Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
•WM, 1959. febraér 19. SOMOGYI NÉPLAP Csendes Imre, a Vörös Hajnal Tsz brigád-vezetője (Csigák László) óriássá nő az ellenforradalom viharában, nem hagyja magát elkápráztatni, mint fia (Horváth Sándor), akit megzavart a városban hallott hamis frázispufogtatás. A második felvonás legszebb, legizzóbb pillanata, amikor idős Csendes Imre számon kéri fiától, miért nem akar velük együtt tartani Máesay úr ellen, aki újra pofozza a parasztokat, tenni a birtokát, Kalló Ferenc, a Vörös Hajnal Tsz despota elnöke (Ho- mokay Pál) nem érti meg Csendes Imre szenvedélyes igazságkeresését; azt hiszi, hogy rég- harcostársa, akivel együtt osztotta ki 45-ben Máesay uraság 600 hold fekete földjét, szintén ellene fordult Vakságában azzal gyanúsítja meg Csendes Imrét, hogy akar az elnöki székbe kerülni. A kis hosszúháti tanyán, falutól, várostól, mindentől elzárva őrlődik a Csendes-család 56 októberében. A rádió iS' elromlott, semmit se tudnak arról, mi történik oda- kinn. Csendesné (Mihályi Vilcsi) egyre csak a fiát várja haza; rossz előérzete van, szíve azt súgja, baja esett a városban, talán már nem is él Hiába vigasztalja lá- nya (Veszeley Mária) nem nyugszik meg a Néhány észrevétel a marcali járás hivatásos műsorszol gálatárói A marcali járás legtöbb községében működnek színjátszó vagy tánccsoportok, esetleg kórusok, amelyek hivatottak a tagok esztétikai és politikai nevelésén kívül a lakosság igényes szórakoztatására, művészi ízlésének fejlesztésére és nevelésére. Ez utóbbi feladatot azonban — főképpen nagyobb helyen — az öntevékeny csoportok nem képesek megvalósítani. Szükség van tehát olyan társulatok szereplésére is, amelyek hivatásszerűen foglalkoznak különböző műsorszolgáltatásokkal. Hogyan látják el állami együtteseink e feladatot? Amióta megyénk állandó színházat kapott, azóta ö tölti be e fontos szerepet. Nem árt megvizsgálni, hogyan. A járás községei közül mindössze Marcaliba, Böhönyére és Kéthely- re látogat el »-rendszeresen«. Az idézőjel itt azt jelenti, hogy inkább a rendszertelenség a jellemző a színház tájelőadásaira. Szervezésük abból áll, hogy az előadás előtt 5—10 nappal telefonálnak a művelődési otthon igazgatójának, »bejelentik« az előadást, vagy egyszerűen csak elküldik a jegyeket és a falragaszokat az általuk megjelölt időpontra. Ha véletlenül erre a napra vagy hétre a művelődési otthonnak más programja van, vagy a szóban forgó darabot már látták a községben, »következményekkel« fenyegetőznek. A rendszeresség annyit jelent az említett községekben is, hogy egyszer egy, máskor két hónap is eltelik, amíg új műsorral jelentkezik abban a faluban a színház. Az előadások színvonala igen változó. Még mindig általános panasz, hogy vidéken a múvém író—olvasó találkozó Somogybán Februárban több ízben ellátogatnak Somogy megyébe irodalmi életünk tehetséges fiataljai és ismertebb költői is. Látogatásuk célja, hogy irodalmi estjeikkel, előadásaikkal előmozdítsák mai irocíalmi termékeink olvasását. Ezek az irodalmi ankétok a Hazafias Népfront és a Megyei Könyvtár szervezésében kerülnek megrendezésre. A vendégszereplő írók, költők sorát a múlt év decemberében Szendrei József nyitotta meg »Lesz még gyümölcs a fán« c. nagysikerű regényével, őt követte Győré Imre fiatal költő, a hedrehelyi és batéi