Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-11 / 292. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. december TL A MINDENES ELNÖK lEgy gyár, amely a művelődés fóruma volt... V éget ért a zárszámadást megerősítő tárgyalás a járási mezőgazdasági osztályon. Zóka D. Viktor, a hedrehelyi Uj Tavasz elnöke ránézett induüni készülő társára, Németh László gazdasági felügyelőre: »Maradjunk még« — ezt mondta pillantása. — Vág- völgyi elvtáns — szólt az elnök a járási fő- állattenyésztőnek —•, ajánljon egy megbízható juhászembert. Mert nem tudok a birkák mellé is odaállni. f Szó szót követett, s megtudtuk, hogy Zóka I1 D. Viktor nemcsak elnöke a szövetkezetnek, ^feleségével együtt ő gondoz-a a 17 szarvas- . marhát, sőt a 10 hasas disznót is. S még a < | mezei munkában is serénykedik. X — Azt még jobban szeretném, ha valaki .más elvállalná az elnökséget, én meg az alólatok mellett dolgozhatnék. Hogy félreértés ne ' essék, mesrnondom, hogy nem a tsz-től, ha- ' nem az elnöki pozíciótól menekülök — mond- X ta nagyot sóhajtva. Aztán kiöntötte szíve .bánatát: milyen nehéz a meg nem értő emberekkel boldogulná a Ez év tavaszán alakította meg 17 család szövetkezetei. Szántóföldjük 74 parcellában (»bevert. Nem volt mélyszántás, gyenge lett La termés. A közösen vetett növények egyik- Jjnásik földdarabon nem kaptak kapát, mert Ja méreten felüli háztáji gazdaság magának 5 követelte a tagság munkaerejét. Tizenhét (•hold helyett 32 hold maradt a háztájiban! J — Persze jövőre másként lesz — folytatta Jaz elnök. Az őszi vetésiekkel idejében vé- j geztünk. Mindent megmozgatok, hogy sok takarmányunk teremjen. Van 19 hold őszi . árpánk, 65 hold kaszálónk, 19 hold régi lu- $ cérnánk, 22 hold lóherénk. A- tavasszal ve- f tünk 40 hold zabot, s annak felére lucernát, f A járási főállattenyésztő közbeszólt a k ' ' vetésterv fejben történő összeállítása J során. Javasolta, hogy 10—10 hold silókukoricát és borsós takarmánykeveréket is termeljenek. Az elnöknek tetszett az ötlet. És hiába mondta, hogy menekül az elnökségtől, mert nem állatgondozóként, hanem hozzáértő vezetőként beszél tovább szövetkezetük gondjairól, a tennivalókról. — Az a tervünk, hogy a malacoikat soványtejjel neveljük fel. Vagy megalakul a tejszövetkezet a faluban, vagy mi veszünk szeparátort a tavasszal. Elkezelem én azt is. Persze, hogy megtenné, hiszen nemcsak a mezőgazdasági szakiskolát járta ki, hanem már tejüzemi szakmunkásként is dolgozott Megint csak a tagságra tereli a szót. — Nem akarok velük veszekedni (pedig néha az is jót tesz). Ha lesz a járásnál vagy a meggyénél nagyobb értekezlet, elhozok magam- imal két-három embert a szövetkezetből. Hadd ^hallják ne csak otthon tőlem, hanem itt bent az előadóktól is, hogy milyen rendnek kell $ lennie minden tsz-ben. gészen beletüzesedett ebbe a műsoron kívüli beszélgetésbe. Jól mondta: — $Hadd lássanak, hadd halljanak az emberek, Hát ilyen is lehetséges? — | kérdezhe tné valaki gyanakvó 1 csodálkozással. Lehet egy gyár 1 — melynek első feladata a tér. 1 melés — a művelődés fóruma? 