Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

Péntek, 1959. február 27. SOMOGYI NÉPLAP MEG TÖBB SEGÍTSÉGET VAR A NAGYBERÉNY1 NÉPKÖNYVTÁR 4 nagyberényíek egyrs job­ban szeretik, becsülik, kedve­lik a könyvet. Ezt bizonyít­ják a népkönyvtár tavalyi ada­tai. 2159 kötetet kölcsönzött ki 58 olvasó. Tavaly a község 3,2 százaléka olvasott. Persze ezek a számok még csak a kez­detről tanúskodnak, van mit tennie a népkönyvtárnak, hogy mind több és több házba jus­son el a könyv, a tudás forrá­sa. Idén Maricsek Ferencné pedagógus vette át a könyvtár vezetését. Működése másfél hónapjában 82-re emelkedett az olvasók száma. Azoknak, akik hosszabb ideje nem láto­gatják a könyvtárt, meghívót küldött. A kis cédulák hatá­sára, melyeket az iskolások kézbesítettek szüleiknek, so­kan keresték fel Maricsek Fe­rencnél. Azóta még többen visznek haza könyveket, sok helyütt az egész család elol­vassa a kikölcsönzött regé­nyeket. — Kik a legjobb olvasók? — érdeklődünk Maricsek elvtárs­nőtől. — Az újfalusiak olvassák a legtöbb könyvet. Balogh Je­nöné, Babos István 10 holdas gazda, Szabó Istvánná négy­öt könyvet visz el hetenként. Lapozgatjuk a kartonokat. A 41 éves Molnár Józsefné legutóbb Dallos Sándor: A nap szerelmese, Eric Knight: Légy hű önmagadhoz, Jókai; Felfordult világ című művét; Szabó Oszkárné Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házá­ból; ifjú Kákái Istvánná Pin­tér—Szabó: Riporterek az al­világban, Seghers: Hetedik kereszt, Oravecz Paula: Petri Anna című művét kölcsönözte ki. Az iskolások között Sebők Imre nyolcadikos a legszorgal­masabb olvasó, Szimonov, Gorkij, Puskin, Arany János, Illyés Gyula műveit olvasta eddig, most Priestley: Sötét város című könyvét vitte haza. — Az emberek egyre tuda­tosabban olvasnak. Bejött a múltkor Márkus József vas- 1 utas. »Adjon nekem valami szovjet regényt, amelyben a kolhozról van szó« — mond­ta. Boldogan távozott egy Pavlenko könyvvel. A kisebb gyerekeket nem tudjuk kielé­gíteni, kevés a mesekönyv; a ' magyar írók műveiből sincs annyi, amennyi kellene. Saj­nos, még nemigen olvassák az ismeretterjesztő, politikai, me­zőgazdasági könyveket. Meg­győző szóra, felvilágosító mun­kára van szükség, hogy ezeket a műveket is megszeressék a nagyberényíek. Mindent elkö­vetek, hogy a falu népével minél több ismeretterjesztő könyvet elolvastassak. Véleményünk szerint sgk is­meretterjesztő és politikai könyv kiöregedett, ezért néni viszik az emberek. Ha új ki­adványokkal gazdagodna a könyvtár, azokat szívesen köl­csönöznék az olvasók. Hogy nem idegenkednek a politikai művektől, bizonyítja pl., hogy minden harmadik olvasó a Halálnyárat keresi. De nem­csak az ismeretterjesztő, ha­nem a szépirodalmi állományt is bővíteni kellene A járási könyvtár idén 25 db könyvet adott a könyvtárnak. Ez nem sok, hamar végigjárja a falut. A tanács, amely korábban nem segítette a könyvtárat, idén ezer forintot juttat könyvvásárlásra. A község már nem kívülről várja a se­gítséget, önerejéből is fejleszti könyvtárát. Azonban még nincs minden rendben. A nép könyvtárnak nincs állandó helyisége. Hol itt, hol ott van a könyveket tartalmazó rozo­ga szekrény. Négy hónappal ezelőtt még az italbolt mellet ti szűk helyiségben szomorko- dott, majd egy napon átszál­lították az orvosi rendelő vá­rótermébe. Pedig ez egyálta­lán nem megfelelő hely könyv­tár céljaira, még ideiglenesen sem! A tanács most tervbe vette, hogy a KISZ- és párt­helyiségben helyezi el a könyv­tárt. A járási könyvtár új szekrényt