Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

SseMa. W59. Január **•

2

SOMOGYI NÉPLAP

ÍV. Ss. Hruscsov beszámolója as SZKP XXI. kongresszusán

(Folytatás az 1. oldalról.)

tó ipar gyorsított fejlesztését. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a tudomány és a technika vívmányainak és felfedezéseinek — különösen a rádióelektronikának, a félvezetőknek, az ultrahangnak, a radioaktív izotópoknak — fel- használásán alapuló legújabb gépeket szerkesszünk és gyártsunk.

A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer- és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a

könnyűipar termelése hozzávetőleg másfélszeresére, az élelmiszeripar termelése pedig 1,7-szeresére emelkedik,

A vasúti teherforgalom — folytatta Hruscsov — lS65-ben 39—43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt. A hétéves terv végére összesen mintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti főútvonalon állítják át a forgalmat^ villamos és motoros vontatásra.

A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését. Mégpedig oly módon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél és a rakodó munkáknál.

A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a termelés szélesebbkörű autóra 'tizálása is.

Hruscsov a kővetkezőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát:

olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének hiánytalan kielégítését, s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mező- gazdasági termékekben.

Az 1959—1965-ös időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1,7-szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának átlagos évi növekedés üteme nem egészen két százalék volt.

A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemestermény-termelésnek, az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése.

A hétéves terv időszakában több mint egymillió traktort, mintegy 400 000 gabona-kombájnt kell szállítani a mezőgazdaság számára.

Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tcjástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre került. Az elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében is.

A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volumene kétbillió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású építkezéseket, a kolhozok beruházásait, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közel áll a hárombillió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy

a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi leSz, mint a szovjethatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege.

Az ipari beruházások — mondotta Hruscsov — a legutóbbi hétéves időszakhoz képest hozzávetőleg kétszeresükre emelkednek. Az állam és a kolhozok mezőgazdasági beruházása mintegy ötszáz milliárd rubelt tesz ki, vagyis az utolsó hét év beruházásainak összegét majdnem kétszeresen felülmúlja.

A terv kilátásba helyez olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a vállalatok teljes újjáalakítása, kibővítése és műszaki újjászervezése, a berendezés felújítása és korszerűsítése.

Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd rubelt fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével.

Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban különös figyelmét fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az 'összes beruházások több mint 40 százalékát.

A szemestermény-termelés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mezőgazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez, megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok ésszerűbb kihasználását a mezőgazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg azelőtt például kénytelenek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni, addig most lehetőség van arra, hogy

ne vásároljunk fel gabonát az oroszországi föderáció északnyugati kerületeiben, a balti köztársaságokban, Belorusszia számos kerületében és Ukrajna Po- leszje nevű vidékén.

Ezek a kerületek most tejtermelésre, bacon-sertés tenyésztésre és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak.

Terveinkben világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika. Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai is, amelyek valamennyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányozzák elő.

Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkező hétéves tervben csakis akkor lehetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka termelékenysége, a tervidőszakban az ipari munka termelékenységének egy dolgozóra számítva 45— 50 százalékkal, az építőiparban

60—65 százalékkal, a szov- hozokban 60—65 százalékkal, a kolhozokban pedig körülbelül kétszeresére kell emelkednie. 1965-ben az ipari termelés növekedésének háromnegyedét a munkatermelékenység emelkedése adja.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv a dolgozók életszínvonalának \ szakadatlan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján.

A hétéves terv előirányozza:

— A nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését;

— a rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot;

— a közszükségleti cikkek gyártásának növelését és minőségük megjavítását;

— a nagyarányú lakásépítést;

— a kulturális, a jóléti és közellátás lényeges megjavítását.

A Szovjetunió nemzeti jövedelme — a szocialista országban a nemzeti jövedelem az anyagi jólét növelésének reális alapja —

1965-ben 1958-hoz képest

62—65 százalékkal növekszik, és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát.

A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb.

A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát.

Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik útja — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára.

Az emberek egyéni igényeit nem csupán a kereset növelése útján kell (kielégíteni. Fel kell használni erre á társadalmi alapokat is, amelyeknek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz.

Hruscsov megjegyezte továbbá, hogy a szocialista vállalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog, s végső soron a bővített szocialista újratermelés és a további életszínvonal-emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen, a költségvetési bevételeknek mindössze 7,8 százalékát fedezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy

a legközelebbi években lemondjunk a lakosság megadóztatásáról.

Rámutatott továbbá, hogy a szocialista társadalom megoldotta -azt, ami a kapitalizmusban megoldhatatlan: — a lakosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó városi munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomoro- dását. A Szovjetunióban a munkások és az alkalmazottak száma hét esztendő alatt csaknem 12 millióval növekszik, és eléri majd a 66 millió ötszázezer főt — mondotta.

Hruscsov beszámolójában hangsúlyozta, hogy a dolgozók szociális ellátására fordított állami kiadások szüntelenül emelkednek. Társadalombiztosítási és egyéb szociális juttatásokra 1958-ban több mint 215 milliárd rubelt fordítottunk.

A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek.

Az előadó a továbbiakban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alapterületű lakóházat, vagyis körülbelül

15 millió lakást kell építeni, annyit, amennyi a szovjet hatalom évei alatt eddig összesen épült a városokban.

A lakáselosztásnál az lesz a feladat, hogy minden család külön lakást kapjon.

A kommunista párt mindig egyik program-feladatának tekintette a rövidebb munkaidő bevezetését. Az ellenőrző számokban előirányzott

rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezetjük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is.

A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a lakosság jóléte is növekszik.

A kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamennyi polgárának magasfokú öntudata is — állapította meg az SZKP1 Központi Bizottságának első titkára.

Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és hazaíiság,

az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus—leninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket — hangsúlyozta Hruscsov.

t

A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csőké vényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista csökevények önmaguktól eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük.

A párt a maga nevelőmunkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot.

A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondotta a továbbiakban Hruscsov.

— Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk. hanem azért, mert még jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát.

Fokoznunk kell az államnak és a társadalomnak a gyermek- nevelésben betöltött szerepét

— mondotta az előadó. — Evégett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bentlakásos iskolák. a bölcsődék, az óvodák építését. A bentlakásos iskolák növendékeinek . száma 1965-ben legalább 2 500_000 lesz, az óvodákban a férőhelyek száma a hétéves terv során 2 280 000-ről 4 200 000-re emelkedik.

Az 1959—1965. évben 2 millió 300 ezer szakember kerül

ki a főiskoláikról; a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 szakembert képeztek,

1965-ben a felsőfokú képzettségű szakemberek száma több mint négy és fél millió lesz, vagyis 1958-hoz viszonyítva másfélszeresére növekszik.

A szovjet kutatók tudományos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkövetkező időszakban elsősorban azon dol- gozhak majd, hogy hatalmukba kerítsék az irányított termonukleáris reakciókat, és ezzel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Cé- ] lul-tűzzük ki, hogy mind nagyobb arányokban felhasználjuk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben. Növeljük a szintetikus anyagok, a maghasadási termékek és a radioaktív izotópok fel- használását a népgazdaságban.

Célunk, hogy megoldjuk a termelési folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának feladatát, s evégett a fizika, a rádióelektronika, a kibernetika vívmányai széleskörű alkalmazásának alapján új technikai eszközöket alkotunk.

A. kommunizmus építése rendkívül nagy teret ad az ember összes alkotó lehetőségeinek és tehetségének legteljesebb és mindenoldalú kibontakozására és megnyilvánulására

— mondotta Hruscsov. — Az írók, a színművészek, a filmszínészek, a muzsikusok, a szobrászok és a festők emeljék még magasabbra alkotásaik eszmei-művészeti színvonalát.

A hétéves terv előirányozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rádió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési iritézmény. Lényegesen növekszik az újságok, a folyóiratok és a könyvek példányszáma, nagy figyelmet fordítunk a rádiósí- tásra, a kulturális és közművelődési intézményeknek különösen a falun való építésére.

Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között "olyó gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s Hangsúlyozta, hogy

ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus-leninizmus újabb diadalát hozza meg.

A világ küzdőterén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocializmus javára.

A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy

a világ termelésében túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében; az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el.

A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat.

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy negyven százalékkal múlja felül a Szovjetuniót.

— Nem kétséges — mondotta Hruscsov —, hogy

az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük.

Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén’ cement, gyapjúszövet). A Szovjetunió termelésének abszolút számokban kifejezett növekedésének ütemével és évi abszolút mértékében is megelőzi a Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány fő termék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát.

1965-re — jelentette ki

Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. A hétéves terv teljesítése után valószínűleg 5 évre lesz szükségünk, hogy utolérjük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari termékek egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az időpontra, sőt talán már előbb is világ- viszonylatban az első helyre kerül, mind az abszolút számokban kifejezett ipari termelés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekintetében. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a ka1 pitalizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben — hangsúlyozta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata igazol. Hruscsov számokkal és tényekkel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Cs-ehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, , Románia, Magyarország, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fejlődését.

A szocialista országok ipari termelése 1958-ban elérte az 1937-es színvonal ötszörösét. Egyes népi demokratikus országok már beléptek a szocializmus építésének befejező időszakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok is, miként a Szovjetunió, a kommunista társadalmat fogják építeni.

Az evv főre jutó ina-i termelésben — folytatta

Hruscsov — a szocialista világrendszer egészben véve már utolérte a kapitalista világrendszert.

A közgazdászok számításai szerint a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének és túlteljesítésének eredményeképpen, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üte- nie következtében a szocialista világrendszer országai a világ ipari termelésének több mint felét szolgáltatják majd.

A szocialista tábor országai minden szükséges feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék az elsőséget a világ termelésében. Az egész szocialista tábort tekintve, az . ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—58) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapitalista világ egészében nem érte el a három százalékot. A szocialista tábor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munka- megosztás, különösen ennek legmagasabbrendű formái, a szakosítás, és a gazdasági ösz- szehangolás. Egyedül állva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rendszerében.

Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világközvélemény figyelmének középpontjában áŰ. Barátaink szívből üdvözlik a Szovjetunió kommunista építésének programját, ellenségeink táborában az ellenőrző számok zűrzavart és fejvesztettséget okoztak.

Nyugaton szovjet «-kihívásról-“ beszélnek — mutatott rá Hruscsov —, de ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében.

A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepeket, bányákat és egyéb vállalatokat, majdnem négyszázmilliárd rubelt folyósít lakások és közművek építésére, és a nép életszínvonalának számottevő emelését tűzi célul maga elé.

A terv teljesítése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági potenciálját, amely a szocialista országok gazdasági potenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erőinek döntő túlsúlyát a nemzetközi küzdőtéren.

Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen — jelentette ki Hruscsov. —

Már vannak óriási erők, amelyek képesek szembeszállni az imperialista ag- resszorokkal, és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút.

Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköz- társaság erős ipari hatalom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint felét állítják elő, a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erőviszony annyira nyilvánvaló lesz, hogy

még a legkeményebb fejű imperialisták is belátják:, mennyire reménytelen minden kísérlet, amelynek célja háborút kirobbantani a szocialista tábor ellen.

így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt, mikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus,

reális lehetőség nyílik arra, hogy kikapcsoljuk a társadalom életéből a világháborút.

A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára áttérve Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sarkalatos megoldását a Némctország(Folytatás a 3. oldalonj