Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

Péntek, 1959. február 9. 2 SOMOT,TT NÉPLAP ÍV. Sä. Hruscsov záróbeszédé az SZKP XXI. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek a magyarázata az, hogy a nemzetközi helyzet igen éles problémáiról volt szó. Mindez már a múlté. A jö­vőbe kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti, minden lehetőt megteszünk a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, s azért, hogy nesmzet­ja­az közi kapcsolataink egyre vuljanak. Hisszük, hogy Egyesült Államok elnöke és többi vezetője — ha valóban békét akarnak, mint ahogyan A. I. Mikojannal beszélgetve mondották — elismerik az ál­lamok békés együttélésének szükségességét, és ezen az alapon építik ki kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Eisenhower szívesen látott vendég lenne a Szovjetunióban Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékkel gondol vissza 1955 nyarára, amikor Géni­ben tál átkozott s többször is be­szélgetett Eisenhower úrral. — Az a véleményem alakult ki — mondotta —, hogy bár Eisenhower úr tábornok, nem tartozik azok közé a katonák közé, akik ha vitás kérdések megoldásáról van szó, csupán ágyukra számítanak, és min­den problémát fegyveres erő­vel szeretnének eldönteni. Eisenhower többször ki­jelentette, arra törekszik, hogy megakadályozza a há­borút. Mi ezt értékeljük, s reméljük, hogy nyilat­kozatai a gyakorlatban, tettekben is kifejezésre jutnak. Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink ví- - Ke nyában »felmelegedés« kö­vetkezik, hogy tovább fejlő­dik az érintkezés és a kap­csolat. Úgy látszik, egyes politiku­soknak ez nem tetszik, ezért megkísérlik, hogy csökkentsék azt a jó hatást, amelyet Mi­kojan elvtárs elutazása az Egyesült Államok közvélemé­nyére gyakorolt. Hruscsov utalt ezután Eisen­hower január 28-i sajtókonfe­renciáján elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint. Hruscsovnak Mikojanóhoz ha­sonló amerikai utazása lehe­tetlen. Hruscsov megjegyezte: Ez aztán már csakugyan tel­jesen váratlan következtetés. Ez már efféle megkülönbözte­tés. Az egyik ember élvezheti a mindenki számára közös jo­gokat, a másiktól megtagad­ják ezeket. Szeretném, ha szavaimat he­lyesen értelmeznék. Egyáltalán nem készülök vízumot kérni ilyen utazásra. Nekünk sok a munkánk. Ezenkívül rengeteg meghívásom van, s arra is ne­hezen tudok időt szakítani, hogy ezeknek eleget tegyek, így tehát nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokba szeretnék utazni, hanem egé­szen másról: az emberi jogik­ról. Érthetetlen, milyen vét­kek miatt foszt meg az elnök attól a lehetőségtől, hogy ré­szem legyen abban, amit má­sok megkaphatnak, akik ellá­togatnak az Egyesült Álla­mokba. Ami a szovjet embereket il­leti, mi másként ítéljük meg az ilyen kérdéseket. Mi örü­lünk, ha más országokból akár politikusok, akár turisták utaz­nak hozzánk. S ha az elnök úr úgy dön­tene, hogy ellátogat hoz­zánk, kormányunk és a szovjet nép őszinte ven­dégszeretettel fogadná. Magával hozhat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendégek lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét, és vá­lassza ki hazánknak azokat a területeit, amelyeket meg sze­retne tekinteni. Nagy a mi ha­zánk. sok itt az érdekes hely, van hová elmennie, és van mit megtekintenie. Kétségte­len, hogy ez a látogatás mind­két ország szempontjából hasz­nos lenne, s az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió népei egyaránt helyeselnék. Mi meg­hívjuk őt, s még a kölcsönös­séghez sem ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov. Tartsunk békekonferenciát Hruscsov ezután a berlini kérdésről és a német békeszer­ződés megkötésének kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, ha e kérdéseket a szovjet javas­latok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi elő­nyökhöz, viszont létrejönnek a feltételek a hidegháború meg­szüntetéséhez, a leszerelés megoldásához, olyan állam­közi kapcsolatok megteremté­séhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kér­dések megoldásának eszközét. A kormányoknak akarniuk kell a hidegháború meg­szüntetését. Mindenekelőtt meg kell érteniük, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika mai igen fejlett szívonalál tekintve — meglehetősen korlátozottak a méretei. Ezért elővigyázatosnak kell lenniük és mindent el kell kö­vetniük, hogy békésen élhes­sünk egymás mellett. — Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a »hi­degháborút«; Ha pedig önök, Dulles úr, úgy akarják, akkor mi a »hidegháború« befejezése „ végett hajlandók vagyunk elismerni az önök »győ­zelmét« ebben a népek számára felesleges háború­ban. Uraim, tartsák ma­gukat »győzteseknek, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút. — A Szovjetunió — mondot­ta Hruscsov — megtette a kezdeményező lépést, előter­jesztette a' német békeszerző­dés tervezetét. Ha az Egye­sült Államoknak vannak meg­jegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kí­vánságai, amelyeknek tükrö­ződniük kellene a szerződés­ben, senki sem akadályozza, hogy kifejtse elképzeléseit. Ép­pen ezért javasoljuk, hogy tartsunk békekonferenciát. Hruscsov kijelentette, hogy a nyugat-berlini helyzet ha­sonló egy puskaporos verem­ben égő kanóchoz vagy egy időzített bombához, amelynek gyújtószerkezete bármely pil­lanatban kiválthatja a robba­nást. Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet? — mondotta. — Nem lenne jobb eloltani a ka­nócot. eltávolítani az időzített bombát? Nehéz volna más megoldást találni, amely megfelelne mind­két német állam érdekének, és ugyanakkor nem lenne sértő és nem lenne káros a többi ér­dekelt állam szempontjából sem. Most ilyen megoldás le­het, hogy tegyük Nyugat-Ber- lint szabad várossá. Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Angliá­val és Franciaországgal közö­sen olyan szabályzatot kidol­gozni, amely szavatolná Nyu- gat-Berlin normális fejlődését, e város kapcsolatát mindazok­kal az országokkal, amelyek­kel kapcsolatot akar fenntar­tani, továbbá azt, hogy ezek az országok bejuthassanak a sza­bad városba. Azzal is egyet­értünk, hogy a szabad város státusának szavatolásában ve­gyen részt az Egyesült Nemze­tek Szervezete, s készek va­gyunk megtárgyalni, milyen formában kapcsolódhatna bele az ENSZ ebbe az ügybe. Né­zetünk szerint, Nyugat-Berlin demilitari- zált szabad város lesz, ez megteremti más vitás kér­dések megoldásának felté­teleit is, s elősegíti, hogy megszilárduljon Európa és következésképpen az egész világ biztonsága. Hruscsov a kongresszus szó­noki emelvényéről felhívta a német népet, támogassa az eu­rópai béke és a népek bizton­sága megszilárdítására irányu­ló javaslatokat. Reméljük — mondotta —, hogy a német munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, vala­mint a nyugat-németországi pártvezetők, a Német Szövet­ségi Köztársaság államférfiai megértik, mekkora felelősség hárul rájuk, hogy milyen irá­nyú lesz Nyugat-Németország fejlődése, vajon a háborús konfliktusok tűzfészkeinek fenntartása irányában halad-e, vagy e tűzfészkek megszünte­tése irányában, azzal a céllal, hogy megtisztuljon az út az államok baráti kapcsolatainak kialakulása előtt. Attól füg­getlenül, hogy milyen az álla­mok társadalmi rendszere. Ha megszűnik a jelenlegi fe­szültség és az NSZK kormá­nya fejleszti gazdasági kapcso­latait a Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal, a világ minden országával, ak­kor a német nép még több le­hetőséget talál erői hasznosí­tására. Fejlesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétét, meg­sokszorozhatja nemzetének anyagi és szellemi gazdagsá­gát. Adenauer úr kijelenti — folytatta Hruscsov —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem hajlandó együttműködni a Szovjetunióval, ha c^ak meg nem fizetjük az együttműkö­dés árát. Kancellár úr, ne néz­ze úgy a politikát, mint a sza­tócs a fűszerüzletet. Nincs mit megfizetnünk, nem vagyunk adósaik. Szeretnők, ha megér­tené: a Német Szövetségi Köz­társaság szempontjából nem lehetséges más. éssze­rű politika, csupán az, ha békésen együttműködik keleti és nyugati szomszé­daival egyaránt. Sem sa­ját erejükkel, sem szövet­ségeseik segítségével nem szüntethetik meg Kelet- N érne tországban a szocia­lista rendszert — jelentette ki Hruscsov. Az adott történelmi pilla­natnak megfelelő reálpolitika talaján kell állni. Készek va­gyunk meghallgatni javasla­taikat Ha javaslataik éssze­rűek lesznek, szívesen leülünk önökkel a tárgyalóasztalhoz, hogy megvizsgáljuk az önök javaslatait is, meg a sajátjain­kat is, s így megtaláljuk a megegyezés kölcsönösen elfo­gadható alapját, s egyezményt írjunk alá. De ha önök feltételül szab­ják a Német Demokratikus Köztársaság megszüntetését és bekebelezését, a Német De mokratikus Köztársaságban a dolgozók által kiharcolt szo­cialista vívmányok megszün­tetését, akkor ml az efféle kikötésekről még csak nem is tárgya­lunk. Ha erről tárgyalnánk, olyan tevékenységre vál­lalkoznánk, amelyre ille­téktelenek vagyunk, mert ez mások ügyeibe vajó be­avatkozás lenne. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem ellenzi a szabad választásokat, ha mind­két német állam lakosai bele­egyeznek, s ha harmadik fél nem avatkozik bele az ilyen választásokba. Hiszen feltételezhető — mon­dotta Hruscsov —, hogy bizonyos idő múlva a né­metek szabad választáso­kat akarnak tartani, hogy Nyugat-Németországban a kapitalista rendszert meg­szüntessék. Adenauer kancellár, úgy lát­szik, erre még csak nem is gondol, pedig ez a változat is lehetséges. Ám ez a németek dolga. A nyugati hatalmak akadályozzák a megegyezést Géniben Hruscsov az atom- és hidro- génfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről szólva kijelentet­te, úgy látszik, hogy a Szov­jetunió partnerei az e kérdés­ről immár három hónapja tar­tó genfi tárgyalásokon célul tűzték ki a megegyezés meg­hiúsítását. Sok jelből vontuk le ezt a következtetést. Először is: az Egyesült Ál­lamok Anglia teljes támogatá­sával kísérletet tett, hogy vol­taképpen semmivé tegye a szakértők genfi tanácskozásán tavaly nyáron elért hasznos eredményekét.. Áz' ánieriktti kormány kezdetben helyeselte a szakérték következtetéseit, de aztán váratlanul kijelentet­te, hogy valamiféle »új ada­tok« vannak, s ezek szerint a föld alatti nukleáris robban­tásokat állítólag nehezebb ész­lelni, mint korábban gondol­ták, Valójában, éppen fordított a helyzet: idővel egyre kony- nyebb lesz bármiféle nukleáris robbantás észlelése, mert az ellenőrzés technikája állan­dóan tökéletesedik. Ugyancsak az egyezmény megkötésének meghiúsítását szolgálják azok a követelések is, amelyeket az Egyesült Ál­lamok és Anglia támasztott, amikor a kísérletek megszün­tetései kimondó szerződés el­lenőrzési rendszerének létre­hozásáról folytattunk tárgya­lásokat. Azt akarják, hogy a rob­bantást észlelő állomások személyzete csakis külföl­diekből kerüljön ki, s így a külföldi felügyelők aka­dálytalanul utazgathassa­nak a szerződés tagállamai­nak egész területén. Céljuk az is, * hogy olyan helyzetet teremtsenek, amely­ben az ellenőrző bizottság, az említett állomások és felügye­lők jövendő felettes szerve, a nyugati országok képviselőinek egyszerű szavazattöbbségével a Szovjetunió biztonságát érintő határozatokat erőszakolhatna ki. Ebbe soha sem egyezünk bele — jelentette ki Hruscsov. — Ha teljesítenők azokat a követeléseket, amelyeket most az Egyesült Államok és Ang­lia küldöttsége Genfben tá­maszt, annyit jelentene, bele­egyezünk, hogy területünkön a nyugati hatalmak valóságos kémhálózatot szervezzenek meg. Azt mondhatják egyesek — folytatta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok és Anglia előterjesztette javaslatait, s ezek szerint megengedi, hogy saját területén is ugyanilyen ellenőrzési rendszert létesítse­nek. Ez talán igaz is, de ne- j hogy künk semmi szükségünk nincs rá, hogy az ő területükön felderítést végezzünk, mert nem célunk a háború. Nekünk nincs katonai tá­maszpontunk az Egyesült Ál­lamok körül sem Mexikóban, sem Kanadában, sem az Egye­sült Államokkal szomszédos egyéb országokban. Á Szovjetuniónak egyáltalán nincs semmiféle katonai tá­maszpontja más államok te­rületén. Mivel véleményünk szerint efféle támaszpontok lé­tesítése — különösképpen sa­ját területeinktől hetedhét or­szágon is túl — nem más, mint háborúra, agresszióra való ké­szülés. A nyugati hatalmak katonai támaszpontokkal vet­tek körül bennünket, s ma már árrá törekszenek.'hogy a mi területünkön is katonai hír­szerzési támaszpontokat léte­sítsenek, és hogy joguk legyen a szovjet terület berepülésére, e felderítés segítségével tehát kiválaszthassák a legmegfele­lőbb pillanatot, amikor kato­nai támaszpontjaikat hazánk ellen működésbe hozhatják. Szeretnénk, hogy e ter­veik m«gvalósítá«ában mi még segítsük is őket. Nem volna egy kicsit zsíros a falat? Azt akarjuk, hogy a nukleá­ris kísérletek megszüntetését jól lehessen ellenőrizni, de nem engedjük meg. hogy a nyugati hatalmak az ellenőrzés orvé alatt megsértsék hazánk szuverenitását. Ha az Egyesült Államok és Anglia lemond ésszerűtlen kö-, vetéléseiről, akkor a Szovjet-^ unió hajlandó minden feltételt^ biztosítani, hogy a külföldig képviselők részvételével meg-* és biztosítja a robbantások kellő ellenőrzését. Ezután Hruscsov megállapí­totta, hogy a kongresszusi kül­döttek beszédét és a testvéri kommunista és munkáspártok küldötteinek üdvözlő szavait a teljes egyetértés, a nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom valamennyi kérdésében a né­zetek egysége jellemezte. Rá­mutatott, hogy a jugoszláv re­vizionisták rendkívül ingerül­ten reagáltak a kongresszus munkájára. A jugoszláv saj­tóban olyan cikkek jelentek meg. amelyek esetlen próbál­kozásaikkal igazolni szeretnék a. revizionista politikát, el sze­retnék titkolni a jugoszláv nép előtt, hogy a Szovjetunió együttműködésre törekszik Ju­goszláviával, el akajják ferdí­teni a Jugoszlávia és a szo­cialista országok viszonyában kialakult tényleges helyzetet. A jugoszláv vezetők revi­zionista politikájukkal igyekeznek megbontani a munkásosztály forradalmi erőinek a dolgozók lét­érdekeiért vívott harcban kialakult egységét. Hogy milyen szennyes, pro­vokatív fogásokhoz folyamod­nak a jugoszláv revizionisták, abban az igyekezetükben, hogy megbontsák a szocialista országok egységét, erről tanús­kodik az a tény, hogy Humph­rey amerikai szenátort hívták tanúként a »Szovjetunió és s Kínai Népköztársaság nézet- eltéréseiről« terjesztett kohol­mányaik igazolására. Egyenesen nevetséges az a feltételezés — folytatta Hrus­csov —, hogy én bármilyen bizalmas viszonyt tarthatnék fenn egy olyan emberrel, aki húsz esztendős, harcos kom­munistaellenes múltjával di­csekszik. Mindenki, aki egy kicsit is tájékozott a politikai kérdésekben (marxista ismere­tekről már nem is beszélve), megértheti, hogy Humphreyvel lehetetlen bizalmasan beszél­getni a kommunista pártok politikájának kérdéseiről, s arról, milyen a viszonyunk legjobb barátainkkal: a Kínai Kommunista Párt vezetőive1. Minthogy a jugoszláv sajtó elhallgatja a jugoszláv nép iránt az SZKP XXI. kong­resszusán kifejezett baráti ér­zéseket — mondotta Hruscsov —, ismét kijelentjük, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja a legbarátibb érzésekkel viseltetik Jugoszlávia test­véri népei és a jugoszláv kommunisták, az illegalitás és a partizán háború hő­sei iránt. A szovjet nép a jövőben is arra törekszik, hogy együtt­működjék Jugoszláviával ál­lami vonalon, az imperializmus ellen, a békéért vívott harcban és minden olyan kérdésben, amelyekben álláspontunk meg­egyezik majd. Hruscsov zárszavának befe­jezéséül a következőket mon- dottg: »A XXI. kongresszus elfo­gadja a kommunista építés nagyszerű programját. Pár­tunkra, a hős szovjet népre nagy feladatok várnak. A hét­éves terv teljesítése olyan magaslatra emeli majd or­szágunkat, hogy senkiben sem marad kétség, milyen óriási fölényben van a kommunizmus az önmagát túlélt kapitaliz­mussal szemben. Büszkék vagyunk arra a nemzedékre, amely lerakta a szocializmus első alapköveit és felépítette a szocializmus fel­séges épületét. Kortársainkra vár. hogy valóra váltsák az emberiség álmát: fel kell épí­tenünk a kommunista társa­dalmat, a föld legigazságosabb társadalmát. Századok tűnnek majd el, de sohasem fog elhalványulni hősi korszakunknak — a szo­cializmus és a kommunizmus építése korszakának dicsősé­ge«. A kongresszus küldöttei és a vendégek lelkes tapssal fo­gadták Nyikita Hruscsov zár­szavát. Bz SZKP XXI. kongresszusának Moszkva (TASZSZ). A kong­alakulo ellenőrző aiiomasoK i re£SZUS csütörtök déleIötti ülé- eredmenyesen működhessenek ^ Fro, Kozlovnak az SZKP hogy a műszak, berendezést*Központl Bizottsága elnökségi felállítsák es kiszolgáló sze-*t jának clnökletéveI nyilt melyzetenek működését bizto-imeg sítsák. f ^z ejsd felszólaló Pjotr Se­Ezutan Hruscsov megallapi- ■* tóttá, amikor a Szovjetunió partnerei a genfi tárgyaláso­kon szándékosan elfogadhatat­lan javaslatokat terjesztenek elő, nyilván meg akarják hiú­sítani e kérdés megoldását, amint ezt a váratlan támadás megelőzésének kérdésével is tették, s így annak megoldá­sát voltaképpen befagyasztot­ták. leszt, a kijevi területi pártbi­zottság titkára volt. Kijelen­tette: a terület dolgozói az 1959. évi terv megvalósításá­ban máris jelentős eredménye­ket értek el. Hét esztendő alatt — mondotta Seleszt — a kijevi terület vállalatai a ter­melés növekedésének csaknem 65 százalékát a munkaterme­lékenység fokozásával érik majd el. A következő szónok, Jev­Ugy látszik, a kísérletek megszüntetésével foglalkozó J .. Koluscsinszklj> az omsz_ értekezleten is bizonyos ideig, _... .. f olvtatni szeretnék az időhú-*kl (Nyugat-Sziberia) területi ioiytatm szeretneK ^ j pártbizottság titkára többek zast, hogy közben előkészítsek \ rXrrX,, „ . .., , ~ , i •• -T _* . f kozott a terület mezogazdasa­Ä i rr^ VM« “eg fejlesztésének .éti,tálról SSSSY ií fontos) i ^ r. T-, , i nozainak jövedelme az 1953. kérdés megoldását Én csakf.,vihez örülnek annak - fűzte hozzá J é emelkedett. Hruscsov —, ha feltételeze-J seim nem válnának valóra. \ Ez lehetővé tette, hogy Ami a Szovjetuniót illeti —\ megkezdjék a falvak szé- mondotta —, még egyszer sze-J leskörű újjáépítését és retném kifejezni óhajunkat,* rendezését. A falvakban hnerv ^ P7PrS7.iímru ezerszámra épülnek a gaz­dasági épületek, egyezzünk meg mielőbb a nukleáris kísérletek meg­szüntetésében. Bármikor ___________„________ k észek vagyunk e kérdés- i parasztok munkájához. Uj klu- ről olyan szerződést aláír- ^ bök, kórházak, iskolák, könyv- ni, amely ésszerű feltétele- f tárak, lakóházak épülnek. az omszki kolhozparasztok vál­lalják, hogy a hétéves terv hústermelési feladatait három esztendő, a gabonatermelési feladatokat pedig három-négy esztendő alatt teljesítik. Konsztantyin Osztrovityanov akadémikus felszólalásában elemezte a kommunista társa­dalom általánosan kibontakozó építése időszakának több olyan elméleti problémáját, amelyet Nyikita Hruscsov beszámolója felvetett. Osztrovityanov állást fog­lalt amellett, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia gazda­ságtan! intézete teremtsen szo­rosabb kapcsolatokat az álla­mi tervbizottsággal, a népgaz­dasági tanácsokkal és az or­szág többi népgazdasági intéz­ményével. A közgazdászoknak a kommunista építés gyakor­latában felmerülő feladatok alapján kell végezniük kuta­tásaikat — mondotta. Jakutföld — mint ahogy a geológiai feltáró munkák bi­zonyítják — az ország egyik leggazdagabb területe. Három­millió négyzetkilométernyi te­rületén — amely a Szovjetunió egész területének hetedrésze — gazdag ásványi kincseket — szenet, ónt, vasércet, gyémán­ken alapul t amelyek a legkedvezőbb félté- tot, aranyat, ritka és szórvá- * teleket teremtik meg a kolhoz- nyosan előforduló elemeket — találtak. Szemjon Boriszov, a Jakut területi pártbizottság első tit­f. Koluscsinszkij kijelentette, kára közölte, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents