Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

Szombat, 1959. február 7. 2 SOMOGYI NÉPLAP „ELMEHABORODOTT SZÖRNYŰSÉGEK!“ Harcos hangok az amerikai hadügyminisztériumban Ne»- York (TASZSZ). J. Pavlov, a TASZSZ tudósítója jelenti: A Newsweek című folyó­irat washingtoni tudósítása szerint a Pentagonban ülő amerikai "hadvezérek« egy ré­sze »zárt ajtók mögött« azt követeli: az Egyesült Álla­mok vonja vissza azt az ígé­retét, hogy »nem kezd elsőnek háborút«* Az amerikai folyóirat tudó­sítása hangoztatja: »Hagyja­nak fel azokkal a képmutató ígéretekkel, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik el­sőnek csapást mérni az el­lenségre, és sohasem fog há­borút kezdeni Jelentsék ki világosan, hogy meg fogjuk ezt tenni, ha a Szovjet rá- kényszerít bennünket. Nem véletlen, hegy a Pen­tagonban ülő katonai klikk ilyen megfontolatlan követelé­seket hangoztat* Közismert tény, hogy az amerikai hadsereg főpa­rancsnokságában sokan í vannak, akik a Szovjetunió növekvő erejétől való félelmükben úgynevezett preventív háborút sür­getnek. Ezek a személyek újból erősebben mozgolódnak annak következtében, hogy az Egye­sült Államok bizonyos körei­ben fejveszett zavart okozott a Szovjetunió kommunista épí­tésének nagyszerű programja, amely N. Sz. Hruscsovnak az SZKP XXL kongresszusán elhangzott beszámolójában bontakozott ki. Az amerikai megfigyelők egy része most különös buzgalommal terjeszti azt a mesét, hogy a »Szovjet­unió Amerikát fenyegeti«. Ebben az összefüggésben Jellemző, hogy a burzsoá la­pok az SZKP kongresszusáról szóló kommentárjaikban ál­landóan a szovjet interkonti­nentális ballisztikus rakéták­ról szóló jelentéseket emelik ki elsősorban. Ezzel nyilván az a céljuk, hogy meg­ijesszék az amerikai átlag­embereket, elhitessék ve­lük, hogy elkerülhetetlen az amúgy is felduzzasztott amerikai költségvetés újabb növelése és »helyes« az amerikai kül­ügyminisztérium hidegháborús politikája. A Szovjetunió és a béketá­bor sikerei nyomán támadt félelem úgy látszik, akkora, hogy a Pentagon egyes kép­viselői teljesen elvesztették fejüket, s megfeledkeznek azokról az intelmekről, ame­lyek az SZKP kongresszusá­nak szónoki emelvényéről hangzottak el. Harcias követe­léseikkel újból azt példáz­zák, milyen veszély fenyegeti az emberiséget a legújabb tö­megpusztító fegyverek kor­szakában. Felhívja erre a figyelmet a New York Post is. A lap idé­zi a Newsweek előbb említett tudósítását, s az amerikai hadügyminisztériumból hang­zó követeléseket »elmeháboro­dott szörnyűségnek« és »a bé­két közvetlenül veszélyeztető tűrhetetlen fenyegetőzésnek« nevezi. A Pravda és az Izvesztyija Macmillan moszkvai látogatásáról Moszkva (TASZSZ). Villám- sebesen járta be a hír Angliát, hogy Macmillan minisz­terelnök ellátogat a Szovjet­unióba, s találkozik a szovjet kormány vezetőivel — közli Nyekraszov, a Pravda londoni tudósítója. Az angol közvélemény mélységes megelégedéssel fogadta a hírt. Amint Nyekraszov hangsú­lyozza. több angol lap össze­függésbe hozza Macmillan moszkvai útját a német kérdés nemzetközi vitájával, s a köz­véleménynek azzal a követelé­sével, hogy / »elébe kell menni« a né­met kérdésben tett szovjet kezdeményezésnek. Matvejev, az Izvesztyija londoni tudósítója rámutat: — Az angol nép tömegei üdvözlik Macmillan utazását, mert he­lyeslik a békés együttélés po­litikáját, és gyűlölik a hideg­háborút. II francia Külügyminisz­térium szerint Nyugat még Macmillan útja előtti válaszol a szovjet javaslatra Párizs (Reuter). A francia külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette, »bizo­nyosra« veszi, hogy a Nyugat válaszol a Németországra vo­natkozó legutóbbi szovjet jegyzékre, még mielőtt Mac­millan február 21-én Moszk­vába utazik. BÁTORSÁG ÉS LENDÜLET — írja a Hew York Times Tunézia igényt tart a Szahara kőolaj­kincseinek egy részére Tunisz (AP). Burgiba tuné­ziai elnök csütörtöki