rendezvény előadója. Legutóbb Csohány Gabriella és Földeák János költők február 7-én, szombaton tartottak sikeres irodalmi estet Nagybajomban. Az est megnyitójaképpen a helyi népfrontbizottság részéről az iskola igazgatója üdvözölte a vendégeket, majd úttörők köszöntötték a költőket, akik — mint mondották — Csokonai Vitéz Mihály nyomdokain haladva jöttek el ebbe a somogyi községbe. Ezután Csohány Gabriella beszélt az írók, költők életéről, munkájáról; nehéz, szép hivatásukról, saját műveiről, bulgáriai riportkönyvéről, ottani élményeiről. Kedves, közvetlen mesélő stílusa, a műveiből áradó optimizmus; szuggesztív erejű előadásának egyszerűsége forró sikert aratott. Az aránylag kevés számú, de lelkes közönség lebilincselve hallgatta a költő »La.ika a csillagokban« c. költeményéből befejezésül felolvasott részletei. Az est második felében Földeák Jánosé volt a szó. A költők, írók megbecsüléséről' beszélt, amely ezt az író-olvasó találkozót is lehetővé tette. Majd életéről, írói pályaválasztásáról szólt. Előadása után a közönség abban az élményben részesülhetett, hogy a szerző előadásában hallhatott néhány költeményt, azokkal a körülményekkel, amelyek az illető vers megszületését előidézték. EzuTán Szita Ferenc, a Megyei Könyvtár instruktora néhány szóban kérte a lelkes hallgatóságot: vigyék el kedves emlékként ezt az estét, és ezután versesköteteket is kérjenek, ha a könyvtárat látogatják. Dómján László v. b.-elnök zárta be a sikeres irodalmi estet, és annak a reményének adott kifejezést, hogy az augusztusban megnyitandó új művelődési házban ismét találkozhat majd a falu népe a két költővel. Végül Csohány Gabriella mondott köszönetét a helyi nőtanács tagjainak azért a szeretetért, amellyel őket Nagybajomban fogadták. Vasárnap Kéthelyen tartottak Földeák Jánosék irodalmi estet, ahol meglepően nagyszámú, több mint ötszáz érdeklődő gyűlt össze. < W. E. $ szék több esetben nem veszik elég komolyan a játékot, csökken az előadások színvonala. Az egyre fejlődő Déryné Színháznak a marcali járásban jó híre van. Sajnos azonban, e környéken újabban igen ritkán szórakoztatja a közönséget. Az ok: a Csíky Gergely Színház elsősége, amit egy pillanatig sem akarok vitatni, hisz megilleti e jog. Amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy ezzel az ürüggyel a Déryné Színházat kiszorították szinte megyénk egész területéről, még az olyan távol eső községekből is, mint a marcali járás északi része. Pedig Kaposvárról a kiszállás költsége is jóval nagyobb ide, mint a megyeszékhely környékére, de egyébként sem képesek ellátni ezt a részt rendszeresen műsorral. A Déryné Színháznak különben is nagyobb a repertoárja. A járás falvait a két színház társulatán kívül egyéb csoportok is járják, mégpedig igen kétes értékű műsorokkal. Sok esetben nem rendelkeznek sem a Műsoriroda, sem _ pedig a megyei művelődés- ügyi osztály engedélyével. E csoportok kizárólag a községi tanácsok jóvoltából mételyez- hetik még mindig a falut, ugyanis anélkül járulnak hozzá az előadás megtartásához, hogy megkövetelnék az illetékes szervek, elsősorban a mű,DUPLA VAGY SEMMI' A Hangos Újság játéka a Fiúgimnáziumban Alig két hónapja, hogy beszámoltunk a Hangos Újság megalakulásáról. Városunkban ők rendezték meg először — vasárnap délután — a rádió műsorából ismert »dupla vagy semmi« játékot. Árva Mihály konferanszából megtudtuk: első ilyen rendezvényük ez, s a jövőben több hasonló játékra készülnek. Mz- letics Mária, a Leánygimnázium tanulójának énekszáma következett (Kálmán: Csárdáskirálynő — Sylvia belépője), majd Pamuki Mária, Miletics Mária, Egly Tamás és Verés Miklós a Vizes lakás című jelenetet adták elő. Pohárköszöntő — Veres Miklós saját versét szavalta. Szabolcsi Tivadar kellemes hangján a Montmartre! ibolya egyik melódiája csendült fel: Ma önről álmodtam megint... Berecz György egy paródiát adott elő. Ismét énekszám: Pamuki Mária kedves és közvetlen előadásában Kacsóh János vitézének francia király kisasszonya kesergett sorsa felett. A Hangos Újság kamarakórusa egy finn dallal szerepelt. A szerkesztő bizottság tagjainak vidám műsorából kiderült, mi az, ami ez ideig kimaradt a Hangos Újság számaiból. Ennyit mend a , műsor, a meghívott és megjelent kevés számú felnőtt azonban sokkal többet kapott. Valami szépet többé-kevésbé elfeledett diákéletükből; vidámságot, jókedvet fényes szemű fiatalok mosolyából; bátortalan, mégis nagy, boldog örömet, fiúk-lá- nyok összecsillanó szerelmes tekintetéből; új kedvet, lendületet mindent-akaró hitükből; s néhány félórára kisimultak homlokunkon felnőtt-gond- ráncaink; várhattuk eljövendő sok-sok ismeretlen eseményével a biztosan szép újat; e néhány félóra alatt ismét diákok lettünk... A műsor után következett a »dupla vagy semmi« játék. A pályázók hét tárgykörből választhattak, melyik területen próbálják ki tudásukat s egy kicsit szerencséjüket is: irodalom, történelem, zene, művészetek, sport, matematika, film. Az első induló bukása (az utolsó kérdésnél vesztette el az eddig megnyert 32 Balaton-szeletet) nem vette kedvét a többieknek. A nyeremény maximuma — 64 szelet — néhány sikertelen kísérlet után hamarosan gazdára talált. Újabb eredménytelen vagy eredményes pályázók, s a nyeremény-csokoládé lassan fogyni kezd. Általános derültség: az egyik fiú az első kérdésre adott helyes válasz után nem folytatja tovább a játékot, távozik a megnyert egyetlen szelettel. A lányok a befejezéshez tartogatták erejüket, illetve tudásukat; hárman jelentkeztek ekkor, valameny- nyien a film tárgykörében kívántak' a kérdésekre felelni. Mindüknek segítséget kellett kérniük a nyeremény elszállításához (igaz, ebben kicsit része volt a kérdezőnek is, mégsem róható fel bűnéül; leendő férfiúi természetének első megnyilvánulásai közé kell sorolnunk, és ne feledjük: ez játék). Nem jelentkezett több nyerni akaró, tánc következett. V. P. A nagysága válogatAmikor bel'.bbent a könyvesboltba, az orrokat erős pacsuliszag csapta meg. Valaki velodesugyi osztály engede ye . ♦ halkan odasúgta Néhány javaslattal szeretnek i sz(yrnszédjának: „VÉn hozzájárulni a marcali Járás; — es tálán az egész megye —» . J ... , iÄ.viä?hr,g““*“ä- r« “fr _ . _ , _ , , , t hány evvel fiatalítsa 1. A Csíky Gergely Színház: magát!„ Enyhe legalább negyedévenként eióre * tájékoztassa a művelődési otthonokat arról, milyen darabbal, kb. mikor tudnak tájelőadást tartani. kuncogás rezgeti a levegőben. övénsége azonban nem zavartatta magát; fiatal- „ kodé riszálások köze2. Vidéken is mindig vegyek ;pette a puUhoz cam. olyan komolyan az előadást — ♦ rnogott. mind a játék, mind a díszlet? szempontjából —,■ mint a me- j gyeszékhelyen. Ennek érdeké- i ben: 3. A vidéki művelődési otthonok a téli hónapokban kel- j lően fűtött, tiszta, barátságos) öltözővel várják a művésze- két. Csak így biztosítható ä ugyanis az őszintén átélt játék] feltétele. ] 4. Ahova és amikor a Csíky J Gergely Színház társulata nem j tud eljutni, engedélyezzék a] Déryné Színház előadását. Ez j természetesen az 1. javaslat j függvénye. 3 5. Járási tanácsaink szigo-1 rúan vonják felelősségre azo- 5 kát a községi tanácselnököket, ^fedőlapján. A végén akik hozzájárulnak a megyei lernyedten ejtette visz- múvelődési osztály engedélyé- < vei nem rendelkező csoportok i műsorszolgáltatásához. Paál László] Kéhek valami Ijó könyvet — mosolygott nyájasan az I eladóra. Tessék végig- [ nezni az új könyveket, itt vannak a pul- I ton — magyarázta az [ eladó. ! A nagysága mun- ! kát sose látott kezé- E vei lágyan végigle- \gyintette a sorba ra- t kott könyveket. Mint ; zongorabillentyűkön, t úgy szalasztotta vétóig ujjait a könyvek > sza kezét, mormogott [ valamit, szája szeg- t leiében undor buj- \kált. — Én valami igazi ihodalmi alkotást sze- hetnék olvasni — mondta nyomatékosan. — Éhti, kéhem? — Ö, hogyne nagys- asszony — mondta az eladó cinikusan ösz- szekacsintva a vevőkkel, akik igyekeztek minél közelebb válogatni a nagyságához, nehogy egyetlen szavát is elszalasszuk.. — Hogyne, kérem, mindjárt mutatok. Talán ez a Mikszáth, Móricz vagy inkább ez a Jókai felelne meg az ízlésének? — De kéhem — horkant fel a nagysága. — Ki nem állhatom a magyah ihó- kat. Még a ZVafiyt vagy a Beniczkyné Bajza Lenkét csak elolvasgatom, de a többit! Fihkászok csak, uham, fihkászok. .. — Akkor hát külföldi írótól ajánlhatnék? — igyekezett a vevő kedvében járni az elárusító. — Nekem maga ne ajánljon, én majd kéhek. Ehtette, fiam? — húzta ki magút a nagysaga, es végighordozta mérges tekintetét a vevőkön. — Ahogy méltózta- tik parancsolni — egyezett bele sértetten az eladó. — Valami Couhts Mahleh megfelelne, — Az nincs. — Mi-i? Nincs? Mon Dieau, micsoda világ! Hol van az igazi művészet? Azt is megértem, hogy még Couhts Mahlehi sem olvashat az ember. Szöhnyü, kéhem! — Tele van a bolt szebbnél szebb és jobbnál jobb könyvekkel, az egész világirodalom itt van a polcokon, s maga nem talál köztük olyant, amit elolvashatna — szól közbe egy munkás. — Maga, fiam, ne oktasson engem. Honnan tudná maga, mi az az igazi művészet?! Övénsége sértetten vonult arrébb, s turkálni kezdett a könyvekben. — Wie schön! — kiáltott fel hirtelen. Hisz ez Síkszpih Himlettje. Ezt elviszem, — Ahogy gondolja, kérem — nyitotta ki unottan a száját az eladó. — Ha ön Shakespeare Ham* leijét óhajtja olvasni, ám legyen. Az emberek össze* nevetnek a gúnyosan ejtett szavaik hallatán. övénsége úgy elpirult, hogy a vastag festékréteg sem takarhatta el zavarát. — Azaz mégsem.,, — forgatta ijedt arccal a könyvet. —> Most látom, hogy ez színdahab. Nincs meg ugyanez regényben? — Nincs, kérem! — mondta az eladó, de a bennszorult nevetésnek már nem vethetett gátat, kizúdult belőle, elárasztotta a boltot, átragadt az emberekre. Önagysága műveltségében sebzetten lecsapta a könyvet, odaszólt az eladónak: »Ha majd hegényben is megjelenik, megveszem!- — s gyorsan kitipegett a boltból A pacsuliszag azonban ottmaradt, úgyhogy ki kellett szellőztetni, Lajos Géza Részletek a Szélvihar c. új magyar drámából
