Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-17 / 14. szám
Szombat, 1959. Január 17. 2 SOMOGYI NÉPLAP Mikojan sajtóértekezletet tartott az ENSZ-ben New York (MTI). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsénak első elnökhelyettese csütörtökön délelőtt látogatást tett New Yorkban, az ENSZ 6/ ^helyén. Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Miko- jü a az ENSZ-tudósítók szövetségének kérésére sajtóértekezletet tartott, melyen ismét sikraszállt a csúcsértekezlet megtartásáért, s hangoztatta, hogy végső fokon létre kell jönnie egy ilyen értekezletnek. A szovjet államférfi érdekesnek mondotta Dalles amerikai külügyminiszternek kedden a német kérdésről tett kijelentését, hozzátette azonban, hogy Dulles nem állott elő konstruktív alternatív javaslattal. a arra és Mikojan kijelentette: »Kitűnőnek tekintem a mi javaslatunkat, s eddig még senki sem állott elő ennél jobb javaslattal». A legfelső szinten megtar- sengés és a békés ban, most .atomfegyverekkel szerelik fel az egykori szövetséges ellen. Mindez — hangoztatta ■*— feltétlenül gyanakvást kelt Szovjetunióban, és készteti, hogy óvatos éber legyen«. A szovjet miniszterelnökhelyettes ezután megismételte felhívását a kapitalizmus és a kommunizmus rendszerének versengésére, s a többi között ezeket mondotta e kérdésről: »Csak a háború akadályozhatja meg a kommunizmus haladását. A kapitalizmus addig jog fennmaradni, amíg azoknak az országoknak népei, ahol kapitalizmus van, támogatják, vagy megtűrik ezt a rendszert. Mihelyt ezek a népek felismerik, hogy a kapitalizmus nem jó, meg fog dőlni». » A mi népünk nem akar beavatkozni más népek bel- ügyeibe — folytatta Mikojan —, de nem akarjuk azt sem, hogy más népek beavatkozzanak a mi belügyeinkbe. A ver- együttélés kész, ami jelentős lépés lenne előreŰj irányzat a német kérdésben Nyugaton? — Adenauer tovább/a is a merev politika híve — Berlin (MTI). A nyugatnémet sajtó egybehangzó véleA szovjet államférfi hozzá- ménye szerint a nyugati hafűzte azonban, hogy a nyugati j talmak az utóbbi napokban hatalmak nem a nagyhatalmak j hajlékonyabb magatartást taegyetértésére, hanem többségi núsítanak a német kérdésszavazat kialakulására akarják bízni annak eldöntését, ben. Az előállt helyzet s az ezzel hogy a bizottság folytasson-e összefüggő nyugat-németorszá- vizsgálatot. Mivel pedig a bi- j gj hangulat nyomasztóan hat zottságban a többség amerikai a bonni kormányra. Ade- kézben lenne, ezért ez a jatandó értekezlet kérdésében jobb, mint a háború vagy a Mikojan a többi között ezeket [ háborús veszély. Versengjünk mondotta: »Mi nem akarjuk, tehát, és múljuk felül egymást, hogy két hatalom oldjon meg javára szolgál a kapitalista olyan kérdéseket, amelyek más országok néptömegeinek is. Ha hatalmakra tartoznak, s nem 1 javulnak az életkörülmények akarjuk elválasztani az ame- riicaiakat szövetségeseiktől, vagy összeveszteni őket, mint a ->gyan senki sem képes ben- n nket elválasztani szövetségeseinktől. Mi igazságos és egyenlő kapcsolatokat akarunk. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy két vagy három ország vezetői az illető országokat kölcsönösen érintő kérdéseket megvitassanak. A lényeg az, hogy a feszültség enyhítésére és a kapcsolatok megjavítására törekedjünk, nem pedig a hidegháború fokozására». Mikojan a német kérdéssel kapcsolatban rámutatott, hogy amerikai támaszpontok gyűrűje veszi körül a Szovjetuniót, és megjegyezte: r »Nyugat-Németországot, amely vereséget szenvedett a mi közös háborúnka mi szocialista országainkban, akkor a kapitalistáknak — nehogy elveszítsék a hatalmat — javítaniuk kell az életkörülményeken a maguk hazájában is». Mikojan ezután megerősítette, hogy a Szovjetunió bojkottálja a világűr használatának kérdéseit vizsgáló előkészítő ENSZ-bizottság munkáját, és hangoztatta: a Nyugat megpróbálta »-alárendelt helyzetbe hozni az oroszokat e bizottságban. Hangoztatta: »még sohasem fordult elő, hogy »kézfelemeléssel» döntöttek volna tudományos kérdésekben». A nukleáris kísérleti robbantások beszüntetésének kérdéséről Mikojan kijelentette: »Ez valójában olyan kérdés, amely csaknem megoldásra vaslat kísérlet a diktátumra. »Mi — mutatott rá Mikojan — semmilyen kérdésben sem ismerünk el diktátumot, mint ahogyan nem akarjuk rákényszeríteni senkire sem a magunk akaratát». Mikojan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nukleáris kísérleti robbantások örök időkre szóló beszüntetését óhajtja, míg nyugati partnereink egy évre szóló tilalomról beszélnek. ' nauer szerdán sürgősen fogadta Bruco amerikai nagykövetet, és felvilágosításokat kért szovjet javaslatokkal ösz- szefüggésben. Adenuer továbbra is ragaszkodik a szovjet javaslatok kerek elutasításához és ahhoz, hogy a Nyugat ne tegyen ellenj avaslatokat. A bonni kormány szóvivője egyebek között kijelentette: "A szövetségi kormány változatlanul a szabad választások elsőbbségének alapján áll. A kor- \ mák fővárosaiban bizonyos ki- mány a szabad választásokat , utat keresnek a mai helyzet- az újraegyesítés egyedüli út- bői, és a szovjet tervezettel A bonni kormány szóvivője mindenképpen »jelentéktelennek« akarta feltüntetni Dulles sajtónyilatkozatát, míg ellenzéki körök nézete szerint Dulles nyilatkozata bizonyítja, hogy ax Egyesült Államok új elgondolást keres. Tehát míg a nyugati hataltőle az Egyesült Államok ma- j jának tekinti, bár elméletileg szemben ellenjavaslatok meggatartáisáról. Ezután rend- ------- ........... ............................. k ívüli ülésre hívta kormányát, és megtiltotta minisztereinek, hogy bármiféle pozitív nyilatkozatot tegyenek a más utak is elképzelhetők«. | tételére készülnek, Adenauer 1 Politikai körökben ezt úgy egyszerűen nemmel felel minmagyarázzák, hogy az újraegyesítésre esetleg a négy nagyhatalom dekrétuma alapján is sor kerülhetne. den kérdésre. Ez a »nem« elutasításra talál azonban a legtöbb nyugatnémet lap hasábjain is. A szovjet államférfi ezután hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nehezen tudná eredmények hiányában megszüntetni a tárgyalásokat erről a kérdésről, mert ez esetben a nemzetközi közvélemény megbélyegezné Amerikát. j Mikojan hangoztatta: »Nem kívül Max Reimann a német békeszerződés szoviei tervezeterői Berlin (TASZSZ). Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára — mint az ADN hírügynökség jelenti — a német békeszerződés szovjet tervezetéről kijelentette, hogy , . , , , .... a tervezetben minden békehagyhatjuk figyelmen kívül szerető nyugatnémet államait a tényt, hogy a hideghabo- ^jg^. aki a béke biztosítását, rút az Egyesült Államokból a megegyezést és a német szítják». : kérdés békés megoldását kíAmikcr megkérdezték, hogy vánja, megtalálja a német véleménye szerint mit kellene nép érdekeinek megfelelő vá- az ENSZ-nek tennie az algé- laszt. riai béke létrehozására, Miko- j ------------ ■■■ ------------j an rámutatott, hogy a Szovjetunió álláspontja köztudo- Közlemény Tito elnök mású ebben a kérdésben. Az és Nehru miniszterelnök A Western Mail a nyugat-németországi antiszemitizmusról London (MTI). Az erősen jobboldali Western Mail írja vezércikkében: — A nyugatnémet demokrácia úgynevezett szabad választásai és népkocsijai (Volkswagen) ellenére szomorú visz- szaesésben bűnös, A hamburgi legfelső bíróság felmentett egy Nieland nevű embert, aki röpiratában hatmillió zsidó kiirtását a nemzetközi zsidóság művének mondotta. Sajnos, ez csak egyike a számos hasonló incidenseknek, amelyek az antiszemitizmus és hasonló jelenségek kiújulását tükrözik, és széleskörű publicitást kaptak, de semmiféle hivatalos választ. Még megdöbbentőbb, hogy a nyugatnémet hatóságok továbbra is cinikusan megtagadják a kárpótlást a nácik áldozataitól, a nyomorúságos Nieland-ügy mögött sötét dolgok rejlenek. Volt náci bírákat visszahelyeztek állásaikba, számos orvost, akik a náci haláltá- borokbsn élő embereken végeztek borzalmas kísérleteket, az állam bőséges kölcsönnel támogatott, hogy új és virágzó orvosi gyakorlatot alapíthassanak. algériai nép igazságos háborút vív — mondotta. Ez a háború a függetlenség kivívását és a gyarmati iga lerázását célozza. Az ENSZ jelentős szerepet játszhatna a békés megoldásban. Mikojan hozzátette, hogy tárgyalásairól Uj Delhi (TASZSZ). Az indiai fővárosban közzétették n Tito jugoszláv köztársasági elnök és Nehru indiai miaz algériai probléma igazságos niszterelnök tárgyalásairól kimegoldása előnyére szolgálna a francia népnek is. Utalva az arab nacionalizmusra, Mikojan hangoztatta: »Olyan haladó jelenség, amely- lyel mi rokonszenvezünk». Mikojan csütörtökön Washingtonba utazott. este Belga=Kong ó Az afrikai kontinens középső részén elhelyezkedő mintegy 2 350 000 négyzetkilométer területű (hazánk területénél 25- ször nagyobb), igen gyéren lakott, Magyarország lakosságát csak kevéssel felülmúló, 12 300 000 főnyi lakosú Belga- Kongó igen sok természeti kinccsel rendelkezik. Belga- Kongó adja uránból a kapitalista világtermelés 60 százalékát, gyémántból 58 százalékát, rézből 10 százalékát; ón- és aranytermelése is igen jelentős, de ezeken kívül számottevő mennyiségben találhatók meg területén úgyszólván az összes ásványok és ércek. A Belga-Kongót környező országok közül a nyugaton es északon elhelyezkedő Kongói Köztársaság és Közép-Afrikai Köztársaság, a volt Francia Egyenlítői Afrika gyarmataiból az utóbbi időben váltak autonóm köztársaságokká. Szudán, amely régebben angol gyarmat volt, már néhány éve független állam, és az ország déli határainál fekvő Rhodesia és Nyasszafold a Brit Nemzetközösségben jelentős autonómiával bír. A Belga-Iíongóban az utóbbi napokban lejátszódott események arra utalnak, hogy a többi afrikai országhoz hasonlóan Belga-Kongó népe is megindult a függetlenség és a felszabadulás felé vezető úton. adott, közös közleményt, amely rámutat, hogy a teljes őszinteség és szívélyesség légkörében lefolyt tárgyalásokon az időszerű európai és ázsiai nemzetközi kérdések kerültek szóba. Mindkét vezető kifejezne eltökéltségét, hogy továbbra is mindent megtesz a béke megőrzéséért a békés egymás mellett élés elveinek és a tömbökön kívül maradáspo- l.i'tikájának megfelelően. Belső ellentétek az Olasz Szocialista Párt kongresszusán Róma (TASZSZ). Nápolyban csütörtökön megnyílt az Olasz Szocialista Párt XXXIII. kongresszusa, amely ezúttal az olasz politikai körök különlegesen nagy figyelmét vonja magára. E kongresszus a pártban kialakult különféle irányzatok harcának kiéleződése légkörében végzi munkáját. A nézeteltérések oka, hogy az egyes irányzatok különféleképpen fogják fel a párt politikai irányvonalának kérdését. A Nenni-irányzat hívei azt kívánják, hogy a szocialista párt a kommunista párttól Fidel Castro közeledni próbál I\ajgy»Bri tan nit' hoz Castro nyilatkozata Amerikáról London (AP). A brit kül- ügvumniszténiunLan csütörtökön este megerősítették, hogy Fidel Castro, a kubai forradalmi mozgalom vezetője «jóakaratát« kifejező üzenetet intézett az Egyesült Királysághoz. Az üzenetet »közvetítő« juttatta ed Alfred Ferdhamnak, Nagy-Bri- tannia havannai na gy köve tőnek. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Londonban megelégedéssel vették tudomásul a »jóakarat kifejezését« Fidel Castro részéről. A kubai forradalmi mozgalom vezére csütörtökön szállodája halijában mintegy hat- van-hetven ember előtt kijelentette. hogy ha az USA ten- gerészgyalogságot küld Kubába, kétszázezer »gringo« fog meghalni, Latin-Aimerikában az észak-amerikaiaikat nevezik »gringo«-na!k megvető értelemben. Fidel Castro keserűen nyilatkozott az észak- aimeriflca iákról. — Bombáikat és katonai missziót küldenek hozzánk — mondotta. — Mi jobb demokraták vagyunk, mint. Eisenhower és Foster Dulles. Kubáiban nagyobb a szabadság, mint az Egyesült < dlamokban — hangoztatta. való »függetlenség« politikáját folytassa. Nenni és hívei kijelentik: szükség van a dolgozók egységére a szervezetekben, a helyi önkormányzati szervekben, valamint a szak- szervezetekben vívott harc területén, de a munkásosztály két pártjának politikai egysége nemcsak nem szükséges, hanem egyenesen káros is, mert szerintük — ez az egység csökkentené a szocialista párt függetlenségét, s azt jelentené, hogy a szocialista párt lemond a munkásmozgalomban betöltött vezető szerepéről. A Vecchietti-irányzat hívei szerint Nenni a kül- és a belpolitikát illetően a szociáldemokraták álláspontja felé tolódott el. Basso csoportja e két áramlat között foglal helyet. A kongresszus 494 küldötte közül 271 a Nenni-féle áramlathoz, 154 a Vecchietti-féle irányzathoz, 48 pedig a Basso- csoporthoz tartozik Ä Debré-kormány bemutatkozása Párizs (MTI). Csütörtökön háromnapos rendkívüli ülésszakra összeült a francia parlament két háza. A Debré- kormány ez alkalommal mutatkozott be a nemzetgyűlésiben. Az első miniszter kormánynyilatkozata programvitára adott lehetőséget, a szenátus viszont vita nélkül hallgatta meg az első miniszter, Soustelle által felolvasott nyilatkozatát. De Gaulle tábornok, köz- társasági elnök üzenetet intézett a parlamenthez. Üzenetében a következő kérdések rendezését jelölte meg sürgető feladatként: az algériai kérdés rendezése a francia közösség kialakítása. Franciaország helye a szövetségeken belül és szerepe a nemzetközi életben, a honvédelem korszerűsítése, a gazdasági kérdések, a szociális, kulturális és tudományos fejlődés kérdésed. Walter Lippmann Dulles sajtóértekezletéről Walter Lippmann, a New York Herald Tribune szemleírója kommentárjában foglalkozik Dulles keddi sajtó- értekezletével. Lippmann kijelenti, hogy Dulles ezen a sajtóértekezleten megnyitotta az ajtót a Németország jövőjével foglalkozó tárgyalások előtt. Az amerikai külügyminiszter ugyanis bejelentette, hogy Németország újraegyesítésének nem a szabad választás az egyetlen módja. Nagy érdeklődés előzte meg Michel Debré programadó expozéját Debré beszédének Algériára vonatkozó szakaszában igyekezett bizonygatni Franciaország unalmának létjogosultságát. A béke kérdéséről szólva emlékeztetett de Gaulle tábornoknak októberi sajtókonferenciáján tett ajánlatára. Ajánlata ma is érvényes — jelentette ki Debré. más ajánlatot sohasem tettek, és nem is tehetnek. Debré a francia külpolitika célki tűzésedről szólva bíráló szavakkal illette az atlanti szolidaritás hiányosságait. Kijelentette: »Nem lehet szolidaritás a nyugati országok között. ha ez csak bizonyos pillanatokban érvényes«. Ugyanakkor burkolt szemrehányást tett az atlanti szövetségeseknek kijelentve: »Nem lehetünk szövetségesek Európában bizonyos veszély ellenében, s egyidejűleg megosztottak a Földközi-tenger térségében, szemközt ugyanazzal a veszéllyel«. Az európai közös piac és a szabadkereskedelmi övezet al- ternatívájáiról szólva Debré hangoztatta, hogy kormánya nem utasítja el a szabad külkereskedelem kiterjedtebb övezete megalkotásának elgondolását, majd foglalkozott a francia gazdasági és pénzügyi helyzettel is,
