Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1959. január 25. 4 SOMOGYI NÉPLAP Fidel Castro VenezHeíáisan Megszüntették a háborús bünperek televíziós és rádióközvetítését Kubában Havanna (AP). A havannai gyen a Jimenez venezuelai szabadtéri sportstadionban j diktátor rendszerének meg- pénteken mintegy 1 700 000 fő- 1 döntése évfordulója alkalmá- nyi közönség előtt tárgyalták ból rendezendő ünnepségen. Batista volt diktátor háborús bűncselekményekkel vádolt cinkostársainak bűnperét. Amikor elővezettek Ricardo Luis Grao volt alezredest és Pedro Morjon volt századost, s a bíróság bejelentette, hogy a tárgyalást szombatra halaszt­ják, a hatalmas tömeg kitöré­se felháborodással fogadta a bíróság határozatát. A kivezényelt katonai osz­tagok csak erőfeszíté­sek árán szállíthatták el a két háborús bűnöst a fog­házba. Az első háborús bűnös pe­rének tárgyalása péntekre vir­radó egész éjszaka folyt. A rá­dió és a televízió szünet nél­kül közvetítette a tárgyalást. Mint Caracasból jelentik, Fidel Castro, a kubai felkelők vezére pénteken repülőgépen Caracasba, Venezuela főváro­sába érkezett, hogy megkö­szönje a venezuelaiaktól ka­pott segítséget, s részt ve­Mint az AP jelenti, pénteken este több mint százezer főnyi közönség gyűlt össze Ca­racas főterén, hogy meg­hallgassa Fidel Castro!. Áz első tengeralatti kutató út eredményei Moszkva (MTI). A világ első tudományos célokat szolgáló tengeralattjárója befejezte első kutató útját. A Szeverjanka szovjet tengeralattjáró három hét alatt négyezer mérföldet tett meg az északi vizeken, és nagy fontosságú kutatásokat végzett. Az öttagú expedíció a tengeralattjáró különleges megfigyelő ablakán át közvet­lenül tanulmányozta egyes hal­fajták, főként a keringek vi­Nemzetközi Szemle Holdrakéták és gazdasági szputnyikok Amikor e sorok megjelen­nek, Moszkvában már gyüle­keznek öt világrész kommu­nista és munkáspártjainak ve­zetői, a végtelen szovjet föld ■ minden sarkából érkező kül­döttek Vagy pártonkívüli meg­A Reuter iroda jeleni! hegy ( selkedését a tenger különböző ; hívottak. Január 27-én, kedden Fidel Castro még Caia.asba mélységeiben. Részletes meg­érkezése előtt rádióutasítást i figyeléseket végeztek a halak adott a havannai Sportstadion- ' átteleléséről is. A megfigyelő ban tartott bírósági tárgyalás ablakon át sikerült felfedezni | egy 50 millió ember vett részt, rádió- és televízió-közvetítésé- 1 és lefényképezni néhány ed- nek megszüntetésére. I dig ismeretlen tengeri élőlényt. megnyílik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXI. kong­resszusa. Előkészítésében mint­OlleRhoiuer tárgyalásokat követelt új katonai és biztonsági státusról Bonn (Reuter). Ollen- hauer a svájci televízió pén­tek esti adásában azt mondot­ta, a német probléma megol­dása céljából a Nyugatnak hozzá kellene járulnia, hogy tárgyaljanak új katonai és biztonsági státusról Európá­ban. »Ide tartoznak a tárgya­lások atomfegyvermentes öve­zetekről, csökkentett fegyver­zetről és európai ellenőrzési rendszerről« — mondotta Ol­lenhauer, majd hozzátette, hogy pártja nem akarja Né­metország semlegesítését olyan értelemben, hogy politikailag és katonailag légüres térré váljék. Pártja azt szeretné, ha Nyugat-Németország vagy az újraegyesített Németország egy új európai biztonsági rendszerbe kapcsolódnék bele, amelyet vagy az ENSZ szabá­lyozna, vagy a két vezető vi­lághatalom szavatolna. ( és több millió javaslatot nyúj tottak be a kongresszus leg- í fontosabb napirendi pontjához, a kommunista építés hétéves tervéhez. A szovjet pártkongresszu­sokról eddig is megemlékezett a világközvélemény, a világ­sajtó. De az SZKP-nak még egyetlen kongresszusát sem várták olyan feszült érdeklő- ] déssel, mint a soron követ­kezőt. A XX. és a XXI. kongresz­Franeia Kyugfat-Afrlka nines többé Párizs (MTI). Francia Nyu- ■gat-Afrika francia főmegbí­zottja az alárendelt francia hatóságokhoz intézett körleve­lében pénteken utasítást adott arra, hogy a korábbi francia gyarmati területek középüle­teiről vegyék le a »Francia Köztársaság« feliratot, a hiva­talos nyomtatványokról hagy­ják el a »Francia Nyugat-Af- rika« megjelölést. A francia főmegbízott ezután mint a »közösség« elnökét képviselő főmegbízott szerepel, ugyanígy a közösség tagállamaivá vált nyugat-afrikai köztársaságok székhelyein a francia kor­mánymegbízottak a »közösség elnökét képviselő kormány- megbízottak« elnevezést ve­szik fel. A múlt hét végén megala­kult Mali Államszövetség meg­teremtését, határozatával jóváhagyta Szenegál és Szu­dán aJkotmányozó nemzetgyű­lése. A I’Humanitéban Georg Thevelin kommentálja a Mali Államszövetség megala­kulását Bevezetőben rámutat arra, hogy a független Guineá­ra, mint fároszra tekint az af­rikaiak nagy része, különösen az afrikai ifjúság és a haladó erők. Az afrikai volt gyarma­ti területek közül majdnem va­lamiennyi — az egyetlen Szo- máli-part kivételével — úgy határozott, hogy elutasítja a tengeren túli terület státu­sát, és álammá alakul át En­nek a fejlődésnek legfonto­sabb vonása az, hogy az új államok egyesülni akarnak. Az Egyenlítői Afrika négy köz­társasága pillanatnyilag meg­elégedett azzal, hogy vámuniót alkosson, de ugyanakkor a volt Nyugat-Afrika négy Köz­társasága elhatározta igazi fö­derális állam megalakítását, amelynek a Mali nevet adta, a volt afrikai állam nevet szus közötti éveket a Szov­jetunió nagy politikai, és gaz­dasági, technikai sikerei jel­lemezték. Növekedett a szo­cialista országok politikai te­kintélye, befolyása nemcsak a gyarmati ás félgyarmati or­szágokban, hanem Nyugat- Európában, sőt az amerikai földrészen is. Szovjet műhol­dak keringtek és keringenek Földünk körül, szovjet tudó­sok vágtak elsőként ablakot a világűrbe, a Szovjetunió zászlójával száguld örök pá­lyáján naprendszerünk első mesterséges bolygója. A hold- rakéta, a műbolygók mellett pedig ott vannak a Szovjet­unió »gazdasági szputnyikjai-«, a hétéves terv lenyűgöző szá­mai, amelyek vasba, acélba vagy éprpen vajba formálódva hirdetik majd a szocializmus embereinek lebírhatatlan ere­jét. A kongresszus és Mikojan utazása Újabb tömegsírt találtak Algériában Kairo (MTI). A szabad al­gériai kormány kairói szóvivő­je pénteken közölte, hogy Al­géria egész területén heves harcok folynak a francia csa­patok és az algériai felkelők között. Bejelentette, hogy a Kadara, Arisz és Szűk Arasz közelében lezajlott csatában sok francia katona elesett és megsebesült A Belsztro és Belfu melletti francia támadá­sok alatt négy felkelő életét vesztette. A szóvivő felhívta Francia- országot, vegye tudomásul, hogy a felkelők most olyan kor­szerű fegyverek birtoká­ban vannak, amelyekkel módjukban áll akár éve­kig is folytatni a nagyobb- szabású katonai művelete­ket. A francia katonaságnak a polgári lakosság ellen tett megtorló intézkedéseiről és terrorhadjáratáról szólva be­jelentette. hogy algériai felke­lők Balzsama város mellett egy tömegsírt találtak gyermekek, nők és férfiak holttestével. Mint mondotta, az algériai felkelők leszámoltak több olyan árulóval, aki együttmű­ködött az ellenséggel. így fe­lelősségre vonták a volt köz- üdv-bizottság több tagját i*. A verő ff és Zorla tanácskozásának athéni visszhangja — Makariosz nyilatkozata — Athén (AFP). A görög és a török külügyminiszter pári­zsi megbeszélései után athéni diplomáciai körökben meg­állapítják: Görögország és Tö­rökország elv Pen megegyezett, Napraforgó termelők figyelem! Az idén is lehet napraforgómagra ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST KÖTNI * az állami felvásárló helyeken Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után: 1. Kamatmentes előleget 2. Szerződéses felárat 3. Cserében készpénzfizetés nélkül nemesilett vetőmagot kap a termelő A szerződéskötés január 15-től május 31-ig tart Részletes felvilágosítást a terményfelvásárló helyeken szolgálnak! hogy mellőzik mind Ciprus­nak Görögországihoz való csa­tolását, mind a sziget felosz­tását Görögország és Törökor­szág között, továbbá, hogy a szigetnek függetlenségi stá­tust adnak. Ezzel nagy lépés­sel jutottak előbbre. A görög és a török közösség autonómiát kapna, s a brit nemzetközösség keretéber. osztozkodnának a sziget igaz­gatásában. A megoldandó leg­kényesebb probléma a biztosi- lék kérdése, amelyet Törökor­szág kíván, hogy ne lehessen Görögországhoz csatolni a szi­getet. Makariosz érsek a Phileleft- herosz ciprusi görög liberális lapban adott interjújában megelégedéssel állapította meg, hogy csökkent a feszült­ség mind a görög—török, mind a görög—brit kapcsolatokban. RefiabiWni akarják Hitlert? Berlin (MTI). A Soldaten­zeitung című hyugatnémet fa­siszta lap legutóbbi számában követeli a nürnbergi nemzet­közi törvényszék ítéleteinek megsemmisítését, és Hitlernek, valamint háborús főbűnös tár­ssainak nyilvános rehabilitá­lását A nyugati sajtó előszeretet­tel hozza összefüggésbe MUco- jan látogatását a Szovjetunió küszöbönálló pártkongresszu­sával. Mikojan már beíejezte amerikai körútját, s hazaérke­zett, de látogatását még most is bő terjedelemben kommen­tálják az amerikai, angol, francia, nyugatnémet stb la­pok. Amikor Mikojan Ame­rikában tartózkodott, minden­hová elkísérték a rádió, a te­levízió, a sajtó fürge riporte­rei, sokat írtak a »kaukázusi sas« (ahogyan a londoni Ti­mes nevezte) útjáról, »Miko­jan személyes varázsáról«. Nos, Mikojan útja az Egye­sült Államokban, találkozásai a háziasszonnyal, a taxisofőr­rel, a gyárimunkással, az üz­letemberrel; félhivatalos ta­nácskozásai a külügyminisz­terrel, az alelnökkel, az elnök­kel valóban jó alkalmul szol­gáltak arra, hogy repedések keletkezzenek az előítéletek­nek, gyanakvásoknak a világ két leghatalmasabb államát el­választó falán. És ebben van a szovjet mi­niszterémökheilyettes útjának igazi varázsa. Ez a látogatás olyan folyamatot indíthat meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban, amely kihathat a nemzetközi élet igen sok területére. Mikojan útját egyes nyu- j gáti körökben kezdetben úgy könyvelték el, mint egyszerű üzletszerző látogatást. Annál meglepőbb volt az Associated Press amerikai hírügynökség minapi híre, amely szerint »Mikojan miniszterelnökhe­lyettes teljes közömbösséget tanúsított a szovjet—amerikai kereskedelem fokozása iránt«. Ez persze nem egészen így van. A Szovjetunió akar ke­reskedni Amerikával. Akar azért, mert az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön ala­puló kereskedelem mindkét országnak hasznára van. Akar azért is, mert a kereskedelmi, a gazdasági kapcsolatok vi­rágzása magával hozza a tu­dományos-technikai, kulturá­lis érintkezés fellendülését is. Mindez pedig elkerülhetetle­nül elősegíti az államok és népek egymás iránti bizalmá­nak, megbecsülésének szilár- dulását, az egész nemzetközi légkör javulását, viszont az is igaz, hogy az önellátásra képes szocialista tábor or­szágainak nem olyan sürgős a kereskedelmi egyezmények kötése, mint a nagy eladatlan árukészletekkel rendelkező, túltermelési válsággal és nagy­arányú munkanélküliséggel sújtott Egyesült Államoknak. Adenauer és a Murphy-terv Hogy pontosan mit tárgyalt meg MiUoian Eisenhowerrel, Nixom és Dullesszal, ter­mészetesen nem tudjuk. De a nyugati politikusok és sajtó- orgánumok a megbeszélésekről úgy beszélnek és írnak, hogy azok elmozdítják a holtpontról a német kérdést. Többen úev vélik, hogy a tavasszal kül­ügyminiszteri értekezlet és ta­lán még az idén csúcstalálko­zót is tartanak a nagyhatal­mak. Közben Dulles ködös nyilatkozatot tett arról, hogy az Egyesült Államok esetleg nem tekinti az úgynevezett szabad választásokat a német újraegyesítés egyedüli útjának. Ezt a nyilatkozatot persze az amerikai külügyminisztérium nagy sietve Idmagyarázta; Dulles kijelentéseihez ha­sonlóan nagy port vert fel a napokban a Newsweek című amerikai lap közleménye, amely arról szólt, hogy »tör­ténelmi változás« várható az amerikaiak németországi po­litikájában. Bár az Egyesült Államok álláspontja Német­ország és Berlin kérdésében »hivatalosan változatlan ma­rad«. A lap szerint washing­toni kőrmánykörkbem a kö­vetkező megoldást fontolgat­ják, mint olyant, amelynek segítségével kijuthatnak a je­lenlegi zsákutcáiból: 1. A két Németország át­meneti kon föderációj<\ amely az újraegyesítésig állana fenn; 2. A nyugatnémet főváros át­helyezése Bonnból Nyugat­Berlmbe, és ezzel hivatalos kapcsolat létesítése Nyugat- és Kelet-Németország között. A Newsweek cikke erről az elgondolásról, amelyet Mur­phy külügyi államtitkárnak tulajdonítanak, újabb 2avart keltettek a nyugati fővárosok­ban. A párizsi jobboldali la­pok, így az Auroce »Eur&pa- ellenes fenyegetésnek« neverik ezt az elképzelést. Arról ír­nak, hogy ütött az engedmé­nyek órája. Hasonló szellem­ben cikkeznek Olaszország és más nyugat-európai országok lapjai is. Bonnban azonban mind ez ideig hallani sem akarnak a német és a berlini kérdés ésszerű megoldásáról. Persze Adenauer és a mili­tarista körök is akarják az egyesítést — a maguk módján. Olyan egységes Németországot akarnak, amelyben felszámol­ják a népi hatalom politikai és gazdasági vívmányait, olyan NATO Németországot akar­nak, amely atom- és rakéta- fegyvereivel, a rájuk mért vereségért, bosszúért lihegő militarista tábornokaival ál­landó fenyegetést jelent Euró­pa népeire, ugródeszkául szol­gál a szocialista országok el­leni esetleges esztelen ka­landokhoz. A barométer derült időt mutat A német kérdésben élőfcer- jesztett szovjet javaslatokhoz az európai országok egész sora csatlakozott. Most Nyu­gaton is mind több szó esik arról, hogy a zsákutcába tor­kolló politikát alaposan át kell értékelni. Magában Né­metországban is egyre többen belátják, hogy a bonni ka- liandpoLitika nem visz el az egyesítéshez, csak arra alkal­mas, hogy továbbra is ébren tartsa, táplálja a revansháború szellemét A szovjet pártkongresszu­son a kommun ista építés gi­gászi tervei mellett nyilván előkelő helyet kapnak majd a világpolitika kérdései is. Úgy látjuk, a nemzetközi légkör barométere most, a kongresz- szus idején derült időt mutat. 1959, a XXI. kongresszus éve még igen fontos nemzetközi tanácskozások, s talán jelen­tős eredmények éve lesz, fl kongresszus előtti napokban A Szovjetunióban az elmúlt napokban tartatták meg a köz- társasági pártkongresszusokat, a területi és a városi párt­konferenciákat. A napirenden mindenütt Nyikita Hruscsov beszámolója téziseinek meg­vitatása szerepelt, majd pedig megválasztották az SZKP XXI. kongresszusának kül­dötteit. Taskent Uzfoekisztán Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa felmérte azokat az eredménye­ket, amelyeket a köztársaság az elmúlt évtizedek alatt el­ért. A köztársaság ipara ma már egy év alatt 16,5-szer annyi árut termel, mint 1913- ban és 3,5-szer többet, mint 1940-ben. Számos iparágban Üzbekisztán már nemcsak egyes keleti országot, hanem néhány nyugati kapitalista ál­lamot is elhagy. Hasonló ered­ményeket értek el a mezőgaz­daságban is. Az utóbbi öt év­ben az üzbég kolhozok 13,7 millió tonna gyapotot adtak a népgazdaságnak. Tavaly gya­potcserjéből 2 946 000 tonnát szedtek le, vagyis 205 000 ton­nával többet, mint 1957-ben. Baku Azerbajdzsán Kommunista Pártjának XXIII. kongresszu­sa a köztársaság hétéves fej­lesztési tervével foglalkozott. Soroljunk fel néhányat a terv távlatai közül: A következő hét évben az eddigi termelés egyharmadá- val több olajat hoznak fel­színre. 250 új gyárat és üze­met építenek. Több mint 50 új iparcikk gyártását honosít­ják meg. 1965-ben 11 milliárd kilowattóra elektromos ener­giát állítanak elő, ami 7-szer szárnyalja túl Törökország ter­melésiét. öt új televíziós köz­pont épül. Mintegy 330 000 család költözik új otthonba a következő hét évben. Hruscsov elvtárs beszámoló­ja téziseinek vitájában köz* társaságszerte 1 200 000 em­ber vett részt A kongresszus küldöttei el­mondották, hogy a köztársa­ság dolgozói mind szilárdabban győződnek meg a párt politi­kájának helyességéről, még teljesebben ismerik fel e po­litika bölcsességét. A dolgozók különösen magasra értékelik, hogy a párt időben leleplezte és szétzúzta Malenkov, Kaga- novics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely a XX. kongresszus po­litikai irányvonalával szemben állt és letért a lenini útról, Tallin Észtország Kommunista Pártjának XI. kongresszusán I. Kebin, a Központi Bizott­ság első titkára számolt be a köztársaság nagyarányú fej­lődéséről. Az ipar 1958-ban 9,3-szor annyi árut termelt, mint 1940-ben. A fenti idő­szak alatt az elektromosener­gia termelés 6,2-szeresére emelkedett. Pamutszövetből tavaly, 1940-hez viszonyítva 5-ször, lenáruból ,3-szor, gyap­júanyagokból 2,8-szor, bőrci­pőből pedig 4,6-szor többet ké­szítettéit. Az utóbbi öt évben az észt kolhozok és szovhozok 35 százalékkal több húst és 33 százalékkal több tejet állítot­tak elő, mint korábban. A hétéves terv során az ipar össztermelése 1,8-szorosára emelkedő.

Next

/
Thumbnails
Contents