Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Vasámrp, 1959. január 25.

Megkönnyebbülés

Gondolatok

a pártszervezetek terveiről

Határozott a fellépése, megnyerő a megjelenése. A harmincadik évét tapossa, nem is látszik idősebbnek. Pedig két gyermek anyja, s kínzó lelki gyötrelem hordozója. A tiszta erkölcs pírja ég here kded arcán, becsületes lelkivilágot tükröz szemének tengerkékje. Gondosan eligazítja jószabású kabátját, egyszerű, de szépen megvarrt ruháját, mielőtt leülne, nehogy meggy űrőd- jék. Sokat ad a külsejére. És most belső énjét is rendbe akarja hozni, meg akar szabadulni a nyomasztó lelki tehertől. — Beléphetek-e ismét a pártba? — ez a marcangoló kérdés hozta őt a megyei párttitkárhoz.

* * *

Messze, az ország másik végében lakik

ezerkilencszázötven hatig. Férje vidékre járó, vállalati ember. Előbb csak a fizetést, majd az apát is elrabolja a családtól a züllés. Iszik, otthon gorombáshodik, s elzavarja feleségét. Az asszony a legszükségesebb holmikat ösz- szecsomagolja, és vonatra ül. A három- és a négyéves kislányával elindul az ismeretlenbe, távol az eddigi otthontól, hogy hírt se felenné sáról.

Csak a lombhullató ősz fogadja városunkban. Végre megfelelő albérlethez jut.

Ahogy apad erszénye, úgy sokasodnak megélhetésének gondjai. Kitör a vad ellenforradalom. Állás kell, mert kenyeret kér a két kis éhes száj. Járja a várost, hogy munkaalkalmat szerezzen. Egy intézménynél biztató ígéretet kap: — Felvesszük adminisztrátornak, havi hatszázötvenért, polgártárs- nő, de csak egy feltétellel, ha nem kommunista.

— Nem, nem volnevezik gatartásáért és kétéves hallgatásáért. Az igazságot megvallva, mi jobban szeretjük munkásokkal növelni taglétszámunkat. Ne jöjjön közénk senki jobb tévedjen, mert akkor állást, magasabb fikiadnák az útját. Két zetést remélve. A

darab százassal vas- párttagsági könyv

könyvelővé ki.

Beleveti magát a munkába. Minden este hazaviszi a nyilvántartásokat, újra meg újra átnézi a halljon becs- számadatokat, nehogy vált élettárA

z üzemek, a hivatalok, a I adósságot is törleszt: a kom- területek pártszerveze- munisták ideológiai képzését | teiben egyre inkább polgárjo- | segíti ellő a Cseri úti területi

tagszik fizetési borítékja.

A könyvelés dolgozói maguk közé fogadják, bár most már kinyitja a száját, ha olyant lát, amit szóvá kell tennie.

Ismét emelloedik bére, ezerötven forintra. Tanfolyamra

iratkozik, s annak el- szony.

nem több jogot, hanem több kötelességet jelent — magyarázza a megyei titkár.

— En nem előnyre számítva akarok belépni, hiszen most már rendeződtek anyagi körülményeim — mondja az aszvégzése után biztosan tovább javul anyagi helyzete.

* * *

Gyakran beszélget munkahelye párttitkárával. — A tizennyolcadik születésnapomon vettek fel a pártba. Azóta... — és elmondja élete törtétam párttag — vágja netét és vágyát. Visz- rá gondolkodás nél- szakívánkozik az

kül.

Kis fizetés — apró darabka kenyér. Más munkahelyet kerestet vele a szükség. Sikerül. Táblázó

elvtársak közösségébe. A titkár azt tanácsolja, menjen el magasabb fórumhoz. így került a megyei titkárhoz.

— Nem jár dicséret az ötvenhatos ma— Azt javasolom, hogy egy évig dolgozzék a nőbizottságban, meg aztán elég fiatal még ahhoz, hogy segítsen a KISZ-nek. Utána lehet róla szó, hogy útra felvegyük a pártba.

Készülődik. Indul vissza munkahelyére. Mintha könnyebben vinné lába, mint ahogy idejött. Mert itt hagyta lelki terhét, s a várt iránti őszinteségével -köny- nyített a szívén.

Szabó-varró tanfolyam Gamáson

A gamási nők már tavaly novemberben meghányták-ve- tették, hogyan lehetne a hcsz- szú téli estéket okosan eltölteni. A nőtanács javaslatára a szülői munkaközösség értekezletén a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, hogy szabóvarró tanfolyamot szerveznek. Jelentkező akadt bőven, hisz melyük leány ne örülne annak, hogy a tavasszal már maga varrhatja ruháit, melyik anya ne örülne, hogy saját kezével készítheti el kisfia, kisleánya ruháját. A tanfolyam két hónapja kezdődött húsz résztvevővel. Szabó Ilona varrónő vállalta az asszonyok

és leányok oktatását, szíwel- lélekikel el is végezte ezt a munkát.

A tanfolyam e héten befejeződött. A lányok, asszonyok sírva búcsúztak el egymástól. Horváth Dezsőné háromgyermekes anya boldogan mondta el, nagyon jól érezte magát a tanfolyamon, s örül, hogy ezután maga varrhatja meg kicsinyei ruháit. A tizenhat éves Sekoli Teréz azzal búcsúzko- dott a többiektől: >*Az életben nagy hasznomra lehet még, hogy elvégeztem ezt a tanfolyamot«. Nem feledkezett meg azokról sem, akik szeretnék megtanulni a szabás-varrást,

rendez a nőtanács.

got nyer az a tudat, hogy kapkodás nélkül, jól dolgozni csak úgy lehet, ha helyesen választják meg a módszereket és az időt is: mikor mire kell az erőt, figyelmet, segítőkészséget összpontosítani. A város számos pártszervezete igen alapos, megfontolt és sok mindenre kiterjedő tervet készített a télre, illetve az év első negyedére. Lapozzunk fel egykét programot.

A III. kerületi — a Cseri úti körzet — pártszervezetének terve kétségkívül a leg- megfontolftabb és közérdeklődésre számottartó terv. Nem lesz egyetlen esemény, évforduló sem, melyért a kommunisták ne éreznének felelősséget, még ha annak megszervezése közvetlenül nem is a pártszervezet feladata. Február 23, a Vörös Hadsereg megalakulásának évfordulója, a március 8-i nemzetközi nőnap, a Tanácsköztársaság jubileumi ünnepségével kapcsolatos pártnap és veterán-találkozók előkészítése nemcsak általánosságként szerepel a tervben. A kommunisták azt is meghatározták: a különböző rendezvényekért személy szerint ki felel. S hogv a kommunisták érzik: nem önmagukért, hanem a népért, területük lakóiért vannak — ez a mély felelősség érződik a pártszerve- (Kutas) izet legújabb elhatározásából is: a párt vezetőség egy-egy tagja minden hét szerdáján kétórás fogadóórát tart a területi pártirodán. Ez a döntésük minden bizonnyal még közelebb viszi őket a párton kívüli emberekhez. Ebben a pártszervezetben az elsők között született meg az az elhatározás, valóra

váltani a városi pártbizottság által nemrégiben meghirdetett lakásépítési akciót. Február elején a Munkásotthonban zenés, táncos ünnepséget rendez a pártszervezet, s a teljes bevételt a lakásépítési akcióra fizeti be.

Nemcsak a harcban számítanak egymásra a terület kommunistái, hanem akkor is megtalálják egymást, ha valakit baj ér. Csak üdvözölni le- l hét, hogy a pártvezetőség ma este egyik fontos feladatúi szabta

rendpártszervezet azzal, hogy a közeljövőben megnyitja saját könyvtárát a Munkásotthonban.

* * *

G

yakran felvetődő kérdés a pártszervezetek házadé erről most valamilyen okból lemaradtak. Azt javasolta, indítson a tanács új szabó- ■ hogy tettekkel segítik varró tanfolyamot. Ez a kérés nem marad teljesíttetlen:

Futics Mária, a nőtanács elnöke biztosította az asszonyokat, hogy február elején már meg is indul az új tanfolyam.

Kálmer Magdolna, a tanfolyam tizennégy éves örökmozgó, virgonc leánya köszönte meg Szabó Ilonának a fáradhatatlan munkát.

Hogy még emlékezetesebb legyen a tanfolyam résztvevőinek a szabás-varrás mesterségének e’sajátítása,

nagyszabású záróünnepélyt meg a beteg párttagok

6.

Brajcev azt mondta, ami épp révkalauz, úgy lavírozott a ve- meg nem érkezik a lány anyáz eszébe jutott: Viktor iskola- szélyes buktatók között: óva- ja. társa volt, évek óta nem látta, tosan kérdezgette a lányt ar- átutazóban van Moszkvában, ról, hogy s mint él most »-régi elhatározta, hogy megkeresi barátja«, hol dolgozik, kivel régi barátját. De hát úgy lát- tölti a szabad idejét, szik, nincs szerencséje: a vo- A lány tovább folytatta a natja pár óra múlva indul, és hajcsavarást, s közben készsé- Kovalenkóék ajtaja zárva van. gesen válaszolt a kérdésekre.

— Tényleg, nincs szerencséje — bólintott a lány —, azt hiszem, Viktor ma délutáni műszakos. Egyébként nem tudom pontosan, de mindjárt itthon lesz Maria Avkszentyev- na, csak lement vásárolni.

Brajcev kitalálta, hogy Maria Avkszentyevna nyilván Kovalenko anyja.

— Köszönöm, majd megvár

Minél tovább hallgatta a százados, annál jobban nőtt a csodálkozása. Nem, ez egyáltalán nem az a Kovalenko volt, akit idefelé jövet elképzelt magának.

Kovalenko a golyóscsapigy- gyárban dolgozott, és a lány szavaiból ítélve, nem volt rossz munkás: majd minden hónapban kapott prémiumot.

rom a folyosón — mondta Esti iskolába járt. A gyári fut- órájára pillantva. ballcsapatban középfedezetei

— Miért a folyosón? Jöjjön játszott; a pedagógiai főiskolábe hozzánk. — A lány félreállt, hogy beengedje Brajcevet. — Ne haragudjon, hogy ilyen rendetlenségben talál, de ...

— Dehogy, inkább én kérek bocsánatot, hogy zavarom — szabadkozott Brajcev.

Néhány udvarias mondatot váltottak, mint ilyen esetben szokásos. Brajcev már átkozta magát, hogy ilyen könnyelműen belement ebbe a szokatlan játékba. Mert lényegében mit tudott Viktor Kovalenkóról udvarolt egy lánynak. Mindez valahogy nem vágott össze a büntetett előéletű bűnöző fogalmával.

A lány végre befejezte a fé- sülködést, fejét bekötötte egy kendővel, leült Brajcevvel szemben, és most az ő szájából kezdtek záporozni a kérdések. Nyilván háziasszonyi kötelességének tartotta, hogy szellemes társalgással szórakoztassa a vendéget, és Brajcev vért izzadva, hozta össze

— Épp az előbb láttam Maria Avkszentyevnát — mondta, amikor megtudta, kit keres a vendég. — A tisztítónál találkoztunk, Vityenka kabátját adta be tisztíttatni. Most biztos a zöldségesnél áll sorban; gyönyörű alma érkezett. Várjon, leszaladok érte, hiszen magának minden perc számít—

De Brajcev már nem is hallotta az utolsó szavakat. A tisztító említése villámcsapásként érte. Eszébe jutott Losze- vék lakása, a leszúrt farkaskutya, a parketten szétkent vér. Vajon mindez véletlen volna? Miért kellett Kovalenko anyjának épp ma tisztítóba adni a fia kabátját? Nem, ezt az új adatot mindenképpen ellenőriznie kell.

Az óramutató veszedelmesen közeledett a hatos számhoz. A tisztító bármely percben becsukhat.

— Ne fáradjon — utasította vissza mosolyogva az asszony ajánlatát. — Most hat óra, a vonatom fél tizenegykor indul. Ha beülök egy taxiba még beszaladhatok a golyós- csapágy-gyárba. Viszontlátásra, minden jót!

táján: mikor és milyen időközökben szükséges összehívni a taggyűlést, a vezetőségi ülést. Akadnak, akik azt tartják: minden hónapban szükség van a taggyűlésre, másutt viszont soknak vélik ezt, és úgy gondolják: csak akkor kell összehívni, ha olyan probléma adódik,' amelyben halaszthatatlan a kommunisták döntése. Arra, hogy melyik vélemény a helyesebb, s hol, mikor legcélszerűbb a taggyűlés összehívása, általános receptet nem lehet adni. Lássuk hát a legilletékesebbek véleményét:

A Húsipari Vállalat párt- szervezete úgy határozott, hogy nem tart minden hónapban taggyűlést, illetve az egyik hónapban taggyűlést hívnak ösz- sze, a másikban pedig pártnapon vitatnak meg egy-egy fontos, akár üzemi, akár más problémát a pártonkívüli dolgozók részvételével. Hogy helyes-e ez? Kívülről nehéz akár igent, akár nemet mondani rá. A húsüzemi elvtársak ezt a módot tartják a legcélszerűbbnek, a leghatáscsabbnak. De ha úgy látják, hogy ez a módszer nem jó, akkor megváltoztatják. Annyi bizonyos: abból a tényből, hogy csak kéthavonként hívnak össze taggyűlést, nem lehet olyan következtetést levonni — legalábbis egyelőre nem lehet —, hogy emiatt kárt szenved az üzem. Mert így nagyobb felelősség hárul a pártvezetőségre, viszont csak úgy tudja feladatait jól ellátni, ha »menet közben« is szoros kapcsolatot tart minél több párttaggal, jól ismeri az életet, s gyorsan, amikor a helyzet megkívánja, megfelelő intézkedéseket hoz, és képes mozgósítani nemcsak az egész párttagságot, hanem a pártcnkívülieket is. A húsüzem taggyűlése egyébként olyan határozatot fogadott el, mely kimondja, hogy a vállalat vezetősége kétlravonként köteles beszámolni az üzem termelési, gazdasági, pénzügyi helyzetéről. A kommunisták a problémákat taggyűlésen tár- gyáljék meg és felvilágosító | munkával,' személyes példá- A tisztító már bezárt, de aljukkal segítik megvalósítani a kiszolgálónő még ott volt. Braj-% gazdasági vezetés által kitűzött cev felmutatta igazolványát, | célokat A segítésnek persze mire szó nélkül beengedték. | rengeteg módja, eszköze van. Nyomban átment a műhelybe, I Ezek közé tartozik a nevelés, és megkérte az asszonyt, mu-t a termelési értekezletek, az fossa meg azt a zakót, ame-j üzemi tanácsck eredményessé- lyet ma délután hagyott itt egy > a baráti beszélgetések s a asszony Kovalenko névre. ♦ többi.

A kabátot gondosan átvizs-l A pártvezetoség a tagsággal gáttá, és valamivel a bal kő-! egyetértésben előre meghatá- nyöke alatt friss stoppolás és|rozza’ azok az emberek, egy kis sárgás foltot vett ész-*akik szociális származásuknál, re. Visszájáról, a bélésen már * gondolkodásuknál, magatartásokkal nagyobb volt, de vala-1 suknál, képzettségüknél és

I szeres meglátogatását. Régi

mivel halványabb. A folt színe: és alakja nem hagyott kétséget: vérfolt, melyet megpró-: báliak kimosni.

Brajcev a tisztítóból felhívta a rendőrséget, és kért egy kocsit. Most már — gondolta — csak gyors és határozott i cselekvésre van szükség. Meg; volt róla győződve, hogy a bűntény egyik fő láncszemét a kezében tartja. A tisztítóból egy cédula ellenében magával vitte a kabátot az átvételi elismervény másolatával együtt.

Néhány percre beugrott a technikai osztályra, leadta a kabátot, és magával vitt két embert, arra az esetre, ha Kovalenko ellenállna a letartóztatáskor. Hármasban kimentek az üzembe.

Brajcev megkérte kísérőit,

szorgalmuknál fogva számba jöhetnek a párterősítésben. Noha tisztában vannak azzal, hogy az öntudatot nem lehet betervezni, ám mégsem tekintik puszta véletlennek a párt- építést Most is három olyan emberrel foglalkoznak, akikből — úgy látják — tagjelöltet, majdan pedig kommunistát nevelhetnek.

örvendetes, hogy »lent« is egyre inkább gyökeret ver a napi munkában az a munkastílus, amely a párt központi bizottságában és az államvezetés gyakorlatában az elmúlt két esztendőben meghonosodott, s ez az emberekre, a beléjük vetett bizalomra épül. Szinte alig volt fórum, ahol a párt vezetői ne intettek, figyelmeztettek volna a párt és a párttagok hivatására: nem uralkodásra, parancsolgatásra vagyunk hivatva, hanem a nép vezetésére, és hűséges, szerény,

zetőitől azt hallja, hogy a kommunisták nem parancsolgathatnak. Mert néha bizony az üzemben vagy a falun élő egyik-másik kommunista ennek éppen ellenkezőjét teszi: durva, önkényes, kiskirály. Vagy szépen beszél ugyan, de nem törődik azzal, hogy a körötte élő vagy éppen vezetése alá rendelt emberek megkapják-e mindazt, amit számukra szocialista törvényeink biztosítanak: egyszóval gondoskodik-e róluk, örül-e örömüknek, együttérez-e velük bánatukban, vagy tud-e szívből bosz- szankodni, s ha kell, az asztalra csapni, amikor mások embertelensége, könnyelműsége vagy részvétlensége miatt bosszúság éri őket El tudja-e viselni a bírálatot, s miközben őszinte véleménymondásra serkenti az embereket, nem fűfci-e az oktalan megbántott- ság érzésétől bosszú a bírálóval szemben, s nem várja-e az alkalmat, hogy amúgy szép finoman« visszaüssön. Ne hunyjunk szemet afölött, hogy ha nem is sokan, de akadnak ilyen emberek is közöttünk. S éppen az a bosszantó, hogy néhány rosszul dolgozó ember képes lerombolni mindazt, amit sokak áldozatos munkával felépítettek.

S

itt van előttünk egy terv, a Kertészeti és Útkarbantartó Vállalat párt- szervezetéé. Hosszasan foglalkozik az emberekről való gondoskodással. »Minden az emberektől függ — szószerint nem így hangzik a szöveg, de a tartalom ez. »Az alapszervezet a vállalati munkahelyeket — a vidékieket is — havonta egyszer felkeresi és beszél a dogozókkal saját és vállalati problémáikról.« »Megvizsgáljuk, megkapják-e a dolgozók a kormány által biztosított szociális juttatásokat«. Hogyan? Azt is megtalálhatjuk benne. Megmondják, mit kell ezért tenniük a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak, a pártvezetőségnek, a kommunista igazgatónak s az egyszerű párttagnak.

Nemcsak a dolgozókkal való beszélgetést értik ezen, hanem gondoskodást a normális munkafeltételekről is: hogy a gépek kellően kijavítva váriák a munkakezdést; legyen a fuvarozó lovaknak elegendő takarmányuk, alomszalma, patikósiarok és miegymás. Legyen tüzelőanyag a milliós értékű növényház fűtésére, ha egyszer a fagy szükségessé tenné a fűtést. A munkásszállásokon rendelkezésre álljanak a szórakozási lehetőségek: könyv, sakk, újság. S amikor a hőmérő higanya plusz négy fok alá süllyed, minden munkáshoz eljusson a védőétel, és így tovább. Hogy ezt megteremteni a gazdasági vezetés dolga? Igaz: de a vezetés elsősorban a kommunistáké, s nem az-e a legszentebb, legalapvetőbb kötelessége minden kommunistának, hogy segítse szebbé, könnyebbé tenni — néha saját kényelméről való lemondás árán is embertársai életét? Bizony, kommunista hivatástudat ez is.

Ugye, nem is olyan nehéz kommunista módon dolgozni?

hogy várjanak az autóban, es ♦ önzetlen szolgálatára. Szép ez bement a műhelybe. Az első, | az ejv tetszik az embereknek. ami a szemébe ötlött, az ajtó | Qg minden kommunistától mellett a falon elhelyezett ^*"|függ, hogy népünkben tovább csöségtábla volt. Balról a má- $ terebélyesedjék a pártról, a sodik fénykép mindjárt is- ♦ vezetésről alkotott kedvező véről? Elég egy meggondolatlan habarovszki életének sohasem szó, és máris lelepleződik a létező részleteit. Isten tudja, csalás. De már nem visszakoz- mivel végződött volna ez a kikötött. Mint valami tapasztalt nos beszélgetés, ha közben

S mielőtt a két nő magához merősnek tűnt: nyílt arcú, jó- . lemónv, a bizalom. Nem sza- térhetett volna, gyorsan távo- képű fiú, világos, hullámos soha elfelejteni: nem

zott. Kettesével szaladt le e üaj, kicsit hunyorító szem... | elégséges, ha az üzemi roun- lépcsökön. — Folytatjuk — íkás va^y a paraszt a párt veÚj kezdeményezés

Városi sajátosság, hogy éppen a lakóterületen esik nehézségbe a pártpolitika terjesztése, az úgynevezett házi agitáció megszervezése. Ennek főként az az oka, hogy a párttagok nagy része munkahelyénél fogva a város valamelyik üzemének, hivatalának vagy intézményének alapszervezetéhez tartozik, s arra már kevesen gondolnak, hogy ahol idejük nagyobb részét töltik, ott is szükség volna szavukra.

A városi pártbizottságon azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy átszervezik a lakóterületi pártmunkát. A kezdeményezés lényege — melyet először a Donnerban próbáltak ki —, hogy az üzemi, hivatali és más pártszervezetekhez tartozó párttagokat lakóterületükön is nyilvántartásba veszik, belőlük sejtet alakítanak, s kötelezik őket, hogy ott is fejtsenek ki pártán inkát,