Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-08 / 33. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. február 8. A% idő sürgeti a gépjavítást A szántás-vetési tervek elkészültek. Az időtől, no meg a gépállomásoktól függ, hogy mikor kezdődik a munka. A nagy táblákon traktorok bugása, a kis parcellák holdjain lassúbb mozgás jelzi majd a tavaszt. De azért a parasztok közül is — nem is kevesen — igényt tartanak a technika vívmányaira. Lesz-e elegendő, jól megjavított gép? Napjainkban nem is egy helyen, nem is egy alkalommal vetődik fel ez a kérdési. Az bizonyos, hogy gépállomások műhelyeiben teljes eróbedobással folyik a munka. Hozzáértő kezek orvosolják az elromlott gépeket. Iharosberényben például január hónapban hét G—35-ös, két Zetor került ki a szerelők keze alól, fő- és folyójavítástól megújhodottan. Ezeken kívül 18 ekét, fél tucatnál több tárcsát, négy vetőgépet stb. javítottak meg. — Először ezeket az erő- és munkagépeket vesszük sorra, melyekre a tavasz beköszöntésével feltétlen szükség van. Gumikerekű járművek, pótkocsi, ekék, vetőgépek, tárcsák hibáit javítjuk ki előbb. A kombájnok, cséplőgépek még várhatnak — mondja Keller László főmérnök. Legkésőbb március 10-re valamennyi, a tavaszi munkák jó kezdéséhez szükséges gép üzemképes lesz. A javításokat azonban itt is, mint több gépLegelőjavítási kezdeményezés A legelő füve akkor sarjad erőteljesebben, és akkor lakik jól egészen a legelésző jószág, ha gondoskodnak a gazdáig a talaj tápanyagának visszapótlásáról Balatonberényben jól tudják ezt, sőt azt is, hogy mi a tennivalójuk. A helyi szervek — a tanács, a népfront- bizottság és a legeltetési bizottság —1 meghatározták a feladatokat. Ezen a télen 10 hold legelőt meghintenek istállótrágyával, ugyanis minden gazda évenként egy-egy Iájáró számosállat után öt mázsa érett istállótrágyát köteles adni és kivinni a legelőre. Ezt már a múlt év tavaszán vállalták az állattartók. Aki mégsem így cselekedne, az — a helyi tanács határozata értelmében — az idén már istállózhatja tehenét. Újabb 10 holdat a tavasszal műtrágyával javítanak meg. A gyomtalanításhoz a nyár folyamán kétszer igénybe veszik a Növényvédő Állomás szolgálatait. Ez a kezdeményezés egyben felhívásként is szerepel: a HÍREK 'A BALATONSZENTGYÖRGYI FMSZ-BÖL 12 taggal baromfitenyésztő szakcsoport alakult Balaton- szentgyörgyon. Elnöknek Kiss Ferencnét választotta meg a tagság. * • * Tavaly 79 000 forintos költséggel felvásárló raktár épült Baiaton- szenlgyörgyön. 150 0C9 forintért pedig a városi igényeknek is megfelelő élelmiszerboltot létesítettek. fonyódi járás minden községével szeretne vetélkedni Bala- tonberény, állomáson hátráltatja az alkatrészhiány. Például Hoffher traktorhoz főtengely csapágyat többszöri rendelésre sem kaptak az iharosberényiek. A Nagyatádi Gépállomáson is keresett cikk a főtengely és a dugattyúgyűrű. A javítóbrigádok kitehetik a szívüket, az ilyen hibákon még se tudnak segíteni. Az atádiaknak március elejére 51 erőgépet kell megjavítaniuk. 28 000 normálhold a tervük 1959-re. Hat termelőszövetkezet, s a környék egyéni gazdái várják tőlük a segítséget. Nem szeretnének szégyent vallani. A javítási munkák ütemét és alaposságát tekintve erre nem is kerülhet sor. Gépállomásaink évről évre nagyobb szerepet kapnak, többet is végeznek a mezőgazdaság szocializálása és fellendítése érdekében. A bennük bízók, a segítségért hozzájuk fordulók az idén sem csalatkozhatnak bennük. Beszélgetés a falu népével SOMOGYTÚRI TAPASZTALATOK A jutái tanácsi malom napi 20—25 mázsa tengerit darál. Egy havi vámkeresményük 12—15 mázsa. A képen: Tóth Imre molnár Simon I.ászló egyéni gazda tengerijét darálja.-Széleskörű felvilágosító munka révén megértetjük a parasztsággal, hogy csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hozza meg felszabadulását a természetnek való kiszolgáltatottsága alól.. . « (A Központi Bizottság határozatából.) A falu közvéleményét —- minden túlzás nélkül állíthatjuk — a szövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos kérdések foglalkoztatják a legjobban manapság. A szövetkezetről tárgyal megannyi községben a párttagság, a tanács, a végrehajtó bizottság, a népfront-bizottság — minden társadalmi szerv gyűlése. De erről beszélgetnek favágás, etetés közben; a boltban, a tejcsamcikban, az utcán a dolgozó parasztok; a reggelinél, ebédnél, a vacsoránál a családtagok. Hány meg hány egyéni gazda van megyénkben, aki a szövetkezeti gondolattal ébred reggel, és azzal fekszik le este. Különösen jellemző ez a tapasztalat a volt szövetkezeti községekre, így például Somogy- túrra is. A Központi Bizottság mezőgazdasági határozata, a megyei pártaktíva-ülés anyaga behatolt a faluba, s Somogyi puszták 1959-ben Kistótváros arculata nem változik A PUSZTA közigazgatási- a* lag Gálosfa községhez tartozik, ettől három kilométerre fekszik. Lakosságát húsz család képezi, ez körülbelül ötven lelket jelent, öt család egyénileg gazdálkodó paraszt, két család feje vasutas, tizenkét család a megyei tanács kezelésében lévő kostelepre jár dolgozni, helyben. Leglcözeleb bi vasútállomás Gálosfa, bolt és iskola Gálos fán, orvos, állatorvos és pap Szentbalázsor,. Kistótváros-puszUí a felszabadulás előtt Sárközi ügyvéd birtoka volt. Érthető, hogy igen hamar, már 1948-ban tér melőszövetkezet alakult itt a régi cselédemberekből, két pusztai és több községben lakó egyéni parasztból. Az ellenforradalomig tartott ki a Vörös Csillag. Mi volt rá jellemző? Jó, és biztonságos megélhetés és rengeteg, igenigen sok veszekedés, perpatvar. Ezért is esett könnyen szét a szövetkezet, s ezért nem talált talajra az ellenforradalom utáni próbálkozás sem. Nem értették meg egymást az emberek, a földdel belépők és a földnélküiiek. így esett, hogy bár volt, sőt van is lehetőség, hogy Kistótváros arculata r.%gváltozzék, az mégsem történt meg. Olyan itt csaknem minden, mint húsz év előtt volt. Leg feljebb a sár nagyobb. Ennyit tudnak mondani Pav e lka Ferencé k, akik 1939-ben jöttek a pusztára. Most házhelyet, kertet, mindent beleszámítva tíz holdon gazdálkodnak. A gazda azelőtt tsz-tag volt, sőt elnök is négy éven keresztül. Van két lova, egy tehene, disznókat és csirkéket keresi az utat ' a parasztemberek értelméhez. Az ellenforradalom idején feloszlott Uj Somogy Termelő- szövetkezet volt tagjai egyre részletesebben ismerik meg a párt határozatát. A meglévő mintegy 220 holdas Uj Somogy Tsz-ben közgyűlést tartottak szerdán este. A tagok közül számosán jelentkeztek felvilágosító munkára, élükön Berta István párttitkárral. A 17 esztendős Szekeres Gyula is megy házról házra, s mindenkinek elmondja, hogy tavaly 41 forint 28 fillér volt a munkaegységenként i részesedés. A 129 egységre kapott pénzből vásárolt új öltönyét, télikabátját vette magára, s így kopog be az egyéni paraszt- fiatalokhoz. Takács' József tanácselnök jól tudta: vajmi kevés haszna lesz szavának, ha így beszél gazdatársaival: menjetek a tsz- be. De most már ezt mondhatja: gyertek közénk. A héten ugyanis aláírta a belépési nyilatkozatot — elsőként. Családja a szövetkezetben műveli ezután a bevitt 7 holdat. Takács elvtárs példája követésre talált: Szabados Lajos 7, Szűcs