Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1959. ,i»*viár 17. Vége a megbeszélésnek A potonyi tanácsházáról kifelé tartanak a gazdák. Miután megalakították a mezőgazdas ágfejlesztési bizottságot, s meg­beszélték az ezzel kapcsolatos feladatokat, a tanácsháza előtt még néhány szót váltanak, aztán ki-ki megy a dolga után. Ünnepélyes tagkönyvkiosztás Zákányban Ma egy hete vették át ün­nepélyes keretek között új taigkönyvüket a községi KISZ- szervezet tagjai Zákányban. Az ünnepséget Hajas Edit KISZ-titkár nyitotta meg. Be­szédében hangsúlyozta: — Az elmúlt hónapokban nem végeztünk említésre mél­tó munkát. Ezen azonnal vál­toztatnunk kell. Biztos va­gyok abban, hogy a fogadalom leuitele és az új tagkönyv át­vétele utón új élet kezdődik szervezetünkben. Az ünnepi beszédet Kiss Lajos elvtárs mondotta. Az ellenforradalom utáni állapo­tokat fejtegetve kiemelte, hogy 1957-ben új ifjúsági szer­vezet született meg: a KISZ, amely igyekezett eloszlatni az úju&ag saraiban levő eszmei zűrzavart, s a fiatalokból ön­tudatos. fegyelmezett, harcos kommunistáikat nevelni. Kiss elvtárs a Komszomolt és a KIMSZ-et állította példa­ként a»kiszesek elé. Beszélt azokról a fiatalokról, akik az ellenforradalom idején fegy­vert fogtak, hogy megvédjék szocialista építésünk eredmé­nyeit, s hősi harcban estek el. — Sokan vannak a zákányi ktszesek között, akik szíwel- lélekkel dolgoznak a szerve­zetben, azonban olyanok is akadnak, akik még a gyűlése­ket se látogatják, csak a tag­díjat fizetik. Az élen járó fia­talok ragadják magukkal a lemaradókat, s mozgassák meg azokat a fiúikat és lányo­kat is, akik nem tagjai a KISZ-nek. Törődjenek sakkal többet ezekkel a fiatalokkal, beszélgessenek velük a KISZ célkitűzéseiről. Mimdeneikefiőfct azonban példamutatásukkal, lelkesedés ükkel, helytállásuk­kal vívják ki a község lakói­nak és a KISZ-en kívüli fia-- talságnak a bizalmát. Ezután húsz fiatal tette le a fogadalmat, s vette át az új tagíkönyvet Svenda Ist­vántól, a járási KISZ-bi­zottság kiküldöttjétől. — Legyetek büszkék vérpi­ros tagkönyvetekre — mon­- dotta Svenda elvtárs —, kö­vessétek harcos elődeink pél­dáját, küzdjetek minden erő­tökkel dolgozó népünk fel- emelkedéséért, a szocializmus megvalósításáért. A bensőséges ünnepséget az úttörők köszöntője, rövid mű­sor, vacsora és bál tette még emlékezetesebbé. Szőnyi-István, Zákány. Az iskola iránti szeretet szép példája Elkészült a balatonienyresi új iskola, de udvarán még gödrök, földkupacok, törme­lék téglahalmok éktelenked­tek. Csúnyán festett a sok szemét a szép iskola körül. Ezért aztán a pedagógu­sok, szülők, és gyerekek elhatározták, hogy rendbe­hozzák az iskola »házatáját«. Segítséget nyújtott mun­kájukhoz az állami gazdaság és a vízgazdálkodási válla­lat. Először eltüntették a gödröket, s a földkupacokat egyenletesen szétterítették az udvaron. A téglatörmeléket elszállították. Az egyik sárnap a -pedagógusok szülők kerítést húztak iskola köré. A tavasszal kezdtek parkosítani. Jakobi Ferenc hivatalsegéd két szö- kőkutat csinált. A diákok 180 keresztes fenyő-csemetét ül­tettek el. így vált barátsá­gossá az iskola udvara. A sok-sok fáradhatatlan kéz megváltoztatta az is­kola összképét. Nemcsak az iskola iránti szeretetnek szép példája ez, hanem an­nak is, hogy milyen ered­ményeket lehet elérni a lel­kes együtt dolgozással, sadalmi munkával. va­és az el­A városi KISZ-bizottság tavalyi munkájáról, idei terveiről tár­A nagyatádi járás készül a magyar—szovjet barátsági hónapra (Tudósítónktól.) A napokban tartotta meg alakuló ülését a barátsági hó­napot előkészítő járási opera­tív bizottság Nagyatádon. A bizottság a pártszervezetek vezetőiből. tömegszervezeti vezetőkből ést kultúrmunká- sokból tevődik össze. A meg­beszélésen Suri György elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője ismertette a barátsági hónap célját. Majd részletes programot dolgoztak ki. Eszerint feb­ruár 18-án a járási művelődé­si házban nyitják meg ünne­pélyesen a barátsági hónapot. A műsoron szovjet költők versei, orosz népdalok és népi táncok, szovjet és orosz zene­szerzők művei szerepelnek. A járás 12 nagyobb községében tartanak ünnepi megnyitót, februárban szovjet és orosz zeneszerzők műveiből mikro­barázdás hanglemezekkel kí­sért zenei ismeretterjesztő elő­adás lesz a járási művelődési házban. A KISZ járási bizott­sága Nagyatádon, Lábodon, Kutason és Somogyszobon if­júsági esteket szervez, me­lyeken a Szovjetunióban járt elvtársak tartanak élménybe­számolót. Márciusban a köz­ségi parkban elültetik a ba­rátság fáját A járás iskoláiban megem­lékezéseket, előadásokat tar­tanak a -Szovjetunióból ka­pott levelek, képeslapok és al­bumok szemléltetésével. A barátsági hónap során min­den úttörőcsapat levelet ír egy-agy szovjet pionír-csapat- nák. Február 26-án kerül sor a szovjet film ünnepi hetének megnyitására. Nagyatádon négy helyen, s a járás nyolc községéiben lesz ünnepi meg­nyitó. A filmhéten több fiiton- ankétot r/ leznek. A járás öt állami gazdasá­Az elődökhöz méltóan Kedden este ünneplőbe öl­tözött fiúk és lányok, a mikei KISZ-szervezet tagjai gyűl­tek össze a szervezet helyi­ségében s tagkönyvkiosztó taggyűlést tartottak. A fia­talok -már napokkal előbb Iá-, zasan készültek, hogy mű­sorukkal még ünnepélyeseb­bé tegyék az új tagkönyvek átvételét. A kiszesek és az úttörők nagysikerű fellépése után Hamvas János, az általános iskola igazgatója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy milyen hatalmas feladatok várnak a fiatalokra dolgo­zó népünk mindennapi küz­delmében. Részletesen \ ki­tért a K1MSZ tagjainak hősi harcára. Ezzel fejezte be be­szédét: »Az új tagsági könyv 0ívhűségre, példamutatásra kö.elezi a KISZ tagjait, ar­ra, hogy az elődökhöz méltó­an minden erejüket megfe­szítve harcoljanak a szocia­lizmus felépítéséért. Pitz Géza, a községi párt- szervezet titkára arra hívta fel a területi KISZ-szervezet tagjainak figyelmét, hogy példaadóan viselkedjenek, járjanak élen a munkában, a művelődésben, a sportolásban, mert rájuk vár az a meg­tisztelő feladat, hogy a köz­ség szervezeten kívül álló fiataljait neveljék, s köze­lebb hozzák a KISZ-hez. Szikinger Mihály KlSZ-tit- kar ünnepélyes fogadalma tett a szervezet tagjainak ne vében, hogy a mikei kiszese hűek lesznek a párthoz, elé deikhez méltóan dolgoznak Keszthelyi Gyula, a mikei KISZ-szerve, tagja. gában és két gépállomásán hallhatnak majd előadást a szovjet mezőgazdaságról, an­nak gépesítéséről A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya négy községben szervez állat­tenyésztési előadást. A járási könyvtár »Ki mit olvas szíve­sen?« címmel baráti beszélge­tésre hívja össze az olvasó­kat. Szó esik majd az orosz és szovjet írókról is. Az ün­nepségek alkalmával könyvki­állításokat rendeznek. A Hazafias Népfront járási bi­zottsága béke-kiállítást ren­dez központi dokumentációs anyagból. Ezt a kiállítást a járási művelődési házban március 4— 11-e között tart­ják. A TIT klubjában »Rö­vid összefoglalás a szovjet iro­dalomról« címmel előadás hangzik el. 1958 a város KlSZ-szerve- zeteinek életében a megerősö­dés éve volt; sikerült a szocia­lizmus eszméjéhez hű fiatalo­kat a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe tömöríteni. Az üzemekben, iskolákban, hiva­talokban a párt sziklaszilárd támasza és segítője lett a KISZ-szervezet. Simon László­val, a városi KISZ-bizottság titkárával a múlt évben elért eredményekről és az idei ter­vekről beszélgetünk. — Kaposvár kiszesei tavaly sok új létesítmény születésé­nél lehettek jelen — mondot­ta Simon elvtárs. — Április 24-én megalakult az Ifjú Gár­da, augusztus 20-án felavattuk a Kilián György Ifjúsági Há­zat, ősszel megindítottuk a KISZ-oktatást; lelkes munkát végeztek fiataljaink a válasz­tások lebonyolításában. Az Ifjú Gárda a KISZ rendező­gárdájának szerepét tölti be, s ezért kezdettől fogva min­dent megtettünk erősítéséért. Az Ifjú Gárda tagjai őrjára­tokat tartanak a szórakozó he­lyeken, fellépnek a huligánok­kal és rendzavarokkal szem­ben, küzdenek az alkoholiz­mus ellen. A társadalmi mun­kában is ők járnak élen. Te­hát bebizonyították szükséges­ségüket. Az ifjú gárdisták a város minden nagyobb ren­dezvényén megtalálhatók, és ügyelnek a rendre. Amióta az Ifjúsági Ház megnyílt, ott is mindennap szolgálatot tarta­nak. — Az Ifjúsági Ház létreho­zása nagy lépést jelentett elő­re a város fiatalságának szó­rakozásában, művelődésében. Előadások, klubdélutánok,, bá­lok vonzották és vonzzák a KISZ-en kívülieket az Ifjúsági Házba. Kialakult a törzsgárda is, tagjai minden rendezvény­re eljárnak. Kezdetben akad­tak, akik rossz hírét igyekez­tek kelteni az Ifjúsági Ház­nak, azonban törekvésük ku­darcot vallott: ma már igen tekintélyes az ifjúság kultúrá- lis központja. — A választási harcban szív- vel-lélekkel részt vettek a KISZ-szervezetek tagjai. Az if­jú választók nagygyűlése a múlt félév legtöbb fiatalt fel­vonultató rendezvénye volt. A választás napján 400 fiatalt mozgósítottunk; igen impozáns látványt nyújtott a mozgalmi dalokat énekelve felvonuló »KISZ-h adsereg«. — Milyen eredményeket értek el a KlSZ-szerveze- tek a fiatalok oktatásában? — Végleges képet még nem alkothatunk, hiszen még tart az oktatás. A városban 24 he­lyen folyik KISZ-tanfolyam: 17 helyen 255 résztvevővel po­litikai kör, 6 helyen 200 részt­vevővel ifjúsági akadémia, egy helyen 16 résztvevővel »Világ térképe előtt« — tanfolyam, összesen 462 fiatal tanul to­vább ilyen módon. A nyáron és az ősszel 20 titkárt és ve­zetőségi tagot képeztünk ki egyhónapos vagy kéthetes ve­zetőképző iskolán. Sok KISZ- szervezet »Kérdezz-felelek«- esteket rendez, hogy tagjainak műveltségi színvonalát emel­je (pl. iparitanuló-iskola). A Textilművek kiszesei heten­ként tartanak ifjúsági napot, ahol a legváltozatosabb tema­tikájú előadások hangzanak el. A KISZ Központi Bizottsága az 1958—59-es évben próba- rendszert vezetett be a kö­zépiskolákban. Városunk kö­zépiskoláiban 658 fiatal jelent­kezett próbára. — Milyen eredményeket értek el a fiatalok a ter­melésben és a társadalmi munkában? — Városunkban több ifjú­sági brigád dolgozik. A Faipa­ri Vállalat brigádja felveszi a versenyt az idősebb szakmun­kásokkal is. A Mélyfúró Vál­lalat összes berendezésén ifjú­sági brigádok dolgoznak. A választások tiszteletére indított munkaversenyben az üzem ki­szesei 25 ezer forintot takarí­tottak meg. A Textilművek if­júsági export-brigádjai kedve­zően hatnak az üzem többi if­júmunkására. A vasgyűjtésben a Kábelgyár, a Textilművek kiszesei érték el a legnagyobb eredményt. — A KISZ-fiatalok társadal­mi munkáit még felsorolni is sok: az Ifjúsági Ház helyreál­lításán 400 fiatal dolgozott. A Textilmüvek kiszesei strandot létesítettek, a Faipari Vállalat kiszesei röplabda-pályát készí­tettek, a cukorgyári fiatalok kerékpárszín építésében vettek részt, a tanítóképző diákjai a mintaóvoda építkezésén dol­goztak stb. — Mik a városi KISZ-bi­zottság idei tervei? — Tovább szélesítjük az If­jú Gárda-mozgalmat; kultúr- csoportjainkkal benevezünk a Latinka Sándor kulturális se­regszemlére; minden nagyobb hivatalban színjátszó csoportot alakítunk; megszervezzük az Ifjú Gárda énekkarát. Az üze­mekben a KISZ a szakszerve­zettel együttműködve végzi majd a kultúr- és sportmun­kát. Kiszeseink idén még job­ban kiveszik részüket a külön­böző társadalmi munkákból. Az Ifjúsági Ház udvarán sza­badtéri színpadot építünk, be­kapcsolódunk a lakásépítő ak­cióba, segítünk a sportliget létrehozásában. A középisko­lás diákok a tavasszal részt vesznek a fásítási munkálatok­ban és a pedagóguslakások építésében. Tíz ifjúsági brigá­dot alakítunk. A Textilművek brigádja benevez az export­brigádok versenyébe. A város kiszesei a nemzetközi nőnapot a nőtanáccsal közösen ünnep­ük meg. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójá­ra igen nagy gonddal készü­lünk. Több találkozót rende­zünk veterán harcosokkal, a Táncsics Gimnázium és a Munkácsy Mihály Leánygim­názium diákjai közös műsort adnak. Természetesen a többi KISZ-szervezet is készül mű­sorral március 21-re. Május elsején 300 fiatal vonul fel a KISZ díszszázadában. Vázla­tosan ennyit mondhatok az idei tervekről — fejezte be tá­jékoztatóját Simon László, a városi KISZ-bizottság titkára. L. G. 3 nap aiaU 15 baleset Mentők? Érdeklődünk, hogy sok baleset történt-e az el­múlt: napokban. — Aránylag nem sok. Mi­óta leesett a hó és síkossá váltak a járdák, utak, termé­szetesen többször hívnak ben­nünket. Január nyolcadika óta (tizenöt bejegyzés esétt naplónkba balesetekről. — Súlyosak? — A tizenöt közül tiz eny­hébb kimenetelű, láb-, térd-. bokatörés, öt viszont sú­lyosnak mondható, mert agy­Tanácsért, segítségért jő Somogybükkösd legmaga- faluban. Szállítottam tejet sabb pontja 362 méterrel van Nagykanizsára, Dombóvárra, Csurgóra. Tudom, hogy a munkakönyvem alapján nem járna nyugdíj, mert oda csak 1951 óta van beírva a tény- Itedésem, de én 44 töl 51-ig is tejbegyűjtő voltam, csak er­ről nincsenek meg az ira­tok, elvesztek Csurgón. Mi­tévő legyek? És sorolja azoknak a nevét, akik ismerik őt abból az idő­ből, s ma is Csurgón dolgoz­nak. — Azon nyomban fellebbez­ni kellett volna. ■y- En nem tudtam, nem értek annyira az ilyen ügyek­hez. — Hagyja itt az iratokat, ha mód van rá, elintézzük. Két héten belül megírom, hova, melyik szervhez forduljon ké­relmével — nyugtatja meg az idős embert a képviselő... Keller Ferenc arról láthatatlan utakon jöttek vol- panaszkodik, hogy a szabályo- na, egyszerre tele lett em- ,<an nyilvántartásba vett két az Adriai-tenger szintje fö­lött. Belátni innen a völ­gyekkel átszabdalt vidéket. A 600 lelket számláló falu apró házai a dombok lábához bújnak, s csak a tanácsház, a régi uraság egykori fellegvárá­nak falához csap havat az el­elszabaduló északi szél. Ilyenkor télidőben alig van mozgás a faluban. Be kell lépni valahova, hogy lássa az ember: itt is van élet; drót­huzalok rádióantennák, újsá­gok hoznak hírt az ország, a világ eseményeiről, s hogy a bükkösdiek is lépést. tar­tanak a korral, értesülnek, ér­deklődnek, a szemük nemcsak a közeli dombhátakat fürkészi. Ide, ebbe a kis községbe lá­togatott el a napokban S ás i János országgyűlési kép­viselő. A fogadónap hírére megbolydult a falu, s mintha berrel a terem. Családok egyének életében nagy-nagy problémát jelentő dolgok tisz­tázása, a közösség érdekében kívánatos sürgős tennivalók miatt kopogtatnak be a bük­kösdiek a képviselőhöz. — Sási elvtárs — kezdi az Isőnek érkező idős Hor­váth György —, elutasí- ótták a nyugdijkérelmemet. Itt van róla az írás — s kite­regeti a gondosan összehajtott papírokat. — 1944-től 57-ig én voltam Bükkösdön a tejbe­gyűjtő. Mindenki tudja ezt a szerződéses növendékbilca egyi­ke után kapott csak adóked vezményt, — Kihúzták, sehogysem tem a dolgot. A tanácstitkár sem tud gíteni. A marhaleveleket bő gészve később kiderül: téved történt, melyei a járási tana illetékes szakembere a legel alkalommal . helyreigazít... Múlik az idő, cserélődnek a arcok, s a teremben nagyob lesz a füst. Az emberek eg: másnak adják a kilincset, p reg a szó, s hogy nagyobb nyo matéka legyen a mondaniva­lónak, meg-megrándulnak a kalapot, sapkát tartó kezek. Csizmás, bakancsos parasztok kérnek tanácsot, segítséget mindennapi munkájukhoz. »Ami a szívemen, az a szá­mon« gondoláitól vezérelve be­szélnek problémáikról. Nincs kendőzés, takargatás. Nem cse­léd és intéző latolgatja itt a jövőt, a holnap útjait. — Kút, helyesebben víz kell nekünk, Sási elvtars. Ez ügy­ben jöttünk valamennyien — néz a társaira egy öttagú de­legációt vezető fiatalember. — Ha meghallgatna bennünket... Legalább negyven család meg a tsz is fél kilométernél mesz- szebbről hordja a vizet, ha egyáltalán van mit hordani. A régi kút elsüllyedt mindenes­tül, az új, amit ástak, használ­hatatlan. Itt van, tessék meg­nézni, ilyen vizet iszunk — s egy felliteres üveget húz elő a zsebéből. — Ártalmas az egészségre, főleg a gyerekek­nek nem használ. A somogy bükkösdiek víz­problémájával már foglalko­zott a járási pártbizottság és tanács. — Tárgyaltunk erről — tudja Sási elvtárs —, de nem ly máról holnapra megold­ató feladatról van szó. Ugyan- s 59-re a megyén már elké­szültek a költségvetési tervek, ide pedig sok pénz kell. A me­gyei tanács dönt majd, s ha lehetséges, még ebben az év­ben »megkeresik« Somogybűk­rázkódással, fejsérüléssel járt, — Közúti baleset nem tör­tént? — E néhány nap alatt nem, reméljük, ezentúl sem kell kimennünk közúti baleset­hez. — Úgy látszik, vigyáznak magukra az emberek. — Az nem is árt. Havas, ónos esős téli napokon sok­szor még a legnagyobb óva­tosság is kevésnek bizrmyűX, s egykönnyen megtörténik a baj, indulhatnak a mentők. kösdön a vizet az illetékes szakemberek. — Szívesen segítünk egy igazi és jó kút építésénél. Ez ■nég a villanynál is fontosabb. Még egy-két évig világítunk lámpával, de víz nélkül nem maradhatunk — bizonygatják az emberek. — Ha vendég vagy látogató jön, víz helyett inkább bort adunk neki, nem merjük elé tenni a vizet, any- nyira rossz színű és élvezhe­tetlen. A szövetkezet tehenei naponta tiporják az utat a tá­voli kútig, nem lehet így to­vább, tönkremennek az álla­tok. Legtöbben a kút miatt ke­resik fel a képviselőt. Kisebb dolgokat, hogy például Por- rogról csak akkor hoz szódát a földművesszövetkezet, ha ott már nem fogy el, meg hogy a külterületi kezelőnek adják, vissza a bélyegzőt, ne kelljen se a tanácsnak, se a gazdák­nak bekutyagolni Porrogra, ha pénzt akarnak feladni, az fmsz meg rakhatna tetőt az illem­helyre stb. — ezeket csak azért említik az emberek, mert itt van az országgyűlési képvise­lő elvtárs, s bizonyára előbb lesz foganatja a szónak. Nem kértek teljesíthetetlent a képviselőtől, de nem is kap­tak oktalan biztatást, »holnap már minden meglesz« ígérete­ket. Amit az emberek dolgá­ban el lehet végezni, ami tel­jesíthető, amit kár lenne holt­ponton hagyni, s ami a legsür­gősebb, annak elintézésére ígé­retet kaptak, megvalósítására pedig számíthatnak is a bük­kösdiek. Göbölüs sáadar

Next

/
Thumbnails
Contents