1 Igen, lehet! A példáért nem is 1 kell messzire menni, nem kell 1 a város határain kívülre fá- [radni. Az Arany utcai Tégla- ’ gyár hírét nemrég még úgy 'hordta a hír sebes szárnyain, mint olyat, mely képes volt arra a csodára, hogy a művelődés fórumává vált,, anélkül f azonban, hogy első feladatát akár egy százalékkal is rosztudják meg, mi van a falujuk határán túl. így majd gondolkodóba esnek és jobb belátásra térnek. Mert hogyan vettük meg a birkákat is? Ilyen tapasztalatszerző látogatást kellett szerveznem. Beszéltünk róla, hogy juhállományt kellene beállítani, mert a gyapjúból már a nyár elején van haszon. És több pénz jön a juhászaiból, mint a májusi cseresznyéből, mert a korai cseresznyét megeszi a gazdája, nem jut belőle a piacra. Mondom, elővettem a szétehetségemet, de csak nem akarták támogatni javaslatomat. No, gondoltam, van ennek más módja is. Összekészülődtünk néhányan, és átmentünk aí^biüíáttTwto el/A mü- kadarkuti tsz-be. Megtetszett a birkaállo- mány a tagoknak. Azóta már nekünk is van 130 birkánk. A növénytermelésre, állattenyésztésre okos elképzelések születtek az elnök agyában. Igen ám, de azok megvalósításához ember kell — több ember. — Lesz belépőnk. A napokban jelentkeztek hárman. Felmegy a családok száma harmincra — mondta bizakodva Zóka D. Viktor, a mindenes elnök. Egy kis gondolkodás után hozzáfogott előbbi állítása bizonyításához. — Én minden alkalmat megragadok a tag- szervezésre. Nem vagyok párttag, de meghívtak a múltkor pártgyűlésre is. Kérdeztem ^ az egyik párttagtól, aki vidékre jár dolgoz- J ^ ^TeÍMig. a »Szocialista ni, hogy »Sándor, mi a számításod? Gyere. \ Kukúráért« érdemérem, a régi állj közénk« — hívtam. »Hogyan élnék meg $ dicsőség egyre fakul A gyár- a teeszben?« kérdezte. »Hát úgy, mint \ dán, ahol a kultúrmunka oly mi« — feleltem neki. Aztán megmordta, hogy \ szeretett volt? ny0m<ytt a Ifi- mennyit keres. Mindjárt számítást végez- Jvegő, ha szóba kerül a múlt és tem. Az üzemi konyhán a napi koszt hét fo-iaz> hogy miért állt meg a tég- rint, de mellé elkel egy buci meg tíz deka* lagyár kuiturális életének érfelvágott is. Reggel féldeci pálinka, délben f verése Az emberek látszólag és este egy-egy pohár sör vagy kisfröccs. Hét * beletörődtek, hogy volt, nincs végen üres kézzel nem jöhet haza, mert a kis-J kulturális élet. Ez pedig nem gyerek elvárja a zacskó cukorkát vagy kék- ? j^j van jgy szét. Azt pedig nem ad az esztéká, hanem f történ velődés ügyének olyan szószó- ■ lói termettek itt, akik nem , sajnálták az éjszakába nyúló i próbák fáradságával a napi I munka fáradságát megtetézni. I A meghitt kultúrterem azon- I ban — ahonnan annyiszor in- I dúlt a siker, az elismerés ba- I bárjait a gyárnak hódítani a I tánc- és színjátszó csoport — I üresen áll. Elárvult. Míg az ) oklevelek, dicséretek felett I ott díszeleg a legnagyobb fci- i tüntetés is, amelyet csak ke- ) vés öntevékeny kultúrcsoport pénzbe kerül az édesség is. Szóval ezekre a’ dolgokra elmegy a félhavi kereset. »Ráadásul* csak látogatóba jársz haza feleségedhez« —J tettem hozzá. Hallgatott az én barátom, hall-] gattak mindannyian. Egyikük sem mert vá-j laszt adni.. A mindenes elnök tizenhatezer forint érMi történt ezzel a nagymúltú, a szocialista kultúrát oly sokszor győzelemre segítő együttessel? Hova lett az estéiket szívesen feláldozok régi kedve? Nevén kell nevezni a gyereket, hogy értsünk a szóból, tékű részesedésre számít. Április óta ennyi i Az A’rany uitcaä Téglagyár kul- . túrcsoportját az elszervezés, a kiemeltség tette tönkre. Kiemelték a meghitt falak, a lelkesítő közönség melegéből, át egy ikultúrházba, ahol idegeneknek érezték magukat. Pedig a szándék nem volt rossz, csak az eszközök nem bizonyultak mindig helyénvalónak. Az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete intézkedése folytán az Arany utcai téglásokat áttelepítették az Építők Szakszervezete Ily- jj lyés Gyula Művelődési Házáhasznot hajtott a szövetkezetben végzett munkája. — Jobb így, mint egyénileg. Ha magángazdaként dolgoztam volna, jóval kevesebb lenne a tiszta jövedelmem. L ehet tanulni szorgalmat, szakértelmet Zóka D. Viktortól. Életre való tervekkel vágott neki az új gazdasági évnek. Jól teszik az Uj Tavasz tagjai, ha hallgatnak szavára. Biztosan több szó esik ezután a tsz-ről a tanácsban is, ahová november 16-án beválasztották Zóka D. Viktort, a termelőszövetkezet mindenes és fáradhatatlanul dolgozó elnökét. Kutas József ba, minek előtte az országos központ ku 1 túrnevelési osztálya évente tízezer forintot szavazott meg a többszörösen kitüntetett kultúrcsoport fejlesztésére, működtetésére. A jószándékú központosítás azonban, mely az állami támogatás összegének megszerzését követte, balul ütött ki, nem hozta magával a várt eredményt, azt, hogy az Arany utcaiak jóvoltából majd fellendül az építők kultúrházának élete, a művelődési ház tartalmi munkája. Csakhamar láthatóvá vált, hogy a gyár ösztönzőbb gazdája volt a csoportnak, mint a szakszervezeti fcultúnház, amelynek abban az időben egy, a munkáját meglehetősen könnyen vevő művészeti előadója volt. így e tény figyelmen kívül maradt — mind a mai napig! A régi gárda, a többszörösen kipróbált, amely mindig megállta helyét, céltudatos irányítás, megfelelő segítés híján szétbomlott. Amúgy is szegényes munkás- kultúránk e feloszlás következményeként elveszített egy nem jelentéktelen művelődési fórumot. A meglepő és megdöbbentő egyben az, hogy a téglagyáriak kulturális életében bekövetkezett megtorpanás, s az azóta is tartó egy helyben to- pogás senkinek nem tűnt lei az elmúlt másfél esztendő alatt. Jóllehet ahány értekezleten szóba kerül művelődésügyünk, annyiszor akad néhány felszólaló, aki üzemeink, vállalataink öntevékeny kulturális életét 'hiányolja és tartja rendkívül szegénynek. Még az sem ébresztette az illetékeseket kötelességükre, hogy a megszavazott támogatás összege nem két fillér, s nem mindegy, hogy milyen rovaton számolják el az évi 10 ezer forint felhasználású',, amelyet az Arany utcai téglások kaptak eredetileg. S ez sem jó így! Észrevételeinkkel figyelmeztetni kívánjuk az illetékeseket olyan dologra, ami nem mellékes. A téglagyáriakban nem csappant meg a másfél esztendős téblábolás ideje alatt sem a művelődés szeretete. Közösen kell megkeresnünk a lehetőségét annak, hogy ismét munkához lássanak! László Ibo! .a Marad, nem marad Valkó Klára? A gamási KISZ-szervezet a múlt év tavaszán alakult meg, s azóta becsületet szerzett magának a községben. Egy betegsége mégis van, s ha kigyógyulna belőle, sokkal eredményesebben dolgozhatna. Ez a betegség: az állandó titkárcsere. Még jóformán meg sem melegszik a titkár, már újat kell helyette választani, mivel más elfoglaltsága miatt nem tudja e tisztséget ellátni vagy -r- mint) Horváth Árpád esetében is — vidékre jár dolgozni, s emiatt képtelen feladatának eleget tenni. Első titkáruk £ á r f i Sándor volt. öt követte Horváth Árpád, majd Valkó Klára, jelenleg ő tartja 'kézben a fiatalok művelődését, szórakozását, nevelését. Klára talpraesett, erőskezű lány, az 6 működésének ideje alatt 46-ra szaporodott a szervezet taglétszáma. •«■#< 4~*4 ♦♦♦>♦♦ fi M ifi ^-1 Veszíti] -Ardamatolaj visszafojtani, zott. gyorsan távoForditotta:taío$ Géza IS. A könyvelő, akiről mellesleg kiderült, hogy kutyabaja sincs, beszámolt Potapovnak a ktsz elnökének sötét üzelmeiröl. Azt is elmondta, hogy Gorbi-, lev mester már el is ment va-1 gítseget adna a fiataloknak, s lahova panaszt tenni. Tyulev ♦ yéigre olyan fiút vagy lányt Azonban történt valami a novemberi taggyűlésen, Klára is lemondott a KlSZ-titkársag- ■ról azzal: »Nézzétek, szüleim féltenek, Gyulád-puszta mesz- sze van, rendszeresen nem tudok bejárni onnan, nem láthatom el jól a feladatom«. A tagság nem fogadta el ezt a magökolást, egymásután szólaltak fel a fiatalok, s kijelentették: »Ha be tudsz járni táncolni, el tudod végezni a KlSZ-munkát is«. Klára maradt hát, s végzi társadalmi teendőit, de közben otthon és vőlegényétől (a szövetkezet agranómusa) állandóan azt hallja: »Hagyd abba, csinálja ezt a munkát helyetted más, aki bent lakik a faluban«. Pedig Valkó Klára igen megfelelő a KlSZ-titikárságra. Szegény paraszt szülők gyermeke. A tagok bíznak ben.ie. Az ifjú választék gyűlésén olyan lelkes beszédet mondott, hogy utána tíz fiatal kérte felvételét a KISZ-be. A kíszeseknek nagyon meg kell fontolniuk: megfelelő-e vajon Klára a további munkák elvégzésére, képes lesz-e tökéletesen ellátni a KlSZ-tit- kári teendőket. Jó lenne, ha a pártszervezet sokkal több seHát ez nem háború? Csak tudja, hogy itt lakik, holnap azért nem utasítom el javasat belső ellenséggel állunk elmondta valakinek ... Fájda- szemben. Vagy talán nem érti, lom, hogy el kell mennie, de miről van szó? Ide figyeljen... nem kockáztathat semmit... A szövetkezet négyféle bádog- El kell jutnia a tisztásra, ahol edényt gyárt. Mindegyikből a holmiál elrejtette, összesze- 3200 darabot negyedévenként, di, amire szüksége van, s más Igen ám, de mi 2000-nél töb- bőrbe bújik. A fene egye meg, bet képtelenek vagyunk ké- mindent ez a fecsegő vénasz- sziteni, de ha az egyik fajtá- szony rontott el. Újra dühhé bél.... gurult. — Elég, Gorbilev elvtárs! — Ne haragudjon rám, GriEngem ez nem érdekel! Érti gorij Makszimovics — jelent végre? meg Adalija Petrovna az ajtó- társ. — Hát jó —- törődött bele ban. * . .. , váratlanul Gorbilev -, ha már - Hogy bocsássák meg? Még Hd a kannák es edenyek nem er- egyszer kerem, ne csapjon ne- nyomozásban’ deklik, az talán csak érdekli, kém piaci reklámot! — mond- y hogy egy embert ki akar nyír- ta Okajemov, de alig tudta Húsz. A többinek szabadén- tartóztatni magát. lalát — mondta az ezredes. — Hány vasipari ktsz van a városban? — Négy — felelte Potapov. — Mennyi időt vesz igénybe a nyomozás? — Azt hiszem, nem sokat... — Goncsarov telefonált már? Mi újság? — Semmi, ideges és összevissza kapkod, ezredes elvnyomozást, hátha a szövetkezetben bújt meg a diverzáns. Ha nincs egyik szövetkezetben mester'> azért ment betegállományba, nehogy Pirikov szentesíttesse vele a hamis jelentéseket. — Kihez ment el Gorbilev sem, akkor meg teljesen világos, hogy csak az lehetett Vol- szkij fogadóóráján, akit keresnek ... Elment hát a következő vasipari szövetkezetbe is. A hatalmas műhelycsarnok kiabálta Pini! Egy embert! Vagyis szélgetést. — Mit akar? rikov. ., ... ... Potapov némán felmutatta napot adtam, hadd pihenjek ^zoiványát. Pirikov görcsö— Azt mondta, hogy valami nagyon nagy emberhez. — Hol találom most őt, a szövetkezetben? — Már hogy lenne ott, hisz Pirikov felmondott neki. ... Gorbilev mester háza sarkában kis fabódé húzódott. szomszédos volt Adalija Pet- X adatanak elvégzéseben. Ha^ Ajtaján tábla: »G. G. Pirikov rovnáéval s az orgonabokrok i tegsaS bízik Klárában, kár len- elnök«. Potapov benyitott, de annyira beborították, hogy*™ 'v"HaTVia a Rw,rwakkora zaj volt, hogy hirtelen potapov alig találta meg a háznem tudta, mint kezdje a be- számot. A bokrok olyan sötét árnyékot vetettek, hogy csak állítanának a szervezet élére, t aki megállapodna ezen a posz- í ton. Most már nem »átmene- * ti« titkárokra van szükség Gamáson. Persze a oártszír- vezet sokat tehetne azért is, hogy Klárába hitet öntsön. Tisztázni kellene szüleivel, hogy miért ellenzik lányuk KISZ-munkáját, s az okok ismeretében él kellene érni, hogy ne gátolják Klárát fela ne róla lemondania a szervezetnek. Oldja meg végre a gamási KISZ-szervezet a pártszervezettel karöltve a titkár-problésen levegő után kapkodott, halottfehérré vált. — A könyvelőjükkel szeretgem! Ha nem. segítek neki tér- — Soha senkinek egy szót J0* magukat, jót tesz nekik egy ve keresztülvitelében, kirúg az sem! — felelte ünnepélyesen , “ ‘c’->caVcsolódas. Goncsarov utcára és kész. Talán ez se ér- Adalija Petrovna. közölte velem, hogy vasárnap _ ^ _____ d ekli? — Nagyszerű... — Okaje- mindenkinek pihenőt ad, hisz beszélni — mondta Pota — Értse meg, Gorbilev elv- mov órájára pillantott. — Egy ° jen__ ^.9,^ hete kint van- pov> áthajolt az asztalon, s társ — állt fel Okajemov —, óra múlva Borszkba utazom hogy nekem nincs időm a ma- néhány napra. Egyik barátoga siránkozását hallgatni, mat látogatom meg. Ha lehet, Megkérem, hagyjon nekem bé- senkinek se adja ki a szobákét mat — Tehát kidob? — kérdez- — De Grigorij nyewL nuyy - má, h nagyobb léptekkel hosszas tapogatózás után ta- | hala’dh^on elöre. Valkó K1á- lalta meg az ajtóban. Kopog- - tatott. Kis szünet után mély férfihang válaszolt: nak az erdőben. — Szabad! Ki az? Potapov bemutatkozott Gór- j bilevnek. A? Biztos szövetkezetünk j ügyében: ra pedig végre döntse ei szíve szerint: marad, nem marad a KISZ-szervezet élén. L. G. te bánatosan Gorbilev. — Gondoljon, amit lát. Viszontlátásra. Gorbilev fejébe nyomta sapkáját: Makszimovics, hogy beszélhet így? jónak — jói van, jól, szent a béke — Okajemov kezet fogott a háziasszonnyal. — Aztán bocsásson meg egész az arcába beszélt Piri- százalék-varázslója — Bezzeg ö nem fekszik le kovnak. egy percre sem, mi? — Épp betegállományban — Hát, ezredes elvtárs, azt van — hebegte az elnök, hiszem, hogy rég elfelejtette, — Mióta? mi az az alvás. — Harmadik napja... De — Hát jó. Akkor lásson tudom, miről van szó. Lehet, munkához... hogy hibát követtünk el. Mi... Amikor Potapov sikertelenül — Adja meg a lakáscímét — FMSZ-HÍREK jött. — Erről majd később, rill Jergenyevics, azonban arra szeretnék felele-1 a kisbárapáti tej szövetkezet is. Ki- X — Január 1-én kezdi működését először éa nemrég alakult bonnyai tejszö- % vetkezet. Ugyanakkor lát munká- “ X hoz a kisbárapáti tej szövetkezet is. tét kapni, járt-e múlt csütörtö-i _ A tervezett 118 hoId helyett kön Volszkij elvtársnál, a Legfelső Tanács küldötténél? Csütörtökön? hagyta ott a harmadik szövet- szakította félbe Potapov az el- __ Gorbilev értetlenül t — A somogyacsaí 1------- — -í- *-- -•*»---------'e —* _ , , X nőbizottság szabók ezetet is, már hajlandó volt nököt. — Éj, te iró! Egy gyékényen azért, ha néha kicsit erősebb igazat adni Asztangovnak, aki — Azonnal! — Pirikov fel- re azfán egyik percről a má árulsz a tolvajokkal! — le- hangot használtam. Viszontlá- kétségbe vonta a könyvelő kapta az asztalon heverő fü- si^g elkomorult ____ Szóval g yintett, s bevágta maga mö- tásra. megkeresésének fontosságát, zetet, de nagyon nehezen tagolt az ajtót. — Jöjjön vissza minél ha- Volszkijt végeredményben egy látta meg a szükséges oldalt, * * * marább, Grigorij Makszimo- igazi könyvelő is felkereshet- mivel úgy remegett a keze. meredt Potapovra, a feleségé• ráadásul még küldött is? — Ki? 123 hold cukorrépa termelésére kötött szerződést a gamási földmii- Küldött- | vesszövetkezet.- - — 4 eiaw.nwtrai.5ai szövetkezeti ■varró és főzőtanfolyamot szervez a télre. — 100 mázsa majoránna felvásárlására számítanak ebben a hónapban a zicsi fmsz-ben. — Az andocsi földművesszövetkezet nőblzottságának tagjai segíOkajemov képtelen volt dü- vies, várni fogom, hét elfojtani... Ostoba történet! Holmi Pirikov..» gyártmányok... kannák... S most egy ilyen semmiség miatt váljon meg Adalija Petrovna — Kedd este megjövök 4. Nem értem, miért te, s azzal, hogy ezt megkeresi, még semmire sem megy, ha meg valaki csak kiadta magát könyvelőnek, keresheti, úgyse találja meg a ktsz-ben. van Két dolog azonban mégis ar- resem Tyulev elvtársat. — No, megvan... Gornaja utca 20. Prokov Anyiszimovics Tyulev. — Pirikov felállt. — Kövessem? a szomszédban lakik. — Gór- j bilev kimutatott az ablakon - Adalija Petrovna házára. „ Megint elmentem hozzá, Nem kell. Először felke- kidobott. Ennyi az egész. .Ki, ki!... OZ az író, aki ♦ tik a részjegyalap növelését. TelePocsendes házától. Ez az alak szükség arra a könyvelőre, de ra sarkallta, hogy folytassa a tapov alig tudta mosolyát — Folytatjuk — vízlós készüléket akarnak vásárolni az ily módon összegyűjtött pénz egy részén. —” $ — Befejezték a 2. sz. bolt átde ♦ alakítását Miklósiban. Az üzlet ♦ korszerűsítéséhez 20 ezer forint ér- X tékű részjegy vásárlásával és tár♦ sadalmi munkával járult hozzá % szövetkezeti tagság.