Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 1959. február 29. A z országgyűlés ülése 1 (Folytatás az 1. oldalról.) zalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. A népgazdaság: fejlesztésére és pénzellátására 28,9 milliárd forint, az összes kiadások 55,5 százaléka; szociális és kulturális célokra 16,3 milliárd forint, a kiadások 31,3 százaléka; a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági feladatokra 4,9 milliárd forint, a kiadások 9,4 százaléka; végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a kiadások 3,8 százaléka jut. A költségvetés beruházási előirányzata 1,9 milliárd forinttal magasabb az 1958. évi teljesítésnél. Az előirányzott beruházások 76 százaléka esik a termelő beruházásokra, 24 százalék a nem termelő beruházásokra. Az utóbbinál elsősorban a lakásépítés és az általános iskolai tanteremépítés köt le nagy összegeket. A termelő beruházások ösz- ezegéből 39 százalék esik építésre a múlt évi 40 százalékkal szemben, ugyanakkor a gépi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik. 1959-ben a nehézipar beruházásai közül kiemelkednek a villamosenergiatermelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari beruházások közül a dieselmozdony- és motor- gyártásra, az erősáramú elektromosipari, a híradástechnikai és műszeripari gyárak fejlesztésére előirányzott feladatok emelkednek ki. A könnyűipari beruházások közül a papír-, valamint a bőr- és cipőgyárak bővítésére, az élelmiszer- iparban a konzervipar, a tejipar és a mélyhűtőipar fejlesztésére előirányzott beruházások a legfontosabbak. Fejlődik a közlekedés, a hírközlés és az úthálózat. Az iparnál is, a kereskedelemnél is bővül a raktártér. Jelentős összegek szolgálják a szállodák építésének befejezését. Az elmúlt évinél nagyobb összeget fordítunk az állami gazdaságok, a kísérleti gazdaságok, a hibridkukorica vetőmagelőkészítő üzemek, a mesterséges megtermékenyítő állomások, valamint a gépállomások beruházásaira. most az ellátás minőségének fejlesztésén van. Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4 000 új óvodai férőhely létesül, 1 200 új általános iskolai tanulócsoport és 200 új középiskolai tanulócsoport többlet- költségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma 1 200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. Az ediginél 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos és közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 1 000rel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. A tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal nagyobb összeget biztosít, mint az elmúlt évben. Emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek ötezer fős — ezen belülü háromezer fős — ezen belül háromegészségügyi szervek 2800 fős — emelkedése teszi ki. 1959-ben is jelentős mértékben emelkedik a tárnicsok költségvetése. A tavalyinál jóval nagyobb összeg termelőszövetkezetek beruhasasaiho* Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen magasabb összegben: 1025 millió forintban irányozza elő a termelőszövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) biztosítandó állami eszközöket. A termelőszövetkezeti tagok akkor járnak el helyesen, ha évről évre saját erőből is messzemenően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására. Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló termelő- szövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot és építőkapacitást biztosít. A költségvetésben 13 000 lakás állami eszközből történő felépítéséhez biztosította a szükséges összeget. Ezenfelül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépítésre nyújtott hitel fedezetét foglalja magában. A kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb formáját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában. Öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az ötmilliárd forintot, ma már megközelíti a tízmilliárd forintot. Kiadásaikat korábban nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. I Ebben az évben — eltekintve a beruházásoktól — az átengedett állami bevételek a kiadások 88 százalékára nyújtanak fedezetet 'és csak a ikülönbözet- re biztosítunk állami hozzájárulást. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az ösz- szeg már az egy milliárd forintot is meghaladja. Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek életbe. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés irányzatainak az új termelői árrendszer alapján szükséges módosítását saját hatáskörében végrehajtsa. E munka során a pénzügyi szerveknek, de valamennyi irányító hatóságnak az a feladata és kötelessége, hogy az átszámítás során szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítsenek, és így biztosítsák, hogy az átárazott költségvetési okmányok pontosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatoknak. Antos István ezután arról beszélt, hogy széles dolgozó rétegekben vetődik fel a szocialista építés meggyorsítása: megvan az akarat, a* alkotó lendület a merészebb célkitűzések valóraváltasára. A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban a munkások megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezenfelül további kedvezmény, hogy az árnak mindössze 15 százalékát kell készpénzben előre lefizetni, és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható el. iVő a munkások és alkalmazottak reálbére Ez évben a terv előirányzatai szedni a — nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és az alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembe véve, valamint a dolgozók létszámának mintegy 80 000 fővel való növekedése következtében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. 1959. január 1-ével nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő, és ezzel 430 000 nyugdíjas helyzetén javítottunk. 1851-ben a nyugdíjakra előirányzott összeg még csak 1.1 milliárd forintot tett ki. 1959- ben pedig ez már három és félszer ennyi, 3.9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a három és ennél több gyermekes családok, továbbá a 1 és 2 gyermekes egyedül álló nők részére járó családi pótlék. Az emelés 220 000 családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1.3 milliárd forintra emelkedik Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosit az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béréinek rendezésére. 52 000 szakképzett egészség- ügyi dolgozó: orvos és gyógyszerész. továbbá 85 000 pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetések emelkedése az orvosoknál átlagosan 21.3 /százalékos, a gyógyszereknél 12.8 százalékos, az egészségügyi középkádereknél 10.3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13.6 százalékos. Ezzel összefüggésben megállapította: a szocialista építés I meggyorsításáért a terv olyan I túlteljesítésére kell törekedni, hogy az összhatásában kedve- i ző népgazdasági eredményt , biztosítson. Ösztönözni minden olyan termelési tervtúljesítést, amely az exporttermelés fokozását, a belföldi hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célkitűzések gyorsabb megvalósítását szolgálja. Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására. Vállalatainknak törekedniük kell arra, hogy a kapacitásokat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Nagy lépésekkel kell előrehaladni a műszaki fejlesztés területén, a gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnológiai módszerek alkalmazásában. Különösen ! Az egészségügyig szociális és kulturális kiadások — a költségvetési összkiadások lövekedásét jóval meghaladó mértékben — 17.5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69 000-et, ami kétszer annyi beteg kórházi kezelésére nyújt lehetőséget, nt a felszabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rendelési órák száma 525-tól emelkedik és összesen 24 500 lesz. Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét. Az egészségügyi és szociális intézményeknél a hangsúly fontos, hogy hiánytalanul végrehajtsuk a hároméves terv olyan kiemelt technikai fejlesztési programjait, mint a dieselesítés, az erősáramú, híradástechnikai és műszeripari fejlesztési tervek, a vegyipar fejlesztése, a mezőgazdaságban a hibridkukorica vetőmag széleskörű elterjesztése stb. A műszaki fejlesztési alapból kutatásokra, új gyártmányok kifejlesztésére az eddigivel szemben mintegy 30—40 százalékkal nagyobb pénzügyi lehetőség áll a vállalatok, kutató intézetek és minisztériumok rendelkezésére. A magyar népgazdaságban a gyors ütemű bővített újratermelés rendkívül fontos feltétele a külkereskedelem és devizagazdálkodás szilárd egyensúlya. Ezért az exporttermelésre, a termékek minőségére, a gyártmányok korszerűsítésére, világpiaci versenyképességük javítására minden területen továbbra is messzemenő figyelmet kell fordítani. A kormány rámutat arra a ! hatalmas erőforrásra, amit j számunkra a Szovjetunió ön- I zetlen testvéri 'r '‘rége és a szocialista táb országainak egyre szorosabb, .áló összecentrálásával, az építőipari tevékenység helyes megszervezésével biztosítani kell, hogy a beruházások a műszakilag szükséges idő alatt befejeződjenek. Csökkenteni kell az építési költségeket, ezért az anyagtakarékosságra, az építőipari gépek jobb kihasználására, a munka jó megszervezésére az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervek a legkorszerűbbek, a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést biztosítók legyenek. 1958-ban a népgazdaság készletei emelkedtek. Jelenleg ipari üzemeinkben megvannak a normális, egyenletes ütemű termeléshez szükséges anyag- készletek. Egyes üzemek azonban indokolatlanul terven felüli készletek gyűjtésére törekednek. Határozottan kell fellépni a szükségleteken felüli készletgyűjtéssel szemben, mert az haszontalan célra köti le a népgazdaság anyagi erőit. Végezetül fejlődésünk szempontjából valamennyi állami szervnek, vállalatnak, intézménynek figyelmét fel kell 'hívni arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy, fogása biztosít. A szocialista táboron belül kialakuló nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása és kooperációja lehetővé teszi, hogy azokban a termékekben, amelyeket a baráti országok szükségleteire is gyártunk, a nagy szériákban való termelés legmodernebb technológiáját alkalmazzuk és a termék előállításához szükséges munkaórák számát radikálisan csökkentsük. A tervtúljesítés további igen fontos területe az önköltség, a termelékenység, a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeket elérni, ez a szocialista akkumuláció legfontosabb forrása, A kormány takarékossági felhívása azonban nemcsak 1958-ra szól. Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek, és ezek a terven felüli önköltségcsökkentésre, a terven felüli termelékenység emelésére irányuljanak, és ezáltal járuljanak hozzá a népgazdaság réndelkezésére álló erőforrások terven felüli bővítéséhez. Az új termelői árrendszer elsősorban anyagtakarékosságra ösztönöz. Minél inkább csökkentik a vállalatok a fajlagos anyagfelhasználást a hasznos anyagkihozatal, a gondosabb anyagelőkészítés, a korszerűbb és könnyebb gyártmánykonstrukciók szerkesztése révén és más módon, annál szélesebb körben nyílik lehetőség, hogy a rendelkezésre álló anyag- mennyiségből több terméket állítsunk elő, és ilyen módon megalapozzuk a hasznos irányú tervtúlteljesítést. Minthogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában a szocialista építés meggyorsítása, a termelőerők fejlesztése a központi kérdés, nagy figyelmet kell fordítani a beruházási tevékenységre. 1958-ban először — a befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent. A beruházási tevékenység javításánál 1959-ben további előrehaladást kell elérni. A felemelt beruházási kereteket tervszerűen és koncentráltan kell felhasználni. Csak olyan új beruházásokat szabad megkezdeni, ahol a tervek készen vannak, a technológiai feltételek teljes mértékben tisztázódtak. Meg kell rövidíteni az építkezések kivitelezésének időtartamát, és az anyag és munkaerő jobb konés a mozgalom fellendítésében mindenkinek megvan a maga feladata. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának kialakítására irányuló törekvések eredményesek legyenek, hogy országosan előrelendüljön a termelőszövetkezeti mozgalom, az állami gazdaságok jó vetőmagvakkal, tenyészállatokkal, a gépállomások kiváló gépi munkával, a felvásárló szervek a termelőszövetkezeteket segítő szerződéskötésekkel és azok jó lebonyolításával, az ipar jó gépekkel, műtrágyával és vegyi anyagokkal, az építőipar a beruházások időben és jó minőségben való elvégzésével járuljon hozzá. A kormány az 1959. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével: ezért a nép- gazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tartalékot biztosított a területileg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdításának, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruházások anyagi alátámasztásának céljaira. Ezenkívül a kormány számit arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteljesítésével növelik az építőipar termelését, és ezzel segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres végrehajtásához. Antos István pénzügyminiszter befejezésül a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetésről sááló törvényjavaslatot fogadja el. Dabronaki Gyula az ország- gyűlés terv és költségvetési állandó bizottsága nevében szólt a pénzügyminiszter előterjesztéséhez. Az ez évi költségvetés megtárgyalását is a legszélesebbkörű vita előzte meg, mint általában a f dolgozókat, a választópolgárok millióit érdeklő nagyíontosságú kérdéseket. Ez a széleskörű vita is egyik bizonyítéka állami életünk, parlamenti munkánk egyre fejlődő demokratizmusának. Csak szocialista ország- gyűlés dolgozik így, csak szocialista ország parlamentjében juthat ilyen nagy mértékben kifejezésre a képviselői megbízatással járó, a dolgozó nép iránt érzett felelősség! — hangsúlyozta a szónok. A terv és költségvetési bizottság megvizsgálta elsősorban azt, hogy pénzügyileg biztosított-e az 1959. évi terv végrehajtása. Különös gonddal vizsgálta meg a bizottság, hogy biztosítja-e a költségvetés a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges állami támogatást — elsősorban a szocialista községek megalakulásával jelentkező, a nagyüzemi szocialista termeléshez szükséges közös épületek, istállók létrehozására a kellő alapot. Általában megvizsgálta a bizottság, hogy a termelő munka összhangban van-e az életszínvonal tervezett emelésével. Az országgyűlés bizottságai megállapították, hogy a költségvetés biztosítja az 1959. évi terv végrehajtását és szilárd egyensúlyban van. Tervezett bevételeink nagyobbak, mint l95£-ban voltak, ami lehetővé teszi idei felemelt népgazdasági kiadásaink fedezését. Az előadó a terv és költség- vetési bizottság nevében javasolta rz országgyűlésnek, hogy a költségvetést általánosságban és részleteiben fogadja el. Javasolta továbbá, hogy az országgyűlés a költségvetés általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. A vitában elsőnek Foek Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólt hozzá a költségvetéshez. Bevezetőben megemlítette, hogy dolgozóink helyeslik a párt és a kormány gazdasági politikáját és szorgalmasan dolgoznak a kitűzött feladatok végrehajtásáért. Az eredmények kedvezően hatottak az életszínvonal emelkedésére. Előbbre haladtunk például a műszaki színvonal fejlesztésében. A fejlődés üteme mégsem kielégítő. A lehetőségeket legjobban a szocialista szektor dolgozói használták ki. Tavaly mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek az összes főbb növények terméseredményeivel felülmúlták az egyénileg gazdálkodókat, örvendetes, hogy küjönösen az utóbbi másfél hónapban az egyéni gazdák tízezrével léptek a szövetkezetekbe, ahol szinte korlátlan lehetőségei vannak a terméseredmények növelésének. Külön üdvözöljük az országgyűlés üléséről — a párt nevében is — azokat a dolgozó parasztokat, akik a klsparcellák szűk mesgyéiről elindulva, most m kiértek a szövetkezeti gazdálkodás egyenes, széles országútjára — mondotta nagy taps közben. — Meggyőződésünk, hogyha nem is egyszerre, de lépésről lépésre egész parasztságunk megérti a fejlődés szükségszerűségét és saját elhatározásából a termelőszövetkezeti gazdálkodást választja. Nem akarunk és nem is fogunk senkit sem kényszeríteni arra, hogy meggyőződése ellenére a termelőszövetkezetbe lépjen — hangsúlyozta. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban egész dolgozó népünk ügye. A munkásosztálynak történelmi feladata, hogy szövetségesét, a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezesse. A továbbiakban Fock Jenő a külkereskedelem feladataival foglalkozott. Ezután rámutatott, hogy az SZKP XXI. kongresszusán elfogadott hétéves terv minden bizonnyal nagy hatással lesz ipari termelésünkre és külkereskedelmi forgalmunkra. En- | nek jelei máris mutatkoznak. A bővülő forgalomhoz növekvő termelésre van szükség. Máris fel kell készítenünk iparunkat a fokozódó igények kielégítésére. A szovjet nép kommunizmust építő programja ily módon is hozzájárul népgazdaságunk fejlesztéséhez, szocialista fejlődésünk meggyorsításához. Tervünk és költségvetésünk előírásainak teljesítésében és túlteljesítésében — mint az eddigiekben — most is számítunk dolgozóink lelkes munkájára. Már eddig is számos figyelemre méltó javaslatot tettek a dolgozók a termelési tervek túlteljesítésére, a termelékenység terven felüli emelésére és az önköltség nagyobb csökkentésére. Munkás- osztályunk tisztában van azzal, hogy az ő kezébe van letéve, elsősorban tőle függ előrehaladásunk meggyorsítása. Az előterjesztett költségvetést a párt és a maga nevében elfogadta. Ezután Veres József hozzA- szólása következeit. /