Jenő 8, Novak Lajos 4 holdas gazda. Kamarás Lász- 1 ó traktoros, Botos János, Iski István, Kiss János agrárproletárok ugyancsak felsorakoztak az Uj Somogy 22 családja mellé. Több gazdához ellátogatott e sorok írója, így volt alkalma megtudni, müyen sorssal szakítanák a mai vagy holnapi belépők. Nézzük Novák Lajos életét. A fürge észjárású, 26 éves fiatalember apja mellett kitanulta a kovács szakmát. Vizsgája nincs, tehát iparosként nem dolgozhat. Útépítésinél és napszámban keresett valamit, hogy kiegészítse kisparaszti gazdaságának jövedelmét. A nagyanyjáéval együtt 8 hold fogatmunkájáért kellett xnások- { nál kapálnia, krumplit szednie stb. Saját ke- | serves tapasztalatából jött rá, hogy nem ép- I pen rózsás a kisparaszt élete, főleg, ha üres az ♦ istállója. Hétszáz négyszögölön termelt cukor- i répát, s egy szem cukrot sem hozott haza, ha- } nem a termés ellenértékét készpénzben vet- | te fel. Kölcsönt is kért ismerőseitől, így tett • ♦ szert egy szürke lóra. Ezzel talán végérvényebímák elhúzni a feneketlent sm révbe jutott? Ö maga mondja, hogy nem. kátyúk között. I Jobb left volna fejőstehénre költeni a ló véA felső házakat legalább*. felárát Legalább nem kellene a szomszédból száz évvel ezelőtt építették —* hordani a tejet a 2 éves kislányának, meg ta- vallotta annak idején Patkót fán jutott volna egy hízóra is, mert Novánevelnek. Nem lehetne ráfogni, hogy rosszul megy a soruk, jól jöttek a termelőszövetkezetben töltött évek. Telepes rádió áll a konyhában s az _________________________ e gyik polcon termosz: ez a két' bácsi, aki ha élne még, a ki- J kéknél ezen a télen nem volt és nem lesz disz- darab képezi a lakókonyha \lencvenet taposná. Azóta se { nótor... modern részét. Amit a föld j igen változott Kistótváros ar- ♦ Beletörődhet Novák Lajos az ilyen sorsba? megterem, kell a megélhetés- culata. Pedig éppen tehetné-1 Érdemes hozzá ragaszkodnia? Vagy az idén he? és az adóba. nek egyet mást a maguk ere-{ nagyobb reményeket táplálhat kicsiny gazdajéből is a pusztaiak. Például j sága iránt? Es miből pótolná a 8 hold termő- saját erőből, úgy mondják, tár- \ erejét? Avagy mihez kezdene, ha orron esik sadalmi munkával gyalogutati az öreg szürke? S fiatalember létére örökös lehetne építeni Gálosfáig.l rabja legyen a pár holdnak, amikor az izmai Mind a húsz család hasznát; a kovács-kalapács emelésében edződtek meg? látná. Azután beszélgetni kel- j Mennyi, de mennyi aggasztó kérdés, amelyek lene a földművesszövetkezet I elől nem enged kitérni az élet. Nyugodjék vezetőivel is. Mi akadálya vol- { meg, Novait barátom, ennél az életnél csak JELENLEG AZ ÉVI MÉRLEG. Némi ruházkodásra, vásárlásra, gazdasági beszerzésre állatok tartásából telik. Most is van három eladó malacuk s két éves csikójuk. Készpénzben ezer forint a család vagyona. Bizony nem sok. Pavelka Feri bácsi, felesége, fiúk., annak felesége és két gyerek él belőle. Ha felnőtt fiúk nem dolgozhatna a kostelepen, még ennyi készpénzük sem volna. Az egyenleg tehát majdnem nullát mutat. Nagyjából ez a helyzet, legfeljebb az egyéni sorsok változtatnak némileg rajta — a többi öt, saját földjén gazdálkodó családnál. Három eladósorban lévő na, hogy boltot nyissanak a ; jobbat kovácsolhat magának és családiának a pusztán? Ha csak három nap t szövetkezetben. Hiszen nem áil tőle balátha- árusít egy héten, akkor is 1 taüan távolságban a mi épülő, szépülő új vi- jobb, mint a semmi. Ha o » légünk. Édesapja a balatonőszödi Vörös Csil- pussiai nép nem segít magán, ♦ lúg Tsz kovácsműhelyében üti a vasat. S tiszafakor ki segítsen? A sültga- ♦ tességesen megél becsületes munkájából. Bí- lambvárás, az egyéni gondok-i zunk abban, hogy ezt mondhatja el majd mába, bajokba való beletemetke- j gáról Novák Lajos, a somogytúri Uj Somogy zés nem hozott még soha sem-t ~ ~ ~ ~ ~ mi újat. { Pedig épp azoknak, akik a 5 várostól, falvaktól távol élnek, ♦ akik számára még nem jutott. Dél-Somogy erdeit is meg- mintegy 2500 kataszteri dón. leendő kovácsa is. Ezért nincs oka félni a szövetkezeti holnaptól feleségének sem. Magyar Gyulával és jó beszédes hitvesével ugyancsak hosszan váltogattuk a szót a minap este. (Jelen volt a falubeli sógoruk, Kelemen Lajos is — hiszen a tsz-szer- vezés gyakoribbá teszi a rokonlátogatást.) Magyaréklól a cselédsorsot űzte el a felszabadulás, helyette 6 holdat adott az úri birtokból. (»Bár egy hantot se fogadtunk volna el« — mondja s/. új gazda, de tüstént megcáfolja önmagái: nagyon szereti a földet, ezért akart bérelni néhány holdat, S z a 1 a i Józseféből.) Egy ló, egy tehén, és egy borjú áll a jászolnál. Szorgalmas a család. Mégis pénzért veszik a lisztet, mert gabonájukat elverte a jég. A villanyfényes konyhában rádió szól. Elmondja. hol, hogyan fejlődik a tsz-mozgalom. A minap Dobi elvtáGs beszédét közvetítette. Az Elnöki Tanács elnöke buzdította a szövetkezésre a parasztokat. Az ágyon a Szabad Föld legfrissebb száma. Címoldalának terjedelmes tudósítása a szövetkezetek számszerű fejlődését adja hírül. — Tudom, mi van benne, átolvastam az egészet — mutat az újságra az élete delén járó házigazda. Mit mondhattunk, s mit üzenhetünk a lap hasábjain Magyaroknak? Ezt: »Aki nem akarja becsapni az egyéni' parasztot, az nyíltan megmondja neki, hogy gondolkodjék józanul, és lépjen be a szövetkezetbe. Aki előbb elindul, hamarabb célba ér. Hogy miért nem a módosabb gazdákhoz szól először a part? Mert tudja, hogy az agrárproletárok és kis- rarasztok értik meg elsőként a történelem td- nítását, s az ő sorsuk megjavításáért kell a legrövidebb időn belül cselekedni. A szövetkezeti. eszme elfogadásához a volt tsz-lagok állnak a legközelebb«. A szövetkezetek nem maguktól szerveződnek és fejlődnek, hanem szervezni és fejleszteni kell azokat. A párthatározat egyértelműen kimondta ezt az igazságot, egyszersmind elítélte a tétlenség és ösztönösség káros »elméletet«. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész párt ügye, a munkásosztály legsajátabb ügye. A feladat nagysága az egész társadalomra kiterjedő egybehangolt, szervezett munkát követel meg — olvashatjuk a Központi Bizottság határozatáoan. Ez a félreérthetetlen állásfoglalás magabiztosságot, nagy erkölcsi erőt és bátorságot kölcsönöz pártunk tagjainak és a munkásoknak ahhoz, hogy ök is népszerűsítsék a szövetkezeti eszmét, segítsék elő a szocializmus gyorsabb térhódítását a falun. Somogy túron is dolgoznak megyei, járási elvtársak. Kádas Pál, a Népbolt Vállalattól, Rétsági Béla a Mélyfúró Vállalattól, Tóka Lajos, Rábai István, Garami Béla a megyei tanácstól. Szabó Ferenc és Gajdos László a fonyódi járási párt- bizottságtól, Ruda Gyula, Posza Lajos ésPálfalvi Gyula a járási tanácstól jöttek el a községbe. A többiek is szívesen vállal tóik és legjobb tudásuk szerint végzik a tsz-szervezést — egész népünk, de elsősorban a dolgozó parasztság javára. Amit tesznek, így lehetne röviden kifejezni: beszélgetés a falu népével. Beszélgetés, érvelés, vitázás —, ez a maradiság, szűklátókö- ruség, közömbösség megszüntetésének leghatásosabb fegyvere, az egyéni paraszt tudata alakítgatásának célravezető eszköze. Egész szívet, hozzáértést, nagy türelmet követelő, nehéz, de szép munkára vállalkozott az, aki ma a falun tolmácsolja a párt üzenetét. Visz- szahúzó gondolatok, félig kimondott aggodalmak szövevényén át vezet az út az emberi sorsok eligazításához. Nem az aláírás kerül hosszú időbe, hanem annak előzménye: a döntés mérlegelése bizonyító érvekkel. Aztán záporoznak a jövőt .feszegető kérdések: mennyi állatot tartunk, mit és hova vetünk a tsz-ben. Ezekre is nagyon szükséges már most választ adni. A községben nem hallottam egyetlen gazdát seim lelkendezni azért, mert kisodorta őket a tsz-ből az ellenforradalom. Azt viszont számosán nyíltan is vallják: messze jutottak volna, ha fennmarad szövetkezetük. Éppen ezért van alap arra, hogy a feloszlott Uj Somogy középparasztjait is visszahívják a közösbe, így válik lehetővé az egész falu dolgozó parasztjai számára biztos jövőt ígérő, de ideiglenesen félretett nagy tervek megvalósítása. Kutas József • ^ -s> ^ . A% iharost erdészei (erveiből hol« 3 V , " ™nden ritkította a múlt önös érdekű Időn. Itt az erdőpótlási feladat , nyaból, épp azoknak kell ősz- J rablógazdálkodása. Az elmúlt I is kevesebb, mint más erdé- — rmnt ahogy a közeli Haj- szefagniuk leginkább. Ez Kis-: ^»tpndrikhen értek már el 'szethen nnmt™ = másról mondják — az egymás közti házasság. Reggelente pedig tizenkét apró gyerek indul Gálosfára az iskolába. A vasúiig bokáig érő saras gyalog- úton mennek, azután a vágány mentén be a faluba. A legapróbbakat nyakába veszi apja, úgy viszi, hozza télidőben. Moziba, bálba is Gálosfára megy a fiatalság, s ha elfogy a gyufa, vagy só, akkor is. Ha lehet. Mert vannak napok, amikor ... . - i esztendőkben értek már el szetben. Dombos a vidékünk, ÜLí Ulsafa' Pers2e-; eredményeket az új telepítő-! így jobb a csapadékekxsztás, s , ..0 1 lelott valóban elvezhet-; sekben, felújításokban és a ennek folytán a természetes • f Si-ovetkezf* í'f52" i rontott erdők megjavításában, 1 utánpótlás (magról kelés) is. mL otnn korántsem jutottak a - De azért van mit tennünk minde0V Polcéiba. Még sok helyrehozniva- hogy földje van, vagy földnél-1 ]ójuk van A DéKSomogyi Aléletf h*™ Erdőgazdaság iharos! er- egy forrna es együtt lehet csak ? dé5zeté'--'n Dorogi Imre • - {szakelőadótól érdeklődünk ÍV™ SÁRKÖZIÉ Kis tot- {munkájukról, terveikről. varos többe, a lényég- { __ h „,. . ... . »■ j * — A mi 11 000 kataszteri beh változás megtörtem tehat.{holdas erdőnknek különleges Ha a pusztaiak egeszen a sa-t. .. , . , . még gyalogosan is nehéz odáig játjuknak érzik már, meg fog * ■|elIernvonasai vannak. A gaz- eljutni. Akkor a lovakat sem változni külső arculata is. {daság területén egyedül ná- lehet befogni, az üres kocsit sei Fehér Kálmán:lünk található meg a bükk a gyertyán és a nyír terjedése megakadályozásáért. E rontott erdők mintegy 150 hektárra tehetők, melyek megjavítását fokozatosan hajtjuk végre, részben alátelepítéssel. (facseré- vel), részben gyérítéssel. Természetesen ez csak munkájuk egy részét képezi. Már évek óta folytatiák a második koronaszinti áttelepítéseket, (szálerdőkben gyertyán, bükk stb. ámyéktűrő fafajokat ültetnek). Ebből 26 hektárt végeztek el tavaly. 25 hektáron véghasználatú (kivágásra váró) erdő alá telepítettek csemetéket. Ültetés és vetés alá 62 hektáron talajelőkészltést végeztek. Az idei gazdasági évre 15 hektár második koronaszinti alátelepítést és 38 hektár talajelőkészítést terveztek. Az elkövetkező időkben pedig az Inke község határában átvett 150 holdas homokos területet fogják fenyvesíteni. S fokozatosan bepótolják az összefüggő erdők üres helyeit is. Van mit tenni az iharosi erdészetben, hogy helyrehozzák a múlt hih&t
