Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

•V \ V,----------------^ f lLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, 31. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. február 6. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmától Az SZXP XXI. kongresszusánál határozata ÍVEM MELLÉKES A közbeeső időszak A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A Minisztertanács ülést tar­tott. Napirend előtt Kossá Ist­ván közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolt Görögor­szágban, Irakban és az Egye­sült Arab Köztársaságban tett látogatásáról. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter jelentését a kenyérgabona és kukoricatermesztés helyze­téről és a szükséges intézke­désekről. A Minisztertanács Kovács Imre eielmezésügyi miniszter előterjesztésére kormányrende­letet fogadott el a kozmetikai készítmények előállításáról és forgalomba hozataláról, majd fontos ügyeket tárgyalt. 620 termelőszövetkezetet patronálnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságok első­sorban üzemszervezési ta­pasztalataikkal és az új ter­melési módszerek ismertetésé­vel rendszeresen segítik a ter­melőszövetkezeteket. össze­sen 620 termelőszövetkezetnek adnak rendszeres támogatást a gazdálkodás színvonalának emeléséhez. Több helyen a termelőszö­vetkezetek vezetőségi üléseire és közgyűléseire rendszeresen meghívják az állami gazdasági igazgatót, főagronómust, fő­könyvelőt és más vezető szak­embert. A rendszeres patronálás mellett egyre több állami gazdasági vezető szakember i vállalkozik a termelőszövetke- ’ zetekben végzendő munkára. Egy esztendő alatt 67 jól kép­zett, gyakorlott szakember ment át a termelőszövetkezetekbe, többségük főiskolai képzettség­gel rendelkezik. 2 mll-li forint díjkedvezményt kaptak a géphasználati társulások Egy év óta foglalkoznak a földművesszövetkezetek gépi munka szerződtetéssel. Az el­ső év tapasztalatait értékelve a SZÖVOSZ-nál hangsúlyozták, hogy a földművesszövetkeze­tek gépi munka szerződtetése, illetve a gépi munkák szerve­zése az egyéni gazdák körében a földművesszövetkezeteik ál­tal a gyakorlatban bevált mód­szernek tekinthető, s éppen ezért a következő években is fenn kívánják tartani. A SZÖ- VOSZ-nál nyert tájékoztatás szerint, a már meglehetősen széles körben ismert tíkányi módszert kívánják országosan elterjeszteni. Az okányi föld­művesszövetkezet körzetében az egymástól elkülönített ha- tárrészek gazdái közül egy- egy felelőst választottak, s így a szerződéskötést tulajdonkép­pen maguk a gazdák szervezik és irányítják. A földművesszö­vetkezet csak a gépről gondos­kodik részükre. Ezzel a mód­szerrel széles körben kiterjesz­tették a mezsgye-szomszédok összefogásával alakult állandó vagy alkalmi jellegű géphasz­nálati társulások rendszerét. Az elmúlt évben az ország te­rületén több mint négyezer géphasználati társulás alakult. A géphasználatra társult gaz­dáknak kedvezményes áron mintegy 170 ezer normái hold- nyi gépi munkát végeztek. Az igénybe vett kedvezmény ösz- szegszerű értéke országosan el­éri a kétmillió forintot. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a földművesszövetke­zetek erre az évre 2,5 millió normálhold gépi munka szer­ződtetésére vállalkoztak, s ez — mint hangsúlyozzák — általá­ban megfelel az egyéni gazdák részéről tapasztalható igények­nek. Továbbra is érvényben marad a géphasználati társulá­sok részére kedvezményt biz­tosító rendelet. Újra megrendezik a magyar—szovjet diákheteket A IX. magyar—szovjet ba­rátsági hónap idején ország­szerte újból megrendezik az általános és középiskolákban a magyar—szovjet diákheteket. Minden iskolában osztályfőnö­ki órán méltatják a két nép barátságának jelentőségét, Az általános iskolákban az úttö­rők rajgyűlésein ismertetik a szovjet pionírok életét. Az ün­nepi rajgyűléseken műsort is adnak. A tanulók dolgozatot írnak a magyar—szovjet ba­rátsággal kapcsolatos földrajzi, irodalmi és történelmi témák­ról. Az iskolai szakkörökben a szovjet és az orosz tudomány, irodalomművészet egyes kima­gasló alakjainak életét ' és munkásságát ismertetik. Az országban sok helyütt szavalóversenyeket rendeznek szovjet és orosz költők mű­veiből. Székesfehérvárott ma­gyar és orosz nyelven szaval­ják Petőfi és Puskin verseit. Országszerte számos baráti találkozó lesz a magyar úttö­rők és a szovjet pionírok kö­zött. Eddig is sok magyar diák levelezett szovjet társaival. Az idei diákhét tovább növeli a levelezők számát Új alapanyagú férfiruházati cikkek készülnek A kötszövőipar szakemberei­nek figyelme mindinkább a férfi divat felé fordul, ahol szintén nagy változás tapasz­talható. Újra divatba hozzák a jersey zakókat, mellényeket, és jersey anyagból állítanak össze pulóvereket is. Meg­kezdik a taszlánszerű férfi­ingek gyártását. Ennek alap­anyagát, a poliamid elemi szá­lakat légi óvással szétborzol- w, és így teszik léeáteresztő- vé, ennélfogva viselése kelle­mesebb. Az eddiginél nagyobb választékban gyártják a pa­mutból kötött férfi fehérne­műket is. Külföldön ismét vi­selik a durva kötésű sport­pulóvereket. Ilyeneket is for­galomba hoznak majd. A köt­szövőipar számára központi ki­készítő üzem épül, s ezzel megoldják az új alapanyagú gyártmányok végső kikészíté­sének, formálásának gondját Befejezte tanácskozásét a kommunizmus építőinek kongresszusa /V. Sz. Hruscsov záróbeszéde az SZKP XXI. kongresszusán Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárósza­vában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszó­lóan bizonyította a párt töké­letes összeforrottságát és egy­ségét, a pártszervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának — mondotta Hruscsov elvtárs — teljes jog­gal adták a »kommunizmus építőinek kongresszusa« ne­vet, mert ez a kongresszus jel­zi, hogy hazánk fejlődésének új történelmi szakaszába — a kommunista társadalom álta­lánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus—leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét, eleven, elszakítha­tatlan kapcsolatát a kom­munizmus ragyogó épü’e- tén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hruscsov bejelentette, hogy a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat és javaslatokat, ame­lyeket á. kongresszusi., felszóla- lások tartalmaztak. Áz állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a fi­gyelmes tanulmányozásával, amelyek a dolgozóktól érkez­tek az ellenőrző számok meg­vitatása során. E szerveknek Intézkedniük kell, hogy a ja­vaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresz- szusi kü'döttségeinek fel­szólalása és a testvérnár- toknak a kongresszushoz intézett üdvözlő üzen°tei megindító módon tolmá­csolták azt a nagy bizal­mat és őszinte rokon- szenvet, ame'yet a szocia­lista országok dolgozói és a hatalmas dolgozó tö­megek, a béke, a demok­rácia! és a haladás hívei világszerte táplálnak az SZKP és a Szovjetunió iránt. A testvérpártok üdvözletei, képviselőik találkozói kong­resszusunk küldötteivel, Moszk­va dolgozóival nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmuson ala­puló egységét, erejét és össze­forrottságát. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára szívből jövő köszönetét mondott a testvérpártoknak az üdvözlé­sekért. Pártunk és a szovjet nép — mondotta Hruscsov — nemzet­közi kötelességének tartja, hogy állandóan erősítse a vi­lág dolgozóihoz és demokra­tikus erőihez fűződő barátsága és a proletárszolidaritás szá­lait, erősítse a hatalmas szo­cialista tábort, fáradhatatlanul harcoljon a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájá­ban a pártnak, az egész szovjet népnek az az el­tökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóra váltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött az az óhaj, hogy mindent megtesz a béke fenn­tartásáért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttéléséért. Ez kong- ressíusuuli legfontosabb jel­lemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov. — Még a hideghá­ború híveinek is meg kellene látniuk, ha tárgyilagosan ér­tékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresz- szusunk elfogad, békés együtt­élésre, a világbéke megszilár­dítására irányul. Ezután a mai nemzetközi helyzet néhány kérdését érint­ve Hruscsov a következőket mondotta: — Világszerte nagy változá­sok történtek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világ- rendszerhez tartoznak. Van­nak azonban olyan országok is, amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országai­hoz sem. Ezek az országok fel­szabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk épí­tését. Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak épí­teni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a »kommunizmus« szót, s nem mindig világos, mit jelent az ó elképzelésükben a szo­cializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindula- túak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel, tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati el­nyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista or­szágok jó, baráti viszonyt te­remtettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt szállunk síkra a békéért és a népek biztonságáért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásá­ért, együtt harcolunk az impe­rialisták gyarmatosító politi­kája ellen. A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tar­taléka és hátországa, ho­lott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság és jórészt az ér.Tmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörül­ményeik megjavítására töre­kednek. Helyeslik a szocialis­ta országok békesze^etö politi­káját. A kapitalista országok­ban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, s a munká­sok és parasztok egy része eze­ket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a marxista—leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke hí­ve. Ezekben a kérdésekben te­hát találkozhatnak erőfeszíté­seink. Következésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapita­lista országok dolgozó tö­megeiben, hiszen e töme­gek létérdeke a béke meg­őrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytatott és foly­tat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb prob­lémájának — az egyetemes bé­ke megőrzésének megoldásá­ban. tóttá, hogy a Szovjetunió foly­tatni akarja a »hidegháborút«, s amikor az Egyesült Államok­kal való normális kereskede­lem fejlesztését javasolja, va­lójában arra gondol, hogy ön­magának és a nemzetközi kom­munizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott »hideg­háborúhoz«. Ily módon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bi­zonyos körei meg akarják szüntetni országaink vi­szonyának bizonyos fel- melegedését, amely pedig a legutóbbi időben, külö­nösen A. I. Mikojan ame­rikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkez­dődött. Az amerikai katonai ve­zetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egye­sült Államok adottságai ka­tonai szempontból kedvezőb­bek a Szovjetunió körülmé­nyeinél, mert az Egyesült Ál­lamok Európában és Ázsiá­ban a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználj á arra, hogy csapást mérjen or­szágunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális ra­kétája van. így hát a háború véleményük szerint —, az Egyesült Államokra nézve nem is olyan Veszélyes. Mcr’- roy, az Egyesült Államok .had­ügyminisztere például a na­pokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjet­unió határai közelében levő szövetségeseinek területéről ki­indulva folytatna hadművele­teket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről kilőhe­tő rakétában bizakodhatnék. Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov —, hogy az angolok, a franciáik, a néme­tek, a törökök, a görögök, az olaszok és a többi ország né­pei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mi­vel kecsegteti őket ez az ame­rikai elképzelés. Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket fel­áldozni szűk érdekeik ked­véért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kútár magatartás ez, az ember­kereskedők politikája, akik a meggazdagodásért nem­csak barátaikat, de még saját édesatviukat is el­adnák. Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a mi né­pünktől, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus—leninizmus hívei­től. Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta —; a termelőerők fejlesztésében, az ország gaz­dasági potenciáljának fejlesz­tésében, a nép anyagi és kul­turális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmu­tassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára. A döntőbírák legyenek a né­pek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. Bizonyosak va­gyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbanta­nak ki háborút az államok kö­zött, nem vetnek be hiörogén- és atombombákat. Hruscsov foglalkozott Eisen­hower amerikai elnök, Nixon alelnök, Dulles külügyminisz­ter és mások legutóbbi beszé­deivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatos­ságra intenek, a kétely mag­vait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a ja­nuár 7-i* sajtóértekezleten en­gedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állí­Következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folyta­tott kísérletek eltiltásáért, és azért, hogy az Egyesült Ál­lamokkal, Angliával, Francia- országgal és a többi nyugati országgal minden életfontossá­gú kérdésben kölcsönösen el­fogadható megegyezést kös­sünk. Harcolunk az egész vi­lág békéjéért, mert mi nem­zetiségtől, bőre színétől vagy vallásától függetlenül nagyra becsüljük az embert. Vélemé­nyünk szerint bűnös dolog len­ne egyes emberek, egyes né­pek boldogtalanságára és szen­vedésére építeni mások jólétét. Úgy. vélem, itt az Ideje, hogy az amerikai katonai szak­értők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy há­ború esetén az Egyesült Államok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyál­ma. A valóságban a Szovjet­uniónak megvannak az esz­közei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mér­jen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszer­veztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek soro­zatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenye­gessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk a dolgok való­ságos állására. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának megjavítása. Nem is olyan régen még eléggé éleshangú üzenetváltá­sok zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között. (botytatas a 2. oláaioa-i

Next

/
Thumbnails
Contents