Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-11 / 292. szám

Csütörtök, 1958. december 11. 2 SOMOGYI NÉPLAP Megkezdődtek a magyar és csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyalásai Prága (MTI). December 10-én, szerdán délután három óraikor a prágai várban meg­kezdődött a csehszlovák és a magyar párt- és kormánykül­döttség tanácskozása. A meg­beszéléseken csehszlovák rész­ről Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, Rudolf Barak belügyminiszter, Jiri Hendry eh, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, vala­mint Vaclav David külügymi­niszter vett részt. Magyar rész­ről dr. Münnich Ferenc, Ma­rosán György, a párt- és kormányküldöttség vezetői, va­lamint Biszku Béla, Fehér La­jos, dr. Sík Endre, Prieszol József, Gábor József, a kül­döttség tagjai, valamint Szir­mai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője vett részt a tanácsko­zásokon. A tárgyalás napirendjén a csehszlovák—magyar kapcso­latok további sokoldalú fej­lesztésével kapcsolatos kér­dések szerepelnek. amelyek elősegítik mindkét ország szo­cialista építését. KULTURÁLIS HlREKJ A budapesti II. kerületi ta­nács népművelési osztálya »Konkordo« eszpei antó szak- I körének ülésén megemlékez­tek a 45 éve megalakult ma­gyarországi munkások eszpe- rántista egyesületéről. Az ün­nepségen részt vett a lengyel rádió művészeinek és varsói művelődési, otthonok eszpe- rantista előadóinak Budapes­ten tartózkodó küldöttsége. ETIENNE FAJON: „R magvak majd kikelnek“ II nyugati hatalmak mesterkedései az ENSZ-ben Az MTI New York-i tudósítójának jelentése New York (MTI). Kedden nem folytatódott az ENSZ közgyűlésén az algériai kérdés vitája azon a címen, hogy »►senki sem jelentkezett hozzá­szólásra«. A nyugati hatalmak tehát az algériai kérdésben is ugyan­ahhoz a taktikához akarnak folyamodni, mint a ciprusi kérdésben: az agyonhallgatás taktikájához. Ha a gyarmato­sító hatalmak és barátaik szá­mára kellemetlen kérdés sze­repel a napirenden az ENSZ- ben, a lehető legszemérmetle­nebb módszerekkel igyekez­nek szabotálni a vitát. Kedden az is ismeretessé vált, hogy a közgyűlés csü­törtöki plenáris ülésének na­pirendjére kitűzték az úgyne­vezett magyarországi helyzet vitáját. Minthogy a nyugatiak nem tudják végleg elkerülni az algériai vitát, igyekeznek azt a magyar helyzetről szóló vitával párhuzamosan rendez­ni. A nyugati propagandafóru­mok pedig majd gondoskodnak arról, hogy a közvélemény fi­gyelme ne a politikai bizott­ságban folyó algériai vitára, hanem a véleményünk szerint nyugati propaganda célokat szolgáló magyar vitára össz­pontosuljon. Az amerikaiak és szövetsé­geseik a közgyűlés utolsó nap­jaiban így két legyet szeret­nének ütni egy csapásra: szo­kott hidegháborús módszereik­kel támadni a magyar népet, a Magyar Népköztársaság kor­mányát és a Szovjetuniót, ugyanakkor pedig elhallgattat­ni az algériai nép szabadság- harcát, az algériai nép függet­lenségét támogató küldöttsé­gek hangját. A magyar delegáció az ENSZ-közgyűlés előző üléssza­kán és a jelenlegin is han­goztatta: a mondvacsinált ma­gyar kérdés nem egyéb, mint sok mindenre felhasználható eszköz az imperialisták hideg- háborús játékában. Bár a politikai bizottság keddi üléséről távolmaradtak névsora arra utal, hogy az Egyesült Államok terveinek megvalósításában számíthat a nyugat-európai küldöttségek és a dél-amerikai küldöttségek nagy részének vakbuzgóságá­ra, a Magyar Népköztársaság ENSZ-delegációja igazának tu­datában vesz részt abban a vitában, amelyet az Egyesült Államok provokált. Pénteken délután 4 órakor a ■ Csók-galériáfcan ünnepélyesen ' átnyújtották az ellenforrada- ? lomban mártírhalált halt hő­sök hozzátartozóinak a »Már­tírjaink 1956. október« című albumot. ) Az album művészi litográ­fiákban Mező Imre. Asztalos János, Sziklai Sándor, Kala-, már József, Bordás András és Kállai Éva arcképét tartal­mazza. I * * •* A Kultúra Kereskedelmi Vállalat 700 orosz prózai hang­lemezt adott át ajándékképpen különböző felsőoktatási és mű­velődési intézményeknek az orosz nyelvoktatás céljaira. A hanglemezeken Csehov: Há-' rom nővér és Tolsztoj: A fel­világosodás gyümölcsei című színműve szólal meg a Moszk- t vai Művész Színház kiváló előadásában. Heves összetűzések az angol alsóházban Macmillan miniszterelnök és a munkáspárt ellenzéki vezérei között London (AFP). Az angol al- sóház keddi ülésén a munkás­párt vezérei parlamenti vizs­gáló bizottság kiküldését kö­vetelték Randolph Churchill- nak a szuezi hadjáratot le­leplező kulisszatitkaival kap­csolatban, de Macmillan mi­niszterelnök visszautasította ezt a követelést. A miniszter­elnök visszautasítása nagy vi­hart keltett a munkáspárti padsorokban, s ekkor Macmil­lan felindultan kiáltotta Gaits- kell felé: »Hajlandó vagyok, amint ennek az ideje elérkezik, próbának alávetni a választók előtt, melyikünk népszerűbb: én vagy ön«, Gaitskell erre azzal vágott vissza, hogy akkor miért nem rendel el a miniszterelnök máris választásokat. Mac­millan erre azzal válaszolt, hogy előbb-utóbb pljön ennek áz^ldeje is. Bevan egy közbekiáltására Macmillan dühösen kiáltotta a munkáspárti képviselő felé: -Esetleg hamarabb fogunk a választókhoz fordulni, mint azt ön gondolja«. Ez a vita hevében elhangzott megjegyzés nagy benyomást keltett a képviselők padsorai­ban és az újságírók páholyai­ban. Dolgozók nagygyűlése Helsinkiben Helsinki (TASZSZ). Kedden a rossz idő ellenére a finn főváros sok ezer dolgozója vo­nult fel Helsinki utcáin, hogy ötven szakszervezeti bizottság felhívására követelje a nép- tömegek helyzetének megjaví­tását, a bérek emelését és az árak leszállítását A tüntetők a parlament épületéhez vonul­tak és ott nagygyűlést tartot­tak. A szónokok sürgős válto­zásokat követeltek Finnország politikájában. Kiosztották az idei Nobel-díjakat Stockholm (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Gustav svéd király ünne­pélyesen átnyújtotta a kitün­tetett tudósoknak az 1958. évi Nobel-díjakat. Egy-egy Nobel- díj 41 420 dollár összegű. A fi­zikai Nöbel-díjat Pa'vél Csé- renkov, Igor Tamm és Hja Frank szovjet tudósok kapták a Cserenkov-effektus felfede­zéséért és értelmezéséért. Az orvosi Nobel-dijon George Beadle, Edward Tatum és Joshua Lederberg amerikai orvostudósok osztoznak, az akadémiai Nobel-díjat Frede­rick Sander angol tudós kap­ta. Afrikai népek érteke%\e le Akkra (TASZSZ). Az afrikai népek értekezletének kedd dél­előtti ülésén Faud Galal pro­fesszor, az EAK küldöttségé­nek vezetője biztosította az ér­tekezlet résztvevőit, hogy az Egyesült Arab Köztársaság né­pe minden erejével támogatja Afrika népeinek a szabadsá­gért, a függetlenségért és az egységért vívott harcát. Visszatéréséről nyilatkozott Habslm<g Ottó egy bécsi lapnak Bécs (MTI). A Kurier című bécsi lap tudósítója a bajoror- , szági Pöckingben felkereste Habsburg Ottót és több kér­dést tett fel neki. A tudósító megkérdezte i Habsburg Ottótól, hogy haza­térése után vállal-e közéleti » funkciót. A válasz így hang­zott: -Ha ezzel Ausztria érde­keit szolgálhatom, örömmel i vállalok funkciót«. ) Az új francia nemzetgyű­lésben Soustelle fasiszta párt­jának 188 képviselője foglal helyet. Ezt a csoportot még növeli az Algériában, a szu­ronyok árnyékában önkénye­sen kijelölt 71 személy. Eb­ből kifolyólag az MRP a ve­le szomszédos csoportocskák- kal együtt 65 taggal a balol­dalon iil. Rajtuk kívül lesz 40 szocialista és 13 radikális. Köztudomású, hogy a szörnyszülött választási tör­vény pártunk képviseletét 10 főre csökkentette. Nyilván nem túlozunk, ami­kor ezt a nemzetgyűlést a múlt legmaradibb testületéi­vel hasonlítjuk össze. Az 1815-ös »láthatatlan parla­ment:« például a korlátolt re­akciósok gyülekezete volt, amely a nagybirtokosok osz­tályát képviselte. A mostani is többségében fasiszta; a ka­landor barátaihoz, a legszél­sőségesebb gyarmatosítók hí­veihez, a modern finánctőke legbrutálisabb képviselőihez kapcsolódik.-4z új parlamenti többsé­get nevezetesen a »Francia Algéria« (tehát a végleges és végnélküli háború), »a töke és a munka szövetsége« (te­hát a társadalmi visszafejlő­dés) és a »rendszer vége« (te­hát a köztársasági rendszer megszüntetése) jelszavai nyer­ték meg. Ilyen körülmények között nem leplezhetjük a veszélye­ket, amelyeket a választás eredményei a demokráciára, a munkásokra, az ország köz­vetlen jövőjére nézve maguk­ban rejtenek. E veszélyekért a felelősség jelentős részben Guy Mollet- re és a Szocialista Párt más vezetőire hárul. A reakció szövetségesének 11 éve folytatott politikája és cinkossága de Gaulle tá­bornokkal szüntelenül meg­osztotta, gyengítette a mun­kásosztályt és a népet. A fa­siszták nem is álmodhattak volna kedvezőbb körülménye­ket demagógiájukhoz, nacio­nalista és soviniszta őrjöngé­sükhöz, hat hónap óta űzött vállalkozásaik sikeréhez. Az VNR november 23-án 3 604 000 szavazatot kapott, 436 000-rel többet, mint a Szocialista Párt. A Guy Mollet által köve­telt körzeti szavazás, amely­nek célja az volt, hogy pár­tunk képviselőit kiszorítsa, az ismert eredményeket hozta Tíz mandátumot ad a kom­munistáknak, akiknek 88 kép viselőjük kellene legyen, 31 mandátum veszteséget jelem a szocialistáknak az őkéi megillető 72-ből. Ezzel szem ben 188 mandátumot ad c fasiszta pártnak, amelynél csak 82-re volt joga. De a választás másodii fordulójára még egy fontot tény jellemző, amelyet a re­akciósok és a baloldal meg­osztásának hívei nem láttah előre, s amelyet mindenáror igyekeznek tompítani. Ez a tény a kommunista jelöltekre adott szavazatok számának világos és jelentőt emelkedése. Pártunk, Franciaország leg­első pártja, november 23-án közel négymillió szavazatot nyert; november 30-án 268 körzetben szavazatainak szá­ma 426 000-rel emelkedett, Sok körzetben a szavazatok száma jelentősen meghaladja az 1956. január 2-i győzelmes választásokon kapott szava­zatokét. Ez az emelkedés annál is jelentősebb, mert néhány ki­vétellel olyan körzetekben történt, amelyekben a kom­munista jelöltnek a válasz­tásmód következtében semmi­lyen kilátása nem volt arra, hogy bekerüljön. De ez a 426 000 francia férfi és nő — 1956-os kommunista válasz­tók, akik egy pillanatra meg­tévedtek, vagy más köztársa­sági választók, olykor szocia­listák — meggondolta magát. Világossá vált számára a fa­siszta fenyegetés. Pártunk a demokrácia bástyájaként tű­nik fel előtte, mint a szabad­ság védelmezője, amelyet nem lehet nélküle, az ő szö­vetsége nélkül megvédeni. Ez a 426 0Ö0 új szavazat az ■ a mag, amely ki fog kelni a vihar ellenére. Már most jel­zik az aratást, amelyre ké­szülnünk kell: a köztársaság mindén hívének összefogását a szabadságért folytatott ak­cióban, amely végre megnyit­ja egy új politika útját. A november 30-i szavazás megmutatta az unió sürgőssé­gét és az ilyen irányban való előrehaladás lehetőségét. A kommunistáknak nem le­het nagyobb gondjuk e pil­lanatban, mint hogy az egye­süléshez minden erejükkel hozzájáruljanak. Afrika megszabadul a gyarmatosítás igájától Az indiai alsóház külpolitikai vitája Uj Delhi (TASZSZ). Az in­diai népi kamara külpolitikai vitájában Dange, a kommu­nista parlamenti frakció ve­zetője felhívta a kormányt, vizsgálja felül Angliához és Amerikához fűződő viszonyát. Dange hevesen bírálta az ame­rikaiak Indiával és Pakisztán­nal kapcsolatos cselszövéseit és ellenezte, hogy India részt vegyen a brit nemzetközösség katonai akcióiban. Joachim I Alva kongresszuspárti képvi­selő hangoztatta, hogy míg az amerikaiak katonai támaszpon­tokkal tűzdelik tele a világ legkülönbözőbb részeit, a szov­jet nép őszintén békét akar és nagy rokonszenvvel viseltetik India és az indiai nép iránt. Nehru miniszterelnök záróbe­szédében hangoztatta, hogy India folytatni fogja a béke és a semlegesség politikáját. Néhány napos enyheség után z hét végére „megszigorul“ a tél A kedden Anglia felől »me­netrendszerűen« indult enyhe, óceáni légtömegek szerdán délre érkeztek hazánkba, de már a szerdára virradó éjsza­ka megenyhült az idő, csupán az ország délnyugati vidékein volt 5—7 fokos fdgy. Szerdán plusz hat fokig emelkedett a hőmérséklet. Az enyhe légtö­megek betörésétől várt hava­zás csak szórványosan jelent­kezett a keleti országrészek­ben. Az elkövetkező néhány na­pon — mondották a Meteoro­lógiai Intézet előrejelző osztá­lyán — enyhe marad az idő. Az ország több vidékén lesz eső, havaseső és hó. A hét végén azonban hideghullám érkezik és ismét megszigoro­dik a téL N éhány évvel ez­előtt Afrikát a gyar­matosítás »védett területének« tekintették, hiszen az afrikai népek sorsát Londonban, Pá­rizsban. Washingtonban és Brüsszelben döntötték el. Ma már azonban gyökeresen meg­változott a helyzet. Az elmúlt alig két évtized alatt felszá­molták a gyarmati rendszert Etiópiában, Eritreában, Lí­biában, Egyiptomban, Szudán­ban, Tuniszban, Marokkóban és Ghánában. A nemzeti füg­getlenségüket megszerző afri­kai államok ma már e föld­rész negyedrészét foglalják el. Mintegy 30 afrikai ország — amelyekben kb. 140 millió ember él — azonban még min­dig a gyarmatosítás igáját nyögi. A szabadságért és füg­getlenségért küzdő afrikai né­pek újabb győzelmének tekint­hetjük, hogy a Guineái Köz­társaság egyesült Ghana ál­lammal, és megalakították a Nyugat-Afrikai Egyesült Ál­lamok magvát. A két államot mintegy 550 kilométer vá­lasztja el egymástól. Ghana állam a Guineai- öböl partján helyezkedik el. Területe 237 800 négyzetkilo­méter, vagyis csaknem annyi, mint Nagy-Britanniáé. Lako­sainak száma mintegy 5 mil­lió. Afrika térképén Ghana alig két évvel ezelőtt jelent meg. amikor az Arany-part nevű angol gyarmat népe megalakí­totta független államát. EYi- hez csatlakozott az angol irá­nyítás alatt álló Togo gyámsá­gi terület is. A FÜGGETLEN GHANA létrejötte a külföldi gyarmatosítók ellen küzdő afrikai népek történelmi győ­zelme, amely újabb harcokra lelkesíti a ma még gyarmati rabságban élő afrikai népeket. Ghana nemzetgazdasága állan­dóan fejlődik. Egyre inkább j kiaknázzák a föld mélyében I rejlő hasznos ásványokat — a mangánt, aranyat, gyémántot, bauxitot —, s a természeti adottságoknak megfelelően gyors felemelkedésnek indul a mezőgazdaság. Ghana a ka­kaó termelésében és exportá­lásában első helyen áll a vi­lágon. A Guineái Köztársaságot ez év október 2-án kiáltották ki, amikor Guinea népe határo­zottan elutasította a de Gaul- le-féle alkotmánytervezetet. Területe 246 000 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 2,5 millió. Az ország banánt, pál­maolajat, kókuszdiót, kávét és más mezőgazdasági cikket ex­portál. Területén bauxit, vas­érc, arany és gyémánt talál­ható. Az imperialistáknak minden egyes független afrikai állam megalakulása komoly káro­kat okoz. Miután a gyarmato­sítás rendszere Ázsiában szét­esett, a természeti adottságok­ban gazdag és fontos straté­giai támaszpontokkal rendel­kező Afrika még nagyobb je­lentőségre tett szert. »Afrika —■’ írta nemrégiben a Wall Street Journal című amerikai lap — kakaó, arany, gyémánt, réz, urán, ólom, króm, ko­balt, antimon, ón és olaj kin­csesbánya. Ha a Nyugat el­veszíti ezt, akkor nagy poli­tikai és gazdasági veszteség éri«. Az elmúlt években az impe­rialista monopóliumok még inkább fokozták az afrikai né­pek elnyomását. Ismeretes, hogy az Afrikában feltárt ás­ványi nyersanyag 92 százalé­kát Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba szállítják, csupán 8 százaléka szolgálja az afrikai országok nemzet- gazdaságát. Algériában, Ke­nyában, Belga-Kongóban és másutt a gyarmatosítók erő­szakkal elvették a bennszülöt­tektől a legjobb földterülete­ket, s ezeket az európai tele­pesek és társaságok kezére juttatták. T évedés lenne azt HINNI, hogy az Egye­sült Államok megfeledkezik erről a földrészről. A kü­lönbség csupán annyi, hogy az amerikai imperialisták a gyarmatosítás-ellenesség leple alatt igyekeznek megerősíteni gazdasági, politikai és straté­giai helyzetüket Afrikában. Egyes helyeken ez a »meg­tévesztő hadművelet« már eredményeket is hozott. Kon­góból és a Dél-Afrikai Állam- szövetségből uránt és kobaltot, Marokkóból ólmot, Ghánából bauxitot, Kongóból ipari gyémántot, Libériából pedig kaucsukot szállítanak az Egyesült Államokba. Az óceá­non túli tőkések kezükben tartják Szahara olajkincseit is. Áz amerikaiak évről évre nagyobb összegeket fektetnek afrikai létesítményeikbe. Afrika fontos szerepet ját­szik az imperialisták katonai terveiben is. Területén szám­talan katonai támaszpontot találhatunk. A gyarmatosítók soha és sehol sem »működtek« oly ke­gyetlenül, mint jelenleg Af­rikában. Az afrikai nemzeti felszabadító harcok véres, fegyveres elnyomása azonban nem hozza meg a gyarmatosí­tóknak a megfelelő eredményt. Ilyen körülmények között a »reformok« taktikájához fo­lyamodnak. Anglia pl. gyar­matain korlátozott helyi ön­igazgatást hoz létre, de ezeket a helyi hatalmi szerveket tel­jes egészében a nép elnyomá­sára használja fel. M INCS OLYAN ERŐ, * amely végérvényesen elnyomhatná az afrikai népek nemzeti szabadság-mozgalmát. Egymás után alakulnak a nemzeti tömegszervezetek, amelyek élére állnak a népek harcának. Minél inkább ki­aknázzák Afrika ásványkin­cseit, annál inkább növekszik a munkásosztály, s újabb szakszervezetek alakulnak. Ma már az afrikai országokban csaknem 8 millió munkás él, akik nemcsak saját szociális jogaikért, hanem az afrikai függetlenségért is küzdenek. Szemünk előtt történelmi fordulat zajlik le Afrika éle­tében. A gyarmatosítás és a reakció erői nem téríthetik le az afrikai népeket választott útjukról, amely a szebb jövő, a függetlenség felé vezet,

Next

/
Thumbnails
Contents