Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

Péntek. 1950. február 20.

6

SOMOGYI NÉPLAP

Ma: Tr/'\rT'Ű,T 'T' Á 1\T Z"'1 című színmüvének

KÁLLAI ISTVÁN ^ ^ ^ BEMUTATÓJA

Ismét új bemutató | előadás napjához ér- I kezett el színházunk. Ma lesz Kállai István fiatal drámaíró Kötéltánc című színművének premierje.

A darabot mint ven- I dég, Seregi László, a kecskeméti Katona I József Színház ren- j dezője rendezte.

Városunk színház- I látogató közönsége joggal tekint várakozással az új bemutató elé. Ismeretes ugyanis, hogy a Kötéltánc mai tárgyú darab, benne mai emberek válnak az előadások során ismerőseinkké; emberek, akik mai konfliktusokkal hadakoznak, amelyeknek olyan emberi feloldása, mint azt majd láthatjuk, csali a mi társadalmi körülményeink között lehetséges. Többet a műről aligha volna szép tőlünk előlegben elárulni. Művészeink, akárcsak az elmúlt színházi évadban Priestley: Váratlan vendégét, a Kötéltáncot is elég rövid idő leforgása alatt, mintegy szükségképpen vették elő, és készültek fel előadására.

Egy nappal a bemutató előtt két művészünket kérdeztük meg, mit várhat a közönség az új darabtól. A nyilatkozó két művész nem más, mint Lóránd Hanna és Somogyvári Pál, a színre kerülő színmű két főszereplő fiatalja Családi állapotukat tekintve: fiatal házasok. Mint a legtöbb színész, ők is »kabalá- sok« egy kicsit, ami nem azonosítható ugyan a babonasággal. Bizakodva arról nyilatkoztak, hogy a gyors felkészülés mindig a legjobbra

inspirálja a színészt. i Ezért az a véleményünk, hogy a Kö- I téltánc legalább olyan I sikeres produkció [ lesz, mint a tavalyi (Váratlan vendég. A ! darabról mint illeté- f kesek azt vallják,

I hogy izgalmas és igen 1 jó. Egyébként nem. i is egészen ismeret- : len, hiszen a József ; Attila Színház előadásában már a rádió is közvetítette, í Ami tehát az előadás- ! ra kerülő művet illeti, eddigi pályafu- [ tását elismerés fémjelezte.

Lóránd Hannának ebben a színházi évadban ez lesz az első szerepe. Egy bájos fiatalasszonykát játszik, aki kedves, tapasztalatlan, s mert ilyen: befolyásolható, akiből azonban igazi élettárs válik.

— Életem egyik legnagyobb »'alakítása«, ami hat hónapig távol tartott a színpadtól, a kaposvári közönségtől: született egy fiam, aki Gyurika névre hallgat, és most két és fél hónapos — árulta el a Kötéltánc Évája mosolyogva.

A darab többi szerepét, így Völgvesi Istvánt, a karrierista igazgatót Ruttkay Ottó, a ranglétrán egyre feljebb vágyó feleséget, Verát, Veszeley Mária, Zalai Sándort a kijátszott, kicsit kiégett, kiábrándult tudóst Fillér István alakítja. A bemutató-darab szereplőgárdájában színházunk prózai társulatának erősségeit köszönthetjük.

Reméljük, hogy Kállai István író színműve kaposvári előadásának sikere ismét újabb híveket szerez a tekintélyesedő mai magyar színműirodalomnak városunkban is!

Sok bajt okosnak a jugoszláv huligánok

A jugoszláv sajtó egy idő óta egyre több teret szentel a veszedelmesen elszaporodott belgrádi huligánok problémájának. Széleskörű rendőri intézkedésekkel igyekeznek gátat vetni annak, hogy a fővárosban. garázdálkodó bandák, melyeknek száma 15-re tehető, a legkülönfélébb kihágásokkal és bűnözésekkel veszélyeztessék a közönséget. A törvényszékek utób.bi időben szigorú büntetésekkel sújtják a garázdálkodó huligánokat, de igen sokan vannak, akik még nem

akadtak fenn az igazságszolgáltatás hálójában. A Borba megállapítása szerint a huligánok Belgrádot felosztották különféle szektorokra, ahol más és más bandák fejtik ki veszedelmes tevékenységüket. Különösen a Vusanovac és Dorsol kerületekben sűrűn fordulnak elő fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények. A bírósági ítéletekre jellemző, hogy legutóbb az egyik bandához tartozó hivatásos verekedők 4■ évi fegyházbüntetést kaptak.

Az orvos tanácsolja:

f()éd ek e<k ii ti L> az inlLutnza eilen!

E betegséget láthatatlan kórokozók, úgynevezett vírusok okozzák. A betegség cseppfertőzés útján terjed (a beteg ember orrában, szájában, torkában, légcsövében, tüdejében nagy mennyiségben vannak jelen kórokozók), tehát köhögés, tüsszentés, hangos beszéd, kézfogás terjeszti. A családon belül a terjedés útja lehet közös pohár, evőeszköz használata, illetve nem kellően forró vízben elmosott edény is (pohár stb.).

A betegség általában 3—5 napig tart, rendszerint magas lázzal és úgynevezett hurutos tünetekkel, tehát: torokfájás, köhögés, köhögési inger, néha fájdalmas nyelés, belövellt izomfájdalmak úgyszólván minden betegnél megtalálhatók. Maga a betegség jóindulatúnak mutatkozik, azonban szövődmény is lehet a következménye (tüdőgyulladás, vérkeringési zavar stb.).

A védekezés legfontosabb irányelvei

A fertőzés megakadályozása és a meghűlés elkerülése. A fertőzés elkerülésének több módja van. Sokan nem is gondolják, hogy tüsszentéssel, köhögéssel a környezetükben tartózkodó egészségét súlyosan veszélyeztetik. Ezért a betegek ne járjanak olyan helyre, ahol sokan tartózkodnak. Tüsszentésnél, köhögésnél zsebkendőt tartsanak szájuk és orruk elé. A betegek kerüljék a hangos beszédet. Súlyosabb betegek feltétlenül feküdjenek le, otthonukban külön evő- és ivóeszközt, valamint külön törülközőt használjanak. Általában irodákban, munkahelyeken gyakran szellőztessünk, amit úgy kell végezni, hogy legalább óránként 5—10 percre 'itárjuk az ablakokat. A hegek látogatása tilos! Minden

ezés előtt alaposan — szapEgy kis

földrajzi lecke

Egy Rio de Janeiro-i előkelő klub bankettet rendezett Jens Svensen nagykövet részére. A klub elnöke vacsora után szólásra emelkedett és ékes szavakkal ecsetelte Norvégia természeti szépségeit, a hegyek és f jardok va- rár.sos világát. Az elnök szavai után a nagykövet emelkedett szólásra és diplomatáktól elvárt udvariassággal a következőket mondotta: »Az önök szeretetre méltó elnöke, az én kedves házigazdám oly lelkesen dicsérte Norvégia természeti szépségét, hogy kénytelen vagyok mélységes sajnálatomnak kifejezést adni, amiért — fájdalom — nem Norvégiának, hanem Dániának vagyok a nagykövete.

Újsággal a kezében

♦ ballag a Juta felé vezető ütem egy asszony. Vele tart 16 év körüli lánya is. örömest beszállnak gépkocsink- > ba.

j — Tyúkot hoztam a piac- ’ ra — kezdi a néni. — Vettem egy újságot a városban, mert kíváncsiak vagyunk rá, miről ír.

— Mit olvasnak belőle a legnagyobb érdeklődéssel?

— A téeszekről szóló cikkeket. Hallottuk, hogy az utóbbi időben egy-egy egész falu beáll a szövetkezetbe. Azért viszem haza az újságot, hogy megtudjuk: a megye más részein mi történik. A mai lapban látom, hogy Szabáson is megy a szervezkedés — magyarázza, majd kilétünket nem ismerve mutatja a szóbanfor- gó cikket.

— Jután van-e mozgolódás?

— Nálunk is egyre többet beszélnek róla az emberek.

— A néniéknek is tanácsoljuk, hogy lépjenek be, öregségükre nyugdíjat kapnak.

— Nem vagyok magának néni, hiszen csak a 36. évemet taposom. A nyugdíjról pedig azt beszélik a faluban, hogy nincs rá rendelet.

Ellenérveket sorakoztatunk fel, majd előkerül a táskánkból egy tsz-brosúra.

— Tessék nézni, Kandiké bácsi és felesége Somogy- vámoson tsz-nyugdíjat kap. Ha nem hiszi, kérdezze meg tőlük levélben.

— Dehogy kételkedem benne ezek után — mondja, amikor' a jutái tanácsház előtt elbúcsúzunk. Sietnek hazafelé a leányával együtt, s viszik a megyei lap legújabb számát, meg a »Termelőszövetkezeteink életéből című képes kiadványt. Hadd olvasson, tájékozódjon a család — és a szomszédok is.

Somogysárdon a tanácselnök azzal fogad bennünket, hogy mostanában nagyon kapós lett náluk a Somogyi Néplap. Ha betér valaki a kocsmába, nem a fröccsöt kéri először, hanem az újságot. Az emberek szinte egymás kezéből kapkodják ki a lapot, mert a szövetkezeti eszme térhódítását bizonyító tudósításokat jobb minél előbb elolvasni...

Munkában a somogyi iparfejlesztési bizottság

Mit mondanak az illetékes minisztériumok?

| pannal — mossunk kezet. Sokat tartózkodjunk szabad levegőn, mértékletes életmóddal és testedzéssel növeljük szervezetünk ellenálló képességét. Általában járványos időben kerüljük a zsúfoltságot. Az influenzajárvány miatt ne vigyük a gyermekeket fölöslegesen olyan helyre, ahol fokozott a fertőzés veszélye, mert a kisgyermek különösen érzékeny a fertőzés iránt.

A megfázás ellen helyes öltözködéssel védekezhetünk. Az influenzás, magas lázban szen-i védő beteget ne engedjük fel-\ kelni, amíg lázas. Ha a láz) 38—39 fok fölé megy, jót tesz) az állottvizes ruhával mell-} kasra alkalmazott keresztkötés. * A kiizzadt beteget alkoholos, diannás vizes ruhával dör-j zsöljük le, utána száraz ruhá-) ba öltöztessük át. A beteg szobáját gyakran szellőztessük és fűtsük, látogatókat ne engedjünk hozzájuk; ápolója kössön kendőt szája elé. A betegnek rendelt gyógyszert az előírásoknak megfelelően vetessük be.

Élelmezésünkben a bőséges

folyadékfelvétel legyen az irányelv. (Tea, tej, limonádé, szörpök, aludtej, lágytojás stb.)

A beteg mindent megehet, ha van étvágya.)

Ezenkívül fogyasszunk vitamindús ételeket: paradicsomot, paprikát, savanyú káposztát. gyümölcsöt. A legtöbb C-vitamint a csipkebogyó tartalmazza, melynek teá-,) ját úgy kell elkészíteni, hogy,? egy kanálnyi összetört csipke-) bogyót hideg ivóvízben fél—) egy napig áztatjuk, s aztán i Ízesítve, cukrozva fogyasszuk 4 naponta 3—4 pohárral. é

Egyébként kövessük az or-) vos utasításait. )

A Közegészségügyi—Járvány- >

ügyi Ál’omás igazgatója. }. \ Mnvya- Vö-ösk»reTzt megyei és városi titkársága. )

Tűzoltó-gyűlést

tartottak a napokban a pogány- szentpéteri önkéntes tűzoltók. Hodela Jenő parancsnok számolt be az elmúlt évben végzett munkáról. A falu önkéntes tűzoltó egyesülete sokat fejlődött, erősödött tavaly. Ezt bizonyítja a Bárzenéén megrendezett járási versenyen elért harmadik helyezésük is. Komolyabb tűzeset az 1958-as évben szerencsére egy sem történt. A gyűlésen néhány tagot, akik rosszul végzik munkájukat, kizártak maguk közül, s helyettük másokat vettek fel. Mivel az egyesületben sokan KISZ-tagok, ezért elhatározták, hogy szorosabbra fűzik kapcsolatukat a KISZ-szervezettel.

Novak Ferenc levelező.

I

I

♦

!

:

♦ Amióta a párt és a kormány I az ipar decentralizálására tö- I rekszik, Somogybán jelentős i előrehaladás történt e téren. A X Gépjavító helyén nagy jövő j előtt álló gyártmányokat ké- f szít a Kábelgyár, árboc- és sza- X kaszoló kapcsolókat gyárt a f TRANSZVILL a Vaskombinát- X ban. Felvonultak már az építők | a Textilművekhez, hogy bővít- I sék az üzemet, itt mintegy 500 j—600 nő jut munkához. Az »eredmények jórészt a megyei ! pártbizottságnak köszönhetők,

Í amely sokat tett azért, hogy üzemeket kapjunk. Ismeretes, X hogy a megyei pártbizottság j még a múlt év végén határoza- I tot hozott a további fejlesztés- I re. Ekkpr alakult meg az az öt- t tagú bizottság is, amelynek fel- ♦ adata, hogy irányítsa a fejlesz- j test, felkutassa a lehetőségeket, ♦ tárgyaljon a szakminisztériu- X mokkái. S a bizottság nem tét- | lenkedett, hanem a határozat | szellemében cselekedett.

{ Az Olajipari Központban kö- { zölték, hogy ha a babócsai gáz- ♦ kutatás további eredménnyel i jár, akikor Babócsa környékén I műanyaggyárat létesítenek.

Kaposvárra bevezetik a gázt

| akkor is, ha a műanyaggyárat

♦ esetleg nem építenék meg. A

t Kohó- és Gépipari Miniszté| rium vállalta, hogy a város ha| táráig mintegy 13 millió forint♦ nyi beruházással elhozza a veI zetéket, a továbbiakról a me♦ gyének kell gondoskodnia. A

| bizottság ennek alapján gazda| ságossági számításokat végzett,

I Viriolaoztatja a terveket, me; lyek szerint a gázvezeték v

♦ kásával egyidejűleg újítanák

X fel a városiban a víz- és vilI lanyveaetékhálózatot is. Ehhez

♦ a lakosság segítségét is kérik.

X Számítanak azoknak a falvakí nak, — a többi között Nagyj atádnak — a társadalmi hozzá♦ járatására is, amelyeket a gózI vezeték érint. Zalaegerszegen

X is így építik a gázvezetékeket.

♦ Minden áldozat és befektetés

♦ igen rövid idő alatt megtérül

í A Könnyűipari Minisztérium

J hozzájárult ahhoz, hogy a Barj esi Vörös Csillag Termelőszöf vetkezet tuteidonában levő haX talmas raktárakba »

♦

’ bőrgyárat telepítsenek.

A bizottság már arról is számot adhat, hogy a raktárakat megfelelő ellenszolgáltatásért a szövetkezet átadja a bőrgyár céljaira. A minisztériummal egyetértve — ugyancsak a barcsi járásban — a határőrségtől kapott két laktanyaépületben bőrönd-üzemet létesítenek. Már az is biztos, hogy előreláthatóan 1960-ban Kaposvár közelében tető alá hozzák

a sokat emlegetett hibridkukorica feldolgozó üzemet. A Patyolat egyre kevésbé 'kihasznált hatalmas épületében hajlított- bútorgyár helyett kárpitozott- bútor-gyárat vagy rövid- és kötöttáru-üzemet javasolt a bizottságnak a minisztérium. A hajlított bútor ugyanis ma már kevésbé keresett cikk.

A bizottság már tárgyalt az illetékesekkel, de még nem döntöttek arról, megépítik-e a cukorgyár mellé javasolt cukorka- és csokoládégyárat. A minisztériumban lehetségesnek tartják megvalósítását. A győri Keksz- és Ostyagyár fokozatos süllyedése miatt ugyanis néhány éven belül másutt kell ilyent építeni, és mint mondják, az ajánlat alapján valószínű, hogy

Kaposvárra esik a választás.

Az ipar fejlesztése körültekintéssel, elsősorban a szükségleteknek, a kereskedelem és a fogyasztók igényeinek figyelembevételével történik. Jellemző erre az Élelmezésügyi Minisztérium javaslata, hogy a Balaton-part közelében létesítsenek nagyobb kapacitású tejüzemet. A minisztérium segíti továbbá a sütőipari üzemek korszerűsítését is azzal, hogy a nem gazdaságosan működő malmokat leállítja, és a felszabadult épületekben gépsorok alkalmazásával modem sütőüzemeket teremthetünk. Ar.ra is van mód, hogy az egyik ilyen leállított nagyobb malomépületben keményítőgyárat kapjon megyénk.

íme. az eddigi tárgyalások eredménye. Számunkra a gáz, a bőrgyár, a hibrid-üzem és a bútorgyár terve a legjelentősebb.

Az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok az ipar- fejlesztésben

támogaíják a megye erőfeszítéseit.

Mikor válnak valóra a tervek? Ahhoz, hogy a többségük mór a hároméves tervbe^ megvalósuljon, kissé későn indult meg ez az iparfejlesztési folyamat. A Tervhivatal azonban mór hozzálátott az ötéves terv kidolgozásához, melyben nagyobb helyet kapnak az olyan kevésbé iparosodott megyék, mint Somogy is. Az iparfejlesztés üteme függ természetesen attól is, mennyire halad élőre megyénkben a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Somogy iparosítását tehát jelentősen elősegítheti az egyre jobban erősödő termelőszövetkezeti mozgalom, amely a leghatható- sabb sürgetője a vidék iparosításának.

Szegedi Nándor

OiiLlatonizakadi A JÖVŐ C/TJÁN

Balatonszabadinak, e nagy, szétágazó településnek a lakói még az utóbbi időben is a régi, kopott, ezeréves utat járták. Dolgoztak, virgódtak, s ha munkájuk, erőfeszítésük csak alig-alig gyümölcsözött, szomorú, lehajtott fővel állapították meg: ez a paraszt sorsa. így volt. Hiába próbáltak meg mindent, hiába keltek korábban és feküdtek később, hiába hullajtottak több verejtéket, szorgalmuk, erőlködésük már nem tudta megváltoztatni sorsukat. Az adott viszonyok között nem élhettek tovább, ezt érezték. De ahhoz, hogyg újat teremtsenek, forradalomra, minden régit, elavultat gyökerestül széttépő, nagy agrárforradalmi változásra volt szükség. S ehhez még Bala- tonszabadi hű negyvennyolcasainak, kik Magyarországon először állítottak szobrot Kossuthnak, sem volt erejük. »

így aztán, félve a lassú tönkremenéstől és az újtól, mely ismeretlen volt számukra, kétségbeesésükben inkább a harmadik utat választották. Az öregek, kiknek húsukká, vérükké vált a föld, maradtak ugyan, de a tiatal- egy része a gyárakba,

üzemekbe menekült. így élt Balatonszabadi népe hosszú éveken át, gyötrődve, ön- marcangolások és vívódások közepette, tanácstalanul. De ahogy a körülöttük levő községekben sorra alakultak és erősödtek a termelőszövetkezetek, ahogy mindjobban széttöredeztek az új út göröngyei, kezdtek ők is látni. ötvenhatban már két tsz is alakult a faluban: a Szabadság és a Haladás. Mindkettő jól működött.

— Nem is lett volna sernmi baj — mondja Babies János középparaszt, a Haladás Tsz volt tagja —, hiszen nekünk már a tizedik hónapban 55 ezer forintos Zetorunk volt. De hát jött az ellenforradalom, a kutyafáját. Nem tehetünk róla.

Igen, az ellenforradalom megrendítette az emberek hitét, bizalmát. Két évre visz- szavetette a falut. A tsz-ek ellenségei kinevették azokat, akik a közös gazdálkodás hívei maradtak. De a nevetés hamar arcukra fagyott. Balatonszabadi népe is megverekedett a hatalomért

A politikai hullámverés lecsillapodása után ismét kirajzolódott előttük a vm.ru kérdőjel: hogyan tovább? Es

lassan megtalálták az utat. ötvennyolc tavaszán 38 taggal, 700 hold földön megalakították a termelőszövetkezetet, Uj Elet néven. A község siómarosi részén Kossuth néven a múlt hónapban alakult termelőszövetkezet.

Es az okos, meg győző érvek, az ezer irányba ágazó mel- lékutakról újabbnál újabb tagokat vezetnek a kollektív gazdálkodás főútvonalára, az egyetlen útra, amely a jövőbe visz.

Szita János kőművesnek 6 hold földje is van. Nem sokat töprengett, hogy belépjen-e, mert hiszen, amint mondja: — En több terményt kaptam, nagyobb jövedelemre tettem szert a régi Haladásban, mint egyénileg. Ha az új szövetkezet is ilyen lesz, akkor nem lesz semmi baj. És még hozzáteszi: — Van egy honvéd-főhadnagv fiam Budapesten, pénteken lesz az esküvője. Akkor fogom megmondani neki, hogy ismét tsz-tag lettem, biztosan örül majd neki.

Blázsi Gyula 15 holdon gazdálkodó középparaszt így nyilatkozik:

— Nekem nagyon nehéz volt a döntés. Nemcsak azért, mert nehéz elszakadni a

múlttól, a megszokottól, ha- nem mert két öreg szülőm is van, az ő sorsukról is gondoskodnom kell.

De az agitátor elvtársak megnyugtatták, hogy szüleiről gondoskodni fog a tsz, s őket is felvették tagoknak.

Az egyik 12 holdas közép- paraszt még ingadozik. Megérti, hogy jó a szövetkezés, csak hát még vár a többiekre, a szomszédokra, még nem jutott el az elhatározásig.

— Győzze meg a férjét asszonyom — mondja búcsúzóul Halustyák . Mihály, a Balatoni Halászati Vállalat igazgatója.

— Régen rossz, ha úgy kell meggyőzni — így az asszony.

— Nono, de azért maga sem állított be a férjéhez, hogy a feleséged akarok lenni, várta, hogy megkérje — vágott vissza Halustyák elvtárs.

Vannak még visszahúzó erők: a múlt, a föld, a megszokás; de a folyamatot, melyet a történelem indított el, Balatonszabadiban sem lehet már megállítani.

Nincs messze az idő, hogy szövetkezeti községgé változzék Balatonszabadi.

Szenlai Sándor