ígért, s ha megkap­ják, átviszik az új helyiségbe. A népkönyvtár a művelődés előretolt bástyája falun, tá­mogassák hát még jobban a tanács és a pártszervezet ve­zetői. L. G. A kútbaesett török-kút A megyei tanács épületének udvarán az elmúlt he­tekben garázs építés folyt. Ekkor találtak egy kutat, melyről rövidesen az a hír járta, hogy még a török kor­ból való. Egyesek már azt is tudni vélték, hogy a kút igen bővizű, s nagyszerűen felhasználható lesz az új garázsnál. Azonban tévedés az egész. A kút — elsősorban — nem kút, hanem vízgyűjtő ciszterna, mely a hatalmas épület alapjainak szilárdságát van hivatva előmozdítani. A ciszternából tcbb cső nyílik, melyek összegyűjtik az épü­let alól a talajvizet, s bevezetik a vízgyűjtőbe. Egyéb­ként ezzel a ciszternával párhuzamosan még két hasonló rendeltetésű »kút« van, melyeket nem födtek el úgy, mint a tanács udvarán, előbb betonlappal, majd földdel, amikor a függőkertet csinálták. Az eddig elmondottakból következik, hogy a ciszterna távolról sem török' kori, hi­szen a megyeháza építkezésével egyidőben, a múlt század első felében készült. Nincs több 130 évesnél. A török kút szép elképzelése sajnos kútba esett, pedig nem ártott volna, ha a találgatóknák lesz igazuk. A szakemberek azonban nyomban megállapították, hogy ilyesmiről szó sem lehet, ezen a környéken törökkori leletekre nem számíthatunk. A ciszterna-ügytől függetlenül néhány napon belül el­készül a megyei tanács garázsa. Az elhelyezés ügyes ötlete, modern, kényelmes helyet biztosít 12 személygépko­csi számára, s a gyakorlatban senki sem fogja hiányolni a török-kút »bő vizét«. Ha egy romantikus képzet szerte is foszlott, a valóság kárnótolni fogja azokat, akiknek fe­jében megszületett, s akik. esetleg el is hitték a mende­mondát. Uőanq lemezek és hanglemezboltok A modem kor modern vív- , Könnyű volna egyedül a mányaj jól elférnek egymás hanglemezgyárt okolni a hiá- mellett. A televízió nem szorít- j nyert. Pedig ludas benne a ja ki a rádiót (nálunk még a filmnek sem válnak ellenlába­sává), a magnetofon sem lesz a lemezjátszó versenytársává. Vannak, akik ma is a gra­mofonra esküsznek. Már helyben is vagyunk, hi­szen éppen az érdekel bennün­ket, hogy miként vannak el­látva a kaposvári, lemezjátszó­tulajdonosok hanglemezzel. JNincs a városban Csini baba? Dehogynincs. Tessék végig­menni a Május 1. utcán úgy délután hat óra körül, akad bőven kislány, aki után hátra­fordíthatja az ember fejét. De a Hangszerboltban persze »•hiánycikk« a Csini baba meg a többi újonnan felkapott nép­szerű szám: a Hosszú az a nap, Ha még egyszer visszajönnél hozzám, és lehetne még foly­tatni a sort. Sajnos, így igaz: az éppen divatos slágerekből sosem lehet kapni. A »sláger« szó értelme viszont eleve ki­zárja, hogy majd fél év múlva legyen dömping belőlük. Akkor már senkinek sem kell a Csini baba és társai. A fonák helyzet okát kutat­va elsősorban természetesen a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalaton csattan az ostor, mely nem tart lépést az igényekkel. De ez tulajdonképpen nem is városi probléma. A gyári terv csaknem száz új tánclemezt je­lez a negyedévre, noha köztük alig-alig akad új, a többségűk »régi sláger«. A mikrobarázdás lemezek közt — akár a normálisan ro- vátkoltaknál — mennyiségben nincs hiány. A makrónál ez nagyobb választékot is jelent, hiszen több szám elfér eggyen. Bár ezek sem a legújabb slá­gerek. Baranya Megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalat hanglemez elosztó köz­pontja is. A nagyker év elején ^ ________.......................... _____ t eljes egy hónapig leltározott, ‘ előtt kifizetnék. Pedig addig nem látta el üzleteit, az­óta sem folyamatos az elosztás. Mintha túlságosan messze es­nék Kaposvár Pécstől. Kérek egy Aidát Ilyen is van, mert a tánc- és magyarnóta-lemezek mellett (ebből az utóbbiból tán sose volt ehhez hasonló választék) a müvészlemezeket is szívesen vásárolja a közönség. A törzs­gárda meglehetősen kisszámú ugyan, legfőképpen értelmi­ségiek. Néhány orvos és mér­nök a művészlemez szerelme­se. Rajtuk kívül már csak szórványosan vesznek belőlük egyet-egyet, bár nem véletle­nül. Egyre többen akarják meghallgatni otthonukban a közismert, melodikus komoly zenét, operarészleteket. Tru­badúr, Aida, Traviáta, Pil­langókisasszony — ezeket az operákat már érti az a közön­ség is, amely nem iskolában szerezte zenei műveltségét, nem gyermekkori környezeté­ből szívta be (hiszen nem is szívhatta) a zene szeretetét, hanem önmaga küzdött meg­értéséért. A Hangszerboltban harminc­fajta művészlemez között le­het válogatni. Sok ez? Nem sok, de egyelőre elég, a tánc­lemezek keresletéhez képest elegendőnek mondható. a Szereti-e zsákbamacskát? csomagolt hanglemez formá­jában. Ugyanis a város másik legilletékesebb helyén — ahol igen-igen sok hanglemezt le­hetne eladni — nincs lemez­játszó, a vásárlók nem pró­bálhatják ki a lemezeket, mi­cím után ítélve nem érdemes is­meretlen lemezt venni, sem énekes vagy zenekar után. A közönség szereti meghallani, tapintani, látni, amit vesz. Igaza is van, hiszen vissza- csarélés nem lehetséges (ami egyébként helyes is). A könyvesbolton kívül még a földművesszövetkezetnek az állomással szemben levő áru­háza foglalkozik hanglemez eladással. Mindkettőben nagy forgalom van, de hanglemez­vásárlót — az említett okok miatt — alig látni. Végére értünk a körútnak. Csupán a végső következtetés hiányzik: Egy boltban lehet csak igazán hanglemezt vásá­rolni Kaposvárott, az sem tud­ja hiánytalanul kielégíteni az igényeket. Több lemez és na­gyobb propaganda kellene, ak­kor javulna a helyzet. Szor­galmazzák jobban az illetéke­seknél, bizonyos, hogy ma — a villanymeghajtás korszaká­ban — nem fog lejárni a gra­mofon, mielőtt eredményt ér­nének el. Fehér Kálmán HA TÁRŐRÖK Lórik Sándor kiváló .jelvényes határőr parancsnoksága alatt tttnak indul a lovas járőr. Mellette járőrtársa, Pekálik István határőr. Egyszerű Munkás- és Az ország különböző részeiből szólította őket fegyverbe a be­hívó’. Amikor felöltőtték ma­gukra az egyenruhát, azzal bízüik meg őket: őrizzék ha­tárainkat. S ők ígéretet, esküt tettek arra, hogy becsülettel szolgálják hazájukat. Felada­tuk nem könnyű, hiszen a sötét éjszaka, a sűrű erdő, a bozót, a nádas ezer és ezer akadályt gördít útjukba, megkönnyítve a h; társértők tevékenységét... De az akadályt legyőzi a népnek tett eskü, az az érzés, hogy bíznak bennük. Ez az ér­zés segít, amikor sötét éjsza­kán, térdig érő sárban hosszú kilométereket kell gyalogolni, s ez az érzés melegíti szívüket, amikor órák hosszat esőben, fagyban mozdulatlanul kell őrködni... Amikor pedig letelik a ne­héz szolgálat, bevonulnak a kultúrszobákba. Előkerülnek az otthonról hozott hangsze­rek, felcsendülnek kedves da­laik. Folyik a vers-, a színda- rab tanulás. Együttműködnek a falusi párt- és KlSZ-szerveze- tekkfel és más tömegszerveze­tekkel. A somogyudvarhelyi határőrök például a termelő­szövetkezet kiszistáival együtt emberek ők is. felkutatásában, parasztfiatalok. mint azt a közelmúltban He- resznye község lakossága is tette. Állandó készenlét! — ez ha­tárőreink jelszava. Nem tudni, mikor, melyik pillanatban tű­nik fel határsértő, mikor hang­zik el a riadó. Előfordul, hogy pont vacsora vagy pihenés köz­ben, vagy amikor éppen elő­adásra készülnek valamelyik faluban. De ahogy a riadó fel­hangzik, ők már helyükön áll­nak. S addig nem is pihennek, míg a határsértő elfogását nem jelenthetik parancsnokuk- nafc Nehéz, felelősségteljes a munkájuk.; ä Büszkék lehe­tünk rájuk.; Képriportunkban egy határ­sértő elfogását mutatjuk be ol- élfogásálban, vasóinknaki Figyelmesen vizsgálja a nyomsávot Kovács János és Kazup József ha­tárőr. A közelmúltban minlketten részt vettek egy határsértő elfo­gásában. A sikeres akcióért 7, illetve < napi jutalomszabadságot kaptak. Eddig jutott... A határsértő, minthogy nem menekülhet, engedelme­sen feltárttá kezét, és elindul a já -őr előtt...De most már visszafelé^ A határsértő nyomában elindul a hűséges segítőtárs, a határőr ku­tya. S ha nyomot kapott, a hatar- sértő nem menekülhet.. • közösen alakítottak színjátszó csoportot, s részt vettek a ha­tárőrség kultúrversenyén. Ez­után a Zeng az erdő című dal­játékot tanulják meg a köz­ség pedagógusainak és a ber- zencei gyógyszertár vezetőjé­nek a közreműködésével. De nemcsak a. kultúrmunká- ban dolgoznak együtt, hanem segítenek határőreink a me­zőgazdaság fejlesztésében is. Mécséi József főhadnagy a. somogyudvarhelyi őrsről pél­dául tagja a község tsz-fejlesz- tési bizottságának. Rajta kí­vül más határőrök is járják a falvakat, beszélgetnek a gazdákkal, segítőtársaikkal a mezőgazdaság szocialista átala­kításáról. Határőreinket szereti a fal­vak lakossága. Segítik munká­jukban, jelzik a határsértést, közreműködnek a határsértők Akik a nalarsercőt elfogták... Simon István klszista határ- Kiss Sándor határőr, őr, járőrparancsnok és Nem könnyű órák hosszat őrködni a hideg, téli éjszaká­ban, de az eredmény nem ma­radt el. Sikerült a feladatot végrehajtani, a határsértőt el­fogni. Az eset után nemsokára Simon István Ceredre, Kif>s Sándor pedig Nyíregyházára utazott szüleihez 10, illetve 8 napi jutalomszabadságra... Puskin múzeum Moszkvában Moszkvában nemrégiben nyílt meg az »Alekszandr Pus­kin« Múzeum. Anyagát 12 ki­állítási teremben helyezték el. A múzeumban helyet kaptak azok az irodalmi művek és el­gondolások is, amelyeket Pus­Furcsa kérdés, valószínűleg senki sem szeret zsákbamacs­kát vásárolni. A könyvesbolt- i ^in nern fejezett be, illetve ban azonban vehet: szépen be-1 megvalósításukhoz . hozzá sem kezdett. Ezeket naplójából vagy jegyzeteiből rekonstruál­ták. A kiállítás azt is bemutat­ja, mennyire közkedveltek Puskin művei a Szovjetunió­ban és külföldön. Külön teremben láthatók Puskin ifjúkori műveinek nemrég megtalált első kiadá­sai. Anna Frank naplója — filmen Berlin (MTI). A Német Egy­ség Bizottsága szerdán dél­előtt a berlini Humboldt-egye- tem nagytermében nemzetközi sajtóértekezletet rendezett. Be­mutatták a Német Demokrati­kus Köztársaság filmgyártásá­nak új dokumentum-filmjét: az »Anng Frank naplójáét. A film dokumentációk és eredeti Jénykepek nyomán mutatják meg, hogy a gyilkos SS-ek és a náci nagytőkések, akik Anna Franknak és sok millió más sorstársának halálát és bor­zalmas szenvedéseit okozták, ma nyugodtan, büntetlenül él­nek Nyugat-Németországban, sőt magas tisztségeket töltenek be a gazdasági és politikai életbe*,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents