Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

Maradék ételek íelhasználása A koraszülött A csecsemők egy része — körülbelül minden tizedik — nem időre születik, hanem ha­marább, mint kellene. A súlya nem 3 kg körül van, hanem et­től jóval kevesebb. Ezeket az újszülötteket nevezzük kora­szülötteknek. A koraszülött na­gyon gyenge, különleges gond­dal kell vele bánni. A koraszülöttet elsősorban is a lehűléstől kell védeni. Ezért éjjel-nappal a szokottnál sol ka melegebb szobában kell tartani. Leg­alább 25—27 fok mellett. Fek­helyét még külön rakjuk körül melegítő üvegekkel. Legjobbak e célra a széles szájú patentzá- ras befőttesüvegek, melyeket meleg sóval töltsünk meg. Az üveget takaróba kell burkolni. Viszont arra is vigyázni kell, hogy a koraszülött hőmérsék­lete 37 fok fölé ne melegedjék, mert az ártalmas a szívére. Ha a koraszülött nyugtalanná vá­lik, gyorsabban lélegzik, fel­tétlenül nézzük meg, nincs-e túl melege. Hogyan ellenőrizhetjük, hogy megfelelő meleg-e fekhely-? A hőmérőt tiszta pelenkába csavarva egy negyedórára a pólyapárna alá kell tenni. Ha kb. 30 fokot mutat, akkor meg­felelő a hőmérséklet. Amilyen jó a koraszülöttnek a meleg szoba, olyan káros, ha száraz a levegője. Ezen legkönnyebben úgy segíthetünk, hogy a szobá­ban egymástól távol két vizes edényt teszünk, közéje egy vas­tag törülközőt, hogy két vége az edénybe érjen. Ez a levegőt állandóan nedvesen tartja A koraszülött rendszerint még elégtelenül lélegzik. For­dítsuk egyik oldaláról a má­sikra, hogy a tüdőgyulladást elkerülje. Számukra az anyatej való­ban életkérdés. Nagyon keli azonban arra vigyázni, hogy juk meg, aiki a koraszülöttet sűrűbben és rendszeresebben látogatja. Az újszülöttel különösen gyengéden kell bánni. Gyengé­den, lágyan kell megfogni, óv­ni minden felesleges zajtól, mozgástól. Köldökét különös gonddal kezeljük. Amíg köl­döksebe be nem gyógyul, csak olajos vagy kamillás vízzel tisztogassuk. Fürdetni nem szabad. Beteget se engedjünk a közelébe. A legenyhébb nát­ha, ami felnőttnél semmi, ko­raszülöttre végzetes lehet. A legcsekélyebb bajnál azonnal forduljunk orvoshoz. Száraz zsemlét vagy kiflit felfrissíthetünk, ha hideg víz­be mártjuk, és forró sütőben pár percig sütjük. Megmaradt leveshúsból hús- pástétomot készíthetünk. A maradék tojásfehérjének igen sok felhasználási lehető­sége van. Habcsókot, gyü­mölcshabot, felfúj tat készíthe­tünk belőle. Maradék sült és főtt húsokat rakott és töltött főzelékek, tészták elkészítésére használ­hatjuk fel. A maradék felhasználásakor azonban igen nagy óvatosság­gal járjunk el, nehogy az eset­leg már megromlott ételek mérgezést okozzanak. Ha vala­mi gyanú áll fenn a maradé­kok frisseséigét tekintve, in­kább öntsük ki vagy adjuk az állatoknak. Télen jó hideg he­lyen tartsuk a maradékokat. Nem használhatunk fel olyan ételeket, amelyek nyers anya­gokkal vannak megszórva, mint mákos, túrós kifőtt tész­ták, mert ezektől ételmérge­zések keletkezhetnek. Újra fel- használáskor mindig jól forral­juk fel, és alaposan süssük át a maradékokat. ízlik az Vitaminforrások Nemcsak C-, hanem minden­féle más vitaminra is szüksé­günk van. Étrendünket tehát úgy állítsuk össze, hogy na­ponta együnk valamilyen nyers ételt. Olcsó és hozzáférhető, nagy Ikarotiin tartalmú a nyers sár­garépa. Meghámozzuk, káposz- taayalún megreszelve együk zsíros- vagy vajaskenyérrel, eseti, eg majonézzel, salátának : elkészítve. I A savanyított káposzta is kitűnő, majonézzel nyers salá­tát készíthetünk belőle. 1 A nyers céklasáláta ínyenc étel. A céklát meghámozzuk, 1 megmossuk, és metéltet vá­gunk belőle. Ecetes, cukros , pácba rakjuk, kevés sóval és , cukorral ízesítjük. Kis tüll- zacskóban áztatunk a pácban köménymagot és pár szál tor- |inát. A madársaláta szintén téli zöldféle, a vöröshagymái bur­gonyasaláta régi, népszerű sa­vanyúság. A lila külsejű vö­röshagyma pedig hideg vacsora mellé kitűnő, akárcsak a meg- | hámozott, káposztagyalun | megreszelt fekete retek, ame- ■ Ivet ilyen módon elkészítve a kevésbé jó fogakkal rendelke­zők is meg bírnak rágni. Ajánljuk a féli vitaminsalá­ta elkészítését. Pár levél pa­rajt vagy sóskát jól megmos­va metéltre vágunk. Ugyan­csak finomra vágunk sárgaré­pát, nem fás karalábét, pár ecetes uborkát, savanyú ká­posztát, almát. Mindezt jó ízű mustáros mártással elkeverjük, és néhány órán át állni hagy­juk. Az ügyesen eltett savanyúsá­gokban is megmaradt a vita- ; min, és kaphatunk olyan pa- radicsomkonzesrvet, amelyet nem főztek át. Amint látjuk, nagyon sok­féle lehetőség van az egészsé­ges és helyes táplálkozásra. Tegyük még hozzá a nyersen fogyasztott tejtermékeket. Ahogyan egy orvos mondta: nagy hiba, hogy télen nem eszünk aludtejet, kefirt, yog- hurtot, pedig még fontosabb volna szervezetünknek, mint nyáron, amikor úgyis hozzáju­tunk a sokféle vitaminhoz. A piros, őrölt fűszerpaprika, a magyar konyha jellegzetes és jó ízű fűszere is gazdag vita­minban. I A sült tök is kitűnő vitamin- I forrás. Az orvosok naponkénti fogyasztásra ajánlják. Most már kaphatunk C-vita­minos sajtot és C-vitaminos cukoiikát. Gyermekünknek feltétlenül adjunk ilyet. Ha megengedhetjük magunknak, hogy este lefekvéskor egy fél citromból készült limonádét igyunk, az igen hasznos lesz. Sötétkék matrózruha, a mat­rózblúzon újszerű a befűzés- díszítés, valamint a plasztronon a rátét-minta. Munkaköpenyek Kétsoros, egygombos munka­köpeny négy zsebbel díszítve. Öv nélkül — amint a kis rajz is mutatja — modern vonala enyhén testhezálló. Trapézvonalú modern munka­köpeny három zsebbel. A zse­bek széle és a köpeny eleje sötétkék paszpóllal díszített. A kis rajzon láthatjuk, hogy a köpeny övvel összefogva is vi­selhető. Bő szabású kétzsebes munka­köpeny öv nélkül, trapézvona­lú. Mindhárom modell fehér anyagból készülhet. Akkurátus vőlegény Palenci i olasz városkában az *fjú vőlegényt menyasszonya ala­posan megváratta az oltár előtt. Amikor végre megérkezett és a taxi késésére hivatkozott, a vőle­gény zordonan így válaszolt: »Jó, jó, de ma nem esküszünk-«. Ezzel otthagyta mátkáját könnyeinek özönében és elvonult. Rokonsága hiába kérlelte, hogy térjen észre. A makacs vőlegény kijelentette, hogy továbbra is szándékában áll elvenni menyasszonyát, »de majd máskor. Nem akarom, hogy már a házasságkötés napján azt csi­náljon, amit akar. Leckét kell ad­nom neki a pontosságból-«. n mosás után is vasalt lesz a gyapjúszövet, melynek készítését rövidesen megkezdi a gyapjúipar. A merinógyapjú és a poliészter keverékéből ké­szülnek az új fésűs szövetek., melyeknek nagy előnye, hogy nem gyúródnék. Egyszer kell csak vasalni, és azután a vasa­lást eltá/volítkatatlanul meg­tartja. Előnye még az új szö­vetnek, hogy igen gyorsan szá­rad. Ha este a nadrágot vagy szoknyát kimossák, reggelre a ruha. megszárad. Külön nagy örömöt jelent az, hogy nem kell vasalni, hibátlan a nadrág éle. Az már bizonyos, ha forga­lomba kerülnek az új szövetek, igen kapósak lesznek a gyors száradás, az örök vasaltság és a tartósság miatt. uzsonna A házasulandók túl ne etessük. részére tanfolyamok elvégzését tartja szükségesnek egy angol egész­ségügyi csoport. Kérik: tegyék kötelezővé, hogy a 20 éven alu­li házasulandókat oktassák ki a főzésre, gyermeknevelésre, gondozásra és a házasság ér­zelmi vonatkozásaira. Azzal érvelnek a javaslattevők, hogy sok fiatal úgy gondolja: sok mindent tud, és csak a házas­ságban derül ki, hogy keveset arról, ami a jó házassághoz szükséges. Az első nap semmit sem kap enni, másodnap is csak akkor, ha sír, jelzi, hogy enni akar. Ekkor is csak néhány kanál anya tejet és teát adhatunk ne­ki, egész napra elosztva. Egy kanálkával se adjunk többet, mint amennyit szívesen elfo­gad, mert esetleg felköp, hány, s ettől súlyos tüdőgyulladást kaphat. Éppen ezért igen óva­tosan kell etetni. Az etetés módját a védőnőtől tanulhat­Országos pályázat a helyes idő- és pénzbeosztás háziasszonyi tapasztalatainak bővítésére, szélesítésére A pályázaton mindenki részt vehet, aki úgy érzi, hogy házi­munkával töltött idejét helye­sen osztja be, jól gazdálkodik a család jövedelmével, röviden: ért az okos takarékossághoz. A pályázók feladata leírni, hogyan osztják be a család jö­vedelmét a rendszeresen ismét­lődő kiadásokra, és hogyan osztják be a maguk és csa­ládtagjaik otthon töltött idejét, hogy jusson pihenésre, tanulás­ra, szórakozásra mindenkinek. A pályázat 1959. január 15- ével indult, és 1959. április 15-ével ér véget Pályadíjak: I. díj mosógép, II. díj varrógép, III. díj porszívó és egyéb ki­sebb háztartási gép. Eredményhirdetés 1959. má­jus 3-án, anyák napján. Külön kategóriában értékeljük a fa­lusi és városi pályamunkákat, ezen belül is külön bíráljuk el a nem dolgozó asszonyok és nagymamák, • dolgozó háziasszonyok, a háztartási munkához értő férjek írásait A bíráló bizottságban he­lyet kapnak a nőtanács, a SZOT, a SZÖVOSZ nőbizottsá­gainak képviselői, szakszerve­zeti és szövetkezeti nőfelelő­sök, nagy gyakorlati tapaszta­lattal rendelkező régi és tanul­ni vágyó új háziasszonyok. Az értékelésnél figyelembe vesszük a beküldött pályáza­tok szerzőinek: jövedelmét, a családtagok számát, a lakás méretét és beosztá­sát. A pályaművek tehát a név és pontos cím mellett ezeket az adatokat is kell hogy tartal­mazzák. A legjobb pályamunkákat könyvalakban is kiadjuk. A pályázatot az Országos Nőtanács címére lehet bekül­deni: Budapest VI., Népköz- társaság útja 124. A Magyar Nők Országos Tanácsa, a SZOT és a SZÖVOSZ Nőbizottsága, Háztartási Bizottsága Egyszer volt egy szegény em­beri, annak egy fia. Amikor a fiú nagyra nőtt, elküldte az apja szolgálni. Ment, ment a fiú. Helyet keresett marjának. Ráakadt egy emberre, aki megfogadta a juhok mellé. Másnap a gazdája kezébe adott egy furulyát, és elküldte a ju­hokkal, hogy meglássa, jó lesz-e juhpásztornak? A fiú egész naphosszat sem hevere- dett le, mint más lomha boj­tárok, hanem a juhokat terel­gette és furulyázott. Volt a juhok között egy aranyszőrü bárányka. Az mindig táncolt, f amikor ő fújta. Úgy megszeret-f te a báránykát, hogy feltette j magában: Nem kér a gazdájá-} tói más bért, csak azt a bá- f rányt. ) Estére a juhokat hazahajtot-1 ta, a gazda várta a kapuban J Amikor látta, hogy a juhok f mind megvanrtik, és jól is? lakatta őket, elégedett volt a J fiúval és elszegődtette. A fiút az aranyszőrü bárányt kérte \ jutalmul. A gazda nagy nehe-\ zen odaígérte, mert látta, hogy\ a fiú jó pásztor lesz. Eltelt az esztendő. A bojtárj végig jól viselte magát, s őréi lett a bárány. Hazaindult vele. ^ Amint ment, mendegélt, egy f faluban esteledett rá. Beszállt f egy gazdához, akinek egyetlen f leánya rx>lt. A leánynak is f megtetszett az aranyszőrü bá- ( rányka. Feltette magában, f hogy ellopja. Éjfél körül kilo- f pódzott, de amikor a bárány- f hoz nyúlt, hozzáragadt a sző- f réhez. Reggel felkelt a legény, i hogy elinduljon, hát észrevet- j te, hogy a lány a báránykához é ragadt, Levenni nem tudta, a í bárányt nem hagyhatta, így t AZ ARANYSZŐRÜ BÁRÁNY — Népmese — hát elindultak: a bárány, a lapáttal, és ugyan mi történt? használ. Fogja a pálcáját, s szőrén vitlányt. A lapát ráragadt a lány dere- jót húz a sütő asszony karjá­Alig ért zállástól a har- kára, á£s a lapát végére pedig ra. De mennyire elbásnult, ami- madik szó .dig, veszi a fiú a sütő asszony, őt is elvitte a kor a pálca az asszony karjá- a furulyát, és játszani kezd. bárány, így mentek együtt a hoz ragadt, ő meg a pálca vé­templomig. A legény ott is géhez. megfújja a furulyáját. _ Ezzel a furcsa csoporttal Táncol a bárány, bárány sző- mendegélt tovább a fiú addig, rén a lány, lány derekán a la- amíg este a király városába pát, lapát végén a sütő asz- nem ért. Ott a város végén szony. megszállt egy öregasszonynál. Éppen akkor jött ki a temp- Attól kérdezte, mi újság a vá­lómból a pap. Szidni kezdi rosban. Az nagy szomorúan el- Kifut a sütőlapáttal, hogy őket: menjetek haza, ne bolon- beszélte, hogy a király lánya megriassza a lányt: Hozzáüt a dozzatok! De semmi szó nem nagyon beteg. Nem használ an­tiak semmiféle orvosság. A . doktorok azt mondják, ha _ _ / legyet kacagna, mindjárt meg­MELYíK AZ A ? tgyógyulna.. No de nem tudta ■ eddig senki megnevettetni. Pe­dig a király kihirdette, aki Táncnak ered a bárány, tán­col a bárány, bárány szőrén a lány. Egy asszony a kapu sarká­ban állt. Kenyeret vetett be előbb a kemencébe. Kinéz, lát­ja, hogy táncol a lány a bá­rány szőrén. lányát megnevetteti, annak ad­ja őt is meg fele királyságát. A legény alig várta a reg­gelt, hogy szerencsét próbáljon. A király és leánya éppen kinn ült a tornácon, amikor a le­gény megfújta furulyáját: tán­A társaság egyik tagja kimegy, ő lesz a kitaláló. A bent maradtak megállapodnak egy közmondásban. Például: »Ki mint vet, úgy arat«. Kiosztják a szavakat. A sorban az első kapja a »ki« szót, a második a »mint«, a harmadik a »vet«, a negyedik »úgy«, az ötödik »arat«. Ha kevesen vannak, pél­dául hárman, akkor kiosztják az első három szót, aztán újra kezdik. Tehát az első kapja meg a negyedik szót is, »úgy«, a második az utolsót, »arat«. Behívják a kitalálót, aki tetszés szerinti kérdéseket in-tcolni kezdett a bárány, szőrén téz a társaság tagjaihoz. Mindenkinek úgy kell válaszolnia, fa leány, lány derekán a lapát, hogy a rá kiosztott szó benne legyen a feleletben. Ha a fen-fi apái végén a sütő asszony, az ti közmondásnál az első kérdés: »Nehéz közmondást adtatokfasszony karján a pálca, a pal­ié1?« Az első felel: »Nem hiszem, hogy van, ki ezt nem is-fca végén a pap. Erre nagy ha­meri«. Most a másodikhoz fordul a kérdező: »Hogy áll a ru-f hotával elkacagta magát a ki­hám?« Felelet: »Mint a páncél««. Ha csak hárman vannak, f rályleány. A nevetésnek még akkor a harmadik után a kérdező újra az elsőhöz fordul.fa bárányka is úgy megörült, Ha végig nem találja ki, ismét ő megy ki, ha kitalálta, ak-^hogy lerázott magáról mindent kor annak kell kimennie, akinél rájött a feladott közmon­dásra. Vigyázni kell arra, hogy olyan közmondást válasszunk, amelyben nincsenek feltűnően különleges szavak. Például ne válasszuk ezt a közmondást: »Ki mint veti ágyát, úgy alusz- sza álmát«, mert az »alussza« szót igen nehéz a válaszba be­lefűzni. Az viszont a felelők egyéni ügyességétől függ, hogy ____,_____„ ______ a kérdéses szót mandatszerkezettel és hangsúllyal olyan je- J hétfőig. Az egész országnak jó lantéktélennek tüntessék fel, hogy az a kérdezőnek fel ne ? kedve volt, és ha a hegedűsök- rűnjön. Játszhatjuk a játékot ismert verssorokkal is. A kita-)nek húrja el nem szakadt vál­lalóinak meg kell mondanunk, hogy közmondást vagy verset ina, tán még ma is táncolni adtunk-e fel. , * ~ [és mindenkit. A király pedig íösszeeskette leányát a juhpász- torral. A papból udvari papot . csinált, az asszonyból udvari *sütőnőt, a lányból szobalányt ,a lánya mellé. Tartott a lako- , dalom egyik hétfőtől a másik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents