sörösüveget zár le. Illetékmentes a magánépítkezés minden okirata A pénzügyminiszterrel egyetértésben az építésügyi mi- megállásrc '’íztette. A szét- a niszter rendeletet adott ki, taposott I i két női test fe- a mely szerint a magánerőből kiidt egy i borulva. Az* történő lakásépítkezéssel kaporvos eg tál szanitéc se- 0 csolatos engedélyek és a meggítségéve rrdágyra akarta 0 szerzésükhöz szükséges okfektetni oyetlen élő nőt.iratok — további rendelkezéDe előbb atosan le kellett sig — díj- és illetékmentesek, fejtenie illába görcsösen tekintet nélkül arra, hogy az kapaszk ev uj jakot. ''építkezők igénybe vesznek-e Miller Renáta állami kölcsönt va£y sem. Könyvtáraink életéből A szóládi népkönyvtár ma este műsorral egybekötött teaestet rendez, melynek bevételét a községi népkönyvtár állományának bővítésére használják fel. A műsort a községi KISZ-szervezet biztosítja. Balatonszárszón a községi »József Attila népkönyvtár« és a Hazafias Népfront közös rendezésében könyvismertető előadás lesz Rideg Sándor: Tűz- próba című könyvéről. Az előadáshoz az úttörők adnak misért.