Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

♦♦♦♦•« ♦♦♦♦♦« ♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦ **♦»♦♦♦♦*♦♦♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦*♦*•♦•*»♦• m bar legkönnyebb má­sok balgaságán ne­vetni, ne hasson sze­rénytelenségnek óha­junk: kacagjanak rajtunk az olvasók. egyszer A cím kimondja a célt és az esz közt is: tükröt tettünk ma­gunk elé, alaposan elgör­bült tükördarabot. Nézzük i csak! Valóban torzító! ősz- ? szedönti az egyenesen so- | rakozó betűket, a pedáns X mondatokat, visszájára for- X dít a külpolitika diplomáit- j kus nyelvétől kezdve az ele- j ven riport frisseségén át a i sokszor nyakatekert apró- hirdetésig minden FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL ____avagy a „Feltétlenül Dicséretet Érdemlők“ katalógusa ö t lóvontatású Zetor-ekét bocsá­tott áruba a rekettyési fmsz szak- mo n*yn i üzlete, amelynek vezetője, Kiss mcyozu- | j á n o s feltétlenül dicséretet ér­Jcott és megszeretett formát, ♦ demel ezen cselekedetéért, ameljr- - •” ' ♦ iyel hozzásegített ct, ma még egyé­| nileg gazdálkodó, de holnap bizto­♦ san a termelőszövetkezetben dolgo- % zó parasztembert ahhoz, hogy kor- X szerű felszereléssel jó talaj munkát X adhasson nadrágszíjparcellájának. X De feltétlenül meg kell dicsérni az X öt gazdát is — akiknek neve, saj- X nos, nem szerepel ez ekekifizetési t blokkon —. azért, hogy nem Szán­♦ táti an földbe akarják vetni a me- | zőgazdasági növények magját. szabályt, illemet — és mégis karneváli hangulatot teremt. Általa talán meg a régi szólás-mondás is új erőre kap: — Mi újság? — kérdezi az ember, ha találkozik egy ismerősével. — Hogy mi? — feleli a másik. — Somogyi Néplap. Ezt az újságot nyújtjuk most át az olvasóknak jó szórakozásul. I Három deka élesztőt kért, és « pontosan három deka élesztőt ka- « pott Tóth Péterné kuktadom- i bi parasztasszony a helyi, fmsz t egyetlen, nemrégiben húszezer fo­MEGYESZERTE Legfrissebb tudósításaink Órát loptak a strandon December 28. Értesüléseink sze­rint július közepén órát loptak a strandon. A jajveszékelő károsult sikoltozására a. rendőrség körül­zárta a fürdőt. Az átfésülés több óráig tartott. Az illetékeseknek azonban többnyire csak az öltö­zőkben lerakott ruhákkal akadt dolguk, mivel megállapították, hogy a fürdőruhák többségén nincs zseb. Míg az átfésülés tartott, a fürdőzők a nappal süttették hasu­kat. Arról egyelőre nincs hírünk, hogy az órát megtalálták-e. Tanfolyam indul December 28. Érdekes tanfolya­mot indított a tanács. A két hó­napig tartó oktatásnak az a célja, hogy kiegészítse a gyakorlattal nem rendelkező dolgozók hiányos szaktudását. Valószínűleg a tan­folyam igen kedvező hatással lesz a részvevőkre. Ezért felhívjuk ol­vasóink figyelmét, hogy minél na­gyobb számban jelentkezzenek a kétségkívül nagy horderejű tan­folyamra. A beiratkozások végső határidejeként november 10-ét je­lölte meg a tanács. Ha hallottuk December 28. Nagyszabású ga­lambkiállítást rendeztek Kaposvá­rott szeptember 10-én. A kiállítá­son legszebb példányaival részt vett az ország valamennyi galam­básza. E sorok írásakor a díj­nyertes galamb arcképe máris szerkesztőségünk birtokában van. A galamb profilban borong a ké­pen. Nagyon valószínű, hogy hiú­sága készteti erre. Úgy látszik, nem tud arról, hogy lapunk a nyáron közzétette: a jövőben már csak tökéletes képeket fognak lát­ni benne olvasóink. Megnyugtat­hatjuk hát a nagydíj igen tisztelt galambját, hogy e téren lényeges javulás állott be: legfeljebb ‘ nem profilból, hanem tarkónczetből látszik majd őgalambsága. De hát ügy véljük, ez nem is annyira lé­nyeges, hiszen a kép még most in­dul el a budapesti kliségyárba, és előreláthatólag csak a jövő nyárra érkezik vissza. Ez az idő pedig egybeesik a legközelebbi galamb­kiállítással. 