Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

SOMOGYI NÉPLAP

5

Kedd, 1959. január 6.

Jövőbe mutató beszélgetések : Egy játékkészítő tanfolyamon láttuk

Szigeti István elvtárssal, a Marcali járási Pártbizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogyan tevékenykedik járásában a Hazafias Népfront, miként lehetne munkáját még jobbá, eredményesebbé tenni.

— Munkánkban mindenkor támaszkodhatunk a Hazafias Népfrontra — mondja a párt- bizottság első titkára. — Ha alaposabban meg akarjuk ismerni a népfront tevékenységét, ákkor vissza kell tekintenünk a választás előtti hónapokra. Ebben az időszakban nemcsak munkája javult, hanem a tekintélye is megnőtt a népfrontnak. A párttagok és pártónkívüliek ma már egyaránt tisztában vannak a népfront szerepével, fontosságával. Világossá vált, hogy a Hazafias Népfrontra szükség van, s ha rendszeresen feladattal bízzuk meg, akkor nagy segítséget nyújt. Főleg a községet, a lakosságot érintő kérdésekben lehet rá támaszkodni. Somogysámscnban épült fel a járás legmodernebb bölcsődéje. Abban, hogy a sámsoniak 18 százalékos községfejlesztési hozzájárulást szavazták meg, nagy része van a népfrontnak. Eredményes munka folyik Böhö- nyén és Szegerdőn is. Szőke- dencsen Hollóst József iskolaigazgató, népiről telnök- nek köszönhető, hogy a népfront szoros kapcsolatban dolgozik a tanáccsal és a pártszervezettel. Kébhely, Sávoly, Nemesdéd, Vése községekben is jó munkát végez a népfront-bizottság.

— Néhány helyen azonban nem használják fel kellően a népfrontban rejlő erőt, így volt ez Marcaliban is. Most már tapasztalható némi kezdeményezés, s talán megváltozik a helyzet. Kossuth-kört alakítottak, s a gazdáknak különböző előadásokat tartanak. Akadna munka So- mogyfajszon is, ahol mindössze 3 százalék községfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg, és Somogyzsitfán, ahol csak igen nehezen szavazták meg a községfejlesztési járulékot.

— A népfront tagjai most is tevékenykednek — folytatja Szigeti elvtárs. — Előadásokat tartanak a népfront feladatairól. Az újonnan megválasztott és a régi tanácstagok részére indított előadásokat is ők szervezik.

— Még jobbá tehetnénk a munkát, ha nagyobb gondot fordítanánk a társadalmi munkások megbecsülésére. Nem csupán kormánykitüntetésekre gondolok. Az eredményesen dolgozó aktivistáknak arany, ezüst vagy bronz érmet lehetne adományozni, és munkásságukat szabadságuk kiszámításakor is figyelembe kellene venni.

— A Hazafias Népfront minél több embert vonjon be munkájába. Erre jó alkalmak a községi és járási népfrontbizottsági ülések. Hívják meg ezekre a kívül állókat is, hogy lássák, mivel foglalkozók, mát határoz a népfront.

Ahogy a üiácseliek látja

(aJLufál

Miközben a másfél ezer lakosú falu dolgait beszélgetjük Szili László elvtárssal, a somogysámsoni tanács immár másodízben megválasztott elnökével, szemünk önkéntelenül is a falra téved, a villanykapcsolót keressük, hogy világosságot teremtsünk a szemet gyötrő sötétség helyébe. Hiú óhaj: Sámson lakói még petróleumlámpánál vakoskodnak.

— De már nem sokáig — mondja büszkén Szili elvtárs

ha minden úgy sikerül, ahogy a tanácsülésen terveztük,

egy esztendő sem telik el, s este nemcsak a házak lesznek fényesek, hanem az utcán sem kell botorkálni. Bizonyára tud már róla — az állam is, meg a község népe is úgy akarta —, Sámsonban idén villany fog világítani.

— No, persze, nem ment ez olyan könnyen, mint gondolják — fűzi tovább a beszéd fonalát a tanácselnök. Ára lesz annak. Községünk nagy kiterjedésű. Hétezer méternyi vezetéket kell építeni, hogy Sámson minden részébe eljusson a villamosenergia. Egymillió forintnál is többet emészt fel ennek a költsége, nem bírtuk volna saját erőnkből összeadni, de szerencsére az állam sem szűkmarkú: a villamosítási költségek nagy részét, kb. 700 ezer forintot magára vállalt. A község lakói ehhez háromszázezer forintnál valamivel többet adnak. Nem zúgolódik senki a teher miatt, inkább azt hajtogatják, bárcsak már égne a villany.

Ha az elképzelések valóra válnak — és miért ne valósulhatnának meg, ahol annyi lelkesedés és áldozatkészség van —, nem kétséges, hogy tovább növekszik a tanács tekintélye. Annyi bizonyos, a villamosítás megvalósulásáig még sokat kell fáradozniuk a tanácstagoknak és vezetőknek.

Ám korántsem csupán ennyiből áll a tanács munkája. Gyakran kell foglalkozniuk úgynevezett kényes ügyekkel is.

— Lakik a faluban egy fiatal lány, aki alig járta ki a? iskolát, máris gondot okozott a hatóságoknak. De még milyent! Szülei megrögzött alkoholisták, s azzá lett a kislány is. Még elgondolni is fájdalmas — mondja az elnök —, hogy ez a rosszul nevelt lány tizenöt éves létére a szesz rabja és prostituált. Hatvan-hetven éves öregemberekkel is kikezdett. A napokban bejön hozzám az irodára egy öreg néni, s könyörög, tegyünk már valamit, mert mióta az a lány kijár az urához a hegyre — csaknem hetven éves az öreg —, valósággal megveszekedett, botrányt csinált közöttük.

És jöttek mások is, hogy ne engedjük a falut szégyení- teni. Behívattuk a lányt, igyekeztünk a lelkére beszélni. Sírva fakadt, szidta a szüleit, akik tönkretették. Majd a szívem szakadt meg: tizenöt éves lány, és sír, és azt hajtogatja, öngyilkos lesz, mert szeretne megváltozni, de nem tud a saját erejéből, képtelen erre. Nagy erő a felelősségérzet. Telefonáltunk az e.. ,-i nevelőotthonba, sikerült felvétetni oda. Talán — ha ő is így akarja — az otthon vezetőitől, pedagógusaitól megkapja azt, amit a szülői háztól nem kaphatott meg. Ez és más körülmények adták a tennivalót: sokkal többet kell törődnünk az emberek nevelésével.

— A régi világ erkölcsi maradványaival kell leszámolnunk. Sokan mértéktelenül fogyasztják a bort, a pálinkát. Ha sokkal ritkábban is, mint cégen, de még mindig előfordul, hogy a fiatalok csupán azért házasodnak össze, hogy a vagyon együttmaradjon vagy így gyarapodjék.

— Erős gyökerei vannak még az önzésnek, sokan még ma is úgy gondolkodnak: csak én éljek jól, másokkal nem törődöm. Igaz, jól él a község. Nincs kenyérben szűkölködő ember. Hízó, bor, kenyér úgyszólván sehonnan sem hiányzik. Gazdag községnek számítunk. Minden két paraszti portára jut három fejőstehén. Még a legszegényebbeknél is van valamilyen jószág. De több szellemi táplálékra van szükség. S főleg több egymás iránti szeretetve, megbecsülésre. Ezt azonban csak a közösség tudná beplántálni az emberekbe, a közösségben. Erre is nagy figyelmet fordítunk « jövőben. Még az idén szeretnénk termelőszövetkezetet alakítani, amely alapja lenne a szocializmus fmegvalósításának Sámsonban. Hát ilyenek a mi gondjaink. Nehezek, de megoldhatók.

Varga József

Szervezni kell továbbra is a társadalmi munkát. Ezenkívül figyelemmel kell kísérniük, hogy a községi, járási, megyei tanácstagok és az áldandó bizottságok hogyan látják el feladataikat. Ha hibákat tapasztatnak, azonnal figyelmeztessék az illetékes szerveket. A fő feladat — hangsúlyozta Szigeti elvtárs — őrködni azon, hogy a tanácstagok és választóik között a kapcsolat állandó és a lehető legszorosabb legyen.

* * *

Bojtár Ferenc elvitársat, a' Hazafias Népfront járási bi- J zottságának titkárát meg- j kérdeztük, milyen terveket,] feladatokat írtak elő a nép-4 front-bizottságok számára.

— Legfontosabb feladatunk- j

nak tartjuk — mondja Boj-_ tor elvtárs — fokozni, illetve^ fenntartani a választások alatt 4 és után megnyilvánult akti- 4 vitást. A járásban különböző 4 tanfolyamok vannak. Kéthe- 4 lyen ezüstkalászos gazdatanfo-4 lyam, két községben népkö- 4 zépiskola, Marcaliban pedig 4 népfőiskola működik. Az 4 ezüstkalászos gazdaíanfolya- 4 makan a hallgatók kívánságá- f ra Kína mezőgazdaságáról is ( tartunk előadásokat. Terveink- ( ben szerepel: segíteni a köz-4 ségek fejlődését. Társadalmi 4 munkát, szervezünk a peda-4 góguslakásak építkezésének 4 meggyorsítására.’ Támogatjuk 4 a legelek megjavítását és fá- 4 sítását. A más célra alkal-4 mattan területeket fásítjuk, 4 nyárfacsemetékkel ültetjük be. 4 Január 1-e és 15-e között aj béke-aláírásgyűjtésektoen, feb- 4 ruárban és márciusban a l magyar—szovjet barátsági hó- i nap és a Tanácsköztársaság ( kikiáltásának 40. évfordulójá- < ra rendezendő ünnepségek le- í bonyolításában nyújtunk segítséget. ►

— El akarjuk érni, hogy a népfront valamennyi aktívája

I érezze: nemcsak a választások ) idején, hanem m«t és a jö- 4 vőben is mindenkor számítunk (munkájukra — fejezte be tá- (jékoztatóját a Hazafias Nép- I front marcali járási titkára.

* * *

► E tervek végrehajtása miniden bizonnyal megnöveli a

► Hazafias Népfront tekintélyét.

► Helyes lenne, ha a vezetők az

► aktivisták figyelmét ráirányítanák a járási pártbizottság

► megjelölte feladatokra is. Ha

► ezt megteszik, akkor a beszélgetések valójában a jövőt

► mutatták, azt az utat, amelyen a Hazafias Népfront a

(marcali járásban haladni fog.

Szalai László

A fotoriporter elkésett, mert íme, a tanfolyam résztvevőinek egy csoportja már az itt készített babák öltöztetésénél tart. Mosoly ragyog az arcokon, mert igazán szépek az ajándéknak szánt buksi fejű mackók és a habkönnyű ruhákba bújtatott babák. Sifter Andor - né, dr. Varga Tiborné és a tanfolyamvezető, Sólymos Neszta az elkészült játékok társaságában.

Ki mondaná meg, hogy nem boltban vásárolta ezt a csinos babácskát a bala- tonberényi mamák egyike? Bizony seriki, mert valahány itt készült játék olyan szép, mint ez az egy.

EMELKEDNEK A BERUHÁZÁSOK A SZOVJET KOLHOZOKBAN

írta: N. Anyiszimov, a Mezőgazdasági Gazdálkodás c. lap főszerkesztője

Eredménye* szarva ttmor ka keresztesének

1955-ben Horn Artúrnak, az r Agrártudományi Egyetem profesz- > szorának irányításával érdekes kí- 1 sérlet kezdődött a nágy tehené- k szettel rendelkező Pécsi Állami Gazdaságban. A jól tejelő és hazai , viszonylatban leginkább beválfl magyartarka szarvasmarhát an- 1 goi jersey-fa.jtával keresztezték. A I jersey-tehenek előnye, hogy testük kicsiny, kevés takarmányt fo- \ gyasztanak, és magas zsírtartalmú tejet adnak. Jelenleg 17 keresztezett szarvasmarha nevelkedik a I gazdaságban. Formájuk őzre em- t lékeztet, testük lényegesen kisebb ( a magyartarkánál, és igen élénkek. A betegségeknek is jobban ellenállnak, mint a hazai fajták. A ke- I resztezett tehenek egy év alatt há- | romezer liter 4,5 százalék zsírtartalmú tejet adnak, míg a magyar- • tarka tehenek tejének zsírszázaléka csak 3,5*

Kél japán lány tanúságtétele

A genfi konferencián két fiatal japán lány, a hirosimai a atombombatámadást túlélő ál- f dozatai elmondották, hogy f 1958-ban Japánban legalább húsz ember halt meg a 13 évvel ezelőtt szerzett sugárbetegség következtében. A két japán fiatal lány sajtókonferencián kijelentette, hogy azért jöttek Európába a nukleáris kísérletek betiltását tárgyaló konferenciára, hogy elősegítsék az) atom- és hidrogénbomba robbantások beszüntetését. Mindkét leány súlyos égési sebeket visel a hirosimai támadás óta. A japán lányokat az angol, amerikai és szór*iet delegáció kép- Q viselői fogadták.

A szovjet kolhozok gépesített nagyüzemek. Átlagban minden kolhoz több mint 4000 hektár mezőgazdasági föld- haszoniterülettel, 374 szarvas- marhával, 255 sertéssel, és 923 juhval vagy kecskével rendelkezik. Ezek az adatok a szovjet gazdaságok összességére vonatkoznak. Egyes kerületekben azonban olyan kolhozokat is találhatunk, amelyekben a mezőigazdasági föld- haszonterület eléri, sőt meghaladja az 5—10 ezer hektárt.

A kolhozokban mód nyílik a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazására, az ossz- és az árutermelés gyorsütemű fejlesztésére. Ily módon növekszik a pénzbeli jövedelem is, amely ugyanakkor lehetővé teszi a közös gazdaság szakadatlan kibővítéséhez szükséges eszközök felhalmozását. Ismeretes, hogy a kis, egyéni parasztgazdaságok erre a felhalmozásra képtelenek. tehát a bővített újra termei és helyett mindig csak az egyszerű újratermelést valósíthatják meg.

Mit tartalmaz a fel nem osztható alap?

A kolhozok közös gazdaságának bővítése úgy történik, hogy a pénzbeli jövedelem egy részét minden évben az úgynevezett fel nem osztható alap kiegészítésére használják fel. Ez az alap a kolhoztulajdon állandó növekedésének legfontosabb forrását képezi.

A fel nem osztható alap tulajdonképpen a kolhozok felhalmozását alkotja, amely a kollektív munka és a közös jövedelem útján, az állam segítségével jön létre. Az alap magában foglalja: a traktorokat és más mezőgazdasági gépeiket; a gazdasági épületeket, a gépkocsikat és a szállító eszközöket; a kolhozerőműveket, a segédműhelyeket; az igás- és haszonállatállományt: az öntözőműveket, s a közö~ gazdaság beruházásait szolgá| ló anyagi- és pénzbeli eszközöket. Ide tartoznak még a kul- I turális-jóléti létesítmények | (klubok, olvasótermek, böleső- | dék, mozik stb.) js. Természet- , szerűleg az alaphoz sorolhat- | juk a termelési és a nem termelési alapokat, valamint; a közös gazdaság szükségleteit kielégítő forgóeszközöket. Az alaphoz számítják még a közös állatállomány növekedésének és szaporulatának, valamint a vetőmag-, a takarmány- és az évelő ültetvény-állomány növekedésének értékét. Az alapszabályzat szerint a fel nem osztható alap eszközeit csak beruházás jellegű mun- kálaitokra vehetik igényibe.

Az elmúlt években a kolhozok évi pénzbeli jövedelmük 15—20 százalékát adták a fel nem osztható alapba. A kolhozok jövedelmének növekedésével kapcsolatban, s azáltal, hogy a gépek kolhoztu- lajdonba kerültek, ez a szám 30—40 százalékra emelkedett. Ezt az összeget traktorok, kombájnok és más gépi berendezések vásárlására, javítóműhelyek, valamint kulturális-jóléti intézmények építésére használják fel. Míg 1932- ben a kolhozok fel nem osztható alapja 4,7 milliárd rubelt tett ki, 1958 elején ez a szám már 102 milliárd rubelre emelkedett. Egy kolhozra átszámítva ez annyit jelent, hogy a fel nem osztható alap az 1932. évi 22 000 rubelről 1957-ben 1 333 000 rubelre nőtt. Ez több mint 50-szeres emelkedés!

A kolhozok évről évre nagyobb összegeiket ruháznak be a közös .gazdaságba. 1956-ban az évi pénzbeli jövedelemnek a fel nem osztható alapba kerülő része 16,7 milliárd rubel volt. 1958-ban pedig már 25 milliárd rubel.

Mire fordítják a felhalmozott összeget?

Előzetes számítások szerint 1 szovjet, kolhozok a hétéves terv időszaka alatt 250 mil- j

liárd rubelt fordíthatnak építkezésre, és 95 milliárd rubelért vásárolhatnak gépeket. Ezenkívül az állam mezőgazda- sági beruházása mintegy 150 milliárd rubel lesz. Ily módon az 1959—1965. években az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása körülbelül 500 milliárd rubel lesz, és csaknem kétszeresen szárnyalja túl az 1952—1958. évi tényleges beruházások színvonalát.

Az említett, általános számok bizonyításaképpen hozzunk egy gyakorlati példát; a Kirov területi »-Kraszmj Ok- tyabrj« kolhoz a hétéves terv végére 148 millió rubelre kívánja növelni évi pénzbeli jövedelmét. Ha figyelembe vesz- szűk, hogy a szövetkezet alapszabálya értelmében a fenti összeg 25 százaléka a fel nem osztható alapba kerül, akkor elképzelhetjük, milyen fejlődésnek indul ez a közös gazdaság. A tervek szerint hót év alatt 160 különféle termelési épületet és kulturális-jóléti létesítményt építenék — 86 millió ru,beiért. Ezenkívül 43 millió rubelt fordítanak új gépek vásárlására. 1965 végén a kolhoz fel nem osztható alapjában 180 millió rubel lesz.

E nagyszerű eredményeket a munka termelékenységének növelésével, valamint a technika és a tudomány vívmányainak felhasználásával, vagyis a termelés emelésével érik el. A szemesterményeik terméshozama 1985-ig előreláthatólag hektáronként 22 mázsára emelkedik. Ugyancsak 1965-ben szem estemm árnyékből 270 000 mázsát takarítanak majd be.

Új csehszlovák film

Csehszlovákiában filmet készítettek Gabriela Zapolska lengyel írónő nálunk is sikerrel játszott vígjátékából, a »Duiszka asszony erkölcséiből. A film rendezője Krejcik, címszereplője Zdenka Baldova.