Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-13 / 294. szám
,£\ K GNy, ö' *> y '■ ------------*> •fyPQS'J^ fILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK) Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 894. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. december 13. Mai számunk tartalmából Pártírányítás és a tanácsok ÁTTÖRÖK KÖZÖTT Egész heti rádióműsor ZÁRSZÁMADÁS A FELSŐMOCSOLÁDI PETŐFI TSZ-BEN Dögéi Imre Tegnap, pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését a fel- sőmocsoládi Petőfi Termelőszövetkezet. Ebből az alkalomból ellátogatott a községbe Dögéi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője is. Dögéi elvtárs a kora délelőtti órákban érkezett Mocsoládra, Először a tanácsházán beszélgetett a község vezetőivel, majd megtekintette a termelőszövetkezet gazdaságát. Mihálypusz- tán, a tsz majorjában meglátogatta az egyik tehenészt, Fü- löp Istvánt otthonában. — Jól élünk, 32 ezer forintot kapunk részesedésre — válaszolta Fü- löp István a miniszter elvtárs kérdésére. Ezt követően hosszasan elbeszélgetett Tóth Károly 72 esztendős juhásszal. A gazdaság megtekintése utón került sor a zárszámadási közgyűlés megtartására a község művelődési házában. A beszámoló A gazdálkodás eredményeit Szita János tsz-elnök ismertette. A múlt gazdasági évben mintegy 280 hold közös szántója volt a tsz-nek. A 32 család 37 tagja minden munkát idejében el tudót végezni, hiszen a családtagok is részt vettek például a növényápolásban. Volt olyan nap, hogy 93 ember dolgozott a szövetkezetben. Ennek is köszönhető, hogy az aszály okozta károkat nem érezté meg a szövetkezet. Amennyi veszteség volt a kalászosoknál, értékben ugyanany- nyi többlettermést takarítottak be a kapásnövényekből. Cukorrépából például 247, burgonyából 137, takarmányrépából pedig 220 mázsa holdankén- ti hozamot értek el. Persze ebben része van a jó traktorszántásnak meg annak is, hogy holdanként 170 kg műtrágyát elvtárs is részt vett a szórtak ki a növényekre. Mindezek eredményeként 158 ezer forint bevételt adott a növénytermelés. Az állattenyésztésből pedig mintegy 540 ezer forintot vettek be. Tehenészetükben a tejhozam évről évre ugrásszerűen növekedett. 1956-ban 710, tavaly 1542, az idén pedig 2979 liter tejet adott átlagosan egy- egy tehenük. Tíz koca után átlag 160 malacot neveltek fel. Az állattenyésztés sikerét szolgálta a helyesen kialakított vetésszerkezeti arány is: szántójuk 21 százalékán termelnek pillangóst. Ezek a számok szívós munkát rejtenek maguk mögött, amelyből 43 forint 80 fillér értékű munkaegységenként! részesedés fakadt. Bíztató ígéret a jövőre Dr. Bíró Gyula nyugalmazott professzor, aki színén megszemlélte a termelőszövetkezet állatállományát, a legnagyobb elismeréssel szólt a látottakról. Felszólalásában a többi között ezt mondta: — Amit itt látck, az nagy biztatás nemcsak e termelőszövetkezetnek, nemcsak a környék, hanem az egész magyar mezőgazdaság jövőjét illetően. Szépek a terméshozamok. Ez annak az eredménye, hogy sok állatot tart a tsz, és az én számításaim szerint is legoptimálisabb módon tudják pótolni a talajerőt. Bár ilyen volna országosan is az arány — mondta a profesz- szor a miniszterhez fordulva. A továbbiakban több hasznos szakmai tanácsot adott ahhoz, hogy még jelentősebb sikereket érhessen el ez a szövetkezet: — Kevés a 24 tehén ebben a gazdaságban, bár 60 darab a szarvasmarhájuk. A pénz beszél, és megmondja, hogy érdemes a marhatenyésztéssel még behatóbban foglalkozni. Én fanatikus állatszereközgyűlésen tő vagyok, ezért is javasolom, hogy próbálkozzanak silókukorica termeléssel, s ne csak elegendő abrakot, hanem fehérjét is adjanak az állatoknak — mondta a többi között. Megtapintható eredmények A tsz-tagokhoz és a jelenlevő egyéni gazdákhoz intézte szavait Dögéi elvtárs. — A Petőfi- beliek méltán lehetnek büszkék végzet munkájuk gazdag eredményeire. A község egyéni gazdái pedig saját szemükkel láthatják, hogyan erősödik napról napra ez a hároméves szövetkezet — mondta bevezetőben. Ezután mezőgazdaságunk útjáról szólva kijelentette: — A jövő a szövetkezésé. A szövetkezet többet, jobbat és olcsóbban termel, mint a kisparaszti gazdaság. Ezt az igazságot mindenki számára érthetően bebizonyította ez a helybeli termelőszövetkezet is. Ezért ezt az utat, a szövetkezés útját mutatja a párt, a kormány a ma egyéni gazdáinak is. Végezetül arra buzdította a Petőfi tagjait, hogy ismértés-1 sék termelési sikereiket a község egyénileg dolgozó parasztjaival, és hívják őket ma-l guk közé. — Jó munkát, jófi erőt és egészséget kívánok al felsőmocsoládi tsz-tagoknak ésl egyéni gazdáknak további munkájukhoz — fejezte be nagya tapssal fogadott felszólalását aa földművelésügyi miniszter. I A közgyűlés végeztével Dö-1 gei elvtárs hosszas és szívélyesl beszélgetést folytatott a terme-í lőszövetkezet tagjaival és egyé-j ni gazdákkal. Kutas Józsefi Elkészült a Gorkij utcai Kapos-híd Két és fél évvel ezelőtt kezdték meg a Gorkij utcai Kapos- híd építését. A híd elkészült, s a szakemberek tegnap délelőtt tartották meg a teherpróbát. Ennél a műveletnél megjelent Fogarasi Mihály, a KPM Termelési Osztályának vezetője, Baczoni István, a KPM Híd- osztályának főmérnöke, Kovács György, a KPM Útügyi Kutató Intézetének vezetője, Amon Tibor kutatómérnök, valamint a Hídépítő Vállalat igazgatója, Ganczer Ferenc és a KPM Közúti Igazgatóságának Somogy megyei vezetői. A szakemberek és az összegyűlt kiváncsiak érdeklődéssel nézték a honvédségtől kölcsönkért 34 tonnás harckocsi mozgását, mellyel a híd teherbírását tették próbára. A próba sikerült. A műszerek azt mutatták, hogy a híd a nagy súlyú harckocsi nyomása következtében az előre kiszámított lengéseket végezte. Mint már megírtuk, a Gorkij utcai új Kapos-híd hossz- és keresztirányú utófeszített ge- rendahíd. Hazánkban ez az első ilyen típusú híd. Baczoni István, a KPM főmérnöke, aki a hidat átvette és Erdős Zoltán, a Hídépítő Vállalat mérnöke, irányításával a híd épült, elmondották, hogy a híd hossza 30 méter, a kocsipálya 7 méter, s mindkét oldalán 2 méter 45 cm-es gyalogjáró épült. A híd építési költsége 3 millió forint. A teherpróba után meg is indult a forgalom az új hídon. Az ünnepélyes átadásra december 18-án kerül sor. A jövőben két hasonló híd épül Kaposvárott hatmillió forintos költséggel. Az egyik a Cseri úton, a másik a hűtőháznál. A felvonulási munkálatokat már ebben az évben megkezdik, az építkezés január első felében indul meg. 1960-ra készüli el a két új híd. Megérkezett a NARANCS Tegnap érkezett meg Kaposvárra a várt narancsszállítmány. A megye 100 mázsa narancsot kapott, ennek mintegy fele jut Kaposvár boltjainak. A többit a járásokba juttatják el arányosan elosztva. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gondoskodott arról, hogy áruhiány miatt a megnövekedett forgalom ellenére se legyen fennakadás egy üzletben sem. Fűszer-, csemegefélékkel, édességgel, bor, pezsgő, és egyéb szeszes italokkal jól ellátva várják a boltok a vásárlókat. A vállalat megkezdte a karácsonyfák árusítását is. A város különböző pontjain elárusító helyieket állítanak fel. A fenyőfa centiméterenként 20 filléres árban kapható j Budapest lengyel szemmel A Trybuna Ludu csütörtöki számában riportot közöl budapesti tudósítójától. A tudósító beszámol arról, hogy Budapesten vidám, kellemes az élet, a szórakozóhelyek zsúfoltak, a kirakatok tele árukkal, az üzletek vásárlókkal. A nagykörút szebb mint valaha, a neonfények igazi világvárosi hangulatot árasztanak. A magyar dolgozók most láthatóan jobban élnek, mint 1955-ben — írja a tudósító, aki három éve nem járt Budapesten, Holnap nyílik meg a művészi fényképkiállítás Vasárnap délelőtt 11 árakor a Béke Szálló nagytermében nyílik meg a Pécs—Kaposvár Országos Művészi fényképkiállítás és a kaposvári Fotoklub első tárlata, amely Pécs után most Kaposvár foto kedvelő közönségének nyújt élményt. A kiállítást Takács István, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Agit.-prop Osztályának vezetője és Vadas Ernő, a Magyar Foto Művészek Szövetségiének elnöke nyitja meg. A megyei szervek által ajándékozott díjak kiosztása után Vadas Ernő szövetségi elnök tárlatvezetést tart. Az országos kiállítás anyaga Kaposvárról a prágai ünnepi hetekre Csehszlovákiába kerül. Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésének az úgynevezett magyar kérdéssel kapcsolatos ülésén New York (MTI). Az Egyesült Államok általános propagandahadjáratra akarja felhasználni a 13. ülésszak utolsó napjait. Harminchat országot toborzott össze annak a javaslatnak a támogatására, melyet az úgynevezett magyarországi helyzetről nyújtott be. A hangzatos szavakban bővelkedő javaslat köszönetét fejezi ki Van Vaithajakon hercegnek, a »magyarországi ügyek<- külön ENSZ-megbízottjának, s támogatja az ötös bizottság 1958. július 14-i jelentését. A továbbiakban sajnálattal veszi tudomásul, hogy a szovjet és a magyar kormány ismételten visszautasította az együttműködést a »magyar ügyekre« kijelölt különmegbízottal és az ötös bizottsággal; sajnálattal veszi tudomásul, hogy »Magyarországon továbbra is elnyomják a magyar nép alapvető jogait a szovjet fegyveres erők jelenlétének árnyékában«. Elítéli Nagy Imre, Maiéter Pál és más magyar »hazafiak« kivégzését, »a közgyűlés határozatainak semmibevételét«. Ezért Sir Leslie Munrot jelöli ki, hogy beszámoljon a tagállamoknak és a közgyűlésnek a Magyarországról hozott ENSZ-határozatok megvalósításának jelenlegi helyzetéről, felkéri a főtitkárt, hogy adja meg Sir Leslie Munronak a szükséges támogatást. Csütörtökön igen sok delegátus távollétében kezdődött meg az ülés. Először az ausztráliai Walker mint az ötös bizottság tagja szólalt fel, hogy Ismertesse a bizottság jelentését. Ezután Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel, s képmutatóan azt állította, hogy az Egyesült Államok örülne, ha nem lenne szükség magyar vitára. Felszólalása azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította. Lodge egész beszéde minősíthetetlen hangú támadás volt a magyar nép és a Szovjetunió ellen. Beszéde végén ismertette a harminchat ország által benyújtott határozati javaslatot. Ezután az elnök megadta a szót Péter Jánosnak, a magyar külügyminiszter első helyettesének. Magyarország joggal követeli, hogy ne használják lel a hidegháború szítására Péter János a következőképpen kezdte beszédét: Az idei közgyűlés végéhez érkeztünk. Már csak néhány napirendi pont van hátra, s ezek közül az egyik az ENSZ legteljesebb figyelmét érdemelné. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy az algériai kérdésre gondolok. Ahelyett azonban, hogy valóban létező problémákkal foglalkoznánk, most azért jöttünk össze, hogy a »magyar helyzetet« vitassuk meg. A Magyarországon valóban létező helyzetnek nincsenek nemzetközi vonatkozásai, nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, nem vet fel olyan problémákat, amelyek bármelyik nemzetközi szervezet jogkörébe esnének. De a magyarországi helyzetnek, mint a közgyűlés napirendi pontjának, okvetlenül vannak nemzetközi vonatkozásai. A vita nemcsak hogy a közgyűlés légkörét mérgezheti, hanem hatással lehet a nemzetközi kapcsolatokra is. Noha e pont napirendre tűzését elleneztem, teljes felelősséggel részt veszek a vitában, hogy amennyire csak lehetséges, megszabadítsam az ügyet mérgező elemeitől. Péter János utalt arra a minősíthetetlen magatartásra, amelyet a közgyűlésen a magyar delegáció egyes országok részéről tapasztalt. Megállapította, hogy ez a magatartás és a magyar delegáció ellen irányuló támadások a modern gyarmatosítás legfőbb képviselőitől erednek. A napirendi kérdéssel kapcsolatban Péter János rámutatott, mennyire nem tartották szem előtt a gyökeres ellentmondást a magyar nép jogos érdekei és a jelenlegi amerikai külpolitika nyilvánvaló szándékai között. A Magyar nép legfőbb érdeke, hogy a lehető leggyorsabban fejlessze szocialista gazdasági rendszerét, társadalmi és kulturális életét, szoros barátságban a többi szocialista országgal és legelőször a Szovjetunióval. Ez nemcsak a magyar nép érdeke, hanem azt követeli az, egész középeurópai térség békés fejlődése is. Az Egyesült Államok jelenlegi kormánya, amelynek külpolitikáját a Szovjetunióval való csökönyös szembenállás határozza meg, azt tartja érdekének, hogy a szocialista országokat, főleg a Szovjetuniót katonai támaszpontokkal kerítse be. Az amerikai kormány érdekének tökéletesen megfelelt volna, ha Magyarországon sikerrel jár az ellenforradalom. Ezért üdvözölte az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom kitörését, ezért ajánlott fel 20 millió dollárt annak támogatására, és ezért volt bajban, amikor az ellen- forradalom meghiúsult. A közgyűlés jól tudja, hogy a kérdés napirenden tartását elvileg elleneztem. Az 1956-os őszi magyarországi események egyetlen illetékes döntőbírája: maga a magyar nép. A »magyar kérdést« az alapokmánnyal ellentétben tűzték napirendre. Ha az ellenforradalom sikerrel járt volna, akkor következményeivel valóban foglalkoznunk kellett volna ebben a szervezetben, mert ez veszélyeztette volna a nemzetközi békét és biztonságot. Felszólalásomban később kimutatom, hogy minden, ami Magyarországon az októberi eseményekkel kapcsolatban történt, Magyarország belső joghatósága alá tartozik. Ezután Péter János ismertette a magyarországi események hátterét, majd rámutatott: A Horthy-rendszertől örökölt gyűlölet szomorú hagyománya tovább élt egyes reakciós csoportokban, s ezeknek egy része a második világháború után eltávozott Magyarországról, másik része viszont otthon maradt. Ez a rejtett gyűlölet csak alkalomra várt, hogy újból életre keljen. S ehhez igyekeztek is az alkalmat előkészíteni. Ez a valóság. A második irányzat azzal a szociális változással kapcsolatos, amelyen Magyarország a második világháború után keresztülment. Általános tapasztalat az emberiség történelmében, hogy amikor gyors változások történnek a társadalom túlnyomó többsége javára, kell, hogy legyenek olyanok is, akik számára ezek a változások hátrányosak. Ezek a csoportok, a volt földbirtokosok, gyártulajdonosok és bankárok Magyar- országon és a határokon túl csak az alkalomra vártak, s azon dolgoztak, hogy ezt a történelmi fejlődést megállítsák. Egészen természetes, hogy számíthattak a nemzetközi reakció erőinek és a Nyugat egyes politikai hatalmainak támogatására, hiszen ezek mindenkor hajlandók befogadni reakciós elemeket bármely olyan országból, ahol nagy szociális változások történnek a tömegek javára. Ez elkerülhetetlenül hozzátartozik annak a változó világnak a természetéhez, amelyben élünk. A nemzeti és nemzetközi reakciós erők szövetkezése egyáltalán nem magyar sajátosság. A harmadik irányzat Gazzal a törekvéssel volt kapcsolatos, hogy több figyelmet fordítsunk az új társadalom építésének emberi oldalára. A negyedik irányzat egészen rejtett volt. Olyan emberek egy csoportja, akik látszólag a nép ügyének hívei voltak, titkos szervezkedésbe fogtak azzal a szándékkal, hogy felhasználva az új társadalom emberi oldalának megjavításáért megindult folyamatot — és az előbb említett irányzatokra támaszkodva — megdöntsék az alkotmányt, lerombolják a népi demokrácia társadalmi, politikai és gazdasági rendszerét, s hogy az országot és a népet beláthatatlan katasztrófába taszítsák. Mindeme tényezők együttesen vezettek az 1956-os őszi magyarországi eseményekhez. Mi forgott kockán? Nemcsak az alkotmány, nemcsak maga az állam, hanem az egész nemzet léte, s egyben Európa, sőt az egész világ békéje is. Magyarország általános polgárháború küszöbén állt. Néhány nap alatt 234 embert öltek meg a haladó mozgalmak képviselői közül. Tízezer személy nevét vették fel a kivégzendők listájára. Ezek. és egyéb tények hosszú polgárháború árnyékát vetették előre. Ha ezeknek a törekvéseknek idejük lett volna, hogy megszilárduljanak, Magyarország romjain, a magyar nép sírján és egy új háború üszkein, önök közül sokan rájöttek volna, hogy a tragikus események egész folyamatát bármilyen áldozat árán — hangsúlyozom: bármilyen áldozat árán — meg kell állítani. A* eseményeknek ezt a tragikus fordulatát a magyar nép legfelelősebb vezetőinek döntése akadályozta meg, amely cselekvésre hívta fel az országnak a néphez hű erőit, és a szovjet csapatok segítségét kérte. Minden intézkedés — beleértve a szovjet fegyveres erő fellépését is — a Magyar Nép- köztársaság _ kormányának fennhatóságán és illetékességén alapult. Péter János ezután Nagy Imre szerepével foglalkozott. Megállapította, hogy Nagy Imréről feltételezték, gyenge ember volt, akit az események vihara sodort végzetes cselekedetekbe. Később azonban, amikor az események egész., menetét ki lehetett vizsgálni, kiCFolytatás a 2. oldalon^