rádiótájé­koztatójában bejelentette, hogy Tunézia szívesen együttműkö­dik a szomszédos országokkal a Szahara kőolaj kincseinek kiaknázásában. Burgiba ko­rábban már felvetette azt a tervet, hogy Tunézia Algériá­val, Marokkóval és Franciaor­szággal közösen hasznosíthatná a szaharai kőolajat. A továbbiakban Burgiba ki­jelentette: ha a Szahara men­tén fekvő országok együttmű­ködése a Szahara kőolajénak hasznosítására nem valósulna meg, akkor szükségessé válik a Szahara felosztása. Burgiba célzott arra is, hogy ebben az esetben Tunézia ragaszkodna jelenlegi szaharai határainak megváltoztatásához. Segni kapott megbízást kor­mányalakításra Olaszországban Róma (AFP—Reuter). Gron- chi köztársasági elnök pénte­ken délután a keresztényde­mokrata Segnit kérette magá­hoz az újabb sorozatos ta­nácskozások és megbeszélések után, amelyek szükségessé vál­tak annak következtében, hogy Fanfani nem volt hajlandó visszavonni lemondását. Ké­sőbbi Reuter jelentés közli, hogy Segni megkísérli az új kormány megalakítását., A% angol sajtó csúcstalálkozót vár Macmillan moszkvai útjótól London (Reuter—AP). Mac­millan angol miniszterelnök a konzervatív párt tagjaival tar­tott bizalmas megbeszélésen kifejtette, moszkvai látogatá­sának célja elsősorban puha­tolózás lesz. s azt reméli, hogy »tájékozottabban« térhet visz- sza Moszkvából. Nyilatkozott Macmillan uta­zásáról Sir Patrick Reilly moszkvai angol nagy­követ is. Véleménye szerint Csödött mondott az amerikai légvédelem a legutóbbi hadgyakorlatokon London (MTI). A News­week washingtoni szerkesztő­sége törvényhozási körökre hi­vatkozva jelenti: feltétlenül 'szavahihető források közölték a kongresszus vizsgálóbizottsá­géival, hogy az Egyesült Álla­mok legutóbbi légvédelmi had­gyakorlata során az »ellenséges bombázóknak« több mint hatvan százalé­ka áttörte a védelmi gyű­rűt, sőt a hadsereg Niké- típusú rakétaütegei vakon és minden megkülönböz­tetés nélkül lőtték az »el­lenséges« és a »saját« gé­peket egyaránt. E jelentés első eredménye­ként a legszigorúbban felül­vizsgálják az Egyesült Álla­mok több mint négyezermillió dolláros költséggel kiépített légvédelmi rendszerét. Az amerikai légierő feltevése az, hogy a vélt célpontoktól több száz mérföldnyire tartóztatja fel a támodó bombázókat Ez lenné a Ni ké-rakétaütegek fel­adata; ezek az elektronikus irányítású ütegek viszont nem képesek különbséget tenni a támadó gépek és az ellenük bevetett saját lökhajtásos va­dászgépek között. Macmillan Németország és az európai biztonság problémáiról beszél majd a Szovjetunió vezetőivel, de valószínű, hogy más kérdé­seket is érintenek, mint ami­lyen például a közép-keleti helyzet vagy az angol—szovjet kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Az angol sajtó pénteken részletesen foglalkozott Mac­millan ^ moszkvai, látogatásá­val. s ' lehetségesnek tartja, hogy az angol—szovjet megbe­szélések eredményeként még a tavasszal csúcstalál­kozóra kerül sor. Tapasztalt angol megfigye­lők szerint Macmillan arra gondol, április végén Genfben sor kerülhet a Kelet és a Nyu­gat külügyminisztereinek ta­lálkozójára, ahol megvitatnák a német kérdést. Szerintük ezt az értekezletet követné a csúcstalálkozó, sőt talán ma­ga a külügyminiszteri értekez­let alakulna át a kormányfők találkozójává. A New York Times című amerikai lap ezzel a sokat­mondó címmel közli washing­toni tudósítójának cikkét: »Az Egyesült Államok lassú ütemű gazdasági fejlődése arra enged következtetni, hogy a Szovjet megnyerheti a versenyt«. A cikkíró az Egye­sült Államok és a Szovjetunió gazdasági fejlődésének üte­mét összehasonlítva szelleme­sen megjegyzi, hogy a két fejlődési ütemet »a teknős- béka és a nyúl futóversenyé­hez« lehet hasonlítani. A tudósító szerint az ame­rikai politikusok és közgaz­dászok már régóta törik a fe­jüket, hogy választ találjanak arra a kérdésre, »gyakorlati­kig miért állt meg az Egyesült Államok gazdasági fejlődése«. A cikkíró befejezésül a kö­vetkező megállapítást teszi: »Amíg a szakértők — nem is szólva a politikusokról — va­lamiféle megegyezésre jutnak ebben a kérdésben, addig Hruscsov megvalósíthatja ígé­retét, hogy utolérik az Egyesült Államokat«. Margaréta Higgins a páni félelem hangján arra hív fel a New York Herald Tribune hasábjain, hogy valamilyen utat és módot kell találni az orosz kihívás megválaszo­lására.« A cikkírónőt saját beismerése szerint nyugtala­nítja, hogy »az oroszok mi­lyen energiával és kitartás­sal törnek előre az első »világhatalom helyére« és hogy »a nemzetközi erő- egyensúly egyre inkább a Ke­let javára tolódik el.« »A mai Oroszország — olyan nemzet, amely mindennel fog­lalkozik, a rakétától kezdve a napig, a kukoricatermelés háromszorosára növelésétől kezdve célja eléréséig; hogy minden téren túlszárnyalja Amerikát« Egyes amerikai szemleírók azonban a Szovjetunió sike­reit is ürügynek akarják fel­használni a »hidegháború« szítására és a fegyverkezési hajsza fokozására. A New York Herald Tribune és több más amerikai lap dur­ván elferdíti N. Sz. Hruscsov előadói beszédének tételeit, és kétségbevonja a Szovjet­unió békés törekvéseit. Nem nehéz megérteni, hogy ezeket a kitalálásokat azok diktálták, akik számára a fegyvergyártás »aranyforrás«, akik nem tartják megfelelő­nek még az új pénzügyi évre szóló amerikai költségvetés­tervezetben előirányzott re­kord magasságú katonai ki­adásokat sem. A „Józan ész és nukleáris háború“ Bertrand Russel aDgol filozófus könyve London (TASZSZ). Az Allan and Anvin könyvkiadónál megjelent a »Józan ész és nukleáris háború« című könyv, amelynek szerzője Bartrand Russel angol filozófus, a nuk­leáris leszerelésért küzdő moz­galom elnöke. »E könyv célja megmutatni, hogyan lehet úgy elérni a bé­két, hogy ez egyaránt elfogad­ható legyen a kommunista or­szágok, a NATO és a semleges államok számára« — írja Rus­sel. Elsősorban meg kell oldani azt a már régen megérett kér­dést, hogyan lehet megtiltani az atomfegyverekkel végzett kísérleteket. Russel határozottan síkra- száli a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak rendezéséért. Könyvében különös figyel­met szentel az európai feszült­ség megszüntetésének. Hangoz­tatja, hogy »semleges övezetet kell létesíteni Oroszország és Amerika között«. Evégett — Russel véleménye szerint — semlegesíteni keli egész Kö- zép-Európát a Rajnától a Visz­tuláig, s gondoskodni kell Né­metország szomszédainak biz­tonságáról. Németország egy­ségét úgy kell helyreállítani, hogy »megegyezés alapján kor­látozzák Németország fegyver­zetét«. A részegek vonata A Moselbahn AC nyugat­német vasúttársaság nem­rég bejelentette, hogy a Mo­sel völgyében közlekedő ósdi kisvasutat kivonja a forga­lomból. A közleményt a veszé­lyeztetett kisvasút mellett ki­törő rokonszenvtüntetés fogad­ta. A kisvasutat évtizedek óta a »részegek vonatának« neve­zik, ezen döcögnek ugyanis haza mindazok a lumpok és borisszák, akik a hét végén egy-egy hús pincében szeret­nek a pohár fenekére nézni. A tüntetők senkinek sem akoz­tak kárt, sőt a vasúttársaság­nak még nemvárt hasznot is hoztak. Nem az utcákon vo­nultak fel ugyanis táblákkal, hanem ezrével vették igénybe a kisvasutat a pincékben tett sűrű látogatások után. A tün­tetés eredményes volt, a kis szerelvény továbbra is fenn­tartja vidám szolgálatát. A SZOVJETUNIÓ Téves TERVENEK (1959-1965) LEGFONTOSABB LÉTESÍTMÉNYEI 'kűőjmposika jt'n'y'ßd. Wérmi Wdts/k(\■ ' ß&r V/dWPsrsm/lß. trknis/k rJshdb~L épitöanyagipar \ iö/dgázmezű és .gyémánt f ót d^z feldolgozó ipar ^ |=élelmiszerípar Zigjjß? faipar ■ újkasé/vonal 1; 1 fötdya'zvezeték ; - vasérc ie/űhe/yek ; kohászát \/ß= vry, ipar . hőerőmű -- gépgyártás vilié ró mű 4 könnyűipar | — villamosítandó vasútvonal • Virrtd-Alű. TSzfahnabad, uj szén/rtedencek ■■ Maimirdk

Next

/
Thumbnails
Contents