1 rát. A szóbeszéd szerint ilyen át­ütő erejű tettekre előreláthatólag nem is lesz példa. Üdülés Jutalomkirándulást szervezett a rctföi tanács. A kedvezményes ki­ránduláson a község valamennyi lakója részt vehet, útiköltségét és egyéb kiadásait a tanács fedezi. A kirándulás időpontját tegnapra tűzték ki. Az eső szakadt, a ki­rándulás elmaradt. rintos új berendezéssel ellátott ve­gyesboltjában, amelynek cégtáblá­ja minden fővárosi igényt kielégít. Tóthné kifizette az élesztő árát, amelyet azonnal feljegyzett K o- vács Géza boltvezető, aki az összeget tüstént a pénztárba tette, és egy fillért sem sikkasztott el belőle magáncélra. Feltétlenül di­cséretet érdemel mindezért a vevő is meg a boltos is. * * * A kisfalusi fmsz adminisztráto­ra, György Erzsiké nemcsak csinos, hanem szorgalmas is. A ma érkezett leveleket déli 12 óra 5 percig iktatta, s ebédszünet után hozzáfogott — ceruzával és léniá­val — üres lapok vonalzásához, amelyekre a dekádjelentések ada­tait írják majd az illetékesek. Er­zsiké, amint megszólította őt e sorok írója, a 171. vonal meghúzá- 'sával bíbelődött, de kérésünknek eleget téve, szívesen ült az írógép­hez, hogy a szövetkezet és az ő feltétlenül dicséretet érdemlő mun­kájáról szóló sajtóközlemény kéz­iratát — a mi diktálásur.k szerint — saját kezűleg (s. k.) lekopogtat­hassa. * * * Rendkívül helyes kezdeménye­zésnek voltunk szemtanúi a kara­kói szövetkezetben. A mezővazda- sá*?! üzemág dolgozói — élükön Földes Arnád jól kénzeít <*g- ronémussal, aki találkozásunkkor az fmsz áruházában vásárolt stra­pa-csizmát viselte lábán — elin­dultak a gazdákhoz, hogy nadra­gulya termelésére szerződtessék őket. A fejlemények még nem is­meretesek — ezért a számadatok közlésétől eltekintünk —, de azt máris óriási hőstettnek minősít­hetjük, hogy a mezőgazdasági üzemág dolgozói beszélgettek az egyéni parasztokkal, amiért is fel­* ▼y?77?vvvttytttt LEVELEZŐNK ÍRJA (A beérkezett kézirat) I (A megjelent levél) Tisztelt Szerkesztőség! Tegnap nálunk, Vityabato- nyán botrány történt. A bolt­ban megpofoztak két vevőt az eladók. De hogy mindjárt a legesiegelejére térjek, megem­lítem, hogy még az esztendő első hónapjában községünkben egy értekezletet tartottak ép­pen ennek a boltnak a dolgo­zói. Udvariassági versenyt kezdeményeztek járási szinten. A falu dolgozói egyáltalán nem vették észre, hogy valamiféle udvariassági verseny lenne községükben. El is felejtettük volna az egész kezdeményezést, hiszen mindenki hallgatott róla — ki­váltképp a boltosok —, ha most.. . Hát most itt van ni. Tegnap esteledtével a 2-es számú bolt eladói megverték Gyergyán Miska bácsit és Ilos- falvi Rozi nénit azért, mert több vég ruhát szedettek le a polcról, és semmit sem vettek meg belőle. Ebből kerekedett aztán a szóváltás, mire az el­adók Rozi nénin összetörték a méterrudat, Miska bácsit meg tétlenül dicséretet érdemelnek mindahányan, különösen pedig Földes Árpád, az üzemág vezetője. * * * Egy átutazó motorkerékpáros betért tegnapelőtt este a tóvölgyi fmsz vendéglőjébe, mivel megéhe­zett. A vendéglátóipari egység ve­zetője, Erős János gondosko­dott róla. hogy ne csak málnát igyék, hanem ízletes falatokat egyék is a vendég. Ezért azonnal levágatott egy hízót, amelyből disznótoros vacsorát készített. En­nek az estének a forgalma: 12 fo­rint 40 fillér. Feltétlenül dicséretet érdemel figyelmességéért Erős Já-' nos kar társ. * * * A főkönyvelőség jelenti (minden hónap elején): »A megye fmsz-i hálózatának minden egyes dolgo­zója felvette múlt havi fizetését«. E szűkszavú bár, de sokat mon­dó jelentéshez csupán azt fűzzük hozzá kommentárként, hogy fel­tétlenül dicséretet érdemelnek ér­te. A SOMOGYI NÉPLAP elintézte Az elmúlt napokban három dol­gozó panasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz. Elmondták, hogy mióta kiküldetésbe járnak, húsz forint helyett csak tíz forint napidíjat kapnak. Úgy érzik, hogy ezzel anyagilag károsodnak. Mi is úgy éreztük, és ezért pa­naszukat azonnal eljuttattuk az illetékeseknek intézkedés végett. Az illetékes válaszol A fent említett panasszal kap- ( csolatban az illetékesek máris lcö- ^ zölték, hogy az ügyet kivizsgálták. ^ Megállapították, hogy a kikülde­tésben lévő három dolgozónak a jövőben tíz forint napidíj helyett < j csak hét forint jár. A többlet na- ( pidíj visszafizetéséről intézkedtek. t * * * Az ügy tehát ezzel befejeződött, * Arra kérjük olvasóinkat, hogy) máskor is forduljanak bizalommal) hozzánk. Üdvözlettel: a Szerkesztőség. | *Az újságíró i jegyzetfüzetéből l ÖNKRITIKA Qu. -elnk életéből A peíeházi Könnyű a szi­vünk Termelőszövetkezet 25 csaiádjánr.k 41 tagja 639 és fel hold földön serénykedik. — Ebből 400 hold szántó, 200 hold rét, a többin pedig ta­LEGSZEBB FELVÉTELÜNK verseny indult Yltyabatonyán (Levelezőnktől.) Az utóbbi időben jábuVt a kereskedelem és a vásárlók közötti kapcsolat. A vityaba- tonyai eladók úgy vélték, hogy ennél is többet kell tenniük a siker érdekében. Udvariassági versenyt indítottak. A minap a 2-es boltban történt ese­mény még inlcább elmélyítette az udvariassági versenyt. Gyergyán Mihályt és Ilosfalvi TIozi nénit, akik a boltban majd az összes ruhát a pultra rakatták, hogy próbára tegyék az eladók türelmét, az ötödik árulerakásnál a bolt dolgozói megölelték és összecsókolták. A falu dolgozói őszinte lelke­sedésüknek adtak kifejezést, vasztól őszig 70 fejős tehén, 5 kétéves üsző és 35 tinó ha­rapja a legelő selymes füvét. És eme legelőn nem is akár­milyen fű sarjad — adja tud­tunkra Tengeri Elemér kétszeres tsz-elnök. A szövetkezet pontosan teg­nap 12 óra 38 perc 50 másod­perckor az utolsó, a 38 millió 751 ezer 312. búzanövény mag- vát is a földbe hintette. A tsz agronómusa kiszámította, hogy napos időben egy óra alatt 6537 és háromnegyed napsugár jut egy-egy zsenge növényké­re. A józan ész diktálta szó megtagadásának hasznát látja majd a tsz valamennyi tagja. A szövetkezet pontos munká­ja oda parancsolta Kántor Mihály, a közös útra még csak ezután lépő egyéni gaz­dának a tekintetét is a tsz tábláira, akinek jelenleg egy hathónapos üsző — a jobb mellső lábára sánta, ugyanis elszabadult az éjjel és meg­ütötte -, két ló és egy szer­ződéses bika áll az istállójá­ban. összegezve: a tsz tagjai nem késlekedtek, hanem idejekorán Hol a bugyelláris? Jövö évl kenyerünk RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Kévés harcok Kubában Párizs (AFP). A hős Batista diktátor csapatai által a ku­bai felkelők újabb veresé­geket szenvedtek, melyek so­rán csaknem az egész ország a felkelők ellenőrzése alá ke­rült Legújabb jelentések sze­rint a harcokban több tízezer embert vertek kubán Las Villas szigetén. Újabb amerikai rakéta! Hivatalos washingtoni kö­rökben az a hír járja, hogy az amerikai lovastengerészet fellőtte a Handa Banda XXXII. számú tizenhárom lépcsős új rakétáját. A ra­kéta tervezői, valamint a ben­ne elhelyezett kacsák menet­rend szerint a levegőbe re­pültek, és már a Holdból ad­ják jelzéseiket. A Úristen, hová lett? Szerkesztő \ elvtárs! Bizonylatén mondom, " hogy benne volt. Igen, határo- v zottan emlékszem, itt volt az ap- é ró kockás jegyzetfüzetemben. A Várjunk csak. Igen, igen. A két- \ helyi kuitúrmunka és a szenyé- r ri tökmagtermés évi eredmé- r nyei között. Tudom, tintaceruzá- i val írtam, és minden második & sorba apró betűkkel. Óriási té­ma! Fantasztikus, kolosszális! Igazi szenzáció! És most ninqs. Eltűnt. Eltűn­tek. Ellopták! Elrabolták a té­mámat! Micsoda tíisznóság! Szer­kesztő elvtárs, büntesse meg. Kérem, nyomozza ki a tettest. .. Hogy hol jártam még? Hehe... ragyogó napom volt. Csákányban voltam, Somogyszentpálon és Nemesdéden. Hat témát hoztam egy napon, hatot. És most egy sincs. Mind kitépte valami őrült. Irigyelte tőlem, tudom, irigyel­te ... Gondolkodjak? Hát... izé ... este bementem a marcali rendőr­klubba. Igen, egy fröccsöt it­tam. De ugye, ez nem bűn, ami­kor ilyen sok jó témát hoz az ember. Rászolgáltam. Egy bará­tommal akadtam össze. Hogy is volt csak? Igen, már emlékszem. Búcsúzás közben megkérdeztem tőle, hogy hova jár gyalog a ki­rály ... Jaj. .. úristen... végem van... vizet... vizet. .. gyorsan. El­ájulok. Nem. Mégsem. Azért se! De megvan! Ö, te barom, hová küldtél? A végzetbe ... Sötét volt. Koromsötét. Tapo­gatózva mentem hátra az udvar­ba. Semmit se láttam, csak ár­nyakat. Gyufát kerestem, de nem volt nálam. Meg akartam nézni a füzetlapokat, az üreseket. Egy­forma volt mind. És akkor ... akkor pont azt, pont azokat... Ott van a témám, odaveszett. Mi lesz velem? És mi lesz belőle.. • Szerkesztő elvtárs! Bocsásson meg, de igazán nem tehetek ró­la. Kérem, ne keresse a tettest, ne büntessen. És voltam az az őrült, aki kitépte a jegyzetfüzet­ből .., De talán jobb is így... El­végre nem is volt olyan igazán jó az a téma.. • A világbéke előtt Amint a Reuter hírügynök­ség jelenti, december 31-én 24 órakor barátsági és köl­csönös megnemtámadási szer­ződést kötött az ENSZ genfi palotájának tornácán Andorra és San Marino kormánykül­döttsége. A tárgyalásokon részt vett a két állam teljes hadserege is, szám szerint 4 tábornok, valamint 2 had­nagy. Az új év első nemzet­közi eseménye a szakértők szerint nagy hatással lesz a világbéke megteremtésére. A hangontúli sebességek felé*) Az DLXVIII. folyintást Szűcs 3. nyomán összeverbuválta Áero Dyny Nagyszerű kezdeményezés! Távoli járásból érkezett a hír: Ma reggelre virradóra pontosan egybegyűltek a Fémüzern dolgo­zói. A járókelők hosszá évtizede nem látott eseménynek lehettek tamil. Az üzem valamennyi dol­gozója ugyanis egyszerre csak seprűt ragadott, és egymással ver­senyezve kiseperte a gyár udva­nr.gy pofon kíséretében ki­toloncolták ez üzletből. Ked­ves Szerkesztőség! Mi, a falu dolgozói arra kérjük az újsá­got, írja meg ezt a felháborító eseményt. Közölje levelünket, hogy a bűnösök mielőbb el­nyerjék büntetésüket. Tisztelettel: és követelték, hogy a ver­senyt terjesszék ki a szomszé­dos járásra is. Okos Döme Vityabatonya. « * * (Jó lenne, ha a vityabatonyai boltosok bátor kezdeményezését az egész megyére kiterjesztenék. ­Miután megismerkedtünk az aerológia szubszonikus diffe­renciáival, s a hang-gát meg­közelítése verifikálja eddigi álütásainkc.t; nyilvánvaló, hogy a környező régiókban ál­landó lökéshullámok abszol­válnak a megfelelő Mach- szám nem éppen koncentrikus diffúzióinak, irányába. Nos, ebből is kitűnik, hogy a han- gcmtúli sebességek felé irá­nyuló repkedések athodyd szűkülete — mely nem egy­szer concoráál a pilóta lég­üres térben tapasztalható meg­betegedésének veszélyével — szinte transzónikus koleopte- rek pulzáló üzemű sugárhajtó­művének alkalmazását te­szik szükségszerűvé. Magyarán szólva ez annyit jelent, hogy « sűrítős-turbinás hőlég-gázsugár motor (póri nyelven: lökös!) szárnyvég ör­vénye determinálja a San­tos Dumont-féle dugattyú-re­kord reaktív hajtásának ane­roid kisüléseit, és az aerody- nektől függetlenül iinpermeá- büis atmoszférában külön­böző metatézisek kapcsán kompromittálja a léghullámok aerológiáját. Nos, akik eddig nem tud­ták a repülés egyszeregyét, most népszerű és közérthető formában sajátíthatták el: miként repülhetünk a han­gon-, később ibolyán- és nár- ciszontúli sebességek felé. A jövő útja tehát kétségkí­vül a szuperszonikus aerózásé, hacsak holmi aerodinamikus westing meg nem gátolja ne­mes törekvéseinket. (Az DLXXIX. folytatás következik.) • Kiegészítésként ajánljuk: Lósy —Schmidt—Barát technikai lexlko- nának két kötetét az 1477-ik olda­lig, azaz az elsőtől az utolsó be­kezdésig. Adatok a Muskendaztrohoina vár történetéhez Első zokleveles említésekor, a XIV. század tomporán még Usken- dazhoma néven a nagy Bunkery- család birtokán helyezkedett el két szilfaerdő borította domb kö­zött a pliocénkori kanál tövében. Innét vezette jégi bírókra hőseit Jhezerkhán Uhubud török aga Al­lah seggedelmével. Később, ami­kor az ásatások nyomán felszínre került az ősi várűr: koponyaalapi töréséből megállapították, hogy Oponyalapú Ndaztro elsőszülött onokája volt, s hajdanán gyakorta öntözgette várának tövét jófajta bambival háromnapos dáridók után. Fojtogató nagybirtok, elzsigerelt, kicsigázott zsellérség — ez a körí­tés. Odafönt a várkertben arany­ba foglalt faltörőkosok hirdetik a leányági örökösödés jogát. így került át az ősi vár Trohomai Vince, a nagy cselákverő birtoká­ba, honnét is többszörösen kiro- hant, midőn szükségét érezte. A legújabb őskori kutatá­sok szerint — melyet a mus- kendaztrohomai expedíció kilenc- venhárom tagja négy évig és 14 hónapig folytatott — megállapítot­ták, hogy a várfal — miután senki sem rakott alá kereket — még ma is áll, s ősidők regéit meséli Át» válkodón a sorköteles ükösükua®* káknak. OKOS DÖME, Vityabatonya, u. p. Vitya. " Szerkesztőség.) I A munka hős leányai Csicseregnek a há­zak, dalol az utca, új nótát húz két vén muraközi ló. Szere­lem, szerelem! Min­denhonnan ez harsog felém, elém, belém. Egyedem, begyedem, tengertánc. Hajdú sógor, mit kívánsz? — Szerelmes kis­leányt. Na, ugye mondtam, hogy szerelem tölti be a szíveket ezen a hétvégi, napsütéses, orgomanyílásos ja­nuári napon, amikor beléptem az Anya- és Csavargyár nád- fedeles kiskapuján, Az előbbi választ pe­dig Hajdú elvtárs ad­ta nekem, aki ugyan nem sógorom, csak igy szólítottam öt meg. Ebben a gyárban anyákat meg csava­rokat gyártanak, és szó sincs itt hétvégi hajráról meg ilyes­miről. Bánatos barna szemű, halavány kék szemű, csillogó zöld szemű, égő piros sze­mű leányzók 'rajza­nak körül. Az élet győz mindenütt. Tá- molygok beléjük, il­letve csak támolyog­nék, ám ehelyett in­kább elbeszélgetek egy kicsit velük. — Mire gondol? — kérdezem az egyik­től. De nem válaszol sem ő, sem a máso­dik, sem a harmadik megkérdezett. És így végig. Szédülök. Csak a szemeket lá­tom. Ezek most mind ábrándoznak. A művezetőhöz lé­pek, akinek seszinű szeme van és szürke, mint az aszfalt. — Mondja, kedves — szólítom meg —, igen vagy nem? — Természetesen igen — válaszolja egyszerűen. — A ta­valyi lemaradást még tavaly előtt behoztuk, s jelenleg már túl vagyunk mindenen — a munkatársnőim és én is. Az Anya­gyár teljes üjemmel dolgozik, csavarunk van elegendő, s így semmi fennakadással nem kell számolni. E héten összeillesztjük alkatrészeinket, és a hét végén vasárnap lesz. Megköszönve illen­dően és jólnevelten a szíves felvilágosításo­kat, léptem át a kü­szöböt. Kinn újra megcsapott a hóesés ózondús levegője, és bensőmben a szere­lem édes érzésével most nekiülök, és ki­izzadom ezt a cik­ket — róluk, őróluk, mindről, a gyár hősi, kitartó leányairól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents