Somogyi Néplap, 1958. december (15. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

riLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ^ T\ÖTly Ui •4> — > Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 305. szám. ARA 50 FILLÉR Hétfő, 1958. december 29. Az őszi mezőgazdasági munkák végzéséről és a tsz-mozgalom jelenlegi helyzetéről tárgyalt a Nagyatádi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól.) A Nagyatádi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutol­só ülésén Kasza Márton mezőgazdasági osztályvezető tartott beszámolót a mezőgaz­dasági munkák végzéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. A 'beszámoló meg­állapította, hogy a járás terü­letén az őszi kenyérgabonák vetési munkálatainak mintegy 95 százalékát november 1-ig befejezték a termelők. Az el­múlt gazdasági évhez viszo­nyítva növekedett az őszi kenyér- gabona és az őszi árpa ve­tésterülete. A termelőszövetkezetek a szántóterület 33,2 százalékán vetettek őszi kenyérgabonát az elmúlt évi 28,8 százalékkal szemben. Az egyénileg dolgozó parasztok a szántóterület 37,26 százalékán termelnek kenyér- gabonát, 2,16 százalékkal na­gyobb földön, mint tavaly. A szövetkezetek nagy részét nemesített vetőmaggal látták el. Jelentős mennyiségű ne­mesített vetőmagot (1224 má­zsa búzát. 815 mázsa rozsot) biztosítottak az egyénileg dol­gozó parasztok részére is. Az őszi betakarítási mun­kálatokat a termelők ide­jében elvégezték. A múlt évekhez viszonyítva előrehaladt a kukoricaszár be­takarítása is. Jó munkát vé­geztek Tarany, Szabás, Kúnte- lep, Rinyaszentkirály és Há­romfa községek. Az őszi mély­szántásban viszont számottevő lemaradás tapasztalható: a de­cember 5-i értékelés alapján a felszántandó terület 40 száza­lékán végezték el a szántást A v. b. ezután a termelőszö­vetkezeti mozgalom helyzetét tárgyalta meg. Egy évvel ez­előtt — 1957. december 31-én — a járásban 10 tsz működött 101 családdal, 174 taggal, 1564 kát. hold területtel. Jelenleg 13 termelőszövetkezet van, 197 családdal, 316'taggal, 2777 kát. hold területtel. Tehát ebben az évben három új termelőszövetkezet ala­kult: 96 családdal, 142 tag­gal és 1213 t \t. hold föld­del gyarapodtak a szövet­kezetek. Csaknem 100 százalékos a nö­vekedés. Ezután a zárszámadások alapján megtárgyalták az 1957—58-as gazdasági év főbb eredmén; eit. Az egy munka­egység értéke járási átlagban 42,93 forint. A termelőszövet­kezeti mozgalom tíz esztende­je alatt járási átlagban ezt a szintet egyszer sem érték el mert a munkaegység értéke 35 —36 forint között mozgott. A kutasi Haladásban 47,17, a kutasi Szabadságban 54,03, a nagykorpádi Pető­fiben 50,03, a szabási Győ­zelemben 50,42, a háromfai Uj Barázdában 63,63 fo­rintot ért egy-egy munka­egység. A termelőszövetkezetek az év folyamán növelték közös ál latállományukat. Az év elején csak öt tsz rendelkezett 'közös állattállománnyal, az év végén pedig tíz szövetkezetben vau közös állatállomány. Jelenleg 25 számosállat jut száz kát hold földre. Szó esett a beszámolóban a tsz-ek jövő évi terveiről is. A készülő tervek azt bizonyítják, hogy a jövő évben a szövetke­zetek gazdaságilag tovább szi I'árdutnak, és nagyobb eredmé­nyek elérésére lesznek képe sek. Ez hozzájárul majd a ter­melőszövetkezetek számszerű gyarapodásához is. Nagyszabású valutáris változások Nyugal-Európában Megszűnt az európai fizetési unió — Leértékelték a francia frankot (MTI). Szombaton számos nyugat-európai ország nagy­szabású valutáris változtatáso­kat hajtott végre. Az angol fontsterlingnek 1949-ben történt leértékelése óta ez a legna­gyobb változás a nyugat-euró­pai országok deviza- és fize­tési rendszerében. Az európai gazdasági együttműködési szervezet pá­rizsi központja szombaton es­te bejelentette, hogy meg­szűnt az OEEC-országök kö­zötti kifizetéseket rendező in­tézmény, az 1950-ben létre­hozott európai fizetési unió. Helyébe az 1955-ben megkö­tött úgynevezett európai pénzügyi egyezmény lépett. Párizs. A francia kormány szom­baton délután de Gaulle tá­bornok elnökletével több mint két órás minisztertanácsot tar­tott, és azon nagy jelentőségű döntéseket hozott a francia pénzügyi és gazdasági élet átszervezéséről. A minisztertanács után Pinay pénzügyminiszter be­jelentette, hogy AZ MHS FELADATAIRÓL tanácskozott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség kaposvári aktívája Vagy másfélszázan gyűltek egybe: vállalati igazgatók, üze­mi párttitkárok, szakszerve­zeti vezetők, MHS-aktívák a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség megyei elnökségének hí­vására az Ifjúság Házában, hogy meghallgassák Szabó István altábornagynak, az MHS országos elnökének elő­adását, továbbá, hogy megvi­tassák az MHS soron követke­ző feladatait. Szabó altábornagy előadása nagy területet fogott át. Sze­repelt abban az MHS munká­jának minden ágazata. Kitűnt az előadásból, hogy fiataljaink mennyire szeretik a technikai sportokat, milyen szívesen mo­toroznak, repülnek, rádióznak, milyen szép sikereket érnek el a céllövők és az ejtőernyősök. — Fontos, hogy minél több ifjú elsajátítsa a technikai sportágakat — hangoztatta az altábornagy, majd példákkal illusztrálta, hogy az MHS mi­ként neveli fiainkat a szocia­lista haza szeretetére, védel­mére. Elemezve az MHS So­mogy megyei munkáját, az előadó megállapította, hogy bár nagy vonalakban a somo­gyiak teljesítették »tervüket«, de akad javítanivaló is. A szakkörök munkájába sokkal több fiatalt lehet és kell is be­kapcsolni. — Ahhoz, hogy be­népesüljenek a klubok, az ed­diginél alaposabb szervező Kiunkára van szükség — szab­ta meg a feladatot az MHS or­szágos elnöke. Az előadás után Márton Já nos, az MHS megyei elnöke emelkedett szólásra, s elmon­dotta, hogy a hallottakból mit kell megszívlelniük a somo­gyiaknak. Majd megjutalmaz­ták azokat az aktívákat, akik az idén legeredményesebben dolgoztak. A munkában élen­járó MHS-aktívák díszes ok­levelet és pénzjutalmat kap­tak. A kitüntetettek a követ­kezők: Vadász János, Szabadi József, Csima Károly, Kőmű­ves János, Ertván József, Mo­zsár Kálmán, Szentgróti Béla és Horváth László. Ertván Jó­zsef k’’ .ön dicsérő oklevelet kapott azért, hogy tíz éve vesz részt a Honvédelmi Sportszö­vetség munkájában. Ezután határozati javaslat hangzott el, melyet rövid vita után az aktivaülés egyhangú­lag elfogadott. A határozat szerint 1959 januárjától Ka­posvár nagyobb üzemeiben és intézményeiben megalakítják az MHS alapszervezetét. Az új városi elnökség kezdeménye­zésére ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak az üzemekben és a vállalatoknál az MHS munkájának fontosságáról. Egyöntetű volt a megállapí­tás: az aktivaülés megnyitotta az utat, hogy az új esztendő­ben még eredményesebb mun­kát végezhessen a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Somogybán, 17,55 százalékkal leérté­kelték a francia frankot. , Az eddigi egy dollár = 420 frank árfolyam helyett a leértékelt francia frank ár­folyama: egy dollár = 493,7 frank. Az első világháború óta ti­zenkettedszer, 1944 óta pedig hetedszer értékelték le a fran­cia frankot. Pinay pénzügyminiszter a szombati minisztertanácson beterjesztette az 1959. évi költségvetési tervezetet, amely — mint mondotta — »szigorúan kiegyensúlyo­zott, drasztikus módszere­ket alkalmazó költség­vetés«. De Gaulle miniszterelnök vasárnap este beszédet mon­dott a francia televízióban. Soustelle tájékoztatásügyi miniszter bejelentette, hogy a francia kormány 1960. január 1-ig fokozatosan új »kemény« frankot vezet be, úgy tudják, egy »ke­mény« frank száz régi frankkal lesz egyenértékű. Soustelle közölte végül, hogy a francia frank decem­ber 29-től, hétfőtől kezdve sza­badon átváltható. London A brit pénzügyminisztérium szombaton este bejelentette, hogy külföldiek hétfőtől kezd­ve a hivatalos árfolyamon szabadon átválthatják dollárra az angol fontsterlinget. Az át­váltási árfolyam továbbra is 2 dollár 78 cent — 2 dollár 82 cent között mozog. Bonn Bonnban szombaton bejelen­tették, hogy december 29-től kezdve a nyugatnémet márka szabadon átváltható. A már­ka—dollár paritás nem vál­tozik. A Frankfurter Allge­meine értesülései szerint vár­ható, hogy Nyugat-Németor­220 millió forinttal emelik a pedagógusok fizetését A Tájékoztatási Hivatal a pedagógusok bérrendezésének költségkihatásával kapcsolat­ban közli: a pedagógusok fi­zetésrendezésének évi költség- kihatása 220 millió forint. Eb­ből az összegből 186 millió forintot az alapbérek emelésé­re, a fennmaradó 34 millió fo­rintot pedig a pedagógusok helyzetét érintő egyéb kér­dések rendezésére fordítják. szág 300 millió márka köl­csönt nyújt a franciáknak. Washington Szombaton estére rendkí­vüli ülésre hívták össze a nemzetközi valutaügyi alap igazgatósági tanácsát, hogy megvitassa a nyugat-európai országokban bejelentett valu­táris változásokat. ;*'■ •< Munkában a háziasszony A szocialista tábor megerősödése lehetővé teszi a reakciós tervek meghiúsítását Róma (TASZSZ). Az Unita szombati számában közölte a Francia Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt közös nyilatkozatát. A nyilat­kozat rámutat, hogy a két párt küldöttségei december 19-től 23-ig Rómában tájékoz­tatták egymást az időszerű kérdésekről, és egységes vé­leményre jutottak a politikai helyzetről, valamint a kom­munista pártok és valamennyi demokratikus erő mai fel­adatairól. A nyilatkozat rámutat, hogy a francia demokrácia ellen indított támadás a fasizmus veszélyét rejti magában, s ez nem elszigetelt jelenség. A szocialista tábor nagy eredményei, a gyarmati népek felszabadító moz­galmának erősödése, a néptömegek fokozódó har­ca a háború és a nyomor politikája ellen — mindez kiélezi az imperialista nyu­gatot megrázó általános válságot. A nyilatkozat ezután elem­zi az Amerikában és Nyugat- Európában észlelhető gaz­dasági visszaesést, s megálla­pítja: »A kapitalista vezető körök — kiutat keresve — a néptömegekre és a középréte­gekre igyekszenek áthárítani a gazdasági válság terhét«. A nyilatkozat ezután rámu­tat a békés együttélés elvének nagy jelentőségére s a gyar­mati népek harcának fontos­ságára. Mindkét párt egységes ak­ciókra hívja fel a szociálde­mokrata pártokat a reakció és a fasizmus ellen. 430 OOO ssemélyt érint a nyugdíjemelés A Munkaügyi Minisztérium­tól kapott tájékoztatás szerint mélyreható tanácskozások előz­ték meg az új nyugdíjrendelet végleges kidolgozását. A ta­nácskozásokon a Munkaügyi Minisztériumon kívül a SZOT, az Igazságügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és több más szervünk is részt vett. Fi­gyelembe vették a munkás­gyűléseken és a dolgozók egyéb tanácskozásain elhang­zott javaslatokat. Sok ezer javaslattevő kí­vánságra teljesül, amikor csökken a régi és az új nyugdíjak közötti arány­talanság, növekszik a régi törvények alapján meg­állapított nyugdíj és fi­gyelembe veszik az 1929— 1945 közötti munkában el­töltött éveket. A nyugdíjemelés mintegy 430 ezer személyt érint. A SZOT tájékoztatta a szakszervezeti aktivistákat az új rendelkezésről. A tájékoz­tató hangsúlyozza, hogy az el­lenforradalom okozta súlyos anyagi károk után népgazda­ságunk ma már elég erős ah­hoz, hogy vállalhassa több százezer nyugdíjas anyagi helyzetének évi több mint 600 millió forintos költségtöbblet­tel járó javítását. ’ A tájékoztató választ ad több kérdésre. A szolgálati idő emelésének szükségességéről szólva hangoztatja: az 1954- ben megjelent nyugdíjtörvény értelmében tíz évi szolgálati idő után váltak jogosulttá a dolgozók a nyugdíjra. E felté­telek szinte egyedülállók vol­tak világviszonylatban. A! rövid szolgálati idő megállapítására annak ide­jén azért volt szükség, hogy a Horthy-rendszer- ben gyakran munkanélkü­li vagy feketelistán sze­replő dolgozók is meg­szerezhessék a nyugdíja­záshoz szükséges időt. A felszabadulás óta azonban már több mint 13 esztendő telt el, így a jelenlegi rendel­kezések alapján is megfelelő nyugdíjban részesülhetnek azok, akik a felszabadulás után kezdtek dolgozni. Ugyanakkor a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő fokozatos feleme­lésével magasabb nyugdíjat biztosítanak a hosszabb mun­kaviszonnyal rendelkezők ré­szére. Változás a nyugdíj összegének kiszámításánál A nyugdíj összegének kiszá­mításánál eddig a nyugdíj- igény bejelentését megelőző év átlagos keresetét vették fi­gyelembe. Ez a módszer sok dolgozó részére sérelmes volt, mert a nyugdíjazást megelőző évben közülük számosán öre­gedés vagy betegség következ­tében kisebb teljesitményt nyújtottak, kevesebbet keres­tek. Ezért 1959-ben az utolsó két év, 1960-ban három, 1961- ben négy, a továbbiakban pe­dig a nyugdíjazását megelőző 5 év átlagát veszik figyelembe, ezzel a nyugdíjalap sokkal reá­lisabb a réginél. Nyugdíj folyósítása kereső foglalkozás esetén Az 1954-es nyugdíjtörvény a dolgozó nyugdíjasnak attól tet­te függővé a nyugdíj összegét, hogy a nyugdíjas hány mun­kanapot dolgozott egy hónap­ban. Ez a rendszer sok vitára adott okot. Nyugdíjat ezentúl korláto­zás nélkül folyósítanak munkaviszony esetén azok­nak a személyeknek, akik­nek a keresete nem ha­ladja meg a havi 509 forintot. Nem folyósítható azonban nyugdíj annak, aki iparenge­déllyel vagy hasznot hajtó jo­gosítvánnyal rendelkezik, kis­ipari szövetkezet tagja, ma­gánmérnöki vagy ügyvédi gya­korlatot folytat, öt holdnál nagyobb ingatlanon gazdálko­dik. Hogyan kell nyugdíjat igényelni ? Akik már nyugdíjban van­nak, azoknak az új rendelke­zéssel kapcsolatban nem kell lebbeabeí. semmit tenniük. Illetékes szervek a megfelelő módosítá­sokat végrehajtják. Akik ez­után kérik nyugdíjazásukat, azoknak igényüket a lakóhe­lyük szerint illetékes SZTK- alközpontnál, kirendeltségnél kell személyesen vagy levél­ben bejelenteni. MÁV dolgo­zók szolgálati főnökségüknél jelentik nyugdíjigényüket. Az öregségi korhatár elérését — férfiaknál 60 év, nőknél 55 év — születési anyakönyvi kivo­nattal vagy személyi igazol­vánnyal lehet igazolni. A dol­gozó nyugdíj-igénylésekor a birtokában lévő összes mun­kaviszony-igazolást adja be az SZTK-hoz. A szolgálati idő a régi vagy az új munkakönyv adataival vagy egyéb ok­mánnyal igazolható. Ha az összes munkaviszonyra vonat­kozó bizonyítékok nincsenek meg, az igénybejelentő lapon fel kell tüntetni, hogy hol' és mennyi ideig dolgozott. Az SZTK a társadalombiztosítási nyilvántartásokból meg tudja állapítani a munkaviszonyok időtartamát. Fontos érdeke mindenkinek, hogy még munkaviszonyának megszüntetése előtt győződjön meg arról, tudja-e igazolni a szükséges szolgálati időt. így nem fordulhat elő, hogy a dol­gozó — saját hibájából — egy ideig kereset és nyugdíj nél­kül maradjon. A nyugdíj meg­állapítását gyorsítja, ha a dol­gozó munkáltatójától az utol­só két évre vonatkozó kereset kimutatást kér, és azt nyugdíj- igényével együtt benyújtja, öregségi nyugdíj igénylése esetén az iratokhoz mellékelni kell lakóbizottsági, vidéken pedig tanácsi igazolást arról, hogy az igénylő nem áll mun­kaviszonyban, és nem folytat kereső foglalkozást. A nyugdíj megállapítását, esetleg eluta­sítását az SZTK, illetve az országos nyugdíjintézet indo­kolással együtt, írásban közli az igénylővel. Ha az igénylő a határozattal nem ért egyet, a társadalombiztosítási bizott­ságnál és a járásbíróságnál fel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents